Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-22 / 224. szám

Vitás proletárjai egvexHV~+~l __ , ÜZUttun.. ^ XIII. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM AR.. f5Ként £.zén/t. SZOMBAT, 1956. SZEPTEMBER 22. Hegedűs András látogatása Szarvason Csehszlovák-magyar árucsereforgalmi és gazdasági tárgyalások Budapesten Hegedűs András a Miniszter­tanács elnöke, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, csütörtökön láto­gatást tett a szarvasi öntözési és rizs termesztést kísérleti inté­zetben és a szarvasi áll gazda­ságban. Látogató- tekintette a rizsien sérleteket, beszélgetett tézet és az állami gazdaság zetőivel, tudományos munka­társaival és a dolgozókkal. A Csehszlovák Köztársaság külkereskedelmi, minisztere, R* chard Dvorak, és a Magyar Nép- köztársaság külkereskedelmi mi­nisztere, Bognár József, szeptem­ber 2r--’n -, fgiálko­' ■**. 1 •. forgalmi szerzőt. jlatos kérdéseket tar- meg, megvizsgálták te- a két ország közötti gaz- 1 dasüj kapcsolatok bővítésének lehetőségeit. A tárgyalások mind­végig a barátság és a kölcsönös megértés szellemében folytak le. A vendégek tiszteletére Bog­nár József külkereskedelmi mi­niszter ebédet adott, amelyen ssztvettek Richard Dvorak mi­niszter, Stefan Major, a Cseh­szlovák Köztársaság budapest' nagykövete és a két ország kül­kereskedelmi minisztériumának vezető munkatársai. (MTI) A közúti közlekedés biztonságéért Ünnepélyesen adták át az első újjáépített községet, Sióagárdot Néhány héttel ezelőtt súlyos szerencsétlenség történt Győ­rén. A Bonyhádi Gépállomás Zetor-vontatója pótkocsijával salakot szállított az egyik lej­tőnél a vezető elvesztette ural­mát a gépen, nem tudta lefé­kezni, az felborult, maga alá temetve vezetőjét ,aki azonnal szörnyethalt. Talán egyedülálló a györej baleset? — Nem. Ebben az év­ben már a nyolcadik halálos szerencsétlenség a megyében, ami vontatókkal, traktorokkal fordult elő. Ijesztően magas ez a szám, jóval nagyobb, mint amennyi halálos baleset az összes többi járművel autóval, motorkerékpárral, lovaskocsi­val és kerékpárral történt. A statisztikánál a Bonyhádi Gép. állomás vezet 3 halálos baleset­tel, de az idén előfordult a Fácánkerti Növényvédő Gép­állomásnál. a Fomádi Állami Gazdaságban, a pincehelyi és a bölcskei gépállomáson is. És talán alig van gépállomás, álla­mi gazdaság a megyében, ahol ne lenne súlyos, vagy köny- nyebben sérült áldozata a von­tatók, traktorok okozta balese­teknek. Olyan emberek akik ha rövidebb-hosszabb kórházi ápolás után fel is gyógyulnak, de nyomorékká váltak. Sokan azt gondolják, hogy a gépesítésnek, a mezőgazdaság gépesítésének szükségszerű ve­lejárója a balesetek számának emelkedése. A megyében tehát azért kell havonta egy ember­nek életét vesztenie — és több­nek nyomorékká válnia, mert a mezőgazdaságba is bevonult a gép, a traktor, a vontató, a kombájn és teherautó. De hi­szen a népgazdaság minden területén fejlesszük a techni­kát, gépesítünk. Ma többszőr- annyi autó motorkerékpár fut az országutakon, mint a fel- szabadulás előtt, mégis keve­sebb a baleset. Csökken a bal­esetek száma az iparj üzemek­ben is. A gépesítés ,a technika fej- desztése azonban magasabb képzettséget, öntudatot, intelli­genciát követel a dolgozótól. És ez az, amelynek fejlődését a mezőgazdaság nem követi elég gyorsan, a technika előre­haladását. Ez az, amiért keve­set tettünk az elmúlt években. Mi okozza elsősorban a bal­eseteket? — Az ittasság. Ezt állapitja meS a közlekedési balesetek túlnyomó többségé­nél a vizsgálat. A cikk beveze­tőjében említett baleset oko­zója — és áldozata Neubauer János Zetor-vezető, reggel nyolc órától a baleset bekövet, keztéig, háromnegyed tízig há­rom liter bort fogyasztott el. A Fomádi Állami Gazdaság egyik Zetorosa ittas állapotban veze­tett. leesett a vontatóról, az keresztülment rajta, olyan sú­lyos sérüléseket okozva, hogy a vezető a kórházban két nap múlva meghalt. A Várdombi Gépállomás zetorosa, Schmidt- gál János ezúttal nem vonta­tóra, hanem motorkerékpárra ült italosán, annak ellenére hogy előtte többen figyelmeztet ték. Az általa okozott baleset a pótülés utasának, a gépállomá. son dolgozó honvédnek életébe került. Az ellenőrzés gyakran állapít meg ittasságot a vontatóveze­tőknél. Mit mutat ez? — Azt, hogy a gépállomásokon, állami gazdaságokban nem ismerik a törvényeket, nem ismerik azt a veszélyt, amit az ittas állapot­ban való gépjárművezetés je­lent. Gépeket, emberek életét bízzák gyakran olyan traktoro­sokra is, akikről tudják hogy szenvedélyes alkoholisták. Gyakori okozói a balesetek­nek a műszaki hibák. Rosszul felfogott termelési érdekből üzemeltetnek olyan gépeket, amelyekkel nem lehet bizton­ságosan közlekedni, nem egy­szer kényszerítik a vezetőt, hogy a hibás vontatóval is dől. gozzék. Augusztus 6-án a Bi- ritói Állami Gazdaság három vontatóját állították le a köz­lekedés ellenőrzését végző rendőrök, utasítva a vezetőket, hogy azonnal menjenek a mű­helybe, gépüket megjavítani. A „javítást” el is végezték, de úgy, hogy az egyik vontató másnap műszaki hiba miatt balesetet okozott (a pótkocsi egyik utasának gerince tört el), a másik két vontatót a követ­kező napi ellenőrzéskor ismét le kellett állítani. A Dalmandi Gépállomás egyik vontatóját a napodban ellenőrizték az úton. Sem fékje nem volt sem biz­tonsági lánccal nem volt fel­szerelve. A gépállomás főmér­nöke úgy vélek tett. hogy ,.ha olyan szigorú. vennénk a szabályokat., akkor a vontatók kilencven százalékát le kellene állítani.” A megengedett terhe­lés túllépése vezetői jogosít­vánnyal nem rendelkező sze­mélynek vontatóvezetéssel való megbízása, a közlekedés; szabályok be nem tartása, mind mind okozhatnak és okoznak is balesetet. Lehet változtatni e tűrhetet­len állapotokon? Kétségtelenül lehet és sürgősen kell is változ­tatni. A gépállomásokon és ál­lami gazdaságokban minde­nekelőtt szigorúan fel kell lép­ni az ittasság ellen. Nem sza­bad megengedni, hogy a veze­tők — vezetés közben és veze­tés előtt — alkoholt fogyassza­nak. Le kell váltani az olyan vontatóvezetőt aki rendszere­sen szeszt fogyaszt. Nagy sze­repe van itt a felvilágosító, ne. velő munkának, de ha szükség van rá, erélyes rendszabályokat kell alkalmazni. Meg kell javí­tani a gépek karbantartását és felelőssé tenni a műszaki ve­zetőket szállítási felelősöket is azért, hogy hibás traktor, von­tató ne álljon munkába. Hogy rendet lehet teremteni ezen a téren, azt mutatja a Bölcskei Gépállomás példája. A bölcs- keiek saját kárukon — egy ha­lálos baleset árán — tanulták meg. hogy mi a tennivaló. — Rendszeresen megtartják a gépszemléket, minden reggel ellenőrzik, hogy ittas állapot­ban senki sem ülhessen von­tatóra. Leváltották beosztásuk­ból azokat a vontatóvezetőket, akik többszöri figyelmeztetés ellenére sem változtattak maga tartásukon. A legfőbb értékről, az em­berről a dolgozó ember egész­ségéről van szó. Ezt kell meg­értetni azokkal, akik könnyel­műségből. felelőtlenségből nem tartják be a közlekedési sza­bályokat, gondatlanságukkal előidézői a baleseteknek. Szalai Béla képviselői beszámolója Hajdudorogon Szalai Béla, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Ve­zetőség titkára, csütörtökön képviselői beszámolót tartott Hajdudorogon. A beszámoló során válaszolt a felvetett kér­désekre s hosszasan elbeszélge tett választóival. (MTI) Előkészületek a VIT-re A hatodik világifjúsági talál* kozóig még majdnem egy esz* tendő van, a Tolna megyei fiata­lok azonban már most megkezd­ték előkészületeiket a találko­zóra. A megyei, a járási és a városi DISZ-bizottságok munka jába bekapcsolódott a népműve­lési apparátus is, s közös tervet készítenek a nagy ifjúsági eseményre. Már a jövő év tavaszán kis VIT* ek lesznek a megye területén, amelyben résztvesznek a művé­szeti együttesek is. A moszkvai találkozót megelő­ző hónapokban megyei ifjúsá­gi seregszemléd rendeznek, melyen a legjobb ifjúsági ének­és zenekarok, tánc- és színjátszó- csoportok, valamint báb»együtto* sek is fellépnek. Az előkészületekben résztvesz a Hazafias Népfront, a TT1T és az MSZT is. Már a téli hónapok alat^ szá­mos ismeretterjesztő előadást rendez a TTIT, amelyen a Szovjetunióról, Moszkváról, a szovjet fiatalok életéről tarta­nak előadásokat. Orosz nyelvtanfolyamok is indul­nak Tolna megyében, hogy a ta­lálkozón résztvevő fiatalok a be­szélgetésükhöz szükséges orosz- szavakat, nyelvtani alapfogalma­kat elsajátíthassák. Áz idén tovább emelkedik a bonyhádi járás tsz-einek juhállománya Tolna megyében a bonyhádi járás területe kiválóan alkalmas juhtenyésztésre, de az elmúlt években a termelőszövetkezetek és az egyéniek is meglehetősen elhanyagolták az állattenyésztés­nek ezt a fontos ágát. Az elmúlt három évben azonban jelentős fejlődést értek el a dombos vi­déken fgkvö, legelőben gazdag termelőszövetkezetek. Míg 1954-ben a járás termelő, szövetkezeteinek juhlétszáma mindössze 730 volt, addig a kővetkező évre ez a szám 1622-re emelkedett. Az idén tovább emelkedik a juh­állomány: a járás 34 tsz-ében közel két és fél ezerre az év végéig. Még az elmúlt évben is mindössze 10 termelőszövetke­zet rendelkezett juhállománnyal, az idén azonban újabb négy tsz igényelt 600 juhot. Zászlódíszt öltött szeptem­ber 20-án Sióagárd, először az emlékezetes jeges árvíz óta. Az újjáépített házak legtöbb­jén még csinosító munkák foly nak, a terv azonban már va­lóság lett: Tető alatt van a község 142 árvízrombolta há­za, sőt a legtöbb úi és helyre­állított lakásba már be is költöztek. Az árvízkárosultak és az új­jáépítés munkásai csütör­tök délután az újjáépített község első nagy ünnepet tartották a kultúrházban. — Március 15-én erre sen­ki nem mert volna közülünk gondolni. Nem egészen hal hónap alatt felépült a község, a párt és a minisztertanács határozata a december 31-ére ígért határidőnél, több mint három hónappal előbb valóra vált — mondotta az új köz­ség avató ünnepének meg­nyitójában Fejes István Sió­agárd község tanácsának el­nöke. A zsúfolásig megtelt kultúr otthon falát a híres sárközi szőttesekkel díszítették fel erre az alkalomra. Néhány idős asszonynak a szeméből a könny is kicsordult, ami­kor Polgár Ferenc a Tolna megyei Helyreállítási Bizott­ság elnöke az építés nagy napjaira emlékeztetett. —: „Szomorú és sivár kép fogadta azokat, akik elsőnek léptek ismét a község földjére a víz levonulása után. Egész házsorok hever­tek az iszapban. Bútorok és ruhanemű szerte, rendetlenül, piszkosan, — mondotta beszé. de elején Polgár Ferenc. — Ugyanabban az időben meg­mozdult az ország kezdetét vette az újjáépítés megszer­vezése. A mi megyénkben több mint 40 mérnök és 800 szakmunkás lelkes munkája vitte előbbre az építést. A mérnök elvtársak és a szakmunkások tapasztalata, .jóindulata, odaadó lelkes fáradságot nem ismerő mun kaja a garancia volt arra. hogy a Minisztertanács ha­tározata ebben a községben valóra lesz váltva. Egészen biztos, hogy azok a családok, akik pár hónappal ezelőtt még reménytelenül néztek a jövő elébe, s ma már meleg otthonban élnek szí­vükbe zárták a község újjá- építőit. Nyugodtan állíthatjuk, hogy nem kell különösebb propaganda annak megértésé­hez, hogy amit a község újjá­építésénél a párt, az állam, az ország dolgozó népe magára vállalt páratlan, nemcsak a község, hanem az egész ország felszabadulás előtti történeté­ben. Ilyen gondolatokkal adom át az újjáépített falut Sió­agárd lakóinak — mondotta a többi között, majd Császár elvtárs, a VKGM lakásgazdái kodási osztályának vezetője emelkedett szólásra, aki jó erőt és egészséget kívánt az új lakások ♦ulajdoriosainak a község átac sa ; 'kaiméból. Az árvízkárosultak nevében Málinger György tekintélyes középparaszt köszönte meg a párt, a kormány és az ország támogatását. — Nem mulaszt­hatom el, hogy a magam és árvízkárosult társaim nevé­ben köszönetét ne mondjak a Pártnak, a Minisztertanács­nak és azoknak az államfér­fiaknak akik személyes köz­benjárásukkal is hozzásegítet ték községünket a nagy újjá­építés sikeréhez. A sióagárdiak ezentúl is be­csületesen dolgoznak és az állam iránti kötelességüket mindenben teljesítik, hálá­juk kifejezéseképpen — mondotta. A beszédek után a község általános iskoláinak úttörői színes műsort adtak, szerepelt az úttörők zenekara és ének­kara, több szavalat is elhang­zott. Most az avatóünnep után azonban meg kell mondani, hogy ha az új házakba be is költöztek, még sok a tenni­valója a tanácsnak is és az egyes építtetőknek is. Az új házak kornyékén még itt-ott gyomokat, bokrokat találha­tunk. a házsorok még magu­kon viselik annak jegyét, hogy nem is olyan régen ott még szántóföld volt. Jól le­het magasan fekszik az új falurész, mégis felvetődik a gyalogjárda szükséglete, s erről a tanácsnak kell a köz­ségpolitikai feladatok között gondoskodni. Egészen biztos, hogy ahogy a nagyobb fel­adatokat is megoldotta, ez is meg lesz. Az egyes házaknál még nincs mindenütt kerítés, az ólak. baromfiudvarok nin­csenek kialakítva. Bizony lesz tennivalója az új háztulajdo­nosnak, még mire saját szája íze szerint mindent elrendez. Ez a munka azonban olyan, amilyen eg.v gazdaságban egész életen át megismétlődik és ha nem fogjuk elfelejteni a földrelapult háztetőket, az iszapos, szennyes bútordara­bokat, akkor ez a tennivaló nem homályosíthatja el egyet len károsult előtt sem, hogy a párt. a nép állama nem hagyta magára az árvízkáro­sultakat, hogy rövid hónapok alatt új meleg otthonhoz jut­tatta és olyan helyen, ahol nem kell többé az árvíztől rettegnie. Nagy Ferenc n Gépállomás! Igazgatóság jelentéséből Lassan halad a vetés a bölcskei körzetben A Megyei Gépállomás Igazgatósága tegnap 10 óráig 5 gépállomás jelentette a legutóbbi dekádban végzett teljesítményét. Az 5 gép­állomás közül (Bonyhád Bölcske, Dunaszent_ györgy, Nagydorog, Varsád) a bonyhádi gép­állomás körzetében végeztek legtöbb és leg­jobb munkát az elmúlt 10 nap alatt. A gép­állomás összes őszi gépi munkáját 22.4, az ösz- szes talajmunkát pedig 21.5 százalékra telje­sítette. Közel 2600 holdon végeztek vetőszán­tást és 214 holdon vetést. 567 köbméter takar­mányt silóztak ami 8.9 százaléknak felel meg. Jól dolgoztak az elmúlt 10 napban a var- sádi gépállomás traktorosai is és különösen kitűntek a silózási terv teljesítésével. de dícsé- retreméltó a vetésben elért eredményük is. összesen 1546 köbméter silót készítettek (27.6 százalék), közel 400 holdon pedig földbe tették az ősziek magját. (16.3 'százalék.) Lemaradá­suk van az őszi mélyszántásnál. Az utolsó 10 napban gyengén szerepelt a nagydorogi és a bölcskei gépállomás. A nagy­dorogi gépállomás mélyszánási tervét mind­össze 3 százalékra, silózási tervét 8.1 százalékra teljesítette. Különösen gyenge a bölcskei gép­állomás körzetében a vetésterv teljesítés, őszi árpát még egyáltalán nem vetettek és jelen­tésük alapján vetéstervükkel eddig 0.5 szá­zalékra állnak. lói haladnak a vetési munkák a tamási járásban A tamási járási mezőgazdasági osztály jelenti: A járás területén mindenütt javában foly. nak az őszi munkák; az őszi vetések. A vetési munkákban a termelőszövetkezetek eredmé­nyei a legjobbak. A termelőszövetkezetek nagy többsége már végzett a takarmány- gabona vetésével. A Fornádi Állami Gazdaság ezideig 400 hold őszi árpát és 100 hold őszi takarmány- keveréket vetett. A hét közepén már a búza­vetéshez is hozzáláttak. A párj Béke Tsz 50 hold őszi árpa vetését fejezte be. azonkívül öt hold rozsot vetett. Az ozorai Petőfi 70 holdon vetett őszi árpát, 30 holdon pedig őszi takarmány­keveréket. A tamási Vörös Szikra 180 hold őszi árpa és negyven hold őszi takarmánykeverék veté­sével végzett. Az újiregi Béke Termelőszövetkezet 55 hold őszi árpát vetett el, ebből 25 holdat ke- resztsorosan. A nagykónyi Alkotmány 25 hold őszi árpa, három hold rozs és 10 hold őszi takar­mánykeverék vetésével végzett. Az Uj Élet Tsz 10 hold rozsot 50 hold őszi árpát és 20 hold repcét vetett el a hét közepéig. A takarmányfélék vetésének befejezése után több helyen a búzavetés alá kezdték meg a vetéselőkészítést <és rövidesen megkezdődi!; ez a munka is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom