Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-08 / 160. szám
1950 JÚLIUS 8. TOLNAI NAPLÓ 5 A bizalomról van szó A történet lényege röviden ennyi: Az SZKP XX. Kongresszusa után Grábócon készü lődni kezdett valami, ami aztán nemrégiben kirobbant, A széles demokratizmus elve alapján, a bírálat fegyverével Grábócon a tanácstagok 80 százaléka egységes és általános harcba indult a tanácselnök el len. A tanácselnök személye el len elsősorban Simon Lajos, a község egykori tanácselnöke emelt kifogást. Nem sokkal később aztán csatlakozott hozzá Bakos János, a községi párttitkár, Leitz József, a vb. elnök- helyettes, Kolozsvári Károly tanácstag és még vagy nyolc községi viszonylatban fontos személyiség. Rajtuk keresztül aztán nagy ellenszenvet kezdett tanúsítani az egész község lakossága, Beke József tanácselnök iránt. Ezt a többi között azzal is kifejezésre juttatta a ta nácstagság, hogy a júniusi tanácsülés megtartását megakadályozta azzal, hogy 12 tanácstag közül mindössze 2 jelent meg. A többi nyíltan kimondta, hogy addig nem hajlandó részt vállalni a község ügyeinek inté zésében, míg le nem váltják a tanácselnököt. Mikor látták, hogy így hőn igen érnek céljukhoz, a tanácselnök tudta nél kül levélben kérték, illetve követelték a járásnál és a megyénél a tanácselnök leváltását. Mint a fentiekből kitűnik, a tanácselnök ellenzéki tábora elég népes. Beke József tanács elnöknek viszont nem igen van tábora. Még az iskolás gyerekek is ellene vannak. Különböző helyeken karikatúrákon teszik nevetségessé. A tanácstitkár Csenki Lajos, az egyedüli, a tanácselnök mellett van, mondván: „Beke József a párt derék katonája. Becsülettel elvégezte a pártiskolát, a 'közigazgatási iskolát, ismeri a törvényeket, s nem enged meg semmiféle szabálytalanságot. Szenvedélyesen védi a nép érdekét, harcol a begyűjtési és adófizetési tervek teljesítéséért és fáradhatatlan munkát végez a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében.“ A tanácstitkár szerint éppen a fentiekből következik, hogy az elnök alapjábavéve tisztességes, becsületes ember. A sok rágalom és alaptalan vád ellenére, becsülettel állja a sarat, bátran és büszkén néz sorsa elé. A tanácselnök személye ellen — mint a párttitkár mondotta — az az egyetlen kifogá sa a tanácstagságnak, a pártve zetőség egy részének és a község lakosságának, hogy a közéletben tanúsított magatartása nem egyeztethető össze hivatásával, jelenlegi funkciójával. Azt meg Leitz József tanácselnök-helyettes mondotta, hogy nő-ügyei vannak a községben s ennek tetejére a vele jóvi- szonyban álló nők rokonait és ismerőseit előnyökben részesí ti. A Terményforgalmi Vállalat nál, a begyűjtési hivatalnál különböző állásokba juttatja. S annyira hagyja magát befolyásolni, hogy mióta Grábócon van — aminek nincs egészen két esztendeje — már három nővel pereskedett. S attól is alig tudták eltántorítani, hogy az iskolás gyerekeket bepöröl- je. A történet röviden ennyi. Látszólag olyan kis ügy ez a grábóciak problémája. Akadt is már funkcionárius, aki úgy vélekedett az egészről, hogy „kár a grábóciak problémáinak intézésére időt pocsékolni, mert mint ahogy összekülön- böztek, majd úgy meg is bé- külnek a maguk kenyerén.“ 1336 panaszt intézett el a Megyei Tanács az I. félévben Ebben az esztendőben január 1-től’az I. félév végéig 1569 panasz érkezett a Megyei Tanács panasz-irodájá- hoz; Ebből összesen 1336 panaszt intéztek el véglegesen az I: félévben. 233 bejelentő panaszának elintézése folyamatban van, rövidesen ők is meg fogják kapni beadványukra a választ. Olyan panaszok is érkeztek az I. félévben a Megyei Tanácshoz amelyek nem jogosak, szám szerint 1009, de a Megyei Tanács panasz-irodájától azok a bejelentők is megkapták a választ, akiknek panasza nem jogos, összesen pedig 327 bejelentő panaszát találták jogosnak, s ezt el is intézte a Megyei Tanács panaszirodája. Akadnak szerencsére azonban olyan járási és megyei párt- és állami funkcionáriusok is szép számmal, akik nagyon is lelkiismeretesen vizsgálták a grábóciak kicsinek látszó problémáit. Nem sajnálták az időt arra, hogy meghall gassanak minden embert, aki érintett az ügyben. A grábóciakat azonban a lelkiismeretes kivizsgálások egész sora sem nyugtatja meg Ha autóval bárki érkezik a köz ségbe, mindjárt problémájukkal hozakodnak elő. Nekünk is elpanaszolták bújukat-bajukat. S ami késztetett bennünket a cikk megírására, az a következő volt: Előbb a tanácstitkár, Csenki Lajos, később pedig Ba kos János, a párttitkár azt mondta, hogy miért tanúsítanak ilyen közömbösséget a felsőbb szervek a Grábócon lévő áldatlan állapot iránt. Miért nem közük a járástól és a megyétől az elvtársak velük, hogy a kivizsgálás után mi az álláspontjuk. Felvetésük teljesen jogos. Csakugyan szükség volna arra, hogy végre tiszta vizet öntsenek a pohárba. Ha a tanácséiA bonyhádi járási tanács javaslatára a községeknél külön megbízott kezeli a tanácstagok áltai bejelentett panaszokat, illetve bejelentéseket. így a bonyhádi községi tanácsnál Varga János igazgatási előadó intézi a tanácstagok és a lakosság által bejelentett panaszokat, ő válaszol meg minden bejelentőnek. Tőle tudtuk meg, hogy Bonyhádon június hónapban 31 tanácstag számolt be választóinak az első félévben végzett munkájáról. Amint a községi tanácshoz beküldött jegyzőkönyvekből kiderül, a tanácstagok beszámolóin sok érdekes javaslatot, panaszt és kérelmet vetettek fel a választók. Regős András a 41. számú körzet tanácstagja például azzai a kéréssel fordult a községi tanácshoz, hogy adjon választ özv. Ferenczi Jenők hibázott, s olyan mulasztást követett el, amiből az következhet, hogy nem méltó az állam, s a grábóci lakosság bizalmára, akkor miért nem mondják ezt meg neki, s miért nem intézkednek, hogy méltatlanul ne élvezze a bizalmat? Ha pedig a tanácselnök elleni vád alaptalan, arra irányul csak, hogy a pártnak egy derék kato náját lejárassák, akkor védje meg a járási és a megyei tanács, védje meg a párt a jogta lanul megbántott tanácselnököt. De akkor ezt is mondják meg azoknak, akik imár hónapok óta a tanácselnök levál tását követelik. Ezzel most már nem lehet tovább várni, mert a bizalomról egy egész község lakosságának és több becsületes kommunistáról van szó. Mégpedig olyanról, hogy a grábóciak pillanatnyilag ezen keresztül mérik le, hogy a párt és az állam felsőbb szerveinek vezetői milyen figyelmességgel viseltetnek a dolgozók vélt. vagy jogos panasza iránt. Igazságos és őszinte választ akarnak kapni a grábóciak az illetékesektől, mégpedig most már a legrövidebb időn belül. Erről van itt szó. nőnének, özv. Ferenczi Jenő- nének ugyanis van egy sérelme, az, hogy tavaly még 1200 forint adót vetettek ki rá, ebben az évben viszont a 6 hold földje után 3000 forint jövedelemadót kell fizetnie. A 80 éves özv. Ferencziné a tanácstagon keresztül erre kér magyarázatot. Kérő Imre tanácstag választói pedig a Mikes utca megjavítására hívták fel a tanács figyelmét. Megint mások tanácstagjukon keresztül kérték a tanácstól, hogy tartassa rendben az utcákat, a piacteret és a járdákat. Ez mind-mind olyan panasz és sérelem, amelyre elsősorban tanácstagjukon keresztül kérnek magyarázatot a bonyhádiak. Kérésüket a községi tanács megvizsgálja és rövid időn belül választ is ad a körzet lakóinak. Júniusban 31 tanácstag tartatta meg félévi beszámolóját Bonyhádon Jól felkészültek a gabona betakarítására Mőcsényben Ha csak nem a kora reggeli, vagy a késő esti órában érkezik az ember Mőcsénybe, kívülről szemlélve is észreveszi, hogy nagy munkában vannak a község földműveléssel foglalkozó lakói; Az év legnagyobb és legszebb munkáját, a gabona betakarítását végzik. Erről tanúskodik a faluszélen létesített közös szérű, és az, hogy már a cséplőgép is készenlétben várja a nagy munka kezdetét. A községet körülvevő, mintegy 618 hold szántón serény munka folyik. Az egyéniek is meg a Szabad Május Tsz tagjai is szorgalmasan végzik az ősziárpák aratását, s iparkodnak a gazoló kapálások befejezésével. Szorgalmukról, lelkiismeretes mun kájukról lehetne sokat beszélni, írni. De most azt nézzük meg, hogy a mőcsényi tanács a dolgozó parasztokkal és a termelőszövetkezeti tagokkal együtt hogyan készült fel a gabona betakarítására. Az elmúlt napokban a mőcsényi tanács kérésére a termelési bizottság a község legjobb egyéni dolgozóinak és a termelőszövetkezet képviselőinek a bevonásával ülést tartott. Ezen a kibővített termelési bizottsági ülésen a község legjobbjai, valamennyi dolgozó paraszt és termelőszövetkezeti tag nevében leszögezték, hogy az aratást 10 nap alatt befejezik és ezt követően néhány nap alatt asztagba hordják a 250 hold kenyér- és takarmánygabona termését. A eséplésel is, meg a tarlóhántással augusztus 20-ra számítanak végezni a mőcsényi gazdák. A községi tanács és a termelési bizottság kezdeményezésére ebben az évben ismét felújítják Mőcsényben azt a régi jó szokást, mely szerint kalákában végzik a gabonabetakarítást. A mőcsényi határban ugyanis jó közepes termést ígérnek a kalászosok. Számítanak arra hogy mintegy 5000 kereszt lesz majd. Ez alapjábavéve nem olyan sok, de ha azt vesszük, hogy mindössze 30 pár lófogatot tudnak csak munkába állítani, óikkor kiderül, hogy a szükség megkívánja azt, hogy minden nap virradattól napestig hordják majd a gabonát, hiszen 80 kocsira való búzát, rozsot, árpát és zabot kell a határban a közös szérűre hordani. A mő- csényiek, bár — tisztában vannak azzal, hogy ez nagyon nehéz lesz — bíznak abban, hogy idejében, legkisebb szemveszteséggel betakarítják a gabonát. Annak szellemében folyik a munka máris, amit László Márton élenjáró dolgozó paraszt mondott. „Nem engedjük veszendőbe menni a megtermelt gabonát, ha úgy adódik, hát hajnaltól addig dolgozunk, míg csak látni lehet. Pihenésre majd lesz idő a télen” — így mondta ezt ő, a termelési bizottsági ülésen. De így gondolkodik valameny- nyi mőcsényi gazda is. Erre bizonyíték, hogy a Szabad Május 1. Termelőszövetkezet 20 holdas őszi táblájáról máris a dolgozó parasztok részvételével hordják a gabonát. Majd azután, ha a tsz befejezte az árpabehordást, akkor visszamegy az egyénieknek segíteni. S így megy ez az egész falura kiterjedve. A fogatos gazdáknak még arra is van gondja, hogy a fogattal nem rendelkezők gabonái is idejében asztagban legyenek; Ezt a szokást érdemes mindenütt feleleveníteni, minden községben megéri a tanácsnak, a termelési bizottságnak és a mezőgazdasági állandó bizottságnak szorgalmazni a kalákában való gabonabetakarítást, mert így kevés szem megy veszendőbe, s gyorsan asztagba kerül mindenki gabonája. Utána folyamatosan, akadály nélkül csépelhetik a gazdagon fizető őszi gabonákat. Szervezetten végezzük a munkánkat Elmondja: Faludi Imre igazgató. Valamennyien tudjuk azt, hogy a következő hetek alatt milyen hatalmas feladatot kell megoldani a növényápolás, ara tás és a lucerna második kaszálása terén. Tudjuk azt, hogy a következő hetek alatt nemcsak a termelőszövetkezetek tagjainak, hanem a gépállomások traktorosainak és mezőgaz dászainak szorgalmas munkáján múlik, hogy mennyi gabonát tudnak a tsz-ben egy munkaegységre osztani. A mi gépállomásunk, a du- naszentgyörgyi gépállomás kör zetében 10 termelőszövetkezet van és ebből 8 termelőszövetkezetnél az aratás legnagyobb részét kombájnnal és aratógép pel mi fogjuk elvégezni. Nem kis feladat ez és komoly szervezést kíván, hogy necsak az aratás, a gabonabetakarítás ha 1 adjon zökkenőmentesen, hanem emellett a többi munka is. Napokkal ezelőtt kezdtük az ősziárpa aratását és az eddigi eredmények azt igazolják, hogy például a kombájnaratás zökkenőmentesen fog haladni, a téli gépjavításkor lelkiismeretesen végezték el a kombájnok javítását, amelynek eredménye most mérhető le igazán. Kombájnnal és aratógéppel közel 1300 hold kalászost fogunk learatni körzetünk termelőszövetkezeteinél. Tervünk szerint négy kombájnunk körülbelül 43—45 hold árpa aratást és cséplést fog elvégezni. Azért is fontos, hogy a kombájnoknak legalább ennyi teljesítése legyen, mert az esetleg bekövetkező hibát a búza aratásának megkezdéséig ki tudjuk javítani. Az aratás, cséplés ideje alatt változatlanul végezzük a növényápolást, a lucerna kaszálását. öt univerzál gépünk van, amelyek csak erre a munkára lesznek beállítva. Aratógépeinket G. 35-ös traktorral fogjuk vontatni, azért, hogy a növényápolást az univerzál gépek végezhessék. Legfontosabb feladatunknak tekintjük az aratással egyidő- ben a tarlóhántás és másodvetés elvégzését. A kombájn terű letérői összesen 4 szalmalehú- zóval — amelyből kettőt a gép állomáson készítettünk — hord juk el a szalmát. Azok az erőgé pék, amelyek nappal a cséplést végzik, éjszaka — természetesen váltott műszakban — tarlót hántanak. De ezenkívül is 4 erőgépet és lánctalpas traktort fogunk tarlóhántásba állítani. Mi 100 holdon fogunk tarlóvetést végezni termelőszövetkezeteinknek. Szeretném még elmondani azt is, hogy gépállomásunk valamennyi dolgozója becsületesen, mindent megtesz annak ér dekében, hogy az aratás-csép- lés alatt munkájában a legtöbbet és legjobbat nyújtsa. Gépállomásunk két szerelője, Balogh János és Dömötör László elvtársak elgondolása alapján például a cséplőgéppel tisztított kombájngabonát a tisztítás helyétől a tároláshelyig mintegy 100 méter hosszú csővezetéken szállítjuk. Ezzel az elgondolással szállítjuk és egyben szárítjuk is a dunaszent- györgyi Szabadság Termelő- szövetkezet gabonáját. Ugyanis a mi elgondolásunk és véleményünk szerint a gabona míg a csővezetéken keresztül jut, nedvességből 3—6 százalékot veszít. Ezen kívül a másik nagy jelentősége, hogy kiküszö böli a zsákolás nehéz munkáját. Elő, eleven versennyel biztosítsuk az aratás sikerét Nagyon fontos, különösen az aratás-cséplés idején hogy versenyben végezzék ezt a szép, de nehéz munkát az ál- lóuni gazdaságok földjein és a gépállomások körzetében. Kom bájnosaink alig egy héttel ezelőtt az összehívott értekezletükön komoly vállalásokat tettek arra, hogy kombájnjukkal kifogástalan munkát fognak végezni. A vállalás óta eltelt napok alatt a kombájnosok hozzáláttak az ősziárpa aratásához adott szavuk valóravál- tásához. Szép eredmények születtek. A napokban Gere István elvtárssal a megyei MEDOSZ bizottság elnökével beszélgettünk, arra kérve őt_ mondja el tapasztalatait a kombájnosok versenyéről és a verseny nyilvánosságáról. — A napokban több állami gazdaságba látogattam el, ahol meggyőződtem arról, hogy a kombájnosok jó munkát végeznek, igyekeznek a legtöbbet és a legjobbat nyújtani, de azzal már nem törődnek, — a gazdaságok vezetősége és üzemi bizottsága —, hogy a verseny eredményét a legjobb kombájnosok teljesítményét a dicsőségtáblára felírják. A Bt ritói Állami Gazdaságban például azt tapasztaltam, hogy a kombájnosok teljesítménye ugyan megvan, de azt nem adják át a kombájnosok névsorát az üzemi bizottság elnökének, hogy azokat kiírják, vagy eljuttassák a területen dolgozó kombájnosokhoz. A Kanacsi Állami Gazdaságban pedig, bár a szakvonal megad- ja a legjobb kombájnosok nevét és teljesítményét, de itt meg akörül forog a vita_ hogy ki írja ki a neveket a táblára. Az Alsópéli Állami Gazdaságban pedig csak a legjobb eredményt elérő kombájnos teljesítményét vezetik és jelentik a Megyei Igazgatósághoz. > — Ezek a példák bizonyítják, hogy több állami gazdaságban hiába van meg a dolgozókban a kezdeményező erő, a versenylendület, ami megtörik a gazdaság vezetőségének nemtörődömségén és hanyagságán. örvendetes az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának a részéről az a tény, hogy naponként kéri a kombájnosok teljesítményét amelyet azután összesítve a megyei lapnak leadnak. Természetesen fontos, hogy az állami gazdaságok ne csak a legjobb, hanem valamennyi kombájnosuk teljesítményéről beszámoljanak, mert lehet, hogy egy állami gazdaságból kerül ki a kombájnosok versenyének első három helyezettje is. Szép és kell is a verseny, amely lendületet ad a munkához, különösen fontos az aratás, cséplés ideje alatt, amikor nem kevesebb ről_ mint az ország kenyeréről van szó. Ez a verseny azonban legyen eleven, népszerűsítsék a gazdaságokban a dicsőségtáblákon a legjobb kombájnosok nevét, teljesítményét, amely minden esetben serkentőleg hat. Nem szabad tehát a verseny nyilvánosságának, népszerűsítésének a szakvonal nemtörődömsége miatt megbukni. Valameny- nyiönk érdeke hogy a kombájnosok a versenyen keresztül eddig nem tapasztalt szép eredményeket érjenek el. Ezért felelősek a gazdaság vezetői, de felelősek vagyunk mi is, és a magunk részéről ígérjük, hogy mindent megteszünk; B. R.
