Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-11 / 162. szám
1956 JÚLIUS 11. lOftRAI NAPLÓ 3. PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « A Népbolt kommunistái felkészülnek az új oktatási évadra A társadalmi összefogás hozta létre az ozorai falumúzeumot Amint megjelent a Központi Vezetőség határozata az 1956— 57. évi oktatási évadra a Tolna megyei Népbolt Vállalat alapszervezetének vezetősége össze ült, hogy megvitassa, miként lehetne a legjobban előkészíteni, majd végrehajtani ezt a fontos feladatot. A megbeszélésbe bevonták azokat a propagandistákat, akik a tavalyi évadban sikerrel vitték az oktatást és jó eredményeket értek el. A propagandisták elmondták, hogy a legfőbb dolog a siker biztosításának érérdekében a hallgatók kiválogatása. Nem szabad előfordulni, hogy a tavalyihoz hasonlóan, adminisztratív módon válasszák ki a hallgatókat, amely végül is arra vezetett, hogy többen kimaradtak az ok tatásból. így például a marxizmus—leninizmus alapjai oktatási formánál 3—4 terhes anyát osztottak be, akik már eleve nem tudtak résztvenni az oktatáson. Továbbá olyan külszol gálatos dolgozókat is beosztottak, akiknek csak ritkán lehetett biztosítani a hazatérésüket az oktatásra. A hallgatók mostani kiválasz tásánál mindezeket figyelembe vették és a hallgatókat azokkal való előzetes megbeszélés alapján választották ki az önkéntes ség elvének teljes figyelembevételével, de odahatva, hogy minden kommunista érezze kötelességének az oktatáson való részvételt. így a tagság 70 százaléka vesz részt majd az oktatásban. A párttagokon kívül bevonták az oktatásba a pár- tonkívülieket is, akik a vállalat nál gazdasági funkciót töltenek be. A csoportbizalmiak már régebben foglalkoznak a vállalat azon dolgozóival, akik jó munNagy gondot okoz a jószágállomány eltartása az egyéni gazdáknál, de ,a termelőszövetkezeteknél is. ügy beosztani, hogy mindenből legyen elegendő újig — nem kis dolog, beosztással élni kell tudni. A termelőszövetkezetekben egyre jobban előtérbe kerül az állat- tenyésztés, mint a legtöbb jövedelmet adó gazdálkodási ág, egyre nagyobb gondot okoz tehát az, hogy meglegyen a szükséges mennyiségű takarmány. Ez nemcsak a termelőszövetkezet tagságának, vezetőségének jelent gondot, hanem a járási tanács mezőgazdasági osztályé nak is, mivel ők foglalkoznak közvetlenül a tsz-ek problémái val. Mint bárhol másutt, a szekszárdi járás termelőszövetkezeteiben is komoly gond a takarmányozás, amelyre az elmúlt évek sok tanulságos példát tud nak szolgáltatni. Főleg olyan példákat, mit eredményez, ha a termelőszövetkezetek nem jól gazdálkodnak a megtermelt takarmánnyal, nem osztják be úgy, hogy állandóan jusson belőle elég az állatoknak. Csaknem általános jelenség volt az, hogy amíg volt takarmány, addig kaptak az állatok, amennyi beléjük fért, amikor elfogyott, csak ezen-azon tengődtek. így volt ez tavaly is jónéhány termelőszövetkezetben, s amikor mindenből kiértek, akkor szakájuk, példamutató magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján kiérdemelték, hogy pártunk tagjai legyenek. Ezeknek a dolgozóknak is módot adunk arra, hogy az oktatásban vaío részvételen keresztül elsajátítsák azokat az alapvető tudnivalókat, amely nélkül pártmunkás el sem képzelhető. A kiválasztott propagandisták miután maguk is áttanulmányozták a párthatározatot, már is hozzáfogtak a hallgatókkal való beszélgetésekhez. Itt mindenek előtt arról beszélgetnek velük, hogy az önként vállalt kötelességet becsülettel kell végrehajtani. Értve ezalatt azt, hogy már most biztosítsák az oktatás megkezdésekor és az oktatási évad alatt is a foglalkozásokra mindig pontosan és jól felkészülten jelenjenek meg. A propagandisták nem tartják korainak ezt a felkészülést, megmagyarázzák a kijelölt hall gatóknak is, hogy az oktatásra A Tolna megyei tűzoltókat az idén hét esetben hívták különböző tűzesetekhez s munkájukkal töbszázezerforintos értéket sikerült megmenteniük. A tűzoltóság előtt a legnagyobb feladat azonban most áll, amikor a gabonaféléket kell megmenteniük a tűzkárok tói. Az elmúlt évben a jól megszervezett munka eredményeként gondatlanságból egyetlen tűz sem keletkezett a megyében s a tűzoltóság azt ladgáltak a járási tanácshoz, hogy szerezzen abrakot, takarmányt részükre. Az „úgy etetünk, ahogyan van“ elgondolás alaposan megbosszulta magát. Több termelőszövetkezetnél megtermelték ugyan a takarmányt, de hogy minél több jusson, el is adták. Tavasszal aztán úgy fordult, hogy nekik kellett megvásárolni a takarmányt mégegyszerakkora áron, mint ahogyan eladták az őszszel. Ez történt a tengelici Petőfi Tsz-ben. Az ősszel igen sok tengerit eladtak szabadon, s a szálastakarmánnyal sem gazdálkodtak megfelelően. Tavasszal aztán vagy 3—4 vagonra való takarmányt kellett vá- sárolniok, addigra az állatok kondíciója leromlott s ugyancsak veszteséggel járt. Hasonló volt a helyzet a harci Uj Élet Termelőszövetkezetnél is, ahol nem vágták le őszszel a kukoricaszárt, kevés volt a silótakarmány, elfogyott a szénájuk is, s ezt állataik — a megye egyik legjobb tehenészete — alaposan megsínylette. A 17 literes átlagról 8—10 literre csökkent a tejhozam, s időbe telik, amíg újból feljavítják. Mindez azért történhetett meg, mert nem tudták meg felelően beosztani a meglevő takarmányt. Az Uj Életbeliek elmehettek volna az Alkotmány Tsz-hez, megláthatták való jó felkészülés már fél siker. Elmondják még a propagandisták, hogy addig is, míg az oktatás megkezdődik, állandóan és rendszeresen foglalkoz zanak a hallgatók a napi párt- sajtóban közölt kül- és belpolitikai eseményekkel és azok kommentálásával s tanulmányozzák a megjelenő elvi kérdé seket tárgyaló cikkeket. Engel Dániel elvtárs például a napi sajtóban megjelenő cikkekről elbeszélget hallgatóival és azokat megvitatják. Ezeket a beszélgetéseket nemcsak most, a határozat megjelenését követő időkben eszközük, hanem ezt állandóan, folyamatosan kívánják folytatni. De nemcsak a propagandisták, hanem a pártvezetőségi tagok is foglalkoznak a hallgatókkal. A hallgatók pedig szívesen fogadják ezeket a beszélgetéseket. Orbánná és Hamvas Károly elvtárs igen nagy érdeklődéssel várja az oktatási akarja, hogy az idei nyáron se forduljon elő az aratással és csépléssel kapcsolatban. Az egész évben folyó tűzrendészet! felvilágosító munka — mellett a nyári munkák megkezdése előtt külön tűzrendé- szeti oktatást rendeztek a traktorosok részére. S egész nyáron állandóan ellenőrzik, hogy a traktoroknál, cséplőgépeknél és kombájnoknál betartják-e a tűzrendészeti szabályokat; volna, hogyan kell a takarmánnyal takarékoskodni. Újat ért a szemes, a szálastakarmány is, s a tehenészetben egész évben 8—9 liter között volt a fejési átlag, az Uj Barázda Tsz-nél hasonlóképpen. A járási mezőgazdasági osztály hiába próbálta magyarázni, hogy mire vezet, ha min den beosztás nélkül takarmá- nyoznak, nem használt semmit. — Mi tudjuk, hogyan kell csinálni — ez volt a vélemény. Nem lehet még ma sem mon dani, hogy most már minden rendben van, de már jobban gondolnak a termelőszövetkeze tekben az állatok takarmányozására, mint az előző években. Sok helyen használt az elmúlt évek leckéje. Gondosabban végzik el a kapások ápolását, a szálastakarmányok betakarítását. A harci Uj Életben érezteti hatását, hogy új vezetőség van, s jobban érvényesül a tag ság akarata. Befejezték már az árpaaratást, gondosan elvégezték a szénabetakarítást, a kapásokat is már másodszor ka pálták meg. Gondoskodnak a takarmányokról a medinai -Béke Tsz-ben is. Másodszor kapálták a kukoricát, a répát negyedszer, a burgonyát másodszor töltögették fel. Jobban érvényesül már a járási mezőgazdasági osztály segítsége is, a termelőszövetkezetek jobban meghallgatják taév előkészületeit, ami nem csoda, hiszen ők már a múlt évben is kiemelkedtek jó felkészültségükkel, és jó hozzászólásaikkal gazdagították a konferenciákat. A pártvezetőség tagjainak most az a legfontosabb feladatuk, hogy a már most megnyilvánuló lelkesedést állandóan felszínen tartsák. Fontos, hogy ezidén is, a tavalyihoz hasonlóan, az oktatás eredménye a gazdasági munkában is kifejeződjék, mert azok, akik az oktatás nyomán az elméleti tudásuk fejlesztésének szükséges ségét érzik, fokozottabb köteles ségtudással látják el gazdasági munkájukat is. A második ötéves terv nagyszerű távlatai a kereskedelem dolgozói számára is, komoly feladatokat szabnak meg. Ezeknek a feladatoknak a megoldása könnyebbé válik, ha pglitikailag képzett dolgozók hajtják végre. A hivatásos tűzoltók mellett 3900 önkéntes tűzoltó vigyáz Tolna megyében az idei termésre. Rajtuk kívül azonban, a tanácsok keretén belül majdnem ugyanennyi dolgozó vesz részt a figyelőszolgálatban. A társadalmi munkások minden községben éjjel, nappal szem. mel tartják a határt s állandó Összeköttetésben vannak a hivatásos tűzoltókkal. A figyelő- szolgálatot a betakarítás befejezéséig fenntartják. nácsaikat. A decsi példa is igazolja ezt. A Búzakalász Termelőszövetkezetben ugyanis egyesek azt kezdték híresztel- ni, hogy ezt sem osztanak, azt sem s annyira sikerült a tagságot fellovalni, hogy egy hétig nem mentek a közösbe dol- dozni, állt a növényápolás. Egy hét után a járási osztálynak és a szövetkezet vezetőségének sikerült megváltoztatni a tagság magatartását azzal, hogy aszerint lesz részesedés, ahogyan dolgoznak, teljesen rajtuk múlik, milyen lesz a jövedelem. A megváltozott hangulat eredményeként határozat született meg, hogy aki nem vesz részt a közös munkában — az egy hét alatt a tagság csak a háztájiban dolgozott —, attól munkaegységet vonnak le és kártérítésre kötelezik. Az első napon még ketten hiányoztak, de a következőn már dolgozott mindenki, sikerült végezniük a kapálásokkal. A szekszárdi járás termelő- szövetkezeteiben jobban halad nak a munkák a növényápolás ban, a takarmánybetakarításban, mint bármikor. Arra is megvan tehát a lehetőség, hogy megtermeljék a jószágállomány részére szükséges takarmányt. Az eredményekben, elmondhat juk, a járási tanács mezőgazdasági osztályának is része van. Ozorán két évvel ezelőtt gondoltak először arra, hogy egybegyüjtik a falu törté, nelmi és néprajzi emlékeit s állandó múzeumot rendeznek be a ma is teljesen ép várban .A terv annyival is inkább merésznek látszott, mert Tolna megyében még sehol nincs falumúzeum s az ozorai elgondolás is csak három ember fejében született meg. De ez a három ember, ifj. Pór Imre tanácsi dolgozó, Pintér Endre Zsigmond és Gácsi Ferenc pedagógus úgy gondolta, hogy a látszólagos nehézségek ellenére is megvalósítható tervük. Mert nehézség bőven akadt. A nemes ötletet mindenki csak elvileg támogatta, pénz azonban sehonnan sem érkezett, már pedig társadalmi munkával mégsem lehet mindent megvalósítani. Sőt egyelőre még helyi ség sem volt, mert a múzeum részére kiszemelt várat a Terményforgálmi Vállalat ren dezte be raktárnak, s először vele kellett megegyezni. De sok minden bíztató is volt, s ha a három lelkes ozorai múzeumalapító nem tett le szándékáról, nyilván ennek tudható be. Mert már az ötlet keletkezésekor gazdag magángyűjteményük volt amely a bronzkori emlékektől egész 1944-ig a községnek szinte egész történelmét magában foglalta. S itt volt, ha egyelőre terményraktárként is, az eszményi múzeum, az ozorai vár, mely mostani feltáratlan állapotában is, valóságos történelem. Építése a magyar humanizmus kezdetére esik, s gazdája Filippo Scolari, vagy ismertebb nevén Ozorai Pipó, számos olasz mestert csábított Ozorára. 1425 körül, a vár építésének idején itt dolgozott Masolino da Panicale firenzei festő, Ozora vendége volt Manetto Ammanati, az építész, aki Pipó 1426-ban bekövetkezett halála után Zsigmond bizalmas embere lett. De Ozora nemcsak a magyar humanizmus történetében játszott ma még nem tisz tázott szerepet. A község történelme 1848-ban egybeforrt az ország sorsával, s az ozorai példa, amelyről Illyés Gyula verset és drámát írt, minden időben a magyar bátorság és helytállás lelkesítő bizonyítéka marad. — Ha csak ez maradt volna meg a falu történelmi emlékeiből, — mondja ifj. Pór Ferenc, az egyik múzeum- alapító — ez is bőven elég lenne egy kisebbfajta múzeum berendezéséhez. — De a bronzkortól kezdve egész nap jainkig szinte minden korszakból vannak emlékeink. A Az Országos Mezőgazdasági Kiállításon, a most épülő külkereskedelmi pavilonban gazdag anyag várja majd a látogatókat A Monimpex világhírű magyar borokat, egyéb ita lókat, továbbá dohányneműe- ket, paprikát, mézet és édesipari termékeket mutat be. Az Agrimpex a legkiválóbb gabona és takarmányfélékkel, magvakkal vesz részt a kiállításon. A pavilon közelében hazai mezőgazdasági gépeinket mutatják be, többek között a ma római időkből igen gazdag érmeanyagunk van, mely a pannóniai római uralom minden pénzegységét magában foglalja. A szekszárdi levéltárban teljes egészében fennmaradt az 1766-os ozorai jobbágyfelkelés iratcsomója, — amit most dolgoz fel dr. Hadnagy Albert levéltáros. Nemcsak szájhagyományban, hanem tárgyi emlékeiben is sok minden maradt meg az 1800-as időkből, s még él az 1905-ös ozorai aratósztrájk több vezetője is, akik sok min dennel tudják gazdagítani múzeumunkat. Vannak emlékeink 1919-ből, s ami igazán ozorai kuriózum: az 1700-as évektől kezdve hiánytalanul megvan az ozorai csizmadiacéh irat gyűjteménye. A céh történetének érdekességéhez tartozik, hogy ez volt Magyarországon az egyetlen, — amely 1944-ig működött. Már elkészült a múzeum berendezésének terve is. A négy helyiséget úgy rendezik be, hogy a helytörténeti, helyi néprajzi és szőlészeti kiállítás mellett egy szabad termet hagynak időszaki kiállításoknak. Az első ilyennel az ozorai születésű mártírhalált halt karikaturista, Rán- ki József (Roxi) emlékének adóznak. Társadalmi munkában nem volt hiány Ozorán, de a pénzzel annál inkább. A minisztérium nem adott pénzt, a megyei tanácsnak nem volt „kerete”. Szerencsére azonban akadtak olyan források, amelyekre az első időben nem is gondoltak. A megyei ktsz-ek egyenként 100—100 forintot juttattak el az ozoraiaknak, a községfejlesztési alapból most várnak 3000 forintot, de jelentősen segítette a gondolat megvalósulását a járási tanács és a környező földművesszövetkezetek is. Ma már együtt van a berendezéshez szükséges tízezer forint, a Terményforgalmi Vállalat pedig a szokásos huza-vona helyett átadja, mégpedig helyreállítva és kitakarítva azt a négy termet, ahol augusztus 20-án megnyílik az első Tolna megyei falumúzeum. — Ez most már végleges dátum —, mondja ifj. Pór Ferenc. — Hosszú volt az út idáig s kérdés, múzeumunkat hogyan tudjuk fenntartani a jövőben. Valami minimális támogatás kellene, mondjuk évi 2—3000 forint, s akkor a fejünk se fájna. Ez igazán nem nagy összeg. De lesz-e olyan költségvetési rovat és alrovat, amely a jövő évben majd nem feledkezik meg az ozoraiakról. CS. L. már külföldön is jólismert AC 400-as kombájnt, a DR 413-as traktort, az M25-ös univerzális traktort. A Ferunion kerékpárokat, edényeket, sport- és vadászfegyvereket állít ki. A kiállítás három „exportistállójában“ a külföldi szakembereknek módjuk lesz megismerni a kiváló magyartarka és tisztavérű szimentáli szarvas- marhákat, az arab nónius és lipicai méneket, a muraközi és belga igáslovakat és több más értékes tenyészállatot. Legyen elég takarmány az állatoknak ehhez a járási mezőgazdasági osztály is segítséget ad 3900 önkéntes tiizalté és ugyanennyi társadalmi munkás vigyáz az idei termésre Tolna megyében Előkészületek az Országos Mezőgazdasági Kiállításra
