Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-10 / 161. szám

1956. JÚLIUS 10. TOEiNAI NAPLÓ 3. I A gabouabetakarítás és begyűjtési munka megsaservesésének néhány problémája Szekszárdim Elítéljük a párt- és népellenes demagógiát Odaadással követjük pártunkat Ebben az időszakban nem le­het fontosabb feladat, az ara­tás, behordás és a cséplés mun káinak jó megszervezésénél. Fontos, hogy a gépállomások erre a munkára a legjobban ké szüljenek fel. Tanultunk a ta­valyi hibán, s ezért a városi pártbizottsággal karöltve elha­tároztuk, hogy jobban megszer­vezzük a betakarítási munká­kat és fokozzuk annak ellenőr­zését is. így határoztuk el azt is, hogy a gépek kijavítási ál­lapotát szemlén fogjuk ellen­őrizni. A várdombi gépállomáson múlt hónap 12-én tartottunk .szemlét, ahol a városi tanács részéről résztvett Zsuró ~\ György VB. elnökhelyettes, ' Papp András, mezőgazdasági osztályvezető, a városi pártbi­zottság részéről pedig Császár János elvtárs. A szemlén meg­állapítottuk, hogy a város ara­tási, cséplési munkáinak el­végzésére kijelölt gépek nem lettek megfelelően kijavítva és nem volt volt biztosítva az üzemeltetéshez ^szükséges já­rulékos eszközök. így például az egyik cséplőgépnél nem volt Az emberek nagy többsége úgy van általában, hogy nem szeret tartozni, mert előbb, utóbb csak ki kell fizetni. — Persze, előfordul az is, hogy adósságba keveredik egy em­ber anélkül, hogy tudna róla. Csak akkor éri meglepetés, amikor hivatalos felszólítást kap a fizetésre. így járt Zemán Ferenc ist aki Szekszárdon a Batthyány utca 28/c-ben lakik Egyéb fizetnivalója mellett negyed­évenként vízdíjat kell fizet­nie. Fizette is eddig, nem volt semmi különösebb baj. Most, az elmúlt negyedévben is vár­ta. hogy megjelenik a Víz- és Csatornamű Vállalat díjbe­szedője és kifizeti a vízdíjat. Természetesen nem várhatta mindig otthon ülve és mint más háznál is megtörténik, volt olyan nap, nem is egy, se kettő, hogy senki nem volt otthon. Zemán Ferenc csak várta türelmesen a díjbeszedőt. Július 2-án egy hivatalos felszólítást kapott. „A Szek­szárdi Víz- és Csatornamű Vállalat megbízásából felhí­vom, hogy 6.60 forint összegű vízdíjhátralékát késedelmi ka matával és ezen ügyvédi fel­szólításom 1 forint díjával együtt 8 napon belül fizesse be Amennyiben ezen felhívá­somnak határidőre nem tesz eleget, kénytelen leszek a Szekszárdi Járásbíróságnál a követelés erejéig pert indíta­ni.” Aláírás: Dr. Kunczer J. Jenő ügyvéd. Hát ez bizony egy kissé furán hangzik. Félreértés ne essék nem a tartozás miatt. Csupán az ügy ilyenformán való elintézése hozza gondol­kodóba az embert. Szükség volt-e egyáltalán arra, hogy a negyedév lejárta után két nappal 6.60 forint vízdíjtar­tozásért ügyédi felszólítást küldjenek valakinek és bíró­sági eljárást helyezzenek ki­látásba. Vagy talán azt tartja a Víz- és Csatornamű Válla­lat, hogy ha már van jogügyi képviselője, akkor annak ad­jon elfoglaltságot és kereseti lehetőséget. Mert Zemán Fe­rencen kívül még jónéhányan kaptak hasonló felszólítást. Az ilyen ügyek elintézésé­nek lenne sokkal egyszerűbb módja is, nem kellene 6.60 forintért bírósági eljárást he­lyezni kilátásba. Azt hisz- szük, minden szekszárdi víz. fogyasztó polgár kifizetné a vízdíjat anélkül is. Ez csupán mozgórosta hajórész, a toklászo lón nem volt dörzsölő fej, laza volt a szalmarázó csapágy és nem lehetett állítani az osztá­lyozóhengert. Egy másik cséplő gépnél pedig nem volt meg a felvonó kanalasszíj, el volt tör­ve a törekrázó hajtókarból 2 darab és így tovább. Nem túl­zás azt mondani, hogy minden géptől hiányoztak a járulékos eszközök, mázsa, szalmajáró­létra, szalmahordórúd, pony­vák, tűzfecskendő, vízmérték, szíjak, stb. Az aratógépet be sem tudták járatni, de hasonló volt a helyzet a kombájnok­nál is. A szemlebizottság a kijelölt gépeket a leírott okok miatt nem vette át. Az észrevételt közöltük a gépállomás igazga­tójával, de tájékoztattuk Tuska Pál elvtársat, a Megyei Tanács VB. elnökét. Az volt a kéré­sünk, hogy pótszemlét rendel­jenek el, ahol a kijavított gé­peket át tudjuk venni. Ennek ellenére megkérdezésünk nél­kül július 2-án a cséplőgépe­ket kiszállították a munkahely re pótszemle nélkül. Ezek után úgy határoztunk, hogy a tanács a Víz- és Catornamű Vállala­ton — illetve a díjbeszedőn múlik. Ha történetesen nin­csenek otthon egy házban, ezt a néhány forintot biztosan kifizetnék a szomszédok, mint ahogyan a villanyszámlát ki­fizetik. Vagy a Víz. és Csa­tornamű Vállalanál köny- nyebbnek látják a megoldást a „régi szép magyar szokás­sal”, hogy „Ha per, úgymond hadd legyen per". A megyei tanácsülés 1956 június hó 29-én a köz­vetlen előttünk álló nagy feladatok elvégzése érdekében az alábbi határozatot hozta: A tanácsülés a végrehajtóbi­zottságot kötelezi, hogy a gép­állomások vonalán biztosítsa 1956-os évben az aratás, csép- lésre vonatkozó gondos fel­készülést, a rendelkezésre álló aratógép, kombájn és cséplőgé péknél. Az elkészített rajoni- rozási tervek alapján a vb. el­lenőrizze, hogy a gépeket a be- ütemezések alapján biztosítsák a termelőszövetkezetek részére, illetve községenként a vetéste • rületek figyelembevételével a cséplési munka végzésére. Mindazon aprómagvakat, melynek cséplése a nagy csép­lés előtt még lehetséges, el kell csépelni közös szérűn. E mun­ka végzését, hely kijelölését ide jében tudatosítsa a helyi ta­nács a termelőkkel. Az aratás megkezdését a ter­melőszövetkezeteknél bízzák az agronómusokra és a tsz vezető ségére. Községekben a mező- gazdasági ÁB., termelési bi­zottság és az élenjáró termelők bevonásával állapítsák meg a területen a gabona érésének mérvét, az aratás megkezdésé­nek lehetőségét. A Megyei Tanács VB-a mér je fel ismételten a termelőszö­vetkezetekben és az állami gaz daságokban a munkaerőhelyze­tet, hogy a gépi aratásra be­ütemezett területek jelenlegi állapotban gépi aratásra alkal­masak-e. Ennek alapján a me­gyei tanács VB munkaerőgazdái kodási osztálya hathatós segítsé get adjon az állami gazdaságok részére a még szükséges mun­kaerők beállításához, termelő- szövetkezeteknél a gépi aratás­hoz esetleges újabb területek kijelölésével, gépátcsoportosí­és az ÁMG. műszaki emberei­ből bizottságot alakítunk és felülvizsgáljuk a gépeket. Ez megtörtént, és Bánhegyi Ven­del, a gépállomás párttitkára, Gaál Dezső főmérnök, Kiss László, a városi tanács mező- gazdasági osztályának agronó- musa és Bölcsföldi Ferenc, az ÁMG. Igazgatóság körzeti mechanikusa megvizsgálta, hogy a felvetett hibák ki van­nak-e javítva. A bizottság fi­gyelme azonban nem terjedt ki arra, hogy elegendő tartozék­kal vannk-e ellátva a gépek, ugyanis a felülvizsgálás so­rán még mindig egy darab nagy ponyva, nyolc darab kis ponyva, egy darab nagy gép- létra, négy darab kis géplétra, 32 darab szalmahordórúd és még sok egyéb apró eszközök hiányoztak. A gépállomás párt titkárát és főmérnökét megkér dezve, a hiányok pótlásáról egyáltalán nem nyilatkoztak kedvezően. Arra hivatkoztak, hogy nincs készletük és nem tudják beszerezni sem a hiány­zó eszközök egy részét. Saj­nos, az atatógép és kombájn is gyengén van felkészítve műsza kilag az aratási munkákra. Ezt bizonyítja az is, hogy a szek­szárdi Béke Tsz-nél csak 14 hol dón végeztek gépi aratást, hol­ott 60 hold ősziárpa aratásra szerződtek. Meg kell említeni, hogy mennyire ésszerűtlen a vár­dombi gépállomás cséplőgépei­nek rajonirozási terve. Ugyan­is a tervezett teljesítmény gé­penként 29 vagon, ugyanakkor a városban egy cséplőgépre 52 vagon tervezett teljesítmény jut. Erről idejében szóltunk a gépállomás igazgatójának. A Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon Szűcs Lajos fő- agronómus, Papp Lajos gépál­lomási igazgató és Horváth Jó­zsef gépállomási főagronómus tásával a tsz tagság családta­gok bevonásával leéli segítsé­get adni. A Megyei Tanács VB. a ke­reskedelmi szerveken keresztül még az aratás—cséplés előtt vizsgáltassa felül, hogy a VB. által meghatározott módon tör­tént-e a munkaeszközök, va­lamint élelmezéshez szükséges cikkek elosztása községekben, s az ott biztosítva van-e. A gabonafélék betakarodá- sát közös szérűkre kell végezni. Tanácsaink a helyi szervekkel közösen — felvilágosító munka alapján — biztosítsák azt. Je­löljenek ki újabb közös szérűk létesítéséhez megfelelő területe két a tűzrendészeti hatóságok idevonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével. A tanácsok, a szakemberek javaslatait figyelembevéve idő­ben hívják fel a tsz-ek és az egyéni termelők figyelmét a le­aratott gabona csépléséig tör­ténő helyes szárítására és a gabonaterületek maradéktalan felszántására, valamint, hogy szükségletüknek megfelelően minél több másodvetést végez­zenek a takarmányalap biztosi tása érdekében. E munka végzé sénél is tanácstagok járjanak elől példamutatással. A gépállomások az elkészí­tett rajon-tervek alapján az arató- és cséplőgépeket időben húzassák ki a területekre, a cséplőgépekhez megfelelő szá­mú munkacsapatokat biztosít­sanak. A cséplőmunkacsapatok közötti verseny nem mehet a tisztáncséplés, valamint a szal­makazlak megfelelő összeraká­sának rovására. A megyei tanácsülés felszó­lítja a megye minden tanács­tagját, hogy a csépléssel egy- időben cséplőgéptől teljesítse ál lampolgári kötelezettségét, va­elvtársakkal több alkalommal kértük, hogy a várdombi gépál lomás erejéhez mérten lásson el bennünket cséplőgéppel, ne szorítsanak bennünket hátrá­nyos helyzetbe. Megnyugtató intézkedést a mai napig nem kaptunk. A másik ilyen rendezetlen do log a városban, * a begyűjtött gabona tárolásának kérdése. A múlt években városunk gabona tárolását az iskolák igénybevé­telével lehetett csak megoldani. Ez azonban komoly károkat okozott az iskolaépületekben. Például, a gabonaraktározás­hoz igénybevett gimnázium tornaterem felújítása több mint 200 000 forintba került. A felújítás végrehajtását nagy­mértékben a raktározás miatt bekövetkezett rongálódás okoz ta. A tanács végrehajtó bizott­» ;a ezért úgy határozott, gy az iskolákat a fenti célra következő időkben ne ve­gyük igénybe. Ennek alapján indította el a végrehajtóbizott­ság azt a kérelmét, hogy a gyapotegrenáló „D“ jelzésű raktárát adják át a gabona- raktározás céljára, ami jelenleg is részben kihasználatlanul van. Kérelmünket a miniszter- tanácshoz terjesztettük elő. A minisztertanács elnökének el­küldött kérelmünkre a mai na­pig semmi választ nem kap­tunk. Jelenleg csépeljük az ősziár­pát, a búza aratása pedig már megkezdődött. A begyűjtéshez szükséges tárolóhely ügyintéző se pedig még csak folyamatban van. Mindenesetre felvetődik a kérdés, hogy mi fog történni Szekszárd város cséplési és begyűjtési munkáival, ha az is mertetett gátló akadályokat el nem hárítjuk. Zsuró György a Városi Tanács elnökhelyettese. lamint szabadbeadási gabona kötelezettségét is. A Megyei Tanács VB-a to­vábbra is adjon hathatós se­gítséget az árvizes területek fel munkálásához, hasznosításához, mind a gépállomások vonalán, mind a mezőgazdasági szerve­ken keresztül. A járási me­zőgazdasági osztály a helyi ta­náccsal karöltve ismételten vizsgálja felül, hogy az elöntött és megműveletlen, illetve be­vetetlen területeken milyen növényféleséget lehetne leg­célszerűbben vetni, termelni és a termeléshez az igények alap­ján a szükséges vetőmagvakat biztosítsa. A tanácsülés a mezőgazdasá­gi és a begyűjtési munkákban élenjáró járás, község, termelő szövetkezet és gépállomás ré­szére vándorzászlót alapít, mi­után az első helyezettek részé­re a Megyei Párt VB. alapított vándorzászlót. A tanács vándor zászlóit a versenyben második helyezést elért járásnak, köz­ségnek, stb. kell odaítélni. A 7 darab vándorzászlóból egy a mezőgazdasági munkában, egy pedig a begyűjtésben máso dik helyezést elért községet egy a mezőgazdasági munká­ban, egy pedig a begyűjtésben második helyezést elért ter­melőszövetkezetet, végül egy zászló a mezőgazdasági munká­ban második helyezést elért gépállomást illeti. A vándor­zászlókat a végrehajtóbizottság szerezze be s a verseny széle­sítése érdekében a vándorzász­lók odaítélését hozza nyilvános ságra. A végrehajtóbizottság a megyei Párt VB-t kérje fel, hogy együttesen dolgozzák ki az értékelés és odaítélés sza­bályait és ennek megfelelően történjék az élenjáró járás, köz ség, termelőszövetkezet és gép­állomás jutalmazása. Hazánk a felszabadulás óta eltelt 11 év alatt órási fejlődé­sen ment keresztül, az urak hazájából a dolgozó nép hazá­ja lett. Pártunk vezetésével a parasztok megkapták az őket megillető ősi jussukat, a földet, gyáraink gazdája lett a mun­kás, közigazgatásunkba a Párt és állami vezetésbe kipróbált néphez hű munkások, parasz­tok és értelmiségiek kerültek. Nem lehet őszinte azonban az, aki azt meri mondani, hogy nem javult az élete a felszaba­dulástól napjainkig. Hisz azt mindenki saját életén keresz­tül lemérheti. Egy ilyen té­nyező a szabadságunk, ami min dennél többet ér, de ezentúl az életkörülményeink ellátottsá­gunk, kereseti lehetőségeink, munkaalkalmaink, szociális, kultúrális ellátottságaink — mind azt bizonyítják, hogy igenis hazánk a dolgozó nép hazája és ebben az országban legfőbb érték az ember. Ezt az életet segítik szebbé és boldogabbá tenni pártunk és kormányunk határozatai is. Ebben a nagy alkotó mun­kában kétségtelenül, követtünk el hibákat, amit pártunk min­den habozás nélkül nyilvános­ság^ hozott és megjelölte a hi­bák kijavításának módját. Ilyen párthatározat volt a Központi Vezetőség 1955-ös határozata, amely lerántotta a leplet a Nagy Imre-féle jobb­oldali antimarxista nézetekről. Ezt a határozatot dolgozó né­pünk a legnagyobb helyeslés­sel fogadta. Megjelenése óta, egész népgazdaságunk terüle­tén lényeges javulás van. Köz­ségünk viszonylatában mind az üzemek, mind a mezőgazda­ság területén elért sikereink Az őcsényi pártszervezet ve­zetősége és több aktíva, vala­mint a tanácson belül dolgozó kommunisták a Központi Veze­tőség határozatának megjele­nése után összegyűltek és meg­vitatták azt. Felháborodással vették tudo­másul a DISZ Petőfi-körben legutóbb lezajlott eseményeket és elítélték a párt- és népelle­Pénteken, július 6-án a bony hádi alapszervezet taggyűlést tartott, mely foglalkozott a Pe­tőfi-körben lezajlott esemé­nyekkel. — Alapszervezetünk kommunistái felháborodással vették tudomásul a Petőfi-kör­ben elhangzott párt- és kor­mányellenes kirohanásokat, va­lamint egyes vezetőink elleni aljas koholmányokat. Elítélik mindazokat a párttagokat, akik e megmozdulás megszervezésé­ben tevékenyen részt vettek, sőt, előmozdították ennek a bű­nös frakciónak a kialakulását. A taggyűlésen résztvett kom munisták javasolják, hogy min­A Kamenszk-területi szovho- zok egyre szélesebb körben al­kalmazzák a sertéstenyésztés­ben az önetető berendezéseket, amelyeket öt naponkint egy­szer töltenek meg száraz ab­raktakarmánnyal, s bármikor ehetnek belőle a sertések. Az önetetők mellé önitatókat is szerelnek s ezzel a sertésgondo zók munkájának termelékeny­ségét többszörösére növelik, a termékek önköltségét pedig csökkentik. A tapasztalatok sze igazolják ezt. A selyemgyárunk azóta négyszer volt élüzem, a Textij üzemünkben is rendsze­resen és szemmelláthatóan ja­vult a munkafegyelem és a tervteljesítés. Javult az állam- polgári fegyelem is amit bi­zonyít, hogy a községünk jelen­leg is a megyében a második helyen áll a beadás területén. Községünkben e határozat meg jelenése óta egy tsz alakult, ami azt igazolja, hogy munká­sainkkal együtt dolgozó pa­rasztjaink is mindjobban és aktívabban követik pártunk politikáját. Ezt mindinkább elősegítette a XX. kongresszus határozata, tanulmányozása. — Párttagjaink és pártonkívüli dolgozóink is sokkal bátrabban felvetik hibáinkat, hiányossá­gainkat azóta, és helyes éssze­rű javaslataikkal segítik azt ki­küszöbölni. Ezt a lelkes építőmunkát akarták megzavarni a DISZ Petőfi-kör ankétjain Tardos és Déry támadást intézve a bírá­lat ürügye alatt pártunk veze­tői és egész munkásosztályunk ellen. Mi, tolnai kommunisták ezt a támadást visszautasítjuk és üzenjük a röpgyűléseinken el­hangzottak alapján ezeknek gz uraknak, hogy mi törhetetlen hűséggel és odaadással követ­jük pártunkat és dolgozunk azért, hogy minél előbb fel­építhessük hazánkban a szo­cializmust. Úgy válaszolunk ezen „uraknak” a fecsegésére, aljas * aknamunkájukra, hogy üzemeink és községünk ter­vét, illetve állampolgári köte­lességét időben teljesítsük. EIGNER GYÖRGY, községi párt VB titkár, Tolna. nes demagóg nézetek terjesz­tőit. Kijelentették, hogy kímé­letlen harcot folytatnak min­den pártellenes megnyilvánu­lás ellen és széles körben nép­szerűsítik a Központi Vezető­ség határozatát. PRÖKAI ZOLTÁN HORVÁTH JÖZSEFNÉ. öcsény. den párttag és ezen belül fő­ként a funkcionáriusok foko­zott mértékben és sokkal töb­bet törődjenek az éberség kér­désével, mert a XX. kongresz- szus után egyes funkcionáriusok is ferdén magyarázzák a kon­gresszus szellemét és ezen fer­de nézeteik tömeg előtti han­goztatásával igen nagy teret engednek az ellenséges propa­gandának, ami az előttünk le­játszódott „Petőfi-kör”-szerű frakciókhoz vezethet. PAPP KÁROLY Bonyhád. rint a feletetett takarmányt így sokkal jobban értékesíti a jószág, nem ritka eset a 805— 810 grammos napi átlagos súly gyarapodás. Az „Udarnyik“ szovhoz a 15 000 darabból álló sertésállo­mányánál hamarosan bevezeti az önetetést, ezzel 400 sertés- gondozót és 20 takarmányelő­készítő munkást tud nélkülözni a farmokon és oszthat be más munkára. Ez a legegyszerűbb megoldás? BOGNÁR ISTVÁN. I Megyei Tanács 15J1956. sz. határozatából Népszerűsítjük a Központi Vezetőség határozatát Nem engedünk teret az ellenséges propagandának Ünetetők a szovjet sertéstenyésztő farmokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom