Tolnai Napló, 1956. július (13. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-26 / 175. szám
ipari nyersanyagok termelésének gyorsütemű fejlesztésével, valamint ésszerűbb, és takarékosabb gazdálkodással az ipar nyersanyagszükségletét 1960-ban jóval nagyobb mértékben fedezze hazai forrásokból, mint 1955-ben. Hazai termelésből kell fedezni 1960- ban az összes felhasználás mintegy 33 százalékát kohókokszból (szemben az 1955. évi 2 százalékkal), 67 százalékát marónátrónból (1955: 29 százalék), 90 százalékát szul- fitcellulózból (1955: 50 százalék), 100 százalékát tilolt kenderből (1955: 66 százalék). Jelentősen növelni kell az ólom, kén, fenol, krezol és más, jelenleg főként importból fedezett nyersanyagok hazai termelését is. A rendelkezésre álló, viszonylag korlátolt mennyiségű nyersanyagokat az iparnak mind értékesebb termékekké kell feldolgoznia. 1960-ban a hutaalumínium közel 83 százalékát kell felhasználni értékes félgyártmányok, valamint készáruk gyártására, szemben az 1955. évi 74 százalékkal. A kitermelt szén és olaj növekvő hányada kerüljön vegyi feldolgozásra. 1960-ban mintegy 1 500 000 tonna hazai szenet kell a vegyiiparban feldolgozni, több mint négyszer annyit, mint 1955-ben. Az új sztálinvárosi kokszolómű melléktermékeit értékes vegyészeti anyagok kinyerésére kell felhasználni. A kohászatban a legmagasabb minőségi anyagok termelését kell elsősorban növelni. Biztosítani kell magas hőfok és nagy nyomás mellett is kifogástalanul alkalmazható acél- féleségek nagyobb mennyiségben való előállítását. Jelentősen növelni kell az ötvözött nemesacél és az alacsonyan ötvözött acélok termelését. Az acél minőségének lényeges javítása érdekében biztosítani kell a kohászati tüzelőanyagok kéntartalmának mint egy egy százalékra való csökkentését. A hengereltacél termelésében a finomlemezek részarányát az 1955. évi kilenc százalékról 1960-ban 14 százalékra kell emelni, ez lehetővé teszi a finomlemez-szükségletnek 1960-ban teljesen hazai termelésből való fedezését. 3. Ki kell terjeszteni és eredményesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai földben fellelhető ásványok feltárására. Geológiai kutatásokra a második ötéves terv időszakában több mint 2,5 milliárd forintot, csaknem háromszor annyit kell fordítani, mint az első ötéves terv éveiben. Az eddiginél nagyobb mértékben kell alkalmazni a komplex geológiai kutatás módszerét, hogy mind teljesebben lehessen feltárni az ország szén-, vasérc-, színesfém - és olajkészleteit. Az ország felkutatott szén- vagyonát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. A kutatásokat elsősorban azokra a területekre kell összpontosítani, ahol feketeszén, vagy magasabb kalóriájú barnaszén előfordulása várható. Annak érdekében, hogy 1960-ig az ország kitermelhető kőolajvagyona mintegy 30 millió tonnával és kiaknázható földgáz készlete is nagy mértékben gyarapodjék, a nagylengyeli kőolajmezőt teljesen körül kell határolni és új kőolaj- és földgáz-előfordulásokat kell felkutatni. Az olajkutatás területén öt év alatt mintegy 1 200 000 méter kutatófúrást kell végezni, szemben az 1950—54. évi 630 000 méterrel. Be kell vezetni a 4000—5000 méter mélységű fúrásokat. Jelentős kutató munkát kell végezni a bauxitvagyon feltárására. A jó minőségű bauxit felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tonnával növekedjék. Az ipar számára megfelelő mennyiségű és minőségű készleteket kell feltárni bentonitból, tűzálló anyagból, öntödei homokból, gipszből és más fontos ásványokból. 4. A bányászati iparágak biztosítsák az ország ásványkincseinek fokozott mértékű kitermelését. A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell növelni. A bányászat fejlesztésére mintegy 7,5 milliárd forint beruházást kell fordítani, ebből mintegy 5 milliárd forintot a szénbányászatra. (Folytatás a 2. oldalról.) A feketeszén termelése 1900- ig legalább 33 százalékkal, a barnaszeneké 30 százalékkal, a lignité 38 százalékkal emelkedjék. Összesen mintegy 10 millió tonna termelőképességű új bányaüzemet kell üzembe helyezni. Az új bányaüzemeket főként feketeszénre és jó minőségű barnaszénre kell telepíteni, hogy a későbbi években a jó minőségű szenek arányát a széntermelésben növelni lehessen. A mecseki feketeszén területén tovább kell fejleszteni a kokszolható szenek bányászatát és előkészítését. A kokszolásra elődúsított szén termelését a második ötéves terv időszakában meg kell kétszerezni. Nagy erőfeszítésekre van szükség a Tata—Dorog környéki minőségi barnaszenek termelésének fokozására, valamint a borsodvidéki barnaszén-bányászat fejlesztésére. El kell érni, hogy az északmagyarországi barnaszén-bányászat minél előbb ellássa a szükséges mennyiségű és minőségű szénnel a borsodi iparvidéken már működő, valamint a második ötéves terv időszakában üzembe lépő vállalatokat. A különböző fajtájú szeneknek a fogyasztók közötti ésszerűbb elosztása és gazdaságosabb felhasználása érdekében növelni kell — mintegy évi 9 millió tonnával — az osztályozóművek teljesítőképességét és ezzel el kell érni, hogy a második ötéves terv végére a termelt szén túlnyomó része osztályozásra kerüljön. Az egy tonna szénhez felhasznált bányafa mennyiségét részint takarékossági intézkedésekkel, részint korszerű acél, beton és vasbeton biztosító szerkezetek alkalmazásának kiterjesztésével öt év alatt legalább 16—17 százalékkal kell csökkenteni. 1860-ban mintegy 800 000 tonna tőzeget kell termelni, elsősorban a mezőgazdasági és tüzelési célokra. Hasznosítani kell a tőzeget hő- és hangszigetelő anyagok gyártására is. A kőolajtermelés öt év alatt legalább 300 000 tonnával nőve kedjék. A földgáztermelést az 1955. évi 543 millió köbméterről 1960-ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni. Biztosítani kell a zalai mezők gáztermelésének ésszerűbb hasznosítását részint ipari célokra, részint a lakosság gázellátására. A hazai vasércfelhasználás növelésére meg kell valósítani a rudabányai érc dúsítását. A kohászat mangánérc-szükségletének kielégítésére új, karbonátos mangánércet dúsító művet kell üzembe helyezni és biztosítani kell a dúsított érc kohászati feldolgozását. A bauxittermelést az 1955. évi 1 290 000 tonnáról 1960-ban közel 1 600 000 tonnára kell emelni. Az ásványbányászat terme lésének növekedése öt év alatt mintegy 75 százalék legyen. Az ásványok magasabb fokú hasznosítása végett az őrölt és előkészített ásványi anyagok részaránya a termelésben az 1955. évi 35 százalékról 1960-ra legalább 55 százalékra növekedjék . 5. A növekvő szükséglet kielégítésére a vas- és fémkohászat termelése 1960-ban 1955-höz képest mintegy 40 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év alatt mintegy 3 milliárd forintot kell fordítani. 1960-ban hazai forrásokból kell fedezni a kohászat vasércszükségletének — vastartalomra átszámítva — 28—30 százalékát. A hazai vasérc- termelés emelése mellett nagymértékben kell fejleszteni az érc megfelelő előkészítését és tömörítését. Az érc- tömörítmény arányának emelése révén 1960-ban a kohászati üzemek nagyolvasztóinak termelőképessége mintegy 250 000 tonnával növekedjék, a szállópor vesztesége mintegy 50 százalékkal csökkenjen, a fajlagos kohókoksz- felhasználás 20 százalékkal javuljon. A durva- és középlemezek termelése öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a finomlemezeké 160 százalékkal emelkedjék. A kohászat fejlesztése és különösen a lemezgyártás növelése szükségessé teszi az első ötéves terv nagy alkotásának, a Sztálin Vasmű nek továbbépítését; 1960-ig üzembe kell helyezni a másoIíc nagyolvasztót, két új martinkemencét, két kokszolóblokkot, a meleg- és hideghengerművet. Folytatni kell a diósgyőri Lenin Kohászati Művek korszerűsítését. A szénacélok minőségét alacsony ötvözéssel kell megjavítani. A „csillapítatlan“ acélok részarányát a jelenlegi 20 százalékról 1960-ban 40—50 százalékra kell emelni. Ezzel és ' egyéb intézkedésekkel a hengereltacél-termelés fajlagos acélszükségletét öt év alatt mintegy 5 százalékkal kell csökkenteni. Az alumíniumiparban a hutaalumínium-termelést az 1955. évi 37 000 tonnával szemben 1960-ban legalább 47 500 tonnára kell emelni. Elő keli készíteni új, korszerű tim- ícldgyár létesítését, amely a gyengébb minőségű bauxitok feldolgozását is lehetővé teszi. Jelentősen fokozni kell az ötvözött, húzott, hengerelt és sajtolt alumínium-féltermé- kek, valamint a különböző alumínium-készáruk termelését. Gondoskodni kell az alumíniumfeldolgozó üzemek teljesítőképességének kibővítéséről. A színesfém-kohászatban meg kell indítani a hazai magnéziumtermelést, ami jóminőségű alumíniumötvözetek gyártását teszi lehetővé. 1960- ban évi 600 tonna teljesítő képességű magnéziumkohót kell üzembe helyezni. Gondoskodni kell a gyöngyös- oroszi ércbányában nyert ólom- és cinkérc dúsításáról és feldolgozásáról. 6. Az iparosítás továbbfejlesztésével, a műszaki haladás meggyorsításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együtt jár a villamosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. Ezért — szemben az első ötéves terv időszakával, amikor a villamosenergia termelése lassabban növekedett, mint az ipari termelés — biztosítani kell, hogy a népgazdaság és a lakosság rendelkezésére álló villamosenergia mennyisége, valamint az erőművek teljesítőképessége az ipari termelés fejlődési üteménél gyorsabban növekedjék. A rendelkezésre álló . villa - mosenergia mennyiségét 1960-ig (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján külföldről szolgálta- tott energiamennyiséget is levelembe véve) mintegy 64 százalékkal kell növelni. A villamosenergia-ipar fejlesztésére öt év alatt mintegy 7 milliárd forint beruházást kell fordítani. öt év alatt az erőművek teljesítőképességét mintegy 663.000 kilowattal kell növelni, részint a meglevő erőművek bővítése, főleg azonban új erőműve^ építése útján. Be kell fejezni a 200.000 kilowat- tos borsodi és a 225.000 kilo- wattos tiszapalkonyai nagy erő műveket. Meg kell építeni a pécsújhegyi 90 000 kilowattos erőművet, 100.000 kilowattal bővíteni kell az ajkai erőművet, Oroszlányban 132.000 kilowattos erőmű építését kell megkezdeni és részben üzembe helyezni. További három, összesen 500.000 kilowatt telje, sítőképességű új erőmű építését kell megindítani. A meglévő erőművek kazánjai és erőgépei teljesítőképességének összhangba hozatalával mintegy 50.000 kilowatt teljesítménynövekedést kell elérni. A belépő új erőművekből mintegy 57.000 kiloXvatt, gőzt is szolgáltató ipari hőerőmű, 18.400 kilowatt pedig kisebb és közepes vizierőmű legyen. A fajlagos kalóriafelhasználás 15 százalékos csökkentése és egyéb megtakarítások útján^ a villamosenergia-termelés önköltségét mintegy 13 százalékkal kell csökkenteni. Gondoskodni kell a csúcsterhelés elosztásának helyes megszervezéséről, valamint megfelelő erőműtartalékról. Mindezzel valamint a hálózati rendszer fejlesztésével, lényegesen növelni kell az energia- termelés és elosztás biztonságát és gazdaságosságát. Emellett megfelelő intézkedésekkel elő kell mozdítani az energiatakarékosságot is. A népi demokratikus államok energia rendszerével való együttműködés megteremtése és az energia import lebonyolítása érdekében meg kell építeni a megfelelő 220 kilovoltos távvezetéket és az alállomásokat. 7. A másodig ötéves terv időszakában meg kell indítani és ki kell fejleszteni a hazai urániumérc bányászatát s részben feldolgozását. Erre alapozva, elő kell készíteni az atomenergia békés célokra való felhasználását. A Szovjetunió segítségével a második ötéves terv első éveiben üzembe keli helyezni az ország első — tudományos célokat szolgáló atomreaktorát és ennek kísérleti eredményeit is felhasználva, meg kell kezdeni a harmadik Ötéves terv időszakában üzembe lépő első atomerőmű létesítését: 8. Az ipar összes ágai között a vegyipart kell a második ötéves terv éveiben a leggyorsabb ütemben fejleszteni; lényegében új, nagy jelentőségű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyipari termelés öt év alatt közel kétszeresére, a szerves vegyipari ág termelése közel négyszeresére növekedjék. A vegyipar fejlesztését szolgáló beruházásokra öt év alatt mintegy 5 milliárd forintot kell fordítani. A Román Népköztársaság által szállítandó földgázra alapozva, fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Tiszavi- déki Vegyikombinátot, mely a népgazdasági szempontból alap vető jelentőségű műanyagok és műszálak korszerű termelését és egyszersmind a műtrágyatermelés nagymértékű kibővítését is lehetővé teszi. Nagyrészt erre az új üzemre támaszkodva meg kell indítani a gyapotot, selymet és gyapjút helyettesítő és azokat minőségben és tartósságban felülmúló, és korszerű szintetikus szálasanyagov (perion, poliakril-nitril). továbbá a PVC (polivinilklorid) nagyüzemi előállítását, ami lehetővé teszi ólom, réz és egyéb szines fémek, valamint bőr és egyes építőipari anyagok pótlását. A műtrágyatermelés fokozását a Tiszavidéki Vegyikombinát ammóniaüzemének megépítésével, a Borsodi Vegyi- kombinát bővítésével, valamint Szolnokon új szuperfosz- fát-üzem létesítésével kell biztosítani. A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani. A nitrogénműtrágya gyártását 1960-ra az 1955. évi hétszeresére a foszforműtrágya termelését több mint kétszeresére kell emelni. El kell kezdeni a kettős hatóanyagú műtrágya gyártását, amely nitrogént és foszfort is tartalmaz. Meg kell kezdeni a karbamid előállítását, elsősorban takarmányozás céljára. Be kell vezetni a kombinált növényvédőszerek készítését, fokozni kell a hor- monos gyomirtószerek gyártását. A növényvédőszer-terme- lés öt év alatt a jelenleginek mintegy háromszorosára növekedjék; A mezőgazdaság részére szállított összes vegyipari termékek értéke 1960- ban az 1955. évinek 2.6—2.7- szerese legyen. Nagyarányú növekedést kell elérni a szénlepárlás útján nyert fontos vegyianyagok termelésében: 1960-ban mintegy 6200 tonna benzolt, 5200 tonna fenolt, jelentős mennyiségű naftalint és egyéb kátránytermékeket kell gyártani. A világítógáz termelésének mintegy 42 százalékos növelésével biztosítani kell a lakosság gázellátásának megjavítását. A közlekedést. az ipart és a mezőgazdaságot több, és minőségileg jobb kőolajtermékkel kell ellátni. A benzin, petróleum és gázolaj együttes termelése mintegy 55 százalékkal növekedjék. Javítani kell a motorbenzin minőségét, az oldószerrel finomított motorolajom részarányát pedig a jelenlegi tíz százalékról legalább 45 százalékr- kell emelni. Biztosítani kell a nagylengyeli kőolaj gazdaságos feldolgozását új krafckolóüzem létesítésével és meg kell kezdeni a krakkgázok hasznosítását értékes vegyianyagok termelésére. A .gyógyszeripar termelése öt év alatt több mint kétszeresére növekedjék. Korszerű, új antibiotikumok, gyógyszerkészítmények gyártását kell megkezdeni. A gumiipar termelését mintegy 100 százalékkal, a gépkocsi-abroncsok gyártását 85 szá zalékkal kell növelni. Fokozott mértékben kell nyers, és műgumiból, valamint műanyagból háztartási cikkeket, játékárut és egyéb közszükségleti cikkeket előállítani. 9. Az építőanyagipar előtt az a feladat áll, hogy az egyre nagyobb számú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, könnyen szállítható és összeszerelhető épületelemekkel. Az építőanyag-iparban olyan új, az eddiginél korszerűbb és az építkezések önköltségét csökkentő építőanyagok egész sorának termelésére kell rátérni amelyet fokozzák az építő m-nka termelékenységét és lehetővé teszik az építkezéseknek az eddiginél lényegesen gyorsabb kivitelezését. Az építőanyag-ipar fejlesztésére több mint 2 millárd forintot kell öt év alatt beruházni Az építőanyagipar termelése a második ötéves terv időszakában legalább 62—65 százalékkal emelkedjék. A korszerű építőipar legfontosabb anyagának, a cementnek termelését öt év alatt mintegy 700.000 tonnával kell növelni, a betonelőgyártó iparban a termelés mintegy 2.5-szeresé- re emelkedjék. Az eddiginél lényegesen nagyobb választékot kell biztosítani az előregyártott — részben elő- és utófeszített — vasbetonelemekben. Ki kell szélesíteni a vasúti vasbetonaljak és vas beton vezetékoszlopok termelését. A lakásépítkezés céljára meg kell indítani a nagyméretű falazóblokkok, fal- és födémlemezek (panelek) gyár_ tását. Az összes téglatermelés mintegy 50 százalékát az építőipar termelékenységének növelése érdekében üreges gyártmányok ban kell előállítani. Gondoskodni kell a kazán, és kohósalaknak korszerű építőanyagok gyártására fokozott hasznosításáról. Hazai szükségletre és a kivitel fokozásár,. 56—58 százalékkal emelni kell az üveg- és mintegy 60 százalékkal a finomkerámiaipar termelését. Biztosítani kell a minőségi húzottüveg termelés széleskörű bevezetését, valamint az optikai üveggyártás, a színesfémeket pótló kristályosműkő és a színescsempegyártás megvalósítását. Ki kell terjeszteni a hazai nyersanyagokból előállítható hő- és hangszigetelő lemezek és anyagok gyártását. A -tűz. állóanyagok termelése 1960- ban. mintegy 30 százalékkal legyen több, mint 1955-ben. 10. A gépiparnak az eddiginél lényegesen nagyobb meny- nyiségben korszerűbb kivitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban kell gépekéi. berendezéseket, járműveket műszereket és más termelőeszközöket előállítani- a népgazdaság összes ágai és a külkereskedelem számára, a honvédelem erősítésére, valamint a lakosság gyorsan fokozódó szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően a második ötéves terv időszakában a gépipari termelést mintegy 70 százalékkal kell mövélni. A gépipar fejlesztésére mintegy 3.5 milliárd forint beruházást kell fordítani, ennek több mint 80 százalékát a meglévő üzemek fejlesztésére kell felhasználni. A nemzetközi együttműködés által nyújtott lehetőségek felhasználásában a gépiparban az ország adottságának leginkább megfelelő ágakat és a kevésbé anyagigényes gyártmányok termelését kell fejleszteni, s olyan cikkek tömegtermelésére kell elsősorban berendezkedni amelyek a belföldi szükséglet mellett magas műszaki színvonaluknál fogva a nemzetközi együttműködésben résztvevő országok igényeit is kielégítik. Be kell vezetni, illetve ki kell terjeszteni a sorozatgyártást, elsősorban a Diesel-mozdonynál egyes mezőgazdasági nagygépeknél (gabona-, kuko- ricákombájn, traktorok) és az autóbusznál. A szerszámgépgyártás több mint kétszeresére emelkedjék, különösen a kevésbé anyagigényes típusok (finommechanikai szerszámgépek), valamint acél- és agregátgépek) termelése fejlődjék. A golyóscsapágy-gyártást több mint 2.6-sze- resére kell növelni. Különösen súlyt kell helyezni a Diesel-motoros járművek gyártásának fejlesztésére. A Diesel-motorral hajtott különféle teljesítőképességű, normál nyomtávú mozdonyokból 1960-ban 380 darabot kell előállítani. A második ötéves terv időszakában 90 motorvonatot és több mint 200 motoros hajót kell gyártani. A Diesel-motoros traktorok termelése 1960-ban érje el az 5700 darabot, szemben az 1955. évi 100 darabbal. A Diesel-motorok gyártása 1960-ban 1955-höz képest — lóerőban — mintegy hétszeresére növekedjék. A Diesel-mozdonyokon kívül fejleszteni kell a nagyteljesítményű vasúti villamos mozdonyok gyártását is, ezekből 1960-ban 15 darabot kell előállítani. A mezőgazdasági gépgyártást öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a traktorgyártást 112 százalékkal kell növelni. Korszerű talajmegmunkáló és betakarító gépeket kell előállítani: öt év alatt az ipar közel 9000 nagyteljesítményű lánctalpas traktort, mintegy 10.000 univerzál traktor, több mint 10.000 gabonakombájn, mintegy 17.000 kukoricakombájn és silókombájn gyártását biztosítsa. A vegyipar nagymértékű fejlesztésével örsznangbao az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítani korszerű vegyipari gépek gyártásara. A vegyipari gépek termelését öt év alatt az 1955. évinek mintegy 2.5-szeresére, az emelő- és szállítóberendezésekét több mint 1.6-szereséra, a szivattyúk és kompresszorok gyártását több mint 1.7-szeresé. ! re, a hajógyártást több mint ! 1.4-szeresére kell növelni. Nagy ' mértékben kell fokozni a vízturbinák gyártását. Biztosítani kell bányagépek sujtólégbiztos védelmi berendezések, valamint korszerű építőipari ős élelmiszeripari gépek fokozott gyártását. Be kell hozni az erősáramú ipar viszonylagos elmaradását. Nagy feszültségű és nagy teljesítményű berendezéseket vizsgáló laboratóriumot kell létesíteni. Ki kell fejleszteni a különböző Diesel-elektromos mozdonyokhoz szükséges vontató- motorokat és fődinamókat. Ki kell alakítani - legmegfelelőbb hűtésű 50 MW-os turbógenerátor típust, be kell vezetni az új nagyvasúti villamosmozdonyok gyártását. Az erősáramú iparnak rövid időn belül meg kell oldani az ipar és mezőgazdaság területén levő automatizálási és villamosvezérlési fel- datokat. Mintegy kétszeresére kell emelni a hazánkban jelentős gyártási hagyományokkal rendelkező gyengeáramú gépipar termelését és biztosítani kell hogy az új, korszerű gyártmányok egész sorát állítsa elő. Főként a vacuumtechnikai és híradástechnikai gyártási ágak fejlesztése szükséges (átviteltechnikai berendezések, tranzisztorok). Különös súlyt kell helyezni a mikrohullámú rádióvevők és televíziós készülékek, frekvenciamodulált adó- berendezések gyártására, öt év alatt mintegy 110.000 darab televíziós vevőkészüléket kell gyártani. A műszeripar termelése több mint kétszeresére növekedjék. Különösen az elektronikus műszerek, anyagvizsgáló műszerek, az automatikaelemek és a komplett laboratóriumi berendezések gyártását kell nagymértékben fejleszteni Tovább keli fejleszteni a radiológiai (nukleáris) műszerek gyártását a kutatási célokon túlmenően az iparban és a gyógyászatban történő fokozott alkalmazásuk érdekében. Tovább kell fejleszteni a geofizikai mérőműszerek sorozatgyártását. Az orvosi készülékek és műszerek gyártásánál a fejlettebb készüléktípusok és a rozsdamentes acélműszerek fejlesztését kell biztosítani. Gyors ütemben kell emelni a gépipar által előállított közszükségleti cikkek termelését, öt év alatt legalább 2,100.000 rádió-vevő-készüléket, 60.000 tonna fémedényárut kell gyártani. Meg kell kezdeni az olcsó, 50—75 köbcentiméteres beépített motorral ellátott, pedállal is hajtható kerékpárok (Moped) gyártását. Rá kell térni a mo(Folytatás a 4. oldalon.)
