Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)

1956-10-02 / 232. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZHDP TOlNA NEGYEI BIZOTTSÁGA 'ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA: XIII. ÉVFOLYAM 232. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. KEDB, 1956. OKTOBER 2 Újból elindul hódító útjára a szekszárdi vörös bor Vasárnap délelőtt mintegy 150 egyéni gazda részvételével gazdagyűlést tartottak Szek- szárdon a városi tanács feldí­szített nagytermében. A gazda- gyűlés a szekszárdi bortermelő gazdákat már hetek óta lázban tartó pinceszövetkezet megala­kulásával foglalkozott. A há­rom héttel ezelőtt tartott gazda gyűlés ugyanis egy előkészítő bizottságot választott a legjob­ban ismert bortermelő gazdák köréből, azzal a feladattal, — hogy készítsék el a gazdák sa­ját szájaíze szerinti alapsza­bályát, a megalakítandó pince, szövetkezetnek. Jellemző a gazdák nagy érdeklődésére, hogy az először megválasztott 9 előkészítő bizottsági tag, két hét alatt 23 főre gyarapodott, s a MÉSZÖV által támogatott kezdeményezésnek egyre széle­sebb tábora lett a szekszárdi vörösbort termelő gazdák kö­zött. Az alapszabály, amely az 1. pontjában lerögzíti, hogy a Szekszárd és vidéke bortermelő pinceszövetkezet a szekszárdi hegyvidéken működik, melynek működési területébe tartoznak, a sióagárdi, a decsi és a őcsé- nyi szőlőhegyek is, elsősorban a bortermelő gazdák jövedel­mének növelését az állammal szembeni kötelezettségek telje­sítésén felüli borfeleslegek ér­tékesítését a szekszárdi borfajta színvo­nalának emelését, és a már több, mint két évezredes múltra tekintő híres szek­szárdi bortermelő vidék fej­lesztését tekinti fő céljául. Az alapszabály részletesen fog­lalkozik azzal hogy a pince- szövetkezetnek elsőrendű fel­adata, hogy a tagok borának és a bor termékeinek értékesítését megszervezze, export lehetősé­gek után kutasson és kisegítő A családtagoknak is részt kell venni a munkákban üzemágak működtetésével a ta­gok által eladásra felkínált bo­rok és melléktermékek feldol­gozását biztosítsa. Ezenkívül a pinceszövetkezet gondoskodik saját tagjai számára a szőlő- műveléshez szükséges védő. szerek és anyagok beszerzésé­ről. Az előterjesztett mintaalap. szabály egyes pontjait külön - külön vitatták meg és a több, mint másfélórás vita után ki­egészítés nélkül elfogadta a gazdagyűlés. Különösen sok szó esett ar­ról, hogy az állam a hajdani szekszárdi pinceszövetkezet ál­lamosított felszereléseit juttassa vissza a gazdáknak. Az előké­szítő bizottság úgy válaszolt erre a rég; sérelemre, hogy illetékes helyekről a felszerelé­sek visszajuttatására már ígé­retet kaptak. Sokan szóltak arról is, hogy a szekszárdi bortermelő gazdák amellett, hogy jómódjukat ala. pozzák meg a pinceszövetkezet­tel, amely közvetve a szőlőter­més mennyiségének és színvo­nalának az emelését is szolgál­ja, visszaszerzik Szekszárd régi jó hírnevét is ha az eredeti szekszárdi vörös újból megje­lenik a hazai és külföldi piaco­kon. — Nemrég — mondta Tam Dr. Mészáros Gyula múzeum vezető értesítette szerkesztősé­günket, hogy a közelmúltban Moldován Vilma váraljai peda­gógus révén, ismét értékes nép­rajzi adattal és tárggyal gyara­podott a múzeum gyűjteménye. Az említett pedagógus a letűnt feudális világ egy érdekes ira. tát hozta magával és egy pecsét nyomót, melyet Hintersieder István szekszárdi fodrász talált a kertjében és neki ajándékoz^ József, — még a személyi kul­tusz dívott itt nálunk is és ez sokunk számára gondot és szó. morúságot okozott. Ma azonban már látjuk, hogy a kormányzatunk igen nagy erőfeszítéseket tett azértt hogy bennünket parasztokat a kátyúból kihúzzon. Ha a kormány segítőkezét nyújtja, miért álljunk mi tétlenül, amikor saját érdekünkről van szó. Ezért helyeslem és támogatom a pinceszövetke. zet gondolatát s azon leszek magam is, hogy a szekszárdi vörös bor régi jó hírét vissza szerezzük. Ezután a gazdagyűlést félbe­szakították, majd a szünetben névaláírással megkezdődött a pinceszövetkezetbe való belé­pés. A belépő tagok egy rész­jegynek megfelelően 25 liter 11 malligandfokos vörös borral 150 forintos egységárral hitelesítik a belépésüket. A belépéssel járó 25 liter bor leadására 12 hónapi halasztást kapnak az alapsza­bály értelmében. Elsők között írták rá a nevüket a belépési ívre Budai Mátyás középpa­raszt, akinek négyezer négyszög öl szőlője van, Tam József 18 kh-s tekintélyes középparaszt akinek ugyancsak több, mint ta. A kis bronz pecsétnyomó tüzetesebb vizsgálatakor kide­rült, hogy azt városunk kor­mánybiztosa használta 1849- ben. A rajta levő címer már a kivívott nemzeti függetlenség jelvénye: Barokkos címerpajzs felette a lekerült korona he­lyén babérkoszorú. Az értékes emléktárgy október 7-én az 1848—49-es emlékkiállítás anya gai között kerül közszemlére. 3000 négyszögöl szőlője, Csárdás János 6 kh-s dolgozó paraszt is még sokan a városban közis­mert tekintélyes középparasz­tok közül. Alig negyedóra alatt 73 gaz­da 105 részjeggyel és saját­kezű aláírásával igazolta a belépését az általuk tervezett pinceszövetkezetbe. A belépések után a gazda­gyűlés alakuló közgyűléssé vál­tozott át s megválasztotta a 12 tagú igazgatóságát és 6 tagú felügyelőbizottságát. Megválasztotta a közgyűlés a pinceszövetkezet elnökét is. A nyilvános szavazatok többsége alapján Nagy Ferenc szekszárdi szőlőtermelő gazda lett a szö­vetkezet elnöke, akj jelenleg még a megyei tanács egyik ősz. tályán dolgozik. Az alakuló közgyűlés kimondta, hogy a földművesszövetkezetek megyei központjának, mint tagszövet, kezete működik, s működése közben a MÉSZÖV, mint me­gyei szövetkezeti felsőszerv az ellenőrzést gyakorolhatja. Ez­zel megalakult az ország első pinceszövetkezete, hogy régi jó hírnevét újból visszaszerezze és elinduljon hódító útján a szek­szárdi híres vörösbor. NAGY F. rr Őszi divatáru és kultúrcikk kiállítást rendez október 2-től 5-ig Szek. szárdon, a városi tanács nagy­termében — a kereskedelmi szervekkel közösen a Hazafias Népfront nőtanácsa. A kiállítá­son bemutatják az őszi idény legújabb divat- és kultúrcikk újdonságait, többek közt sok újmintájú kalapot, kendőt sá­liakat. bőrdíszműt, ruházati cikket, ékszert, sport- és játék, és hangszerárut mutatnak be. ! A kiállítás reggel 9 órától ^ste hétig lesz nyitva. Értékes ajándéktárggyal gyarapodott a Szekszárdi Balog Ádám Muzeum régészeti tára Érdemes volt hazajönni Pénteken este közgyűlést tar­tottak az alsónánai Dózsái György Termelőszövetkezetben. Arról tárgyalt a tagság, hogyan lehetne meggyorsítani az őszi munkákat mivel éppen elég elvégeznivaló van még. Eddig ugyan elvetettek 65 hold őszi árpát és 4 hold őszi takarmánykeveréket, azonban el kell még vetni 150 hold bú­zát, le kell takarítani 90 hold kukoricát, azonkívül fel kell szedni 10 hold burgonyát és 6| hold takarmányrépát. E mun­kákon kívül pedig 400—500 köt: méter silót is el kell készíteni a: téli szükségletek kielégítésére. Úgy határoztak tehát, hogy minden egyes tag családtagjai, nak is részt kel] venni a beta­karítás munkájában, s ameny- nyi'ben ezt, megvalósítják, ak­kor még október folyamán el­végezhetik a még hátralévő ve­tési és betakarítási munkákat^ — összesen felfelé kerekít­ve 383 munkaegységünk van. Na, nézzük csak, mennyi van neked. Azt mondja, március­tól augusztusig nem számítva a tizedeket, összesen 292 munkaegység. Nem is olyan rossz, év végéig még jóval több lesz. Hiába■ aki szereti a munkát, aki dolgozik, annak meg is van a látszata. Igaz-e, komám? A két számolgató ember az aparhanti Március 15. Tér. melőszövetkezet fogatosa. Az egyiket Fauszt Jánosnak a másikat Patócs Lászlónak hívják. Velük találkoztunk a tsz irodájában, amint a falra függesztett munkaegység ki­mutatásból számítgatták, hogy mennyi munkaegységet is •gyűjtöttek az elmúlt hónapok alatt. Fauszt János kezében újság, amelynek szélén az összeadott számoszlopok arról tanúskodtak, hogy nemcsak saját és társa teljesített mun­kaegységét adta össze, hanem sógoráét, Haidekker Jáno­sét is. — 510, pedig ők is ketten dolgoznak. Ez igen. Megnyug_ tatására még hozzátette: — Persze ők nem akkor kezdték a munkát, mint mi, hanem jóval előbb még no­vemberben. Én is jöhettem volna, de beköszöntött a rossz idő, aztán emiatt Tevelen ra­gadtunk. Fauszt János beszé­des kedvében tovább fűzte a szót. — 1948-ban, mint német anyanyelvűeket, áttelepítettek Aparhantról Teveire. Ott kap­tam meg a földet, ott lettem később téglagyári munkás. — Később aztán visszavágytam abba a faluba, ahol születtem, nevelkedtem és felvételemet kértem, illetve felvételünket, mert feleségem is dolgozik a helybeli Március 15. Termelő­szövetkezetben. így jöttünk vissza ezév márciusában, míg a sógornak ősszel, november­ben sikerült. — Azóta dolgozunk az asz_ szonnyal együtt és mint ahogy számítottam is, már több mint 280 munkaegységünk , van, de zárszámadásig több lesz 500-nál. Egymásután peregtek a szavak, amelyből megtudtuk, hogy Fauszt János nem bánta ' meg, hogy „hazatért”, hogy a 1 termelőszövetkezetben keres- 1 te boldogulását. Nem bánta meg, hiszen eddig közel 9 má­zsa búzát, 2 mázsa árpát, kö­zel 6 mázsa burgonyát és több mint 2500 forintot vitt haza. Bizakodva néznek á jövőbe az aparhanti Március 15. Ter­melőszövetkezet valamennyi tagja, mert tudják, hogy mun kájuk után mindenkor meg­kapják a méltó részesedést. Uj kavicsosztályozó Dombóváron Uj kavicsosztályozó épül a dombóvári cementipari üzem­ben. A vasbeton épületelemek előregyártásánál fontos köve­telmény, hogy meghatározott szemnagyságú, összetételű kavi­csot használjanak fel a betonkeverésnél. A kavicsot jelenleg még kézierővel rostálják. Rövidesen elkészül az osztályozóbe­rendezés, ahol transzportőrökkel szállítják fel a kavicsot az üzem műhelyébe, hulladékanyagokból elkészített forgó rostá­ba, az osztályozott kavics a tartályokba onnét pedig az automa­tikus súlyadagolókon keresztül az adagolókocsiba kerül. Ez­zel látják el az osztályozó végén felszerelt nagyteljesítményű betonkeverőgépeí kaviccsal. Az új berendezés nemcsak nehéz fizikai munkától mente­síti a üzem dolgozóit, hanem termelékenyebbé is teszi a mun­kát. Jól dolgoznak, gazdagodnak a szálkai Fejlődés Tsz tagjai Mindössze 345 hold szántón gazdálkodnak a szálkai Fejlő dés Termelőszövetkezet tagjai. Eddigi munkájuk azt bizonyít­ja, hogy a 69 tag lelkesedéssel látott a munkához nemcsak most az őszi munkák során, ha­nem az egész évben. Befejezték 6 holdon a bur­gonya szedését, 78 hold ku­koricájuk töréséhez pedig a mai nappal láttak hozzá. A termés a jég- és a vadkár el­lenére is jónak mondható, hi­szen egy holdról 25 mázsa ter­mést várnak. A termelőszövetkezet tag­jai szorgalmasan dolgoztak és év végén, de már évközben is. megkapják a munkájuk után járó méltó jutalmat. Zám Gá­bor másodmagával dolgozik a termelőszövetkezetben és ketten 450 munkaegységet gyűjtöttek össze. A teljesített munkaegységekre, munka­egységenként 4 kiló búzát, 1 kiló árpát, 1 kiló burgonyát, 2 kiló lucernát, 0.40 kiló za­bot, 5 kiló kukoricát és mint­egy 15 forint készpénzt osz­tottak, illetve osztanak. A legutóbbi minisztertanácsi határozat értelmében lehetővé vált, hogy Zetor traktort vásá­roljanak a tsz-ek. Ezt a lehe­tőséget a szálkai Fejlődés Tsz tagjai is kihasználják és be­jelentették igényüket egy Zetor vásárlására, amelyet a napok­ban készpénz ellenében meg is kapnak. Építkezik, az őszi munkákat végzi a bogyiszlói Uj Elet tagsága A bogyiszlói Uj Elet Termelőszövetkezetben ugyancsak le­foglalják a munkák a tagságot, a határban folyó tennivalók mellett az építkezéseket is kell végezni. A lakóházak építése mellett a gazdasági épületek építése is folyik — igyekeznek eltüntetni az árvíz által okozott pusztítást. Lassan kialakul, a termelőszövetkezet tanyaközpontja, épül az 50 férőhelyes tehénistálló az 50 férőhelyes növendékmarha_ istálló, a 20 férőhelyes sertésfiaztató, az 1000 férőhelyes ba­romfiól, azonkívül itt, a tanyaközpont mellett épül az állat- gondozók részére két családiház. Az épületeken kívül 300 köbméter befogadóképességű siiógödröt is építettek. Hamaro­san a tsz-tagok házai is felépülnek, többen már be is költöz­tek az új lakásokba. Az építkezések miatt kissé meglazult a munkafegyelem, ezért a legutóbbi közgyűlésen — hét elején — határozatot hoztak az őszi munkák meggyorsítására, olyanformán, hogy október végére befejezzék a vetési és a betakarítási munká­kat. A közgyűlésen két új tagot is felvettek a szövetkezet tagjai közé. Ifibb segítséget várnak a nagydorogi gépállomástól Farkas Ferenc elvtárs, a bikácsi Petőfi Termelőszövet­kezet elnöke munkatársunk­nak számolt be arról, hogyan haladnak az őszi munkákkal, a szántással, vetéssel, betaka­rítással. — Már jóval előbb földbe tehettük volna az őszi árpa magját, ha a nagydorogi gép­állomástól időben több segítsé­get kapunk. Ugyanis nem egy­szer szóltunk a gépállomásra, hogy a jó talajelőkészítéshez szükséges gépeket küldjék el hozzánk, gyűrűshengert kér­tünk és ahelyett egy hét S múlva tárcsát kaptunk. Nagy ? neheze,n sikerült azért a talajt elmunkálni az árpa vetést befe jezni. de már régen leadhattuk volna a napraforgót is, ha az állandó ígérgetés helyett kom bájnt kapnánk a napraforgó elcséplésére a gépállomástól, így megy ez nap-nap után, egyszer a silótöltőért kell he­tekig harcolni, máskor a kom­bájnért, vagy gyéb gépért. Kis termelőszövetkezetünk va lamennyi tagja igyekszik, hogy mielőbb végezzen a mun kákkal, hogy pincébe kerül­jön a burgonya, góréba a ku­korica, igyekezetünk azonban kevés, több segítség kellene a nagydorogi gépállomás részé­ről, hogy valóban jó eredmé­nyeket tudjunk elérni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom