Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)

1956-07-08 / 160. szám

2. TOLNAI NAPLÓ 1956 JÚLIUS 8. Nehru nyilatkozata a semlegességről és a kínai kérdésről A londoni rádió jelentése szerint Nehru indiai miniszter elnök Londonban sajtóértekez­letet tartott. Ha kizárjuk egy újabb há­ború lehetőségét — mondotta Nehru — nem tudom belátni miért kellene folytatódnia az úgynevezett hidegháborúnak. — Nehru kijelentette, hogy po litikájában nem csatlakozik a jelenleg a világban lévő töm­bök egyikéhez sem. Az idiai kormány független politikát ki ván folytatni. A Reuter szerint Nehru szólt Nixon amerikai alel nők és Dulles külügyminiszter leg­utóbbi a semlegességet bíráló nyilatkozatáról. Az Egyesült Államok egyes személyei azzal, hogy bírálják a semlegességet, azt bizonyít­ják, hogy szembehelyezkednek a demokratikus gondolkodás- móddal — Hangsúlyozta Neh­ru. Nehru egy kérdésre válaszol­va, Kínáról ezt mondotta: — Alapvetően helytelen az, hogy egy 500 millió lélekszámú nép ne képviseltesse magát az ENSZ-ben. Nem arról van szó, hogy fel kell venni egy új tagot. A kérdés úgy merül fel, hogy ki képviselje Kínát? Aligha lehet azt állítani, hogy a Formozában lévő néhány em­ber jelenti Kínát. Hammarskjöld Kievbe érkezett Kiev (TASZSZ). Hammarsk­jöld, az ENSZ főtitkára, az ukrán kormány meghívására pénteken Kievbe érkezett. Szenin, az Ukrán SZSZK Mi nisztertanácsának első elnök- helyettese pénteken este est- ebédet adott Hammarskjöld tiszteletére. Az estebéd szívé­lyes és baráti légkörben zaj­lott le. Dobi István üdvözlő távirata az Argentin Köztársaság ideiglenes elnökéhez Dobi István, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Argentina július 9-i nemzeti ünnepe alkalmából az alábbi táviratot intézte Pedro E. Aramburuhoz, az Argentin Köztársaság ideiglenes elnöké­hez: Őexcellenciája Pedro E. Arasnburu úrnak, az Argentin Köztársaság ideiglenes elnöké­nek Buenos Aires A La Platai Egyesült Tarto­mányok függetlensége kikiáltá sínak 104. évfordulója alkalma ból kérem fogadja elnök úr az Argentin nép jólétére és orszá­ga fejlődésére irányuló őszinte jókívánságaimat. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának Elnöke. Bulganyin fogadása Norodom Szalianiik tiszteletére Moszkva (TASZSZ). N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke júli­us 6-án a Nagy Kreml palotá ■ baq fogadást adott Norodom Szihanuk kambodzsai királyi herceg tiszteletére. A fogadáson jelen volt a No­rodom Szihanuk kíséretében a Szovjetunióba érkezett többi kambodzsai személyiség is. Szovjet részről Vorosilov, Malenkov, Molotov, Pervuhin, Hruscsov, Brezsnyev, Sepilov, Furceva, Beljajev, Poszpjélov elvtársak, Kucserenko és Hru- nyicsev a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettesei, Volkov, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának elnöke, továbbá miniszterek, magas­rangú katonatisztek, a szovjet politikai, tudományos és társa­dalmi élet más képviselői vol tak jelen. Megjelentek a Moszkvában működő diplomáciai képvisele­tek vezetői is. A meleg, barátságos hangu­latban lefolyt fogadáson pohár­köszöntők hangzottak el a kambodzsai király és Vorosi­lov elvtárs tiszteletére, majd Bulganyin és Norodom Sziha­nuk mondott pohárköszöntőt. Július 12-én érkezik Nasszer elnök Jugoszláviába Belgrád ((Tanjug) Gamal Abdel Nasszer egyiptomi köz- társasági elnök, viszonozva Jo- szip Broz Tito jugoszláv köz- társasági elnök látogatását, július 12-én 8 napos hivatalos látogatásra Jugoszláviába ér­kezik. Az egyiptomi köztársa­sági elnök és munkatársai, akik őt elkísérik jugoszláviai útjárai eszmecserét folytatnak majd Tito köztársasági elnök­kel és a jugoszláv kormány többi tagjával a két ország kö­zötti kapcsolatról és a legfon­tosabb nemzetközi problémák­ról. Aubrey Jones angol miniszter kéthetes látogatásra a Szovjetunióba utazik Londonban hivatalosan kö­zölték, hogy Aubrey Jones üzemanyag- és energiagazdál­kodási miniszter elfogadta G. M. Malenkovnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnök­helyettesének a villamoserő­művek miniszterének meghí­vását és augusztus 12-én Moszk vába utazik. Jones két hétre tervezett látogatása során ta­nulmányozni kívánja a Szov­jetunió energetikai berendezé­seit — jelenti londoni rádió. Tits elnök üdvözlete a szerb nép felkelésének évfordulója alkalmából Belgrád (Tanjug). Július 7-e, a szerb nép felkelésének év­fordulója alkalmából Joszip Broz Tito köztársasági elnök a következő üdvözlő táviratot in­tézte Petar Sztambolicshoz, a szerb nemzetgyűlés elnökéhez: Szívélyes jókívánságaimat küldöm Önnek elnök elvtárs, és Szerbia népének július 7-e a szerb nép felkelésének évfor­dulója alkalmából, amikor most is, mint eddig minden évben, emlékezetünkbe idéz­zük 1941 felejhetetlen napjait és ismételten kifejezésre juttat juk köszönetünket azoknak, akik életüket áldozták népeink nagy vívmányaiért. Az elmúlt esztendő újabb szakaszt jelent a szocialista fej lődés eredményei számára, amely szakasz méginkább ki­domborítja a népfelszabadító harcok és a forradalom törté­nelmi lényegét. Újabb sikerek vezéreljék a Szerb Népköztársaság népét szocialista közösségünk általá­nos fejlődése felé. Á német szövetségi gyűlés elfogadta a hadkötelezettségi törvényt Bonn (MTI) Szombaton haj­nalban a szövetségi gyűlés 17 órás vita után 270 szavazattal 166 ellenében elfogadta a had­kötelezettségi törvényt. 20 kép­viselő tartózkodott a szavazás­tól. A szociáldemokraták és az áttelepültek pártjának képvi­selői szavaztak a törvényjavas­lat ellen, a szabad demokrata párt tagjai adták a szavazástól tartózkodókat. A hadkötelezettségi törvény- javaslat jóváhagyás végett a Szövetségi Tanács elé kerül. A Szövetségi Tanács előrelát­hatólag július 20-i ülésén hoz­za meg döntését. Sztrájkolnak az amerikai acélipari munkások Newyork (TASZSZ) Már majdnem egy hete folyik az amerikai acélipari munkások általános sztrájkja, amelynek következtében az Egyesült Ál­lamok acéltermelésének 90 százalékát előállító üzemekben megszűnt a munka. Az amerikai acélipari mun­kások sztrájkját kanadai mun­kások is támogatják. Kanadai lapjelentések szerint a kana­dai acélipari szakszervezet képviselője a napokban Toron­tóban bejelentette, hogy a leg­nagyobb kanadai acélipari vál- lalatt a Hamiltoni Steel Com- hany Of Canada hétezer mun­kása közül ötezer már a sztrájk balépés mellett foglalt állást. Mint az United Press hír- ügynökség közli, jól értesült körök szerint az amerikai kor­mány azt a kérdést mérlegeli, hogy a Taft—Hartley-törvényt alkalmazza a sztrájkolókkal szemben. Szamos Rudolf: Amerikából jöttem... Kalandos történet (49. folytatás,) A rend a „kivándorló” hajón is rend volt és aki ezt a rendet bármi módon megsértette, an­nak bűnhődni kellett. Ebbe kel. lett beletörődnöm, mert ugyan mi mást várhattam én vagy a másik kivándorló ... Az öreg halálbárkában Kelet szemete úszott az Uj Világ felé. — Nem olyan kivándorlók voltunk mi. mint apáink, nagyapáink, akik ö ven-hatvan esztendővel ezelőtt a kilátástalan nyomor elől, a kenyérért hajókáztak erre. Szá­mukra nem volt más választás, vagy éhen halnak otthon, vagy megkísérlik a szerencsét... — Hogy én mit kíséreltem? Igaza ban már magam sem tudtam... Két esztendeje kicsúszott vala. mi a talpam alól, eldobtam ma­gamtól valamit — könnyű, gye­rekes fejjel... és azóta nincs ma­radásom. Sodródom Keletről Nyugatnak. A vándorösztön és a nyugtalanság sehol sem ha­gyott nyugodni... és még min­dig ott voltak az álmaim. Hai landó voltam elviselni rrrnden rosszat, csak azért, hogv elérjek arra a földre, amelyről csupa jót duruzsolt a kósza hír. Újból hatalmába kerített az az érzés, ami először a jeszenyi- cai büntetőtáborban éledt ben­nem és majdnem elsorvasztotta a szívemet... Nincs más kivezető út, ha az ember becsuk maga mögött egy ajtót és a kulcsát a tengerbe dobja, nagyon nehéz azt még egyszer kinyitni... Ne g ncíoja. hogy babonás lettem, de mielőtt Bremenhafenbe rá­léptem a Fairse fedélzetére, a nyakamba akasztottam azt a föl des zacskót, amit Galambos Sa- nyitó kaptam. Ez a kis zacskó itt a hajón teleszívta magát a ten­ger sós levegőjével és valahány­szor titokban, hogy senki ne lássa, megszagoltam már nem éreztem a linzi mulató kis föld szinti szobájának dohos poloska szagát... Az eltűnt Európával égyütt és csak a tenger só ízét lehelte a zacskó... így múl­nak el belőlünk is az érzések, mint ahogy ez a kis zacskó föld ereszti és szívja magába a kör­nyezet illatát. A hazáról, a hazámról ködös emlékek éltek csupán. A Nyugat adta sok keserű élmény elnyom­ta gyermekkorom száz bánatát. Milyen furcsa... körülöttem a háborgó óceán és a vízen ez a hajó és a hajón egy ember, aki nek nem maradt mása, mint egy zacskó hazai föld. A föld, az el­átkozott, eldobott drága anya­föld. — Földi — kiáltott váratla­nul mögöttem magyarul valaki. A gondolataimból riasztott és megrezzentem. — Hol — kér­deztem akaratlanul... — Ott... ott jobbra a tenger fölött... Az égre bámultam. Délutánba hajlott már a nap és valahol a nyugati ég alján valóban he­gyek lebegtek az óceán fölött. Mindketten erőlködve figyeltük a távoli földet. — Merre járunk? — fordul­tam utitársamhoz, akivel tegnap ' ímerkedtem meg itt a hajón. — Nem tudom — mondta csendesen — én semmi sem tu­dok. Vitka Jánosnak hívták ezt a fiatalembert, — valahonnét a Mátra mögötti palóc országból hajtotta ide a sors ... Az apját keresi Kanadában. Ennyit tud­tam róla. nem többet. Ugyan­olyan ágrólszakadt volt. akár­csak én... Otthon meghalt az anyja és telve reményekkel neki Indult Amerikának... Abban re­ménykedik, hogy apja. aki még a második világháború előtt ment ki Amerikába — bizo­nyára meggazdagodott odakint. Ez a fiú nem hozott magával földet, mindössze egy összeha- sadozott levélborítékot, amelyet a postabéyegző szerint 1947-ben adtak fel Kanada Torontó vá­rosában ... öt ez a levél húzta az óceán túlpartja felé... Ez a levél volt számára az élet biz­tató ígérete. Valahogy a rövid meretség ellenére megszerettem ezt a csendes, álmodozó szemű palóc fiút, mindig mindenre tu­dott valami mesét mondani. . . Most s azzal kezdte, — hogy azok a távoli dombok, amelyek a víz felett lebegnek, biztosan valami nagy hegyek... Nagyob­bak, mint a Mátra, mert a ten­geren lehet csak igazán látni, milyen gömbölyű a föld. — Eltűntek — kiáltott. Valóban, hiába néztem a nyu gáti ég alját, nem láttam már a földet. A hátunk mögött megcsör­rent a fedélzetre dobott lánc_ csomó. — Kik tűntek el, fiacskáim? — reccsent egy érdes férfi­hang. (Folytatjuk.) Légiparádé Moszkvában Június 24-én nagyszabású légiparádét rendeztek Moszk­vában, amelyen 28 ország kép­viselője jelent meg. A sportrepülők, majd a lég- lökéses vadászgépek, újtípusú helikopterek a „repülő vago­nok” és a „TU-104” típusú lég- lökéses utasszállítógép bemu­tatója során a légiparádé részt­vevőinek módjukban állt meg­ismerkedni a szovjet légitech­nika legújabb eredményeivel. A képen: A légiparádé meg­nyitásakor zászlós-gépek húz­nak el a repülőtér felett. Az első a Szovjetunió zászlaját, a másik kettő pedig „Dicsőséget a szovjet népnek!” feliratot vi­sel. (Foto B. Vdovenko). jugoszláv—angol kereskedelmi egyezmény Belgrád (Tanjug) London­ban aláírták a jövő évre szóló jugoszláv—angol kereskedelmi egyezményt. Jugoszlávia úgy mint eddig is szabadon exportálhatja áru­cikkeinek legnagyobb részét az angol piacokra. Televíziós állomást építenek a lengyelországi Szczecinben A perspektivikus tervek sze­rint a lengyelországi Szczecin­ben csupán 1960 után kerülne sor televíziós állomás építésé­re. A lakosság azonban nagy érdeklődést tanúsít a televízió trónt, szeretné, hogy még eb­ben az ötéves tervben felépül­jön a televíziós állomás. A helybeli újítóklub kezdemé­nyezésére rádióamatőrök kö­zös erőfeszítésével megszüle­tett a terv egy amatőrjellegű adóállomás létesítésére. Ta­pasztalatcserét folytattak a harkovi televíziós amatőrklub­bal, s ez szép eredményekhez vezetett. Végezetül úgy döntöt­tek, hogy a helybeli amatőrök együttműködésével normális te leviziós adóállomást építenek a nagy tengerparti városban. A vajdasági népi tanács segíteni fogja ezt a kezdeményezést, máris 300 ezer zloty összeget utalt ki erre a célra. Fél éven belül odáig jutnak el hogy a helybeli televíziós állomás filmeket fog közvetíteni. Fo­kozatosan bővítik majd a mű­sorokat. Az első előadás után... Pénteken este mérsékelt érdeklődés mellett tartotta első előadását Szekszárdon a Budapest Nagy Cirkusz. Biztosra vehető azonban, hogy a későbbi előadásoknak már sokkal nagyobb közön­ségsikere lesz, mert azok, akik a bemutatkozó előadást látták megvoltak elégedve a műsorral s nem egyszer hangzott fel a vastapsnak nevezhető tetszésnyilvánítás. ... Helyszűke miatt az elő­adás és az egyes művészek teljesítményének méltatása sajnos nem áll módunkban, s így csak néhány dolgot említünk meg az előadással kapcsolatban. Munkatársunk beszélgetést folytatott a Cirkusz igaz- gatójával' Hevessy Emillel, s tőle megtudta, hogy nemrég tértek haza németországi vendégszereplésről, s előre­láthatólag a közeljövőben is­mét külföldre utaznak. A Cirkusz egy-egy száma már a következő országokban vendégszerepeit: Csehszlo­vákia, Bulgária Jugoszlávia, Lengyelország, Német De­mokratikus Köztársaság■ Al­bánia, s a Szabó-csoport nemrég tért haza 3 hónapos Szovjetunióbeli vendégszerep léséről. Ez a műsor a szek­szárdi közönség előtt is nagy tetszést aratott. Hasonló si­kere volt a vendégművész­ként fellépő 11 norvég fjord- ló idomítójának különleges produkciójával. Nagy sikere volt a kötél­táncosoknak, akik lélekzet- elállító mutatványaikkal arattak nagy közönségsikert. Az első előadás után azzal a gondolattal távoztak a né­zők az előadásról, hogy jól szórakoztak, és a nézők sze­rint is naggyobb érdeklődést érdemelt volna meg már az első előadás. Ez az érdeklő­dés azonban a későbbiek fo­lyamán nem fog elmaradni, mert legjobb közönségszer­vezők azok a nézők, akik lát­ták az előadást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom