Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-30 / 204. szám
1956. AUGUSZTUS 30. TOLNAI NAPLÓ S. Becsület dolga Bogyiszlói tapasztalatok NEHÉZ LENNE hirtelen megmondani, hogy az ország hány millió forintot fordított Bogy'szló község újjáépítésére. Talán nincs is ilyen statisztika, a helyi építésvezetők legalább is nem ismernek ilyet és ha volna, minden bizonnyal csillagászati számokban kellene beszélni. Aki az árvíz idején és közvetlenül utána járt a községben, az látta a mérhetetlen nagy pusztu lást: romhalmaz volt az egész •község. Nem akadt olyan lakos, •aki ne szenvedett volna kárt. Legtöbb embernek nem csak az épülete omlott össze, hanem a jeges ár elpusztította állatait és a különböző holmiját is. A lakosság a környező községekben kapott ideiglenesen menedékhelyet. A szomorú hír hallatára az egész ország az árvízkárosultak — így az ő segítségükre is — sietett. Mátészalkáról jöttek te herautók segíteni a mentést. Fejér megyei községekből érkezett teherautókaraván kilónként ösz- szegyűjtött terményekkel megrakodva, mindenki segített biztosítani az árvízsújtotta lakosság ellátását, az élet újjászületését. A hős katonák életüket kockáztatva mentették az életet és ők voltak a legelsők, akik segítették az élet megindulását. Kisvasutat építettek a Nagy-Dunától a községig, hogy gyorsabb legyen az építőanyagszállítás. Regényt kellene írni arról, hogy az egész ország segítségével hogyan kezdett sarjadni a romok között az élet. S aki napjainkban jár a községben, ámulatba ejti az itt folyó nagy munka és a már elért eredmény: sokan már beköltöztek a kijavított és a már újon nan épített házakba, a község sokszorosan szebb, kényelme sebb lesz, mint volt, rendezik az utcákat, szép középületeket építenek, a többnyire vályogházak helyett pedig minden teklntetben megfelelő kőépületeket. Mindehhez hozzá kell tenni, még nem akadt olyan ember, aki ezt felpanaszolná, aki ezt ne helyeselné. Az embernek ősi tulajdonsága, hogy segít a bajbajutott társán, megosztja vele kenyerét, hajlékát, mert azt senki sem tudja, hogy kit mikor ér valami csapás. Éppen ezért szükséges felvetni egy két problémát, amely Bogyiszlón kezdettől probléma volt, és amelyről eddig —: lévén kényes probléma — kevés szó esett. BACHMAN MARK, a falu egyik árvízkárosultja, a követke zőket mondotta: — Nagy gond volt nekem is és valamennyiünknek az építkezés megkezdése. Én akkorjában azt javasoltam ,hogy fogjunk össze, segítsünk egymásnak, mert egyszerre úgy sem tud mindenki építkezni és közös erőfeszítéssel többre megyünk. Házépítéshez egy ember kevés, hó napokig kínlódhat, míg tető alá kerülnek a falak. Volt, aki belátta, hogy igazam van, a falu másik részén is voltak ilyen kéz- dQhfényez^sek, de (végül nem lett belőle semmi. Egyszerű az oka is: mi például társultunk a homoktermelésre. Én segítettem is másnak homokot termelni, de amikor nekem kellett volna a segítség, termelhettem egyedül, nem kaptam vissza a kölcsönt, így aztán, ami biztos, biztos, egyedül indultam a házépítésnek. Majd megszakadtam a munkában, mire végre felépült a házam. Mennyivel jobb lett volna, ha összefogunk! Igen. miért nem fognak össze a bogyiszlóiak az újjáépítésben? Ez saját maguk érdeke is lenne, ugyanakkor nem gátolnák a szak emberek munkáját. Ugyanis minden szakember azon panaszkodik, hogy nem tud „eleget” dolgozni, mert kevés a segédmunkás, aki hordaná a téglát, meg a maltert, s így nincs kihasználva teljesen képességük, ugyanakkor, amikor egyes helyekre nem jut szakember. Az igaz, hogy a katonák nagyon sokat segítettek, de ezzel sem lehet megoldani minden problémát. Az egyedüli megoldás csak a helyi lakosság összefogása lenne. Néhány ember — akinek van pénze — fogadna segédmunkást, de ha még egyszer annyian lennének a munkások, az is kevés lenne. Tehát hiába a pénz is, ha nincs ősz. szefogás. Az idő pedig sürget: rövidesen várható az „esős év szak” és bizony még a lakásoknak körülbelül fele. nem épült fel. S kinek érdeke leginkább, hogy fedél alá kerüljön? Az igaz, hogy erre kormányhatározat van, de végeredményben mégis csak a bogyiszlóiak érdekeltek a legközvetlenebbül az újjáépítés gyorsításában. A lehetőségek ad va vannak. Állandóan „árad” a faluba az ország különböző részeiből az építőanyag, a múlt korában valahonnan több, mint százezer rosszminőségű tégla is érkezett, de ezt is pótolták, a vezetők, szakemberek időt, fáradságot nem kímélve dolgoznak, illetve dolgoznának, ha lenne megfelelő összefogás, ha a helyi lakosság is kellően segítené a segédmunkaerő biztosi tását. MÉG OLYAN ESET IS meg történt, hogy a tanácsnak valósággal hadakozni, utasítgatni kellett azért, hogy egyes emberek vegyék át az építőanyagot, kezdjék meg a készből az építkezést. A minap például valóságos csata volt a tanácselnök szobájában: a tanácselnök türelmét vesztve „vitatkozott” K. Görbe Istvánnal, aki sehogy sem volt hajlandó egyetérteni az okos tanáccsal, a segítőkészséggel, konokul ragaszkodik álláspontjához. Neki is összedőlt a lakóháza. „Építse fel — mondták neki — ő is jogosult azokra a kedvezményekre, amelyekre a többi árvízkárosultak. „Felépíteném de kicsi a portám a gazdálkodáshoz, nagyobb porta kellene. (Lám, milyen némelyik ember. Az árvíz előtt jó volt neki és vajon mit csinál, ha nem jön az árvíz?) — Jó — válaszolta a tanácselnök — segítsünk minden emberen, ahogy tudunk, adjunk neki is az új telepen egy portát és építkezzen ott. — De a gazdasági épületem nem dőlt össze, nekem az mellett adjanak a köz. területből, ahol eddig laktam — nyakaskodott. — Azt nem lehet — válaszolta a tanácselnök —, de hogy a gazdasági épület se legyen probléma, adunk teherkocsit, felpakolhat rá minden épületet és ott ismét felépítheti, ez az egyedüli megoldás. De ő nem és nem hajlandó tágítani, inkább húzza-halasztja az építkezés megkezdését, pulykavörösen kiabál a tanácselnökkel — pedig nincs igaza. Elmúlott egy nyár, maga nem építkezett, de nem is segített senkinek, sőt, még a sa ját portáján sem akart rendet teremteni. EGYESEK még azt is kijelentik, hogy ha akarják, hogy legyen lakásuk, építsék fel. Ez aztán már mindennek a tetejel A cigánytelepről küldöttség ment a tanácshoz és kijelentették: „Még a minisztériumba is elmegyünk, ha nem építik fel a lakásunkat”. Ugyanakkor már ott volt a rendelkezés, amely szerint külön családi házat kapnak, összesen hetvenet, ugyanolyat, mint a községbeliek és majdnem „könyörögni” kellett nekik, hogy ássák meg a gödröt a másznék és merjenek vizet a mészoltáshoz. (Meg kell még jegyezni, hogy többségük eddig egészségtelen, háznak nem is mondható „épületekben” lakott.) sokat kap államunk TŐL a községnek ez a része is, éppen abból az elvből kiindulva, hogy nem teszünk különbséget az emberek származása, bőrének színe tekintetében és meg kell hagyni, jónéhány család, mint Kisbogdán Ferencék, Orsós Györgyék (Csirip) dolgoznak is erejüket megfeszítve, eddig is munkájukból éltek, és az elbírálásnál nem lehet őket egy kalap alá venni a többivel. De a becsületesség kérdését kell felvetni egyaránt azokkal a bogyiszlóiakkal szemben — legyen az akár cigány, akár nem — akik úgy képzelik el, hogy majd az ölükbe hull a „manna” és nekik azért nem kell tenni semmit. Bocsásson meg a világ, de nem tiszteletreméltó dolog egyes bogyiszlóiaktól az, hogy az ország támogatására közönnyel válaszolnak és maguk nem segítik min den erejükkel az építést. Ez becsületesség kérdése . . . Boda Ferenc így könnyebben megvalósul a% álom,.. Messze a kövesúttól, egy kis ■síkság és a domb találkozásánál terül el Kölesd-Hangos- puszta, az Uj Élet Termelőszövetkezet portája. A puszta lakóinak többsége termelőszövet, kezeti tag már, alig 4—5 egyéni gazda van még, de amint egresi néni mondja, nemsokára valamennyien együtt dolgoznak. — Megyek már megyek, hogy ma délelőtt mennyit zörög ez a telefon — méltatlankodott Egresi mama, s közben korát meghazudtoló fürgeséggel elsietett. — Megint az elnököt keresték — folytatta, mikor visszajött, — a tanácstól, azt akarja megmondani a tanácselnökt hogy megjött a tagosítást engedély, de nagyon is vártuk. m Igen, a Hangos-pusztai Uj Élet Termelőszövetkezetnek valamennyi tagja nagyon várta már ezt az engedélyt, pedig eddig is kitűnően gazdálkodtak, de ezután azt akarják bebizonyítani, hogyan lehet még jobb eredményeket elérni. Ért. hető Egresi néni boldog izgalma, hiszen harmadmagával dől gozik a tsz-ben és nem közöm, bős neki sem, hogy miből mennyi jut egy munkaegységre. Ez a kis izgalom azonban nem akadályozza Egresi nénit abban hogy a barátságos ismerkedés mellett elmondja nekünk, hogyan határozták el, hogy a tsz-be lépnek. — Négy éve annak, hogy elhatároztuk a gyerekekkel, nem vesződünk a 9 hold földdel, választjuk inkább „az új életet”. Persze most már köny- nyebb erről beszélni, benne élni, megszoktuk a jót, ezt nem azért mondom, mintha ezelőtt nem éltünk volna jól, de ma mégis könnyebb. És még menynyivel könnyebb, jobb lehetne, ha a férjem élne. Ezermester volt, mindent értett, sokat segíthetett volna a tsz-en. \ — Sajnos, sok áldozatot követelt a háború, ő elment, mi ittmaradtunk, hogy húzzuk tovább az igát. A földosztás után 9 holdat mondhattunk a magunkénak. Férfi nem volt a családban, így a nagyobbik lányom szántott-vetett, télen pedig kötöttünk, amelyért nyáron lekaszálták a két igavonó etetniválóját. — Sokat dolgoztunk igaz, de volt is eredménye. Teljesítettük a beadást és maradt is. A szomszédok többször mondogatták, hogy lépjünk be a tsz-be, nem nekünk való ez nehéz munka. Hallgattunk a jó szóra, kaptunk a termelőszövetkezeiben lakást és a pusztára jöttünk lakni, mert azelőtt Borjúdon laktunk. — Egyik lányom munkacsapatvezető' tavaly, meg az idén is kitüntették Kiváló Termelőszövetkezeti Tag jelvénnyel és oklevéllel. A másik lányom a tsz könyvelője, a harmadik férjhez ment, de a vő együtt dolgozik velünk. — Komolyan, nagyon sokan nem hiszik el azt, hogyan élnek a tsz-tagok és sokan, sokszor csak intenek, ha tsz-re fordul a szó. Pedig nagyon jó itt, sokkai könnyebben valósítja meg az ember régi álmát, vágyát és hogy ez mennyire így van, arra a következő kis történetet mondom el. — Annakidején szerettünk volna házat építeni el is kezdtük, de nagyon sok minden hiányzott még. Tavaly aztán mondtam a gyerekeknek, hogy építsük fel a házat. Igényeltünk téglát, cserepet, amelyet a vontató hazahordott és a tsz tagok> meg a jó szomszédok segítségével felépítettük a házat. — Mosolyogni kell még most is, ha az egyik borjádi szomszédomra gondolok. Négy évvel ezelőtt azt mondta nekem ez a szomszéd, lépjen csak be maga is, aztán majd egyszerre építünk. Mi beléptünk, felépült a ház, igaz, ő is belépett, de később mégis kimaradt. Mondta is a jó múltkorában, hogy nem gondolta volna hogy a mi házunk előbb kész lesz. Sajnos, neki nincs „tehetsége’’ az építéshez. — Kész lett, az idei keresettel pedig teljesen rendbehoz- zuk, berendezzük. Az ólban röfögnek a hízók, szépen ad a tehén is, de pénzt jelent az a 80 darab baromfi is, amelyek az udvaron szaladgálnak. — így élünk mi, dolgozunk, tervezgetünk és látjuk, hogy nem hiába, mert a föld mindig többet az igazi gazdáinak. —y —a. Idien, jí magágyba vessük az őszieket Az elkövetkezendő napok, hetek legfontosabb feladatainak egyike, hogy a legjobban végezzék ej mindenhol az őszi munkákat. Ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Czapáry László elvtáns, az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságának vezetője válaszolt lapunk munkatársának. KÉRDÉS: Hogyan, mikor készítsük elő a talajt az őszi vetések, árpa, rozs és búza alá? FELELET: Az őszi talajelőkészítésnél legelőször is figyelembe kell venni, hogy mi volt az elővetemény. Ha az elő- vetemény után talajunk jó szerkezetű és tiszta, akkor a vetőágy sekély műveléssel is elkészíthető, így például egy aránylag gyomtalan borsóföldön a fordítás nélküli talajművelést lehet alkalmazni, vagyis kétszer tárcsázunk, hengerezünk és a gyomosodástól függően kultivátorozzuk a talajt. Egyéb előveteményeknél a tarlóhántás után szükséges egy középmély vetőszántás utána hengerezés. A vetés előtt már nem kell újra szántani, de lehet a talajt tárcsázni, kul- tivátorozni. Meg kelj említenem azt is, hogy a talajelőkészítéssel egy- időben végezzük a talajigénynek megfelelően a műtrágyázást is. Mi, holdanként 120—150 kiló szuperfoszfátot, 50—60 kiló kálisót és 30—60 kiló pétisót szórunk, amennyiben a talaj azt megkívánja. KÉRDÉS: Mikor vessük az őszieket, mi a korai vetés előnye? FELELET: Hosszú éveken keresztül bevált módszer az ősziek korai vetése. Az őszi árpát szeptember első napjaiban vetjük, a rozsot szeptember 20-ig a földbe tesszük és ezután legkésőbb október 15-ig elvetjük a búzát is. Az elmúlt évben még szeptemberben elvetettük búzavetésünk 40 százalékát. Ennek lett az eredménye, hogy 554 holdon átlag 14 mázsa 12 kiló termést takarítottunk be. Egy 50 holdas tábla 19 mázsa 16 kiló átlagtermést adott. Kétszázharmincöt hold átlaga pedig 16 mázsa 50 kiló volt. Ezek a számok bizonyítják a korai vetés fontosságát. A korai vetés nagy előnye: biztosítja a magas átlagtermést, a növények jól megerősödnek és kellően bokrosodnak a tél beállta előtt. Ahhoz tehát, hogy a következő évben jó termést tudjunk a gabonafélékkel elérni, elengedhetetlenül szükséges hogy jól előkészített talajba, időben vessünk. Mi rejtőzik egy telefonbeszélgetés mögött ? Hétfőn este tömegével indultak az emberek a városi kul- túrház (színházunk) felé' hogy megnézzék a Pécsi Nemzeti Színház művészei előadásában „Szabin nők elrablása” c. há- romfelvonásos zenés előadást. Az érdeklődök legnagyobb meg lepetésére azonban a bejáraton felirat állt, ami tudatta, hogy a vendégszereplés elmarad, szeptember 10-én tartják meg. Hogyan is történt ez a hirtelen színváltozás? Kísérjük végig és nézzünk mögéje ... Hétfőn délelőtt 10 órakor cseng a telefon a kultúrház irodájában, s a vonal másik végén (Pécsett) Gyöngyösi elvtárs, a színház vidéki szervezője érdeklődik, hogy milyen az elővétel. Megkapja ® választ: Eddig 800 forint, de megnyugtatásként közük vele, hogy telt házra lehet számítani. O nem bízik és kevesli az eddig megmutatkozó érdeklődést (pénzben kifejezve) s megjegyzi, hogy nem ígéri biztosra a jövetelt. Két és 3 óra között ismét telefonálni fog — ígéri — és majd pontos választ ad. Egy óra elmúltával ismét cseng a telefon ismét Pécs, de most Lóman elvtárs beszél' a színház titkára és közli, hogy az előadás elmarad. — De 2000-en felül van már az elővétel, — próbál alkudni a kultúrház igazgatója. Egy kis csend következik, de visszatáncolni már nem lehet, hisz Pécsett kimondták a végszót ... elmarad. Azzal próbálja megmagyarázni a vonal másik végén beszélő, hogy két színészük Romániába utazott... Ennyi a történet és mi van mögötte? Úgy látszik, hogy a színház keveselte a 800 forintos ••lővé- telt és nem bízott abban, hogy kifizetődik az előadás, persze ezt mondani az elhalasztás okául kellemetlen, ki kellett találni valami okosat. Azt, hogy két színész elutazott Romániába. Ha ez valóban így történt volna, akkor az első telefonbeszélgetés alkalmával is tudnia kellett Gyöngyösi elvtársnak. Ezek alapján jogunkban áll tehát kétségbevonni a színészek elutazását, mert nagyon gyors utazásnak mondható' ha valaki egyik óráról a másikra lendül át Pécsről Romániába. De kénytelenek vagyunk nem elhinni azért is, mert előtte való napon Tolnán játszották ugyanezt a darabot a pécsi színészek. A szekszárdi közönség várja a pécsi művészeket, — ha eredményesek lesznek a színházzal folytatott tárgyalások, melyek során sűrűbben látogatnak el majd hozzánk — szeretné egy kicsit magáénak is mondani őket és szeretné természetesen' ha nem vezetnék félre. B. G. Szülők Akadémiája A Társadalom, és Természet tudományi Ismeretterjesztő Társulat előadássorozatot indít Szülők Akadémiája címmel Szekszárdon, Gyönkön Tamásiban és Bonyhádon. Szekszárdon az általános gim náziumban: ' Szeptember 21: Miért hazudik a gyermek? Október 12: Szülők felelőssége az erkölcsi nevelésben. November 2: Szerelmes a fiam (lányom)! November 23: Jampec és a jólnevelt ifjú. December 14: Az ifjúság olvasmányai. Gyönkön az általános gimnáziumban: Október 12: Az iskola és a cselád felelőssége a gyermeknevelésben. Október 26: Hogyan segítheti a szülő gyermekei tanulását? November 9: A gyermek és a játék. November 23: A serdülőkor nevelési problémái. December 7: Művelt magatartásra nevelés a családban. Tamásiban az általános iskolában: Október 7: Hová juttat_ ja gyermekeinket a helytelen nevelés? Október 21: Miért hazudik a gyermek? November 4: A serdülőkor nevelési problémái. November 18: Illem- tudó, jóízlésű, művelt gyermekek nevelése? December 2: Szülők felelőssége az erkölcsi nevelésben. Bonyhádon az általános gimnáziumban: Október 5: Hovájuttatja gyermekeinket a helytelen nevelés? — Október 19: Miért hazudik a gyermek? November 2: Szerelmes a fiam (lányom)! November 16: Jampec és a jólnevelt ifjú. November 30: Szülők felelőssége az erkölcsi nevelésben.
