Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-22 / 146. szám

2. TOLNAI NAPLÓ 1956 JÚNIUS 22. NYILATKOZAT Közös magyar—koreai közlemény a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének vés a Szovjetunió Kommunista Pártjának viszonyáról Moszkva, június 20. (TASZSZ). A Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság kormányküldött­ségének 1956. június 1-től 23-ig a Szovjetunióban tett hivatalos látogatása idején Joszip Broz- Tito, a JKSZ főtitkára, Edvard Kardelj, a JKSZ Központi Bi­zottsága végrehajtó bizottságá­nak titkára, valamint Jakov Blazsevics, Veljko Micsuno- vics, Kocsa Popovics és Mijal- ko Todorovies, a JKSZ Köz­ponti Bizottságának tagjai, mint a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének és Jugoszlá­via Dolgozó Népe Szocialista Szövetségének képviselői, il­letve N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, N. A. Bulganyin, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, K. J. Vorosilov, az SZKP Központi Bizottsága elnökségé­nek tagjai, D. T. Sepilov, az SZKP Központi Bizottsága el­nökségének póttagjai, mint az SZKP képviselői az elvtársias őszinteség és nyíltság szellemé­ben eszmecserét folytattak a JKSZ és az SZKP viszonyáról és együttműködéséről. E megbeszéléseken a követ­kezőkben állapodtak meg: 1. Az 1955. június 2-i belg­rádi nyilatkozat egészséges alapra helyezte a két szocialis­ta ország viszonyát és a benne kinyilatkoztatott elvek mind szélesebbkörű alkalmazásra lel nek a két szocialista ország kölcsönös együttműködésében. 2. A két országnak a belgrádi nyilatkozat aláírását követő időszakban kifejtett együttmű­ködése és viszonyának általá­nos fejlődése, valamint né­peik politikai és egyéb tár­sadalmi szervezeteinek érintke zése kedvező politikai feltéte­leket teremtett meg az SZKP és a JKSZ együttműködésére is. A fent kifejtett tételekből ki­indulva és figyelembe véve azokat a konkrét feltételeket, amelyek között a jelenlegi szo­cialista mozgalmak fejlődnek szem előtt tartva a marxizmus —leninizmus internacionalista elveit, a JKSZ és az SZKP küldöttségei megállapodtak ab­ban, hogy a két párt közötti érintkezés folytatása hasznos és szükséges a szocialista or­szágaink további erősítését és felvirágzását szolgáló együtt­működés végett, a nemzetközi munkásmozgalomban a szocia­lizmus jelenlegi fejlődésével összefüggő számos kérdésben kifejtendő együttműködés vé­gett, továbbá a világ népei békés egymás mellett élésének és együttműködésének fejlesz­tése végett, tekintet nélkül a társadalmi és politikai rendsze rükben mutatkozó különbsé­gekre, a népek békéje, szabad­sága és függetlensége érdeké­ben. A pártok képviselői abból indulnak ki, hogy a kapcsola­tok és az együttműködés to­vábbfejlesztése az SZKP és a JKSZ mint olyan országok ve­zető pártjai közt, amelyekben a munkásosztály van hatal­mon — e pártok közös célt tűz­tek maguk elé: a teljes szocia­lista társadalom felépítését országukban, és az em­beriség haladásának és a tartós békének a biztosítását — kétségkívül elő fogja mozdíta­ni a további együttműködés fejlődését a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság között, elő fogja moz­dítani a szilárd barátság elmé­lyülését Jugoszlávia és a Szov­jetunió népei között. 3. A két fél, azt az álláspon­tot vallva, hogy a szocialista fejlődés útjai különböző orszá­gokban és körülmények között különbözőek, hogy a szocializ­mus fejlődési formáinak gaz­dagsága elősegíti erősödését, és kiindulva abból a tényből, hogy mind egyik, mind a má­sik féltől idegen minden olyan tendencia, hogy rákényszerítse másokra saját véleményét a szocialista fejlődés útjainak és formáinak meghatározásában — megegyezett abban, hogy az említett együttműködésnek a teljes önkéntességen és egyen­jogúságon, a baráti bírálaton, pártjaik vitás kérdésekben folytatott elvtársi jellegű esz­mecseréjén kell alapulnia. 4. A JKSZ és az SZKP kö­zötti és az említett alapokon nyugvó együttműködés elsősor­ban a két ország szocialista építése formái és módszerei sokoldalú, kölcsönös megismer­tetésének útján, a szabad és elvtársi tapasztalat- és véle­ménycsere útján fog fejlődni. E tapasztalat- és vélemény- csere kiterjed azokra a kérdé­sekre, amelyek közös érdeklő­désre tartanak számot a szo­cialista gyakorlat fejlesztése és a szocialista gondolat előbbrevitele szempontjából, valamint azokra a kérdésekre is, amelyek a békét, a népek közötti közeledést és érintke­zést és általában az emberiség haladását érinti. 5. A világ jelenlegi anyagi és szellemi átalakulása, amely kifejezésre jut a szocializmus erőinek roppant növekedésé­ben, a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülésében, to­vábbá abban, hogy megnő a munkásosztály szerepe a jelen­legi nemzetközi fejlődés kon­krét kérdéseinek megoldásá­ban, több nagy feladatot állít a nemzetközi munkásmozga­lom elei Ez a tény felhívja a figyelmet a jelenlegi világban tapasztalható jelenségek alapvető anyagi és társadalmi tényezők és fejlődési irányza­tok tudományos elemzésének szükségességére is. Ezeknél, az okoknál fogva megegyeztek ab ban, hogy a marxizmus—leni­nizmus elveit szem előtt tartva, minden eszközzel ösztönözni fogják —* mind kölcsönös vi­szonyukban, mind pedig a nem zetközi munkásmozgalomban általában — a kölcsönös együtt működést és a vélemények ki­cserélését a szocialista tudomá­nyos gondolat területén. 6. A JKSZ és az SZKP együttműködésének konkrét formái tekintetében a küldött­ségek megállapodtak abban, hogy ennek az együttműködés­nek az útjai a következők lesz­nek: személyes érintkezések, a vélemények írásbeli és szóbeli kifejtése és kicserélése, küldött ségek, anyagok, irodalom cse­réje, a szükséghez képest párt­funkcionáriusok találkozása a mindkét fél érdeklődésére szá­mot tartó időszerű kérdések megvitatása végett és általá­ban az építő, elvtársi vita min­den formája. 7. Az SZKP és a JKSZ kép­viselői az ilyen kölcsönös együttműködést a más kommu­nista, munkáspártokkal, vala­mint a világ szocialista haladó mozgalmaival fenntartandó kapcsolataik alkotó részének tekintik. 8. Az SZKP és a JKSZ véle­ménye szerint a tartós békéért és a népek biztonságáért, a tár­sadalmi haladásért vívott harc érdekében az összes haladó és békeszerető erők együttműkö­désére van szükség. Ez egyre erőteljesebben nyilvánul meg a legkülönbözőbb formákban és világméretben. Ez az együtt működés a mostani társadalmi fejlődés egyik elengedhetetlen szükségessége. Az ilyen kap­csolatoknak egyenjogúaknak, nyíltaknak, demokratikusak­nak és a világközvéle­mény számára hozzáfér­hetőknek kell lenniök. E kap­csolatoknak az általános ér­deklődést keltő különböző pro­blémák kölcsönös megismeré­sét és a reájuk vonatkozó ta­nácskozást kell szolgálniok, elő kell segíteniük a kölcsönös megértést a különböző felek ál láspontjainak és nézeteinek tü­relmes megmagyarázása alap­Ebbe beleértődik, hogy ezen együttműködés minden egyes különálló részvevője sza­badon cselekszik fejlődése fel­tételeinek megfelelően és azok­nak a közös haladó céloknak értelmében, amelyekre törek­szenek. A JKSZ és az SZKP kép­viselőinek meggyőződésük, hogy a JSZNK és a Szovjet­unió munkásmozgalmainak az említett elvek és formák alap­ján folytatandó együttműködé­se népeik érdekeit és az orszá­gaikban folyó szocialista építés érdekeit fogja szolgálni. Meg­győződésük, hogy ezzel előse­gítik a világ szocialista és más haladó mozgalmainak általános közeledését, ez pedig egyaránt szolgálja majd az egész világ békéjének érdekeit, az emberi­ség általános haladásának ér­dekeit. Moszkva, 1956. június 20. A JKSZ Központi Bizottsága nevében: JOSZIP BROZ-TITO főtitkár Az SZKP Központi Bizottsága nevében: N. HRUSCSOV első titkár A magyar úttörők küldöttsé­ge nemrég látogatást tett kár­pátukrajnai iskolásoknál. Itt meglátogatták a kárpátukraj­nai gyermekvasutat, megismer­kedtek az ifjú vasutasokkal, jártak az uzsgorodi pionyir- palotában. A képen: Kárpát-Ukrajna Az AFP jelentése szerint amerikai—francia közös — egyezmény jött létre az atom­erő békés felhasználásában va­ló együttműködésről. Az egyez­mény értelmében az Egyesült Államok negyven kilogramm urániumot enged át Francia- országnak és a két ország ki­cseréli tapasztalatait a kutatási és kísérleti célokat szolgáló atomreaktorokról. • Párizs ((MTI). Mint már be­számoltunk róla, az ENSZ ázsiai—afrikai csoportjának 13 országa kérte, hogy a Bizton­sági Tanács tárgyalja meg az algériai kérdést. Az AFP ezzel kapcsolatban idézi a francia külügyminisz­térium szóvivőjének nyilatko­zatát. A szóvivő szerint a 13 ázsiai—afrikai ország említett kérése „beavatkozási kísérletet jelent a francia belügyekbe”. A szóvivő azzaj érvelt, hogy Franciaország szerves részének tekinti Algériát és így az al­gériai kérdés francia belügy. * Peking (Tanjug). A Kínai Népköztársaság Demokratikus A Magyar Népköztársaság kormányának meghívására 1956 június 17-től 20-ig Kim ír Szen-nek, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének ve­zetésével koreai kormánydele­gáció tartózkodott Magyar- országon. A Minisztertanács elnökét, Kim ír Szén elvtársat, a Mun­kapárt alelnökét, Pak Den Aj elvtársnőt, Nam ír külügymi­niszter elvtársat, a Tervhivatal elnökét, Li Csőn Ok elvtársat és a kormánydelegáció többi tagját fogadta Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, az országgyűlés elnö­ke, Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára, He­gedűs András, a Miniszterta­nács elnöke. A kormánydelegáció ma­gyarországi tartózkodása so­rán ipari és mezőgazdasági üzemeket, kulturális és szo­ciális létesítményeket stb. lá­togatott meg, alkalma volt ifjú vasutasai könyveket aján­dékoznak magyar barátaiknak, (balról jobbra) Ivan Baranovics és Joszip Szkiba, az uzsgorodi I számú középiskola növendé­kei emléksorokat írnak Szabó Barna magyar úttörőnek aján­dékozott könyvbe. (Foto L. Kovgan.) Ifjúsági Ligájának Központi Bi­zottsága fogadást adott Peking- ben tartózkodó jugoszláv kül­döttség tiszteletére. A fogadá­son jelen volt Vladimir Popo- vics, a pekingi jugoszláv nagy. követ is. ♦ Párizs (MT). A francia nem­zetgyűlés 470 szavazattal 105 ellenében végleg elfogadta a tengerentúli területek státusá­nak megváltozatatásáról szóló kerettörvényt; A kerettörvény most végleg elfogadott szövegezése nagyobb autonómiát biztosít a helyi ha­tóságoknak és a helyi törvény­hozó testületeknek, mint a ko­rábban javasolt szöveg; A francia kommunista párt képviselői támogatták a javas­latot. * Moszkva (Tanjug). Tito elnök teljes berendezést ajándékozott a Moszkva leningrádi kerület­ben lévő egyik új gyermekott­honnak. Az ajándékot a mosz­kvai gyermekeknek Tito elnök felesége, Jovanko Broz adta át. Magyar úttörők Kárpátukraj nában A KÜLPOLITIKA HÍREI találkoznia a magyar dolgo­zókkal és a lehetőségekhez képest megismerkednie az or­szágban folyó építő munka ed­dig elért eredményeivel. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormány- küldöttségét a dolgozók min­denütt lelkesen fogadták, ami a koreai és a magyar nép kö­zötti megdönthetetlen barát­ság és testvéri szolidaritás vi­lágos megnyilvánulása volt. A Magyar Népköztársaság képviselői tárgyalásokat foly­tattak a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság kormány- küldöttségével a két ország politikai gazdasági és kul­turális kapcsolatairól, vala­mint a Korea egyesítésével, az európai és ázsiai biztonság­gal és a nemzetközi fe­szültség enyhítésével kapcso­latos kérdésekről. A tanácskozások a kölcsö­nös barátság és a teljes meg­értés légkörében folytak. A tárgyaló felek megállapí­tották, hogy a két ország kö­zötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok az el­múlt években örvendetesen fejlődtek és őszinte, testvéri együttműködés kialakulásához vezettek. Kölcsönösen kinyil­vánították azon elhatározásu­kat, hogy az eddigi együttmű­ködést, amely mindkét ország előnyére szolgált, az orszá­gaikban folyó békés építő­munka segítése .országaik ter­mészeti kincseinek feltárása és felhasználása, az ipari és me­zőgazdaság termelés növelése, a nép jólétének és kultúrájá­nak további emelése érdekében a jövőben tovább fejlesztik. Elhatározták, hogy e célból a közeljövőben hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt, to­vábbá tudományos, technikai együttműködési egyezményt kötnek. Ugyanettől a célkitűzéstől vezettetve a két ország kép­viselői 1956. junius 20-án kul­turális egyezményt írtak alá, amely a két nép további köl­csönös megismerését, kulturá­lis kincseinek kicserélését, ba­ráti kapcsolatainak fejlődését segíti elő. A tárgyalások során Kim ír Szén, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság Minisz­tertanácsának elnöke, köszö­netét mondott azért az anyagi és erkölcsi segítségért, ame­lyet a magyar nép a népgazda­ság háború utáni újjáépítésé­hez és fejlesztéséhez nyújt a koreai népnek. A Magyar Népköztársaság képviselői a tárgyalások folya­mán hangsúlyozták, hogy a magyar kormány teljes mér­tékben helyesli és következete­sen támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának Korea békés egyesítésére és a távol-keleti béke biztosítására' irányuló erőfeszítéseit, valamint a Kí­nai Népköztársaságnak és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak azt a kezde­ményezését, hogy hívják össze a koreai kérdés rendezésében érdekelt államok értekezletét. Egyben kifejezésre juttatták azt a meggyőződésüket, hogy a koreai nép békés törekvései f a kívánatos teljes sikerre ve­zetnek. A tárgyaló felek hangsú­lyozták, hogy Európa és Ázsia békéjének és biztonságának megszilárdítása népeiknek és országaiknak alapvető érdeke. Őszintén üdvözölték a nemzet­közi feszültség enyhülését, amelyhez a két ország, lehe­tőségeikhez mérten — többek között fegyveres erői létszá­mának jelentős csökkentésével — maga is hozzájárult. Hangsúlyozták továbbá, hogy a szilárd és tartós béke alapjait az európai kollektív biztonság szavatolása, az ázsiai kollektív biztonság meg­teremtése, valamint a fegy- y verzet és a fegyveres erők Jj csökkentése vetheti meg. ® Leszögezték, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság, erőiket nem kímélve, hozzá kívánnak járulni a kol­lektív biztonság rendszerének létrehozásához, amely kizárná az új európai és ázsiai hábo­rúk lehetőségét; valamint a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentéséhez, a tömegpusz­tító fegyverek eltiltásához, amellyel helyreállna az álla­mok közt szükséges bizalom ég kiküszöbölődnék egy minden eddiginél pusztítóbb háború veszélye. A tárgyaló felek kifejezték azt a reményüket, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze-JÉ tében a leszerelés kérdéséber® pozitív döntéseket fognak \ hozni. Egyben mindkét kor­mány az ENSZ egyetemessége mellett foglalt állást. Mindkét részről egyetértet­tek abban, hogy a vitás nem. zetközi kérdések békés tár­gyalások útján megoldhatók, s hogy a megérett, illetve felme rülő nemzetközi problémák megoldásának egyetlen reális és járható útját az érdekelt államok tárgyalásaiban látják. A tárgyalások során is kife­jezésre jutott, hogy a Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság külpolitikájának alapja a különböző társadalmi bérén- { dezkedésű országok békés egymás mellett élésének elve. A két kormány a maga részé­ről következetesen elő kívánja segíteni az államok közeledé­sét és tartós, békés együttmű­ködését, diplomáciai, keres­kedelmi kapcsolatainak széle­sítését, szociális berendezke­désükre és államformájukra való tekintet nélkül. Végezetül a tárgyaló felek kinyilvánították azt a meggyő­ződésüket, hogy a koreai kor­mánydelegáció magyarországi látogatása és az itt folytatott megbeszélések jelentősen hoz­zájárultak a Magyar Népköz- társaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kö­zötti baráti kapcsolatok továb­bi elmélyítéséhez, a béke és a nemzetközi biztonság erősíté­séhez. Aláírták a magyar—koreai kulturális, valamint az áruszállítási egyezményt A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormány- küldöttsége között a barátság és a kölcsönös együttműködés szellemében lefolytatott tár­gyalások után szerdán délután Budapesten az Országházban aláírták a Magyar Népköztár­saság és a Koreai Népi Dm mokratikus Köztársaság kö­zötti kulturális egyezményt, valamint az áruszállításra vo­natkozó egyezményt. A kulturális egyezményt magyar részről Darvas József népművelési miniszter, koreai részről Nam ír külügyminisz­ter írta alá. Az áruszállításra vonatkozó szerződést Béréi An­dor, az Országos Tervhivatal elnöke és Li Csőn Ok, a KNDK állami tervbizottságának elnö­ke írta alá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom