Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-01 / 180. szám
NAPLÓ Világ proletárjai egyesüljetek ! TOLNAI AZ MDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TAKÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 180. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZERDA, 1956 AUGUSZTUS 1. r---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------~\ ^IWh. ftz üz elsőrendű feludftt^ hogy u regi es új káderek összeforrjanak, hogy a harcokban megedzett régi és uj káderek együtt harcoljanak a Központi Vezetőség, a párt politikája érvényesítéséért.“ (Az MDP Központi Vezetőségének 1956. július 18—21-i ülésének határozatából) V. _______________________________T______________J Á kormány beszámolója az Országgyűlés előtt 1 i i 1 Hegedűs András elvtárs beszámolója Az országgyűlés első napján beszédet mondott Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke. — Nem egészen nyolc hónap telt el azóta, hogy a Minisztertanács beszámolt tevékenységéről az országgyűlésnek. E rövid idő alatt nagy fejlődés ment végbe hazánk politikai és gazdasági életében: tovább szilárdult népi demokratikus rendszerünk; a munkások, a dolgozó parasztok és az értelmiségiek eredményes munkája nyomán jelentős sikereket értünk el az ipari és a mezőgazdasági termelésben, s ennek hatása egyre inkább érezhetővé válik népünk anyagi és kulturális szükségleteinek jobb kielégítésében, (külkereskedelmi helyzetünk megjavításában, az egész népgazdaság fejlesztésének meggyorsításában. — E sikerek továbbfejlesztésére, az előttünk álló feladatok eredményes megoldására kedvező feltételt, bizonyos mértékig új helyzetet teremtett a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének július 18—21-i ülése azzal, hogy — helyesen alkalmazva a magyar viszonyokra a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa határozatait — nagy jelentőségű politikai, gazdasági és kulturális programot adott egész szocialista építőmunkánknak. A Központi Vezetőségnek a második ötéves terv irányelveiről hozott határozata irányt mutat a kormány számára is a népgazdaság fejlesztésében, a dolgozók anyagi és kulturális életkörülményeinek megjavításában. A Minisz tertanács legutóbbi ülésén kötelezte a minisztereket, az Országos Tervhivatal elnökét és az országos földhatóságok vezetőit, hogy e határozat szellemében dolgozzák ki a részletes második ötéves tervet, amelyet még ez év decemberében a Minisztertanács az or- ná cr gyű lés elé kíván terjesz teni. — A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozatai ismételten bebizonyították, hogy pártunk egész dolgozó népünknek hivatott vezető ereje. A Minisztertanács, mint a legfelső államhatalmi szervünknek, az országgyűlésnek végre hajtó szerve, legfontosabb feladatának tartja, hogy gyakorlati intézkedésekkel, tettekkel segítse pártunk Központi Veze tősége határozatainak valóra váltását. Ez vezetett bennünket a Minisztertanács működéséről szóló beszámoló elkészítésénél is. A Minisztertanács az elmúlt időszakban elsősorban a gazdasági kérdések megoldására összpontosította figyelmét. El sőrendű kötelességének tartotta, hogy a termelés irányításának megjavításával, magasabb színvonalú szervező-vezető munkával elősegítse a népgazdaság fejlesztése ütemének a meggyorsítását, és ily módon biztosítsa a lakosság életkörülményeinek következetes javításához szükséges anyagi feltételeket. Hazánkban, mint erősen iparosított országban, az ipar fejlődésének van a legnagyobb jelentősége. A Minisztertanács, az országgyűlés által jóváhagyott 1956. évi népgazdasági tervnek megfelelően ,az elmúlt időszakban célul tűzte ki. hogy az ipart az ország adottságainak és szükségleteinek messzemenő figyelembevételével fejlessze tovább. Ezt szem előtt tartva, a Miniszter- tanács az egyes iparágak fejlesztésének arányát állandóan figyelemmel kísérte, arra törekedett ugyanakkor, hogy meggyorsítsa az ipar műszaki színvonalának fejlesztését, az új gyártmányok termelésének bevezetését, az új, korszerű, technológiai eljárások alkalmazását. A szocialista ipar első félévi tervét 2,2 százalékkal túlteljesítette. Különösen ki kell emelnünk a szénbányászatban elért eredményeket. Az ipari termelés eredményei elsősorban hős munkásosztályunknak köszönhető. Engedjék meg, hogy e helyről is tolmácsoljam a Minisztertanács forró köszönetét bányászainknak, kohászainknak, az ipar összes munkásainak, műszaki vezetőinek és dolgozóinak nagyszerű teljesítményükért, becsülete,s és áldozatos helytállásukért. (Nagy taps.) A kormány a következő hónapokban az ipar területén legfontosabb feladatának, a fűtőanyag és az energia- ellátás zavartalanságának biztosítását és az anyag - ellátás megjavítását tekinti. A Minisztertanács foglalkozott a folyékony és szilárd fűtőanyagellátás helyzetével, s intézkedéseket tett a második félév szükségleteinek biztosítására, a közeljövőben pedig megvizsgálja a színesfém, a vegyianyagok, a hengereltáru és építőanyagellátás kérdéseit. Megállapítható azonban az is, hogy a tárgyi nehézségek mellett az anyagellátást az anyag- gazdálkodás szervezetében levő hibák, elsősorban a gazdálkodás rendkívül bürokratikus volta is nehezíti. Ezért folyamatban van az anyag- gazdálkodás egyszerűsítésére vonatkozó javaslatok kidolgozása is. A Minisztertanács eddigi és tervezett intézkedései elősegítik az anyagellátás megjavítását, de nyomatékosan fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy nálunk különösen nagy jelentősége van az anyagtakarékosságnak. Január elsejével rendezik az anyagárakat Hegedűs elvtárs ezután bejelentette, hogy 1957. január elsejével az önköltségnek megfelelően rendezzük az anyagárakat. Ezzel az intézkedéssel és megfelelőbb anyagtakarékosságra ösztönző prémiumrendszer kialakításával, valamint más rendszabályokkal olyan helyzetet akarunk teremteni, amely jobban ösztönzi vállalatainkat arra. hogy a rendelkezésükre bocsátott anyagból a lehető legtöbb s ugyanakkor legjobb minőségű terméket állítsák elő, indokolt esetben még több Tetmunka ráfordítással is. Az ipar vezetése előtt álló feladatait közül egyik legfontosabb a műszaki színvonal emelése. Az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács — amelyre a műszáki fejlesztés megvalósításában fontos szerep hárul — már megkezdte a műszaki fejlesztés legfontosabb kérdéseinek megoldását és segítséget nyújtott a kormánynak egyes olyan nagyfontosságú, bosszú időre szóló program kidolgozásában is, mint a vasúti vontatás korszerűsítése, valamint az ezzel szorosan összefüggő Diesel-motorgyártás korszerűsítése. Mezőgazdaságunk fejlődése gazdasági évben, ily módon biztosítani tudtuk a lakosság húsellátását. Ugyanakkor szarvasmarhate- nvésztésünk fejlesztése érdekében a Minisztertanács jelentősen emelte a vágómarha árát, amelynek szabadiéivá- rérlási ára jelenleg két és félszerese az 1953. évinek. Nagy részt ezen intézkedések hatására szarvasmarhaállomá- nvunk csökkenése megállt, sőt az utóbbi időben már lassú fri'ődés tapasztalható. A kormány intézkedéseinek eredményeként az utóbbi időben sokat javult a begyűjtési fegyelem is. Az 1956. évi országos begyűjtési tervet teljesítettük, és a folyó év első félévére. esedékes együttes beadási tervet is túlteljesítette a mezőgazdaság. A kormány az országgyűlés színe glőtt mond köszönetét dolgozó parasztságunknak szorgalmas, odaadó, népi demokratikus rendszerünket lelkesen támogató munkájáért. (Taps.) A továbbiakban Hegedűs elvtárs kiemelte, hogy a kormány orvosolta középparasztságunk egy részének becsületét sértő — őket hátrányos helyzetbe hozó — hibás intézA mezőgazdaságról szólva, Hegedűs elvtárs rámutatott, hogy egész népgazdaságunk helyzete és az életszínvonal ala kulá.sa szempontjából milyen nagy jelentőségű a mezőgazda ság elmaradottságának felszámolása, a korszerű, fejlett nagy üzemi gazdálkodás kialakítása. A kormány már eddig is több fontos intézkedést tett a mezőgazdasági termelés fejlesztéséért. Megjavult a mezőgazdaság ellátása vegyi anyagokkal, kis gépekkel, különféle alkatrészekkel. Ugyanakkor azonban nem tudtunk javulást elérni a műtrágyaellátásban. A. kormány a mezőgazdasági termelés fellendítését, a mezőgazdasági munkák minőségének megjavítását és a bőséges termés elérését —a termeléshez szükséges anyagok és gépek biztosítása mellett — a dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok anyagi érdekeltségére is építi — hangsúlyozza Hegedűs elvtárs. majd ismertette az ezzel kapcsolatos korábbi intézkedéseket. Megállapította, hogy az 1955—56. évi akció keretén belül több mint két- szerannyi sertés szállítására kötött az állam szerződést, mint az elmúlt A kormány úgy látja, hogy a műszaki fejlesztés megjavítása érdekében gyors előrehaladást kell elérni a gazdasági vezetés megjavításában vállalati és minisztériumi szinten egyaránt. Meg kell változtatni azt a gyakorlatot, hogy a műszaki fejlesztési feladatok elhanyagolásáért nem alkalmaznak olyan felelősségrevonást, mint egyéb tervszámok nem teljesítése esetén. Hegedűs elvtárs ezután részletesen szólott épülő létesítményeink jelentőségéről, majd kiemelte: A kormány teljes mértékben tudatában van annak, hogy a lakosság életszínvonalának emelése, népgazdaságunk további fejlesztése, mindenekelőtt az ipar előtt álló feladatok maradéktalan megvalósításától függ. Biztosak vagyunk abban, hogy munkásosztályunk,. műszaki értelmiségünk a kormány intézkedéseit kedvezően fogadja és az elkövetkező hónapokban további új, nagy sikereket érünk el a szocialista iparosításban, iparunk sokoldalú fejlesztésében. kedéseket és ezzel jelentős lépést tett előre a munkós- paraszt-szövetség megszilárdítása, a parasztság termelési kedvének növelése érdekében. A mezőgazdasági termelés fellendítése elválaszthatatlan a mezőgazdaság szocialista átszervezésétől és ezért a kormány legfőbb feladata állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink megerősítése és fejlődésüknek előmozdítása. Tudatában vagyunk annak, mily nagy jelentőségű munkát végeznek azok a dolgozó parasztok, akik a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépnek. A kormány támogatja és megbecsüli úttörő munkájukat és teljes erejével segíti, hogy minél gyorsabban komoly eredményeket érjenek el és ezáltal mind meggyőzőbben bontakozzék ki a nagyüzemi termelőszövetkezeti gazdálkodás fölé nve. Kedvező terméskilátások A megnövekedett anyagi érdekeltség, a termelés biztonságának fokozódása, a javuló agrotechnika és a kedvező időjárás eredményeként ebben az évben termés- kilátásaink általában jók, sőt egyes növényeknél a tavalyinál jobbnak mutatkoznak. Minden lehetősége megvan annak, hogy a mezőgazdaság ez évi tervét túlteljesítse. Búzából, rozsból és árpából a tavalyihoz hasonló termést várunk. Kapásnövényeink közül a burgonya és a cukorrépa a múlt évinél is jobb termést ígér, és alapjában egészségesen fejlődik álattenyésztésünk is. Az elért eredmények ellenére azonban meg kell mondanunk, hogy az előrehaladás nem olyan ütemű, hogy teljes mértékben kielégítené dolgozó népünk növekvő igényeit. Igen nagy erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a Központi Vezetőség júliusi határo zatában megszabott feladatokat teljesíteni tudjuk. A kormány fontos kötelességének tekinti a mezőgazdaság gépesítésének meggyorsítását. Ezért gyorsan át kell térnünk az új magyar univerzális traktor gyártására és a legváltozatosabb munkagépeket kell gyártani. Fontos feladatunk a mező- gazdaság műírágyaellátásának állandóan növekvő mértékben való biztosítása, elsősorban nitrogén műtrágyatermelésünket kell nagymértékben fokoznunk. További javaslatok kidolgozása van folyamatban, amelyek során átdolgozzuk a termelőszövetkezetek számára adott összes hitelek feltételeit és termelőszövetkezeteinknek kedvezőbb, hosszabb lejáratú és alacsonyabb kamatú hitelfeí tételeket állapítunk meg, ugyanakkor lehetővé tesszük, hogy a régi hitelek nagy részét is már az új, kedvezőbb feltételek mellett fizethessék vissza. A kormány további intézkedéseket kíván tenni a termelőszövetkezetek megszilárdítása és nagyobb önállóságának biztosítása érdekében. Javaslatok kidolgozása van folyamatban az idős és munkaképtelen termelőszövetkezeti tagok nyugellátásának rendezésére, kisebb tégla- és cserépgyártó üzemek, mészégetők, kőbányák, nádasok és a termelő- szövetkezetek területével határos 50 kát. holdnál kisebb állami erdők átadására a termelőszövetkezeteknek. A kormány a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének július 18—21-i határo zata alapján hathatósan támogatni kívánja a szövetkezés egyszerű formáit is: termelőszövetkezeti csoportokat és a földművesszövetkezetek keretében megalakuló zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermelő, állat- tenyésztő csoportokat, valamint géphasználati társulásokat. Az életszínvonal emelése Az ipar terveinek teljesítése és részbeni túlteljesítése, a mezőgazdaság termelésének kedvező alakulása lehetővé tette, hogy a kormány az előirányzatoknak megelőzően intéz - kedéseket tegyen a lakosság jövedelmének növelésére, életkörülményeinek javítására. Az intézkedések eredményét szemléltetően bizonyítja, hogy ez év első felében több mint másfélmilliárd forinttal több áru jutott a kiskereskedelmen keresztül a lakosságnak, mint az elmúlt év első fél évében. Az eddig végrehajtott bérügyi intézkedéseink, amelyek között legjelentősebbek az építőiparban végrehajtott bérrendezés és a legalacsonyabb keresetek emelése, az erre a célra ez évben rendelkezésre álló keret legnagyobb részét már igénybe vették. A fennmaradó részt az év hátralevő időszakában különböző,. már elkészített bérügyi intézkedésekre használjuk fel; ezek közül egyik legjelentősebb a MÁV és a Posta havidíjas dől gozóinak életbelépő bérrendezése. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének javaslatára a kormány elhatározta, hogy az idén és a következő években nem bocsát ki új ál- lamkölcsönt. Ez az intézkedés a dolgozók legszélesebb körét érinti és lehetővé teszi, hogy jövedelmük, életszínvonaluk rövid idő alatt számottevő mértékben, közvetlenül érzékelhető módon emelkedjék. A fogyasztási cikkek májusban végrehajtott árcsökkentése, bérügyi intézkedéseink, a békekölcsönjegyzés elmaradása együttesen jelentős mértékben javítja a munkások és alkalmazottak életkörülményeit. A kormány jól tudja azonban, hogy az eddig végrehajtott intézkedések még nem elegendők minden jogos igény kielégítésére. Világosan látnunk kell azonban, hogy a dolgozó.? reáljövedelmének emelésére is érvényes az az aranyigazság: „Addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér“, s csak azt az árut oszthatjuk el, amelyet megtermeltünk. A további intézkedések lehetősége és üteme a legszorosabban összefügg i népgazdaság további fejlődésével, a termelés és a munka termelékenységének terv szerinti növekedésével. Az életszínvonal emelése érdekében tett intézkedéseink jelentősen növelték a lakosság reáljövedelmét nemcsak a városban, hanem a falun is. A kormány arra törekszik, hogy további előrehaladást ériünk el a dolgozó parasztság életszínvonalának emelésében is. Ennek előmozdítására törvényjavaslatot készít az országgyűlés elé a begyűjtésről, amelyben az az elv érvényesül, hogy a kötelező beszolgáltatás színvonalát a következő években se változtassuk meg. Fényesében a termelés növelését kívántuk szolgálni az új mezőgazdasági adórendszerrel is. Az életkörülmények megjavításában a dolgozók reálbérének növelése és a mezőgazda- sági termelők reáljövedelmének emelése mellett az egyik legfontosabb tényező a lakás • viszonyok megjavítása. A kormány e téren több jelentős intézkedést hajtott végre. 1954-ben és 1955-ben állami erőből közel kétszer- annyi lakást építettünk, mint 1950-ben, 1950-hez képest háromszorosára nő az állami erőből ez évben épített lakások száma. Fellendült a magánerőből történő lakásépítkezés is. Ezt az állam hosszúlejáratú hitellel és építőanyaggal segíti. Jól tudjuk azonban, hogy ezek az intézkedések nem hozhatnak olyan gyors eredményt, mint amilyent az igénylők száma és az igények indokoltsága megkövetelne. A központi intézkedések mellett ezért a lakásépítés terén igen nagy szerepük van a helyi erőforrások feltárásának. A napokban hoztuk nyilvánosságra a Minisztertanács határozatát a helyi építőanyaggyártás támogatásáról. Ennek keretében rövidlejáratú hitel biztosításával kívánjuk elősegíteni és serkenteni a tanácsokat és vállalatokat a helyi lakásépítéshez szükséges építőanyagok előállításában. Igen hasznos a nagyüzemek dolgozóinak az a kezdeményezése is, mellyel a terven felüli nyereségnek az üzemeket illető részéből és más, az üzem rendelkezésére álló erőforrásokból — felhasználva a lakásépítés ben érdekelt dolgozók társadalmi munkáját is maguk is hozzájárulnak a tervezett nél több lakás építéséhez. A kormány e téren minden reális kezdeményezést helyesel, hasznosnak lát és támogat. A kormány — figyelembe véve a rumfogyasztás növekedésével előálló kórokat, a dolgozók jogos követeléseit és azt a lehetőséget is, hogy a tavalyi és az idei előreláthatóan jó bortermés lehetőséget nyújt a lakosságnak jobb minőségű borral való rendszeres és nagyobb mennyiségű ellátására — elhatározta, hogy augusztus l ével a rum és pálinka fogyasztói árát lényegesen (mintegy 50 százalékkal) felemeli s az egyéb égetett szeszféleségek árát is 20—30 százalékkal emeli. Ugyanakkor azért, hogy ez az intézkedés a dolgozók életszínvonalát, jövedelmét hátrányosan ne érintse, a fogyasztást a társadalom és a közegészségügy szempontjából kívánatosabb irányba fejlessze, a zsír árát kg-ként két forinttal csökkentettük (Taps), továbbá csökkentettük a szalonna és tepertő árát 10 százalékkal, az állami kereskedelemben kimért átlagos minőségű borok fogyasztói árát 20 százalékkal, az átlagos minőségű palackozott borokét pedig 10 százalékkal csökkentettük. (Taps.) Egyidejűleg a kormány több mint 30 százalékkal csökkenti a földművesszövetkezetek által forgalomba hozott bor forgalmi adóját és ezzel lehetővé teszi, hogy a borárakat a földművesszövetkezetek is leszállítsák. Ugyanakkor csökkenteni akarjuk a bor forgalmazása körüli még mindig sok megkötöttséget, hogy mondjuk az egri földművesszövetkezeti vagy állami ital boltban ne csak a budafoki borpince borát, hanem igazi egri bikavért . is ihassanak. (Taps.) A bor fogyasztói árának csökkentése nem érinti a termelőknek fizetett állami felvásárlási árakat, az árleszállítást teljes egészében az állami bevételek terhére azaz a rum terhére — fedezzük. A kormány úgy véli, hogy ezeket az intézkedéseket a dolgozó nép megértéssel és megelégedéssel fogadja. (Taps.) (Folytatás a 2. oldalon.)
