Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

2.

TOLNAI NAPLÓ

1956 AUGUSZTUS 5.

Befejezte tanácskozásait az Országgyűlés

Az országgyűlés befejezte tanácskozásait. Az utolsó napon az interpellációk előterjesztésé re került sor. Az interpellációk első részét lapunk szombati számában közöltük. Az alábbiakban a többi interpellá ciót ismertetjük.

RIGÓ JÄNOS képviselő a közlekedés- és postaügyi miniszterhez interpellált a duna- pataj—bajai vasútvonal építése tárgyában. Kérte a miniszter tájékoztatását: folytatják-e a második ötéves tervben a munkálatokat és mikorra várható az építkezés befejezése?

BEBRITS LAJOS közlekedés- és postaügyi miniszter kijelentette: Nem tudja megígérni, hogy a legközelebbi években teljes erővel folytatják az építkezést, de amint lehetőség nyílik a vasútépítés nagyobbarányú folytatására, a vonal építése első helyen szerepel majd. Ugyanakkor a Dunapataj-—Baja közötti rész addig sem marad korszerű közlekedés nélkül: itt vezetik be elsőnek, kísérletképpen, az úgynevezett vasútpótló gépkocsi - közlekedést.

RIGÓ JÁNOS második interpellációja a földművelésügyi miniszterhez szólt.

MATOLCSI JÁNOS földművelésügyi miniszter annak a véleményének adott kifejezést, hogy a 430 hold öntözésére alkalmas betoncsöves telep épí • tését teljes mértékben biztosítani tudják, nehézségek az építőanyagok terén vannak, az ismert okok, a földrengés és az árvíz következtében.

Ezután SÄSI JÁNOS képviselő interpellált a földművelésügyi miniszterhez a termelőszövetkezetek beruházásairól.

MATOLCSI JÁNOS földművelésügyi miniszter az interpellációra adott válaszában leszögezte, hogy a kormány a termelőszövetkezetek építé seire az idén körülbelül 20 százalékkal fordít többet, mint az elmúlt évben. — Meg kell mondani azonban — folytatta, hogy a kormány és az Építésügyi Minisztérium sem tud minden építkezési anyagot biztosítani, ezért feltétlenül szükség van a megyei és társadalmi szervek sokkal nagyobb aktivitására annak érdekében, hogy helyileg minél több építőanyagot állítsanak elő.

VARGA KÁROLY interpellációjában kifejtette, hogy egyes szervezeti intézkedések erősen befolyásolják a szarvasmarhatenyésztést. Megkérdezte, milyen intézkedéseket kíván tenni a Földművelésügyi Minisztérium a rétek és a legelők vízlevezetésének megjavítására, a mételykor leküzdésére, továbbá a tenyész- marha-szerződések helyes

megszervezése érdekében.

MATOLCSI JÁNOS földművelésügyi miniszter válaszában közölte, hogy a kormány a második ötéves tervben vízrendezésre 330 millió forintot irányoz elő, amelynek tekintélyes részét a rétek és legelők víztelenítésére fordítják. A tenyésztési szerződésekkel kapcsolatban a miniszter kijelentette, hogy az államappa rátus egyszerűsítése során ezt a kérdést újra felülvizsgálják és igyekeznek biztosítani a tenyésztői munka egységes irányítását és abban a szakmai szempontok helyes érvényesítését.

KÖBÖL JÓZSEF országgyűlési képviselő a Minisztertanácshoz interpellált az ország- gyűlési képviselők tevékenységének elősegítéséről.

Az interpellációra HEGEDŰS ANDRÁS, a Miniszter- tanács elnöke válaszolt:

— Az országgyűlés jelenlegi ülésszaka határozatot hozott, amelyben kimondotta, hogy az összes állami szervek kötelesek az országgyűlési képviselőket a dolgozó nép érdekében végzett munkájukban az eddiginél nagyobb felelősségérzettel támogatni, feladataik ellátásához a szükséges felvilágosításokat megadni és őket választóik megbízatásának teljesítésében segíteni. A Minisztei'tanács végrehajtási utasítást készít, amelyben megszabja állami szerveinknek a képviselő elvtársakkal kapcsolatos kötelességeit. Először is ki akarjuk mondani, hogy a képviselő elvtársak által felvetett panaszokat és kérdéseket az állami szervek vezetőinek, illetve dolgozóinak azonnal kell intézniök.

— A végrehajtási utasításban ki akarjuk mondani azt is, hogy a képviselő elvtársak áltál felvetett javaslatokban és kérdésekben érdemi módon kell intézkedni.

GAZDA GÉZA a Miniszter- tanácshoz intézett interpellációt a dolgozók anyagi érdekeltségének növeléséről.

Az interpellációra MEKIS JÓZSEF, a Minisztertanács elnökhelyettese válaszolt.

Szólt arról, hogy a minőségi bérezés bevezetésére, az anyagtakarékosság fokozására hozott intézkedések számos területen hoztak eredményt, s ezek továbbfejlesztésére a kormány a közeljövőben további intézkedéseket tesz.

Ezután VAJDAI LAJOSNÉ

intézett interpellációt a belkereskedelmi miniszterhez.

Megkérdezte a belkereskedelmi minisztert, hogyan biztosította az árleszállítás után a Belkereskedelmi Minisztérium az áruk minőségének és mennyiségének védelmét és milyen intézkedéseket tettek és tesznek a burkolt árdrágítás megakadályozására.

Az interpellációra a távollevő belkereskedelmi miniszter írásban adott választ, amelyet az országgyűlés jegyzője ismertetett. A miniszter válaszában kifejtette: Az áruk minőségének védelmére bizonyos intézkedéseket már tettek, de további erőfeszítéseket kell tenni. Ezért az egyszerűsítési munka során felül fogják vizsgálni a minőségi átvevői rendszert.

A válasz tudomásulvétele után VAJDAI LAJOSNÉ következő interpellációjában rámutatott arra, hogy az égetett szeszesitalok árának emelése csak egyik módja ezek nagymértékű fogyasztása megakadályozásának. Ezért megkérdezte a belkereskedelmi minisztert, mit szándékozik tenni a Belkereskedelmi Minisztérium a rum és az égetett szeszesitalok árának felemelésén túl a nagymértékű fogyasztás megakadályozására.

Interpellációjának második részében a könnyűipari miniszterhez intézett kérdést arról, mit kíván tenni annak megszüntetésére, hogy a 18 éven aluli fiatalokat a textiliparban törvényellenesen éjszakai műszakban foglalkoztatják, sőt a felvételnél figyelmeztetik erre a felveendő fiatalokat.

Az interpelláció első részét kiadták a belkereskedelmi miniszternek azzal, hogy arra későbbi időpontban adjon választ, a másik részére

a távollevő könnyűipari miniszter helyettese írásban

adott választ,

amelyet a jegyző olvasott fel.

A válasz szerint a Könnyűipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatoknál a Munka Törvénykönyv 102. paragrafus alapján foglalkoztatnak 16. életévüket betöltött, de 18 éven aluli fiatalkorú dolgozókat éjszakai műszakban is. Ezek aránya a könnyűipari üzemekben, alkalmazott összes dolgozókhoz viszonyítva mintegy 2.5 százalék. A 18 éven aluli fiatalkorú dolgozókat felvételükkor alapos orvosi vizsgálatnak vetik alá és ha egészségi állapotuk miatt éjszakai munkára alkalmatlannak bizonyulnak, nem osztják be éjszakai munkára.

A Munka Törvénykönyv előírásainak megtartására és ezen keresztül a törvényességnek a megszilárdítására már az ez év februárjában kiadott utasításokban intézkedtek. Bár a 18 éven aluli fiatalkorú dolgozók foglalkoztatása éjszakai műszakban a Munka Törvénykönyvében meghatározott feltételek között nem törvényellenes és a könnyűiparban foglalkoztatott fiatalkorúak aránya nem magas, helyes lenne ennek az aránynak további csökkentése. Éppen ezért a Munka Törvénykönyvében előírt feltételek következetes megtartásának biztosítása mellett az éjszakai műszakban is foglalkoztatott 18 éven aluliak arányának további csökkentésével fogjuk a 18 éven aluliak munkakörülményeinek javítását elősegíteni — hangzott a válasz.

VAJDAI LAJOSNÉ, az interpelláló képviselő nem fogadta el a választ. A Munka Törvénykönyve leszögezte — mondotta —, hogy 18 éven aluliakat éjszakai műszakban nem foglalkoztathatunk.

Annak ellenére, hogy az éjszakai műszakban foglalkoztatott fiatalkorúak száma nem magas, kérem, hogy a törvényt mindenütt tartsuk meg, mert ha engedünk, akkor ez a szám a jövőben tovább emelkedik.

Az országgyűlés ezután úgy határozott, hogy nem veszi tudomásul az írásbeli választ és felhívta a minisztert, hogy a kérdést alaposan megvizsgálva, újra adjon választ az interpellációban előadott kérdésre.

SEREGÉLYI JÓZSEF képviselő, a begyűjtési miniszterhez interpellált.

SZOBER ANDRÁS begyűjtési miniszter a képviselővel egyetértve elmondotta, gondoskodni kell arról, hogy a termelők szervezett formában jussanak vetőburgonyához. A kormány elgondolása szerint a leg célszerűbb volna a községi föld művesszövetkezetek útján megszervezni a termelők vetőburgonyával való ellátását.

KOZMA JÓZSEF képviselő megkérdezte a begyűjtési minisztert milyen intézkedéseket kíván tenni a begyűjtési feladatok könnyebb, egyszerűbb végrehajtása érdekében.

SZOBEK ANDRÁS begyűjtési miniszter válaszában elmondotta, hogy a begyűjtési feladatok egyszerűsítésére vonatkozólag az egyszerűsítési bizottság komoly tervet dolgozott ki, amelynek végrehajtása folyamatban van.

BARCS SÁNDOR ország- gyűlési képviselő feltette a kérdést a pénzügyminiszternek, mit szándékozik tenni a nyugdíjfolyósítások megköny- nyítése érdekében.

OLT KÁROLY pénzügyminiszter válaszában elmondotta, a Szakszervezeti Társadalom- biztosítási Központ intézkedéseket tesz azért, hogy a 42 napos átfutási időt jelentősen csökkentse.

BARCS SÁNDOR képviselő ezután felvilágosítást kért az élelmiszeripari minisztertől, mit szándékozik tenni a kenyér minőségének megjavítása, illetve a minőségben tapasztalható nagy különbségek megszüntetése érdekében.

NYERS REZSŐ élelmiszer- ipari miniszter válaszában kifejtette, hogy a második ötéves terv feltétlenül kedvezőbb lehetőségeket teremt, mert az első ötéves terv 150 millió forintos sütőipari fejlesztési előirányzatával szemben több mint 200 millió forint jut a sütőipar gépesítésére, korszerűsítésére. Emellett számos új kis- és középüzem, valamint három nagy kenyérgyár létesül. Megemlítve végül, hogy a minisztérium több olyan intézkedést tervez, amelyek lehetővé teszik, hogy a sütőipari üzemek az eddiginél közvetlenebbül feleljenek a lakosságnak a kenyér minősegéért.

Ezt követően SÄRFI RÓZSI képviselő interpellált az egészségügyi miniszterhez a tuberkulózis elleni küzdelem további feladatairól.

ROMAN JÓZSEF egészség- ügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy az egészség- ügyi kormányzat az interpelláció nyomán is felülvizsgálja a második ötéves tervben a tuberkulózis elleni küzdelemre kidolgozott tervszámait. Ezenkvíül 1957 elsg negyedéig az országgyűlés elé terjeszti a tbc. elleni küzdelem szakmai, állami, egészségügyi és társadalmi feladatait magában foglaló törvénytervezetet.

SUSZTA SÁNDOR interpellá. dójában megkérdezte, hogy a termelőszövetkezet beruházások zavartalan lebonyolítása érdeké ben a Minisztertanács milyen intézkedéseket kíván tenni a hitel- és pénzügyi gazdálkodás egyszerűsítésére.

A Minisztertanács nevében ERDEI FERENC, a Miniszter tanács elnökhelyettese válaszolt. Elmondotta, hogy ez ev tavaszán a földművelésügyi miniszter és a Nemzeti Bank együttes rendelkezést hozot, amely máris gyökeres változást, egyszerűsítést eredményezett.

PARRAGI GYÖRGY képvi

selő a hitoktatás tárgyában a Minisztertanácshoz intézett kérdést.

Az interpellációra HEGEDŐS ANDRAS, a Minisztertanács elnöke válaszolt:

— Nem helyeseljük, ha ál- lamü szerveink adminisztratív eszközökkel, visszaélve az állami hatalommal, megakadályozzák, hogy vallásoktatásban részesítsék gyermekeiket az olyan szülők, akik ezt kívánják.

— Engedjék meg képviselőtársaim, hogy ugyanakkor megmondjam azt is, hogy nemcsak állami szerveink részéről történnek visszaélések, hanem a katolikus egyház egyes papjai részéről is. Par (ragi György: így is volt!) Ezt a püspöki kar is elítélte a jelenlétemben azon a tárgyaláson. amelyet lefolytattunk. Egyes papok a hívők szabad vallás gyakorlatát, vagyis az alkotmányben lefektetett jogát akarták korlátozni azzal, hogy megfenyegették a szülőket, amennyiben nem Íratják be gyermekeiket vallás- oktatásra, nem részesítik őket a szentségekben és eltiltják a vallás gyakorlásától.

— Ez is visszaélés és természetesen ez ellen is fel kell lépni. Véleményem szerint, ezek a visszaélések, amelyek egyes papok vagy egyes állami szer veink részéről történtek, kis homokszemek abban a nagy folyamatban, amelyben az állam és az egyház közötti viszony egyre javul és biztos vagyok abban, hogy a javulási folyamatot nem tudják akadályozni.

GÉM FERENC képviselő a pénzügyminiszterhez az 1948— 1950 között alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek adósságainak rendezése tárgyában intézett interpellációt.

OLT KAROLY pénzügyminiszter válaszában bejelentette, hogy a termelőszövetkezetek részére nyújtott hitelek feltételeinek átdolgozása folyamatban van.

PONGRACZ KALMAN az

építésügyi miniszterhez interpellált a budapesti lakásépítések ügyében.

Az interpellációra SZÍJÁRTÓ LAJOS építésügyi miniszter válaszolt:

— A múlt héten végigjártuk az összes budapesti lakásépítkezéseket és úgy találtuk, hogy nagy erőfesztés árán, d'e sikerül átadni az 1956-ra tervezett lakásokat. bizonyos kerületi eltoló dósokkal, úgyhogy a Zsigmond téri vagy a lágymányosi építkezéseknél be nem fejezett lakások helyett az Üllö(-úton a Hé- viíi úton, a Hunor utcában és más helyeken sikerül a hiányzó lakásokat megépíteni.

Végül GOSZTONYI JANOS, a

DISZ KV titkára a Miniszter- tanácshoz interpellált, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni az általános iskolát végzett, de tovább nem tanuló fialok rendes és állandó munkaalkalmának biztosítására.

Az interpellációra HEGEDŰS ANDRAS, a Minisztertanács elnöke válaszolt.

Milyen intékedéseket tervezünk? Tervezzük a szakmunkásképzés kiterjesztését. Több szakmunkást akarunk képezni. Nagyobb mértékben hozzákezdünk a gyárakban, kisipari szövetkezetekben és még magán

Varsó (Pap) Jozef Cyrankie wicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke többek között az alábbi válaszokat adta Anthony Cavendishnek, az United Press hírügynökség Jelenleg Lengyelországban tartózkodó tudósítójának kérdéseire:

KÉRDÉS: Lesz-e a legutóbbi poznani eseményeknek valami, féle hatása a lengyelországi liberalizálás politikájára? Közölheti-e excellenciád, kormánya milyen lépéseket tesz a munkások sérelmeivel kapcsolatban?

VALASZ: A poznani eseményeknek, mint ahogy ezt kormányunk és pártunk képviselői már többízben hivatalosan kijelentették, nincs és nem lesz semmiféle hatása az ország életének most lezajló demokratizálódási folyamatára. Továbbra is mindenekelőtt arra törekszünk, hogy kifejlesszük a demokráciát az ipar egész területén, fokozzuk a munkásoknak a vezetéshez való jogát és a munkások befolyását az üzemek igazgatásában.

Ez kétségtelenül növeli majd a munkások saját üzemük, annak termelése és a termelés minősége iránt érzet felelősségét.

Ezenkívül növeli majd a munkások döntő befolyását élet- körülményeiket illetően is.

A munkásoknak a vezetésben játszott szerepe növelésének pro blémája az egyik legdöntőbb elem Lengyelország demokratizálódásának folyamatában.

Ami a munkások különféle sérelmeinek megoldására vonatkozó kérdését illeti, a kormány

A londoni rádió jelentése sze rint Nasszer egyiptomi elnök pénteken fogadta a Szovjetunió, az Egyesült Államok, majd India kairói nagyköveteit. A megbeszélések után az

kisiparosoknál is a szakmunkás- képzéshez.

Véleményünk szerint tehát a kérdés megoldásának egyik mód ja: növelni a szakmunkásképzést — mondotta.

A másik módja: növelni akarjuk az ipari technikumokban tanulók számát.

Még egy ilyen fontosabb intézkedési tervünk van. Be akar juk vezetni üzemeink jelentős részében a négyórás kisegítő munkát. 14—16 éves ifjakat akarunk ily módon bevonni az ipari termelésbe — mondotta.

A Minisztertanács azon lesz, hogy az ifjúság kérdését állami és gazdasági szerveink vezetői ne egyszerűen bér- és lét számkérdésként kezeljék, hanem úgy, mint a jövő nemzedéknek, mint társadalmunk jövőjének kérdését. (Taps.)

Engedjék meg —, és ezzel zárom is válaszomat —, hogy végül kitérjek az egész 'interpellá- ciós napra. Hosszú évek után az első interpellációs nap ország- gyűlésünkben. Lehet, hogy ezen az interpellációs napon történt né hány olyan dolog.ami beleütközik ügyrendünkbe. De úgy vélem, egyetért azzal a tisztelt ország- gyűlés, hogy e nap jelentős lépés volt a szocialista demokratizmus fejlesztésében, az ország- gyűlés jogkörének, hatáskörének, szerepének növelésében. — (Helyeslés. Taps.)

A választ az országgyűlés tudomásul vette, majd az ülésszakot Rónai Sándor bezárta.

utasításokat adott arra, hogy minden megoldatlan problémával a lehető leghamarabb kell foglalkozni, rendezni kell a béreket és ki kell fizetni a visszatartott összeget.

Egyszóval minden sérelmet meg kell oldani.

KÉRDÉS: Lenne szíves megmondani excellenciád, vajon a liberalizálás politikájának keretén belül számításba vették-e a szociáldemokrata párt felélesz tését?

VALASZ: A Lengyel Szocialista Párt és a Lengyel Munkáspárt 1948-ban egyesült, azért, hogy egy párttá válva, valósítsák meg Lengyelországban a szocializmus építésének közös célját. A munkásosztálynak ezt az egyesülését Lengyelországban — és meg kell mondanom, hogy nem csupán Lengyelorszában — a munkásmozgalom egyik nagy eredményének tekintik.

Nyolc esztendeje vagyunk egy párt És sehol senki sem értené meg azt a kísérletet, amely vissza akarná forgatni az idő kerekét. Ez mesterséges lenne és nem lenne érthető sem a történelem, sem a jövendő események fényénél. Véleményem inkább az, hogy a munkásmozgalom egyre szorosabb egysége nem csupán ebben az országban valósul meg, mert a célok közösek: A közös küzdelem a békéért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a közös törekvés szocialista kormányok alakítására és a szocializmus építésére a különféle országok viszonyaihoz igazított különböző utakon.

egyiptomi kormány szóvivője közölte, hogy a szovjet és indiai nagykövetek saját kérelmükre keresték fel az elnököt, az amerikai nagykövetet pedig Nasszer kérette magához.

A lengyel Minisztertanács elnökének válaszai a United Press tudósítójának kérdéseire

Nasszer elnök fogadta a Szovjetunió, az Egyesült Államok és India nagyköveteit