Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

1956. SZEPTEMBER 23. TOLNAI NATLO 7 Alaptalan vádak Szigorú technológiai fegyelem — javuló minőség a Bonyhádi Zománegyárban ..Minden vonatkozásban tel­jesítettük a tervet, csak a mi­nőséggel van baj“ — gyakran lehetett ezt hallani a Bonyhádi Zománcgyárban, akár termeié' si értekezleten, akár a gyár ve zetőivel történt beszélgetések során. Negyedévről—negyed­évre, hónapról hónapra tettek vállalásokat a gyár dolgozói a minőség javítására, a tervnek e tekintetben való túlteljesíté­sére, de a vállalás csak válla­lás maradt. Néha előfordult egy-egy hónapban, vagy ne­gyedévben, hogy megközelítet­ték, vagy teljesítették is a ter­vet, de utána megint visszaesés következett. ügy látszott már, hogy hiába minden erőfeszítés, a gyár technikai adottságaiban, a rendelkezésre álló nyers­anyag minőségében van a hiba. Az utóbbi két hónap azon­ban rácáfolt minderre. Míg azelőtt 75—80 százalék közt mozgott az elsőosztályú zománc edény aránya, a júliusi ered­mény 86.1. az augusztusi pe­dig 86,2 volt. Szeptemberben pedig nem ritka az olyan nap, hogy az átvételre kerülő zo­máncedények 90 százaléka el­sőosztályú minőségű. Talán új gépeket állítottak be az üzembe? — Vagy a Pártunk Központi Vezetősé­gének az ipar kérdéseivel fog­lalkozó határozatai hívták fel a figyelmünket arra, hogy me­gyénkben Szekszárdon is meg_ vizsgáljuk a szakmunkás-után­pótlás helyzetét, az ipari tanu­lókkal való foglalkozást. Az előző évekhez viszonyít­va, lényeges emelkedés mutat­kozik az ipari tanulók számá­nál. Ezt szükséggessé tette a la kosság szükségleteinek jobb ki­elégítése, a helyi ipari vállala­tok fejlődése. 1953-ban még egyáltalán nem volt helyi ipari tanuló a megyében, 1954-ben mar 170 tanuló volt, ez 1955- ben 500-ra, 1956-ban pedig 769 főre emelkedett. Ebből Szek­szárdon négyszáz ipari tanuló elméleti oktatása folyik külön­böző szakmákban, a kereskedő tanulók kivételével. Az iskolában több üzemi mér nők. kiváló szakember is tanít, -akik kellőképpen összekapcsol ják az elméleti oktatást a gya- . korlattal. Az elméleti tananyag ba is beillesztik üzemi tapasz­talataikat, az üzemek techni­kai adottságait. Jó az ipari ta­Aki még nem tudta, most az utóbbi hetekben megtudhatta, hogy nincs fölségesebb és mindenhatóbb szerv itt Szek­szárdon a postánál. Úgy bénít­ják meg a távbeszélő hálózatot és a géptáviró vonalakat, ahogy nekik tetszik és akkor ,amikor ők akarják. Tévedés ne essék, nem a posta forgalmi részéről, hanem a műszaki részéről a vonalfelügyeletről van csak szó. Ez év márciusában kerültem Szekszárdra, s megvallom, elő­ző rmmkahelyemen, 6 év alatt, nem küszködtem annyi géptáv­író és távbeszélő hibával, mint itt hat hónap alatt. Arról már — nem is panaszkodom, hogy a géptávírónkon a saját adá­sunkat nem tudjuk olvasni. — Adunk a nagyvilágba, a posta­műszak tudásának dicsőítésére. De minek is panaszkodnánk? Az egyik alkalommal, amikor a géptávirónk leállt és jelentet­tük a hibaügyeletnek hat óra elteltével sem jöttek ki, közben a lapszerkesztőség reklamált, hogy a külföldi hírek késé­se miatt veszélyeztetjük a lap megjelenését. Amikor meg­nyersanyag minősége jobb most? (amivel egyébként gyak­ran indokolták a rossz minősé­get). Nem. A technológiai és munkaié gyelemben történtek nagy változások a gyárban. Erről tanúskodnak — első pil­lantásra — a feliratok az üzem ben. Ilyenekben azelőtt sem volt hiány, jelszavak tucatja „mozgósított“ a jobb minőség­re, a tervek teljesítésére, de csak általánosságban. Most pél dául az egyengetőben a követ­kező felirat látható: „Ne adjal ki horpadt edényt, úgyis vissza kapod alapégetés után!“ Az égetőkemencénél: „Óvatosan rakd be a kocsiba az égetett edényt, nehogy törjön, mert Te felelsz érte!’1 Másutt is hasonló, konkrét tennivalókra mczgósító feliratok láthatók. Mutatja ez azt is, hogy az üzem pártszervezete is áttért a ko- rfbbi, általános agitáció helyett a konkrét felvilágosító mun­kára. Ha a művezetőkkel, zomán- cozókkal, égetőkkel, vagy a mcósokkal beszélgetünk ar­ról. hogyan sikerült így meg­javítani a minőséget, vala­mennyien az „öreg Takács­csal“ kezdik. Takács János, az ország egyik legjobb zománcozó szakembere, nuló iskola és az üzem kapcso­lata. Az iskola igazgatója és a tanárok meglátogatják az üzemekben is az- ipari tanuló­kat. Azonban mégis mutatkoz­nak hibák, főleg az elméleti oktatás területén, amelyek fő­kép az iskola rossz elhelyezésé \ el függnek össze. Az iskola két helyen, „albér­letben“ van elhelyezve. Dél­előtt a Béri Balogh Ádám utcai iskolában két tanteremben, délután 1-től 8 óráié pedig a gimnázium épületében folyik a tanítás. Ennek következtében vannak olyan tanulók, akik reg gél ötkor indulnak el hazulról vonattal és este kilenckor ér­nek haza, mivel a tanítás dél­után egy órakor kezdődik így aztán délelőtt gyakran a parkban, az utcán csellengve ta láljuk a fiatalokat. A minap egy ipari tanuló üdvözölt a parkban. délelőtt 11 órakor, anyag -és gyártásismeret könyvvel a kezében. Megkér­deztem: „Mivel foglalkozol?“ — „A délutáni anyag- és gyár­tásismereti órára készülök.“ Mindezt a parkban, egy pádon. kérdeztem, hogy mégis mikor lennének hajlandók megjaví­tani a gépünket, azt válaszolta egy felelős tekintélyes hang: — Önökön kívül még számos előfizetőnk van, akik előbbre. valók Önöknél, ugyanis fontos­sági sorrendet tartunk. — Öh, Posta... — jött ki akaratlanul belőlem a szó. De többet nem tudtam szólni. Fel­hívtam távbeszélőn a pécsi igazgatóságot, ahol bocsánatké- rően fogadták ugyan a panasz, de nem hiszem hogy valami intézkedés is történt volna a ré­szükről, mert ezután sem ja­vult a helyzet. Sőt, ami most az utóbbi másfél hétben történt, az egyenesen elítélendő. Valamikor volt egy olyan rendszabály, hogy a hibabeje­lentés után hat órával ki kell javítani a jelentett hibát, mert különben a prémium rovására írnak hibapontot a vonalfel­ügyeletnek. Ma ez már a múlté lehet, vagy pedig 600 órára nö­velték fel a hibafelszámolás a versenytárs üzemben, a Buda foki Zömáncgyárban dolgozik. Két hónapig tartózkodott a bonyhádi gyárban, az idő alatt szinte feneskestől felforgatott mindent. Az első napokban ké­telkedve fogadták, vajon mit akarhat itt, úgy sem tud segí­teni a bajokon. Az öreg csak mosolygott, nem sokat beszélt, hanem munkához látott. A kész áru átvételnél dolgozó meósok. nak kiadta az utasítást, hogy a naponta összegyűlt selejtet ad­dig ne takarítsák el, míg azt ő nem látta. Minden selejtes edényt megvizsgált, megállapí­totta, mi a hiba és azonnal in' tézkedett. A rossz edény azon­nal elárulja a szakembernek, hol a baj. Javaslatára megerősítették a gyártás közbeni minőségi el­lenőrzést. így például, ha egy-egy edény nél az alapzománcozás nem si­kerül, az már csak kijavítás után kerül tovább, nem válik selejtessé. Nem vész kárba az a sok anyag, munka, amit ráfordí tottak. A különböző szériákat egybentartják, így bármikor megállapították, hogy az edé­nyeken az egyes műveleteket ki végezte, kinek kell azt kija­vítani. így a zománcozok, az égetők jobban érdekeltté vannak Ez még a jobbik eset, de még az is előfordul, — elvétve —, hogy a kocsmában poharazó ipari tanulókkal találkozunk. Sck leánytanulója is van az is­kolának, akik szintén hasonló helyeken töltik szabadidejüket. A tanítás délután kezdődik, vonat, vagy autóbusz csak reg. gél jön, az utcán kívül nincs hely, ahol a tanulók megvárhat nák a tanítás kezdetét. Az iskola jelenlegi elhelye­zése nem ad lehetőséget a szem léltető oktatás bevezetésére, pedig az elméleti anyag elsajá­tításának fontos feltétele a szemléltetés. Nincs helyiség, ahol gyűjthetné, raktározhatná az iskola a szemléltető eszközö két. Igen kis mértékben folyik de nem is tud kibontakozni az iskolán kívüli nevelőmunka (szakkörök, sportfoglalkozások, DISZ munka stb). Nem tudja az iskola a szülő­ket sem szülői értekezletre ösz- .szehívni Nem lehet az iskola vezetőségével tárgyalni, mert 8—10-en tartózkodnak az igaz­gatói irodában, mivel az rak­idejét, mert másfél hete tart az az állapot, amikor vagy a tele­fon, vagy a géptávíró használ­hatatlan sokszor a legkritiku­sabb helyzetbe taszítják azo­kat, akiknek a munkájuk és munkájuk eredménye elvá­laszthatatlan a telefontól és a géptávírótól. Csütörtökön például (szep­tember 20-án) már azt gondol- tuk, hogy közel másfélheti ki­esés utánt — végre dolgozha­tunk a gépen. Kellett is volna ugyan, hisz a többi között a sióagárdi ünnepségről kellett volna tudósítani gyorsan a köz­ponti lapokat. A mindenható Posta azonban máskép intéz­kedett, különben is mit érdekli őket az, hogy az előfizetők bosszankodnak, a Postával szemben mindenki eltörpül, — mert ha hangosabban szól hát ott a drákói megtorlás: leszere­lik a vonalat. Hm. Persze ve­lünk ezt nem lehet megcsinál­ni, de ha már nem, hát akkor is megmutatják, hogy a hírköz­téve, hogy minőségileg kifo­gástalan munkát végezzenek. Egyre gyakrabban fordul elő. hogy a zománcozó — az első darabok égetése után — oda­megy a kemencéhez, megnézi, hogy sikerült-e az általa zo­máncozott edény égetése, nem kell-e változtatni munkáján. Mindenben segített az új, mű szakilag megalapozott nor­mák bevezetése is, ahol nem kell annyira hajszolni magu­kat a zománcozóknak, ége­tőknek, jobban vigyázhatnak a minőségre. A zománcozás nagyon bonyo­lult folyamat. Évtizedes ta­pasztalat kell ahhoz, hogy va­laki kiismerje magát benne, ha hiba van, meg tudja állapítani, hol kell keresni a baj okát. Ezért tudott a bonyhádiakon segíteni Takács János, aki 14 éves kora óta dolgozik a szak­mában, megfordult a külföldi gyárakban is. Tudását csak hosszú évek alatt közelítheti meg bárki a bonyhádi gyárban. Azonban azokat az intézkedése két, amelyeket a technológiai fegyelem megszilárdítása érde­kében tett és javasolt, be le­het tartani és tartatni. így tud ják továbbra is megtartani, sőt fokozni eredményeiket a zo­máncgyáriak.----------1----------- 1 t ár, könyvtár, tanári, szoba és gazdasági iroda is. Megyénk területén harminc­két kisipari szövetkezet, tizen­nyolc helyi ipari vállalat, több gépállomás, állami gazdaság es sok kisiparos van, ahol meg­felelően biztosítják az ipari ta­nulók gyakorlati oktatását, már csak azt kellene megol­dani, hogy elméleti oktatásuk is biztosítva legyen. Most, a területrendezés előtt látom legalkalmasabbnak az időt arra, hogy az ipari tanuló iskola elhelyezése Szekszárdon is véglegesen megoldódjék, mert lesznek olyan épületek, melyek felszabadulnak és kis átalakítással megfelelnek ipari tanuló iskolának. A Városi Tanács vezetőségé­nek kell az ipari tanuló iskola elhelyezésének ügyét kézbeven ni annál is inkább, mert több helyi ipari vállalat is a város­hoz tartozik és ezeknek az ipari tanulóknak az oktatása igen nehéz körülmények közt folyik jelenleg. Bagyal István. lésnek egyedül ők a minden­hatói. A készülékek díját ugyan is mi sem tagadhatjuk meg az­zal, hogy kérem ebben a hónap­ban csak húsz napon át tud­tuk használni a géptávírót. Szóval csütörtök délután ép­pen a legnagyobb munkák kö­zepette kikapcsolták a készülé­künket. Érdeklődésünre — át- szerelünk, — a volt a másfél hét óta alkalmazott postai jel­szó. Fél órát ígértek, — de négy óra múlva sem lett vonal. Ilyen kor aztán mi is — a megyei lapszerkesztőség is, a nyomda is a legnagyobb izgalomban él — hogy vajon sikerül-e a mun­kát eredményesen befejezni. No, de péntek reggelre a gép­távíró működött, de most meg az az átkozott telefon neműit el. Tehát a szokás a régi ma­radt. Hat hónap alatt még soha nem történt meg, hogy egy­szerre jó lett volna a távbeszélő is, meg a géptávíró is, mást is így van, s mi nyugodtan szem­léljük az eseményeket, mert a szekszárdi Posta ehhez szokta­tott bennünket, s mi mit tehe­tünk, csak felsóhajtunk: óh, Posta... NAGY FERENC 1953 ÓTA a bonyhádi köz­ségi tanácsnál dolgozik Csuka Margit községgazda. Munkája eredményeként 1954-ben köz­ségi tanácstaggá választották meg és több esetben részesült jutalomban is. A pártszerve­zettől tárgyjutalmat a köz­ségi és megyei tanácstói több­ször dicsérő elismerést kapott. Hivatali és társadalmi tevé­kenysége alapján 1955. őszén a községi tanács dolgozói a szakszervezeti bizottság elnö­kévé választották meg, mely- lyel a községi tanács vezetői is egyetértettek és helyesel­ték. Azóta, mint SZB elnök a réáhárüló társadalmi munkát igyezettel végzi. Ez év tavaszán a községi tanácsnak egy orvos részére lakást kellett biztosítani, mi­re a községi tanácsvezető — Csuka elvtársnő lakását sze­melték ki, mely lakásba 1949- ben a községi tanács — ugyan csak az eredeti lakásának előzetes igénybevétele után — költöztette be. Csuka dvtársnő méltányta­lannak tartva, hogy másod­ízben tartanak igényt lakásá­ra és néhány év alatt a har­madik lakásba költöztetik a hozott határozat ellen, melyet a községi tanács már karha­talom útján akart érvényesí­teni, a Járási Ügyészséghez fordult jogorvoslatért. A Já­rási Ügyészség törvénytelen­nek ítélve a községi tanács határozatát, azt hatályon kí­vül helyezte. Ettől az időtől kezdve Csuka elvtársnő mun­kájában megkezdődött a hiba­keresés. Amíg az ügyészi óvás előtt a községgazda alig ka­pott hivatali munkájában .el­lenőrzést, addig a határozat hatálytalanítása után annál többet. „MÉLYREHATÓ’’ vizsgála­tok alapján ez év augusztus 3-án Csuka elvtársnőt állá­sából felfüggesztették és a já­rási VKG csoportja javasla­tot tett leváltására. A leváltás indokául az ügykezelésben mutatkozó adminisztrációs hi­bákat, a lakásügyi határo­zatok meghozatalánál a tör­vényes határidők elmulasztá­sát, stb. jelölte meg a VKG csoport vezetője. A felhozott indokok alapján a községi ta­nács fegyelmi bizottsága a községgazda azonnali hatályú elbocsátására hozott határo­zatot. Mivel Csuka elvtársnö méltánytalannak tartotta a döntést, — annak rendje sze­rint — az Egyeztető Bizott­sághoz fordult és kérte a fe­gyelmi határozat hatályon- kívül helyezését. A bonyhádi járási közszolgálati Egyeztető Bizottság által tartott tárgya­láson — ahol a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa és a Köz- alkalmazottak Szakszervezete is képviseltette magát — már kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy a fegyelmi bizottság ha­tározata nem volt megalapo­zott, az indokolásban felho­zott vádak túlzottak. Az Egyeztető Bizottság 4 órás tárgyalás után a fegyel­mi határozatot akként módo­sította, hogy Csuka elvtársnő A Városi Tanács Egészség- ügyi Osztálya értesíti a szülő, két, hogy a következő őszi védőoltásokat a városi tanács­ház nagytermében 1956. szep­tember hó 24-én, hétfőn. 25-én kedden és 26-án szerdán dél­után 3—5 óráig végezzük. 6—11 hónapos korú gyerme­keket diftéria, szamárköhögés, teta­nusz elleni egyesített, 12—17 hónapos korú gyer­mekeket munkaviszonyát a köxégi tanácsnál visszaállítja, azon­ban 1 évre alacsonyabb mun­kakörbe sorolja. CSUKA ELvAíRSNÖ, mi. vei ezen döntést sem tartotta arányban állónak a terhére rótt hiányosságokkal, a Járás- bírósághoz fordult keresetévé; és kérte az Egyeztető Bizott­sági határozatnak is hatá- lyonkívül helyezését. A Bony, hádi Járásbíróság által lefoly­tatott többórás tárgyalásor, — ahol a Közalkalmazottat Szakszervezete területi bizott­sága a dolgozó, a választót szakszervezeti funkcionárim ügyében ugyancsak képvisel tette magát — a tanuk meg hallgatása után sorra meg dőltek azok az állítások, me lyeket a községi tanács fe gyelmi határozatában indok ként felhozott, így pl.: kifo gás tárgyát képezte, hogy töb\ esetben a törvény által előír 5 napos határidő lejárta élőt utalt ki lakást. A bíróság tárgyaláson kiderült, hogy törvénysértő, a határidőké be nem tartó határozatokat < községgazda minden esetbei a felsőbb szerv utasításári hozta meg, és ő csak írásb foglalta a határozatot, melye a községi tanács elnöke é titkára írtak alá. A fegyelm határozat többi pontja felvei a községgazda többi adminis trációs munkájában mutatke zó hiányosságokat is, mint p a nyilvántartó kartonok veze tésének elmulasztása, stb. tárgyaláson azonban fény de rült arra is, hogy maguk felettes szervek sem tulajáé nítottak olyan nagy fontossá got ezen nyilvántartási kai tanok vezetésének. mert sei Csuka elvtársnőtől, sem mi községgazdától nem követe ték meg annak vezetését. . bíróság megállapítása szerii az adminisztratív jellegű hic nyosságok mind olyanok me lyeket korábban is észlelni le hetett volna bármely hivata vizsgálat alkalmával. FELVETŐDIK a kérdi ezekután, mi volt tehát a fe gyelmi határozat igazi oka Erről, a tanúként meghallgc toü Vörös István adott öszir te választ: „Ha Csuka eh társnő lakásával nem történi differencia, akkor még ma a tanácsnál dolgozna.” Ez vo és ez ma is, a szakszerveze véleménye. Mivel az ügyést ség a lakáskörüli differencii megszüntette, a Járásbírósá a fegyelmi határozatot háti lyon kívül helyezte, Csuk elvtársnő továbbra is a kő ségi tanács dolgozója, a Szál szervezeti Bizottság elnök maradt. Ezen eljárás és a köveiket ményeként hozott ítélet is a; bizonyítja hogy a Szovje unió Kommunista Pártja XI Kongresszusa és pártun KV-nek júniusi határozat után mindinkább előtérbe ke rül a törvényesség betartási KÖZALKALMAZOTTAI SZAKSZERVEZETE TOLNA MEGYEI TERŰ LE TI BIZOTTSÁGA himlő elleni, 18—23 hónapos korú gyerme keket szintén diftéria, szamárköhc gés, tetanusz elleni egyesítet védőoltásban részesítjük. A tanköteles gyermekeket a iskolaorvos az' iskolában része siti védőoltásban. A meg ner jelenők ellen a szabálysértés eljárást (bírságolás) folyamatb tesszük. Dr. Major György városi főorvos. Nehéz körülmények között folyik az ipari tanulók oktatása Szekszárdon Óh Posta . . . ! Felhívás f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom