Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-23 / 225. szám

1956. SZEPTEMBER 2S. TOLNAI NAPLÓ I, PART ÉS PÁRTÉPlTÉS « A sokrétű pártmunka nyomán megjavult a tag- és tagjelöltfelvétel Madocsán Akikről megyeszerte beszélnek A kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 68 asszony dolgozik. Eddig — ebben a gazdasági évben — több mint hétezer munkaegységet szereztek. Nagy részük van abban, hogy a termelőszövetkezet kapásai gyomtalanok voltak egész éven át, hogy a két és fél holdnyi dohány mintegy 50 000 fo­rintot jövedelmez. Nincs a szövetkezetben olyan munka, amelynek elvégzésére az asszonyok ne vállalkoznának. Ké­pünkön az egyik női munkacsapat tagjai láthatók. Ifjúsági találkozó a Néphadsereg Napja tiszteletére l)u trafóid váron Az elmúlt években a mado- csai pártszervezetek taggyűlé­sén igen ritka volt egy-egy tag, vagy tagjelölt felvétele. 1958. óta egyetlen esetben sem dön­tött a taggyűlés arról: felve­szik-e a jelentkezőt tagjelölt­nél^ vagy sem. A pártszerve­zetek befelé fordultak, elsza­kadtak a mindennapi élettől. Ezért nem tudták többek kö­zött biztosítani a rendszeres tag- és tagjelölt felvételt. A községi alapszervezet, de bizonyos mértékig a termelő- szövetkezet pártszervezete „el­öregedett“. Alig-alig volt fiatal a kommunisták soraiban. Ezek után érthető az is, hogy a párt- munkában a sok tapasztalat mellől nagyon hiányzott a fiata los lendület. „ÖREGESEN" DOLGOZOTT A PARTSZERVEZET. A községi pártvezetőség egyik ülésén foglalkozott a tag és tagjelölt felvételi munká­val. Megállapította, hogy a pártépítési munkának ily nagy arányú elhanyagolása súlyos károkat okozott a pártszerve­zeteknek: elszakadtak a község példamutató pártonkívüli dol­gozóitól, a tömegbefolyás is egyre kisebb lett, s nem tudott motorjává lenni egy-egy fel­adat végrehajtásának. A köz­ségi pártvezetőségi ülésen a kommunisták határozatot fo­gadtak el arra, hogy e téren gyorsan, a rendszeres, tag-és tag i jelölt felvétellel számolják fel a hiányosságokat. A határozat megvalósítása az igen sokrétű feladat sikeres megoldásától függött. Ki kel­lett építeni a pártszervezetek mellé a pártonkívüliek széles aktíva hálózatát, erősíteni kel­lett a szervezetek tekintélyét, de biztosítani kellett a zavarta­lan pártoktatást is. A kommu­nisták nem riadtak vissza az eléjük tornyosuló sok, nagy fel adattól. A munkát azzal kezdték, hogy a példamutató dolgozó parasztokat, akiket tisztelnek az egész községben, s akiknek szavára hallgatnak, fokozato­san bevonták a pártuktatásba. Később megfelelő pártnr inkát biztosítottak számukra. Min­denekelőtt A NÉPNEVELŐ MUNKÁBA Állítottak be őket Igaz, nem arról beszélgettek el a dolgozó parasztokkal hogy vetni kell, mert itt az idő, — ezt jól tudják a parasztók — hanem arról tanácskoztak, ho­gyan tudja biztosítani, hogy kellő időben végezzen a mun­kákkal. A népnevelő munka során derült ki, hogy néhány dolgozó paraszt nem tudja biz­tosítani a munkák elvégzését: egyedül van; nincs fogata, be­teg, vagy idős. A népnevelők, amikor tapasztalataikról beszá moltak a pártvezetőség úgy határozott: a bölcskei gépállo­másnak olyan javaslatot tesz, hogy elsősorban azoknak segít senek a gépekkel, ahol más­ként nem lenne biztosított a munka gyors, jóminőségű elvég zése. így művelte meg elsők között a 73 éves Madár János­nak néhány hold földjét a ta­vasszal a gépállomás. A PÁRTSZERVEZET TEKINTÉLYE állandóan nőtt. A község dolgo zói egyre szívesebben fordul­tak a kommunistákhoz tanács­ért, mert tudták, ha egy mód van rá, akkor ők segítenek. A két pártszervezetnek mintegy 50 tagból álló pártonkívüli ak­tívája lett, akik szívesen vit­ték a párt szavát a község la­kói felé. A jó tömegkapcsolat nyomán egyre többen kérték a felvételüket a pártba. Ebben az évben már — eny- nyi sikeres munka nyomán — rendszeres volt a tag- és tagje­löltfelvétel. A termelőszövetke­zet pártszervezete 3 példamu­tató dolgozóval erősödött, a falusi alapszervezet pedig fel­vette többek között Tarczal Já­nos dolgozó parasztot és Lapo­sa Imre parasztfiatalt. A párt- szervezet — bár legfontosabb­nak tartja a dolgozó parasztok között végzett politikai mun­kát — sorait az értelmiségiek legjobbjaival is erősíti. A közel múltban Szmola Ilona, Mukli Róza és Körmöczi Erzsébet — mind a három fiatal pedagógus — kapta meg a tagjelölt igazol ványt. „MEGFIATALODOTT A PARTSZERVEZET Az „elöregedett“ pártszerve­zet tehát a rendszeres tag- és tagjelöltfelvételi munka nyo­mán „megfiatalodott“. Az idő­sebbek tapasztalatát íigyelem- bevéve, a fiatalok lelkesedését igényelve egyre javult a köz­ségi alapszervezet és a termelő szövetkezet pártszervezetének munkája. Tábori László elvtárs, a köz­ségi pártvezetőség titkára el­mondja, hogy az eddigi jó eredmények arra kötelezik a község kommunistáit, hogy to­vább munkálkodjanak újabb sí kerek biztosítása érdekében. A községi pa tvezetőség úgy véli, hogy ennek egyik jó eszköze, ha az idei pártoktatásba a párttagok mellett elsősorban olyan pártonkívüli dolgozókat vonnak be, akikre úgy is lehet számítani, mint jövendő tagje­löltekre. A SZÍVÓS, KITARTÓ MUNK A meghozta tehát első gyümöl­cseit, s amit másfél évvel ez­előtt szinte lehetetlennek tar­tottak Madocsán a kommunis­ták, megvalósult: sikeresen számolták- fel a befelé fordu­lást, az elzárkózottságot. Jelen­tősen javultak a tömegkapcso­lataik, s a feladatok végrehaj­tásában a kommunisták, a párt szervezetek most már valóban a motor szerepét valósítják meg. Csupán egyetlen példát említünk meg ennek igazolásá­ra: Madocsa a begyűjtésben ál­landóan a sereghajtók között veit, az idén azonban — mi­után a kommunisták teljesítet­ték állampolgári kötelezettsé­güket, s őket követték a pár­tonkívüliek is — a járásban a legjobbak között vannak. Számos nevezetes évfordu­lója, sok dicsőséges eseménye van népünk szabadságharcos hősi történetének. Ezek közül is kiemelkedik szeptember 29-e, néphadseregünk napjának ün­nepe. Ezen a napon aratta több, mint száz évvel ezelőtt a fiatal magyar honvédsereg első győzelmét a reakció felett, 1848 szeptember 29-én született meg az első magyar nemzeti hadsereg. E nagy nap tiszteletére szep­tember 30-án a honvédséggel együttműködve, a paksi járási DISZ bizottság Dunaföldváron járási ifjúsági találkozót szer­vez. Az egésznapos találkozó szí­nes kultúr- és sportműsorból áll, mely a honvédséggel kö­zös ünnepi felvonulás és a honvédséget a DISZ részéről köszöntő beszéd után kezdődik. A kultúrműsorban szerepel­nek többek között a Dunaíöld- vári Kendergyár, a Paksi Kon. zervgyár és a kajdacsi népfront népi táncosai, a nagydorogi DISZ tánccsoportja, stb., stb. A délutáni sportműsor kere­tén belül röplabda asztali­tenisz, kosárlabdamérkőzések szerepelnek, valamint céllövé­szet, futás, birkózás, csónak­verseny a Dunán. Az esti tábortűz és tűzijáték után a járás DlSZ-szervezetei- nek küldöttei elindulnak haza, s ott táncmulatságokat ren­deznek. Az öcsényi. kommunisták az oktatási év elikészítéséért dísz-hírek Ezekben a hetekben pártszer­vezeteink a sok egyéb gazdasá­gi, politikai feladat megoldása mellett készülnek az 1956—57-es pártoktatási évre is. Érzik, tudják, hogy az eddigieknél még sokkal körültekintőbb, rendsze­resebb munkát igényel az új pártoktatási év megszervezése. Az SZKP XX. kongresszusának határozatai alapvető tanulságok, kai szolgálnak a pártoktatás szá­mára is. Pártunk Központi Ve­zetősége is arra figyelmezteti pártszervezeteinket, hogy a leg­fontosabb feladatnak kell tekin­teni a személyi kultusz hatása­ként elterjedt káros betűrágás, dogmatizmus elleni harcot. A túlzott idézgetések és kinyilat­koztatások helyett olyan légkört keü teremteni, ahol a hallgatók bátran vitáznak, sokoldalúan ér­velnek, s a problémákat, kérdé­seket nyíltan felvetik. E tanulságok figyelembevéte­lével igyekszik az öcsényi köz­ségi pártvezetőség is az oktatási év előkészítésében dolgozni. Ve­zetőségi ülésen, majd taggyűlé­sen beszélték meg, milyen okta­tási formákat indítanak be, s ki­ket vonnak be a foglalkozásokra. Eközben tovább erősödött a párt­tagság között az a vélemény, hogy ha valaha szükség volt az elmélet, a tanulás felé fordulni a kommunistáknak, úgy ma kü­lönösen nagy szükség van erre. S valóban nem sokak előtt vilá­gos eléggé az, hogy mi a sze mélyi kultusz, hogyan alakult ki, hogyan számolhatjuk fel végle­gesen, s még jónéhány fontos kérdés, amelyekre még nem mindenki tud eléggé világos vá­laszt adni. Nyilvánvaló, hogy e fontos kérdéseket elsősorban a kommunistáknak kell megérte* nlök, hogy azután tovább ad­hassák a pártonkívülieknek, le­leplezve, visszaszorítva dolgozó népünk ellenségeinek azt az igyekezetét, amellyel minden problémát, kételyt megpróbálnak kihasználni, hc>gy alááshassák a nép és a párt közötti kapcsolat további mélyülését. Az öcsényi pártvezetőség első­sorban is a propagandisták ki­válogatását végezte igen nagy gonddal, hiszen az okos, hozzá­értő érveléshez szükséges tudás megszerzését a hallgatók számá­ra csak olyan propagandisták tudják biztosítani, akik megfe­lelő tapasztalattal rendelkeznek, s ez párosul megfelelő marxista- lenlpista ismeretekkel. Ehhez azonban szükséges az is, hogy s propagandista ismerje a helyi problémákat, a helyi feladatokat, s így összekapcsolva felkészít­hesse a hallgatókat mindezek alapos, elmélyült megtárgyalása után azok jó végrehajtására. Így esett a választás a falusi alapslzervezetnél Molnár István elvtársra. A pártvezetőség nagy gondot fordít a termelőszövetke­zetnél folyó politikai oktatásra is. Itt az időszerű kérdések tan­folyama indul be és az oktatás vezetésével Horváth Józsefné elvtársnő, a tanács végrehajtó bizottsága titkárát bízták meg. Ez egyúttal elősegíti, hogy a ta nács és a termelőszövetkezet tag­sága még közelebb kerüljön egy­máshoz, még közvetlenebb kap­csolat alakuljon ki közöttük. örömmel lehet megállapítani, hogy a pártvezetőség gondot fordít a DISZ-szervezetben folyó oktatásra, a fiatalok tanulásának elősegítésére is. Ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a propagandista munkát itt a községi pártvezetőség titká­ra, Prókai Zoltán elvtárs vállal­ta el. Az ifjúság is DISZ taggyű­lésen beszélte meg az oktatási év előkészítésének feladatait. Rövid néhány héj múlva meg­kezdődik az új pártoktatásí év. Az öcsényi pártszervezetek kom­munistái ezt az időt arra hasz­nálják fel, hogy mégegyszer be­szélgessenek az oktatásba be­vont hallgatókkal. A pártvezető­ség tagjai, a pártqsoportbizal- miak és a propagandisták e be­szélgetések közben az oktatási anyagok árát is összegyűjtik, hogy semmi akadálya ne legyen az oktatási év beindításának. A fiatalok körében igen népszerűek a DISZ által szer vezeti ifjúsági seregszemlék, amelyeken nemes vetélkedés volt a fiatalok között. A kultu rális seregszemlék egyben azt is bizonyították, hogy igen so­kat fejlődött ifjúságunk kultu rája. A dombóvári járási DISZ- bizottságon szerzett értesülés szerint a dombóvári járásban októberben megkezdik egy új kulturális seregszemlére a felkészülést. A felkészülés a VIT-re, való készülődés jegyé ben zajlik le. Gyulajon is szeretnek kézi­munkázni a lányok. Éppen ezért elhatározták a fiatalok hogy a lányok részére kézi­munka szakkört szerveznek. Eddig 10 lány jelentkezett a szakköri munkára. Többek között horgolni, hímezni ta­nulnak meg. Hetenkint tart­ják meg a szakköri foglalko­zásokat. * A bonyhádi járási DISZ bi­zottság az idén nagyobb segít séget igyekszik adni az úttö­rők munkájához. Ennek érdé kében az iskolaév megnyitá­sa előtt az úttörő csapatveze­tőket megbeszélésre hívták össze. Főként arról beszéltek, hogy az úttörő-mozgalom to­vábbi fellendítése érdekében új módszerekkel dolgozzanak. A közös megbeszélés ered­ményeképpen azt határozták el, hogy minden csapat az ed­digi gyakorlattól eltérően, új módon készítse el tervét, döntő módon az úttörők ön- tevékenységére építve. Ezzel igyekeznek kiküszöbölni, hogy a tervek az idén ne csak a vezetők tervei legyenek, ha­nem a csapat összességéé. Nyilvánvaló, hogy e módszer­rel a tervek végrehajtása sok kai eredményesebb lesz, mint eddig. A pártcsoportbizalmiak megválasztása után , fellendült a pártmunka A Központi Vezetőség határo­zatának megfelelően Szekszárd város pártszervezetei is meg­választották a pártcsoportbizal- miakat. A választásokra alaposan felkészültek a szervezetek, s ál­talában időre sikerült a demok­ratizmus teljes betartásával meg­választani a pártcsoportbizalmia- kat. Ar szokott gyakorlattól elté­rően nem jelölt sehol senkit a pártvezetőség, egyedül a párt- pártcsaportra volt bízva, hogy kit tart méltónak arra, hogy a pártcsoport élére kerüljön, ősz- szefogja és irányítsa a csoport­ban levő kommunisták munká­ját. A pártcsoportbizalmiak több­ségét ismét megválasztották, míg néhány helyen újakat bíztak meg e megtisztelő feladat ellátásával. A statisztika szerint a pártcso- pertblzalmiak mintegy hatvan százaléka maradt meg tisztségé- boat, míg 40 százalékát újak al­kotják-. Á választásoknál széleskörű vi­ta bontakozott ki, mindenki el­mondta a véleményét és javasla- tát, s a többség akarata érvénye­sült. A pártcsoportbizalmiak újjá- választása lehetőséget adott arra Is, hogy a felemás megoldásokat felszámolva, ahol arra mód volt, ott a munkahelyre épített párt­csoportokat hozzanak létre, meg­szilárdítsa, tisztázza feladatait, funkcióit. A belvárosi pártszer­vezetnél például, amíg nem volt meg a pártcsoportbizalmiak új- jáválasztása, addig az olyan üzemben dolgozó párttagok, ahol nem volt pártszervezet, azok a lakótelepi bizalmihoz tartoztak. Most a választás után ez úgy módosult, hogy a pártszervezet pártcsoportokat hozott létre a munkahelyeken. Például a szek­szárdi Patyolat. Ez az intéz­kedés Igen előnyösen érezteti majd hatását a termelőmunká­ban és a pártmunkában egyaránt. A városi tanács pártszervezeté­nek is adva volt a lehetőség arra, hogy pártcsoportjai jól, példamutatóan dolgozzanak. Ez azonban nem következhetett be. mert a pártcsoportok kialakítása nem a munkahely, hanem a párt­tagok neveinek ABC-sorrendben történt. Most az új csoportbizal­miak megválasztása során ezt módosította. A pártcsoportok minden munkahelyen sajátos fel adatot tudnak megoldani. Alig két-három hét választ e! bennünket a pártcsoportbizal­miak megválasztásától, de máris tapasztalható az, hogy a párt­vezetőségek az eddigieknél sok­kal jobban foglalkoznak a párt­csoportokkal, mint eddig. Csak néhány példát említünk: a Nép­bolt Központ, a Városi Tanács, a Vasipari Vállalat pártvezetősé­ge már tervet készített arra, hogy milyen időközönként, me­lyik pártc9oportbizalmit számol­tatja be. Helyes kezdeményezés ez. Azonban tovább kell menni egy lépéssel ennél: A beszámol­tatások mellett 'igen nagy gon­dot kell fordítani arra, hogy a helyszínen segítse a pártvezetc- ség a csoportbizalmiak munká­ját. Ahhoz, hogy jól dolgozzanak és megoldják az összes, egyre nagyobb feladatokat, elengedhe­tetlenül szükséges a helyszíni el­lenőrzés is, amely leginkább al­kalmas arra, hogy segítséget nyújtson a pártcsoportbizalmiak munkájához. A belvárosi pártszervezet szá­mos megbízatást adott a párt­csoportbizalmiak részére. Egy ilyen megbízatás értékelése a na­pokban történt meg. Azt a fel­adatot kapták, hogy a csoport­jukba tartozó Idősebb párttago­kat látogassák meg, beszélges senek el velük. De a megbízatá­sok közé tartozott az is, hogy azokat a párttagokat is látogas­sák meg, akik eddig nem vettek részt a pártéletben. A bizalmiak megbeszélése azt bizonyította, hogy a csoportbizalmiak már nemcsak és elsősorban nem tag­bélyegek árusításával, közvetíté­sével foglalkoznak, hanem fontos politikai munkát végeznek. A városi pártbizottság is több gondot fordít a pártcsoportok munkájára. Ezt bizonyítja töb­bek között az is, hogy a jövő hónapban a pártcsoportbizalmia- kát összehívja — külön-külön a hivatali, üzemi, stb. — és meg­beszéli velük a legfontosabb te­endőket, és a csoportbizalmiak részére hasznos, gyakorlati út­mutatásokat ad. Helyes ez a kezdeményezés. A pártcsoportok munkája a választás óta egyre jelentősebb mértékben fellendül, tartalmasabbá lesz. A legfonto­sabb most az, hogy a pártszer­vezetek vezetőségei figyeljék, se­gítsék a csoportok munkáját. Adjanak nekik feladatokat, el­lenőrizzék annak végrehajtását, mert a jó pártcsoportmunka az u tpja annak .hogy a pártszerve­zetek eredményesen, jól dolgoz­zanak, s megoldja az összes, egyre növekvő feladatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom