Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-06 / 236. szám

TOLNAI NAPLÓ 1956. OKTOBER 6. n külügyminisztérium szóvivője a Magyarországnak nyújtott szovjet íiiteiröl és a magyar—amerikai viszonyról Rubin Péter rendkívüli követ és .meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium szóvivője pénteki sajtóértekezletén a következő kérdésekre válaszolt: KÉRDÉS: Hogyan értékeli a külügyminisztérium a Szovjet­unió által hazánkba juttatott 100 millió rubeles hitelt? VÁLASZ: A 100 millió rube­les hitel jelentős segítség népgazdasá­gunk fejlesztéséhez, mert létfontosságú alapanyagok hoz juttat és lehetőséget nyújt arra, hogy a szabad deviza ré­vén nyugati országokban olyan árukat szerezzünk be, amelyek baráti országokban nem kapha­tók. A gyors hitelnyújtás és an­nak kedvező gazdasági félté telei ismét kézzelfoghatóan bi­zonyítják külpolitikánk helyes irányát. Ez a politika a szocia lista rendszerű országokkal és elsősorban a Szovjetunióval való mindenoldalú kapcsolatok és szoros barátság elmélyítésé­re és további fejlesztésére épül. A Szovjetunió ezt a számunkra előnyös megállapodást semmiféle politikai feltétel­hez nem kötötte. Ilyen gazdasági kapcsolat csak szocialista rendszerű országok közt lehetséges, mert mint is­meretes, kapitalista országok csak hosszas tárgyalások után és súlyos feltételek melleti nyújtanak hitelt. > KÉRDÉS: Történt-e az utób b: időben valamilyen változás a Magyar Népköztársaság és az Amerikai Egyesült Államok vi szonyában? VÁLASZ: Az utóbbi időben tapasztalhatunk bizonyos válto­zást a két ország közötti vi­szonyban. Ismeretes, hogy i magyar kormány a kapcsolatot megjavítása érdekében több Tito elnök Jaltában kezdeményezést tett, mint pél­dául az amerikai követség egyts panaszainak felülvizsgá­lása, az amerikai újságírók be­utazásának nagy számban tör­ténő engedélyezése, Yehudi Me­nuhin meghívása budapesti vendégszereplésre és az utazás) korlátozások enyhítése. Előké­születben az utazási korlátozd sok teljes megszüntetése is. Ma már amerikai részről is vannak biztató jelek. Itt említeném meg azt, hogy az amerikai kor­mány más államok mellett a magyar kormányt is meghívta, hogy képviselőit küldje el az Egyesült Államokba az elnök- választás tanulmányozására. Ez a meghívás most van elbí­rálás alatt. Az amerikai kor­mány könnyített washingtoni követségünk utazási korlátozá­sán és a téjékoztatási munkára vonatkozó tilalmán is. A kö­zeljövőben hazánkba látogat­nak Bemard Kreisler és Eric Johnston filmszakemberek és az amerikai filmszövetség el­nökének vezetésével egy ame­rikai filmdelegáció. A kapcso­latok és a kulturális csere azonban még korántsem men­tes az akadályoktól. Előfordul például, hogy amerikai részről művészek magyarországi uta­zása elé akadályokat gördíte­nek, mint az Országos Filhar­móniával szerződést kötött Alexander Borowski amerikai zeneművész esetében. Nehézsé­geket támasztanak magyar ál­lampolgárok Amerikába törté­nő beutazásának engedélyezése terén is. A magyar kormány termé­szetesen a jövőben is mindent megtesz a magyar—amerikai kapcsolatok építése és a két ország között fennálló problé­mák rendezése érdekében. Bí­zunk abban, hogy az említett biztató jelek az amerikai kor­mány hasonló szándékát mu tátják. (MTI) Jalta (TASZSZ). A Krim félsziget déli partvidékén üdülő Tito elnök és felesége, vala­mint Bulganyin Hruscsov, to­vábbá Kiricsenko, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bi­zottságának első titkára és kí­sérete csütörtökön délelőtt meg tekintette a Masszandra kombi­nátot. A jugoszláv vendégek és a szovjet vezető személyiségek scrrajárták az üzemrészlegekét és tanulmányozták a kombinát termelő munkáját. Délután a Jalta közelében lé­vő állami üdülőben ebédet ad­tak a jugoszláv vendégek tisz­teletére. Az ebéden ott volt Joszip Broz Tito és felesége. Rankovics, Pucar, Micsunovics és felesége, valamint Zsezselj és Sumonya tábornok és Dizdare- v;cs, a moszkvai .jugoszláv nagy követség első titkára. Szovjet részről megjelent az ebéden Bulganyin, továbbá Vo- rosilov és felesége, Kiricsenko, Hruscsov és felesége, Brezs- nyev és felesége, Korotcsenko, Crecsko és felesége, Szeröv és felesége, valamint Firjubin belgrádi szovjet nagykövet. Jugoszláv lapok az MDP Központi Vezetőségének határozatáról Belgrád (MTI). A Borba pén­teki számában első oldalon, ki­emelt helyen, ismerteti a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozatát, — amely szerint ünnepélyesen el­temetik Rajk Lászlónak és a párt többi ártatlanul elítélt s kivégzett funkcionáriusainak földi maradványait. A Borba cikkének ezt a címet adja: „A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége határozatot hozott, hogy ünne­pélyesen eltemetik Rajk László s a többi ártatlanul elítélt és kivégzett funkcionárius földi maradványait.” A Politika erről szóló közle ményének címe: „Rajk László­nak és a többi ártatlanul el ítéltnek megadják a végtisztes­séget.” Értelmiségi tanácskozást tartottak Szekszárdim Ä Szakszervezeti Világszövetség felhívása Pénteken délelőtt az MDP Tolna megyei Bizottsága, a Hazafias Népfront, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa, vala­mint a TTIT értelmiségi tanács kozást rendezett Szekszárdon a régi megyeháza nagytermé­ben. A tanácskozásra több, mint 200 értelmiségi dolgozó gyűlt egybe a megye minden részé­ből, hogy meghallgassa és megvitassa Sőtér István okta­tásügyi miniszterhelyettes be­számolóját az értelmiségi párt- határozattal kapcsolatban. Sőtér István beszéde elején ismertette a magyar értelmiség kialakulását, majd az értelmi­ségnek a két háború közötti Szófia (TASZSZ). A Szakszer vezeti Világszövetség főtaná­csának 1956. szeptember 27-től október 3-ig Szófiában tartott VIII. ülésszaka a Szakszerve­zeti Világszövetség nyolcvan- millió tagja nevében felhívással fordult a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez, a földkerek­ség népeit a legközvetleneb­bül foglalkoztató halaszthatat­lan nemzetközi probléma, a le­szerelés, az atom- és hidrogén­fegyver eltiltása ügyében. Az SZVSZ főtanácsa baráti felhívással fordult az összes nemzetközi és nemzeti szak- szervezetekhez, a világ dolgo­zóihoz: — Egyesítsük erőfeszítésein­ket a leszerelésért, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásáért, az ezekkel összefüggő kísérle­tek megszüntetéséért, az atom- és hidrogénbombakészletek meg semmisítéséért folytatott harc­ban! Követeljük, hogy a felszaba­duló anyagi eszközöket a dol­gozók legfőbb szükségleteinek kielégítésére használják fel! Egységes fellépésünkkel ki­vívhatjuk és ki is kell vívnunk a leszerelés problémájának mi­előbbi megoldását, kiépíthet­jük az utat a tartós békéhez és a népek jólétének fokozódásá­hoz, — mondja többek között a felhívás. szerepéről beszélt. Ezután a fel szabadulás utáni esztendők ese­ményeit érintette, megemlítve azt a sok esetben helytelen és káros megkülönböztetést, am­az értelmiségi dolgozókat érte A most megjelent párthatáro. zattal kapcsolatban utalt arra a feldatra ,ami az értelmiség előtt jelenleg áll. Sőtér István oktatásügyi miniszterhelyettes beszédét széleskörű vita követ­te. Az értekezlet résztvevői be-' széliek mindazokról a sérelmek ről amelyek a múltban érték őket, de hangot adtak annak a bizalomnak is, amely az értel­miség körében a közelmúltban megjelent párthatározattal kap­csolatban megnyilvánul. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Ju­li ószláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága kö­tött levélváltás révén megálla­podás jött létre a két párt kép­viselőinek találkozására. A ta­lálkozóra 1956 október 15-én IkSlgrádban kerül sor. A Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége részéről a megbeszé léseken Gerő Ernő elvtárs (a dele­gáció vezetője), Apró Antal, Hegedűs András Kádár János Kovács István elvtársak vesznek, részt. Jugoszláv - nyugatnémet tárgyalások Beigrádban Belgrad (Tanjug). A jugosz­láv külügyi államtitkárságon csütörtökön megkezdődtek a jugoszláv—nyugatnémet tárgya lások a háború alatti náci or­vosi kísérletek jugoszláv áldo­zatainak kártalanításáról. A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Szőlőszüret Bírák és ügyészek ankétja a törvényességről A Jordániái—izraeli fegyverszüneti vegyesbizottság megrótta Izraelt A Reuter jelentése szerint a jordániai—izraeli fegyverszü­neti vegyesbizottság, amelyet Izrael képviselői jelenleg boj­kottéinak, csütörtöki ülése „szembeszökő agresszió“ el­követésében bűnösnek találta Izraelt azért a támadásért, ame Ivet szeptember 25-ről 26-ára virradó éjjel két jordániai falu dien hajtott végre. A bizottság jordániai küldöt­tei, valamint a bizottságban elnöklő ENSZ képviselők meg­szavazták az Izraelt „ki nem provokált és előre megfontolt támadásért“ megrovó indít­ványt. A bizottság felhívta Izraelt, tartózkodjék a Jordánia elleni agresszióktól, amelyek — mint a bizottság megállapította — ve szélyeztetik a békét és bizton­ságot. Pineau tárgyalt Hammarskjölddel Pineau francia külügymi- iszter csütörtökön több, mint gyórás megbeszélést folytatott )ag Hammarskjölddel, az NSZ főtitkárával — jelenti az FP. A megbeszélés után Pineau a íjtó képviselői előtt kijelen­tté, hogy Hammarskjölddel „eljárási kérdéseket” vitatott meg a Biztonsági Tanácsnak a szuezi kérdéssel foglalkozó pénteki ülésével kapcsolatban. A francia külügyminiszter csütörtökön Spaak belga kül­ügyminiszterrel és Selwyn Lloyd angol külügyminiszterrel is találkozott. A közalkalmazottak szakszer vezete pénteken ankétot rende­zett. A bíró és az ügyész a tör­vényességért címmel. A tanács­kozáson Lakatos Imre, a fővá­rosi bíróság elnöke tartott vita indító előadást. Foglalkozott azokkal a hibák kai, amelyek különösen 1953 június előtt akadályozták a bírói munkát, hangsúlyozta, hogy a törvényesség megszilár­dításának egyik fontos kelléke a törvényszerűen, helyesen le­folytatott bírói tárgyalás, vala­mint az eljárási garanciák. Ez utóbbiak terén is számos intéz­kedés történt már. Ilyen pél­dául az, hogy pártunk intéz­ményesen gondoskodott az ál­lamvédelmi hatóságok haté­kony párt-, és állami ellenőrzé­séről. A büntetés végrehajtó szerveknek rövidesen ismét az igazságügyminiszter felügyelete alá helyezése is erősíteni fogja a törvényességet, mert megszün teti azt, hogy a nyomozás és a büntetésvégrehajtás szervei egyazon hatósághoz tartozza­nak. A Központi Vezetőség ha­Krisna Menőn megérkezett Kairóba Krisna Menőn indiai tárca­nélküli miniszter pénteken re­pülőgépen megérkezett Kairó­ba, hogy tanácskozzék Nasz- szer egyiptomi elnökkel a Szuezi-csatorna kérdéséről — jelenti a Reuter. Krisna Menőn két napot szán dékozik Kairóban tölteni, mi­előtt továbbutazna Londonba, majd Newyorkba. tározata értelmében több terü­leten bővülni fog a bíróságok hatásköre. Ezután arról beszélt Lakatos Imre, hogy a bírák jelenleg kinevezés alapján nyerik el tisztségüket, s 15 napi felmon­dással munkaviszonyuk meg­szüntethető. Ezt az elvileg hely télén, a bírói függetlenséget sértő helyzetet fogja megváltoz tatni a bírák választásának be vezetése. Azonban éppen a bí­rói függetlenség szempontjából a választás kérdéseivel kapcso­latban komoly aggályok merül­tek fel a bírák között. Általá­ban az a kívánságuk, hogy a bírákat ne meghatározott idő­tartamra válasszák. A bírói füg getlenség szempontjából a leg­helyesebbnek a határozatlan időre történő választás mutat­kozik, olyan formában, hogy a bírói tisztség csupán a bíró­ság fegyelmi tanácsa által meg­állapított fegyelmi vétség, va­lamint a bíróság által javasolt visszahívás esetén szűnjék meg. A továbbiakban a bíróságok és az igazságügyminisztérium kapcsolatáról szólt az előadó. Ezután Mátay Pál, a legfőbb ügyészség titkárságának veze­tője szólalt fel. Kifejtette, hogy a párt és az állami szervek in­tézkedéseikkel a társadalom széles rétegeit hívták segítsé­gül a bűnözés elleni küzdelem­re. Ezeknek az új jogszabályok nak az üzemekben és a válla­latoknál ankétok útján való megismertetésével az ügyészek és a bírák eddig is elismerésre méltó munkát végeztek. A vita során számos hozzá­szólás foglalkozott a beszámo­lóban elhangzott kérdésekkel. Szőlőszüret a „Kirov” kol­hozban. (Kárpát-Ukrajnai terü­let, Ukrán SZSZK).A kolhoz 136 hektár területen folytat kert­gazdálkodást s ebből 42 hektá­ron szőlőt termeszt. Vadászaton Az erdők sűrüieoen, a folyó­vizek és tavak párjain gyakran eldörren a vadászok puskája s jelzi, hogy a Szovjetunióban megkezdődött az őszi vadász­idény. A végeláthatatlan sztyeppék, az erdőrengetegek a kisebb és nagyobb vizek 140-féle vadat és 200 féle vadmadarat rejte­getnek. A Szovjetunióban na­gyon népszerű a sportvadászat. A képen: Vadászat után. — (Fotó: N. Kozlovszkij.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom