Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-17 / 167. szám

1956 JÜLIUS 17. TOLNAI NAPLÓ PART ÉS PARTÉPlTÉS « Erős pártszervezet — új termelési sikerek Hogy eszi jegyzetek A hőgyészi Uj Barázda Ter­melőszövetkezet nagy fejlődé­sen ment keresztül az elmúlt évek során, különösen ha ősz­től napjainkig számítjuk. Az el múlt évi 23 tagú termelőszövet­kezet ma már 78 tagot számlál, s nyolcvanheten dolgoznak rendszeresen a földeken. A munkalendület is nagyban nö­vekedett a tagok között. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint­hogy az árpát időben learatták, s van olyan kukoricájuk is, amelyet már harmadszor ka­pálnak. az Állattenyésztés fejlesztése érdekében nagy gon dot fordítottak a lucerna beta­karítására is. Ennek eredmé­nyeképpen már csak a második kaszálás betakarítása van hát­ra. De az is időben megtörté­nik, mivel a vágás géppel törté­nik, s lófogattal gereblyézik fel. Általában tehát jól men­nek a munkák a termelőszövet­kezetben, s ebben nagy része van a pártszervezetnek, amely igyekszik erejéhez mérten megfelelő felvilágosító, példa­mutató munkával segíteni. E nagy munkák meggyorsításával igyekeznek hozzájárulni, hogy ;a termelőszövetkezetben a be­tervezett 30 forintos munka­egység a zárszámadáskor bizto sítva legyen a tagság részére. E jó eredmények mellett mégis szólni kell a meglévő hiá nyosságokról, melyek fékezik hogy a termelőszövetkezet tagsá ga a nagyüzemi gazdálkodás ad ta minden lehetőséget kihasz­náljon a tsz erősítése, a tagok jövedelme növelésének érdeké­ben. Sokat lehetne javítani pél dául a tojás, a tejtermelés s a konyhakertészet jövedelmének növelése területén, de a szántó földi termények terméshozama emelése területén is. Hatalmas és dicséretreméltó munkát végeztek a termelőszö vetkezet tagjai akkor, ami­kor saját erejükből mintegy 160 000 forintos költségmegtaka rítással halastavat építettek. Ez azonban bizonyos hátránnyal is jár. Megszokták a termelőszö­vetkezet tagjai, hogy egy napi munkájuk eredményeképpen 2 —3, sőt több munkaegységet is szereztek. Ez a lehetőség a növénytermelésben nem min­den esetben adódik. Emiatt az­tán akad némi hiba a munka- fegyelem területén. Az egyik termelőszövetkezeti tag példá­ul ma mór előre kimegy a te­rületre megnézni, hogy milyen területen kell dolgozni, lehet-e ott 2—3 munkaegységet szerez­ni s ettől teszi függővé, hogy dolgozik-e. Van olyan is, aki másfél munkaegységért már nem szívesen dolgozik a terme­lőszövetkezetben, inkább nap­számba jár el máshova. MINDEZ AZÉRT ADÖDHAT elő elsősorban, mert a termelő- szövetkezet taglétszám-növeke­dése nem járt együtt a pártszer vezet erősödésével is. Ma, ami­kor a termelőszövetkezet tagiét száma majd a négyszeresére növekedett, a pártszervezet tag létszáma szinte ugyanott áll, mint évekkel ezelőtt, amikor egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Nem jut tehát a munkate­rületek mindegyikére kommu­nista. Gondoskodnak az állatok téli takarmányáról a tamási Vörös Szikrában Köztudomású termelőszövet­kezeti tagjaink előtt, hogy mit jelent az állattenyésztés. Ha egy termelőszövetkezetben nem elegendő, vagy kevés gon­dot fordítanak a jó állatállo­mány kiválogatására és nem utolsó sorban az állatok elegen dő takarmányának biztosításá­ra, akkor nem tudják gyarapíta ni közös vagyonukat, nem tud­nak év közben és zárszámadás­kor készpénzt osztani. A jó állatállomány biztos jö­vedelmet jelent, tudják ezt a tamási Vörös Szikra Termelő- szövetkezetben is. Az elmúlt hé ten a termelőszövetkezetbe jár­va arra kértük Filotás István elvtársat, a termelőszövetkezet elnökhelyettesét, hogy mondja el nekünk, mennyi jövedelmet várnak az állattenyésztésből és hogyan biztosítják a zavartalan áttelel tetést. — Termelőszövetkezetünk­nek több mint 2000 hold szántó területe van és ennek megfe­lelően alakult állatállomá­nyunk is. Négyszázötven darab szarvas marha, ebből 150 darab te­hén, 1500 darab sertés, 2000 darab baromfi, 400 darab juh és 80 darab ló képezi állatál­lományunkat. Természetesen valamennyi ta­gunk arra törekszik, hogy az állatállomány részére szüksé­ges takarmányt biztosítani tud­juk. Annak ellenére, hogy kö­rülbelül 1000—1500 mázsa szé­nát tett tönkre a víz, vélemé­nyem szerint mégis meg lesz az ■átteleltetéshez szükséges takar­mányunk. — Eddig betakarítottunk 3000 mázsa szálastakarmányt és készítettünk 800 köbméter zöldsilót. Tervünk szerint ebben az évben összesen 3000 köbméter takarmányt fogunk besilózni és mintegy 5000 mázsa szálastakarmányt fogunk még betakarítani. A szálas és a silótakarmá­nyon kívül körülbelül 5—6000 mázsa szemestakarmány, árpa, zab, kukorica, borsó a szükség­let, ami meg is fog teremni. — A szemes és szálastakar- mány tehát elegendő a zavarta­lan átteleltetéshez, de gondos­kodunk még arról, hogy a kö­vetkező évben az eddiginél több pillangós takarmányunk legyen. Ebben az évben 75 holdon vetettünk pillangóst, jövőre pedig 200 holdra növeljük az újvetésű pillangós területet. Ennek érdekében mintegy 46 —47 holdon fogunk lucerna, vöröshere és baltacimmagot. — Egy pár mondatban szeret ném megjegyezni azt, hogy már eddig is mekkora a bevételünk az állattenyésztésből. A terv szerint ebben az évben mintegy 2.5 millió forintra számítunk csak az állattenyésztésből. Ed­dig több mint egymillió forint a bevételünk. A termelőszövet­kezet tagjainak a teljesített munkaegységekre előlegként 218 000 forintot osztottunk ki, amelynek 75 százaléka az állat- tenyésztésből ban. Legtöbb jö­vedelmünk az állattenyésztésen belül a sertésekből és a szarvas marhatenyésztésből van. 221 darab hízottsertést szál­lítottunk le eddig, a közeljö­vőben pedig újabb 100 darab hízottsertést fogunk leszállí­tani 126 kilogrammos átlag­súllyal, 21 forintos kilónkénti árban. azonkívül 80 darab göböly hiz­lalására is szerződést kötöt­tünk, amelyből ötvenet már le­szállítottunk. Az elmondottakból tehát vi­lágosan kitűnik, hogy mennyire fontos termelőszövetkezeteink­nek az, hogy elegendő és jó ál­latállománnyal rendelkezzenek. Ha megyénk tsz-ei követik a tamási Vörös Szikra Termelő­szövetkezetet és arra töreked­nek, hogy földterületükhöz ará nyosan rendelkezzenek állatál­lománnyal, akkor nemcsak kö­zös vagyonuk fog gyarapodni, hanem mindig szebb eredmé­nyeik lesznek a növénytermesz tésben is. A pártszervezet jobban se­gíthette volna az év elején a gazdasági munkák megszerve­zését is. Elnézték például, hogy munkacsapatokat nem szer­veztek. Az igaz, hogy minden­kinek egyénenként kiosztották a területet, de a munkacsapat­vezetők hiánya érezhető, a növénytermelésben. A TOVÁBBI megalapozott új sikerek eléré­se érdekében tehát fel kell számolnia a tsz pártszervezeté­nek azt a helytelen hangula­tot, hogy „itt nem akarnak párttagok lenni az emberek,“ a felelősségtől félnek, stb. Van­nak kiváló termelőszövetkezeti tagok, mint Lőrincz Gergely, özvegy Szabó Istvánná, Liska Sándor, s maga a tsz elnöke, Pappert József elvtárs és lehet­ne sorolni tovább a neveket, akikkel ha a pártszervezet fog­lalkozik, nem lesznek érdemte­lenek e megtisztelő címre. A fentemlített helytelen nézetet éppen az elmúlt hónapokban a községi pártbizottság közvetlen segítsége döntötte meg, hiszen közvetlenül párttagnak vették fel Pekk Istvánt és Kozma An­talt. Arra van szükség, hogy a községi pártbizottság segítségé­vel e területen a termelőszövet­kezet kommunistái is céltuda­tos, nevelő munkát folytatva erősítsék szervezetüket, ter­melőszövetkezetük további erősítésének, saját jólétük nö­velésének motorját. Erélyes rendszabályokkal védekezik a MEDOSz Tolna megyei Bizottsága az ismétlődő üzemi balesetek ellen Tolna megyében az elmúlt évhez képest több mint két­szeresére emelkedett az üzemi balesetek száma a mezőgazda­ságban. Feris Sándor, az Alsópéli Állami Gazdaság traktoro­sa a közelmúltban ittas állapotban az árokba vezette trakto­rát, s a szerencsétlenség következtében életét vesztette. Sé­táló József, a Sárközi Állami Gazdaság zetorosa a rendelke­zések ellenére felvette Zetorjára Kovács Andrást, akinek lába a kerekek közé szorult, és súlyos állapotban kellett a szekszárdi kórházba szállítani. A mind gyakrabban ismétlődő üzemi balesetekkel kap­csolatban a MEDOSZ Tolna megyei Bizottsága vizsgálatot in­dított, megállapította, hogy a baleseteket minden esetben gondatlanság okozza. Az Alsópéli Állami Gazdaság szeren­csétlenül járt traktorosát ittas állapotban engedték a gépre, s a vizsgálat azt is kiderítette, hogy Feris Sándornak koráb ban is elnézték részegeskedéseit. Sétáló Józsefnek, a Sárközi Állami Gazdaság zetorosának nem volt megfelelő képesítése a gazdaság mégis alkalmazta, sőt azzal nem törődött, hogy Sétáló József gépén mentőláda sem volt. A MEDOSZ mindkét esetben szigorú vizsgálatot indított és a két ügyet átadta az ügyészségnek, hogy a vétkeseket bűnvádi eljárás formájában vonják felelősségre. Ugyanakkor azonban megkezdték annak felülvizsgálását is, hogy az állami gazdaságok és gépállomások végrehajtot­ták-e a kötelező munkavédelmi rendelkezéseket, megtartot- ták-e a kötelező balesetelhárítási tanfolyamokat. De gondos­kodnak arról is, hogy az eddig történt baleseteket ismertes­sék a gazdaságokban és a gépállomásokon. Minden baleset­ről fényképfelvételeket készítettek, amelyeket a balesetet is­mertető szöveg kíséretében függesztenek ki minden állami gazdaságban és gépállomáson, hogy így is felhívják a figyel­met a munkavédelmi intézkedések pontos betartására. Jobban szervezzük meg a kombájnok munkáját A GÉPÁLLOMÁSOK megyei igazgatóságának leg­utóbbi jelentése igen fontos és sürgős tennivalókra hívja fel a gépállomások vezetői­nek, a kommunista kombáj- nosoknak a figyelmét. Két­ségtelen, hogy az aratási mun ka megízlelésében, az őszi­árpa kombájnolásában igen Jő és biztató eredményeket értek el a gépállomások, de akad bőven javítani való is a munkák során. Azzal, hogy Tolna megye büszkélkedhet a kombájnosok 200 holdas versenymozgalmá nak elindításával, s hogy Ti- bai Sándor a kezdeményező máris a második 100 hold aratásán, cséplésén dolgozik, és, hogy a pincehelyi Szabó István ugyancsak a 100 hol­das teljesítménynél tart, méltán számíthatnak kom- bájnosaink nemcsak a megye, hanem az ország elismerésére is. A vasárnap reggelig le­aratott kb 3500—3600 hold gabonából mintegy 1500 hol­dat kombájnnal arattak-csé- peltek a gépállomások. Eb­ből egy kombájnra átlagosan 30 hold aratása, cséplése jut, ami azt jelenti, hogy a kom­bájnok kapacitása kihasználd sánál az egyes gépállomások és az egyes kombájnosok kö­zött is igen nagy a különb­ség. NEM ELGONDOLKOZTATÓ-E pl., hogy Tibai Sándor eddig aratott 130—140 holdjával szemben az aratás első heté­ben a varsádi gépállomás öt kombájnosa nem érte el Ti­bai teljesítményének még a felét sem. Az öt kombájn együttes eredménye mind­össze 54 kh volt. Persze helytelen lenne ezen a gép­állomáson a kombájnosokban keresni a hibát. Monos János az egyik kombájnos elmon­dotta, hogy azt. sem tudja, kinek a parancsát teljesítse. Három vezető ötféleképp in­tézkedik, aminek csak olyan eredményei lehetnek, mint Monos János esetében, hogy 6 nap alatt 11 holdat tudott csak kombájnjával learatni és elcsépelni. S ezért a 11 holdért Is több mint 50 km utat tett meg. Varsádról pl. egy hold ősziárpa aratásért Küldték el Monos Jánost Kis­tormásra. Nem helyes az sem, ha egyes gépállomásokon csak egy „futtatott sztár” kom­bájnos részére történik gon- dosk'odás alkatrészről, üzem. anyagról és a másik 5—6 kombájnos esetleg árva gyerekként él a gépállomás körzetében. Ha hinni lehet a Szedresi Gépállomás jelen­tésének, akkor július 10-ig 174 holdról aratták és csé­pelték el kombájnnal a ga­bonát. Feltételezzük, hogy 3i A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Iz elmúl! napokban temették el DARADICS LÁSZLÓ elvtársat Évek óta a lengyeli Petőfi Termelőszövetkezet elnöke volt Daradics László elvtárs. Korát tekintve még fiatal volt, nem haladta meg a 30 évet. Áldozat­kész kommunista, jó elvtárs volt. A faluban nagyon szeret­ték, a Petőfi Termelőszövetke­zet tagjai pedig szinte ragasz­kodtak hozzá. Daradics elvtárs jében azonban váratlan meg­betegedés következtében el- húnyt. Temetése az elmúlt na­pokban volt. Utolsó útjára el­kísérték a falu lakói, a helybeli állami gazdaság dolgozói, s részt vett a temetésen a járási pártbizottság képviselője, a já­rási tanács képviselője, és a községi tanács. megérdemelte a bizalmat. Amellett, hogy sokat dolgozott, állandóan tanult. Legszebb ide­Budai László a bonyhádi járási pártbizottság instruktora. Őszi árpát osztottak a bölcskei Vörös Oktáber Tsz-ben Július 11-én éjjel záporesö áztatta a bölcskei határt. A sok csapadék miatt másnap, július 12-én a bölcskei Vörös Október Tsz tagjai nem tudtak a határ­ba sem aratni, sem kapálni. Ezért ősziárpát osztottak mun­kaegységre. Az ősziárpa cséplé- sével ugyanis már július 9-én végeztek, árpabeadási kötele­zettségüket pedig még előbb, jú lius 5-én a kombájnnal aratott árpából teljesítették. A beadási kötelezettségen felül megma­radt ósziárpából tartalékolták a vetőmagot és az állatok takar mányozásához szükséges meny- nyiséget, a többi pedig a telje­sített munkaegységek arányá­ban kiosztották. Mivel a beter­vezett termésátlagnál jóval több, holdanként 13 mázsa volt a termés, így 2 kiló árpát osz­tottak munkaegységenként a Vörös Október Tsz-ben. Varga János és fia, Varga László 17 mázsa árpát kapott a közösből. Tóth Gyula, a szövetkezet ko­vácsa pedig egyedül 7 mázsa 9* kiló árpát vitt haza. A Vörös Október Termelő- szövetkezet tagjai elégedettek az ősziárpa terméssel és a kö­zösből jutó osztalékkal is. Fülöp Lajos vb. elnök, Bölcske. Már régebb óta patronálják a Dombóvári Fatelítő Vállalat dolgozói a csibráki Viharsarok Termelőszövetkezetet. Főleg szakmunkával sietnek a tsz-ta- gok segítségére. Ez történt az elmúlt napokban is. Ulveczki elvtárs, a Fatelítő Vállalat ve­zetője, Csirik elvtárstól, a Vi­harsarok Tsz elnökétől meg­tudta, hogy kőműves, bognár és lakatos szakmunkásra volna a szövetkezetnek szüksége. A Fa­telítő Vállalat dolgozói megbe­szélték, hogy tudnak segíteni a Viharsarok Termelőszövetkezet tagjainak, s mindjárt határoz­tak. A Fatelítő Vállalat kollek­tívája, Hajcsár József kiváló bognárt, Kovács Gyula lakatost és Májer György kőművest küldte a termelőszövetkezet se­gítségére. Horváth Lajos tsz szervező. azóta sem álltak a kombáj­nok. s együttesen legalább a 200 holdat elérték. Ebben az esetben is feltehető a kérdés, ha Tibai elvtárs egyedül 130- 140 holdat aratott, mit csi­nált a gépállomás többi 7 kombájnja, mert hisz a 8 kombájn együttes eredmé­nye csak 200 hold. AZZAL, hogy a gépállo­mások az idén mindenütt megszervezték a kombájnszé rüt, igen nagy szolgálatot tettek a kombájnok által csépelt gabona tisztaságáért és szárazállapotban való magtározhatőságáért. A kombájnok által eddig learatott mintegy 1500 hold ról a több, mint 20 000 má­zsa gabonát mind kombájn- szérűre szállították a termelő szövetkezetek. Kajdacson a nagydorogi gépállomás a Búzakalász és a Március 9 termelőszövetke­zet udvarában létesített kom- bájnszérüt. Az elcsépelt mag hosszú szárítóberendezésen jut a magtisztító cséplőberen dezésbe a cséplőből pedig egyenesen a magtárba fu- vatják. Csupán ezzel az eljá­rással mintegy 6—7%-kai csökkentik a gabona nedves­ségtartalmát. A DUNASZENTGYöRGYI és a Tamási Gépállomás a sa­ját gépszíneit rendezte be kombájnszérünek. A megye 12 gépállomása közül csu­pán a varsádi gépállomás körzetében nem gondoskod­tak megfelelő kombájnszérü- ről. A cséplőket ugyan kiál­lították a gépállomás veze­tői, de a magszállító gépi be­rendezésekről már nem gon­doskodtak. s a legtöbb he­lyen úgy kell felzsákolni a gabonát a magtisztításra ki­állított cséplő tetejére. ÍGY AZTAn nem csoda, ha a termelőszövetkezetek nem lelkesednek egyes gépállomá sok kombájn munkája iránt: Mindezek a mulasztások azon ban igen gyorsan, szinte egyik percről a másikra fel­számolhatók, csak áttekintőbb gondosabb intézkedés, lelki- ismeretesebb szervezés és irányítás kell hozzá. Erre kötelez bennünket a kom­bájnosok 200 holdas verse­nyének nagy erkölcsi és po­litikai jelentősége, s nem utolsósorban az is, hogy a magyar kombájnnak — amely Csehszlovákiában, Len gyei országban, Kínában és Braziliában kivívta magának a külföldi népek nagy elis­merését, — idehaza is teljes siker kísérje munkáját. NAGY F. Segítenek a patronálok

Next

/
Oldalképek
Tartalom