Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-17 / 167. szám
1956 JÜLIUS 17. TOLNAI NAPLÓ PART ÉS PARTÉPlTÉS « Erős pártszervezet — új termelési sikerek Hogy eszi jegyzetek A hőgyészi Uj Barázda Termelőszövetkezet nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során, különösen ha ősztől napjainkig számítjuk. Az el múlt évi 23 tagú termelőszövetkezet ma már 78 tagot számlál, s nyolcvanheten dolgoznak rendszeresen a földeken. A munkalendület is nagyban növekedett a tagok között. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az árpát időben learatták, s van olyan kukoricájuk is, amelyet már harmadszor kapálnak. az Állattenyésztés fejlesztése érdekében nagy gon dot fordítottak a lucerna betakarítására is. Ennek eredményeképpen már csak a második kaszálás betakarítása van hátra. De az is időben megtörténik, mivel a vágás géppel történik, s lófogattal gereblyézik fel. Általában tehát jól mennek a munkák a termelőszövetkezetben, s ebben nagy része van a pártszervezetnek, amely igyekszik erejéhez mérten megfelelő felvilágosító, példamutató munkával segíteni. E nagy munkák meggyorsításával igyekeznek hozzájárulni, hogy ;a termelőszövetkezetben a betervezett 30 forintos munkaegység a zárszámadáskor bizto sítva legyen a tagság részére. E jó eredmények mellett mégis szólni kell a meglévő hiá nyosságokról, melyek fékezik hogy a termelőszövetkezet tagsá ga a nagyüzemi gazdálkodás ad ta minden lehetőséget kihasználjon a tsz erősítése, a tagok jövedelme növelésének érdekében. Sokat lehetne javítani pél dául a tojás, a tejtermelés s a konyhakertészet jövedelmének növelése területén, de a szántó földi termények terméshozama emelése területén is. Hatalmas és dicséretreméltó munkát végeztek a termelőszö vetkezet tagjai akkor, amikor saját erejükből mintegy 160 000 forintos költségmegtaka rítással halastavat építettek. Ez azonban bizonyos hátránnyal is jár. Megszokták a termelőszövetkezet tagjai, hogy egy napi munkájuk eredményeképpen 2 —3, sőt több munkaegységet is szereztek. Ez a lehetőség a növénytermelésben nem minden esetben adódik. Emiatt aztán akad némi hiba a munka- fegyelem területén. Az egyik termelőszövetkezeti tag például ma mór előre kimegy a területre megnézni, hogy milyen területen kell dolgozni, lehet-e ott 2—3 munkaegységet szerezni s ettől teszi függővé, hogy dolgozik-e. Van olyan is, aki másfél munkaegységért már nem szívesen dolgozik a termelőszövetkezetben, inkább napszámba jár el máshova. MINDEZ AZÉRT ADÖDHAT elő elsősorban, mert a termelő- szövetkezet taglétszám-növekedése nem járt együtt a pártszer vezet erősödésével is. Ma, amikor a termelőszövetkezet tagiét száma majd a négyszeresére növekedett, a pártszervezet tag létszáma szinte ugyanott áll, mint évekkel ezelőtt, amikor egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Nem jut tehát a munkaterületek mindegyikére kommunista. Gondoskodnak az állatok téli takarmányáról a tamási Vörös Szikrában Köztudomású termelőszövetkezeti tagjaink előtt, hogy mit jelent az állattenyésztés. Ha egy termelőszövetkezetben nem elegendő, vagy kevés gondot fordítanak a jó állatállomány kiválogatására és nem utolsó sorban az állatok elegen dő takarmányának biztosítására, akkor nem tudják gyarapíta ni közös vagyonukat, nem tudnak év közben és zárszámadáskor készpénzt osztani. A jó állatállomány biztos jövedelmet jelent, tudják ezt a tamási Vörös Szikra Termelő- szövetkezetben is. Az elmúlt hé ten a termelőszövetkezetbe járva arra kértük Filotás István elvtársat, a termelőszövetkezet elnökhelyettesét, hogy mondja el nekünk, mennyi jövedelmet várnak az állattenyésztésből és hogyan biztosítják a zavartalan áttelel tetést. — Termelőszövetkezetünknek több mint 2000 hold szántó területe van és ennek megfelelően alakult állatállományunk is. Négyszázötven darab szarvas marha, ebből 150 darab tehén, 1500 darab sertés, 2000 darab baromfi, 400 darab juh és 80 darab ló képezi állatállományunkat. Természetesen valamennyi tagunk arra törekszik, hogy az állatállomány részére szükséges takarmányt biztosítani tudjuk. Annak ellenére, hogy körülbelül 1000—1500 mázsa szénát tett tönkre a víz, véleményem szerint mégis meg lesz az ■átteleltetéshez szükséges takarmányunk. — Eddig betakarítottunk 3000 mázsa szálastakarmányt és készítettünk 800 köbméter zöldsilót. Tervünk szerint ebben az évben összesen 3000 köbméter takarmányt fogunk besilózni és mintegy 5000 mázsa szálastakarmányt fogunk még betakarítani. A szálas és a silótakarmányon kívül körülbelül 5—6000 mázsa szemestakarmány, árpa, zab, kukorica, borsó a szükséglet, ami meg is fog teremni. — A szemes és szálastakar- mány tehát elegendő a zavartalan átteleltetéshez, de gondoskodunk még arról, hogy a következő évben az eddiginél több pillangós takarmányunk legyen. Ebben az évben 75 holdon vetettünk pillangóst, jövőre pedig 200 holdra növeljük az újvetésű pillangós területet. Ennek érdekében mintegy 46 —47 holdon fogunk lucerna, vöröshere és baltacimmagot. — Egy pár mondatban szeret ném megjegyezni azt, hogy már eddig is mekkora a bevételünk az állattenyésztésből. A terv szerint ebben az évben mintegy 2.5 millió forintra számítunk csak az állattenyésztésből. Eddig több mint egymillió forint a bevételünk. A termelőszövetkezet tagjainak a teljesített munkaegységekre előlegként 218 000 forintot osztottunk ki, amelynek 75 százaléka az állat- tenyésztésből ban. Legtöbb jövedelmünk az állattenyésztésen belül a sertésekből és a szarvas marhatenyésztésből van. 221 darab hízottsertést szállítottunk le eddig, a közeljövőben pedig újabb 100 darab hízottsertést fogunk leszállítani 126 kilogrammos átlagsúllyal, 21 forintos kilónkénti árban. azonkívül 80 darab göböly hizlalására is szerződést kötöttünk, amelyből ötvenet már leszállítottunk. Az elmondottakból tehát világosan kitűnik, hogy mennyire fontos termelőszövetkezeteinknek az, hogy elegendő és jó állatállománnyal rendelkezzenek. Ha megyénk tsz-ei követik a tamási Vörös Szikra Termelőszövetkezetet és arra törekednek, hogy földterületükhöz ará nyosan rendelkezzenek állatállománnyal, akkor nemcsak közös vagyonuk fog gyarapodni, hanem mindig szebb eredményeik lesznek a növénytermesz tésben is. A pártszervezet jobban segíthette volna az év elején a gazdasági munkák megszervezését is. Elnézték például, hogy munkacsapatokat nem szerveztek. Az igaz, hogy mindenkinek egyénenként kiosztották a területet, de a munkacsapatvezetők hiánya érezhető, a növénytermelésben. A TOVÁBBI megalapozott új sikerek elérése érdekében tehát fel kell számolnia a tsz pártszervezetének azt a helytelen hangulatot, hogy „itt nem akarnak párttagok lenni az emberek,“ a felelősségtől félnek, stb. Vannak kiváló termelőszövetkezeti tagok, mint Lőrincz Gergely, özvegy Szabó Istvánná, Liska Sándor, s maga a tsz elnöke, Pappert József elvtárs és lehetne sorolni tovább a neveket, akikkel ha a pártszervezet foglalkozik, nem lesznek érdemtelenek e megtisztelő címre. A fentemlített helytelen nézetet éppen az elmúlt hónapokban a községi pártbizottság közvetlen segítsége döntötte meg, hiszen közvetlenül párttagnak vették fel Pekk Istvánt és Kozma Antalt. Arra van szükség, hogy a községi pártbizottság segítségével e területen a termelőszövetkezet kommunistái is céltudatos, nevelő munkát folytatva erősítsék szervezetüket, termelőszövetkezetük további erősítésének, saját jólétük növelésének motorját. Erélyes rendszabályokkal védekezik a MEDOSz Tolna megyei Bizottsága az ismétlődő üzemi balesetek ellen Tolna megyében az elmúlt évhez képest több mint kétszeresére emelkedett az üzemi balesetek száma a mezőgazdaságban. Feris Sándor, az Alsópéli Állami Gazdaság traktorosa a közelmúltban ittas állapotban az árokba vezette traktorát, s a szerencsétlenség következtében életét vesztette. Sétáló József, a Sárközi Állami Gazdaság zetorosa a rendelkezések ellenére felvette Zetorjára Kovács Andrást, akinek lába a kerekek közé szorult, és súlyos állapotban kellett a szekszárdi kórházba szállítani. A mind gyakrabban ismétlődő üzemi balesetekkel kapcsolatban a MEDOSZ Tolna megyei Bizottsága vizsgálatot indított, megállapította, hogy a baleseteket minden esetben gondatlanság okozza. Az Alsópéli Állami Gazdaság szerencsétlenül járt traktorosát ittas állapotban engedték a gépre, s a vizsgálat azt is kiderítette, hogy Feris Sándornak koráb ban is elnézték részegeskedéseit. Sétáló Józsefnek, a Sárközi Állami Gazdaság zetorosának nem volt megfelelő képesítése a gazdaság mégis alkalmazta, sőt azzal nem törődött, hogy Sétáló József gépén mentőláda sem volt. A MEDOSZ mindkét esetben szigorú vizsgálatot indított és a két ügyet átadta az ügyészségnek, hogy a vétkeseket bűnvádi eljárás formájában vonják felelősségre. Ugyanakkor azonban megkezdték annak felülvizsgálását is, hogy az állami gazdaságok és gépállomások végrehajtották-e a kötelező munkavédelmi rendelkezéseket, megtartot- ták-e a kötelező balesetelhárítási tanfolyamokat. De gondoskodnak arról is, hogy az eddig történt baleseteket ismertessék a gazdaságokban és a gépállomásokon. Minden balesetről fényképfelvételeket készítettek, amelyeket a balesetet ismertető szöveg kíséretében függesztenek ki minden állami gazdaságban és gépállomáson, hogy így is felhívják a figyelmet a munkavédelmi intézkedések pontos betartására. Jobban szervezzük meg a kombájnok munkáját A GÉPÁLLOMÁSOK megyei igazgatóságának legutóbbi jelentése igen fontos és sürgős tennivalókra hívja fel a gépállomások vezetőinek, a kommunista kombáj- nosoknak a figyelmét. Kétségtelen, hogy az aratási mun ka megízlelésében, az ősziárpa kombájnolásában igen Jő és biztató eredményeket értek el a gépállomások, de akad bőven javítani való is a munkák során. Azzal, hogy Tolna megye büszkélkedhet a kombájnosok 200 holdas versenymozgalmá nak elindításával, s hogy Ti- bai Sándor a kezdeményező máris a második 100 hold aratásán, cséplésén dolgozik, és, hogy a pincehelyi Szabó István ugyancsak a 100 holdas teljesítménynél tart, méltán számíthatnak kom- bájnosaink nemcsak a megye, hanem az ország elismerésére is. A vasárnap reggelig learatott kb 3500—3600 hold gabonából mintegy 1500 holdat kombájnnal arattak-csé- peltek a gépállomások. Ebből egy kombájnra átlagosan 30 hold aratása, cséplése jut, ami azt jelenti, hogy a kombájnok kapacitása kihasználd sánál az egyes gépállomások és az egyes kombájnosok között is igen nagy a különbség. NEM ELGONDOLKOZTATÓ-E pl., hogy Tibai Sándor eddig aratott 130—140 holdjával szemben az aratás első hetében a varsádi gépállomás öt kombájnosa nem érte el Tibai teljesítményének még a felét sem. Az öt kombájn együttes eredménye mindössze 54 kh volt. Persze helytelen lenne ezen a gépállomáson a kombájnosokban keresni a hibát. Monos János az egyik kombájnos elmondotta, hogy azt. sem tudja, kinek a parancsát teljesítse. Három vezető ötféleképp intézkedik, aminek csak olyan eredményei lehetnek, mint Monos János esetében, hogy 6 nap alatt 11 holdat tudott csak kombájnjával learatni és elcsépelni. S ezért a 11 holdért Is több mint 50 km utat tett meg. Varsádról pl. egy hold ősziárpa aratásért Küldték el Monos Jánost Kistormásra. Nem helyes az sem, ha egyes gépállomásokon csak egy „futtatott sztár” kombájnos részére történik gon- dosk'odás alkatrészről, üzem. anyagról és a másik 5—6 kombájnos esetleg árva gyerekként él a gépállomás körzetében. Ha hinni lehet a Szedresi Gépállomás jelentésének, akkor július 10-ig 174 holdról aratták és csépelték el kombájnnal a gabonát. Feltételezzük, hogy 3i A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Iz elmúl! napokban temették el DARADICS LÁSZLÓ elvtársat Évek óta a lengyeli Petőfi Termelőszövetkezet elnöke volt Daradics László elvtárs. Korát tekintve még fiatal volt, nem haladta meg a 30 évet. Áldozatkész kommunista, jó elvtárs volt. A faluban nagyon szerették, a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai pedig szinte ragaszkodtak hozzá. Daradics elvtárs jében azonban váratlan megbetegedés következtében el- húnyt. Temetése az elmúlt napokban volt. Utolsó útjára elkísérték a falu lakói, a helybeli állami gazdaság dolgozói, s részt vett a temetésen a járási pártbizottság képviselője, a járási tanács képviselője, és a községi tanács. megérdemelte a bizalmat. Amellett, hogy sokat dolgozott, állandóan tanult. Legszebb ideBudai László a bonyhádi járási pártbizottság instruktora. Őszi árpát osztottak a bölcskei Vörös Oktáber Tsz-ben Július 11-én éjjel záporesö áztatta a bölcskei határt. A sok csapadék miatt másnap, július 12-én a bölcskei Vörös Október Tsz tagjai nem tudtak a határba sem aratni, sem kapálni. Ezért ősziárpát osztottak munkaegységre. Az ősziárpa cséplé- sével ugyanis már július 9-én végeztek, árpabeadási kötelezettségüket pedig még előbb, jú lius 5-én a kombájnnal aratott árpából teljesítették. A beadási kötelezettségen felül megmaradt ósziárpából tartalékolták a vetőmagot és az állatok takar mányozásához szükséges meny- nyiséget, a többi pedig a teljesített munkaegységek arányában kiosztották. Mivel a betervezett termésátlagnál jóval több, holdanként 13 mázsa volt a termés, így 2 kiló árpát osztottak munkaegységenként a Vörös Október Tsz-ben. Varga János és fia, Varga László 17 mázsa árpát kapott a közösből. Tóth Gyula, a szövetkezet kovácsa pedig egyedül 7 mázsa 9* kiló árpát vitt haza. A Vörös Október Termelő- szövetkezet tagjai elégedettek az ősziárpa terméssel és a közösből jutó osztalékkal is. Fülöp Lajos vb. elnök, Bölcske. Már régebb óta patronálják a Dombóvári Fatelítő Vállalat dolgozói a csibráki Viharsarok Termelőszövetkezetet. Főleg szakmunkával sietnek a tsz-ta- gok segítségére. Ez történt az elmúlt napokban is. Ulveczki elvtárs, a Fatelítő Vállalat vezetője, Csirik elvtárstól, a Viharsarok Tsz elnökétől megtudta, hogy kőműves, bognár és lakatos szakmunkásra volna a szövetkezetnek szüksége. A Fatelítő Vállalat dolgozói megbeszélték, hogy tudnak segíteni a Viharsarok Termelőszövetkezet tagjainak, s mindjárt határoztak. A Fatelítő Vállalat kollektívája, Hajcsár József kiváló bognárt, Kovács Gyula lakatost és Májer György kőművest küldte a termelőszövetkezet segítségére. Horváth Lajos tsz szervező. azóta sem álltak a kombájnok. s együttesen legalább a 200 holdat elérték. Ebben az esetben is feltehető a kérdés, ha Tibai elvtárs egyedül 130- 140 holdat aratott, mit csinált a gépállomás többi 7 kombájnja, mert hisz a 8 kombájn együttes eredménye csak 200 hold. AZZAL, hogy a gépállomások az idén mindenütt megszervezték a kombájnszé rüt, igen nagy szolgálatot tettek a kombájnok által csépelt gabona tisztaságáért és szárazállapotban való magtározhatőságáért. A kombájnok által eddig learatott mintegy 1500 hold ról a több, mint 20 000 mázsa gabonát mind kombájn- szérűre szállították a termelő szövetkezetek. Kajdacson a nagydorogi gépállomás a Búzakalász és a Március 9 termelőszövetkezet udvarában létesített kom- bájnszérüt. Az elcsépelt mag hosszú szárítóberendezésen jut a magtisztító cséplőberen dezésbe a cséplőből pedig egyenesen a magtárba fu- vatják. Csupán ezzel az eljárással mintegy 6—7%-kai csökkentik a gabona nedvességtartalmát. A DUNASZENTGYöRGYI és a Tamási Gépállomás a saját gépszíneit rendezte be kombájnszérünek. A megye 12 gépállomása közül csupán a varsádi gépállomás körzetében nem gondoskodtak megfelelő kombájnszérü- ről. A cséplőket ugyan kiállították a gépállomás vezetői, de a magszállító gépi berendezésekről már nem gondoskodtak. s a legtöbb helyen úgy kell felzsákolni a gabonát a magtisztításra kiállított cséplő tetejére. ÍGY AZTAn nem csoda, ha a termelőszövetkezetek nem lelkesednek egyes gépállomá sok kombájn munkája iránt: Mindezek a mulasztások azon ban igen gyorsan, szinte egyik percről a másikra felszámolhatók, csak áttekintőbb gondosabb intézkedés, lelki- ismeretesebb szervezés és irányítás kell hozzá. Erre kötelez bennünket a kombájnosok 200 holdas versenyének nagy erkölcsi és politikai jelentősége, s nem utolsósorban az is, hogy a magyar kombájnnak — amely Csehszlovákiában, Len gyei országban, Kínában és Braziliában kivívta magának a külföldi népek nagy elismerését, — idehaza is teljes siker kísérje munkáját. NAGY F. Segítenek a patronálok
