Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-21 / 171. szám
2; TOLNAI NAPLÓ 1956 JÚLIUS 21. B munkásosztály akcióegysége szükséges és lehetősége megnövekedett M. A. Szuszlov elvtárs beszéde a Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusán KOMMENTÁR Párizs (TASZSZ) A Francia Kommunista Párt XIV. kongresszusán a Szovjetunió Kommunista Pártjának üdvözletét M. A. Szuszlov tolmácsolta. Szuszlov üdvözlőbeözédében többek között a következőket mondotta: Az egész világ ismeri es értékeli azt a ' hatalmas hozzájárulást, amellyel a serény és tehetséges francia nép a tudományt, a kultúrát, az emberiség általános haladását, a francia munkásosztály pedig a nem zetközi munkásmozgalom fejlődését segítette. Franciaország adta a világnak a párizsi kom- münt, amelynek emlékét — V. I. Lenin kifejezésével élve — nemcsak a francia munkások tisztelik, hanem az egész világ proletáriátusa. A dicső Francia Kommunista Párt joggal foglal el díszhelyet és élvez mély tiszteletet minden ország testvéri kommunista és munkáspártjai között. Megérdemelt szeretet és tisztelet övezi az önök pártjának oszt^lyharcokban edzett vezető magvát, az önök Központi Bizottságát és Maurice Thorezt, kedves barátunkat és elvtársunkat, a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló harcosát. Franciaország dolgozói a kom munista párt zászlai alatt eltökélten harcoltak és harcolnak az új háború veszélye és az európai háborús tűzfészkek újjászületése ellen. A francia népnek, éppúgy, mint a szovjet népnek és más népeknek is létfontosságú érdeke, hogy elősegítsék a béke és a biztonság szavatolását Európában és a francia nép ebben a szent ügyben mindig számíthat a szovjet nép segítségére és együttműködésére, A francia kommunisták jól látják, hogy Franciaország munkásmoz... A „Canada“ név a „kan- natha“ indiánus szóból származik és annyit jelent, mint „kunyhó csoport.“ Az első fehér emberek, akik erre a föld re léptek, ilyen indián kunyhókból álló telepeket találtak ezen a földön és a kannathák- ból Canada maradt. Történetéről csak annyit, hogy 1534- ben egy Cartier nevű francia kalandor hajózott fel a Szt. Lőrinc folyón és hazatérve ő hívta fel először a francia király figyelmét erre a pompás földterületre. Néhány év múlva ismét meglátogatta a folyó környékét és mai Quebec helyén egy Stadacova nevű indián falu lakóival békés érint kezést kezdett... Tulajdonképpen így kezdődött a két és fél évszázadig tartó francia gyarmatosítás. Ez alatt az idő alatt alapították a franciák a folyó egyik előre ugró partsze gélyén a Mont Royalon a mai Montreal várost. A francia kereskedőket különösen a prémáruk csalták ide és hamarosan meg is szerezték a kanadai prémek monopóliumát... Az első monopolista, Cartier két unokaöccse lett. Az igazi francia gyarmatosítás 1608- ban kezdődött, amikor Champ lain megalapította Quebec vá rosát a Szent Lőrinc folyó ten geri torkolatánál. A franciák békés kereskedelmet folytattak az indiánokkal, azonban ez idő alatt mégis temérdek vér folyt Canada birtoklásáért. A francia prémvadászok indiánusoknak öltözve, fakéregből font csónakjaikkal bebarangolták a folyó felső folyásait és torkolat vidékeit... és temérdek prémet szállítottak Quebecbe... A francia gyarmatokon kezdettől fogva nagyon kevés volt a nő és galmának további sikerei a munkásosztály akcióegységétől függnek. Az a tény, hogy a kommunisták és a szocialisták Franciaországban most mind gyakrabban szállnak síkra együttesen a közös érdekért vívott harcban, hogy a Francia Kom munista Párt jelen kongres*- szusa oly nagy jelentőséget tulajdonít az akcióegység kérdésének, ^dt bizonyítja, hogy Franciaország dolgozói igyekeznek és leakarják küzdeni a nehézségeket és gyorsabban megtalálni a feladat megvalósításának útjait. Az utóbbi időben közeledés történt különböző országok kommunista és szocialista pártjai között olyan kérdésekben, mint az atomfegyver eltiltásának és a fegyverzet csők kentésének, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének, a népek gazdasági és kulturális kapcsolatai kiterjesztésének, a gyarmati rendszer elleni harcnak szükségessége. Ez azt mutatja, hogy a munkásosztály akcióegysége szükséges és lehetősége megnövekedett. A Szovjetunió Kommunista Pártja a maga részéről megszilárdítja a testvéri kommu nista pártokhoz fűződő barátságát és arra törekszik, hogy a szocialista pártokkal, köztük a francia szocialista párttal is felvegye és kiterjessze a kapcsolatokat, hiszem meggyőződésem, hogy e kacsolatok a béke és a szocializmus ügyét mozdítják elő. Igaz — itt sajnálattal kell rámutatnom, — hogy a Francia Szocialista Párt küldöttségének országunkban járt egyes tagjai utazásukat korántsem a kölcsönös megértés elérésére igyekeznek felhasználni, hanem ezek a francia prémvadászok az úgynevezett „voyageurok“ rendesen indián lányokat vettek, vásároltak, vagy raboltak feleségnek, mert ezek az indián lányok a férjeikkel tudtak tartani a veszélyes vadász utakon is... Szép, romantikus életük volt ezeknek az első te lépeseknek... ez azonban nem tartott sokáig, mert rövidesen a franciák és angolok között a terület birtoklásáért kitört az élet-halál harc... Az Ohió medence birtoklásáért kezdődött a háború. A franciák eleinte győzelmet győzelemre halmoztak, különösen kitűnő tábornokuk — Montcalm vezetése alatt. De ez sem tartott soká, az angolok kitűnő ál- lamférfiuk, Pitt William vezetésével felismerték a gyarmatok nagy jelentőségét és Wolf tábornok parancsnoksága alatt hatalmas hadsereget küldtek Canadába és közben a megerősödött angol flotta meggátolta, hogy a francia anyaország a tengeren erősítést küldjön canadai seregeinek. A háború öt évig tartott és az öt év alatt a franciák sorban elvesztették canadai ál lásaikat és az 1763-as párizsi békében, Franciaország minden területéről lemondott, ami a Missisipitől keletre van. így lett angol gyarmat a mai Canada. Az amerikai angol gyarmatok szabadságharca idején Canada nem csatlakozott Washington tábornok csapataihoz... Ez nagyon érdekes ügy volt, mert hiszen a . canadai az objektivitás kölcsönös kötelezettségét megszegve, ha misan nyilatkoznak a szovjet rendszerről és népünk életéről. Előttünk nyilvánvaló, hogy a kommunistáknak és a szocialistáknak sok közös érdé kük és feladatuk van. S mi bizonyosak vagyunk benne, hogy nincs messze az idő, amidőn ezek az érdekek felül kerekednek a szocialista pártok egyes vezetőinek szűk törekvései felett. A jelenlegi körülmények kö. zött minden kommunista párt sikerét mindenekelőtt az határozza meg, mennyire teljesen fejezi ki és száll síkra a munkásosztály és a dolgozók érdekeiér*, országának nemzeti érdekeiért, politikai vonala mennyiben számol a konkrét nemzeti sajátosságokkal és hagyományokkal. A munkásmozgalom és a nép nemzeti érdekeinek végcéljait tekintetbe véve, minden párt maga határozza meg fel adatait. Nevetségesek azok az ellenséges koholmányok, hogy egy ország munkásmozgalmára kívülről erőszakolhatják rá a harc céljait és eszközeit. Ugyanakkor a kommunista pártokat a marxizmus—leniniz- mus egységes ideológiája, va Iamint a munkásmozgalom végső eszmei és a proletárinternacionalizmus elvei iránti hűség fűzi egybe szellemileg. Magától értetődik, hogy a mai viszonyok közt is fenn kell tartani és el kell mélyíteni a kommunista pártok kapcsolatait és együttműködését. A kommunisták kapcsolatainak elmélyítése annál is inkább szűk séges és természetes, mert a különböző országok kapitalista monopóliumai már régen olyan szövetségekbe és szervezetekbe tömörültek, amelyek megkönyfrancia telepeseket az angolok igázták le, míg a mai USA területén lévő gyarmatok angol telepesekből álltak. Az angolok fellázadtak az angolok ellen és ezt a francia anyaország támogatta, de a canadai francia telepek nem lázadtak angol leigázóik ellen... Az angol uralom alatt Ca nada csak lassan fejlődött. Változatlanul a prémkereskedelem volt a fő foglalkozás... Montreálban minden esztendőben prémvásárok voltak és ezeken a vásárokon vették meg az indiánoktól a gyarmatosítók a prémárukat — és ez volt a legnagyobb jövedelmi forrás, mert ócska gyöngyökért cserélték a drága hód, nyuszt és ezüst róka prémeket. Kanada tulajdonképpeni virágzása 1658-ban kezdődött, amikor két francia protestáns kalandor — Pierre Esprit Ba- disson és Medard Chuoart harmadik kalandos útjukra nyugatra indultak. A két kalandor áttelelt a Nepigon tónál és két esztendő múlva visszatértek Montreálba. Negyedik útjukon 1661-ben a Hudson öböltől Nyugatra azt a felvilágosítást szerezték az indiánoktól, hogy Hudsonon keresztül kitűnő prémvadász területek találhatók, de a kor mányzótól nem kaptak engedélyt a vadászatra és így az egyik éjjel megszöktek és az angoloktól kértek menedékjogot és segítséget. Kalandos nyítik a- munkás és nemzeti felszabadító mozgalom ellen folytatott harcukat. Érthető, hogy a kommunista pártok együttműködési formáit nem szabhatják meg holmi sablon szerint, amely minden korban és minden körülmények között alkalmas. Ezután Szuszlov elvtárs azokról a feladatokról beszélt, amelyeket jelenleg a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép megold, azokról a nehézségekről, amelyeket le kell küzdeniök, valamint az elért eredményekről. A szovjet demokrácia megerősödésének legnagyszerűbb kifejezése az az új politikai és termelési fellendülés, amely a Szovjetunió dolgozóit most elfogja — hangoztatta. — Az SZKP XX. kongresszusának határozatai új lendületet adtak a tömegek kezdeményezésének, alkotó aktivitásának. növelte bennük azt az érzést, hogy ők országuk gazdái. Az egész országgal együtt hatalmasan fellendül pártunk. A személyi kultusz elítélése és a pártélet lenini szabályainak, elsősorban a kollektív vezetés elvének teljes helyreállítása az egész pártmunka nagyszabású megélénkülésére, a kommunisták aktivitásának fokozódására a párt és a tömegek kapcsolatainak további megerősödésére vezetett. Az európai biztonság biztosításában és az új háborúk megakadályozásában nagy szerepe lehet Franciaország és a Szovjetunió békszerető baráti kapcsolatainak és együttműködésének. M. A. Szuszlov beszéde végén felolvasta az SZKP Központi Bizottságának a Francig Kommunista Párt XIV. kongresszusához intézett üdvözletét. körülmények között eljutottak Londonba, ahol II. Károly angol király támogatta a Hudson expedíció tervét és két hajót adott erre a célra. A két francia részvénytársaságot alapított és az egyik hajóval el is jutott a Hudson öbölbe.. Egyúttal a társaság monopólium jogot szerzett a Hudson öbölre. Óriási szabadságot szereztek és ezzel valósággal önálló kereskedő államot alapított ezen a területen a társaság... A társaság embe rei találták meg a Hudson környékén az első aranyrögöket és ezzel megkezdődött Kanada gyors virágzása — az aranyláz. A kalandorok tízez rei érkeztek naponta az Atlan ti óceáni kikötőkbe és ezek a kalandorok elárasztották Láb radort. — Napok alatt alakultak az új, hatalmas városok és mentek tönkre a már százados múltra visszatekintők... — íme Kanada... és amikor megszűnt az arany utáni hajsza, ugyanolyan ütemben néptelenedett el, mint ahogy a láz kezdetekor szaporodott... — Látja, ennyi mindent tudok Kanadáról, talán többet, mint saját hazámról... Ezen ne csodálkozzon, otthon nem tanított nekem ilyesmit Magyarországról senki... Én az iskolában csak a traktorokról, meg a téeszekről és Nagy Péterről meg a felszabadulásról tanultam... azt is elfelejtettem, mert nem érdekelt., és látja, egy délelőtt a torontói Canada múzeumban mit jelen tett?... Ne haragudjon, és nem akarom sértegetni most a hazámat és nem tudom hova ju tottak, amióta én elmentem —, de amit az én gyerekkoromban a hazáról tanultam, az nagyon kevés volt... (Folytatjuk.) Szerdán befejeződtek Tito és Nasszer elnök tárgyalásai, csütörtökön este pedig Tito, Nasszer és Nehru parafálta a három államfő brioni tárgyalásairól szóló közös nyilatkozatot. A jugoszláv—egyiptomi tárgyalások jelentősége elsősorban azon mérhető le, hogy a két ország messzemenően azonosak a világproblémák tekintetében. Egyetértettek annak megítélésében is, hogy folytatódik a nemzetközi hely zet pozitív fejlődése a világfeszültség csökkentése felé. A Brioniban folytatott tár. gyalások, amelyen résztvett Nehru miniszterelnök is, a három ország barátságának és további együttműködésének jegyében zajlottak le. A hármas találkozó a nemzetközi élet jelentős eseménye, s fontosságát csak aláhúzza A külügyminisztérium tájékoztatási főosztályán Rubin Péter rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminisztérium szóvivője pén teken sajtóértekezletet tartott, amelyen tájékoztatta a magyar sajó képviselőit az időszerű magyar külpolitikai kérdésekről. A külügyminisztérium szóvivője a következő kérdésekre válaszolt: KÉRDÉS: Hogyan értékeli a magyar—görög diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló nyilatkozat aláírását? VÁLASZ: A diplomáciai viszony felvétele jelentős lépés a két ország közötti kapcsolatok normalizálása útján s ugyanak - kor hozzájárul a különböző tár sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének további kibontakozásához is. Ismeretes egyébként, hogy a magyar—görög kereskedelmi kapcsolatok már néhány éve fennállnak és szépen fejlődnek. A legutóbbi kereskedelmi tárgyalásokon az árucsereforga- Icm 1956 évi volumenét a tavalyinak szinte háromszorosában állapították meg. A diplomáciai kapcsolatok felvételét nyomon fogja követni a függőben lévő gazdasági kérdések rendezése. Olyan görög követelésekről van szó, amelyek háborúelőtti kereskedelmi adósságokból és görög állampolgárok vagyonát Magyarországon ért háborús károkból erednek és amelyek a két ország szakértőinek becslése szerint nem tesznek ki jelentős összeget. Bizonyos vagyok benne, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvétele lehetővé teszi a kulturális együttműködés kialakítását is, annál inkább, mivel Magyarországon komoly hagyományai vannak a helén kul túra kutatásának. KÉRDÉS: Mi a véleménye Eisenhower elnöknek Kós Péter magyar követ megbízó- levele átadásakor mondott beszédéről? VÁLASZ: Eisenhower elnök beszédéből kitűnik a vitás kérdések rendezésére való törekvés. Örömmel üdvözlöm ezt a kétségtelenül pozitív nyilatkozatot és emlékeztetek arra, hogy a magyar kormánynak az Egyesült Államokkal szemben folytatott politikáját hasonló törekvés jellemzi. KÉRDÉS: Mi a véleménye Dulles, amerikai külügyminiszternek a július 11-i sajtó- értekezleten tett kijelentéséről a népi demokratikus országok „felszabadítását“ illetően? VÁLASZ: Dullesnek ez a kijelentése azt mutatja, az amerikai külügyminiszter vonakodik tudomásul venni, hogy ha zánkban és a többi népi demokratikus országban a szocialista rendszer szilárd és megingathatatlan. Egészen nyilvánhogy a tárgyalások befejezésének napján megérkeztek Brioniba az algériai Nemzeti Felszabadítási Front és a nemzeti felszabadítási hadsereg képviselői is. Az algériai politikusok emlékiratot adtak át a három államfőnek. Senki előtt nem lehet kérdéses, hogy a brioni hármas találkozó újabb lépést jelent a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez. Természe_ tesen még nem lehet lemérni, hogy a hármas nyilatkozat nemzetközi hatása mikor jelentkezik, de kétségtelen, hogy nemcsak Jugoszlávia, Egyiptom és India barátságát mélyíti el a brioni találkozó, hanem elősegíti a világbéke ügyét is. Erre vall az is, hogy a tárgyalások befejezésének napján az algériai nép küldöttei felkeresték a három államfőt. való, hogy a magyar nép, amely 1945-ben végleg felszaba dúlt és azóta bátran él szabadságával, az ilyen nyilatkozatokat beavatkozásnak tekinti, amelynek egyetlen célja, bátorítást adni a kapitalista rendszer restaurálását kívánó reakciós erőknek. KÉRDÉS: Mi a véleménye Magyarország részvételéről az Egyesült Atomkutató Intézetben és hogyan értékeli a szovjet kormánynak az atomenergia békés felhasználására irányuló általános európai együttműködésről szóló javaslatát? VÁLASZ: Az Egyesült Atom kutató Intézet megszervezéséről szóló egyezmény, melyet 11 ország — köztük a Magyar Nép köztársaság — kormánya a közelmúltban írt alá, komoly jelentőséggel bír az atomenergiá - nak békés célokra történő, az egész emberiség javát szolgáló felhasználása szempontjából. Világos, hogy az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos bonyolult kérdéseket egy olyan kis ország, mint hazánk, önállóan nem oldhatja meg. Amennyiben a szovjet kormánynak általános európai együttműködésre irányuló javaslatát az európai államok magukévá teszik, a magyar kormány, éppen a fenti okokból, örömmel csatlakoznék újabb, szélesebbkörű egyezményhez is. KÉRDÉS: Magyarország milyen munkát folytatott 1956 első felében az Unesco-ban? VÁLASZ: Az elmúlt félévben az Unesco-ban folytatott munkánkat egyes Unesco-akci- ókba való fokozott bekapcsolódásunk és az Unesco magyar nemzeti bizottsága tevékenységének megélénkülése jellemezte. Bizonyos fokig fejlődtek az Unesco tagállamainak nemzeti bizottságaival való kapcsolataink is. Résztvettünk megfigyelővel az Unesco végrehajtó tanácsa áprilisban rendezett madridi ülésén, a rádiók kulturális programjaival foglalkozó párizsi értekezleten, továbbá az Unesco szakértői értekezletén Géniben, melyen a békés együttélés elve tudományos vizsgálatának módszereit vitatták meg. Legutóbb az európai Unesco-tagál- lamok nemzeti bizottságainak franciaországi értekezletén fej tettünk ki hasznos tevékenységet. Jelenleg a novemberben sor- rakerülő Unesco közgyűlésen való magyar részvételt készítjük elő. A közgyűlés napirendjéhez Magyarország már eddig is számos jelentős javaslattal járult hozzá. Magyarország egyébként tagja annak a bizott Ságnak, amely a közgyűlésen az egyes tagállamok által benyújtott javaslatokat fogja fel dolgozni. (57. folytatás.) Sxamos Rudolf: Amerikából jöttem Kalandos történet A külügyminisztérium szóvivőjének tájékoztatója
