Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)
1956-12-08 / 287. szám
1956. DECEMBER 8. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az űj párt bölcsőjénél A statisztika megyénkben sok MSZMP-tagot és szervezetet mutat ki, habár még közel sincs minden területen szervezet. A tagok nagyrésze tagja volt a régi pártnak, az MDP- nek is, de nagyon sok olyan ember is belépett, aki 1945 óta pártonkívüli volt, vagy az utóbbi évek elvakult Rákosi politikája során zárták ki a pártból, mert a sok hazudozás helyett igazságról akart beszélni. Meg kell azonban azt is mondani, hogy elég NAGY A TANÁCSTALAN SÁG ezekben az új szervezetekben. Van jónéhány dolog, amelyek a jelenlegi állapotokra vonatkoznak és amelyekkel egyetértenek a tagok, az, hogy mindenekelőtt termelni kell, mert enélkül nincs élet egy országban sem, azzal is egyetértenek, hogy nem lehet lemondani a munkás-paraszt hatalomról, de több részletkérdésben még nem látnak tisztán, nincs még körvonalazva kellően a jövő perspektívája, a holnap, a holnapután. Noha a belépési nyilatkozaton mindenki elismerte, hogy egyetért a párt programjával, de ez a program még részleteiben nincs körvonalazva, kidolgozva. Kétségtelen, hogy erre eddig még nem is volt idő és a jövő feladata lesz tisztázni a módszereket, de a jelen pillanatban mégis válaszolnia kellene arra a kérdésre, hogy MIT TEGYENEK AZ ALAPSZERVEZETEK, az MSZMP tagjai, hogyan dolgozzanak, mert olyan párt még nem született meg, amelyben elégséges pusztán összeírni a tagok neveit és születési adatait. Erre a kérdésre sokan azt mondják, hogy nincs még központi utasítás, még nem mondták meg, hogy mit kell tenni. Ez igaz, de az ilyen nézet magában hordja annak a vészé lyét is, hogy a régi eldobott, elítélt módszerekkel akarunk tovább dolgoz ni, amikor a felsőbb szervek majdnem napról napra megadták a szempontokat, hogy mit kell csinálni, még azt is, hogy hogyan és ha az alapszervezet formálisan végrehajtotta a kapott szempontokat, ha nem is volt hatása, gyakran dicséretet kapott és így alakultak ki a szempontszervezetek, meg a szempont funkcionáriusok. Az ilyen nézetekkel éppen ezért nem lehet egyetérteni, nem szabad megengednünk, hogy ismét háttérbe szoruljon az alapszervezetek önállósága, a helyi sajátságok szerint való dolgozás. a part módszereinek tevékenységének nemcsak a Központi Vezetőség elgondolásai szerint kell felépülnie, kialakulnia. A tagok és az alapszervezetek sokaságának a helyi tapasztalatai alapján kell kialakítani a párt egészének a módszereit. Csak egy ilyen széleskörű demokratizmus alapján lehet létrehozni egy olyan marxista-leninista pártot, amely nem csak internacionalista, hanem mindenekelőtt nemzeti, és élvezi a legszélesebbkörű néptömegek bizalmát. A bizalmat pedig meg kell teremteni, mert egy olyan vezető pártnak nincs létjogosultsága, amely figyelmen kívül hagyja az emberek, a különféle néprétegek véleményét. A tömegeket megnyerni pedig nem hangzatos szavakkal lehet, mint Rákosiék próbálták, hanem olyan tettekkel, módszerekkel amelyekkel egyetért az emberek túlnyomó többsége. Ilyen módszerek pedig csak a legszélesebbkörű demokratizmus nyomában alakulhatnak ki, amikor a párt nem felülről lefelé épül ki, hanem alulról fölfelé. Az alapszervezeteknek —minden felsőbb utasítás nélkül is — mindenek előtt azt kell meghatározniok, hogy mennyivel lesznek különbek, jobbak, mint az az MDP alapszervezet volt, amelyik régebben a területükön dolgozott, de nem élvezte a dolgozók bizalmát. Tehát el kell magukat módszerbelileg határolniok a régi, rákosista párt-alapszerveinek a módszereitől. így kell bebizonyítani, hogy NEM A CÉGÉR VÁLTOZOTT meg és nem egy taktikai húzás történt, mint sokan mondják, hanem Rákosi pártja helyett, amelyet elsöpört a forradalom, létrejön egy nemzeti marxista—leninista párt, amelynek programja a széles néprétegek programja lesz. Minden területen megvannak a sajátos problémák, nehézségek, amelyek az új élet kibontatkoztatását gátolják, sok az olyan nézet, amely gátolja a termelést, az élet újjászületését. Ha az alapszervezet a maga módján, a maga körülményei között ezek ellen hadakozik, úgy, hogy egy párttagnak tíz és száz pártonkívüli támogatója is akad, akkor helyes úton jár, akkor segíti az egész MSZMP programját kidolgozni és a párt közmegbecsülését kialakítani. Boda Ferenc Bonyhád nem hazudtolta meg önmagát Az október 23-i események következtében majdnem minden községben teljesen, vagy részlegesen megszűnt a kultúrmunka. Ez érthető, hiszen a helyzet indokolttá tette. Bonyhádon némi szünetelés után ugyan, de majdnem minden téren ismét megkezdődött az élet. Eleinte csak rádióhallgatásra és megbeszélésekre jöttek össze a fiatalok és idősebbek, később pedig megvalósult a klubélet, amely már régi terve volt a kultúrháznak. Rendszeresen megjelennek a fiatalok es- ténklnt és sakkoznak, rádiót hallgatnak, dominóznak, stb. A bábszínház és a képzőművészeti szakkör egyáltalán nem szüntette be a működését, a mozik csütörtök ki- rételével minden nap játszanak. A napokban Ismét megkezdődött a tánciskola 50 részvevővel. Hetenkint háromszor próbálnak. E hónap 16-án megtartják a záróvizsgát. A kultúrház énekkara a napokban ismét megkezdte a működését. A színjátszócsoport tagjai megkezdték a Faun próbáit és most várják Pestről a Cigánybáró c. Strauss-darab megérkezését, amelynek a próbáit szintén hamarosan megkezdik. A zeneiskola életében vannak némi fennakadások, de ezt is igyekeznek minél előbb megoldani. Az elmúlt vasárnap pedig megkezdték a vasárnapi táncokat, délután 4—9-ig. íme egy község, amely minden nehézségek ellenére legelőször állt talpra. íme egy község, amely nem hazudtolta meg jó hírnevét. Kié a hatalom ? — Oöbröközi események — AZ IDEGENNEK úgy tűnik Döbrö- köz, mintha ott mi sem történne. — Újság ritkán jut el, napközben, illetve este kilenc óráig nincs villany, mintha csak el lennének zárva a község- beliek a világ eseményeitől. Ez csak látszólagos. Ugyanis, amint az események menete mutatja, igen gyorsan reagálnak azok az elemek, amelyek az elmúlt események — főleg, amikor az ellenforradalom egyre jobban lábrakapott — idején pozíciót harcoltak ki maguknak. De vegyük csak sorjába a dolgokat. Október végén Döbröközön is gyorsan zajlottak az események. Éppen- csak megforrtak a borok_ volt, ami fűtötte a „hazafias érzéseket” és még táplálták is néhány literrel azok, akik ■úgy érezték most végre hallathatják hangjukat. Így aztán kialakult egy népes tábor, amely cselekvéshez látott. Vasárnapi napon rendeztek felvonulást a községben, majd nagygyűlést. A gyűlés megkezdésének ideje éppen egybeesett a vasárnapi mise befejezésével, így legalább háromszázan vettek részt a gyűlésen. A gyűlésen megválasztották a forradalmi bizottságot, amelynek elnöke Vidus József lett, aki a Baranya megyei Bikali Állami Gazdaság györgyi üzem egységében, mint bérszámfejtő dolgozott. Az elnökhelyettes Hajcsár János lett. A gyűlés fő hangadóit ugyancsak fűtötte a bor, ők „választottak”, míg a lakosság nagy többsége csak mint hallgató vett részt a gyűlésen, véleményt legfeljebb csak egymás között nyilvánítottak a választásról. A FORRADALMI bizottság igen jó taktikával kezdte meg működését. Az ülésekre meghívták az alapszervi párttitkárt, Fandák Józsefet is Persze, mint utólag kiderült, tartottak üléseket nélküle is szűkebb baráti körben, de itt már arról volt szó, kik azok, akiket, mint „nemkívánatos személyeket” félre kell állítani. Ezt a tervet azonban már nem tudták megvalósítani. Miután a kormány a tanácsokat ismerte el, visszahúzódtak. Miután az eddigi VB elnök és az elnökhelyettes nem vállalta a község ügyeinek vezetését, a tanácsülés ideig lenesen Fandák Józsefet bízta meg az elnöki teendők ellátásával. A hét elején a főfő hangadók újból tevékenykedni kezdtek. Délután az elnök éppen kint beszélget az orvossal, Vidus József a tanácsház felé tart, félvállról odaszól neki: — Majd gyere be, veled is akarok beszélni. — Ezzel belép az ajtón. Az irodában néhány tanácstag beszélgetett, azokra ezzel köszönt Vidus: — Maguk tűnjenek el. Amint Fandák visszatért az irodába, nem tűnt fel neki, hogy Lócsi János hirtelen elköszönt. Tóbler Lajos ottmaradt továbbra is. Berregni kezdett a telefon, Vidus vette fei a hallgatót. A vonal túlsó végén jelentkező hang nyilván a tanácselnököt kérte, mert Vidus így felelt vissza: — Nem adom Ha akar valamit, tárgyalja le velem. Nem tárgyal velem? Jó. — Ezzel lecsapta a hallgatót, helyet foglalt az íróasztal mellett, majd nekitámadt a tanácselnöknek: — Miért vagytok itt egyáltalán? Miért nem tesztek már valamit? — Arról azonban már nem tudott beszélni, mit vár a tanácstól. Persze, a tanácselnök nem hagyta magát, végül Vidus alább hagyott a nagy hanggal, aztán ahogyan jött, úgy el is távozott. VIDUSON KÍVÜL mások is jelentkeztek a tanácsháznál hétfőn. Egy hét-nyolc főből álló, beszeszelt társaság azt követelte, válasszák be őket is a tanácsba. — Ilyen részegeket válasszanak be? — kérdezték többen. — Ha mi is benn lennénk, legalább több mindent aláírnának. — Az akasztást is talán? — kérdezték tőlük. Hasonlóképpen folyt le a beszélgetés, s miután meggyőződtek arról hogy tényleg nincs tanácsválasztás, továbbálltak. Nem lenne teljes az események tükörképe ha nem mutatnánk be Vidus Józsefet — egy másik oldaláról. Említettük, hogy bérszámfejtő az állami gazdaságban Kedden reggel, miután a vendéglőben is látogatást tett, ki- kocsikázott a gazdaság üzemegységébe, Györgyibe. Szerdán aztán többen mentek be panaszra a tanácsházhoz és elmondották, hogy több lány kiment felvenni a nekik járó pénzt, Vidus József akkor már erősen beszeszelt állapotban volt és nem volt hajlandó kifizetni azt, ami a lányokat megillette. A lányok persze követelőzni kezdtek, mire az egyiket, Töfner Katót Vidus bántalmazta. Lakos Istvánná például azt panaszolta, hogy 410 forint járna még a lányának, amelyet nem fizetett ki Vidus. A község józan gondolkodású lakossága, persze hamar levonta a következtetést, — mert az ilyen események híre hamarosan szét fut — és nem nagyon lelkesedik azért, hogy Vidus József és a hozzá hasonlók intézzék a község ügyesbajos dolgait. KIK PÉLDÁUL A TÖBBIEK, akik a tanácstagokat meg akarják félemlíteni, háttérbe szorítani. Amint a falu- felelős rendőr mondja, olyan személyek, akik már néhányszor összeütközésbe kerültek a törvénnyel lopások és pincebetörések miatt. Persze ismeri őket a lakosság is. Ezért bízták a tanács, a község ügyeinek intézését éppen a v°lt alapszervi párttitkárra, akiről így nyilatkozott az egyik rehabilitált gazda: — Ö olyan ember, akire nem mondhat senki becstelenséget, aki mindig egyenes úton járt. Ö olyan kommunista, aki a párttagságát nem arra használja fel, hogy meggazdagodjon belőle. Igen a döbrököziek átlátnak a szitán. Tudják, kik azok, akik most népszerű jelszavak hangoztatása ürügyén a maguk kis pecsenyéjét akarják megsütni abban a tűzben, amelyik az országot tisztítja meg a sok szennytől, ami összegyűlt az elmúlt évek hibái miatt BOGNÁR ISTVÁN KOMMENTÁR Az október 23-i események egyik kiváltója kétségtelenül az ÁVH hét esztendős működése is volt. Ez a hatalmas szervezet, amelyre a Rá- kosi-rendszer támaszkodott, volt a kiagyalója és végrehajtója a politikai látszatpereknek s minden törvénysértésnekami a Rákosi-rend- szer működését jellemzi. Érthető volt az a kívánság tehát, hogy az ÁVH-t szüntessék meg A kormány — amelynek tagjai közül sokan megjárták az ÁVH börtöneit — egyik első intézkedésével meg is szüntette ezt a rosszemlékű intéz- ményt, s ugyanakkor gondoskodott arról is, hogy az igazságnak megfelelően a valódi bűnösök elnyerjék méltó büntetésüket. Ennek alapján kezdődtek meg országszerte azok az igazoló eljárások, amelynek minden volt ÁVH-st alávetnek. Egy olyan hatalmas testület felett, mint az ÁVH is volt, sommás ítéletet mondani nem lehet. Helytelen és feltétlenül káros dolog lenne, ha mindenkit egy kalap alá vonnánk és kizárnánk a nemzeti életből. Mert tudni kell, hogy az ÁVH kötelékében voltak egyszerű sorozott katonák is s nem minden ÁVH-s volt gyilkos. Ezért lehet csak helyeselni azt az igazoló eljárást, amit most kezdtek meg s amely minden volt ÁVS-nak tisztázza a szerepét. A bűnösöket természetesen megbüntetik, de az ártatlanoknak lehetővé teszik, hogy elfoglalják helyüket az ország életében. Az ellenforradalom napjai alatt minden volt ÁVH-st összeszedtek és börtönbe vetettek, — ez történt Szekszárdion is. A kormány, amelynek minden tettét a humanizmus és a megbékélés vezeti, természetesen megakadályozta ezt a. kifejezetten fasiszta eljárást Azonban egyáltalán nem huny szemet az elkövetett bűnök felett. De a kollektív felelős. ségrevonás, amit Mindszenty „szózata” is első helyen tartott fontosnak megemlíteni, embertelen módszer, s az a Magyarország, amely az elmúlt hét esztendőben annyi törvénysértést látott, csak az igazság, a becsület és a méltányosság alapján kezdhet új életet, építheti fel az új hazát. Néhány szó egy iskola diákjairól A napokban a dombóvári tanítóképzőt kerestem fel, hogy a diákok munkájáról képet nyerjek, s megvallva őszintén, úgy léptem be az intézet kapuján, mintha nagyon könnyű dologra vállalkoztam volna, — gondolva, hogy a tanulók véleménye úgyis az, ami az igazgatóé. Meglepett már az első mondat is, ami Merő igazgató ajkáról elhangzott, mert ez a mondat nem az igazgató elgondolását tükrözte, hanem a diákok nézetét. Arról felesleges is lenne vitázni, felesleges lenne részletesen elismételni, hogy a mostani szabadabb helyzetet megelőző időben milyen kényszerhatás alapján foglalkoztak a tanulókkal, s hogy mennyire más volt egyes dolgokban a tanulók és a tanárok véleménye, mint az az anyag, amiből felelni és amit tanítani kellett. (Itt a történelemre, orosz nyelvre, neveléstanra és neveléstörténetre gondolt az igazgató.)... — De kezd jük talán az elején: Az intézetben a tanítás november 26-án indult meg, egyhónapos kiesés után, részbeni munkával. Teljes erővel csak december 3-án. Ez alatt a „teljes erő“ azt kell érteni, hogy a negyedik osztályos tanulók 90 százaléka, a harmadik és második ősz tályos tanulók 70—30 százaléka, az első osztályosoknak pedig mintegy hatvan százaléka jelent meg az órákon. A megjelent tanulókkal az eddig tanult anyagot ismétlik át a pedagógusok, és irányvonalat, talajt próbálnak adni arra az időre, amikor majd ismét nem tudnak tanítani. Az intézet ugyanis csak december hónapra van ellátva tüzelővel s a téli szünfet előreláthatólag februárig kinyúlik. Beszéltünk a kérdéses, fent említett tantárgyak tanítási módjáról is, s ezzel kapcsolatban az igazgató elmondta, hogy a diákok nem hajlandók orosz nyelvet tanulni, de más nyelvet sem vezettek be helyette még eddig. A történelmet az első világháború végéig tanítják a pedagógusok, magyar szellemben, eltekintve a szólamszerűségektől, ami csak fertőzte az ifjúság életét. Változást eszközöltek az erkölcstan eddigi tanítási módjában is, ami nem volt más, mint idézet és szólamgyűjtemény. Az ifjúság erkölcsét az általános emberi erkölcs alapján állva akarják a pedagógusok kifejleszteni... ... A gyakorlatban eddig a diákokat úgy kezeltük, mint akiknek nincs beleszólása az ország politikai, gazdasági ügyeibe, nekik csak egy feladatuk van: tanulni, tanulni és tanulni — szemellenzővel. Elfogadni azt, amit a könyv ír és kényszeríteni akartuk őket, hogy a könyvben leírtak és a velük bebifláztatott anyag szerint éljenek, alkossanak képet az ország és a világ ügyéről. A rendszer el akarta őket nevelni attól a talajtól, amelyből vétettek, nem egyszer szembeállította a fiút az apával, aki a keserű kenyérből érezte azt, ami kirobbantotta az október 23-i megmozdulást. Szembekerült egymással az apa és fia, szembekerült egymással ebből eredően a diák és a tanár, tovább- menve a könyv és az ember... S most, amikor az életről beszélünk azt tapasztalhatjuk, hogy felvilágosultan igen szoros a kapocs az apa és fia között, a munkásság és a diákok között. Bizonyítja ezt az a tényközlés is, ame lyet Merő igazgató mondott a diákok álláspontjáról az egész dombóvári népet nyugtalanító helyzettel kapcsolatban. A diákoknak persze továbbra is a tanulás a legfontosabb feladatuk, eleget is tesznek ennek a feladatnak azt hiszem jobban, mint eddig, mert nem találják magukat szemben a könyvvel, a pedagógussal és az élettel. De jogot kell adni nekik egy szervezeten belül — nem úgy, mint a DISZ esetében volt ez —, hogy beleszóljanak, véleményt mondhassanak az ország ügyeiről... b. g. Kézbesítik a külföldi csomagokat A postahivatalokban, a raktárakban az elmúlt hetekben rengeteg csomag maradt, amelyeket járművek hiányában nem tudtak kézbesíteni. Most már a posta gépkocsijainak mint egy 80 százaléka dolgozik, így hamarosan valamennyi csomagot kézbesíthetik. Ugyancsak az elmúlt hetekben külföldről érkezett sok csomag rekedt a szomszédos országokban. A posta most megkezdte ezek beszállítását és vámkezelését. Ezeknél a csomagoknál már érvényes a vámmentesítésre vonatkozó rendelkezés. A csomagok nagy száma miatt még egyelőre torlódás van, a vámkezelés és a kézbesítés nehezen megy. Napról napra emelkedik azonban a címzetteknek továbbított külföldi csomagok száma.
