Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-14 / 243. szám
1956 OKTOBER 14. T OÍ. NAI K A r 1. 0 Dolgozhatnának még... Milyen szép is az, amikor valaki egy üzemben éli le egész életét. Az újságok írnak róla, fényképét is beteszik az újságba. Munkatársainak szere tete, megbecsülése veszi körül az üzemben- Hallgatnak szavára, tanulnak tőle a fiatalok. Még nagyobb a becsülete annak, aki már elérte a nyugdíj korhatárt, mégsem megy nyugiijba, mert egészséges nek érzi magát, dolgozni akar. A Szabad Nép a minap hozta' az első oldalon a cukoripar ..veteránjának" Solymossy Alá dárnák a fényképét, aki fél évszázadot töltött munkában, ezalatt egyetlen napot sem hiányzott, most vezeti az ötvenedik kampányt. Ezek voltak az első gondolataim. amikor a napokban találkoztam Imre Erzsébettel, a Tolnai Selyemfonógyár csoport vezetőjével- Helyesebben: volt csoportvezetőjével. A gyárból jött, ünneplőbe öltözötten, beteg szomszédja — volt munkatársa — kérte meg, hogy hozza el a pénzét és az ebédjét. — Nem dolgozom, nyugdíjban vagyok — ezek voltak az első szavai. Valahogy olyan hangsúllyal mondta, mintha azt akarná mondani: Mi dolga lehet velem egy újságírónak, velem, aki már nem egyenrangú a többiekkel, akitől már nem kérdezik meg, ki most a legjobb fonó, hogyan állunk a renditával, hogyan teljesítjük a tervet Hogyan történt? — Hogy lehet, hogy egy hatvanegy éves kora ellenére életerős, egészséges asszony tétlenül ül otthon, a nyugdíjat várja minden elsején, nem dolgozhat. Pedig dolgozhatna és dolgozna is még. LAKÁSÁN BESZÉLGETÜNK A TÖRTÉNTEKRŐL. Az idén is, szokás szerint júliusban, amikor a tavalyi gubó elfogyott, elkezdtük a nagytakarítást. Ilyenkor kitisz titjuk a gépeket, megjavítjuk ahol hiba van, hogy az új gu- bót egész éven át üzemzavar nélkül tudjuk majd feldolgozni- Mintha már sejtettem volna, mi lesz, szóltam Szűcs- nének, a másik csoportvezetőnek: Te, Tera, nehogy aztán, ha itt megcsináljuk a nagy pucolást, elküldjenek bennünket. Indulás előtti nap, július 31-éh üzentek értem, hogy menjek be délután kettőre. Különös ez, hiszen máskor csak azt szokták megüzenni, hogy „holnap reggel indulunk“ — tudom már, hogy reggel mi korra kell bemenni. Mit akarhatnak tőlem délután kettőkor? A gyárvezetői irodában hárman fogadtak- A gyárvezető, a párttitkár és az üb. elnök. „Holnap nem kell bejönnie, vegye ki Szűcsnével együtt a szabadságát, addig elintézzük a nyugdíjukat, azután sem keil már dolgozniok.” Már nem is nagyon figyeltem oda, amikor azt mondta, hogy egyre nagyobb feladatok várnak a csoportvezetőkre. amit mi nem is tudunk megoldani- Alig tudtam szóhoz jutni, hiszen itt nőttem fel a gyárban, tizenkét éves korom óta dolgozom itt. Az első gondolatom az volt, hogy nem tudok a gyár nélkül élni. „Nem fogadom el“ — mondtam. Szaladtam Szekszárdiba a szakszervezethez. Ott azt mond ták, hogy amíg nem kaptam felmondólevelet, nem tudnak intézkedni- Valamit azért mégis csak intézhettek, mert a szabadság letelte után újra behívtak, azt mondták, hogy kapunk mindketten egy-egy havi fizetést, egyezzünk ki ebben. Láttam, hiába minden, bele kell egyezni, így ezt elfogadtam. Azóta már megkaptam az első nyugdíjat — Ötszáz forintot — írtam is a pénzügyminiszternek, hogy negyvenkilenc évi szolgálat után ez kevés, a válasz: Kérése nem teljesíthető. Fáj nagyon, hogy ilyen sok évi munka után nem dolgozhatom már. Nagyon szerettem volna elérni az ötven évet A legjobban mégis az fáj, hogy el sem búcsúzhattam a dolgozóktól. Kivertek, mint egy kutyát. Mondtam, hogy legalább még egy évig hagyjanak. Építtettem egy fáskamrát, csináltam kétezer forint adósságot, most azt sem tudom letörlesz- teni- Azt mondta Bolváriné, a párttitkár, hogy „miért csinált adósságot“. Imre Erzsébet szíve tele van keserűséggel. Azért, hogy így elintézték, azért, hogy sem a pártszervezet, sem a szakszervezet — akiknek pedig annyit dolgozott — egy szót sem emelt az érdekében. 1908 január 3-án, tizenkét éves korában került a gyár ba. Édesapja, három bátyja kőműves volt- Abban az időben rosszul ment a kőművesek nek, gyakran voltak munkanél kül. Ahogy betöltötte a 12. évét, szülei kivették az iskolából és a gyárba küldték. (Akkor még nem korlátozta törvény a fiatalkorúak foglalkoztatását). Először főző, később csomózó, majd fonó lett. 1920-tól pedig, csoportvezető. Gyerekkora óta vesz részt a munkás- mozgalomban. Még iskolába járt, amikor apja és bátyjai elvitték a munkásotthonba, a május elsejei tüntetésekre. Szülei nem imádságra, hanem forradalmi dalokra, az „Újra itt van május elsejé‘’-re, a „Nem lesz a tőke úr miraj- tunk‘‘-ra tanították már ötéves korában- 1919-ben szakszervezeti vezető, majd az ellenforradalom uralomra jutásakor a pesti rokonoknál bujkál. Csak arra a hírre jön haza három hónap múlva, hogy újra indul a munka a gyárban. Utána valamennyi selyemgyári sztrájk szervezésében részt vesz, 1945- ben az elsők közt lép be a pártba. Nincs olyan pártmegbízatás, lamit szíwel-lélekkel el nem végezne. Már a hatvan felé közeledik, de agitálni jár, résztvesz a falujárásokban, Faddon, Bogyiszlón, Öcsény- ben és Decsen is megismerik- Egy köteg különböző oklevél „Egészségvédelemre kész“ tanfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány, „Választási verseny első helyezettje” oklevél, sok emléklap tanúskodik munkájáról. A falon bekeretezve egy szép oklevél: Imre Erzsébet a Könnyűipar Kiváló Dolgozója. Budapest, 1956 március 29. Nagy Józsefné könnyűipari mi niszter.“ Imre Erzsébet egyedül részesült ilyen kitüntetésben a gyár dolgozói közülMI INDOKOLJA ELBOCSÁTÁSÁT? Egészségi állapota semmi esetre sem. 49 év alatt még egyetlen napig beteg nem volt, nem hiányzott. Talán létszám- csökkentés? — Az új idény beindulása óta tömegesen veszik fel a gyárba és tanítják be az új fonókat- Harmincötezer kilóval több a gubó, mint tavaly. Talán nem jól dolgozott? — Mindennél jobban cáfolja ezt az idén kapott kormánykitüntetés . Nem tud megfelelni a nagyobb feladatoknak? — Szücsnével együtt nem csak a munkabeosztásokat végezték, hanem a munkalapokat is kitöltötték, amit a mostani csoportvezetők mellett külön írnok végez. Miért nem védte meg őket a párt. és szakszervezet? — Hiszen a pártszervezetnek egyik legjobb bizalmija volt- A szakszervezetnek egyik vezetője volt 1919-ben is! Novák Nándorné, az üzemi bizottság elnöke azt mondta neki: „Magukat már régen nyugdíjba kellett volna küldeni.“ Itt meg kell jegyezni még azt is, hogy Imre Erzsébet utóda az üb. elnök sógornője lett. Bejár néha 'az üzembe. „Ugye fájnak az emlékek?1’ — kérdezte tőle egyszer Szabad elvtárs— „Nem az emlékek fájnak, hanem az, hogy nem engednek dolgozni. Még rendesen el sem búcsúzhattam a munkatársaktól.“ Mert mi lehet a legkedvesebb emléke a nyugdíjba vonuló dolgozónak? — A búcsú azoktól akikkel évtizedekig együtt dolgozott- Az öreg munkások megbecsülése terén tanulhatnának a szomszédos textilgyártól a selyemgyár vezetői. Az elmúlt napokban egyik reggel Tóth Istvánná takarítónő bejött az irodába. „Nyolcvan éves anyám beteg, szeretnék nyugdíjba menni, Molnár elvtárs“ — mondta. „Mikor?“’ — „Amint lehet. „Jó, akkor még máma elintézzük.“ Míg az SZTK irodában papírokat megcsinálták, az üb elnök gyönyörű virágcsokrot hozatott a kertésztől- A mű szak végén már együtt voltak a gyár vezetői, Tóthné munkatársai. Molnár elvtárs átadta a csokrot e szavakkal: „Hosszú életet és jó pihenést kívánunk. Tóth néni. Érezze tovább is közénktartozónak magát, látó gasson el hozzánk.“ Tóth néni az örömtől és könnyeitől nem tudott szóhoz jutni. Már most készülnek a gyárban Szauter Istvánné (Imre Erzsébet húgának) búcsúztatására. Halvacsorát rendeznek munkatársai a nyugalomba vonuló idős munkásasszony tiszteletére. Jogtalanság, embertelenség, ahogy a selyemgyárban a két, majdnem félévszázada ott dolgozó öreg munkásnő ügyét intézték. Jantner János Több mint tizenkétmillió forintos beruházás a Dombóvár vasúti csomóponton a II. ötéves terv első évében December 10-re befejezi éves tervét a Döbreköz: Vegyes ÜTSZ A Döbröközi Vegyes KTSZ- ben a dolgozók kiváló eredrné nyékét értek el a harmadik negyedévben- Országszerte ismerik és használják a szövetkezet által Készített kubikos talicskákat, amiből olyan sok a hogy alig győzik a harmadik negyedév rendelés, munkát. A ben is csak terven felül 76 ilyen talicskát készítettek a szövetkezetben. Harmadik negyedévi tervét 133 százalékra teljesítette a sző vetkezet, november 7-e tiszteletére vállalták a dolgozók, hogy egész évi tervüket decem bér 10-re befejezik. Uj9 mechanikáit árutisztító asztalok a Tolnai Textilgyáriján Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a Tolnai Tex. tilgyárban üzembehelyezték a Beke Árpád TMK vezető által konstruált, mechapizált árutisztító asztalt. A villanymotorral meghajtott árutisztító asztal — mint az elmúlt hetek tapasztalatai mutatják — nagyszerűen kiállta a próbát. Nemcsak a dolgozók munkáját könnyítette meg, hanem meg is gyorsította a munkát. Segítségével mintegy harminc százalékkel emelkedett a teljesítmény. Megtakarítást eredményez azért is, mert lehetővé válik az árutisztítás és a minőségi ellenőrzés munkájának összevonása, illetve az árutisztítók végezhetik a minőségi ellenőrzést is. Az újítás bevezetése évi 78.600 forint megtakarítást eredményez. A gyár lakatosműhelyében már elkészült a további tizenkét árutisztító asztal és így — az árutisztító helyiség kibővítése után — rövidesen az összes régi asztalt kicserélik az új asztalokkal. Az újítást átveszik a vállalat többi szövőüzemében is sőt, más pamutszövő vállalatok is érdeklődnek az újítás iránt. A szükséges rajzokat most készítik a gyárban, amit majd elküldenek a vállalat többi üzemének. A háztartás csodája — Tessék asszonyok megnézni, nem kell félórákig kínlódni ,amíg felverik a habot. Nem kell a fáradságot pazarolni asszonnyak, embernek, ezzel a habverővel rövid néhány perc alatt felverik a habot — szónokol egy fiatalember a szekszárdi piacon, miközben 30—40 asszony állja körül a kisasztalt, amelyen egy tányéron 15—20 tojás, egy másik tányéron már felvert hab két kétdecis üvegpohár és egész halom „uj fajta’’ habverő, átlyuggatott kis kerek bádoglapok, drótnyéllel ellátva. — Ezzel a habverővel annyi habot készíthet a háziasszony egy tojásból, mint más habverővel három-négyből. Rend kívül hasznos, rendkívül olcsó, kevesebbe kerül egy ebéd, vagy egy krémes elkészítése, úgyis drága most a tojás. — Nagy sikere volt a kiállításon, nagy sikere van az egész országban. Ha csak egyszerű griznokedlilevest akar főzni, a?, is kevesebbe kerül, sokkal lazább sokkal könnyebb lesz a galuska. — Csak az a lényeg, hogy szűk, magasfalú pohárban verjük a habot, ne alacsony, széles edényben, így egy tojásból annyi hab lesz, mint három-négyből. Azt is megcsinálom amit eddig egy házi asszony se, akár késsel szeletelhetem a habot, olyan kemény lesz néhány perc alatt — s hogy szavait igazolja kiemeli a pohárból a habot és késsel szeletelni kezdi. — Csak arra kell vigyázni — magyarázza, miközben újabb tojást tör fel, — hogy sárgája ne kerüljön a fehérjébe, mert akkor kevesebb lesz a hab, több tojás kell, pedig most úgyis drága a tojás. Azonkívül vajat is lehet köpülni, csak a pohárra rá kell tenni a kezet, vagy letakarni hogy ne fröcsköljön az író az ember szeme közé. — Aztán mennyiben kerül — próbál szóhoz jutni égy asszony. — Nem sok az egész, csak négy forint, egy egész garnitúra hat forint. Ez a háztartás csodája, egy tojásból any- nyi habot lehet verni, mint három-négyből, sokkal olcsóbb, mint a régi habverő, úgyis drága most a tojás. Az asszonyok még egy darabig szemlélik a fáradhatatlan fiatalembert, aztán az egyéb bevásárolnivaló után látnak. Az újfajta habverők viszont csak nem akarnak fogyni. — Sokkal olcsóbban készíthetünk habot ég sokkal több habot... Csak négy forint az ára ,egész garnitúra hat forint... Igaza van csakugyan sokba kerül a tojás, tapasztalatból mondja, mert egyre gyűl a tányéron a hab, a másikból egyre fogy a tojás — csak éppen a habverő nem fogy. (BOGNÁR) Bírósági hírek Munfkácsi József szekszárdi lakos 10 év óta él különváltan feleségétől. Feleségét, aki beteges, két gyermekével hagyta ellátatlanul. Ezen idő alatt mindössze 150 forintot és 6 zsák kukoricát adott családjának, bár a bíróság havi 300 forint tartásdíjra kötelezte. Munkácsi arra hivatkozott hogy nincs módjában tartásdíjat fizetni. — Ezen védekezését a bíróság már azért sem fogadhatta el, mert 5 hold földön gazdálkodik és ezenkívül fuvart is vállal. — Munkácsi Józsefet a szekszárdi járásbíróság Kiss Tóth Tihamér-tanácsa gyermektartásdíj fizetésének elmulasztása bűntettében egyévi börtönre ítélte. Koncz István sióagárdi lakos tehenét legeltette, amikor arra- jött Kovács Márton, a tehén felökíelte őt, úgyhogy bordáját törte. Bár Koncz tudta, hogy tehene öklelős, mégsem fordított kellő figyelmet annak őrzésére. Koncz Istvánt a bíróság 4 havi börtönre és 800 forint pénzbüntetésre ítélte. A börtönbüntetést 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Ahogy közeledünk második ötéves tervünk első évének végéhez, úgy nőnek feladataink a vasúti szállítások területén. Ezzel párhuzamosan — ha nem is minden területen — javulnak a műszaki feltételek is. Az utóbbi évek egyik legégetőbb problémája fog megoldódni az év végéig Dombóvár vasúti csomóponton. • Tízmillió forintos beruházással a múlt hónap közepén elkezdték építeni Dombóvár csomópont új üzemi és ivóvízellátási hálózatát. —Mi volt eddig a helyzet? Napi tíz-tizenkét óra vízkorlátozás. Ez idő alatt víz nélkül volt az Utasellátó Vállalat, a vasúti kormos, piszkos munkától szennyes ezer-ezerötszáz dolgozó hiába várta a csapok és zuhanyok vizét. Több ezer utas hagyta ott dühösen, méltatlankodva a kiszáradt vízcsapokat. Az eléggé kopár állomás környékét díszítő virágok is hiába várták az életet jelentő vizet. Nem volt biztosítva e ha. talmas csomópont napi többszáz, gyúlékony áruval megrakott kocsijának tűzbiztonsága sem. Mindezek a problémák megoldódnak e hatalmas vízhálózati munka befejezése után. A napokban kezdtek hozzá az átrakó; raktár bővítéséhez, a kereskedelmi dolgozók szociális létesítményeinek újjátépítésé. hez. E» la munka is másfélmillió forintba került. Nagymértékben fogja segíteni a legfontosabb áruk a dolgozók élelmiszerszükségletét kielégítő darabáruk gyors továbbítását. Az eddigi nyolc vasúti kocsit befogadó átrakó raktár az átépítés befejezése után tizenöt, tizenöt kocsi szembeállításával egyszerre harminc kocsi kezelését teszi lehetővé. Ezzel mindjárt nagyobb lehetőség nyílik a vasúti küldemények kármentes és gyors szállítására. E létesítmények most, a legnehezebb őszi forgalom időszakában épülnek. Dolgozóink még is szívesen vállalják az ezzel járó többletmunkát mert tudják jól, hogy az új létesítmények a jövőben az ő munkájukat fogják elősegíteni, köny- nyebbé tenni. Igen nagy segítséget kaptunk az alig egy hónapja rendeltetésének átadott dombóvári talpfatelep tíztonnás mozgódarujában. A talpfatelepi dolgozók nehéz és piszkos munkáját nagymértékben kímélj ez a daru. Nem fognak az állomás dolgozói sem panaszkodni, — hogy élüzemszinti tervüket a talpfatelep által végzett késői kocsi ki. és berakások ezentúl is veszélyeztetik. Gyorsabbá és olcsóbbá vált a szállítás, mert a régi, elavult 411-es sorozatú mozdonyok helyett az elmúlt hónapokban a fűtőház 4 új korszerű 424-es sorozatú mozdonyt kapott a magyar mozdonyipartól. És ezekhez a mozdonyokhoz a fűtőház vezetősége igen helyesen, a túlsúlytovábbításban és a menetrendszerű vonattovábbításban korábban is élenjáró mozdonyvezetőket adta, Gyurisán Menyhért, Cinka József, Linde János és még több kiváló mozdonyvezető személyében. Mindezeket ebben az évben kaptuk és még négy év van hátra a második ötéves tervből. Egész sor új szociális létesítmény, korszerű Diesel-elektromos tolatómozdony, a balesetmentes közlekedést előse. gítő új biztosító berendezések fogják elősegíteni a dombóvári vasutas dolgozók nehéz és felelősségteljes munkáját. Jó munkával válaszolnak minderre csomópontunk dolgozói. Egyes üzemrészek már eddig is élüzemszint felett teljesítették tervüket, szeptember hónapban száznegyven darab ezertonnás irányvonatot képeztek, indítottak. A forgalmi dolgozók harminckét újítást nyújtottak be. Az elkövetkező hetekben nehéz munka vár ránk, vasutas dolgozókra. De megmutatjuk, — mint már annyiszor, —■ hogy mj a vasutas becsület. Az őszi Eorgalomban erőnket megfeszítve — pártunk júliusi határozatai szellemében dolgozunk az őszi forgalom sikeréért. POTYONDIJÓZSEF állomásfőnök.
