Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-16 / 219. szám

1956. SZEPTEMBER 16. TOLNAI NAPLÓ 7 Felhívás Tolna megye valamennyi téglagyári égetőjébez Az elmúlt hetekben a Tolnai Napló sokat foglalkozott a Paksi Téglagyár készáru ter­melésével, miután az Egyesü­lés vezetőségének javaslatára és segítségével a gyárvezető­ség az új, gyorségetési mód­szert vezette be Mi, a Paksi Téglagyár égetői is az első időben féltünk az új égetési módszertől és ilyen nagy eredményre nem is szárai tottieik, mint ami bekövetke­zett, A régi égetési módszer­hez viszonyítva 80—90 százalé­kos emelkedést értünk el, ugyanakkor betartattuk a mi­nőségi előírásokat is. Természetesen, hogy ezt az eredményt elérhettük, ahhoz hozzásegített bennünket a szomszéd téglagyári egyesülés­től tapasztalatcserére eljött Mészáros Ferenc égető, valamint a gyárvezetőség jó szervező munkája is, amennyi­ben biztosították a kemence jő kiszolgálását. Tudjuk, hogy ennyire még nem volt szükség a többterme­lésre, mint most, amikor az építőipar nap mint nap, több és több téglát kér tőlünk. Ezért felhívással fordulunk és kihív, juk versenyre a Tolna megyei Téglagyári Egyesülés valamint a Tolna megyei Tanács Bánya és Építőanyagipari Egyesülés valamennyi égetőjét a napi 18 méteres tűzsebesség eléréséért és a napi, légköbméterenként! 15 darabos kihasználásért. Az új égetési módszer be­vezetése előtt ezek a számok előttünk is elérhetetlenek vol­tak, mi magunk is csak 6—7 méteres tűzsebességet és 23—24 légköbméter-kihasználást ér­tünk el és azt tartottuk, hogy a mi kemencénk adottságánál és agyagbányánk földminőségé­nél fogva ennél többet elérni lehetetlen. Ma már látjuk, hogy ennek duplája sem tető­pont és minden . egyes égető szaunára elérhető. Csak szakí­tanunk kell a régi égetési mód szerekkel, a félórás tüzelések­kel és a kemencetér sűrűn való berakásával. Bízunk abban, hogy felhívá­sunkhoz a megye valamennyi égetője csatlakozni fog már annál is inkább, mivel ez kere­setünkben is lényeges emelke­dést jelent. Addig, míg az el­múlt időben napi keresetünk 30—35 forint volt, ma már min den nap száz forinton felüli ke­resetet érünk el, sőt volt olyan nap, amikor a 125 forintot is meghaladta keresetünk. Ezen túlmenően többtermelésünkkel gyártelepünk és egyesülésünk tervteljesítését is biztosítjuk. Az önköltségben is lényeges megtakarítást tudunk kimutat­ni, miután selejtünk lényege­sen csökkent, tüzelőanyag meg­takarításunk is közel kétszáz­ezer kalória ezer darab tég­lánkéit, amely negyven—negy­venöt kilogramm szénnek fe­lel meg. Ledneczky József vezető égető. Gulyás Lajos égető, Óvári József égető. T ú! telj esi tette augnszíQsi tervét a Vasipari Vállalat A Szekszárdi Vasipari Vállalat 134,3 százalékra teljesítette au­gusztus havi tervét. Különösen jó eredményt értek el a vállalat dolgozói a termelékenység eme­lésében, a 186 ezer forintos terv­túlteljesítésből 82 ezer forint a termelékenységi terv túlteljesíté­sére esik. Sem igazolatlan mu­lasztás, sem selejtmunka nem fordult elő a vállalatnál. Nemrég kezdték el a vállalat asztalosüzemében a festett hálc- szobabútorok, az úgynevezett körmendi hálók gyártását, ame­lyeknek egy részét már el is szállították a Bútorértékesítő Vál­lalat vidéki üzleteibe. A vállalat nál tervezik a fényezett bútorok gyártásának bevezetését is. Egyelőre fényezett virágállvá­nyokat gyártanak, de később sor kerül fényezett hálóbútorok gyártására is. Növekvő eredményekkel indult az őszi csúcsforgalom Dombóvár vasúti csomóponton Dombóvár vasúti csomóponton a VI. vasutasnap és az alkotmány ünnepe tiszteletére 'indított mun­kaverseny után tovább erősödött a munkalendület. Az állomás au­gusztus havi tervét és szeptem­ber első dekádjának tervét — egy-két tényezőt kivéve — jóval 100 százalék felett teljesítette. A társszolgálati ágakkal együtt készültünk fel az őszi szállítások­parakodáshoz, az őszi mezőgaz­dasági küldemények fuvarozásá­hoz szükséges kocsimennyiség kiállítása. De sok nehézséget kell leküzdeni a vonatok utazási se­bességének növelésére, a szénta­karékosság, a minőségi munka megjavítása és a vasúti pálya karbantartása terén is. E feladatok megoldásánál bát­ran támaszkodhatunk elsősorban havonta összesen több. mint iu;.- v.tnezer forinttal többet visznek haza családjuknak és ez a bér­rendezés még most az utazósze­mélyzet kilométerpénz tételének módosításával rövekedni is fog. A pártszervezetek vezetőségei és az üzemi bizottságok szintén felkészültek az őszi forgalomra. Munkájukat a vasút politikai fő­osztály határozata szabja meg. nyelnek kielégítése és az egyen­ruhával való ellátás terén. A nehéz őszi feladatok mego • dásában nagyobb segítséget vá runk Dombóvár párt- és tanács* vezetőitől. A 3000 vasutas dolgo­zóból kétezren vidékről járnak be, akik részére egyelőre a vasút lakást biztosítani nem tud. Azok­nak többsége, akik Dombóváron állami kölcsönből lakóházat épí­a üzemi újítók a technika fejlesztéséért Egy esztendővel ezelőtt — a Központi Vezetőségnek és a Mi­nisztertanácsnak az üzemek dol­gozóihoz intézett levele után nagyjelentőségű mozgalom in­dult az üzemekben, melynek cél­ja: A technika korszerűsítése, az Ipar műszaki fejlesztése. Munká­sok, műszaki dolgozók százai vi­tatták meg a levélben foglalta­kat, elmondták javaslataikat, majd Ígéretet tettek arra is, hogy tehetségükhöz képest továbbra Is segítik a műszaki fejlesztést. Fel­lendült az újítómozgalom, több­százra tehető azoknak az újítá­soknak a száma, amit egy év alatt bevezettek és alkalmaznak az üzemekben. Bemutatunk néhányat a leg­frissebbek közül: Műanyag fonófej A Tolnai Selyemfonógyár há­rom karbantartó lakatosának: Straubinger Mihálynak, Stróbl Józsefnek és Kaiser Józsefnek született nemrég az az ötlete (közösen gondolták ki, ma már ők sem tudják eldönteni, ki gondolt rá először), hogy a se- lyemfonógépeken a jelenlegi sár­garéz fonófejek helyett műanyag fonófejeket kellene alkalmazni. Hamarosan el is készült az első példány és egy hónappal ezelőtt szerelték azt fel a 15-ös fonóegy­ségre, Potyondy Józsefné gépé­re. Az elmúlt egy hónap bebizo­nyította, hogy az új fonófej ki- Hja a próbát. Potyondiné el­mondja, hogy az új fonófejnél apjában legfeljebb két-három onalszakadás fordult elő, míg a többinél nem ritka a napi 10—15 szakadás sem. Ez nemcsak a fonó munkáját könnyíti meg, hanem elősegíti az anyaggal, a selyem- gubóval való takarékoskodást Is. Szálszakadáskor ugyanis a gubó ismét a főzőüstbe kerül és b> zony sok selymet szed1 le róla az üst keféje, (ez a selyem a „stru* zába”, a hulladékba kerül) míg újra megtalálja a szálat. A másik előny, hogy olcsó, műanyaggal lehet helyettesíteni a drága és import útján besze­rezhető sárgarezet. A három lakatos most tíz ilyen műanyag-fonófejet készít, hogy egy egész fonőegységet fel tud­janak szerelni velük, így folytat­ják a további kísérleteket. Alacsony nyomású takarék kútszelep rá. Az építési főnökség ebben az időben fejezte be a készülő új áruraktár vágányainak építését,- ahol Kovács Lajos előmunkás és brigádja végzett kiváló munkát. A forgalmi brigádok versenyé­ben Oláh Jenő főtiszt, forgal­mi szolgálattevő és brigádja tört az élre. Brigádjával ki­emelkedő eredményt ért el a túlsúlyos irányvonatok össze­állításánál és a menetrend sze­rinti indításnál. Nem volt azonban kielégítő a munka a kocsitartózkodási idő lerövidítésénél. Csak úgy tu­dunk biztosítani a csomópon­tunkhoz tartozó állomásokon a felkínált árukhoz kocsit, ha még szervezettebb, utasításszerűbbb, munkával végzik forgalmi bri gádjaink feladataikat. Ma ugya­nis már gondot okoz a cukorrá­azokra a dolgozókra, akik az el­múlt időszakban becsületesen áll­ták meg helyüket, mint Linde János főmozdonyvezetö, Király István fűtő és Hódos! István térfelvigyázó, akiket a vasutasnapon munkaérdem­éremmel tüntettek ki és azóta is e kitüntetéshez méltóan lát­ják el feladatukat. Időben az ipartelepeken lesz a szénbányákból küldött tüzelő, el­jutnak rendeltetési helyükre az étdmiszerküldcményekkel rakott vagonok, mert ezek rendezését a vonatok érkezése után egy-két órán belül Tarr János tolatásve­zető és brigádja elvégzi. Dolgozóinkat jobb munkára készteti a legutóbbi bérrendezés is és a felemelt prémium. Domb­óvár vasúti csomópont dolgozói az augusztus 1-i bérrendezés óta melynek jelmondata: „Állítsuk a pártmunka tengelyébe az őszi forgalmi feladatokat". Az állomási pártszervezet se­gítségével sokat javított mun­káján a DISZ szervezet is. A fűtőház pártszervezete a túl­súlyos vonatok továbbítása, a széntakarékosság érdekében végzett kiemelkedő munkát. Javult a munkája az üzemi bi­zottságnak is, azonban még nem kielégítő a munkaverseny nyilvá­nossága. Ennek érdekében sem az üzemi bizottság, sem Dékány László főintéző teljesítményérté­kelő nem tették meg a szükséges intézkedéseket. Nagy feladatok várnak az üzemi bizottságra az őszi forgalomban a dolgozók ré­szére megfelelő pihenőidő bizto­sítása, a dolgozók kulturális ige­tenek maguknak, vasutas. Azt hiszem, jogos az a kérés, hogy az így felszabaduló lakásokat vasuta­soknak utalja ki a tanács. A másik ilyen probléma a vasutasok által épített új lakó­telepek útjainak megépítése, közvilágítással való ellátása. He­lyes lenne a vasúthoz vezető uta­kat kemény burkolattal ellátni. Az őszi forgalommal a vasút dolgozóinak feladatai napról nap-; ra nőnek. A dombóvári csomó­pont dolgozói mindent elköve!-; nek, hogy a megye legnagyobb: csomópontján e feladatok a leg­gazdaságosabban , utaslításszerf ■ en és balesetmentesen legyenek végrehajtva. Potyondy József állomásfőnök Országszerte, de megyénkben is egyre több községet látnak el a második ötéves terv során tör­pe vízművel, hogy így megjavít­sák — elsősorban azoknak a községekben, ahol rossz az ivó­víz — az ivóvízellátást. A víz­vezetékre az utcákon kutakat szerelnek fel, hogy a lakosság innét hordhassa a vizet. Eddig lesak olyan kutak voltak forga­lomban, amelyek magasnyomású jvízvezetékrendszerre alkalmasak, Iilyen kutak vannak például Szék- •szárdon, ahol a víz nyomása el­féri a hat légkört is. Ezek az ejektoros kútszelepek két légkör­nél kisebb nyomásnál nem mű- i ködnek. Pedig a községekben nem építenek víztornyot, Itt az ártézi kút nyomása biztosítja csak, hogy a víz mindenhova el­jusson. Matus János, a Tolna megyei Tatarozó és Építő Vállalat víz­vezetékszerelő részlegének veze­tője olyan kútszelepet szerkesz­tett, amely 0,1 légköri nyomás­nál is 20 liter vizet ad percen­ként (az ejektoros kút 3 légkör­nél is csak 10 litert ad). Az első ilyen kútszelepeket Bölcskén építették be, majd1 a bátaszéki, zombai és kurdi vízműveknél is ezeket használta fel. Az újítás egy példányát most elküldik a Város- és Községgaz­dálkodási Minisztérium újítókiál- lítására, ugyanis a többi megyék­ből is érdeklődnek már iránta. Ülepítő berendezés a hulládéksománc A kiállításon... visszanyerésére Sokan keresték fel a kiállítá­son a mezőgazdasági újítások pavilonját. Maga a pavilon is újítás, merész szerkezeti meg_ oldásával, többszínű lapokból álló oldalfalaival hívja fel ma­gára a figyelmet. „A pavilon nemzetközileg is megállja a helyét” — írta be véleményét a vendégkönyvbe az egyik kül­földi látogató. „Indiaiak finnek, románok, csehek, jugoszlávok, angolok németek és más országokból való látogatók is megnézték az újítókiállítást” — mondja Vas­vári Béla, a Császártöltési Ál­lami Gazdaság üzemgazdásza, aki a kiállítás két hete alatt itt kalauzolja a vendégeket, vála­szol az érdeklődőknek. Az érdeklődés középpontjá­ban a kis, 125-ös Csepel mo­torral hajtott törpetraktor áll. A törpetraktor Aki csak erre jár, elsősorban ezt nézi meg. De jut az érdek­lődésből megyénk „küldötté­nek”, a törpetraktor szomszéd­ságában elhelyezett rizsarató- gépnek is. Vasvári elvtárs el­mondja, hogy főként azok ér­deklődnek iránta, akik rizster­meléssel foglalkoznak. Nem­csak arra kíváncsiak, hogyan működik (e téren bizony elég kevés a felvilágosítás, legalább küldtek volna valakit, aki rész­letesen elmagyarázza a gép működését) hanem az ára iránt is érdeklődnek. Sajnos, ezt sem tudja senki megmon­dani. Az érdeklődőket azzal nyugtatják meg, hogy ez csak prototípus, majd sor kerül e sorozatgyártásra, akkor alakít. ják ki a végleges árat is. « Aki a Bonyhádi Zománcgyár felé megy, feltűnik neki egy kis „patak" az út mellett. Ebben azonban nem víz folyik, hanem vörösesbarna iszap. Éveken ki- resztül szinte tonnaszámra folyt itt el az a zománc, ami az őrlés­nél, de főként a zománcozásnál került a hulladékba. I Imre főművezető javaslatára — az új zománcozócsarnokban azí a három ülepítő tartályt, ahol h* ülepítik a hulladék zománclszt- pót Az eredmény: az első ti« nap alatt ötszáz kiló hulladékao- mánc gyűlt össze. Az újítás be­vezetésével tehát havonta másfél tonna zománcanyagot takaríts- nak meg a gyárban. A zománcőrlő malom hulladé­ka még továbbra is elfolyik, de a zománcozóból már nem kerül zomaueanyag az -utcára. Két hé • e! ezelőtt szerelték fel — Simon A gyárban most célul tűzték ki, hogy a zománcőrlő malomnál keletkező hulladék visszanyerését is megpróbálják. Gépesített szövődéi árutisztító asztal A rizsaratógép Különösen megtetszett a gép az egyik jugoszláv vendégnek. Ahogy meglátta, mindjárt azt kérdezte, hol, mennyiért és mennyit lehet vásárolni belőle. Kissé csalódott, amikor meg tudta, hogy a gépből még csak: ez az egy van de lefényké­pezte, hogy megmutassa otthonjj is. Majd jövőre jelentkezik. A Tolnai Textilgyár műszaki j intézkedési tervében szerepel az ; árufisztító asztalok mechanizálá- : sa. Az árutisztítók jelenleg állva j végzik munkájukat (nyolc órát ; állni egyfolytában maga is fá- Árasztó), a hengerekről lehúzott 8 anyag a padlóra kerül, ott pisz­kolódik, a tisztítók kézzel továb­bítják az anyagot. A mechanizá- ássál mindez kiküszöbölődik, a tisztítók ülve dolgozhatnak, az áruhengereket felszerelik az asz­talra és az anyagot egy pedállal szabályozható gép továbbítja. Az új árutisztítóasztalt Beke Árpád, a gyár TMK vezetője szerkesztette meg. Az első pél-- dány már elkészült, egy hete dol­goznak rajta. A gyár műhelyé­ben az első darabnál szerzett ta­pasztalatok felhasználásával ké­szül a többi asztal Is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom