Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-10 / 239. szám

195« OKTOBER 10. TOLNAI NAPLÓ 3. A munkafegyelem lazasága és az ellenőrzés hiánya^ okozza a lemaradást Pincehelyi tapasztalatok Nem lehet ma fontosabb munka az állami gazdasá­gok termelőszövetkezetek, a gépállomások körzetében, mint az őszi munkák: a vető­szántás, a vetés, az őszi mély­szántás és a kapások betaka­rításának gyors végzése. Na­gyon fontos, hogy például a Pincehelyi Gépállomás körze­tében is valamennyi termelő, szövetkezetben kifogástalanul haladjon a munka, mielőbb földbe kerüljön a mag. a ter­melőszövetkezeti parasztság és az ország jövő évi kenyere, A megyei gépállomási igazgatóságra beérkezett leg­utóbbi értékelés alapján a Pincehelyi Gépállomás trak­torosgárdája, mindössze 17.7 százalékra teljesítette őszi tér vét, ez^el „megszerezték’1 ma­guknak az utolsó helyet. Érdemes és kell bővebben foglalkozni azzal, hogy mi az oka annak. hogy a Pincehelyi Gépállomás csak a tavaszi esetleg a nyári idényben tud jó, vagy kielégítő eredményt elérni, de mire az őszi mun­kákra kerül a sor, EGYMÁSUTÁN dőlnek ki A TRAKTOROK és egyre ritkábbak az igaz­gató, a műszaki ellenőrök, a főmérnök ellenőrzései. Nem ki váncsiságból küldte ki a gép- állomási igazgatóság Puszpán István elvtársat az igazgató­ság egyik körzeti mechaniku­sát a gépállomásra megnézni azt, hogy mi az oka ennek az alacsony tervteljesítésnek és hogy a hibák és hiányossá­gok kijavítása után ismét rendes kerékvágásba indítsa el a munkát. — Nagyon feltűnő volt — válaszolta kérdésünkre Pusz­pán elvtárs —, hogy amikor kiértem a gépállomásra 7 darab erőgép állt bent és ja­vították. Az utolsó 10 nap alatt nem haladt a szántás, mert rosszak voltak a gépek, de a gépállomás szakemberei beletörődtek abba amit pél­dául az ozorai Petőfi Tsz ag- ronómusa mondott, hogy nem lehet szántani. Amikor kimen tünk az ozorai Petőfi Tsz-be, 3 erőgép állt az udvaron, ket­tő szépen leápolva, egy pedig szétszedve. A traktorosok pe­dig az illetményföldjeiken ku­koricát törtek. Azért nem dol­goztak két napig, mert a tsz nem engedte őket szántani és úgy látszik, hogy ezért nem végezték el azt a munkát, amit lehetett volna, például a gyűrűshengerezést, de ösz- szerakhatták, kijavíthatta i: volna a szétszedett traktort is. így volt, és amikor Pusz­pán elvtárs. a gépállomás fő- agronómusával ott járt a tsz- ben,, utána mindjárt találtak munkát és végezték is. Mindenre hivatkoztak a Pincehelyi Gépállomáson, hogy miért nem megy a mun­ka Legfőképp a szárazságot okolták, de különös elősze­retettel emlegették az üzem- anyaghiányt is. A valóság pe­dig az, hogy NEM KÉSZÜLTEK FEL AZ ŐSZI MUNKÁKRA, mert például a szárazság néni gátolhatta a pincehelyieket abban, hogy a kormos és Ze- tor-traktorokon elvégezzék a kötelező karbantartásokat, ki­javítsák a két fűkaszát és át­alakítsák szárvágásra a kom­bájnt. Mert ha mindez meg­történt volna, akkor a belecs. kai Szabadság Tsz-ben dol­gozó traktornak nem folyott volna a hűtője és nem lötyög­tek volna a körmök. Nem vi­tás, hiány volt az üzemanyag ellátás terén, de erre sem le­het hivatkozni, mert a gépál­lomás Simontorhyán dolgozó Farkas brigádja kereken meg mondja, hogy nem üzem­anyag, hanem műszaki hiba miatt álltak. De nemcsak az a baj, hogy a Pincehelyi Gépállomáson nem a legmegfelelőbben ké­szültek a nagy őszi csatára hanem az is, hogy például a műszakiak az ellenőrzéskor nem adnak kellő segítséget és ami legalább ilyen súlyos, nem vonják felelősségre a hanyagokat, a nép vagyoná­nak rongálóit. LAZA A MUNKAFEGYELEM. Balázs traktorvezető pél­dául nem végzi el tökéletesen a gép karbantartását. Egyszer felelősségre vonták, még a nyáron, magatartása azonban máig sem változott. Nem ke­zeli gépét, nem tárolja kellő­en az üzemanyagot, amelynek eredménye lesz, de vannak* ilyenek többen is a gépállo-*. máson, hogy idő előtt elhasz- , nálódnak, tönkre mennek a( t gépek. Komoly hiba és éppen, i a műszaki ellenőrök részéről,<> hogy ők maguk járulnak hoz_i * zá a laza munkafegyelemhez,** amikor a megnemtörtént kar-* * bantartást mint megtörténtet* írják alá és így lehetővé te , szik, hogy az el nem végzett\ munka után a traktoros jog­talanul felvegye a pénzt. , i Egy-két helytelen dolgot i* mondtunk el sajnos a sok kö-i* zül, amelyek egyáltalán nemi* öregbítik a gépállomások és*| különösen a Pincehelyi Gép-*, állomás hírnevét Komolyan,1, sokkal lekiismeretesebben kel , lene az őszi munkák időbeni,i elvégzésével foglalkoznia ad gépállomás igazgatójának,, Simon Mihály elvtársnak is,1, aki nem irányítja kellő kép-], pen a szakvonalat, nem szá-,i moltatja be őket az elvégzett,, i vagy a következő munkákról.|> Megszűnt a rövid ideig tartól* üzemanyaghiány, esett az esőj' tehát nincs már mire hivat-* kozniok a pincehelyieknek* hanem valamennyiknek , lelkiismeretesen dolgozniuk,! kell. Természetesen ehhez, i elengedhetetlenül szükséges,! i hogy a műszaki ellenőr, ai i főmérnök és az igazgató nel* csak tessék-lássék módon Iá-*1 fogassák a traktorosokat, ha-* nem adjanak nekik segítséget1, és szigorúan vonják felelős-', ségre a hanyagokat is. , i Bodola.v Róza , l „Azonnal intézendő" AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK Tolna megyei cso­portja az elmúlt hetekben aktív munkát végzett. Beszámolók, fogadónapok alkalmával beszélgettek választóikkal. Ezek a beszélgetések nemcsak közelebb hozták a képviselőket vá­lasztóikhoz, hanem egyúttal számtalan jogos panasz elintézésre is vezettek. Legutóbb a megyei tanács panaszügyi irodájában jár­tunk. A panaszokat tartalmazó iratokon sorba látjuk ezt a feljegyzést: „Országgyűlési képviselő által felvett panasz. — Soronkívül, azonnal intézendő.” Jelen esetben például azt a panaszt néztük meg, amelyet Hosnyánszki János képviselő vett fel. Papp Ádámné decsi panaszos ügyéről van szó. Hat­vannégyéves özvegyasszony, két nevelt gyermeke volt, akik meghaltak. Eltartója nincs Ennek ellenére a neki járó szociá­lis kedvezményt a begyűjtés területén nem kapta meg. Ez jogos panasz volt, s azóta intézkedés is történt ebben az ügy­ben. A panaszt tartalmazó irat mellett láthatjuk egy másik levélen, hogy a megyei begyűjtési hivatal a panaszttevő ré­szére a szociális kedvezményt azóta megadta. HASONLÓ, GYORS ELINTÉZÉST NYERT például Se­bestyén István országgyűlési képviselő által benyújtott panasz is. Tancsa István nagydorogi útőr panasza az volt, hogy a kostelep juhnyája a Nagydcrog—Bikács közti útvonal mintegy 2—3 kilométer hosszúságban lelegeltette az illetmény kaszáló területét. A Megyei Tanács megvizsgálta a panaszt, s ennek alapján 400 forintos kárt állapítottak meg s azóta a Mezőgaz­dasági Igazgatóság az összeget ki is utalta. Gyors elintézést nyert szintén a Hosnyánszki János kép­viselő által Korpádi János bátai lakos panasza is. Sérelmezte, hogy betagosított földjén lévő gyümölcsfákat nem értékelték fel. s az értük járó kártalanítást nem fizették ki. E panaszt is megvizsgálták és megállapították, hogy a gyümölcsfák való­ban nem lettek felértékelve. A panasz mellé csatolt iratból kitűnik, hogy az értük járó kártalanítást rövidesen megkapja E néhány példából is megállapítható, hogy a mi megyénk területén is a képviselők által benyújtott választói panaszok, amennyiben azok jogosak gyors elintézést nyernek. Természe­tesen azok a panaszosok is, akiknek jogtalan a kérésük,részlete* választ kapnak amelyből megtudják miért nem lehet kéré­süket teljesíteni. Végeredményben a tapasztalat azt mutatja, hogy képviselőink aktívabb munkája igen eredményes nem­csak abból a szempontból, hogy közelebb kerülnek választóik­hoz a személyes elbeszélgetések nyomán, hanem jogos pana­szaik elintézése útján további, még jobb munkára serkenti, sajátmaguk és dolgozó népünk felemelkedése érdekében. Tanácsok és a DISZ Néhány gondolat egymás segítéséről A párthatározat végrehajtásáért M ár az ősemberek is egy­másra voltak utalva. Ha egy nagyobb vadat akartak elejteni, társultak, hogy közös erővel könnyebben szerezhes­sék meg zsákmányukat... Ha valaki most egyedül kezdene hoz^á egy tízemeletes bérház építéséhez, kinevetnénk, mert tudjuk, hogy szinte lehetetlent akar cselekedni, összefogásra, egymás segítésére tehát szük­ség van, és mennyivel inkább most, a' XX. század második felében s különösen országunk­ban is ,ahol azon munkálko­dunk. hogy egy új társadalmi rendszert építsünk fel. Embertársainkat segíteni kö­telességünk. Ebből a megálla­pításból kiindulva, mennyivel inkább kötelességünk segíteni a DISZ alapszervezeteket anná] is inkább, mert nem egy em­berről, hanem emberekről van szó. Emberekről, akik terveket szövögetnek jelenükről és jö­vőjükről, akik közösségi életet akarnak élni, akik dolgozni akarnak jelenükért és jövőjü­kért. Felelősek vagyunk értük? Felelősséggel tartozunk jó és rossz cselekedeteikért? Igen, fe. lelősségel. Nemcsak a Párt, az üzemek és vállalatok vezetői, pedagógusok, a Hazafias Nép­front, de a tanácsok is. égis. Azt kell megállapí- tanunk, hogy megyénk­ben nagyon sok községi tanács nem adja meg a DISZ alapszer­vezetnek azt a segítséget, amit méltán elvárhat. Nem különös segítségről van szó, csupán olyanról, amit egy községi ta­nács megadhat. — Gondolunk DISZ-helyiség biztosításáról, futballpálya létesítésére stb. A tapasztalat szerint egyes közsé. gi tanácsok önkényesen elve­szik a fiatalságtól a DISZ-he- lyiséget amelyhez pedig joga van az ifjúságnak. Ilyen eset történt például Faddon, ahol még az árvíz előtt 3000 Ft-ot fordított a tanács a helyiség rendbehozására. Senki sem vi­tatja annak helyességét, hogy az árvíz idején igénybe vette a tanács. Az árviz után újabb ez. reket költöttek a rendbehozásá. ra. Vissza azonban még a mai napig sem kapta az ifjúság, pedig az árvíz már jó egyné­hány hónapja elvonult. Újab­ban a segélybúzát tárolják ben­ne. Hasonló a helyzet Mözsön. Rell Lajos elvtárs, a DISZ já­rási bizottság titkára szerint a községi tanács már réges régen biztosíthatott volna egy másik épületet annak a családnak, amely még az árvíz idején köl­tözött bele. Az ifjúságnak az­óta nincs helyisége. Vándorol­nád egyik helyről a másikra. Hol a pártszervezet helyiségé­ben ütik fel a tanyájukat, hol másutt. A drága pénzen vett lemezjátszójuk és a lemezeik tönkremennek a sok költözkö­dés következtében. Vajon he­lyes ez így? E mlítsünk még példákat? A várdombi fiatalság már évek óta könyörög egy sportpálya után. Nem arról van szó, hogy a községi tanács nem adna területet messze a köz­ségtől. Adna. De lenne egy al­kalmas terület bent a község központjában is, a tanácsháza mögött. Azt azonban nem bo­csátják az ifjúságnak, mert ak­kor a tanács dolgozói nem tud­nának hol árpát termelni... A Fácánkert melletti Julia-major ban kultúrház épül. Készül, de úgy, mint a Luca széke. Pedig mennyivel gyorsabban elké­szülhetne, ha a fácánkerti ta­nács egy kicsit is törődne az építkezéssel amelynél a fiata­lok olyan derekas munkát vé­geznek. Ezek a példák és tények. — Azonban nem mondanánk iga­zat, ha azt állítanók, hogy min­den községi tanács nemtörő­döm módon bánik az ifjúság ügyeivel. Példaként állítható valamennyi községi tanács elé a tolnai, a bátaszéki, amelyek öt-ötezer forinttal segítették az ifjúság problémáinak, tervei nek megvalósítását. A faddi ta­nács pedig az említett hiányos­ságok ellenére is példamutató, mert tízezer forinttal segítette a diszisták terveinek valóra- váltását. rpalán nem kell különöseb­-*■ ben bizonygatni, mit jelent az, ha a fiatalságnak kedvét szegik. Már pedig ilyen intéz­kedésekkel kedvét szegik az ifjúságnak az említett taná­A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság 3 munkatársa Ma­darász Sándor, Somorjai Sán­dor és Braun Mihály elvtársak több napon keresztül vizsgálták a tamási járásban az őszi mun­kák menetét. Tapasztalataikról a járás mezőgazdasági szakem­berei előtt számoltak be. ame­lyen részt vett Papp Lajos elv társ, a Gépállomások Me­gyei Igazgatóságának igazgató­ja is. Somorjai elvtárs a járás gép­állomásainak eddigi munkái­ról a következőket mondotta: — Sajnos arra a megállapí­tásra jutottam, hogy a tamási gépállomás körzetében nem halad kielégítően a talajelőké­szítés. Nem vitás, hogy gátolta eket e munkában a száraz idő, a letakarítatlan területek, de ezekkel nem magyarázható, il­letve nem lehet mentség ed­digi alacsony teljesítményük. Ugyanis őszi kalászosok alá ősz szesen alig 600 holdon végeztek vetőszántást és ebből búza alá alig 180 holdat. Nagyon sürget az idő, a já­rás területén többezer hold őszi búzának kell mielőbb a földbe kerülni és mivel ma már üzemanyaghiányra sem lehet hivatkozni, így minden erővel meg keli gyorsítani a szántások ütemét. Somorjai elvtárs továbbá ar­ról beszélt még, hogy nem in­csok. S ezek után csodálkoz­nak, hogy nem kapcsolódnak be úgy a közéletbe, mint ahogy az elvárható lenne, kevés szín­darabot tanulnak be stb. Han­goztatni azonban tudják: „Nem csinálnak ezek a fiatalok sem­mit.” S talán sokan nem is gondolnak arra, hogy ez is egyik oka lehet az ifjúság köz­életi tétlenségének. Próbáljunk már meg gondolkodni. KOVÁCS JÓZSEF dúlt be teljes erővel a gépállo­más körzetében a silózás sem. — összesen 5830 köbméter ta­karmányt kellett silózni a ta­mási gépállomás körzetében és eddig összesen csak 1163 köb­métert silóztak. — A továbbiak ban a betakarításról, a kombáj nők szárvágásra való átalakítá­sáról beszélt még. — Nagykónyi és Koppány, szántó községek határában vizsgáltam az őszi munkákat — mondotta bevezetőül Mada­rász Sándor elvtárs. — Megál­lapítottam, hogy mindkét köz­ségben nagyon lassan halad a talajelőkészítés és a vetés. Szántást végeznek, de nem meg felelő mértékben, pedig a ta­laj legnagyobb része, még az eső előtt is alkalmas volt a művelésre. Nagykónyiban pél­dául a gazdák körülbelül 15 hold búzát és 20 hold rozsot vetettek eddig, amely elenyé­szően kevés a tervezettel szem­ben. Az a véleményem, hogy a tanácsok egyik községben sem tettek meg mindent az őszi munkák meggyorsításá­ra és annak sikeres elvégzé­se érdekében. Koppányszántón például egy­szer hívtak össze gazdagyűlést, ahol 5—6 ember jelent meg, így természetesen a járási elő­adó nem tartotta meg a gazda­gyűlést. Ebbe azután belenyu­godtak a járásiak, de a községi A tamási járási párt-végre­hajtóbizottság helyes kezde­ményezést valósít meg. Az értelmiségi politikának né­hány kérdéséről szóló K. V. határozat jó feldolgozása és annak alkalmazása érdeké­ben Kurnik Ernő, Henrik Ru­dolf, Lux Barna, Rudas László és több agronómusból brigádot szervezett, amely­nek feladata: vizsgálja meg, hogyan érvényesek a határo­zat kitételei a járás területén és milyen intézkedéseket ja­tanács vezetői is. Természete­sen nagy hiba volt az, hogy a gazdagyűlést megelőzően nem végeztek kellő felvilágosító munkát, egyszer ki dobolták, hogy vasárnap délelőtt gazda­gyűlés lesz és aki akar az jöj­jön el. — De nem végez a tanács kellő felvilágosító munkát a vetőmagok tisztítása, a felállí­tott szelektorok igénybevétele terén sem. Nagykónyiban pél­dául 17 vagon kenyérgabonát kellene az egyénieknek szelek- torozni és eddig mindössze 31 mázsát »zelektorcztak. Több gondot kellene erre fordítania a tanácsnak és meg kellene magyarázniok a parasztságnak azt, hogy első­sorban az ő érdekük, hogy tiszta, törött és gyommag­vaktól mentes gabonát vesse­nek, mert csak így számít­hatnak jó termésre. — Problémát jelent még, különösen Nagykónyi község­ben az aprómag cséplés. Het­ven hold lucerna és 70 hold vöröshere jó termése vár ei- cséplésre, de hiába várják he­tek óta a gazdák a cséplőgé­pet, mely állítólag a nagykónyi Uj Élet Termelőszövetkezet­ben van. Braun Mihály két termelő- szövetkezetben, az értényi Dózsa és a nagykónyi Alkot­mány Tsz-ben vizsgálta az őszi vasol megvalósítani. A brigád ban tehát kutatók, pedagógu­sok, agronómusok, igazgatók vannak, akik maguk is az ér­telmiség sorai közül valók. A brigád a tapasztalatairól jelentést ad a végrehajtóbi­zottságnak, amely azt meg­vitatja és kiegészíti. A végre­hajtóbizottság terve szerint e hó 20-ig kibővített pártbizott­sági ülésen beszélik meg a feladatokat és a feladat meg­oldásának módját. munkákat. Beszámolójában ar­ról beszélt, hogy a talajelőké­szítés és a vetés mindkét tsz- ben jobb mint az egyénieké, el­lenben komoly hiba van a talaj erő visszapótlásánál. — Az értényi Dózsa Ter­melőszövetkezetben — mon­dotta — eddig 37 holdat trá­gyáztak le, ami a szántóterü­letnek alig 12 százalékát te­szi ki. Ez nagyon kevés. A be­számoló további részében Braun elvtárs megemlítette még a két tsz szálas, és abrak- takarmány helyzetét. Ezen a megbeszélésen a já­rás mezőgazdasági osztályának vezetői hozzászólásaikban el­mondták véleményüket, tapasz talataikat, majd Papp Lajos elvtárs rövid összefoglalójában elmondotta: — Egyáltalán nem lehetünk megelégedve az eddig végzett őszi munkákkal. Sürget az idő, nem lehet, nem szabad várni, hanem végezni kell a szán­tást, a vetést. Tavaly ugyan­ebben az időszakban 12 000 holdon volt már földben a kenyérgabona magja, ma pe­dig csak alig párszáz holdon. Nagy a lemaradás, igyekezni kell tehát, hogy a helyi körül­ményeknek, az adottságoknak megfelelően a járás egész terü­letén mielőbb kezdjenek hozzá és végezzék el az őszi munká­kat. * Sürget az idő, ne késlekedjenek az őszi munkákkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom