Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-10 / 239. szám

195« OKTOBER 10.

TOLNAI NAPLÓ

3.

A munkafegyelem lazasága és az ellenőrzés hiánya^

okozza a lemaradást

Pincehelyi tapasztalatok

Nem lehet ma fontosabb munka az állami gazdaságok termelőszövetkezetek, a gépállomások körzetében, mint az őszi munkák: a vetőszántás, a vetés, az őszi mélyszántás és a kapások betakarításának gyors végzése. Nagyon fontos, hogy például a Pincehelyi Gépállomás körzetében is valamennyi termelő, szövetkezetben kifogástalanul haladjon a munka, mielőbb földbe kerüljön a mag. a termelőszövetkezeti parasztság és az ország jövő évi kenyere,

A megyei gépállomási igazgatóságra beérkezett legutóbbi értékelés alapján a Pincehelyi Gépállomás traktorosgárdája, mindössze 17.7 százalékra teljesítette őszi tér vét, ez^el „megszerezték’1 maguknak az utolsó helyet.

Érdemes és kell bővebben foglalkozni azzal, hogy mi az oka annak. hogy a Pincehelyi Gépállomás csak a tavaszi esetleg a nyári idényben tud jó, vagy kielégítő eredményt elérni, de mire az őszi munkákra kerül a sor,

EGYMÁSUTÁN dőlnek ki A TRAKTOROK

és egyre ritkábbak az igazgató, a műszaki ellenőrök, a főmérnök ellenőrzései. Nem ki váncsiságból küldte ki a gép- állomási igazgatóság Puszpán István elvtársat az igazgatóság egyik körzeti mechanikusát a gépállomásra megnézni azt, hogy mi az oka ennek az

alacsony tervteljesítésnek és hogy a hibák és hiányosságok kijavítása után ismét rendes kerékvágásba indítsa el a munkát.

— Nagyon feltűnő volt — válaszolta kérdésünkre Puszpán elvtárs —, hogy amikor kiértem a gépállomásra 7 darab erőgép állt bent és javították. Az utolsó 10 nap alatt nem haladt a szántás, mert rosszak voltak a gépek, de a gépállomás szakemberei beletörődtek abba amit például az ozorai Petőfi Tsz ag- ronómusa mondott, hogy nem lehet szántani. Amikor kimen tünk az ozorai Petőfi Tsz-be, 3 erőgép állt az udvaron, kettő szépen leápolva, egy pedig szétszedve. A traktorosok pedig az illetményföldjeiken kukoricát törtek. Azért nem dolgoztak két napig, mert a tsz nem engedte őket szántani és úgy látszik, hogy ezért nem végezték el azt a munkát, amit lehetett volna, például a gyűrűshengerezést, de ösz- szerakhatták, kijavíthatta i: volna a szétszedett traktort is.

így volt, és amikor Puszpán elvtárs. a gépállomás fő- agronómusával ott járt a tsz- ben,, utána mindjárt találtak munkát és végezték is.

Mindenre hivatkoztak a Pincehelyi Gépállomáson, hogy miért nem megy a munka Legfőképp a szárazságot okolták, de különös előszeretettel emlegették az üzem- anyaghiányt is. A valóság pedig az, hogy

NEM KÉSZÜLTEK FEL

AZ ŐSZI MUNKÁKRA,

mert például a szárazság néni gátolhatta a pincehelyieket abban, hogy a kormos és Ze- tor-traktorokon elvégezzék a kötelező karbantartásokat, kijavítsák a két fűkaszát és átalakítsák szárvágásra a kombájnt. Mert ha mindez megtörtént volna, akkor a belecs. kai Szabadság Tsz-ben dolgozó traktornak nem folyott volna a hűtője és nem lötyögtek volna a körmök. Nem vitás, hiány volt az üzemanyag ellátás terén, de erre sem lehet hivatkozni, mert a gépállomás Simontorhyán dolgozó Farkas brigádja kereken meg mondja, hogy nem üzemanyag, hanem műszaki hiba miatt álltak.

De nemcsak az a baj, hogy a Pincehelyi Gépállomáson nem a legmegfelelőbben készültek a nagy őszi csatára hanem az is, hogy például a műszakiak az ellenőrzéskor nem adnak kellő segítséget és ami legalább ilyen súlyos, nem vonják felelősségre a hanyagokat, a nép vagyonának rongálóit.

LAZA

A MUNKAFEGYELEM.

Balázs traktorvezető például nem végzi el tökéletesen a gép karbantartását. Egyszer felelősségre vonták, még a nyáron, magatartása azonban máig sem változott. Nem kezeli gépét, nem tárolja kellően az üzemanyagot, amelynek

eredménye lesz, de vannak* ilyenek többen is a gépállo-*. máson, hogy idő előtt elhasz- , nálódnak, tönkre mennek a( t gépek. Komoly hiba és éppen, i a műszaki ellenőrök részéről,<> hogy ők maguk járulnak hoz_i * zá a laza munkafegyelemhez,** amikor a megnemtörtént kar-* * bantartást mint megtörténtet* írják alá és így lehetővé te , szik, hogy az el nem végzett\ munka után a traktoros jogtalanul felvegye a pénzt. , i Egy-két helytelen dolgot i*

mondtunk el sajnos a sok kö-i* zül, amelyek egyáltalán nemi* öregbítik a gépállomások és*| különösen a Pincehelyi Gép-*, állomás hírnevét Komolyan,1, sokkal lekiismeretesebben kel , lene az őszi munkák időbeni,i elvégzésével foglalkoznia ad gépállomás igazgatójának,, Simon Mihály elvtársnak is,1, aki nem irányítja kellő kép-], pen a szakvonalat, nem szá-,i moltatja be őket az elvégzett,, i vagy a következő munkákról.|> Megszűnt a rövid ideig tartól* üzemanyaghiány, esett az esőj' tehát nincs már mire hivat-* kozniok a pincehelyieknek* hanem valamennyiknek , lelkiismeretesen dolgozniuk,! kell. Természetesen ehhez, i elengedhetetlenül szükséges,! i hogy a műszaki ellenőr, ai i főmérnök és az igazgató nel* csak tessék-lássék módon Iá-*1 fogassák a traktorosokat, ha-* nem adjanak nekik segítséget1, és szigorúan vonják felelős-', ségre a hanyagokat is. , i

Bodola.v Róza , l

„Azonnal intézendő"

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK Tolna megyei csoportja az elmúlt hetekben aktív munkát végzett. Beszámolók, fogadónapok alkalmával beszélgettek választóikkal. Ezek a beszélgetések nemcsak közelebb hozták a képviselőket választóikhoz, hanem egyúttal számtalan jogos panasz elintézésre is vezettek.

Legutóbb a megyei tanács panaszügyi irodájában jártunk. A panaszokat tartalmazó iratokon sorba látjuk ezt a feljegyzést: „Országgyűlési képviselő által felvett panasz. — Soronkívül, azonnal intézendő.” Jelen esetben például azt a panaszt néztük meg, amelyet Hosnyánszki János képviselő vett fel. Papp Ádámné decsi panaszos ügyéről van szó. Hatvannégyéves özvegyasszony, két nevelt gyermeke volt, akik meghaltak. Eltartója nincs Ennek ellenére a neki járó szociális kedvezményt a begyűjtés területén nem kapta meg. Ez jogos panasz volt, s azóta intézkedés is történt ebben az ügyben. A panaszt tartalmazó irat mellett láthatjuk egy másik levélen, hogy a megyei begyűjtési hivatal a panaszttevő részére a szociális kedvezményt azóta megadta.

HASONLÓ, GYORS ELINTÉZÉST NYERT például Sebestyén István országgyűlési képviselő által benyújtott panasz is. Tancsa István nagydorogi útőr panasza az volt, hogy a kostelep juhnyája a Nagydcrog—Bikács közti útvonal mintegy 2—3 kilométer hosszúságban lelegeltette az illetmény kaszáló területét. A Megyei Tanács megvizsgálta a panaszt, s ennek alapján 400 forintos kárt állapítottak meg s azóta a Mezőgazdasági Igazgatóság az összeget ki is utalta.

Gyors elintézést nyert szintén a Hosnyánszki János képviselő által Korpádi János bátai lakos panasza is. Sérelmezte, hogy betagosított földjén lévő gyümölcsfákat nem értékelték fel. s az értük járó kártalanítást nem fizették ki. E panaszt is megvizsgálták és megállapították, hogy a gyümölcsfák valóban nem lettek felértékelve. A panasz mellé csatolt iratból kitűnik, hogy az értük járó kártalanítást rövidesen megkapja

E néhány példából is megállapítható, hogy a mi megyénk területén is a képviselők által benyújtott választói panaszok, amennyiben azok jogosak gyors elintézést nyernek. Természetesen azok a panaszosok is, akiknek jogtalan a kérésük,részlete* választ kapnak amelyből megtudják miért nem lehet kérésüket teljesíteni. Végeredményben a tapasztalat azt mutatja, hogy képviselőink aktívabb munkája igen eredményes nemcsak abból a szempontból, hogy közelebb kerülnek választóikhoz a személyes elbeszélgetések nyomán, hanem jogos panaszaik elintézése útján további, még jobb munkára serkenti, sajátmaguk és dolgozó népünk felemelkedése érdekében.

Tanácsok és a DISZ

Néhány gondolat egymás segítéséről

A párthatározat végrehajtásáért

M

ár az ősemberek is egymásra voltak utalva. Ha egy nagyobb vadat akartak elejteni, társultak, hogy közös erővel könnyebben szerezhessék meg zsákmányukat... Ha valaki most egyedül kezdene hoz^á egy tízemeletes bérház építéséhez, kinevetnénk, mert tudjuk, hogy szinte lehetetlent akar cselekedni, összefogásra, egymás segítésére tehát szükség van, és mennyivel inkább most, a' XX. század második felében s különösen országunkban is ,ahol azon munkálkodunk. hogy egy új társadalmi rendszert építsünk fel.

Embertársainkat segíteni kötelességünk. Ebből a megállapításból kiindulva, mennyivel inkább kötelességünk segíteni a DISZ alapszervezeteket anná] is inkább, mert nem egy emberről, hanem emberekről van szó. Emberekről, akik terveket szövögetnek jelenükről és jövőjükről, akik közösségi életet akarnak élni, akik dolgozni akarnak jelenükért és jövőjükért. Felelősek vagyunk értük? Felelősséggel tartozunk jó és rossz cselekedeteikért? Igen, fe. lelősségel. Nemcsak a Párt, az üzemek és vállalatok vezetői, pedagógusok, a Hazafias Népfront, de a tanácsok is.

égis. Azt kell megállapí- tanunk, hogy megyénkben nagyon sok községi tanács nem adja meg a DISZ alapszervezetnek azt a segítséget, amit méltán elvárhat. Nem különös segítségről van szó, csupán olyanról, amit egy községi tanács megadhat. — Gondolunk DISZ-helyiség biztosításáról, futballpálya létesítésére stb. A tapasztalat szerint egyes közsé. gi tanácsok önkényesen elveszik a fiatalságtól a DISZ-he- lyiséget amelyhez pedig joga van az ifjúságnak. Ilyen eset történt például Faddon, ahol még az árvíz előtt 3000 Ft-ot fordított a tanács a helyiség rendbehozására. Senki sem vitatja annak helyességét, hogy az árvíz idején igénybe vette a tanács. Az árviz után újabb ez. reket költöttek a rendbehozásá. ra. Vissza azonban még a mai napig sem kapta az ifjúság, pedig az árvíz már jó egynéhány hónapja elvonult. Újabban a segélybúzát tárolják benne. Hasonló a helyzet Mözsön. Rell Lajos elvtárs, a DISZ járási bizottság titkára szerint a községi tanács már réges régen biztosíthatott volna egy másik épületet annak a családnak, amely még az árvíz idején költözött bele. Az ifjúságnak azóta nincs helyisége. Vándorolnád egyik helyről a másikra. Hol a pártszervezet helyiségében ütik fel a tanyájukat, hol másutt. A drága pénzen vett lemezjátszójuk és a lemezeik tönkremennek a sok költözködés következtében. Vajon helyes ez így?

E

mlítsünk még példákat? A várdombi fiatalság már évek óta könyörög egy sportpálya után. Nem arról van szó, hogy a községi tanács nem adna területet messze a községtől. Adna. De lenne egy alkalmas terület bent a község központjában is, a tanácsháza mögött. Azt azonban nem bocsátják az ifjúságnak, mert akkor a tanács dolgozói nem tudnának hol árpát termelni... A Fácánkert melletti Julia-major ban kultúrház épül. Készül, de úgy, mint a Luca széke. Pedig mennyivel gyorsabban elkészülhetne, ha a fácánkerti tanács egy kicsit is törődne az építkezéssel amelynél a fiatalok olyan derekas munkát végeznek.

Ezek a példák és tények. — Azonban nem mondanánk igazat, ha azt állítanók, hogy minden községi tanács nemtörődöm módon bánik az ifjúság ügyeivel. Példaként állítható valamennyi községi tanács elé a tolnai, a bátaszéki, amelyek öt-ötezer forinttal segítették

az ifjúság problémáinak, tervei nek megvalósítását. A faddi tanács pedig az említett hiányosságok ellenére is példamutató, mert tízezer forinttal segítette a diszisták terveinek valóra- váltását.

rpalán nem kell különöseb-*■ ben bizonygatni, mit jelent az, ha a fiatalságnak kedvét szegik. Már pedig ilyen intézkedésekkel kedvét szegik az ifjúságnak az említett tanáA Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság 3 munkatársa Madarász Sándor, Somorjai Sándor és Braun Mihály elvtársak több napon keresztül vizsgálták a tamási járásban az őszi munkák menetét. Tapasztalataikról a járás mezőgazdasági szakemberei előtt számoltak be. amelyen részt vett Papp Lajos elv társ, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának igazgatója is.

Somorjai elvtárs a járás gépállomásainak eddigi munkáiról a következőket mondotta:

— Sajnos arra a megállapításra jutottam, hogy a tamási gépállomás körzetében nem halad kielégítően a talajelőkészítés. Nem vitás, hogy gátolta eket e munkában a száraz idő, a letakarítatlan területek, de ezekkel nem magyarázható, illetve nem lehet mentség eddigi alacsony teljesítményük. Ugyanis őszi kalászosok alá ősz szesen alig 600 holdon végeztek vetőszántást és ebből búza alá alig 180 holdat.

Nagyon sürget az idő, a járás területén többezer hold őszi búzának kell mielőbb a földbe kerülni és mivel ma már üzemanyaghiányra sem lehet hivatkozni, így minden erővel meg keli gyorsítani a szántások ütemét.

Somorjai elvtárs továbbá arról beszélt még, hogy nem incsok. S ezek után csodálkoznak, hogy nem kapcsolódnak be úgy a közéletbe, mint ahogy az elvárható lenne, kevés színdarabot tanulnak be stb. Hangoztatni azonban tudják: „Nem csinálnak ezek a fiatalok semmit.” S talán sokan nem is gondolnak arra, hogy ez is egyik oka lehet az ifjúság közéleti tétlenségének. Próbáljunk már meg gondolkodni.

KOVÁCS JÓZSEF

dúlt be teljes erővel a gépállomás körzetében a silózás sem.

— összesen 5830 köbméter takarmányt kellett silózni a tamási gépállomás körzetében és eddig összesen csak 1163 köbmétert silóztak. — A továbbiak ban a betakarításról, a kombáj nők szárvágásra való átalakításáról beszélt még.

— Nagykónyi és Koppány, szántó községek határában vizsgáltam az őszi munkákat

— mondotta bevezetőül Madarász Sándor elvtárs. — Megállapítottam, hogy mindkét községben nagyon lassan halad a talajelőkészítés és a vetés. Szántást végeznek, de nem meg felelő mértékben, pedig a talaj legnagyobb része, még az eső előtt is alkalmas volt a művelésre. Nagykónyiban például a gazdák körülbelül 15 hold búzát és 20 hold rozsot vetettek eddig, amely elenyészően kevés a tervezettel szemben. Az a véleményem, hogy

a tanácsok egyik községben sem tettek meg mindent az őszi munkák meggyorsítására és annak sikeres elvégzése érdekében.

Koppányszántón például egyszer hívtak össze gazdagyűlést, ahol 5—6 ember jelent meg, így természetesen a járási előadó nem tartotta meg a gazdagyűlést. Ebbe azután belenyugodtak a járásiak, de a községi

A tamási járási párt-végrehajtóbizottság helyes kezdeményezést valósít meg. Az értelmiségi politikának néhány kérdéséről szóló K. V. határozat jó feldolgozása és annak alkalmazása érdekében Kurnik Ernő, Henrik Rudolf, Lux Barna, Rudas

László és több agronómusból brigádot szervezett, amelynek feladata: vizsgálja meg, hogyan érvényesek a határozat kitételei a járás területén és milyen intézkedéseket jatanács vezetői is. Természetesen nagy hiba volt az, hogy a gazdagyűlést megelőzően nem végeztek kellő felvilágosító munkát, egyszer ki dobolták, hogy vasárnap délelőtt gazdagyűlés lesz és aki akar az jöjjön el.

— De nem végez a tanács kellő felvilágosító munkát a vetőmagok tisztítása, a felállított szelektorok igénybevétele terén sem. Nagykónyiban például 17 vagon kenyérgabonát kellene az egyénieknek szelek- torozni és eddig mindössze 31 mázsát »zelektorcztak.

Több gondot kellene erre fordítania a tanácsnak és meg kellene magyarázniok a parasztságnak azt, hogy elsősorban az ő érdekük, hogy tiszta, törött és gyommagvaktól mentes gabonát vessenek, mert csak így számíthatnak jó termésre.

— Problémát jelent még, különösen Nagykónyi községben az aprómag cséplés. Hetven hold lucerna és 70 hold vöröshere jó termése vár ei- cséplésre, de hiába várják hetek óta a gazdák a cséplőgépet, mely állítólag a nagykónyi Uj Élet Termelőszövetkezetben van.

Braun Mihály két termelő- szövetkezetben, az értényi Dózsa és a nagykónyi Alkotmány Tsz-ben vizsgálta az őszi

vasol megvalósítani. A brigád ban tehát kutatók, pedagógusok, agronómusok, igazgatók vannak, akik maguk is az értelmiség sorai közül valók.

A brigád a tapasztalatairól jelentést ad a végrehajtóbizottságnak, amely azt megvitatja és kiegészíti. A végrehajtóbizottság terve szerint e hó 20-ig kibővített pártbizottsági ülésen beszélik meg a feladatokat és a feladat megoldásának módját.

munkákat. Beszámolójában arról beszélt, hogy a talajelőkészítés és a vetés mindkét tsz- ben jobb mint az egyénieké, ellenben komoly hiba van a talaj erő visszapótlásánál.

— Az értényi Dózsa Termelőszövetkezetben — mondotta — eddig 37 holdat trágyáztak le, ami a szántóterületnek alig 12 százalékát teszi ki. Ez nagyon kevés. A beszámoló további részében Braun elvtárs megemlítette még a két tsz szálas, és abrak- takarmány helyzetét.

Ezen a megbeszélésen a járás mezőgazdasági osztályának vezetői hozzászólásaikban elmondták véleményüket, tapasz talataikat, majd Papp Lajos elvtárs rövid összefoglalójában elmondotta:

— Egyáltalán nem lehetünk megelégedve az eddig végzett őszi munkákkal. Sürget az idő,

nem lehet, nem szabad várni, hanem végezni kell a szántást, a vetést. Tavaly ugyanebben az időszakban 12 000 holdon volt már földben a kenyérgabona magja, ma pedig csak alig párszáz holdon.

Nagy a lemaradás, igyekezni kell tehát, hogy a helyi körülményeknek, az adottságoknak megfelelően a járás egész területén mielőbb kezdjenek hozzá és végezzék el az őszi munkákat.

*

Sürget az idő, ne késlekedjenek az őszi munkákkal