Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-01 / 281. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1956. DECEMBER 1. Tolnanémedi gondok . . . Négy pohár bor áll az asztalon, természetesen nem gazdátlanul, mindegyik pohárhoz tartozik egy- egy ember. Kint esik az eső, vagy a hó, amint éppen az őszi időjárásnak a kedve járja. Kint a határban megállt a munka, nem is lesz rá gond tavaszig az ilyen „parasztünnepeken“ van idő és lehetőség arra, hogy a parasztember nyugodtan elmélkedjen a világ soráról, nemkülönben a magáéról is. Talán soha nem nehezedett rá olyan erővel a „hogyan“ gondolata, mint most, a jelenlegi hetekben. A négy ember élénken vitatkozik. A beszélgetést láthatóan egy magas, barnasapkás, ötven év körüli ember irányítja. Amint a vitatkozás hevében feljebb taszítja sapkáját, kilátszik alóla őszülő haja. Hol a mellette levő bekecses, őszülő, alacsony embernek, hol a vele szemben álló bundasapkás fiatalembernek magyaráz. — Azt mondjátok, hogy a 450 forint havi fizetés kevés? — Kevés bizony — mondja a fiatal — annyiért be sem megyek dolgozni. Ki dolgozik annyiért? — Na és? Számold meg, hogy ugyanazt mondja a többi jószággondozó, ugyanazt mondják a foga- tosok. Dolgoznátok, mondjuk hétszázért. Viszont nincs a szövetkezetnek annyi fedezete, hogy minden hónapban hétezer forintot fizessen ki a tíz embernek — magyarázza az öreg — Honnan teremthetnénk annyi pénzt? Eladnánk két tehenet. A hónap végén kettőt, aztán a következő hónap végén megint kettőt, aztán azt vennénk észre, hogy elfogyott a törzsállományunk. Márpedig ezt nem szabad megtennünk. A jószágállományt mindenképpen meg kell tartanunk. — Hát akkor mi lesz, hogyan lesz a fizetés? —* kérdezi az alacsony. — Munkaegységre továbbra is? — Nem tudom. Sokszor nem alszom éjjel, ezen gondolkozom. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk. Talán az lenne a legjobb ha várakoznánk egy ideig, addig amíg a kormányunk nem dolgozza ki, hogyan támogatja továbbra is a tér melőszövetkezeteket. A Felszabadulás feloszlott, de nekünk, a Meggyőződésnek, meg kell maradnunk, akárhogyan is lesz. — De mégis, hogyan leszünk mi, János bátyám — kezdi újból a fiatal. — Dolgozzunk megint, aztán akkor osztozzunk, ha lesz termény? — Azt kell csinálnunk, mint az egyéniek. Azok is ilyenkor pénzelnek leginkább, aztán tavaszig csak a házikiadásokra költenek. Vagy, ha mód lesz rá, akkor veszünk fel zöldhiteleket. No, meg aztán, úgy fizethetünk, ahogyan gazdálkodunk a jószággal. Mert mi értelme volt annak, hogy feloszlott a Felszabadulás? Az adósságot mindenki vitte magával, amit a szövetkezet még nem rendezett. Azt tudhatjátok pedig, hogy az adósság együtt fekszik, együtt kel az emberrel. A tartozásokat rendezni kell a termelőszövetkezetnek, rendezni kell akkor is, ha feloszlik. Márpedig akármelyik ujjamat harapom meg, mindegyik nekem, fáj. — Nem is arról van szó, hogy ki akarnánk lépni — szól közbe az alacsony bekecses — hanem arról, hogy hogyan gazdálkodjunk tovább? Mert miért lépjen ki az ember? A szövetkezetnek ugyanúgy nem lesz beadása, mint az egyénieknek. Csak az aggasztja az embert, hogyan tudunk kilábolni ebből a nehéz helyzetből. — Igen, ezen gondolkodom én is a legtöbbet — kezd fejtegetőzni az öreg újból. — És azt kell mondanom, én sem tudok magammal dűlőre jutni, nem tudom, mit gondoljak. Nem látok tisztán egyenlőre, hogyan alakul a helyzetünk, de azt mondom, várjunk. Várjunk addig, amíg a kormányunk nem mondja meg nyiltan, világosan, hogyan segíti ezekután a termelőszövetkezeteket. Ráérünk várni tavaszig, mert végeredményben most úgysem tudunk csinálni semmit. Amíg új termés nem lesz, addig mindenki ki tud tartani valahogyan. Aki ki akar lépni, ráér tavaszig gondolkodni. Ne legyen a nevem Bertók János, ha nem lesz könnyebb a helyzet a jövőben. Csak az lesz a A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma november 28-án szóbeli jegyzéket intézett az Osztrák Köztársaság budapesti követségéhez. A jegyzék a többi között ezeket mondja: „Egyre több szülő, aggódó apa és anya fordul kétségbeesetten a magyar külügyminisztériumhoz az Osztrák Köztársaság területére távozott, vagy kényszerrel elvitt fiatalkorú gyermekeik mielőbbi visszatérésének előmozdítását kérve. Közismert, hogy a magyar belső események következtében nagyszámú fiatalkorú kalandvágyból, csábítás folytán, félelemből és erőszak alkalmazásának következtében hagyta el az ország területét. Sajnos, a magyar külügyminisztériumnak még nem állanak megfelelő adatok rendelkezésére, az Osztrák Köztársaság területére 1956. október 23. óta kikerült fiatalkorúak számát illetően. Az eddigi megáll ipi- tások szerint is nyilvánvaló azonban, hegy többezer fiatalkorú, 18 éven aluli hagyta el az ország területét. A soproni diákok nagy részét például fasiszta terroristák félemlítették meg és teherautókon százával vitték őket Ausztriába. Ilyen módon hurcolták el a soproni Erdészeti Technikum évfolyamainak 15—16 éves diákságát is. Berlin, november 28. (MTI) A nyugat-berlini lapok felháborodással foglalkoznak a Magyarországról elmenekült személyek nyomorúságos helyzetével. A nyugat-berlini BZ beszámol arról, hogy a menekült táborokat nyugatnémetországi kalandorok keresik fel, akik fűt-fát Ígérnek a menekülteknek és a csinos fiatal lányokat bárhölgyeknek, bártáncosnőknek és hasonlóknak szerződtetik. „Megjelentek a patkányok, előbújtak odvaikból” — jegyzi meg ezzel kapcsolatban a nyugat-berlini lap. — Ugyanez a lap beszámol arról .hogy a menekült táborokban megjelennek a francia idegenlégió toborzó ügynökei is. Az osztrák sajtó is közöl adatokat kérdés, hogyan és milyen módon lehet majd gazdálkodni. Az biztos, ha továbbra is együtt maradunk, mert a Felszabadulásból is átjönnek hozzánk, akik maradni akarnak továbbra is, előbbre leszünk, mint azok, akik kiléptek. Most már mi mondjuk meg, hogyan akarunk gazdálkodni, ezt is számításba kell vennünk. Szóval annyit mondok, várnunk kell, ne hamarkodjuk el a dolgot. Ne gondoljátok azt, hogy a bentmaradásra akarlak benneteket erőltetni, csak elmondom, amit én jónak látok. — Mi is maradni akarunk, csak az nem világos, mire számíthatunk ezekután — felel rá a fiatal.-i Hát, talán mehetnénk a dolgunk után, meg kellene nézni a jószágokat — mondja az alacsony, bekecses. Felszedelőzködnek, kiisszák borukat, mennek mind a négyen, kiki a maga munkája után. B. I. A magyar külügyminisztérium az általános magyar közvélemény hangját tolmácsolja akkor, amikor az igen tisztelt Követség sürgős közreműködését kéri a fiatalkorú magyar állampolgárok mielőbbi visszajuttatásának érdekében. A magyar külügyminisztérium kijelenti, hogy illetékes magyar határőrizeti szervek bármely időpontban hajlandók átvenni az osztrák hatóságoktól olyan fiatalkorú csoportokat, amelyeknek tagjai 1956. október 23. óta kerültek az Osztrák Köztársaság területére. Megfelelő kormányrendeletek alapján az így visszakerült fiatalkorúak minden eljárás nélkül békés családi otthonaikba térhetnek vissza, ahol a szülők újból gondozásba vehetik őket. Ismerve az osztrák nép humanizmusát, a magyar külügyminisztérium bízik abban, hogy a most már teljesen az Osztrák Köztársaság kormányszerveitől függő fiatalkorúak visszate’epí- tése minél előbb megkezdődik, ezzel sok szülő akarata teljesül és érvényre jutnak az emberiességre vonatkozó nemzetközi megállapodások is. A Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma bízva az igen tisztáit Követség gyors válaszában, ezúttal is őszinte nagyrabecsülését fejezi ki”. az Ausztriába érkezett magyar menekültek nyomorúságos helyzetéről. A Bild Telegraf leírja a magyar menekültek ausztriai életkörülményeit. A lap elmondja, hogy sok menekült vasúti kocsiban, pajtában és egyéb, télen lakhatatlan helyiségben lakik. A lap rámutat, hogy a menekültek „hálásak egy tányér bablevesért, egy meleg zugért”. Gyakorivá vált, hogy a menekültek elhagyják a táborokat, amelyekben az osztrák hatóságok elhelyezik őket. így például az osztrák közigazgatás képviselője egy salzburgi sajtóértekezleten kijelentette, hogy a sitzen- heimi táborban tartózkodó 40 magyar közölte, hogy haza kiván térni. Huszonnyolc menekült elhagyta a tábort. Segítsék visszatérni szüleikhez az országbél távozott 18 éven aluliakat Magyar jegyzék az osztrák követséghez Vasúti kocsiban, pajtában laknak az Ausztriába menekült magyarok Kerítők és toborzóügynökök sündörögnek a táborban Mi újság a Városi Kultúrhásban ? Sokan szeretnének már nyugodtan, békében, boldog és meleg otthonban élni, szeretnének közbiztonságot, egy olyan államban alkotni és dolgozni, amelyben nem keli egyetlen becsületes embernek sem rettegnie, Ennek az elemi erővel feltörő érzésnek adott hangot Kádár János miniszterelnök is a nagybudapesti munkástanácsok vasárnapi értekezletén. Itt Szekszárdim is szeretné már a lakosság többsége, ha minél előbb normalizálódnék a helyzet és rendes kerékvágásba zökkenne a város élete, mert az emberek mindennapi életéhez sajátosan hozzátartozik, hogy az egyhetes fárasztó munka után megnézhessenek egy színdarabot, vagy egy kabaréműsort, vagy éppenséggel táncolhassanak. A Városi Kultúrházban nagyon sok és nívós műsor ígérkezett erre a hónapra, azonban az események következtében semmi nem valósult meg belőle. És így van ez a megye valamennyi községében. A Városi Kultúr. ház vezetősége az elmúlt héten felkereste a Pécsi Nemzeti Színházat. A válasz egyértelmű volt: Jóidéig egyáltalán nem tudnak jönni semilyen színdarabbal. Igaz a próbákat már megkezdték, de hosszú heteket vesz igénybe a felkészülés. Pestről semilyen kecsegtető ígéretet nem kaptak. A helybeli színjátszókat a próbákban mindezideig akadályozta a kijárási tilalom. Ennek ellenére a színjátszók a közeli napokban mégis megkezdik a darabok próbáit. Most a tél folyamán mintegy három színművet tanulnak be, a közönség elé azonban csak február végén, március elején lépnek. A kultúrház műsorpolitikájában jelentős változás várható. Elhatározták ugyanis, hogy ezentúl bátran nyúlnak régi magyar és mai haladó nyugati írók műveihez. A helyzet valamelyes konszolidálódása után azonnal megnyitják a téliker tét, ahol havonként több alkalommal is fellépnek neves művészek. A tervükben szerepel az „Erre táncol a világ” című zenés műsor, s a csehszlovák rádió tánczenekarának_ az Állami Népi Együttes szerepeltetése, a francia, angol, német nyelvtanfolyamok megkezdése stb. A város korcsolyázóinak örömére közli a Városi Kultúrház, hogy valószínűleg hamarosan korcsolyapályát létesít a kultúrház melletti területen. Az érdekesség még talán annyi, hogy felfrissítik a Városi Kultúrház színjátszó együttesét, s ezentúl helyet kapnak a kultúrház irányításában maguk a szereplők is. SPORT Megalakult a Délnyugatmagyarországi Labdarugók Álszövetsége Folyó hó 24-én a Baranya megyei Testnevelési és Sportbizottságon a Baranya megyei Labdarúgó Társadalmi Szövetség és Pécs Városi Labdarúgó Társadalmi Szövetség, a 'megyei TSB vezetőinek közreműködésével közös értekezletet tartott, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) felhívása alapján megválasz- szák a Délnyugatmagyarországi Labdarúgók Alszövetsége (DnyLSz) ideiglenes intézőbizottságát. A 27 tagú értekezlet egyhangúlag a következő 9 tagú ideiglenes intézőbizottságot választotta meg: dr. Pazar Ferenc, Hergert Károly, dr. Kövecs Ferenc, Molnár József, Besztercei István, Csorba István, Schein Béla, Benda János és Baranyai György. Az intézőbizottság megválasztása után a következő határozatokat hozta: 1. A bizottság ideiglenes jelleggel működik mindaddig, amíg a közlekedési lehetőség megnyílik arra, hogy a Délnyugatmagyarországi Labdarúgók Alszövetsége területén levő eddigi labdarúgó társadalmi szövetségek és sportkörök elküldhetik képviselőiket értekezletre, amelyen megválasszák a szövetség végleges vezetőségét. 2. A bizottság megalakulását közli a MLSz-el, tőle tájékoztatást kér a DnyLSz pontos területére vonatkozólag és addig is az alakulásról értesíti a Somogy megyei, Tolna megyei, valamint nagykanizsai, kaposvári és bajai labdarúgó társadalmi szövetségeket és észrevételeiket kéri jövőbeni átszervezésre vonatkozólag. 3. Kimondotta a bizottság a Baranya megyei és Pécs városi Labdarúgó Társadalmi Szövetségek megszűnését és a TSB-ktől független, önállóan működő Délnyugati Labdarúgó Szövetség megalakulását. 4. Felkérte a bizottság a Baranya megyei és Pécs városi TSB-ket, hegy a szövetség végleges megalakulásáig helyiség rendelkezésre bocsátásával, adminisztratív és egyéb elkerülhetetlen költségek biztosításával a szövetséget támogassák. 5. A bizottság feladatának tekinti a szövetség végleges megalakulásáig felmerülő labdarúgó ügyek intézését, a szövetség végleges megszervezését és a választói értekezlet előkészítését. 6. A bizottság az országos labdarúgó értekezlet megtartásáig érdemileg nem kíván foglalkozni a labdarúgás bajnoki szervezetének, stb. kérdésével, csak javaslatokat vár a volt kisebb szövetségektől, sportköröktől és javaslatot készít az országos értekezletre, mint amelyik dönt a vidék labdarúgó átszervezésének kérdésével kapcsolatban is. A jelenlegi sorrenddel a Baranya megyei labdarúgó bajnokságot befejezettnek tekinti. Bajnoki, kupa és osztályozó mérkőzéseket ez évben már nem rendez. 7. Az ideiglenes bizottság elnökéül Hergert Károlyt, alelnökéül Molnár Józsefet és titkárul dr. Pazar Ferencet választotta meg. A szövetség levelezési címe egyelőre „Délnyugatmagyarországi Labdarúgók Alszövetsége (MTSB címén) Pécs, Kulich Gyula u. 5. sz.’‘ Az edzők és a játékvezetők nem fogadták el az OTSB nemrég kiadott rendelkezéseit Az OTSB ideiglenes forradalmi bizottságának tájékoztatója szerint az OTSB mint a Minisztertanács mellett működő sporthatóság, hivatali működéséből folyóan, felügyeleti jogkörét a magyar testnevelési és sportmozgalom átszervezéséig továbbra is gya kőről ja. Ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogy a 169—1951— IX. 13. MT. sz. rendelet, — amely a sportszervezetek működését szabá- bályozza — továbbra Is érvényben van. Ehhez képest tehát a meglevő sportszervezetek (SE-k, sportkörök) megszüntetéséhez, átszervezéséhez, il letve új sportszervezetek alakításához továbbra is az OTSB, illetve az illetékes TSB-k engedélyét kell kérni. A tájékoztató szerint a társadalmi sportszövetségek vezetőségének megbízatása az önálló sportszövetségek megalakításával, illetve az új ideiglenes vezetőség megválasztásával, legkésőbb azonban 1956. december 31-ig megszűnik. Az újonnan alakuló sportszövetségek megalakítására és munkájára vonatkozóan az irányelvek: a megalakulási szándékot az OTSB-be nyolc nappal előbb kell bejelenteni. Az alakuló ülésen egy nagyobb létszámú ideiglenes tanács, ezen belül szűkebb intéző bizottságot kell alakítani. Szavazati joguk van mindazoknak, kik az illető sportágban mint versenyzők, játékosok, vezetők, edzők, versenybírák, illetve játékvezetők részt vettek. A megválasztott ideiglenes vezetők névsorát az OTSB-nek be kell küldeni. A tájékoztató a továbbiakban közli a sportszövetség feladatát, jogkörét, valamint azt is, hogy az újjáalakulás bejelentését követően az OTSB gondoskodik a sportszövetség működéséhez szükséges anyagi feltételek bizto sításáról, helység kijelöléséről, s munkafeltételek biztosításáról. A közölt elvek szerint a sportszövetségek vidéki szerveinek megalakítását a területileg illetékes TSB-nek kell be. jelenteni. Végül a tájékoztató közli: a magyar sportélet demokratikus alapokra való helyezése, az átszervezés folyamatban van. Ennek megtörténtéig szükséges a magyar sporttársadalom egységes összefogása. * Az edzők testületé és a játékvezetők tanácsa november 28-án ülést tar tott Budapesten. amelyen az OTSB fenti rendeletét illetve közleményét tárgyalta meg. Többórás vita után a résztvevők egyöntetűen állást foglaltak amellett, hogy a rendelkezés több pontja nem felel meg a demokratikus követelményeknek és a rendelkezés nem más, mint a szövetségek, illetve a sportegyesületek, önállóságának megcsorbítása. A megjelentek egyöntetű véleménye alapján nem fogadták el a rendeletet és közölték, hogy az ellen tiltakoznak. SPORTHÍREK A nyugati túrán lévő Budapesti Honvéd labdarugó csapata csütörtökön egy kombinált csapat ellen játszott mérkőzést Madridban. Az első félidőben a spanyolok már 3:2-re vezettek. A második félidőben a Honvéd jó játékával elérte, hogy a mérkőzés 5:5 arányú eldöntetlenül végződjék. * A hét elején több lapban az a hír jelent meg, hogy Iharos Bécsben tartózkodik és belga állampolgárságot kért. Mint a Sport csütörtöki száma közölte Iharossal telefonon beszéltek közölte, hogy senkinek nem tett ilyen értelmű nyilatkozatot és a Honvéd labdarugó csapatával együtt visszajön Magyarországra. A mai (december 1-i) olimpiai versenyműsor: Vívás: párbajtőr egyéni, középdöntő (8.30) , döntő (19.00). Kenu: (9.00). Kajak: női 500 m (16.00), 1000 m döntő (16.15). Birkózás: szabadfogású, döntő (10.00 és 19.00). üszás: 4X200 m gyorsváltó (14.00), műugrás döntő (19.30), női 100 m gyors (19.30), 200 m pillangó, döntő (19.30) , 400 m gyors (19.30). Vízilabda: (14.00 és 19.30). Aúétika: 4X400 m váltó, középdöntő (15.50), 1500 m döntő (16.15), 4X100 m váltó, döntő (16.35), 4X400 m váltó döntő (17.10). Ökölvívás: döntő (19.30). TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja. Szerkeszti a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága. Szekszárdi Nyomda.
