Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-26 / 201. szám
1956 AUGUSZTUS 26. TOLNAI NAPLÓ Sí PART és partépítés » Ilyen még nem volt... A nagy „fáradtság“ után jól esett egy kis pihenés a vendéglátók asztaltáborában — egy pohár sör mellett. Az oktatási év előkészítésének néhány időszerű kérdése Mindenki emlékszik a fél év. vei ezelőtti nagy árvízre: a szekszárdi utcákon olyan nagy forgalom volt, hogy még egy gombostűt sem igen lehetett volna leejteni. A vásár napján is ilyen nagy forgalom volt. A motorkerékpárosok, gépkocsik százai száguldottak a vásár felé, a lovaskocsik pedig alig fértek el az út szélén egy sorban. A különbség azonban mégis nagy volt: az árvíz idején csupa riadt arcot, idegesen rohangászó karszalagos emberekkel volt tele minden utca, most pedlig csupa mosoly, vidámság volt ez a kis vidéki városka. A nagy forgalomra jellemző, hogy a két nap alatt legalább ezer kerékpár volt a vásári megőrzőben. Ügy mondják, sokan ott „aludtak” a vásárban és odamentek a bejárathoz már hajnalban csupán azért, hogy bizonyos cikkféleségeket megvásárolhassanak. így történt azután, hogy a vásár megnyitása utáni fél órában elkelt minden motorkerékpár, mosógép és a kombinált szekrények nagy része. Számszerint 47 motorkerékpárt, 60 mosógépet és mintegy 15 kombinált szekrényt adtak árusok beleizzadtak szorgalmukba, de néha alig győzték a kiszolgálást. Érdemes volt megnézni a vásárnak azt a részlegét is, ahol a korszerű mezőgazdasági gépeket mutatták be. Schvarcz János traktoros és Cseh János technikus, a Kajmádi Állami Gazdaság dolgozói alig győzték magyarázni, hogy, mi célt szolaz állat hozzáér, enyhe áram ütést kap s erre az visszafor dúl. A gazdaemberek nagy érdeklődéssel nézték a zöldtakar- mánypépesítőt, amelyet egy 8 lóerős villanymotor működtet. Még a burgonyaszárat is takarmányozásra alkalmassá teszi, meggyorsítja az erjesztést, így különösen a hízóállatoknál van nagy előnye. A cseh gyártmányú trágyaszórógép is sok érdeklődést vonzott maga köré. Egy félhenger alakú kocsira elmés szerkezetet szereltek, egyenletesen kiszórja a trágyát. Az egyik paraszt bácsi mindjárt meg is akarta vásárolni: — Megvenném én, ha eladnák és nem lenne drága. — Bácsikám, maga ezzel rosszul járna, mert a trágya felét a szomszéd földjére szórná. Ez egyszerre 8 méter széles sávot trágyáz, tehát szűk neki a nadrágszí jparcella. nél már délelőtt 11 órakor nagyobb volt a forgalom 200 000 forintnál. Mit adtak el? — kérdeztük. — Mit? Mindent, már én sem vagyok a magamé — vála szolja tréfásan az egyik elárusító. — Alig győzzük hordani a rengeteg árut. Hideg sört azonban nem igen lehetett inni, pedig de jó lett ivott egy pohár bort a biritóiak sátránál, „Iegénykedni” kezdett: „Már ez is bor?” — mondta nagyképűen és sorra ürítette a poharakat. Nem jutott el a tízig sem, a nagy tömeg egyszerre csak összefutott előtte, a föld forogni kezdett alatta, sőt ki is csúszott a lába alól és mivel elsőnek az orra érte a földet, be kellett vezetni az elsősegély- helyre . . . Szóval nem js olyan lebecsülendő borokat hoztak a biritóiak ... A szekszárdi Béke Termelő- szövetkezet öt olyan tehenet vitt a vásárra, amelyikek átlagosan 22 liter tejet adnak naponta. A tsz fejési átlaga a 35 tehénnél 15.9 liter. Hoztak a 305 hold kenderből is mintát. Akkorára nőtt, hogy az ember eltörpül mellette. A szövetkezet tagjainak körülbelül másfél millió forint bevételt jelent a kender és 30—35 forint készpénzt munkaegységenként. A szekszárdi bútorértékesítő. volna az is a nagy hőségben. Egy tölcsér fagylaltért pedig majdnem verekedni kellett, mert ha véletlenül megjelent valahol egy fagyialtos, azt egyszerre százan is megrohamozták. Ennek az okát nehezen lehetne kikutatni. Annyi azonban bizonyos, hogy ezen a téren nem igen vették figyelembe a vásárlátogatók igényeit. Voltak azonban jó borok. Egy ember, miután megTalán mondani sem kell, az egész Vidám Vásár legizgalmasabb része a tombolasorsolás volt. A főnyereményt Russz Pál bonyhádi lakos, hidasi bányász nyerte. Amikor átvette a „Pan- nóniá”-t, nagy tömeg gyűlt köréje és valaki megjegyezte: — Szegény ember, milyen szerencsétlenül járt. Az öt jegye közül csak egy nyert, a többi pedig kárbaveszett . . . Boda Ferenc Az oktatási év előkészületei „dátumszerűen“ befejeződtek, már rég lejárt a határidő, amikorra el kellett készíteni az oktatási terveket. Az előkészületeket azonban koránt sem lehet a pártmunka befejezett részének tekinteni, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy még igen sok tennivaló van az oktatási évad megkezdéséig. Ez annál is inkább így van, mert az 1956—57-es oktatási év lényegesen nagyobb feladatok elé állítja a pártmunkásokat az előző évek tennivalóinál. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján több tekintetben változ tatni kellett a pártoktatás formáján. A változás egyik fő célja éppen a minőség megjavítása és olyan formák bevezetése, amelyeken keresztül gya. korlatiasabbá válhat a pártoktatás, közvetlenebb segítséget adhat a mindennapi feladatok végrehajtásához. Az új oktatási formák pedig a gyakorlatból még ismeretlenek és nem utolsó sorban ezért is szükséges a körültekintő előkészítés. Az előkészületek nem tekinthetők minden tekintetben kielégítőknek, sok helyen inkább csak papíron történtek meg és mindenekelőtt ezért szükséges beszélni a fogyatékosságokról s a még hátralévő időben kijavítani azokat. Legtöbb hiba az új oktatási formáknál van — az időszerű kérdések és a politikai ismeretek tanfolyamainál. Ezek előkészítésére nem fektet tek kellő gondot a pártszervezetek, de elsősorban a járási pártbizottságok. Lebecsülték a jelentőségét és nem minden esetben a legmegfelelőbb elv- társakat bízták meg ezeknek a tanfolyamoknak a vezetésével. A járási pártbizottságok túlzottan törekedtek a mennyiségre és megfeledkeztek arról, hogy megfelelő propagandista hiányában ennek nem sok ered ménye lehet. Az időszerű politikai kérdések tanfolyamain fontos párt- és kormányhatározatokat, politikai eseményeket kell megvitatni, de nem egyszerűen felolvasni, mint ahogyan ezt eddig sok esetben tették, hanem megmagyarázni összefüggéseit, lényegét, úgy, hogy azt a tanfolyam résztvevői alkalmazni tudják a napi munkájuk során. Ezt a feladatot ellátni csak képzett, gyakorlott propagandisták tudják és helytelen úgy beszélni erről az oktatási formáról, hogy ez a „legkönnyebb“, „lényegében ennek van legkisebb jelentősége1, és a propagandista teendőit bárki könnyen elláthatja. Ha sorrendet állítanánk fel az oktatási formák jelentőségéről — habár ez nem helyes — azt kellene mondani, hogy A Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató KTSZ dolgozói .röpgyű- lésen egyhangúlag tiltakozásukat fejezték ki a Nyugat-Német Kommunista Párt betiltása ellen A koppányszántói Hazafias Népfront az egyesítő ülésen részletes programot dolgozott ki a további munkához. A soron levő mezőgazdasági munkák segítésén kívül foglalkoznak az állatállomány takarmányának biztosításával, főként a silózás propagálása révén. Gondosan foglalkoznak a szakkörök megalakításával, az ezüstkalászos tanfolyam szervezésével. A könyvtár forgalmának növelésével, továbbá a koppányszántói tánccsoport és népi szokások felelevenítésével élén- kebb kultúráiét megteremtésére törekszenek. ez az egyik legnagyobb jelentőségű és legnehezebb oktatási forma annál is inkább, mert nincs előre megszövegezett anyaga, állandóan módosul a politikai eseményeknek megfelelően és itt nagy tömeget kell meggyőzni az egyes párt- és kormányintézkedések helyességéről, mozgósítani azok végrehajtására. Sok helyen félreértették a gazdasági ismeretek tanfolyamának jelentőségét is és itt szin tén túlzottan törekedtek a mennyiségre. Bonyhád községben például 5 gazdasági ismeretek tanfolyamát szerveztek és ugyanakkor arra már kevesebb gondot fordítottak, hogy lesz-e olyan elvtárs, aki a propagandista teendőit el tudja majd látni. A Dózsa Népe Tsz-ben 18 hallgatóval „készítették elő“ ezt az oktatási formát, ugyanakkor még nem dötötték el azt sem, hogy ki lesz a propagandista. Hiába készítettek listát a hallgatókról, ha nincs propagandista. A tamási járásban 4 gazdasági ismeretek tanfolyamát szerveztek, de egyáltalában nem megnyugtató a propagandisták személye: nem látszik biztosítottnak minden helyen, hogy megfelelő színvonalon tud majd működni ez az oktatási fonna. Hogy néhol mennyire félreértették a gazdasági ismeretek tanfolyamának jelentőségét, azt mutatja a gyönki eset is. Az alapszervezetnél akartak gazdasági ismeretek tani olya ■ mát létrehozni, noha a tematika csak az ipari üzemek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és gépállomások részére van. Ennek az oktatási formának speciális rendeltetése van és nem alkalmas minden terület ennek a működésére. Szekszárd városban is félreértés volt e téren: három különböző központot akartak bevonni egy gazdasági ismeretek tan folyamába: az állami gazdaságok megyei központját, a tejipari egyesülést és a tanácsi téglagyárak központját. Mind a három szervnek külön feladatai és nyilván problémái vannak, vajon mi haszna lenne, ha három különböző érdeklődésű szerv dolgozóit egy tanfolyamra osztanák be? Semmi, mert egyik problémáinak a megoldását sem tudnák meg felelően segíteni. Néhol — Szekszárdon, Gyön- kön — már kijavították e hibát, de másutt még nem megnyugtató a helyzet és szükséges, hogy a még hátralévő időben nagy erőfeszítéseket tegye nek a pártszervezetek és a járási pártbizottságok az oktatási év minőségi előkészítése terén. és súlyosan elítélték a világbéke ellen irányuló ezen csele, kedetet. Bonyhádi Ruházati és Szolgáltató KTSZ dolgozói. Végül van olyan elgondolása a Hazafias Népfront elnökségének, hogy kisebb költség és társadalmi hozzájárulás révén egy harmadik tantermet létesítenek. Ez községi viszonylatban megkönnyíti az iskolás gyermekek oktatását. Erre a célra Illés Ferenc, az iskola igazgatója, aki egyben a Hazafias Népfront elnöke is, felajánlotta, hogy a szolgálati lakásánál levő gazdasági épületet átalakíthatják. Ezt a javaslatot az elnökség határozatként fogadta el és arra törekszik, hogy a község ,többi vezetője és a község lakossága ezt a Jó gondolatot támogassa. E. A. Ifjú Heronyányi János, a szedres! gépállomás traktorosa és Horváth Mihály, a faddi Győzelem Termelőszövetkezet tagjai itt a vásárban lettek motortulajdonosok. el az első félórában. A motor, kerékpárok ára 6900—7000 forint, a mosógépeké 1500 forint — tehát rémhír ide, rémhír oda, nem is olyan „rossz” soruk van megyénk dolgozóinak, mert hoz zá kell tenni, ezeknek a cikkféleségeknek nagyrészét az egyszerű dolgozók vásárolták. A többszáz rádióról, kerékpárról nem is beszélve... A vásári Részlet az elárúsító pavilonokról. gálnak azok a furcsa masinák, amelyekkel ők már dolgoznak. Bemutatták a szénagyűjtő és bálázó gépet. Naponta 8—9 holdról gyűjti össze a szénát és rakja bálákba. Nagy előnye, hogy a legperzselőbb napsütésben is úgy gyűjti fel a lucernaszénát, hogy a legértékesebb része, a levélzet, nem marad a földön. Bemutatták a villanypásztort: vezetékkel körülkerítik a legelőterületet, amelyben megszakításos áram van és ha A főnyeremény boldog tulajdonosa, Russz Pál, így fog ülni majd a motoron, ha megtanul vezetni... Jaj, de nehéz ez a szerencse! Módi János szekszárdi lakos hátán cipeli hazafelé tombolán nyert mosógépet. Tiltakozás a Német Kommunista Párt ketiitása ellen Sokoldalú munkára készül a koppányszántói Hazafias Népfront Nagy tömeg nézte végig a Népbolt kultúrcsoportját.
