Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-24 / 148. szám

2. TOLNAI NAPLÓ 1956 JÜNIUS 24. Tito elnök és kísérete elutazott a Szovjetunióból Kiev (TANJUG). Kiev, Uk­rajna fővárosa ünnepélyes bú­csút vett Tito elnöktől és a jugoszláv kormányküldöttség többi tagjától, amidőn péntek­ken este, helyi idő szerint 10 órakor a jugoszláv vendégek útra keltek, hogy háromhetes szovjetunióbeli tartózkodásuk után háromnapos látogatásra Romániába menjenek, majd onnan visszatérjenek Jugoszlá­viába. A nyitott gépkocsit, amely­ben Tito elnök és felesége D. Sz. Korotcsenkonak, az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsa Elnök sége elnökének kíséretében a pályaudvarra hajtatott Kiev pol gárai virággal halmozták el és melegen üdvözölték a jugo­szláv vendégeket. A jugoszláv, szovjet és uk­rán zászlókkal díszített pálya­udvaron Tito elnök ellépett a díszszázad előtt, majd eljátszot ták a két ország himnuszát. A jugoszláv kormányküldött­ség búcsúztatására a kievi pá­lyaudvaron megjelent többek között D. Sz. Korotcsenko, az Ukrán SZSZK Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke, N. T. Kalcsenko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke, A. I. Kiricsenko, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, Csujkov marsall és sokan mások. N. T. Kalcsenko, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke a pályaudvaron felállí­tott mikrofon elé lépett és kö­szönetét mondott a jugoszláv küldöttségnek látogatásáért, ki fejezésre juttatta a Jugoszlá­via és a Szovjetunió közötti szilárd barátságba vetett hitét, A Politika című belgrádi lap szombati számában Tito elnök és munkatársai romániai láto­gatását kommentálva a többi között ezeket mondja: Tito elnök háromnapos romá niai látogatása olyan időben történik, amikor az új légkör egyre erőteljesebben érezteti hatását a Jugoszlávia és Romá nia közötti kapcsolatokban. — Amióta megkezdődött a viszony általános normalizálá­sa Jugoszlávia és a keleteuró­pai országok között — fűzi hoz zá a hírmagyarázó — Románia volt egyike az első keleteurópai majd Ukrajna népe nevében sok sikert kívánt Jugoszlávia népeinek a szocializmus építé­séhez. Tito elnök a jugoszláv kül­döttség nevében köszönetét mondott a szívélyes kievi fo­gadtatásért. Ezután Tito elnök és kísére­tének tagjai elbúcsúztak az ukrán vezetőktől, majd a külön vonat a katonazenekar hang­jai mellett pontban 22 órakor kigördült a pályaudvarról. országoknak, amelyek gyakor­lati bizonyítékokat nyújtottak arra vonatkozólag, hogy való­ban ki akarják küszöbölni a korábbi káros politika minden következményét. A Politika a továbbiakban megállapította, hogy Tito elnök romániai látogatása összhang­ban áll az egész jugoszláv po­litikával, amely mindenkor egyenjogú baráti kapcsolatok­ra törekedett az összes szom­szédos’ országokkal, de külö­nösen azokkal, amelyek a szo­cializmus építésén fáradoznak. Nehru Londonba érkezeti A londoni rádió közli, hogy Nehru indiai miniszterelnök pénteken repülőgépen London­ba érkezett. Nehru résztvesz a brit nemzetközösség miniszter- elnökeinek jövő szerdán kez­dődő értekezletén. 707 új város A Szovjetumióban a háború utáni kilenc esztendőben több- százezer új lakóházat emeltek a városokban a munkáslakóte­lepeken. 220 millió négyzetmé­ter összalapterülettel. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunióban minden félórában egy új 50 la­kásos lakóházat adnak át hasz­nálatba. S ebben a számban nincsenek benne az iskolák, kórházak, klubok, filmszínhá­zak. Épülnek a falvak is. A szovjet falvakban több, mint ezer lakóház épül naponta. A Szovjetunióban 15—16 esz tendő folyamán több, mint más félezer új munkáslakótelep és 707 új város épült. Ezek közül sok még rajta sincs a térképen. A jövőben még többet építe­nek. A párt és a kormány azt akarja, hogy minden szovjet család szép lakásban lakjon, hogy a szovjet emberek élete minél kényelmesebb legyen. A Politika kommentárja Tito elnök romániai látogatásáról Július 4-én mutatkozik be az új osztrák kormány Megnyílt az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése Róma (TASZSZ). Pénteken 1. A községi választások A DPA hírügynökség közli, hogy az új osztrák kormány július 4-én mutatkozik be a parlamentben. Raab szövetségi kancellár az ülésen kormány- nyilatkozatot tesz. A két koalí­ciós párt azonban még nem egyezett meg a kormány mun­kaprogramjában, amelyről a jövő héten tárgyalnak. A kormány névsora: Szövetségi kancellár: Julius Raab (Néppárt). Alkancellár: dr. Adolf Schaerf (szocialista). Külügyminiszter: Leopold Figl (Néppárt). Belügyminiszter: Oskar Helmer (szocialista;. Pénzügyminiszter: dr. Rein­hard Karnitz (Néppárt). Igaz­ságügyminiszter: dr. Otto Tshadek (szocialista). Mező- és erdőgazdasági miniszter: Josef Thoma (Néppárt). Kereskede­lemügyi miniszter: Kari Proksch (szocialista). Közoktatásügyi miniszter: dr. Heinrich Drim­mel (Néppárt). Közlekedési és v illamosenergiagazdálkodási mi niszter: Karl Waldbrunner (szocialista). megnyílt az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának teljes ülése. A teljes ülés napirendjén a következő kérdések szerepel­nek: Trojan várostól körülbelül 7 —8 kilométernyire fekszik Ka- lejca falucska, amely porcelán- gyáráról híres. A gyár kiváló eredményei révén a bolgár por­celán már nemcsak a hazai eredménye és a politikai hely­zet. Előadó: Giancarlo Pajetta. 2. A párt országos kongresz- szusának összehívása. Előadó: Palmiro Togliatti. szükségletet látja el, hanem ki­vitelre is kerül. A gyár dolgo­zói tovább tökéletesítik szak­mai képzettségüket, hogy még jobban kielégíthessék a külföl­di igényeket. Bulgária porcelánt exportál Szamos Rudolf: Amerikából jöttem... Kalandos történet (40. folytatás.) — Hajón vagyok, az Osztrák Hajózásnál dolgozom ... — Ne beszélj?... Hiába a proletároké a jövő, a magam­fajta értelmiségi csak nyomorog — de vidáman, mert tudod, kis pajtás a marseillei matróz hal­hatatlan csavargója már meg­írta négyszáz évvel ezelőtt... — „hogy ilyen combok között még sohasem hegedült Fran­cois Villon ...” így van ez kis- apám, mit tudsz te a világ nagyszerű és csodás dolgai közül? — Semmit... vagyis nagyon sokat... és ha én ezt tudtam volna, nincs az a szép szó, ame­lyért leszálltam volna Bezdán- nál a hajóról. — Buta vagy, kölyök... egyszerűen kölyök. Tudod, mit jelent Amerika? ... A korlát­lan lehetőségek hazája? Meló­zol és autód lesz. Belevésed ne­ved az emberiség történelmébe. Úgy emlegetnek majd, mint Washingtont, Wilsont, Roose- weltet, vagy mint Edisont, sőt, Henry Fordot a „tragacs” ki­rályt, aki Detroitban 1905-ben egy tűzfalhoz támaszkodó roz­zant féltetős kócerájban kon­struálta első autóját... és tu­dod mire vitte? Ma a világ leg­gazdagabb embere, vagy a Dodge-fivérek, azok is egy tragaccsal kezdték és ma a „döccs” világmárka kisapám ... vagy Rockefeller? ... és ugyan­akkor te havi százötven schil- lingért kulizol az osztrák Duna hajózásnál. — Isten az atyám, Gabi te részeg vagy. — Részeg? ... Mit tudod te, hogy mi az a szellem? Ézt még a kommunisták sem tudták ér­tékelni otthon Magyarországon. Nekik is csak a szeminárium, a tanulókör, a sablon volt a fontos és nem a szellem az „esprit” — ahogy a francia mondja .. j Tudod, kisapám, hogy az otthoni demokráciában volt egy költő, egy izig-vérig magyar ember, aki azt mondta: „Nem az fontos honnan jössz, hanem hová mész ? ... Tudod mit jelent ez? Hová mész apám! Én Amerikába megyek, vagy mit bánom én, minek ne­vezzék azt az országot ezen a földtekén, ahol szabadon érvé­nyesülhet az ember a képes­ségei alapján ... Hozz még egy korsó sört. Neked dohányod van, látom rajtad ... Nekem semmim sincs, mert két hónap­ja vagyok már az amerikai lá­ger lakója. Tudod mit becsülök bennük? Ezek nem pofáznak állandóan a perspektívákról, ezek nyakig sárban hagyják az embert... ki bírja marja, nem a káderlap alapján ítélnek. Ha sikerül, sikerül, ha nem, akkor meg nincs okod a rendszert, meg a kormányt szidni, leg­feljebb saját ügyetlenségedet. Ez a kapitalizmus, kisapám és ezt jól jegyezd meg... Itt sen­ki sem segíti a másikat, itt mindenki magának dolgozik és aki egyszer elbukott, azt a vén úristen sem állítja többet talpra.,; — Hülye vagy, mit tehetünk mi az egyszerű emberek? Se neked, se nekem nincs egy meg veszekedett „Ami” dollárunk, koszos melós vagy te is, én is..; — De a lehetőség, kisapám... a Broadway, a bisnitz... az üzlet, saját autó, hollywoodi színésznők a javából... — És azokat pont ilyen fickók számára tartogatja az Amerikai Egyesült Államok, mint ami­lyenek mi vagyunk. — Mindegy, a lehetőség adva van... — Rossz beszéd ez, Gabi. Tu­dod mennyire vágytam a ten­geren túlra? Bevettem a propa­gandát ... — Na és talán egész életedet a Felső-Dunán akarod leélni... Ebből nyomor lesz ... Ausztria —Magyarország egy volt ezelőtt harminc évvel és egy ma is. A különbség csak annyi, hogy a speciáldemokraták kerülnek — uralomra, ha vége lesz a meg­szállásnak, minálunk meg a kommunisták kezébe került a hatalom ... Kanadában kis­apám, tudod te egyáltalán, hogy Kanadában hogyan élnek az emberek ... Gőzöd sincs hoz zá. Ott olyan nagy a jólét, hogy a búzát a tengerbe öntözik, ott annyit terem a föld, hogy az évi feleslegből nyugodtan elre- keszthetnéd ezt a pocsolyát — a vén Dunádat. Kanadában van az élet, ha nem akarsz az USA-ba menni, ott van Kanada... — Hogyan lehet odajutni. — Kellner, még két korsó sört... — kiáltott Gabi a pin­cérnek — Hogyan? ... Nyálas fecsegés ez. Te, aki meglógtál a jugóktól Jeszenyicáról, egyből kétségbeesel egy kis kanadai séta elől... Egyszerű, mint a sicc. Az ember jelentkezik az Ami lágerben, ahol én lakom jelenleg és egy szép napon jön egy ügynök és így szól: — Ura­im! Ki akar Kanadába menni? — és akkor jelentkezel... slussz, passz apám és kész. — Gondolod, hogy ott jobb lesz? — Mi az hogy. Ott nem volt két világháború, azok nem is­merik a romokat, az újjáépítés nagyszerű programját ,ott a mi niszterek nem veszekedne^ a szomszédos állam miniszterei­vel. — Az öregem tizenhat- szőr akkora terület, mint az egész vén Európa együttvéve és mindössze tizenhatmillió em bér él ott, Európában meg négyszámillió... Hát ez a kü­lönbség a kettő között... — És ha én jelentkezem az „Ami’’ lágerben? — Felvesznek apám. Öröm­mel felvesznek és pláne ha azt mondod, hogy te mezőgazdasá­gi szakember vagy ... A jövő hónap elején toboroznak újra... Kell oda munkáskéz, mint ná­lunk a népnek a cukor. Egy évig dolgozol, összekaparsz egy kis tőkét és te leszel az okos Ticián... Lesz dollárod, azt olyan vállalkozásba fekteted, amilyenbe akarod, ott nem kor­látozza az állam az egyéni kez­deményezési erőt... Ha ked­ved tgrtja, maszekoskodhatsz, ahogy neked tetszik és ha éles fogacskáid vannak, annyit ha­rapsz le a nemzeti tőkéből amennyit csak birez. (Folytatjuk.) K. I. Vorosilov fogadást adott Mohammed al Badr emir jemeni trónörökös tiszteletére Moszkva (TASZSZ). K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének el­nöke június 22-én Kremlben fogadást adott Mohammed al Badr emir jemeni trónörökös, miniszterelnökhelyettes és kül­ügyminiszter tiszteletére. A szívélyes és baráti légkörű fogadáson K. J. Vorosilov és Badr emir beszédet mondott. örömmel hangsúlyozom, — mondotta K. J. Vorosilov töb­bek között —, hogy a szovjet —jemeni viszony kérdéséről és a két államot érdeklő nemzet­közi problémákról folytatott megbeszéléseink szívélyes lég­körben folytak és kedvező ered ményekkel jártak. Hamarosan el kell hagynom a Szovjetuniót. Atyám a király nevében, saját magam és a je­meni küldöttség tagjai, vala­mint az egész jemeni nép nevé­ben őszinte köszönetemet és mély megelégedésemet fejezem ki azért a rendkívül barátsá­gos fogadtatásért és jóindulat­ért, amellyel az önök országá­ban a szovjet kormány és az egész szovjet nép részéről ta­lálkoztunk — kezdte beszédét Mohammed al Badr emir, je­meni trónörökös. Köszönetét mondok azért — folytatta többek között —, hogy a nagy Szovjetunió vezetői hajlandóságukat juttatták kife jezésre, hogy segítséget nyúj­tanak baráti kapcsolataink fej - lesztéséhez és gazdasági együtt működésünk megteremtéséhez. A szovjet vezetőkkel történt találkozásunk pozitív ered­ményekkel jár. Ezek az ered­mények nagyjelentőségűek a kereskedelem fejlesztése és a világ békéjének megszilárdítá­sa szempontjából. Végezetül örömmel jelentem ki, hogy látogatásom során a legjobb benyomásokat szerez­tem és mindig úgy fogok visz- szaemlékezni ezekre az élmé­nyekre, mint két nép barátsá­gának és testvériségének szim bolumára. A KÜLPOLITIKA HÍREI D. T. Sepilov, szovjet kül­ügyminiszter pénteken este Damaszkuszba érkezett — je­lenti az AFP. A repülőtéren Sepilovot Szalah Bittar sziriai külügyminiszter köszöntötte. Bonn (MTI). A bonni szövet­ségi gyűlés jogügyi bizottsága néhány változtatással a szociál­demokraták szavazatai ellené­ben, elfogadta a hadkötelezett­ségre vonatkozó törvényterve- vezetet. A törvénytervezet a jogügyi bizottságtól a szövetségi gyűlés hadügyi bizottsága elé kerül. • Az AFP jelenti, hogy csütör­tökön több amerikai eredetű propaganda léggömb szállt le Közép- és Dél-Svédországban. A léggambök orosz és cseh nyelvű szovjetellenes propa- gandairatokat tartalmaztak. * Newyork (MTI). Hammarsk­jöld, az ENSZ főtitkára a jö­vő héten kéthetes hivatalos körútra indul Észak- Közép és Kelet-Európába. Csütörtökön Varsóba, innét Stockholmba, majd Helsinkibe utazik, ahonnan három napra Moszkvába megy. A Szovjet­unióból Prágába, Bécsbe és Belgrádba látogat el. A főtitkár körútja befejezté­vel résztvesz az ENSZ gazda­sági és szociális tanácsának genfi értekezletén. Megkezdődött a leszerelés... A Szovjetunió Minisztertaná­csának határozata értelmében 1957 május 1-ig a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát 1,200.000 fővel csökkentik. \ E határozat értelmében 63 hadosztályt és csapategységet, közte a Német Demokratikus Köztársaság területén állomá­sozó csapategységeket, leszere­lik és Németországból mintegy 30.000 embert vonnak ki. A leszerelés ez év májusá­ban már megkezdődött. A képien: Elutazás előtt a le­szerelt szovjet katonák elbú­csúznak parancsnokuktól, G. Koljarda őrnagytól. A hazatérő katonák saját szakmájukban dolgoznak majd otthon. (Foto V. Tyemin.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom