Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-29 / 178. szám
1956 JÜLIUS 29. lULRAi narnu Szaporán megy a munka a kombájnszérün A bonyhádi Szabad Föld Tsz-ben 90 hold gabonát aratott le a kombájn, s ezzel egyidőben i . tisztították a kombájnnal aratott gabonát is. Ferenc Sándor, a Szabad Föld Termelőszövetkezet egyik tagja irányítja a kombájnszérűn a tagok munkáját. Szőcs Imre tavaly még egyénileg gazdálkodott. Tíz holdjával az ősszel lépett be a Szabad Föld Tsz-be. A képen ő látható a kombájnszérűn, kötözi a zsákokat. Boldogan mondotta el, hogy kiváló munkát végzett a kombájn. A Szabad Föld Tsz-ben jó volt a termés. A kombájnnal aratott búza 12 mázsát adott holdanként. Gyorsan szaporodtak a tiszta búzával megrakott zsákok. Mindjárt a kombájnszé- rűről szállították is őket a begyűjtőhelyre. Molnár László Közel 16 mázsa É-gabonál adott be Kalmár István Kalmár István Jegenyés. •pusztai dolgozó parasztot mindenki ismeri Szedresen, mert jó gazda. Egyszer már kitüntetést is kapott kiváló munkájáért. — Kalmár István most újból be*, bizonyította, hogy jól gazdálkodik. Nem egészen 3 holdnyl területen 44 mázsa 52 kilogramm Kenyérgabonája termett Beadási kötelességének teljesítése a vetőmag, a fejadag és minden szükséges visszatartása után 15.88 mázsa kenyérgabonát adott át az államnak értékesítési szerződéssel. Ezért és E gabonamennyiségért Kalmár István, ha nem veszi igénybe az állam által nyújtott természetbeni kedvezményeket, közel 4400 forintot kap. Meglesz a 60 forintos munkaegység a szekszárdi Béke Tsz-ben Az egész országban mindenütt a Központi Vezetőség legutóbbi határozatai, az ötéves terv célkitűzései kerülnek szóba. Nem kivétel a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet tagsága sem. A sok munka mellett szóbakerül, hogyan tudják a jövedelmüket növelni, mint azt a határozat és a terv célkitűzései is leszögezik. A szövetkezet tagsága most úgyszólván, „nyakig vannak a munkában”. Igaz, nem sokáig, mert most lesz egy kis lélekzet- vétel — befejeződik az aratás. Mintegy 250 hold gabonát kellett learatni; egy kombájn, egy aratógép és 14—15 kézikasza aratott nap, mint nap. A kombájnnal learatott gabona- mennyiség mintegy 6—6.5 vagont tesz ki, ebből teljesítette beadási kötelezettségét a szövetkezet, sőt, előleget is osztottak már, három kilót munkaegy ségenként. Silling Istvánék 19 mázsa, Antal Jánosék 18 mázsa búzát vittek haza, Simon István gépkocsivezetőnek 15 mázsa volt a részesedése. A búza, árpa és a pénzelőleg eddig több, mint 25 forintot tesz ki, amelyet eddig munkaegységenként kiosztottak. Megvan tehát a lehetőség arra, hogy felül is múlják a terv szerinti 60 forintos munkaegységet. Még ezután jön be a jövedelem a 300 hold kenderből, 'legalább félmillió1 forintra számít a tagság. Üzemel már a szövetkezet téglagyára is, eddig 50.000 téglát égettek ki. Még ebben az évben 700.000 téglát akarnak égetni, ami ugyancsak jelentős jövedelmet biztosít, mert nagy részét értékesíteni fogják a földmüvesszövetkezeten keresztül. A TANÁCSOK ÉLETÉBŐL Ezt a mondatot sokat lehet hallani napjainkban, és ha megnézzük pártunk és kormányzatunk intézkedéseit, meg kell állapítanunk, e mondat használatának jogosságát. Nem célom ezekkel általában foglalkozni, kiragadom belőlük azt, ami minket, a tanácsokat legjobban érint, az államigazgatási munkánk egyszerűbbé tételét. A Központi Vezetőség július 18-i ülésén Gerő elvtárs javasolta, hogy a területrendezés az év végére befejezést nyerjen. Ez azért is helyes, mert így hamarabb megvalósulhatnak azok a javaslatok, amelyek a tanácsoktól, azok dolgozói és vezetőitől jöttek, a munka megjavítása, az ügyek olcsóbb és gyorsabb elintézése érdekében, a tanács és a dolgozó tömegek kapcsolatának megjavítása érdekében. A járás községeiből összesen 142 ilyen javaslat érkezett, ezek közül különösen széleskörű, jó javaslatokat küldött Tolna, Decs, Bátaszék községi vb. Van azonban olyan községünk is, mint Báta és Fácánkert, ahol úgy látszik nem gondolkodtak azon, hogyan lehetne javítani a munkán, mit lehetne javasolni a tanács tömegkapcso latainak szélesítése érdekében. A járási tanács szakigazgatási osztályai és csoportjai szintén kivették részüket a javaslatokból. összesen 77 javaslat érkezett, az ügyek elevenebb in tézését szolgáló értékes javaslatokat tettek. Ebből csak a mezőgazdasági osztály maradt ki — gondolom az osztály dolgo zói úgy érezték, ez rájuk nem vonatkozik, az ő vonalukon minden jó úgy, ahogy van. veti ki az adót. Ö is és a községi megbízott is könyveli, de ha egy dolgozó panasszal megy ezzel kapcsolatban, azt csak a járásnál tudják elintézni, a köz ségekben nem. Ez munkanapkiesést, vasúti költséget és sok bosszúságot okoz. A feladatok leadásával ez megszűnne. Ez a javaslat is a dolgozók érdekét szolgálja. Az ügyek szervezettebb és olcsóbb intézése szempontjából vetődött fel az a javaslat, hogy a járási tanácsnál az eddigi négy osztály és hat csoport helyett, öt jól átfogható, könnyebben irányítható osztály legyen, ahol az egyes „rokon“ feladatok — például oktatás, népművelés — összekerülnének. A tanácsok állandó bizottságainak tekintélyét, a tömegkapcsolatok szélesítését akar juk elősegíteni az állandóbizottságok konkrétabb feladattal való ellátására tett javaslatunkkal. Ilyen például az, hogy a községekhez leadandó adóügyek intézésénél például a hátralékosoknak a részletfizetési kérelmét, vagy a haladékok megadását az adóügyi előadó csak a pénzügyi állandóbizottság javaslata alapján engedélyezheti, vagy a népművelési állandóbizottság feladata lenne a községi kultúrházak (otthonok) műsor-politikai tervének kialakítása és annak ellen őrzése. A javaslatok foglalkoznak több olyan remdelettel is, amelyek feladatokat meghatároznak, de azok megvalósításé nak lehetőségét nem határozzák meg. Ilyen például a községi apaállatgondozók premizá lásának ügye, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium elIfj. Mátrai Gyula kombájnvezető Sokszor nem Is gondol arra az ember, hogy a neve egyszeriben Ismertté válik. Dolgozik, Igyekszik szorgalmasan elvégezni a munkáját, amennyire tőle telik. Nem lehet azt mondani, hogy hiúság vezetné, a „hadd tudják meg, ki vagyok én” öntelt beképzeltség, nem is gondol arra, hogy egyszeriben híressé válik. így járt ifj. Mátrai Gyula, a Sárközi Állami Gazdaság kombájnosa. Neve egyszeriben Ismertté lett, amikor az aratás megkezdődött. Azóta Is az elsők közt van az állami gazdaságok kombájnosainak versenyében. Néhány évvel ezelőtt pedig nem is gondolt arra, hogy ezt a mes térségét folytatja, de hát adódnak az életben olyan esetek, amikor egy fiatalember merész terveket sző magában és azok sehogy sem akarnak sikerülni. Menjünk vissza jónéhány évvel, arra az időre, amikor Mátrai Gyula elvégezte az általános iskolát. Hova menjen, milyen foglalkozást válasszon? — Az lesz a legjobb, ha megmarad a családi foglalkozás mellett — döntött, a szülői tanácsra hallgatva. Az idősebb Mátrai Gyula ugyanis gépekkel foglalkozik, de nem egyszerűen csak a gépek javítását végzi. Állandóan töri valamin a fejét, melyik gépet hogyan lehetne tökéletesíteni. Nagy feltűnést keltett még 1952-ben .amikor a Zetorra szerelhető ventillátoros mütrá- gyaszőrót szerkesztett. Szóval ö Is azt akarta, hogy mesterségét a fia folytassa. — Tanuljon a gyerek, legyen belőle gépészmérnök. így került ifj. Mátrai Gyula Esztergomba, a gépipari technikumba, ahol 1954-ben érettségizett. Szeretett volna a műegyetemre menni, azonban itt 'húzták keresztül minden számítását. Nem vették fel. — No, azért nem elkeseredni — biztatta sajátmagát —, majd csak lesz valahogy. Elment szerelőnek a Nagytormási Állami Gazdaságba. Itt került mindjárt kombájnra is. Telt, múlt közben az idő. Évközben bent dolgozott a műhelyben, nyáron kombájnra ült és aratott. Most tavasszal, hogy a nagytormási traktorosok közül többen az árvízjárta Sárközbe mentek dolgozni, úgy érezte, nem maradhat ki közülük ő sem. Otthon aztán a család is, mások is hívták. — Ne menj vissza, dolgozhatsz te itthon is. — így került vissza gazdaságba, ahonnan annakidején elindult -pályát választani. Ifj. Mátrai Gyula most újból útra készül, igen hosszú útra, igaz, csak rövid időre. De ne vágjunk elébe a dolgoknak. — Szóval, amint a gazdaságban beérett a gabona, hozzálátott az aratáshoz. Vadonatúj kombájnt kapott .amelyen már függesztett szalmagyüjtökocsi van. Senki sem mondta, hogy kár egy ilyen gépet egy 20 éves fiúra bízni. Ismerték, megbíztak benne. Tudták azt róla, — hogy a mostani, a harmadik nyár, amikor kombájnnal arat. A versenyjelentések azóta beszámoltak arról, hogy ifj. Mátrai Gyula megállja a helyét. A múlt hét keddjén aztán váratlan látogatói érkeztek, mégpedig a DISZ-bIzottságtól, meg a minisztériumból. — Mátrai elvtárs, lenne-é kedve utazni? — Attól függ, hová? — Külföldre, a Szovjetunióba. Bizony, nem tudott hirtelené- ben szóhoz jutni, de hamarosan határozott. — Szívesen megyek. — Szóval augusztus elején kellene menni, mégpedig hat hétre... de dolgozni. Aratni kellene ott is. — Nem számít, elmegyek. — Még annyit, milyen géphez ért? Tudja kezelni az Sz. 80-ast? — Igen. Vállalni merem bármelyik gép kezelését. Nagytormáson lehetőség volt arra Is, hogy megismerjem a szovjet gyártmányú kombájnt. A gazdaságban azóta igen sok szó esik arról, hogy Mátrai Gyula a Szovjetunióba készül ö maga is már tervezgeti, hogyan és mint is lesz ott. — Remélem, lesz idő arra is, hogy jobban körülnézzünk. — Szeretném látni Moszkvát, a Dinamó-stadiont, egyszóval, amit csak lehet, — mondja. A többiek tréfálkoznak is vele. — Aztán legalább intézkedj, hogy a Dinamó eljöjjön ide egy barátságos mérkőzésre. Persze foglalkoztatják komolyabb dolgok is. — Szeretnék megismerkedni az ottani gépek kel, — mondja. — Viszek magammal néhány műszert, fordulatszámlálót, ampermérőt, — hogy alaposan megismerjem milyen teljesítményű gépekkel dolgoznak hátha tudok valamit hasznosítani itthon is, mert nem adtam még fel a továbbtanulás reményét. Érdeklődtem, milyen feltételek vannak a levelező tagozaton a tanuláshoz a Mezőgazdasági Gépesítési Főiskolán. Nemrégiben ka-ptam értesítést, többek között azt írják, hogy 22 év az alsó korhatár. Emiatt így egyelőre nem lehet szó a továbbtanulásról. — Aztán meg az ősszel be kell vonulnom katonának. Majd ha azt letöltöttem ... Most végeztem el MÖHOSZ-nál a gépkocsivezetői tanfolyamot Is. Azt hiszem, sokat tudok majd mesélni, hogyan töltöttem a hat hetet a Szovjetunióban. Nem jövök zavarba, bármilyen gépet bíznak is rám. Szerencsére a községi vb-k látták, hogy van több olyan dolog, amely a dolgozóknak hiábavaló utazgatást és hosszas várakozást okoz, a jelenlegi formában való intézkedéssel. Fzért javasolták például, hogy 5 holdig a művelési ágváltozások engedélyezését adják át a községi vb-k hatáskörébe, ugyanígy az 5 darabnál több fa kitermelésének engedé lyezését is. A fentebb említett javaslatok mellett szakvonalon és a községi vb-k vonalán javasolták az adóügyi feladatoknak a községi tanács hatáskörébe való visszaadását. Jelenleg a járási tanács pénzügyi osztálya rendelt azzal, hogy a legeltetési bizottságoknak kell azt eszközölni. Ahol nincs legeltetési bizottság, ott a községi vb-k kötelesek a prémiumot kifizetni, de hogy honnan, miből, az nincs meghatározva. Ezek az egyszerűsítési javaslatok, csak néhány kiragadott példák a sok közül, amelyeknek célja az ügyeknek közvetlenül ott és olyan elintézés'.', hogy a dolgozók érezzék, a tanács az ő szervük, érettük hozta létre a párt, és az ő érdekükben teszi most egyszerűbbé még jobbá. Fóris György vb. elnökhelyettes, Szekszárdi Járási Tanács VB. Teljesül a magyarkesziek álma Bognár István. Á DISZ-élet hírei Az árvízsujtotta lakosság megsegítése a közvetlen veszély elmúlása után sem állt meg megyénkben. A földeken a termés hozamok emelése, az üzemekben a tervek teljesítése annak érdekében is folyik, hogy az Itt kiesett termelési eredményeket pótoljuk. Ebben a munkába jó eredménnyel kapcsolódtak be a mázai téglagyár DISZ fiataljai Is. Az elmúlt vasárnap a fiatalok egy vagon téglát készítettek az árvízsujtotta lakosság megsegítésére. E munkaidőn túli termelésben mintegy 45 fiatal vett részt. Természetesen lelkesítette őket, s növelte lendületüket, hogy a pártszervezet titkára s a gyárvezető is részt vett munkájukban. A DISZ-fiatalok résztvesznek az aratási, betakarítási munkákban is. Jó eredményt értek el ebben a szálkai Fejlődés Tsz DISZ-fiataljai is. Az aratási időre brigádokat alakítottak, hogy minél kevesebb szemveszteséggel, a legrövidebb időn belül betakaríthassák a tsz-ta- gok egész évi munkájának gyümölcsét. A termelőszövetkezet gabonájából mintegy 160 holdat az ifl-brlgádok tagjai vágtak le. Nem megy ma már ritkaság számban az, ha egy község évről évre szebbé, csinosabbá válik. A járdákat, utakat kijavítják, kitisztítják, vagy megássák a vízlevezető árkokat, egyszóval sok minden orvoslásra kerül. A munkák elvégzésére fordított költség zömében á köz- ségfejlesztési alapból kerül ki, de jelentős segítségnek mondható a társadalmi munka is. Magyarkeszi község lakóinak nagyon régi, több évtizedes álma többek között az Andrássy a Petőfi utcák lekövezése. Körülbelül 50—60 évvel ezelőtt a magyarkesziek elhatározták, hogy megoldják a két utca le- kövezését, mégpedig olyanformán, hogy telepítenek akácost, a fát annakidején kitermelik, a pénzen pedig megvásárolják az útépítéshez szükséges anyagokat. E szép tervből azonban semmi sem lett, ugyanis mire a fakitermelésre került a sor, addigra egy-két gazda meggondolta és nem engedte kivágni a fát. A két utca lekövezése — 900 méteren — még ezévben elkészül, mintegy 152 000 forin-, tos költséggel a községfejlesztési terv keretén belül. A termés köveket már a községbe szállították, és a cséplés után megkezdik az út építését, amelyhez a község lakói 18 000 forint értékű társadalmi munkával járulnak. A dolgozók érdekében...
