Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-23 / 225. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! TOLNA M 3 í Könyv Strtr+.i 1 A Ijfft úp Tpl H Ál«€G Y"ll s tAPJA XIIL ÉVFOL YAM, 225. SZÁM. r.; au r u.U tt. VASÁRNAP, 1956. SZEPTEMBER 23. Megyei tanácsülés Szekszárdion Tolna megye Tanácsa 1956. szeptember 29-én (szombaton) délelőtt fél 10 órai kezdettel a régi megyeháza nagytermében (SzekK7|ird, Sztálin-tér 1.) ülést tart. ülés napirendje: 1. Tanácsai» tömegkapcsolati meg vizsgáló sara es t zol is ág ÍVt-w^^atasa. 2. ..erdések. Előadó: Takács A.ihályné tanácstag. munkájánál választott i jelentésénél Bejelentél',1 Apró Antal nyilatkozata a területrendezésről Senki nem kerül hátrányosabb helyzetbe ... Mint ismeretes, a Minisztertanács elfogadta a terület- rendezésről az országgyűlés elé terjesztendő javaslat szövegét. A Magyar Távirati Iroda munkatársa a javaslattal kapcso- flatban kérdéseket intézett Apró Antalhoz, a Minisztertanács 'elnökhelyetteséhez, c területrendezési kormánybizottság vezetőjéhez. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és Apró Antal válaszát. KÉRDÉS: Milyen célkitűzé. sek teszik szükségessé a terület rendezést és milyen szempontok vezetik a kormányzatot a javaslat összeállításnál? VÁLASZ : Az ország je leni égi közigazgatási beosztásának átszervezése1 az elaprózott megyék, járások, Budapesten a kis területek összevonása, olyan intézkedés amely elősegíti nogy az állam mind eredményesebben teljesítse alapvető gazdasági -— szervező és kul- , tui'ális — nevelő funkcióit. A nagyobb megyék, járások kialakításánál arra törekszünk, hogy az iga2gatási egysege* lehetőleg egybe essenek a gazdasági körzetekkel os minél egyszerűbb, minél olcsóbb legyen az államigazgatás. A Magyar Dolgozók Pártja '7 kongresszusa kimondotta Olyan rendszabályokat foga-' natositunk, amelyek az állam" igazgatást egyszerűbbé olcsóbbá teszik. E határozat végrehajtása során már eddi« is tettünk intézkedéseket Al! lamigazgatásunkban az elmúlt évben is számos egyszerűsítést hajtottunk végre c'e latnunk kell hogy az eddig végrehajtott egyszerűsítési intézkedések, a minisztériumok egy részének átruházása a tanácsokra, az önálló gazdálkodás kialakítása a nagyobb területeken szorosan összefügg a megyék és a járások területének átrendezésével. A nagy történelmi múltra visszatekintő megyei rendszert — természetesen — te vábbra is fenntartjuk. A megyék és a járások terület! összevonásánál a párt es a kormányzat ügyel arra hogy a tervezett intézkedések figyelembe vegyék a történelmi hagyományokat. Ez megnyilvánul a megyék elnevezésében is. Például • a Szeged székhellyel megszervezendő Déltiszántúl állam- igazgatási egységnek a tervezetben a Békés-Csongrád megye elnevezést javasoljuk. A Minisztertanács az ország gyűlésnek összevonás útján tizenkét megye kialakítására tesz javaslatot. Ezek a következők: Baranya megye, Bács—Kiskun megye. Békés—Csongrád megye, Borsod—Heves megye Fejér—Veszprém megye Győr—Vas megye, Hajdú megye, Pest megye, Somogy megye. Szabolcs megye. Szolnok megye, Zala megye. A területrendezes nem egyes megyék és járások meg szüntetését jelenti mert a fejlődés során kialakult társadalmilag földrajzilag egységes, néprajzilag sajátos területek továbbra is fennmaradnak. E területek azonban nagyobb földrajzi egységekké alakulnak at. KÉRDÉS: Milyen előnyökkel jár a lakosság számára a javasol területrendezés? VÁLASZ: Erre vonatkozóan már vannak tapasztalataink. Ismeretes, hogy 1950-ben is hajtottunk végre terület- rendezést, s ennek során egye sült például Borsod, Abauj- és Zemplén megye a volt Abauj-Zemplén megye lakossága már saját tapasztalataiból tudja, hogy e főleg mező- gazdasági jellegű terület számára igen sok előnyt jelentett az egyesítés az ipari jellegű Borsod megyével. A lakosság érdekét szolgálta például, hegy az Abauj—Zemplé ni lakosság a megyén belül jutott piachoz. A mezőgazdaságból felszabadult dolgozók a megyén belül juthattak munkához, s igénybe vehették Borsod megye fejlettebb egészségügyi- kulturális intéz ményeit. Az egyesített terület a népgazdaság szempontjából harmonikusan fejlődött és csökkentek az igazgatási célokra fordított kiadások is. A jelenleg javasolt területren dezés hasonló előnyöket je lent nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdasági jellegű megyék lakosságának is. A területrendezés mindenekelőtt elősegíti, hogy az igazgatás jobb és olcsóbb legyen. Számos készülő hatásköri és szervezeti intézkedés célja, hogy a dolgozókat közvetlenül érintő kérdéseket a jövőben a községekben és a városokban, de legfeljebb a járásokban intézzék el. így átalakul a központi szervek és a megyei szervek állam- igazgatási szerepe is: a megyék egyre inkább elvi irányító szerepet töltenek be. Az$ alsóbbfokú helyi szervek; hatáskörének növelésével a lakosság régi kívánságát teljesítjük. Nemcsak az ügyintézésben, hanem gazdasági téren is megnyilvánul a területrendezés előnye. A megnövelt megyék nagyobb anyagi eszkö-A zök felett rendelkeznek majd,^ s a nagyobb hatáskör birtoka ban az eddiginél hathatósab ban és a helyi kívánságokat figyelembevéve, fejleszthetik területüket. emelését tartja. Emelni akarjuk a nyugdijakat, tovább akarjuk javítani a dolgozók élet- körülményeit. Mindezt csak úgy érhetjük el, ha — a termelés növelésen túl — gazda sági életünk minden területén, az államapparátusban is — csökkentjük az igazgatással járó költségeket, takarékoskodunk. A megyék, a járások és Budapesten a kerületek ösz- szevonása valamint az ezzel párhuzamos egyéb intézkedések megvalósítása, jelentős számú dolgozót érint személyében, eddig megszokott munkájuk helyett más területen kell elhelyezkedniök. A kormány tervet dolgoz ki az átszervezés során létszámfelettivé váló munka erők elhelyezésére, s gondoskodik arról, hogy a télvíz idején ne kerüljenek a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe. A Minisztertanács számos egyéb intézkedést is tesz, hogy az átszervezés minél kisebb zökkenővel járjon, a munka folyamatossága biztosítva legyen. (MTI) Új fonótanulók a Tolnai Selyem fonógyárban Két hét óta új fonók tanulják a szakmát a Tolnai Selyemfonógyárban. A tanulók többségükben fiatal lányok, asszonyok, vannak köztük olyanok is, akik most kerültek a gyárba. A gyár vezetői szakítottak azzal a régi gyakorlattal, hogy az új dolgozóból csak akkor lehet fonó. ha pár évet mint főző és csomózó eltöltött a gyárban. így Varga Mária új dolgozó egyenesen a fonógéphez került. Boros Ilona, Wittingcr Katalin Herczeg Jánosné és Zsolnai Józsefné főzök voltak. Ök bizonyára gyorsabban tanulják meg a fonás mesterségét, művésze tét de az újak is hamar belejönnek a munkába. Jó volt az idei gubótermés harmincötezer kilóval kell többet feldolgoznia a gyárnak mint tavaly. Ez teszi szükségessé a fonók létszámának növelését. Képünk: Munkában a fonótanulók. Jól dolgoznak a dalsnandi traktorosok Hátul kullognak a várdombiak, a pincehelyiek és a tamásiak Szeptember 22-i számunkban beszámoltunk 5 gépállomás nak az utolsó dekád végéig elért eredményeiről. A gépálloA két kis boci még nagyon neveletlen: életükben most állnak először a fényképezőgép lencséje elé és annyira rakoncátlanok, hogy kötéllel kell őket oda húzni. Azért érte ókét ez nagy „megtiszteltetés1', mert a dombóvári Rákóczi Tsz nemrégiben kötött rájuk szerződést, hogy tenyészbikái nevel belőlük és ami a legfontosabb, sokezer forint jövedelemre számítanak értékesítésükből. Álló Imre, Horváth István és Hári László állatgondozók „segédkeznek“ a fényképezésnél, akiket elsősorban azért illet dicséret, mert nagyszerűen jövedelmez a szövetkezet tehenészete. Nem helyeseljük mási igazgatóság jelentése alap ján itt közöljük a dalmandi, a pincehelyi, iregszemcsei, szed resi, tamá»si, teveli és várdombi gépállomás teljesítését. A hét gépállomás közül legjobb munkát végeztek a dalmandi gépállomás dolgozói. Az őszi idény összes gépi munkájának 23, az összes ta. /ajmunkának 21 százalékát már teljesítették. 2801 holdat szántottak fel az ősziek alá, 297 holdat bevetettek és 1429 köbméter silót készítettek el. Kisebb lemaradásuk van a mélyszántásban de a terv teljesítése itt sem ütközik akadályokba. Jól haladnak őszi tervük teljesítésével a szedresi, iregszemcsei és teveli gépállomás traktorosai is. A szedresiek a silózásban 21 százalékot, a vetőszántásban 44.5 százalékot értek el. Tevelen az összes gépi és talajmunka őszi tervét 22.2, illetve 21.3 százalékra teljesítették a gépál lomás dolgozói. Az iregszemcsei gépállomáson nincs kiemel kedő teljesítmény, de nagyobb lemaradás sem tapasztalható. Igyekezni kell azonban a várdombi, pincehelyi és tamási gépállomásnak. A várdombiak eddig a ranglista végén kullognak az őszi és éves terv teljesítésében egyaránt. Az őszi vetés és silózási terv teljesítése alig haladja meg itt az 5 százalékot, a vetőszántásban is csak a 23 százaléknál tartanak. A másik két lemaradó gép állomásnál az összes gépi és talajmunkák teljesítésével baj van. Az őszi terv teljesítésében a pincehelyi gépállomás 12.2 százalékot, a tamási gépállomás pedig 16.3, illetve 12.9 százalékot ért el az összes gépi és talajmunkákban. Ezen a munka- területen az utolsó két helyre szorult a pincehelyi és tamási gépállomás. Vetik a búzát — sorol az őszi árpa Szekszárd város rozatot fogadott el tanácsának, végrehajtó bizottsága hatá- amelynek értelmében a volt megyeháza előtti téren felállított Bezerédj-szobrot a Közgazdasági Technikum udvarában helyezteti el. A határozat kimondja, hogy a bontási munkálatokat már szeptember 22-én meg kell kezdeni. Megjegyezni kívánjuk, hogy ezzel az intézkedéssel nem érthetünk egyet, nem helyeselhetjük és úgy gondoljuk, hogy a város lakossága véleményének adunk hangot, amikor tiltakozunk ellene. A határozat szerint nincs eléggé a nagy nyilvánosság előtt Bezerédj István szobra s ezért szükséges annak áthelyezése. De kérdezzük: a Közgazdasági Technikum udvarán mennyivel inkább van ez a szobor a nagy nyilvánosság előtt? Kár lenne megbontani legszebb terünk harmonikus egységét De ha már mindenképpen szükség van a szobor máshol való elhelyezésére, akkor tudnánk adn i egy jobb javaslatot is: például felállítható lenne Bezerédj István szobra a Bezerédj-utca alsó végénél,, a kórház környékén, ahol kihasználatlanul van az a kis térség. Persze parkírozni kellene. Ittt úgy gondoljuk eléggé a nagy nyilvánosság előtt lenne a szobor, mivei forgalmas út mentén lenne elhelyezve. Nem helyeselhetjük a végrehajtó bizottságnak ezt a döntését, s ha még nem késő, javasoljuk, hogy vonja vissza határozatát. ib-J cat \ tik j KÉRDÉS: Hogyan gondos-^ kodik a kormányzat a terület-,) rendezés során létszám feletti-1 vé váló dolgozókról? í VÁLASZ: A párt és a kor- < mány legfontosabb feladatának i a dolgozók életszínvonalának^ Egész év folyamán szorgalmasan, dicséretreméltóan dolgoztak. illetve dolgoznak a Bi- ritói Állami Gazdaságban. A gazdaság központi üzemegységének közel 2000 holdas határában élénk munka tapasztalható. Traktorok szántják a talajt, készítik a magágyat, a határ másik részében szedik a burgonyát, a szőlészet pincéjénél pedig kádármesterek készítik a hordókat, kádakat a szüleire. Wenliardt Imre elvtárs, a központi üzemegység vezetője arról számolt be munkatársunk nak, hogy befejezték 117 holdon a burgonya szedését, tegnap pedig végeztek 35 hold búza vetésével is. Napokkal ez. előtt pedig 32 holdon tették földbe a búza magját. Igyekvő munkájukat bizonyítja a határban látható már soroló 33 hold őszi takarmánykeverék és 59 hold ősziárpa. Uj kultúrház Iparhanton Egy régi és elhanyagolt épületből kultúrházat készítenek Aparhanton. Az épületben szükséges bontásokat és átalakí tási munkálatokat már megkezdték az aparhanti fiatalok. Naponta mintegy 30—50 di- szista vesz részt esténként munka után a bontási és átalakítási munkálatokban. A terem, amely 13x9 méteres. Hanton készül el. A terem elkészülte után a hanti dolgozó parasztok idősebbjeinek az őszi és a téli rossz időjárásban nem kell átjárniok az aparhan. ti kultúrházba, mert Hanton is adnak a fiatalok kultúrműsort, sőt játszatni akarják a vándor, mozit is. A kultúrterem egyben az ál talános iskola tornaterméül is szolgál. Az átalakítási munkálatokat a község lakossága teljes mértékben saját erejéből végzi
