Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-12 / 290. szám

1956. DECEMBER 12. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Válcssz a klstorsnásiaknak Klasszikus példája a kistormás! Dó­zsa Termelőszövetkezet esete annak, hogy a Rákosi-féle gazdaságpolitika hova juttat egy szövetkezetét: jelen­leg egymillió hétszázezer forint adós­ságuk van. S miért? — Építettek do­hánypajtát, istállót, de olyat, hogy hónapokon belül hasznavehetetlenné válik mindegyik. Kaptak lovakat, pe­dig nem is kértek, de olyanokat, hogy talán még soha életükben nem voltak kocsi elé fogva. Ez a helytelen politika juttatta ilyen óriási adóssághoz a kis­tormás lakat. A szövetkezet tagsága együtt ma­rad .Jelenleg még nem tudják, hogyan folytassák tovább a gazdálkodást és sok más dologban bizonytalanok. Ami­kor kint jártam náluk, több kérdésre kértek feleletet. íme, most Markovlts János válaszol kérdéseikre: Kérdés: Milyen társulási formában gazdálkodjanak, s hogyan történjék a nyereség szétosztása? Válasz.- a társulás formáinak ma rengeteg változata van, de még egyik sem forrta ki magát. Az élet majd Igazolni fogja, hogy melyik válik be a legjobban. Ennek ellenére már tu­dunk mondani néhányat. A mezőgaz­dasági igazgatóság javasolja egynek: családonként osszák szét a területet, például 3—4 hold kukoricát, 2 hold cukorrépát, 1—2 hold burgonyát és így más terményeket is. Szabja meg a szövetkezet közgyűlése, hogy pél­dául egy hold ilyen és ilyen minőségű földön mennyi kukoricát kell termelni, hányszor kell azt megkapálni és mi­lyen más művelést kell megadni. Szab­ja meg a közgyűlés, hogy a termés hány százalékát kapja a szövetkezeti tag, ha többet termelt, mennyi lesz a többletből a nyeresége, stb. A tengeliciek pénzért végeztetnek mindent. Megszabják 'például, hogy egy hold bekapálásáért mennyit fizet­nek. Valahogy olyan formán kapják a jövedelmüket a tsz-tagok, mint az állami gazdaságokban a dolgozók. A ▼égén megmaradt összeget az üzem- és más költségek meghagyásával szét­osztják. Lesznek olyan társulási formák, hogy csak a növénytermelésben, vagy csak az állattenyésztésben végzik kö­zösen a munkát és történik közösen a jövedelem szétosztása. A bátaszéki Búzakalász Termelő­szövetkezet tagjai megtartják a mun­kaegységet, de minden elvégzett munkaegység után 10 és minden nap ra még külön 10 forintot fizet ki napi díjként a szövetkezet a hó végén. A napi kötelező munkaidő télen nyolc, tavasszal, nyáron és ősszel 10 óra. Ka nyolc vagy tíz óránál kevesebbet dol­gozik a tag, fél napidíjat fizetnek, ha « munkaideje nem haladja meg a Népi lakodalom Bogyiszlóit Szombaton nagyszabású népi lako­dalmat tartottak Bogyiszlói ahol két Tolna megyei népi együttes, a bátai és a bogyiszlói két tagja kötött há­zasságot. Nyéki Ferenc, a bátai népi együttes egyik szólótáncosa, az együt­tessel gyakran megfordult Bogyiszlón, ahol az ottani együttessel többször rendeztek közös előadást. A két népi együttes találkozásaiból házasság lett: mert Nyéki Ferenc megkérte Berta Évát, aki a bogyiszlói csoportban táncolt. A fiatalok először a bogyiszlói mű­velődési otthonban akarták megtar­tani a lakodalmat a régit azonban elmosta az árvíz, az új pedig még nem épült fel. így a Berta-portán ke. rült sor a népi lakodalomra, amelyen a családtagokon kívül résztvettek a két népi együttes tagjai is. Az eskü­vőn egymást érték a bogyiszlói és a bátai népi táncok, egymásután csen­dültek fel azok a régi dalok, amelyek nek javarészét a két együttes tagjai gyűjtötték. A híres bátai verbunk, a huszártánc a bogyiszlói menyecske­tánc mellett eljárták a közismert sárközi menyecsketáncot és a szakács nék táncát is. A több, mint száztagú násznépet a kijárási tilalom sem zavarta, mert a régi sárközi lakodalmakra emlékez­tető vigasság a reggeli órákig tartott. 6 órát, napidijat egyáltalán nem kap. A havonta elért napidij összege nem haladhatja meg a munkaegységek fo­rint összegét. Az idősebb tagok mun­kaideje, akik kisegítő munkát végez­nek, napi 6 óra, amelyért fél munka­egység ős fél napidíj jár. A vissza­éléseket 10—100 forintig bünteti a vezetőség. A női tagoknak szombaton nem kell dolgozniok. Egy tagnak 3gy hold háztájit adnak, majd család- tagonkint, ha azok is tagjai a szövet­kezetnek, fél holddal növelik a terü­letet. A férfi tagoknál 240, a nőknél 120 munkaegység kötelező egy év­ben. Aki nem éri el, attól a közgyűlés 10 százalékot az elszámoláskor levon. A fenti pénzfizetésen kívül a tagok év végén arányosan részesednek a megtermelt terményekből. Egy dolgot megmondhatunk: bár­milyen szövetkezés! társulást létrehoz­hatnak a tagok, de az legyen kizsák­mányolásmentes és legyen meg vala­milyen formában a törvényesség, hogy az osztozkodás igazságos alapon tör­ténjék. Kérdés: Az állam milyen mértékű adósságelengedést ad? Válasz: Államunk ad adósságelen­gedést a megmaradt szövetkezeteknek. Megyénkben eddig már 15 millió fo­rint az az összeg, amit nem keil meg­fizetniük a tagoknak. Az adósságel­engedés elsősorban a már régebben felülvizsgált esztelen építkezéseknél felmerült költségekre vonetkjozik. A Budapesten járt küldöttség felvetette az adósságok további csökkentését. Lehetséges, hogy a hamarosan kijövő rendelkezés még töröl az adósságok­ból. Kérdés: Nyújt-e támogatást az ál­lam a jól működő szövetkezeteknek? Válasz: Támogatás lesz, de csak ? jól működő szövetkezeteknek. Az ál­lam csak akkor nyújt hitelt, ha meg­térülni látja a befektetett pénzt. A cél nem az, hogy az állam eladcsítsa a termelőszövetkezeteket, ezért min­den egyes esetben megfontolja a hi­tel nyújtását. Kérdés: Lesz-e nyugdíj a szövetke­zetekben? Válasz: Igen. Kidolgozás alatt van az új nyugdíjrendelet. A Budapesten járt küldöttség közül a dunakömlődiek szóvátették ezt és javasolták, hogy a tsz-tagok nyugdíja ugyanolyan legyen, mint a munkásoké. A szövetkezet tag­ja! befizetik ugyanazt az összeget, s ezért rendszeres betegellátást, üdülést és öregségükre nyugdíjat kapnak. Foglalkoztatja még a tsz-tagokat az örökösödés. Ez azt jelenti, hogy ha X. Y. meghal, akkor utána a gyer­meke a közös vagyonból a ráeső részt mondjuk 5—6 év leforgása alatt meg­kapja. Amikor a rendőrség nyomozója hét. főn hajnalban kiért Kisvejkére, a holttest még ott feküdt az úttest közepén és még a hozzátartozók sem tudtak róla. A rendőrség nyomozó­ja azonban hamarosan megállapí­totta, hogy mi történt Póth Ferenc­cel, ki gyilkolta meg és a tettest már aznap előállították a rendőr­ségre. Az ok két legény Póth János és Szigeti Jenő kisvejkei lakosok gye­rekes viszálykodására vezethető vissza. Az idén, sorozás után kimen­tek Szigetiék pincéjéhez és ott mu­latni kezdtek. A nagy dinom-dá- nom közben birkóztak is és közben összetörték a hébért és az üveget Ezen aztán Szigeti és Póth összevere­kedett. Ettől kezdve Póth és Szigeti között körülbelül olyan volt a vi­szony, mint a kutya és a macska kö­zött. Ha például Szigeti a kocsmába ment, Póth és bátyja kizavarták. — November 25-én azonban egy lako­dalomban kibékült a két legény, még meg is ölelték egymást. Most, az el­múlt vasárnap pedig mindketten a kocsmába mentek mulatni. Mindket­ten külön társasággal voltak és külön kezdtek kcccintgatni. Később azonban egybeolvadt a két társaság, közösen ittak és énekeltek A nagy dinom- dánomnak azonban az lett a vége. hogy Póth mulatós jókedvében meg­Kérdés: Milyen lesz a tsz és a bank kapcsolata? Válasz: A jövőben a termelőszövet­kezet, ha akarja, beteszi a bankba, vagy a falusi szövetkezetbe a pénzét, ha akarja, nem teszi be. A szövetke­zet a saját pénzével teljesen szabadon gazdálkodik. A bank a jövőben is ad hitelt és ezt a hitelt szabadon, min den megkötöttség nélkül használhat­ják fel a szövetkezetek. Papp Lajos válaszol: Kérdés: Hogyan alakul a gépállo­más és a termelőszövetkezet kapcso­lata a jövőben? Válasz; Előreláthatólag csütörtökön megjelenik a kormányprogram erre vonatkozólag, de azért megmondha­tóim már most, hogy a gépállomások önálló vállalatok lesznek és a tsz-eknél is meglesz ugyanez. Ebből a két ön­állóságból fog kialakulni a szövetke­zet és a gépállomás kapcsolata. A traktorosok a szövetkezetben nem kap­nak ezentúl munkaegységet és az egyéb dogmatikusan értelmezett kap­csolat is megszűnik: gépmegőrzés, in­gyenes üzemanyag, stb. Az agronó- mus nem tartozik ezentúl a gépállo­máshoz. A munkadíjakról szólva: a gépet az egyéni gazda éppúgy igénybe veheti, mint a termelőszövetkezet. A nagy­táblákon tudvalevőleg kevesebb az üzemeltetés költsége, ezért keve­sebbért munkáljuk meg. Az egyéniek­nél megszabjuk, például: ha 6—10 holdja egyben van, az már nagyüzem­nek számít, tehát ugyanannyiért mun­káljuk meg, mint a szövetkezetét. A nagy díjkülönbségek egyébként sem fognak fennállni a tsz-ek és az egyé­niek között. A gépállomások, mivel önálló vállalatok lettek, önálló pénz- gazdálkodással is bírnak. Ebből kö­vetkezik, hogy elvállalnak minden­féle javítani való munkát is: kocsi­vasalást, hordóabroncsolást, stb., hogy kifizetődő legyen a működésük. A jövőben a gépállomás nem szól bele a termelőszövetkezet gazdálkodá­sába, csupán szakmai tanácskozásra szorítkozik: talaj, vetőmag, tejvlzs­gálat, stb. A gépállomásnak nem lesz tsz-szervező feladata. Még annyit: a díjtételeket tájegysé­genként határozzák meg. Az országot felosztják 5—6 tájegységre és meg­állapítják, hogy ilyen és ilyen kötött­ségű talajt például 100 forintért zán- tanak fel, de ez sem egy merev szám, mert például Tolna megyében esetleg olcsóbban kell elvégezni, mint Bara­nyában. Ezeket tudtam meg. Tájékozódjanak belőle önök is és mások is. Kovács József ütötte Szigetit. Erre aztán mindket­ten bicskát rántottak. A kocsmáros •ezt látván, kizavarta őket a terem­ből, de kint folytatták a verekedést. A hírre odaért Póthnak az apja is, aki — öreg ember lévén, bottal jár — botjával beleavatkozott a verekedés­be. A társaság szét akarta választani a verekedőket, az öreg Póth is min­denáron haza akarta hívni a fiát, de a borgőzös legény még az apjával is szembeszállt. A kollégák természete­sen nem engedték bántani az apát és végül az ifjú Póthot hazavezették. — Szigeti azonban még nem ment haza, felkereste mátkáját, akinek elpana­szolta, hogy őt megütötték és még az öreg Póth is beleavatkozott. Szigeti­ben valósággal dühöngött a méreg, hazament, fejszét fogott és azzal in­dult vissza a faluba, keresni az öreg Póthot. Az öreg Póth éjjeliőr volt és így nem ment haza. összetalálkoztak az utcán, először mind a kettő elkiál­totta magát, hogy „Állj, ki vagy?”, utána Szigeti a fejsze fokával fejbe­vágta Póth Ferencet. Póth erre össze­esett és utána még Szigeti ütött rá néhányat. Szigeti ezután hazament és eldugta a véres fejszét, majd pedig 1e_$ feküdt Nem sokkal ezután Póth egyik barátja talált rá a holttestre és jelentette a rendőrségen. A tettest. Szigeti Jenőt, előállítot­ták és rövidesen felelni fog cseleke­detéért. Bestiális gyilkosság Kisvej kén Segítséget várnak a tsz-ek Nehéz és fáradságos munka kötötte egybe a varsádi Szabadság Tsz tagsá­gát Évek során, a megalakulástól napjainkig jóban, rosszban együtt dolgoztak, s átvészelték a nehéz 1950 —51-es éveket amikor passzív volt a tsz zárszámadása. Az utóbbi években szépen gazdálkodtak, gyarapodott a tsz, s úgy látszott, hogy az idei gazda­sági év szép eredményekkel zárul. Az október 23-a után bekövetkezett ellenforradalmi megnyilvánulások azonban Varsádon is éreztették hatá­sukat. Beszélnek arról, hogy egyes tsz tagokat, akik Varsádon továbbra is tsz-t akartak, agyonveréssel fenyeget­tek meg. Még ma sem mernek nyilat­kozni, hogy ki kit akart agyonverni, de egy bizonyos, hogy a tsz-tagok so­rában bizonytalanság lett úrrá oly­annyira, hogy az állatgondozók nem mertek az istállókhoz, ólakhoz menüi, hogy az állatokat megetessék. Nem kaptunk választ arra sem, hogy kinek az agyában született még először a tsz feloszlatása. De az bizo­nyos, hogy a legnagyobb fejetlenség közepette elkezdték az állatállomány takarmánykészletét és egyéb javak felosztását. Széjjelosztották a 90 da­rab süldőt, a 20 darab anyahízót, 20 darab tehenet 23 darab növendékjó­szágot, a 36 darabból álló malacfal- kát, a lovakat, libákat, pulykákat, egyszóval a tsz egész vagyonát. A tsz majdnem teljesen új gazda­sági épületei az istállók, ólak táton- ganak az ürességtől, a tsz-tagok pedig hol egyik, hol a másik tagnál gyűlnek össze, beszélgetnek arról, — hogy ez mégsincs így jól, másként kellett volna. — Fáj a szívem azért, hogy most bomlik széjjel a tsz, amikor már bol­dogulnánk — mondja Tóth Lajos volt elnök. De ezen a nézeten vannak Szabó Márton és még jónéhányan, — különösen az idősebbek közül azok, akik ugyan már zsákolni nem tud­nak, de az állattenyésztésben jól megállták helyüket. Az idősebbek — ahogy mondják — nemcsak azért ra­gaszkodnak a tsz-hez, mert öregek már ahhoz, hogy mint egyéni gazdák újra kezdjenek, hanem azért is, mert látják a tsz-tagság összeszokottságá­ban rejlő erőt Ez az erő tette képes­sé a tagságot a nehézségek leküzdé­sére. Évek során a nehézségek köze­pette bizonyították be életképességü­ket, amelyet igazol a szép állatállo­mány, az egy tagban zöldelő gyönyö­rű vetések, amelyeken sok-sok mun­ka és veríték van. Ott vannak a nagy áldozatok árán készült gazdasági épü­letek, felszerelések, amelyeket eddig a magukénak mondhattak. Mögöttük van a sok-sok esztendő fáradságos munkája. Előttük van munkájuk gyümölcse, a szépen bein­dult gazdaság és ott vannak a tagok, akiknek egyrésze a tsz ellen, a másik része a tsz mellett foglalt állást. — Rossz nézni ezt a kínlódást, de ezt nem nézni kell, hanem sürgősen segL teni kell. Hogyan lehetne és kellene segítsé­get adni az ilyen és ehhez hasonló problémák megoldásához. Eddig is de különösen jelenleg van nagy szükség arra, hogy tanácsi szerveink, megyei és járási mezőgaz­dasági szakembereink a helyszínen adjanak segítséget. Nem könnyű munka az, sokkal nehezebb, mint a ré gebben használatos módszer, amikor a tsz-eknek két-három oldalas sok­szorosított szempontokat küldtek ki, vagy 20—30 kérdésre kértek jelen­tést. Ma arra van szükség, hogy türeL mesen, jó szóval, de tettekkel is mel­léjük álljanak a mezőgazdasági szak­emberek. Magyarázzák meg a szövet­kezeti önállóság lényegét, azt, hogy megszűnt az az ostoba, bürokratikus agrárpolitika, mely mezőgazdaságunk egészséges fejlődését gúzsba kötötte. Meg kell mondani és őszintén fel kell tárni, hogy a közös gazdaság felbom­lása után is vannak kötelezettségek, amelyekkel a kilépés után is meg lesznek terhelve a kilépett tagok. — Ezek a terhek különösen kezdetben, megnehezítik egyéni termelésüket Félreértés ne essék. Nem arról van szó, hogy akár most, vagy a jövőben folytatni kívánják ott, ahol abbahagy­tuk. Nem akarjuk és nem engedjük meg a szövetkezetek erőltetett szerve­zését, de segíteni kell tsz-einket ab­ban, hogy a tagság megtalálja a he­lyes utat, hogy a jelenleg megmutat­kozó bizonytalanságokat leküzdve, — szilárdan álljanak azon a talajon, amelyet egységes erővel és nehéz munkával hoztak létre. Mondják, hallották •.. Sajnos, meglehetős hiányosan működik a, hivatalos hírszolgálat, éppen ezért a legjóindulatúbb kate­gorizálás mellett is zömmel kétféle hírfajta tájékoztatja a közönséget a megtörtént és meg nem történt ese­ményekről; a kétségbevonható — és rémhírek. Jellemző ezekre, hogy minden egyéb hírfajtától eltérően rendkívül szaporák. Igénytelensé­gük folytán nem ragaszkodnak a kötött, valóságos alaphoz, az ész­szerűség humuszát nélkülöző leg­kietlenebb talajon is buján díszle­nek. Vidéken, a községekben például egész különleges elméletet dolgoz­tak ki „jól informált’’ emberek ar­ról, hogy milyen végzetes ellenté­tek dúlnak a szovjet csapatok kö­zött. E szerint ,,az eredetileg itt tar­tózkodó oroszoktól mongolok akar­ták átvenni a hatalmat, s ez min­denfelé véres harcokhoz vezetett”. Vannakt akik szeretnének a híradás valóságos voltáról meggyőződni eddigi fáradozásuk azonban teljesen meddő, kísérletezés maradt. Minden­hol azt mondják, hogy nem itt, ha­nem máshol voltak összecsapások. A hír tehát végeredményben abból táplálkozik, hogy ilyen eset sehol sem fordult elő. Ezeknek a félre­sikerült agyszüleményeknek a kita­lálásához nem kell ész, megfontolt­ság, csak pihent koponya, amely na­gyobb teljesítményekre nem képes, nem tudja felfogni, hogy a zűrza­vart nem táplálni kellt hanem józa­nul küzdeni ellene. Szerkesztőségi üzenetek Iker Lászlónak Szedresre üzenjük: ,,A nép bizalma” című cikkében sok helyes megállapítás van. A levél le- közlése azonban nem időszerű, nii- u'án az abban felvetett problémák egy részét az események túlhaladták. Á vitás kérdésre pedig, úgy gondoljuk, tények alapján választ adott az MSZMP ideiglenes Központi Bizottsá­gának december 2-án, 3-án és 5-én tartott ülése. Ugyanezt üzenjük Csizmók József teveli levelezőnknek is. Szekszárdra a Csobán aláírású le­vél írójának üzenjük az alábbiakat: A bűnös Rákosi—Gerő-klikk káros po­litikája következtében sok embert ért igazságtalanság ebben az országban. Egyet azonban tudni kell: el kell ha­tárolni az eszmét egyes emberek bű­nös ténykedésétől. Éppen ezért óva­kodni kell attól, hogy az új utak ke­resése közben ne az ellenforradalmat támogassa egy egyébként magát de­mokratikusan gondolkodónak valló em­ber, aki saját sérelmén tovább nem lát. Böcs Istvánnak, Bogyiszlóra: A be­küldött verset az alábbi okok miatt nem áll módunkban közölni: Egyrészt lapunk jelenleg négy oldal terjede­lemben jelenik meg. így a helyszűke miatt verseket nem közlünk. Másrészt történelmi szempontból igazolódott ba, hogy az Ifjúság jóhiszemű megmoz­dulását az ellenforradalom a saját cél­jainak elérésére akarta felhasználni. És ekkor már nem a múlt hibáinak kiküszöböléséről, hanem a munkás­hatalom megdöntéséről volt sző. Máté Andrásnak üzenjük Dlós- berénybe: A vasutas dolgozók követe­lésében az ön által felvetett nyugdí­jasok problémái is szerepelnek. így megvan a remény arra, hogy a kér­dést megoldják. Kérjük levelezőinket, hogy tovább­ra is keressék fel szerkesztőségünket soraikkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom