Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-09 / 238. szám
1956 OKTÓBER 9. TOLNAI NAPLÓ 3. Á gazdaságvezetés és a párteüenőrzés megjavításáré! tárgyaltak a fornádi kommunisták A Fornádi Állami Gazdaság kommunistái taggyűlésen beszélték meg a gazdaságvezetés, a termelés, az üzemi demokrácia, a kommunisták tevékenységének néhány kérdését. A SZÉLESKÖRŰ VITA során számos olyan kérdést tisz táztak, amelyek régóta foglalkoztatják a kommunistákat. A vitában elhangzott kritika, önkritika alapján látható volt, hogy a kommunisták érzik felelősségüket az elkövetkezett hibákért, hiányosságokért. Velő Ferenc elvtárs — az első napirend vitája során el- .' mondotta —, hogy a kommunisták nagyon készültek erre a taggyűlésre. A gazdaságvezetésben az utóbbi időben nincs minden rendjén. Úgy vélem — mondotta többek között —, hogy a gazdaságvezetők és az agronómusok közötti ellentét tisztázására a gazdaság vezetőivel a párt vezetőség többször üljön le és tanácskozzon. Párt- vezetőségi ülésen tisztázzák az ellentétek okait és hozzanak határozatot az okok felszámolására. A kommunistáknak nagyobb felelősséget kell tanúsítaniok a gazdasági kérdések iránt. Megengedhetetlen. hogy a kommunisták szó nélkül menjenek el Vilderling főagronómusnál tapasztalt hiányosságok mellett Tavaly naponta lehetett látni a iőagronómust a silózásnál, mert akkor az után premizáltak, az idén nem szerepel a silózás a premizálás feltételei között, egyszer sem nézte meg, hogyan halad ez a munka — mondotta Gábor Pál elvtárs. A taggyűlésen sok szó esett egy úgynevezett üzemi konferenciáról. A jövőben a szakvezetők, a pártszervezet vezetői, valamint az üzemi bizottság tagjai havonta egyszer megvitatják a végzett munka tapasztalatait és meghatározzák a következő hónap tennivalóit. AZ ÜZEMI KONFERENCIA határozatát üzemegységenként ismertetik a dolgozókkal. Ezáltal a dolgozók is bekapcsolódnak a határozat, a gazdaságvezetés. a termelés tudatos végrehajtásába. Ugyanakkor a munka során a dolgozók a szerzett tapasztalataikat közlik a vezetőkkel. Az üzemi konferencia határozatát figyelembe véve a párt és szakszervezet kidolgozza a havi tervét, amellyel segíteni akarja a tervek végrehajtását. A kommunisták helyesnek, megvalósíthatónak tartották az üzemi konferencia megtartását, mert így számos olyan hibát lehet elkerülni a gazdaságban, amelyet eddig bizony sokszor elkövettek. Jó fóruma lesz a konferencia a termelés pártellenőrzésének. A gazdaság vezetője. Mészáros elvtárs elmondotta, hogy eddig igen kevés segítséget kapott a pártszervezettől a feladatok megoldásához. Egyik-másik kommunista ugyan elmondotta tapasztalatait, de őt taggyűlésen soha nem számoltatták be, nem kérdezték meg tőle, milyen segítséget igényel, de felelősségre sem vonták. A vita, amelyben felszólalt a párttagság többsége, élénk volt és a gazdasági kérdések csaknem teljes egészét átfogta. Szóltak az állattenyésztés területén tapasztalható hiányosságokról, a dolgozók fel nem karolt helyes kezdeményezéseiről, az értelmiséghez való viszonyról. A kommunisták visz- szaemlékezése szerint régen nem volt olyan aktív, magasszínvonalú vita a gazdaság A szekszárdi pinceszövetkezet alakuló gyűlésén Az elmúlt napokban alakították meg a Városi Tanács nagytermében tartott gyűlésen a szekszárdi bortermelők az ország első pinceszövetkezetét. Az alakuló gyűlésen készült fenti képünk. Megkezdődött az őszi nagy halászat a Tolna megyei termelőszövetkezetek halastavain A több, mint 150 Tolna megyei termelő- szövetkezet közül 18 tsz foglalkozik az igen jövedelmező haltenyésztéssel. A 18 halastó területe együttesen megközelíti a 400 kataszteri holdat. A megye egyik legnagyobb és leggazdagabb termelőszövetkezetének a Tamási Vörös Szikrának 47 holdas tava van s a tavasszal telepített több. mint 33.000 ivadék egészségesen fejlődött. A 100—150 dkgrammos pontyok jó bevételt biztosítanák a szövetkezei leknek. A nagykiterjedésű halastó lehalászását hétfőn már megkezdték. Megkezdték tavaik lehalászását a zombái Béke, a gyulaji Uj Barázda és a megye többi termelőszövetkezetének tagjai is. A próbahalászatok és a mostani első fogások eredményei alapján a múltévihez képest rekord tenyésztési eredményt értek el az idén a halászattal foglalkozó termelőszövetkezetek. Tavaly 450 mázsa volt a tsz-ek összes halászzsákmánya, az idén 800 mázsán felül várnak. Egyedül a kistormási Dózsa Népe Termelő- szövetkezet számára nem hozott jövedelmet a tógazdaság. Már az ivadék átvételénél sem hallgattak tavasszal a halász szakemberek véleményére s a kis tároló edényben szállított ivadékok nagyrésze elhullott (megdöglött), mire Dombóvárról Kistormásra szállították. Ezt követően sem etették rendszeresen a halakat s most alig nagyobb, mint 20 dkg-os pontyokat fognak ki a tóból. A három nyaras ponty is alig éri el a 70—80 dkg-os nagyságot. Legutóbb pl. a pontyivadék árusítása közben leplezték le a kistormásiakat a tolnai piacon a hivatalos közegek. Megkezdték a halastavak őszi lehalászását a tolnai és a paksi halászati szövetkezetek is. A paksiak csupán a kéményesi tóból mintegy 50 mázsa pontyra számítanak. S végül mégegy halászhír: Vasárnap október 14-én megalakul Szekszárd és környéke kishalászainak egyesülete. Az egyesület megalapítását kezdeményező halászok — Vida István, Dömötör István, Pesti József. Vörös Sándor. Nagy György, Kaltenbach Ferenc és még 10 halásztársuk — már elkészítették az egyesület alapszabály tervezetét is. Az alapszabály az egyesület céljairól és feladatairól szólva .többek között kimondja: Az egyesület önkéntes belépés alapján, soraiba tömöríti a Szekszárd és környéke vízterületein halászati jogosultsággal bíró kisszerszámos (emelő, varsa, fenékhorog, dobó. milling és a törvényben megállapított egyéb kisszerszám) halászokat abból a célból, hogy kisszerszámos halászatot a szocialista erkölcsöknek megfelelően — a halászati és egyéb törvények, valamint a vízrend követelményei áltat megkívánt, szervezettebb keretek között előmozdítsa és biztosítsa. A tagjai közé tartozó kisszerszámos halászok képviseletében eljár a hatóságoknál és más intézményeknél. Előmozdítja és intézi tagjainak a halászati szerszámok és felszerelések elkészítéséhez szűk séges anyagokkal való ellátását. ’ Az egyesület tagja lehet minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár, amennyiben a halászati jogosultság elnyeréséhez szükséges 6700/1945. M. E. sz. rendeletben előírt feltételeknek megfelel és ha rendes megélhetést foglalkozást — rokkantság esetén eltartottsá- gát igazolja, magát az egyesület alapszabályainak alá veti és akit az intézőbizottság a tagok sorába felvesz, s a felvételt utólag a taggyűlés megerősíti. A feltételek megszűnése esetén az egyesületi tagság is azonnal, önműködően megszűnik és az illető a tagok sorától kizárandó a fegyelmi bizottság határozata alapján. NAGY FERENC Milyen gondolatok foglalkoztatják a fiatalokat? A palánki technikum „kérdesz—felelek“ estje Gyula, a tsz fogatosa. Néhány szó a nagyobb önállóságról — Azt mondom, jobban halad a gépállomásokon a munka, amióta lejárt az értekezletek kora. Amikor értesítést kaptunk. hogy az igazgató, a fő- agronómus, menjen be Szek- szárdra, már tudtuk, megint arról magyaráznak majd, hogyan végezzük a vetést, a csép- lési. már éppen azt, amilyen idény előtt álltunk. Mintha mi nem is tudtuk volna, mit, hogyan kell végeznünk — mondja Saendi József elvtárs, a nagydorogi gépállomás főagronó- jnusa, miközben a gépállomás munkájáról beszélgetünk. — Megyei értekezlet, tájérte- kéziét nyakra-főre. Emlékszem egyik évben Keszthelyen tartottak értekezletet a soronlevó munkáról, amelyre 300 embnrt hívtak össze az ország különböző részeiről. Mibe került ez az államnak? Aztán a sok instruktor, ellenőr. Egy eset: folyik az aratás, éppen készülődök kora reggel, hogy kimegyek megnézni az aratógépeket, megáll egy autó. — Csak egy pillanat, Szendi elvtárs. Hogyan álltok a munkákkal? — A „pillanat“ jó másfél óráig tartott, ezalatt az idő alatt elmagyarázta, mit, hogyan végezzünk el. Végre elmegy. éppen indulni akarok, de jön a másik. Elmondja ugyanazt amit az első. Utána a harmadik, negyedik, végül eltelik a nap és nem végeztem semmit. Ahányan csak jöttek, mind szakértők akartak lenni, aztán csak hátráltattak bennün két. — Most milyen hatással van a gépállomás munkájára, hogy mindez megszűnt? — Nagyobb az önállóságunk. A gépállomáson belül ugyanígy a brigádvezetőknek is megvan az önállóságuk. Habár a termelőszövetkeze» 1 . tekkel van néha nézeteltérés. Sok esetben alaptalanul kifogásolják a gépállomás mun táját Egyik nap például Kajdacson a tsz leállította a gépet azzal, hogy nem fogja a földet az eke. Az igazgatónak kellett kimenni. Valóban nem volt jó a szántás; mert burgonyaföldet szántott a traktoros, abban az irányban, SOK MINDEN után érdeklődnek a fiatalok, főleg az olyan dolgok után, amelyek életkörülményeikkel függnek össze. Érdeklődnek és feleletet várnak. És meg kell mondani, nagyon sokszor a dolgok elevenére tapintanak kérdéseik. A napokban a palánki Mezőgazdasági Technikumban rendezett „Kérdezz — felelet-estét a DISZ. A tanulók jórésze kis papircédulán már előre beadta a kérdést, amelyre feleletet várt. A kérdések nagy többsége iskolai problémákkal foglalkozott, de voltak olyan kérdések is, amelyek egyformán vonatkoztak az ifjúsági és magánéletre is. — Nincs a gazdaságnak olyan hosszú fája,' ami átérné a két kapufát? — ez az egyik tanuló kérdése. A másik azt hiányolja, miért nem biztosítottak tornafelszerelést és tornatermet az év megkezdésére. Egy újabb kérdés: — Miért nem működik a MÖHOSZ az iskolában? A kérdésekből kitűnik, hogy vajmi kevés a tanulók sportolási lehetősége. Van futballpályájuk, de a kapukról már hosszú hónapok óta hiányzik a felső léc, nem futballozhatnak a tanulók. Mások szeretnének lövészkörre, ejtőernyős kiképzésre járni, de nincs, aki ezzel foglalkozzon. DE VEGYÜK SORRA a többi kérdéseket. Ezek már komolyabbak, egyéni problémákkal, az iskola rendjével foglalkoznak. — Milyen jogon ellenőrzi a diákotthonvezető a levelek feladóit és küldi vissza? — Érvényes-e a középiskolákra a levéltitok? Kényszerít heti-e a nevelő a diákot arra, hogy a tanáriban olvassa fel érkezett levelét? A kérdéseknek már komolyabb oka van. A tanulók az Alkotmány tani Ismeretek- órán hallanak a levéltitok sérthetetlenségéről. Jogosan sérelmezik tehát, hogy az iskolához érkező leveleket a nevelők visszaküldik. — (Az egyik leánytanuló levelezett egy katonával, a szülők kérték a nevelőket, hogy küldjék vissza a leánynak érkező leveleket.) Az életből lestük el A regölyí üj Korszak Tsz három fogata jói megrakodva napraforgóval a vegyesára bolt elé kanyarodott és megállt. Szép napraforgó tányérok voltak a kocsikon, meg-? nézhette ezt bárki, aki rá kí-r váncsi, hogy valóban jól, szak-1' szerűen termelték. 1 ( A fogatosok lesegítették a | fiatalasszonyokat, menyecské-( i két a kocsiról, hogy más mun-( i ka után lássanak s már indul-jl ták volna is, ha egy idősebb) > néni meg nem szólítja őket: — ügy masinázzátok őket,*1 Gyuri? — hangzik a kíváncsis-1. kodó kérdés. ^ — Csak úgy, mint a többit.) • Ma végezünk is mind a 16)* holddal. Ez az utolsó fuvar —<* válaszolt a kérdezett Hanák11 : '' — Akkor nektek ismét egy1' gonddal kevesebb lesz — álla-? pit ja meg az idős asszony, s \ minden bizonnyal arra gondolt,.i hogy nekik bizony sokat kell,i dolgozniok a napraforgóval:11 nappal szedik, este pedig ki-i1 verik... <1 Az asszony megállapítására ( Rézmann Gyulának iá volt egy- \ két szava, s nem minden célzás ,i nélkül a következőt mondta: (i — Kevesebb bizony a gond', egyre kevesebb, meg aztán gyorsabb is így, közösen a ma-i sinával... — (' )» "([ ahogyan a burgonya fel volt' töltve, a barázdák helyén nagyon száraz volt a föld nem, vette be jól az ekét. — Mi lenne, ha a barázdákra merőlege-, sen szántanánk — így az igaz-)» gató. Kipróbálták, hát mind-i1 járt jól szántott az eke. — A nagyobb önállóság most1[ a gépjavításnál érezteti jól a , hatását. Nálunk is folyama-^ tos javítás van már, nincs, i úgy határidőhöz kötve, mint)* eddig. ) > Amint egy gép a meghatározott!1 munkát elvégezte, bejön, meg-!1 javítjuk a traktort is, az ekét is,1, és mehet ki újtól dolgozni. így], mire most a nagyjavítás ide-/ érne, jóformán csak karban-, tartást kell végeznünk, , A kérdés jogos, a levéltitok as iskolában is levéltitok. — Annyit beszélünk, írunk mostanában a fiatalság nevelésének kérdéseiről erkölcsi problémáiról. Bűn-e az, ha a 15 —16 éves fiatal levelez valakivel? Egyáltalán nem. Viszont, ha a szülők kérése, hogy küldjék vissza a leveleket, ezt meg kellene mondani a tanulóknak. A levelet a tanári szobában felolvastatni — semmiképpen nem helyes. (A kérdésre adott válaszon felül írjuk ezt a véleményt.) — Egy másik kérdés: — Miért szabják meg, hogy az iskola tanulói milyen fésűt használjanak és hogy hol hordják. (Több fiútanuló nyeles női fésűt használ és azt a farzsebben hordják. A válasz az volt, ne hordjanak, ne használjanak ilyen fésűket.) Azt hisszük, nem árt néhány szót fűzni ehhez a véleményhez is. Helyes az, ha a nevelők szóváteszik, ha valamelyik tanuló feltűnően öltözködik, ha túllépi a jóízlés határát, — de nem szükséges megszabni azt is, hogy milyen fésűt használjanak és hol hordják. Ha már izemet szúr az ilyen fésűhasználat, inkább jó szóval bírják jobb belátásra a fiatalokat, mint ilyen „adminisztratív’’ intézkedéssel. ÉRDEKES GONDOLATOT vet fel egy másik kérdés, — Lehet-e tanárnő nevelő egy fiúkollégiumban? — Mire céloz ez a kérdés? A nevelő egyúttal barátja, bizalmasa is kell, hogy legyen a tanulónak. A fiatal nagyon sok esetben bizalmas kérdéssel is menne a nevelőhöz, azt várja, necsak mint tanár a tanulóval, hanem mint férfi a férfivel beszélgessen. Egy fiú bizalmas dolgairól természetesen nem szívesen beszél egy nővel. — Természetesen az lenne a leghelyesebb, ha a fiúkollégiumban férfi nevelők lennének — ez viszont nehezen valósítható meg. — Itt nálunk nem tudnak büntetésül mást alkalmazni, csak a kimenő megvonását? Miért nem lehet hazatávozást kérni a tanuló által megválasztott időpontban, mint más kollégiumokban? Szó se róla, természetesen ez a büntetési mód a legérzékenyebb és ha más büntetési eszközt nem alkalmaznak, nem lehet csodálkozni a tanulók véleményén: „Mintha csak zárdában lennénk.” A PALÁNKI technikumban megrendezett „Kérdezz — felelet-est igazolja létrehozásának helyességét, szükségességét. Több helyen kezdték meg ilyen estek szervezését, Szekszárdon például a Bánya és Építőipari Egyesülés, valamint a gimnázium DISZ szervezetében. Sok szó esik mostanában a fiatalok neveléséről, ajánlatos lenne, ha mindazok akik az ifjúsággal foglalkoznak, figyelemmel kísérnék ezeket az estéket, ahol megtudhatnák, milyen kérdések foglalkoztathatják a fia- , talokat. (BOGNÁR) pártszervezetének taggyűlésén, mint most. A vita alapján A KÖZGYŰLÉS HATÁROZATOT HOZOTT, amely szinte összefoglalja a vitát és a legfontosabb feladatok megoldására .irányítja a figyelmet. Többek között: a taggyűlés megállapítja, hogy a párt irányító szerepe nem érvényesül eléggé a gazdaságban. Ennek megjavítása érdekében az alapszervezet vezetősége havonta rendszeresen megvitatja a gazdasági vezetők és a pártvezetőségi tagok munkáját A határozat ezután felkéri az üzemi bizottságot, hogy a dolgozók véleményét figyelem-, bevéve, mind az állattenyésztők, mind a növénytermesztők, részére az eddiginél jobban al-( kálmazható versenyformát dol-| gozzon ki. A határozat végül kö-l telezi a kommunistákat az* üzemanyaggal és a villamos-* energiával való fokozott takarékosságra. A határozat végrehajtásáról1 a következő taggyűlésen ad számot a pártvezetőség.
