Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-06 / 210. szám

Világ nrnl0*"ri"i 'xoiixai « 1 r "x & ¥ Egyetemi Kény y < AZ HDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM. ÁKA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1956. SZEPTEMBER 6. HÍRADÁS TAMÁSIBÓL Begyűjtés Nem újkeletű már Tamási és Iregszemcse községek között a verseny, amely egyformán folyik a mezőgazdasági munkákban, a begyűjtésben, az adófizetésben. Az időnkénti értékeléskor hol az egyik, hol a másik község van ■előbbre valamivel — mostaná­ban Tamási szerepel jobban. Ez a verseny is hozzásegítette a ta­másiakat ahhoz a vándorzászló­hoz, amelyet az első féléves be gyűjtési eredmények után nyer tek el. A község lakossága, hallgatva a meggyőző szóra, igyekezett becsülettel eleget tenni kötele zettségének. Jó munkát végez tek a begyűjtési megbízottak is — és most, az augusztus 20 -i begyűjtési verseny lezárása előtt néhány nappal, megint csak ab ban bíznak, hogy megismétlik az előző jó eredményeket és to vábbra is megtartják az elsősé­get. A sertésbegyűjtésben — az alkotmányünnepi versenyértéke­lési alap szerint — 99,3 száza­léknál. vágómarha beadásban 75,5 százaléknál, a baromfi be adásban 88,3 százaléknál, tojás beadásban több. mint száz szá zaléknál tartanak. Szeptember 10 ig még négy mázsa sertést, 17 darab marhát adnak le s ez zel teljesítve lesz a terv. A ba romfibegyűjtésnél már nehezebb a helyzet. De itt is lehetőség van a száz százalék elérésére. Ebben már a tanács is segít. Negyven gazda van hátralékban a baromfibeadással, akikkel most, a hét elején foglalkozott a tanács, felhívta figyelmüket a kötelezettség teljesítésére. A hátralékosok legtöbbje ígéretet tett, hogy — a héten rendezik kötelezettségüket Milyen ered ményt ér el a község az alkot mányünnepi begyűjtési verseny­ben — azon is múlik, hogyan váltják be Ígéretüket azok a gazdák, akik eddig hátraléko sok voltak. A tagosító bizottság most a napokban alakult megt s már a megalakuláskor is azzal az el­határozással foglalkoztak a ta­gosítással, hogy senki ne kerül­jön hátrányos helyzetbe. A martincai és a szemesei részre terjed ki a tagosítás. Igen sok egyéni gazdának volt távol, 10—12 kilométerre a földje, bent az állami gazda­ság területén. Nagy nehézséget jelentett számukra a gazdálko_ dás ezeken a földeken. Ezért most az állami gazdaság cserél a gazdákkal. Betagosítja ezeket a távol fekvő földeket és olyan helyen ad helyette földet ami sokkal közelebb lesz a község­hez. Hasonlóképpen oldják meg a tagosítást Szemcsén is. Sok egyéni gazdának volt földje túl a Vörös Szikra már régebben tagosított területén3 ugyancsak jókora távolságra. A termelő­szövetkezetnek nem okoz gon­dot e földek megművelése, ha hozzácsatolják a tagosított te­rületéhez. Viszont — az álla­mi gazdasághoz hasonlóan — a községhez közelebb eső terüle­téből ad földet az egyéni gaz­dáknak ahelyett, amelyet távo­labb betagosítanak. Őszi munkák Tagosítás A községben most az ősz fo­lyamán 600 hold föld tagosítá­sára kerül sor. A tagosítás érinti a Vörös Szikra Termelő­szövetkezetet, a Fomádi Álla­mi Gazdaságot, és mintegy száz egyéni dolgozó parasztot. A Vörös Szikra Tsz. és az egyéni gazdák földjein is foly nak az őszi munkák. Az ősziárpa és a rozs vetéséhez mintegy 80 százalékban végezték el az elő készületeket. A búza alá mintegy 40 százaléknyi területen végez ték el a keverőszántást. Ez az a terület ugyanis, amelyen pillan gósok, vagy más takarmánynö vények után vetnek búzát. A többi területen — főleg az egyéni gazdáknál — kukorica és más kapás után kerül vetésre a búza. A termelőszövetkezet is, a gazdák is igyekeznek azon, hogy mielőbb elvégezhessék az őszi vetéseket, mert az idei tér méseredményekben közrejátszott az, hogy sokan csak megkésve vetettek el. Az egyéni gazdák búzából 7,68 mázsás, rozsból 7, zabból 9.78, tavaszi búzából 4,57, tavaszi árpából 6,97 má zsás átlagtermést étitek -el. A Vörös Szikra termésátlagai leg­kevesebb egy-egy mázsával múl­ták felül ezeket az átlagokat. 30 holdon végeztek a vetőszántással Az őcsényi Üt a szocializmus felé Tsz tagjai eddig 30 hol­dat szántottak fel őszi kalászo sok alá. A 65 holdnyi kenyér- gabona nagyrészét borsó és ken­der után vetik. Mindkét nö­vény korán lekerülő elővete mény, így a mag idejében föld- 1~ be kerülhet, amely egyik előfel- tétele a jövő évi jó termésnek. A tsz idei termésátlaga ke­nyérgabonából felül volt a tíz mázsán, jobb volt, mint az egyé­nieké, a jövő évben , pedig még jobb eredményt akarnak elérni. A tsz-tagok szívesen tanulnak és alkalmazzák a fejlettebb termelé­si eljárásokat. Ezért határozták el, hogy 30 tag szombaton és vasárnap meg­tekinti a Mezőgazdasági Kiállí­tást, hogy az ott látottakat és tapasztaltakat az ősz folyamán már felhasználhassák Üdülnek a KÜipari Szövetkezetek tagjai ' A Kisipari Termelőszövetkezeti tagok közül évről évre többen üdülnek, s töltenek két hetet az ország szebb részein, fürdő­helyein. Ebben az évben megyénkből 120 szövetkezeti tag részére biz fosítottak üdülőjegyet, akik csa­ládtagjaikat is magukkal vihet­ték. A szövetkezet megyei köz­pontja ezenkívül egyéb szociális juttatásban is részesíti az arra rászorulókat. Az 1956-os évben kilenc olyan kiöregedett szövet­kezeti tagot részesítettek 250 — 400 forintos rendkívüli nyűgei látásban, akiknek nem volt meg a szükséges biztosítási idejük. II kisipari szövetkezetek megyei küldöttgyűlése elé Irta: Gyerő András KISZÖV elnök A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusa és az MDP Központi Vezetősége által hozott oly nagyjelentőségű hatá­rozatok óta első ízben ül össze a megye kisipafli termelő szö­vetkezeteinek küldöttgyűlése. , Milyen feladat vár a megyei küldöttgyűlésre? Az a feladata, hogy a XX. Kong-'-'^zus, az MDP központi vezetőségi határozatok szellemé­ben új módon értékelje a me­gye kisipari szövetkezeteinek az utóbbi küldöttgyűlés óta elért eredményeit és hiányosságait. Feladata lesz továbbá, hogy utat mutasson a szövetkezeti dolgo­zók széles tömegeinek, de a mozgalom vezetőinek is, a sző vetkezetek előtt álló feladatok helyes megoldására A tervteljesítést elemezve elé gedetten állapíthatjuk meg, hogy a megye szövetkezetei 1955. évi tervüket maradékta­lanul teljesítették, sőt túltelje­sítették. És bár kétségtelen, hogy ez év I. negyedévében az árvíz okozta kiesés és rossz idő­járás miatt a tervet száz száza­lékig teljesíteni nem tudtuk, en­nek ellenére szövetkezeteink ez év első félévében is gazdasági és politikai téren tovább szilár dúltak. Az említett objektív körülmé­nyekből folyóan ez év első ne­gyedében szövetkezeteink közel 1 300 0Ü0 forinttal maradtak le a tervteljesítésben. A második negyedéves tervet megyei szin­ten teljesítettük, az első ne­gyedéves lemaradás behozásáról azonban mégse lehetett szó. A július havi és általában a III. negyedévi kedvező terme­lési kilátások alapján a szövet kezeti dolgozók és vezetők lelkes munkája révén azonban lehető­ség van arra, hogy az első ne gyedév lemaradását az év hátra­levő részében behozzuk, amellett, hogy az éves terv túlteljesítésé­re tett vállalásunkat is teljesít­sük. Az elmúlt küldöttgyűlés óta tovább javult szövetkezeteinkben a kollektív vezetés és különösen a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XX. Kongresszusa óta nagy­mértékben nőtt a szövetkezeti dolgozók aktivitása, a szövetke­zetek vezetésében való részvéte lük. Ennek következtében, főleg az utóbbi időben, komoly fejlő­dés mutatkozik a megye szövet­kezeteinél a termelés vonalán. A és több, mint százra tehető azon dolgozók létszáma, akik első­vagy másodízben elérték a ..Ki váló dolgozó" szint teljesítését. Nem kisebb eredmények van­nak szövetkezeteinkben a szak­ma, utánpótlás terén sem. Míg 1953 ban 17. 1954 ben 52, 1955- ben pedig 103 tanulót szerződ­tettünk. Addig ez évben az ösz- szes ipari tanulók létszáma meg haladja a 200 főt. De a fejlő­désről nemcsak a mennyiségi változások adnak tükörképet, hanem a szakmunkás vizsgák eredményei is. Az eddig felsoroltakon kívül szövetkezeteink még számos vo­natkozásban értek el komoly si­kereket. Azonban eredményeink mellett feltétlenül beszélni kell azokról a hiányosságokról is, melyek még jellemzőek a megye szövetkezeti mozgalmára. A hiányosságok egyik legfőbb forrása, hogy a vezetés színvo nala — dacára azoknak az erő­feszítéseknek, melyet a szövet­kezeti vezetők továbbképzése érdekében kifejtettünk — nem kielégítő. A szövetkezetek jelen­tős részénél nem tartják be a szövetkezeti alapszabályt. Nem tartanak rendszeresen vezetőségi üléseket, közgyűléseket, terme­lési értekezleteket, így a veze tés magárahagyatott és elseké- lyesedett. De nem hajtják végre az OKISZ választmányi és vezető ségi .valamint a KISZÖV hatá­rozatokat sem. A felsorolt okból kifolyóan nem érvényesül szövetkezeteink­nél megfelelően a szövetkezeti demokrácia. A szövetkezeti ve zetők egy része nem teszi lehe­tővé és nem ad alkalmat arra, hogy a tagság a szövetkezettel kapcsolatos véleményét kifeje­zésre juttathassa. Pedig nem egy jól működő, az alapszabályt betartó szövetkezet példája bi­zonyítja ,hogy ahol a tagság vé­leményét meghallgatják, a dol­gozók javaslataira támaszkod­nak, ott sikeresen oldhatók meg a szövetkezet előtt álló problé mák. Hasonló hiányosságok vannak a törvényesség betartása terén is. Nem egy szövetkezetnél ta­pasztaltuk, hogy a vezetőség’ vagy fegyelmi bizottság jogsza­bályellenes, törvénysértő határo zatokat hozott. Az első lépések után... Ez CT [ februárjában egy jelentős esemény színhelye volt a tolnai tanácsház, ugyanis ek- kr alakult át az egyes típu sú csoport termelőszövetkezetté. Egy maroknyi kis embercsoport határozta el akkor, hogy végleg lerakják alapjait a szocialista nagyüzemi gazdálkodásnak. — Azóta alig félév telt el és ma újra bekopogunk a tsz ajtaján, érdeklődve az első lépések után. Hatalmas ház, tágas gazda­sági udvar, ahol egyaránt elfér nek a széna-, szalmakazlak, de van helye a ló és tehénistállók­nak, a sertéskifutóknak és az el­lető kutricáknak. Ez a porta a tolnai Alkotmány Termelőszövet­kezet tagjaié, azoké az embe reké, akik sok nehézségek kö­zepette jutottak el idáig. — Az elnökünk nincs itthon — közölte a tsz raktárosa, Maj- sai bácsi. — Nem is tudom, hogy mikor jön vissza — foly­tatta tovább, — mert ha Fácán­kertből megjött, Gerjenbe megy át, malacokat vesz. Hiába, gon­1 doskodnunk keik arról, hogy jö­vőre még gazdagabbak legyünk, ezért vásárolunk majdnem tíz darabbal több sertést a terve zettnél. A vásárlásra hosszúlejá ratú hitelt kaptunk, mire vissza kell fizetni, a sertés sok és biz­tos jövedelmet jelent nekünk. Beszélgetes| közben Máj- sai bácsi megmutatta kis biro­dalmukat. — Ezek lennének a kocáknak valók A fehér hússertésekből válogattunk öt darabot és továb­bi ötöt a mangalicákból. Bmitt a hízók vannak. Gabonabeadási kötelezettségünket sertésbe üte- meztettük át és még körülbelül hat mázsát kell leadnunk, ezzel teljesítjük beadásunkat. A fenn maradó hízókat majd december felé szabadon értékesítjük, kell a pénz a tagoknak. — Ez itt az istálló — muta­tott Majsai bácsi egy átalakított épületre. Még nincs teljesen ké­szen, a járdát le kell kövezni, de már bekötöttük a teheneket. Kilenc darab tehenünk van. igaz, nem mindegyik fejős, de tíz na­ponként, azért 1400—1500 fo rint bevételünk van a tejből. Ez az öt borjú már a közösben szü­letett. ez az első nemzedék. — Sokat dolgoztunk valameny nyien és arra törekedtünk, hogy már az első év sikeres legyen, pedig nagy károkat okozott az árvíz. Százötven hold földből 100 hold víz alá került. Három ta­gunknak összedőlt a háza, ők a nyáron építettek. Igyekeztünk, de sok segítséget is kaptunk. Az állam kölcsönnel, az emberek pedig takarmánnyal, pénzzel, ki mivel tudott, segített. Nagyon jól esett az akkor nekünk — Gabonatermésünk az árvíz ellenére jónak mondható és mi vei gabonabeadási kötelezettsé­günket sertésre ütemeztük át, így a teljesített munkaegységek­re munkaegységenként 4.70 kiló kenyérgabonát, 50 deka árpát osztottunk, de még körülbelül 3 kiló kenyérgabona jut. Gon­doskodtunk már a búza és őszi­árpa vetőmagról is. Nem égé szén fél éve dolgozom én is a termelőszövetkezetben és több. mint hat mázsa kenyérgabonát vittem haza, de még ennyi lesz is. Jövőre pedig még több lesz, mert nem félévi, hanem egész évi munkánk eredményét kap­juk. Csodalkozra| hallgattuk, láttuk " e ""kis" had munkáját, eredményét, akik egy percig sem csüggedtek el, hanem szí­vósan törekedtek a megjelölt úton előre. Munkájuknak már híre ment a községben és ami kor Luzsenszki János érdeklő­dött, mindenfelől csak jó véle­ményt hallott. Luzsenszki János volt már termelőszövetkezeti tag egy baranyai kis faluban, de amikor megtudta, hogy háza az árvíz áldozata lett. végleg haza­jött. Kezdetben állami gazdaság­ban dolgozott, később újra tsz- tag lett, ma már szorgalmasan dolgozik a többiekkel együtt, hogy a jövőben is méltó siker koronázza munkájukat. lakosság egyre növekvő igényei­nek kielégítése érdekében bővült a választék és tovább javult a termékek minősége. Eredmények mutatkoznak a szövetkezetek pénz- és hitelgaz­dálkodásában, az állami és szö­vetkezeti fegyelem megszilárdu­lása terén is. Kedvező hatással volt a termelésre, a megye szö­vetkezetei műszaki színvonalának emelését nagymértékben segítet­te elő a KISZÖV mellett meg­alakult műszaki kör, amely munkáját konkrét munkaterv alapján végzi. Bár nem kielégítő mértékben, de javult a szövetkezeti dolgo­zók munkavédelmi és szociális helyzete is. A termelési és egyéb téren elért eredmények összefüggés ben vannak a szövetkezeti dol­gozók politikai fejlődésével is. A szövetkezeti dolgozók politikai öntudatának növekedése követ­keztében javult a szövetkezetek versenymozgalma és a szövetke zetfl dolgozóknak a versenyben való részvétele. Ennek eredményeként az el­múlt küldöttgyűlés óta 17 fővel növekedett a „Szakma kiváló kisipari szövetkezeti dolgozója" címmel rendelkezők száma (akik közül hét olyan van, aki már másodízben nyerte el e kitünte test és a vele járó pénzjutalmat) Szövetkezeteink egy része még mindig nem. tartja be a pénz­ügyi, állami és szövetkezeti fe­gyelmet. Számos szövetkezet működését hátrányosan befolyá­solja a kintlevőségek behajtásé nak elmulasztása, ami természe tesen az eredményesség rovására megy. Kétségtelen, hogy az OKISZ az I és II. negyedévben irreá­lis béralapot bontott le a me­gyére, de emellett egyes szövet­kezeteknél a bérek kilazulásával is találkoztunk. Ez utóbbi arról tanúskodik, hogy a szövetkezetek vezetőinek egy része még min dig figyelmen kívül hagyja az OKISZ vezetőségének a munka­bérekre vonatkozó határozatát. A küldöttgyűlés akkor fog jó munkát végezni, ha a felvetett kérdéseket, problémákat a he­lyes vitaszellem kialakításával tárgyalja meg. El kell érni, hogy a küldöttgyűlés után a kisipari szövetkezeti mozgalomban for­dulat következzen bei,1 A !szö vetkezeti demokrácia megvalósí­tásával, a kollektív vezetés ér­vényre juttatásával elő kell segí teni, hogy a szövetkezeti dolgo­zók széles tömegeinek aktivitá­sa, kezdeményező ereje, e tömé gekben rejlő nagyszerű képessé­gek kibontakozhassanak és ez kiinduló pontja legyen a szövet­kezeti ipar gyors ütemű fejlődé­sének. ______________J B. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom