Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-21 / 223. szám

Világ proletárjai egyesüljetek %--------------------­To inai •Egyetemi Kör «4LO MÉGY El TANÁCS /*0i1 XIÉ ÉVP^Aram! iísd. SZÁM. ÁRA: 50 FI3ÚLÉR. jáNTfcK, 195*V S' ^TEMBER 21. Á kollégiumi mozgalom újjáélesztése Bizonyára sok nevelőnek és régi NÉKOSZ-tagnak heveseb. ben dobogott a szíve, amikor pártunk Központi Vezetősége politikai bizottságának a kollé­giumi mozgalommal kapcsola- tos határozatát olvasta a Sza- < bad Népben. Azóta is ennek a hatása alatt vagyunk és felidézzük azokat a helyi és országos mozgalma­kat, amelyeket igazán az ifjú­ság szervezett, adott külső ke­retek és az akkor még a sebek begyógyításával elfoglalt fiatal népi állam anyagi segítsége nélkül, a szocialista fejlődés minden irányú kibontakoztatá­sára. Fejlődésünk mai szakaszá­ban, ifjúságunk mai szemléié, tének és mozgalmi tevékenysé­gének vizsgálatakor, magunk is csodálkozunk azon, hogyan- lehetett azokban a mostanihoz viszonyítva nagyon nehéz idők­ben a tanuló és részben az üze­mi ifjúságot egy célra össze- í hangolni és a tisztázott cél ér­dekében mozgósítani. Azóta megszakítás nélkül a nevelői pályán dolgozom, diák­otthoni kapcsolataim is van­nak, de ha a korszerű igények nek megfelelő, tudományos té­ren, általános műveltség. és életszemlélet dolgában is har­monikusan képzett ifjút vagy leányt keresek tanítványaim között, a volt „Béri Balogh Ádám“ népi kollégium tagsá­gából vagy az azokkal szoros kapcsolatot tartók táborából merül fel egy-egy optimizmust sugárzó, derűs arc, amelynek viselője ma már, mint vezető _y, ember tevékenykedik közmeg­elégedésre gazdasági, kulturá­lis vagy tudományos életünk valamelyik igényes területén. Sokszor feltettem már a kér­dést magamban, miért nem le­het ma tanuló ifjúságunkat az ő fejlődésük szempontjából összehasonlíthatatlanul előnyö sebb külső körülmények elle­nére olyan egységbe kovácsolni és a közös cél érdekében úgy megmozgatni, mint akkor ezt a kollégiumi magot. Ma is azokból a dolgozó csa­ládokból jönnek a tanulók a középiskolába és a diákottho­nokba, mint akkor, de még mérföldes fejlődésünket is meg haladó igénytámasztással — a saját kényelmük megterem­tésére. számottevő áldozatvál­lalási szándék nélkül. Meghát- H rálnak a nehézségek elől nem 1 közösségi emberek, hanem kü­lön elbánást igénylő „egyéni­ségek“, akik puszta szíves megjelenésükkel eleget vélnek tenni a szocialista fejlődésnek és szolgálat nélkül „ellenszol­gáltatást“ várnait. — Minél ke­vesebb jogcímük van hozzá, annál többet. Ennek a helyte­len szemléletnek a kialakítását a fejlődéssel, lépést nem tartó családi nevelésen kívül álla­munk is elősegítette, amikor majdnem erején felül támogat­ta az ifjúságot érdemi elbírá­lás nélkül Ifjúsági szerveze­tünk a DISZ még ma sem tá­masztja az aktív tevékenység igényét tagjaival szemben. A NÉKOSZ kollégiumok tagjai fe Idősek voltak egymás tanulmá­nyi és általános emberi fejlő­déséért. Közvetlen kapcsolatot tartottak a napi politikai és gaz dasági élettel. Azt ködösítés nélkül ismerték és nem jelsza­vak hangoztatásával, de tény­leges közreműködéssel segí­tették a párt és a kormány napi politikai, gazdasági és kulturális programjának meg­valósítását (gyűléseken részvé­tel, kultúrműsor a pusztán, szabad időben idénymunká­ban önzetlen segítés stbj. így a dolgozó néppel, a szülői ház­zal is töretlen maradt a kap­csolat. Minden tevékenységü­ket korszerű önkormányzat, magukválasztotta felelősök irá­nyították. A nevelő feladata az volt, hogy osztályélménye és felelősségtudata mélysége sze­rint, kellő ideológiai felkészü­léssel és főképpen a helytelen irányba kanyarodó kinövések határozott lenyesésével helyes önértékelésre és öntudatra ne­velje a még kialakulatlan, de minden irányban fogékony if­jakat és leányokat. Ahol a nevelő akár optimiz­musból. akár a távolabbi cél szemelől tévesztésével, vagy megfélemlítés hatása alatt ma­gára hagyta az ifjúságot, vagy a maga pecsenyéjét sütögette, időleges népszerűség elérése cél jából, ott avantgardizmus, fele­lőtlenség, az ifjúság többségé­től elszakadás és egyéni vagy éppen tömegterror keletkezett. Itt aztán teljes lazaságban ér­vényesült a félreértett és félre­magyarázott „neveletlenek ne­velnek neveletleneket“ elv. Ennek eredményeképpen — leginkább a főiskolás kollégiu­mokban, de helyenkint a közép iskolásokban is — olyan szel­lem vált uralkodóvá a kezdeti szép eredmények után. amely a párt célkitűzéseivel ellenkezett (már ki is akarta magát vonni a mozgalom a párt befolyása alól), s ezért ezt a tormát meg kellett szüntetni. A főiskolás diákszállók és középiskolai diákotthonok azonban nem bi­zonyultak alkalmasaknak arra, hogy formálisan működő önkor mányzati szerveikkel serdülő ifjúságunk korszerű közösségi szellemét kialakítsák, a sok­irányú érdeklődést és köztevé­kenységre valló hajlandóságot kifejlesszék. Többé-kevésbé fe­gyelmezett „ágyrajárókká“ vál­tak — tőképpen a nem szakosí­tott diákotthonokban még a kö­zösen végzett iskolai munka sem formálta őket egy-egy cél­ra tartó közösség tagjává. Ezért örömmel üdvözöljük azt az elgondolást, hogy a még ma is korszerű elemek felhasz­nálásával. az elkövetett hibá­kon okulva, pártunk új életre akarja kelteni a kollégiumi mozgalmat. Mi, régi kollégis­ták szívesen felajánljuk ta­pasztalatainkat, segítségünket, de kérjük a társadalmi közre­működést is, hogy szocializ­must építő népi államunk kor­szerűen képzett, általánosan művelt új értelmiséget és a modern technika vívmányait értékesíteni tudó szakmunká­sokat, mezőgazdászokat kapjon az iskolákból és a kollégiumok­ból kikerülő if jakból és leá­nyokból. Miklós Péter Képviselői beszámoló Kakasdon Bogos Domokos elvtárs, Tol­na megye országgyűlési képvi­selője szeptember 23-án, vasár­nap délelőtt 11 órakor Kakas­don képviselői beszámolót tart. Megkezdte a szilva feldolgozását a Paksi Kaozervgvár A hét eleje óta napi 300 má* zsa szilvát dolgoznak fel a Pak­si Konzervgyárban. Szilvaízt, aszaltszilvát, szilvaveiőt gyárta­nak belőle, mindennek jelentős részét exportra. A gyárban felkészültek a szi> vafeldolgozási idényre, azonban Pakson és a község környékén rendkívüli bőséges a szilvater* més, így nagy nehézségekkel kell megküzdeni a gyár vezetői» nek és dolgozóinak, hogy a ren­delkezésre álló nagy mennyist'» geket feldolgozzák. A napokban tesznek olyan műszaki intézkedé» seket, hogy az eredetileg terve­zett 300 mázsa helyett napi 500 mázsát dolgozhassanak fel. így például terven felül egy új gyártmány, a magozott szilva pulp gyártását is megkezdik, ex­portra. A gyárban a napokban meg­kezdték a pritamin gyártását is. Országos verseny indult állami gazdaságok között az őszi munkák elvégzésére Az őszi talajelőkészítés, a vetés, a mélyszántás, a kapás, növények betakarítása nagy feladat elé állítja állami gaz­daságainkat. E munkák elvég zésére országos verseny in­dult az állami gazdaságok kő zött. Az állami gazdaságok miuisztere jutalomban része­síti a, Jég jobb.or edményt el­érői*» • ■. t és termelési ígaz:.,cii„. . t /et cry feltételeit legjoboan teljesítő 25 állami gazdaságot 7500— 7500 forinttal, a négy legjobb igazgatóságot, amelynek gaz­daságai az őszi munkákat a legjobban végzi el, 20 000 fo­rint, 15 000 forint, 10 000 fo­rint és 7500 forint jutalom­ban részesítik. A különböző munkákban legjobb teljesít­ményt elérő dolgozókat pedig a gazdaságokban az igazgatói alapból jutalmazzák meg, il­letve tüntetik ki. A verseny feltételeiben, il­letve az elbírálásban szerepel milyen mértékben végez szer­vestrágyázást a gazdaság, hogyan végzi el a talajelőké­szítést, hogyan készítik elő a magágyat, milyen mértékben használnak műtrágyát. ho­gyan veszik figyelembe a nö­vény, illet"- i talaj műtrágya ■* szí. - j-, ,.. esik **!JÍkr a csáva:' a megfelel J;ob°HKg. a vetéshibák -SV«* vBTésc a vetes oktobtc ^ rtwaJó be- fejezése. Feltt^jReg az őszi mélyszántás «M member 20-ig való befejezése, az őszi kapá­sok betakarításánál a gépesí­tési százalék, a gépek kihasz­nálásának foka, a silózás egy számosállatra jutó meuari- sége, a silózás mielőbbi elvég­zése, 1 mázsa silótakarmáay önköltsége. A verseny félté teleként szerepel még az ap- rómagcséplés mielőbbi elvég, zése, a széna és szalmakaz­lak rendbehozása, a burgonya és a répa megfelelő módon való tárolása. Bizony meg keil fogni a munka végét ab­ban az állami gazdaságban, amely ebben a versenybe» i'é‘7ÍVCSZ. •‘Megyénkből .Midig a Sár­közi, a Biriiói, az Alsóleperdi. a Kajmádi, a Juhéi, a Nagy- tormási, a Középhidvédi, Ál­lami Gazdaság és az Iregszem csei Kutatóintézet Kísérleti Gazdasága jelentette be. hogy résztvesz az állami gaz­daságok országos versenyé­ben. r Épül a tolnai föl dram vessző vetkezet új üzletháza Eddig IfO vagon nemesített búzavetőmagot osztottak ki a megyében A megye két járásában, paksi és szekszárdi járásban van eb­ben az évben általános vető­magfelújítás. Egy-két helyről eltekintve — például Szekszár- don kevés a kicserélt vetőmag mennyisége — a csereakció jól halad. A szekszárdi járásban külö­nösen Faddon igényeltek igen sok nemesített vetőmagot. Itt eddig 487 mázsa búzát 31 má­zsa rozsot és 200 mázsa árpát osztott ki a terményíorgalmi vállalat. A paksi járásban jól halad a vetőmagcsere a járás központjában Pakson, ahol 900 mázsa búza, 360 mázsa rozs és jelentős mennyiségű őszi árpa nemesített vetőmagot kaptak a termelők. A megye egész terü­letén búzából 110, árpából 21, rozsból 17 vagon az eddig ki­cserélt nemesített vetőmag. 331 családi házat döntött romba vagy ron­gált meg Tolna községben a koratavaszi jeges árvíz. Közülük csak 104 házat lehetett nagyobb helyreállítási munkákkal lakhatóvá tenni 227 házat viszont teljesen újjá kell építeni. A nagy­arányú építés folytán a község délnyugati o dalán valósággal új község létesül. A napokban kezdték meg az új községrész korszerű üzletházának az építését is. Az épí­tést sürgőssé tesz; az, hogy az új községrész­ben már közel 100 család lakik, s ezeknek elég messze kell járniok, hogy a legszükségesebb cikkeket — többi között a kenyeret — besze­rezhessék maguknak. A földművesszövetkezeti új üzletháznak csak az építési költségei is mintegy félmillió forint beruházást igényeltek, s több százezer forintba kerül az üzletház berendezéseinek az elkészítése is. Az üzletházban vegyesbolt, húsbolt, és ital­bolt ál] majd a vásárlók rendelkezésére. A tolnai földművesszövetkezet vezetői úgy szá­mítják, hogy a karácsonyi nagy bevásárlásokat már az új üzletházban bonyolíthatják le az új községrész lakói. Bővül az ÁKÖV gépkocsiparkja Az állandóan növekvő száll!* tási feladatok megoldására a szekszárdi 25-ös Autóközlekedési Vállalatnak egyre több gépkocsi» ra van szüksége. Ennek megfe» lelően hónapról hónapra gyara­podik a vállalat gépkocsiparkja. Az év eleje óta minden hónap- oan kapott a vállalat új gép» kocsikat, de a legtöbb új kocsit szeptember hóban helyezték üzembe. így a vállalat néhány nappal ezelőtt két darab „Ikarus 700”» is héttonnás teherautót kapott az ipartól. Eddig ilyen nagytelje* sítményű tehergépkocsija még nem volt a vállalatnak. Hétfőn helyezték üzembe azt a nyolc darab, „Weapon’'* típusú, egy- tonnás tehergépkocsit, amit u Néphadsereg létszámcsökkentése következtében, a honvédség adott át a vállalatnak. Vasárnap óta minden reggel kiáll a Garay térre a vállalat új „Wartburg” személyautója, amely kizárólag Szekszárdon fog taxiként működ­ni. Szekszárd lakosságának ugyanis régi panasza, hogy nincs taxi a városban, illetve az AKÖV taxijait állandóan a vállalatok veszik igénybe. Az elkövetkező napokban, he­tekben újabb gépkocsikkal bő vül a vállalat autóparkja. Többek közt két Pobjedát és még egy Wartburgot várnak, és három, vagy négy új autóbuszt. Jól dolgoznak az ifjúsági silózóbrigádok A mostani időszakban és a későbbiek folyamán is igen fontos munka a silózás. Az ál­lami gazdaságokban, termelő- szövetkezetekben így gondos­kodnak arról, hogy 9 télen ne szűkölködjön takarmányban a jószágállomány hogy a zöldta­karmányokat megfelelően pó­tolni lehessen. A silózási munkákban szép számmal vesznek részt a fiata­lok is, több termelőszövetkezet­ben külön silózóbrigád alakult, A Megyei DISZ-bizottság 400 forint jutalmat: tűzött ki a leg­jobb DISZ silózóbrigád részére és ugyancsak 400 forintot a si­lózási és az őszi mezőgazdásági munkákban legjobban tevé­kenykedő tsz DISZ-szervezete részére. Az ifjúsági silózóbrigádok máris szép eredményeket tud­nak felmutatni. A nagydorogi Szabadság Tsz ifjúsági silózó- "brigádja eddig 360 köbméter silót készített. A dombóvári járás termelőszövetkezeteiben az ifjúsági silózóbrigádok 450 köbméter silótakarmányt készí­tettek el. „Erőnkhöz mérten“ A gerjeni Vörös Nap DISZ-fiataljainak vállalása A gerjeni Vörös Nap Tsz DISZ-fiataljai komoly részt vállalnak a szövetkezet őszi munkáiból, megmutatják, hogy rájuk számíthatnak mindig, amikor a legnagyobb munká­kat kell elvégezni. A szövetke­zet fiataljai ezért versenyfel­ajánlást tettek milyen mérték­ben veszik kj részüket a most folyó, vagy ezután sorrakerülő őszi munkákból. A fiatalok a következőkben foglalták össze, milyen munkák elvégzését. „A termelőszövet­kezet silózási tervéből 220 köb­méter siló jó minőségben való elvégzését vállaljuk. A cukor­répabetakarításból 5 hold sze­désével, teljes betakarításával vesszük ki a részünket. A szö­vetkezet burgonyavetése öt hold, ebből két hold felszedé­sét vállaljuk. A kukoricaszedés során 25 holdnyi területen vé­gezzük el a törést és a szár­vágást. Ezenkívül résztveszünk az őszi gabonafélék vetési mun­káiban is, úgy dolgozunk, hogy a vetés a lehető legjobb legyen és időre befejeződjön. A járási DISZ-bizottságot kérjük, fo­gadja el versenyí'elajánlásun- kat s azt a többi DlSZ-szerve- zettel is tudassa.” A felajánlást hét fiatal írta alá. Rövidesen felállítják a% iisemi orvosi rendelőket megyénk valamennyi állami gazdaságában A MEDOSZ megyei bizott­sága, a KÖJÁR és a Megyei Tanács egészségügyi osztálya hónapokon keresztül vizsgálta a megye mezőgazdasági üze­meiben, állami gazdaságok­ban, gépállomásokon — az egészségügyi helyzetet. Az ál­lami gazdaságokban például megállapították hogy igen nagymértékben megjavultak a lakásviszonyok. Megfelelő az üzemi konyhák tisztasága, a munkásszállások is megfe­lelnek az egészségügyi köve­telményeknek, minden be­rendezés megvan a legtöbb helyen. Megállapították hogy a munkásszállások felszerelé­se Gerjenben, Biritón, Nagy­tormáson a legjobb, ugyanak­kor Alsóleperden hiányoznak székek, asztalok a munkás- szállásokról. Megállapították, hogy meg­felelő az ivóvízellátás is és a tisztálkodási lehetőségek is biztosítva vannak. Kajm&don például most készül a meleg­vizes zuhanyozó. Megvizsgálták azt is, mi­lyen feltételek vannak ahhoz, hogy üzemi orvosi rendelőket hozzanak létre a gazdaságok­ban. öt állami gazdaságban már be is rendezték az üzemi orvosi rendelőket, Gerjenben, Biritón Kanacson, Alsópél- ben és Alsóleperden. Egy hó­napon belül a többi gazdasá­gokban Nagytormáson, Kaj- mádon, Juhépusztán, Forná- don, Sárközben, Leperdpusz- tán, Középhídvégen, Ireg- szemcsén — azonkívül a dombóvári és a tolnai Sertés- tenyésztő Vállalatnál is fel­állítják az üzemi orvosi ren­delőket és felszereléssel is Hlátják. Az orvosi rendelő létesíté­se mellett 12 állami gazdaság ban függetlenített egészség- ügyi felelősöket is állítanak munkába. — E célból a MEDOSZ megyebizottság ké­réssel fordult a Honvédelmi Minisztériumhoz, hogy a hon­védségtől leszerelendő egész­ségügyieket, felcsereket irá­nyítsák erre a munkaterület­re. Január elsejétől már min­den állami gazdaságban mun­kába akarják állítani a füg­getlenített egészségügyi fele­lősöket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom