Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-02 / 129. szám

Világ mai TC ÍT.Ofl e z&mi Könyvtár PÉCS \ LO AZ HDP TQLNA HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 JÜNIUS 2. Növeljük az állattenyésztés jövedelmezőségét Az elmúlt évek során azok­nál a termelőszövetkezeteknél volt a legmagasabb a munka­egység értéke, ahol jó volt az állattenyésztés. Ha sok az ál­lat, több a trágya. Ez bizto­sítja a talaj jó táperejét, ami ellátja az állatokat takarmány­nyal, növeli a hozamot, tejben, húsban stb. Megyénkben leg­fontosabb állattenyésztési ág a szarvasmarhatenyésztés. A szarvasmarha legértéke­sebb háziállatunk. Nélküle a mezőgazdasági termelés fej­lesztése elképzelhetetlen, dol­gozó népünk életszínvonala emelésének nélkülözhetetlen tényezője. Hasznossága sok­oldalú. Tejtermelésével a leg­értékesebb és pótolhatatlan emberi táplálékot szolgáltatja, a hússzükséglet nagyrészét biz­tosítja, sok testrésze könnyű­ipari, gyógyszeripari nyers­anyag. A feletetett takarmányt jól hasznosítja és vele sok hul­ladéktakarmányt is megetethe­tünk. Megyénk talaj és dom­borzati viszonyai bőséges ta­karmányellátásra adnak lehe­tőséget. A szarvasmarhate­nyésztést elősegíti kormányza­tunk többirányú támogatása. A tengelici Petőfi Tsz 1955-ben 32.000 liter tejre. 1956-ban 148 ezer liter tejre kötött szállítási szerződést, ami a tsz-nek jól jövedelmezett. Ugyancsak jó be vételt biztosít a szerződéses üszőnevelés is. A regölyi Uj Korszak Tsz fiatal növendéke­ket vásárolt aránylag nagyon olcsón, kg-ként számítva 4— 4.50 forintos árban. Ez legelőre hajtva, olcsó takarmányon jól fejlődik, a takarmányozás zö­mét a legelő pótolja. Ha a tsz. ezt leszerződi és jól felneveli, kg-ként 10 forint körül kap, de ha saját tulajdonában marad és a tsz-nek tehene lesz, akkor is olcsón neveltek maguknak és fiatal állatjuk van. A szerző­déses bikanevelés tej beadási kedvezményt, hatósági áron abraktakarmányt biztosít a tsz- nek. Ezt felhasználva, több termelőszövetkezetünk, mint a zombai Szabadság Tsz 1955-ben 1 db bikát 19.630— Ft-ért, 1956-ban pedig egy bikát 15.300 Ft-ért adott el és most is nevel tenyészbikákat. A hizlalásra kötött szerződésből a tamási Vörös Szikra Tsz nagy bevételt biztosított és most is több álla­tot nevel hízlalási szerződés ke­retében. Természetesen mindez a sok lehetőség és kedvezmény úgy válik jövedelmezővé, ahogyan az állattenyésztéssel törődnek. Ha a tsz vezetősége foglalkozik vele, jók az állatgondozók, eze­ket megbecsülik, akkor jól dol­goznak és van értéke az állat- tenyésztésnek. A dombóvári Rákóczi Tsz-ben az elmúlt év. ben eey munkaegység értéke 61 Ft volt. Ennek jelentős ré­sze az állattenyésztésből szár­mazott, jól járt az egész tag­ság. Az egyik legjobban kihasz. nálandó lehetőség az. hogy sa ját nevelésű üszőkből pótoljuk c, kiöregedett, vagy selejtezésre kerülő teheneket. Évek hosszú sora óta igen lassan tudunk ezen a téren előremenni. Bár néhány helyen mutatko­zik némi javulás, de ez még igen kevés ahhoz, hogy saját nevelésből tudjuk beállítani az utánpótlást. Egy jó tehén vá sári értéke 6—8000 forint. Egy nagyobb tsz-ben az egyévi ter­mészetes 10 százalékos selejte­zést figyelembevéve, 100 db tehénlátszámnál csak az után­pótlás beállításánál 70—80.000 forintot lehet megtakarítani. A jövedelmezőség másik feltétele az. hogy csökkenteni kell az önköltséget a tejtermelésben és növendéknevelésben, ennek alapja az. hogy nagytömegű jóminőségű takarmányt etes­sünk az állatokkal szálas és silótakarmányt. Akkor drága a termelés, ha az állat keveset, 4—6 liter tejet tud termelni. Ha viszont 14—16 liter tejet ter­meltetünk, akkor a tej előállí­tási költsége olcsóbb, mert a pótabrakból a tehén már kizá­rólagosan tejet termel. így 1 kg abraktól átlagosan 2 liter tejet termel és az egyik liter tej tel­jesen ingyen van. Még olcsóbb a tejtermelés akkor, ha van pillangós takarmányunk. Másik jövedelmező állatunk a sertés. Szapora, gyorsfejlődé- sű, s hamar visszaadja a be­fektetett tőkét. Nálunk az át­lagos súlyhatár 126 kg körül mozog. Ha ezen felül hizlal­nánk a sertést, akkor jobb lenne a daraértékesítési száza­lék és az egy kg súly előállítá­sa lényegesen olcsóbb A sertés- hizlalás termelőszövetkezeteink nek jó bevételt biztosított. A tenyészkoca és kannevelés a kölesdi Haladás Tsz-nek 80.000 Ft bevételt hozott az elmúlt gazdasági évben. Főleg a ma­lacnevelés javítására kell tö­rekednünk. mert ha a fiatal­kori gyors fejlődési energiát jól ki tudjuk hsználni a jó takar­mányozáson és nevelésen ke­resztül, akkor megrövidül a hízlalási időszak. hP tenyész- anyag előbb kerülhet tenyész­tésbe. Termelőszövetkezeteink­nek még jobban ki kell hasz­nálni az állattenyésztésben rej­lő lehetőségeket. Az egyéni gaz­dák figyelemmel kísérik az ál­lattenyésztést. A zombai dol­gozó parasztok elismeréssel be­szélnek a zombai tsz-ek állat- tenyésztéséről. de így van ez Tamásiban, Tengelicen, Apar- hanton, Faddon, Szekszárdon, Rggölyben és többfelé a me­gyében. A múlt évben a domb­óvári Rákóczi Tsz jó állatte­nyésztése hozzájárult ahhoz, hogy a tsz ilyen nagymérték­ben fejlődött. A második ötéves tervben megyénkben főleg a szarvas­marhatenyésztést kell fejlesz­teni. Most van itt az ideje an­nak, hogy bőséges takarmány­alapot teremtsünk. Rétjeink, kaszálóink jó termést ígérnek. Itt a zöldsilózás ideje, most kell biztosítanunk a folyama­tos zöldtakarmány ellátást, a lekerülő takarmányok után az újravetéssel. A jövőre gondol­va fogjunk lucernamagot mi­nél nagyobb területen, hogy le­gyen több fehérjeértékű takar­mányunk. Az állattenyésztés úgy lesz még jövedelmezőbb, ha törőd­nek, foglalkoznak vele és a legjobb dolgozók végzik ezt a munkát. Ha ezt csinálják, ak­kor emelkedik a hozam, megjavul a növendéknevelés több lesz a trágya ezáltal ma- "'subbak lesznek a termésered mények és jövedelmezőbb lesz az állattenyésztés. MOHAR LÁSZLÓ. Átadták az első családi házat és 11 szénaszárító berendezést a Tolna megyei állami gazda­ságok dolgozóinak. Igen jelentős beruházási mun kák kivitelezésén dolgoznak a Tolna megyei állami gazdasá­gokban. Csupán a Fornádi Állami Gazdaságban több mint kettő és félmillió forint értékű be­ruházást valósítanak meg az idén. A megye 12 állami gazdaságá­ban a többi között 90 családi házat, 20 légszárítós szénapaj­tát építenek, de több gazdaság­ban épül művelődési otthon és ebédlő is. Az idei építkezési munkák eredményeként pénte­ken adták át a Gerjeni Állami Gazdaság dolgozóinak az első két szoba-konyhás családi há­zat. Ezenkívül az üzemi konyha egy füstölőt kapott pénteken. A megye más gazdaságaiban, ugyancsak pénteken adták át az első légszárítós szénapajtá­kat is. Az Alsóleperdi Állami Gaz­daságban 4, a Fornádi Állami Gazdaságban 2, a Juhépusz- tai Állami Gazdaságban is kettő légszárítós szénapajtát készítettek el péntekre, az építőmunkások a többi kö­zött. összesen 20 ilyen pajta épül a Tolna megyei állami gazdaságokban s az első 11 pén tektől kezdve már a takarmány betakarítási munkák szolgála­tába állt. SzáziMiat érettségizett diák búcsúzott az iskolátál Szekszárdon Hegedűs András elvlárs tájékoztató beszéde az RM munkásgyűlésén Hegedűs elvtárs az RM mű­vek munkásgyűlésén a dolgo­zók kérdéseire válaszolva bél­és külpolitikánk több fontos kérdését ismertette. Bevezető­ben arról beszélt, hogy a XX. kongresszus hatására orszá­gunkban a dolgozók sokkal kéz deményezőbben lépnek fel s mondják el véleményüket fej­lődésünk legfontosabb kérdé­seiről. Meggyőzően bizonyítja ezt az ötéves terv irányelveiről indított vita. Pártunk Központi Vezetősége és kormányunk azt akarja, hogy ez az egészséges folyamat tovább folytatódjék s a dolgozók véleményükkel, épí­tő javaslataikkal és bírálataik­kal segítsék kiküszöbölni az elő rehaladásunkat gátló hibákat. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy az ország fontos kérdéseiről a Központi Vezető­ség és a kormány tagjai gyak­rabban beszéljenek a dolgo­zókkal ,osszák meg az ország vezetésének gondját és baját a munkásokkal, a dolgozó pa­rasztokkal és az értelmiségiek­kel. Az életszínvonal 25 százalékos növelése Hegedűs elvtárs a továbbiak­ban az ötéves terv irányelvei­vel kapcsolatos vitában felme­rült problémákkal, elsősorban a dolgozók életszínvonalának 25 százalékos emelése kérdésével foglalkozott. — Az életszínvonal emelését úgy szeretnénk elérni, — mon. dotta, — hogy az egy keresőre eső bér, s an­nak vásárlóereje legalább 25 százalékkal növekedjék. Az elmúlt években az egy ke­resőre eső bér vásárlóereje 1949-hez viszonyítva nem emelkedett jelentősen. A máso­dik ötéves terv előirányzatának ebből a szempontból nagyon lé­nyeges változása az hogy az egy keresőre eső jövedelmet, azaz az átlagos havikereset tényleges vásárlóerejét akarjuk 25 százalékkal növelni. Hegedűs elvtárs a továbbiak­ban arról beszélt, hogy ezt csak úgy lehet elérni, ha ugyan­akkor gyorsan növekszik az egy mun­kásra eső termelési érték is, aminek viszont egyik legfon­tosabb feltétele a műszaki szín­vonal fejlesztése. Ezzel kapcsolatban rámuta­tott arra, hogy a második öt­éves tervben a gépipari beru­házásokat elsősorban nem a kapacitás egyszerű növelésére, hanem a szerszámgépek felújí­tására és a termelési folyama­tok egyre jobb, korszerűbb gé­pesítésére fordítjuk. Külkereskedelmi helyzetünk javítása Hegedűs András elvtárs ez­után igy folytatta beszédét: Ahhoz, hogy egy munkásra több termelési érték jusson, nemcsak új gépekre van szük­ség, hanem talán mindenek­előtt arra, hogy rendet te­remtsünk az anyagellátásban. Magyarország nyersanyagok­ban szegény ország. Sokféle nyersanyagot kell külföldről behoznunk, s ez nem megy mindig zökkenők nélkül. Kül­kereskedelmi helyzetünk javí­tását szolgálja az is, hogy a Minisztertanács úgy döntött: jobban be kell vonni termé­keik külföldi értékesítésébe az ipari üzemeket és egyes ipari üzemekre rá is bízta termé­keik értékesítését. Ettől az intézkedéstől azt várjuk, hogy megnő a külkereskedelmi forgalmunk ezekben a cik­kekben, s arra is számítunk, hogy ily módon megjavul majd a gyártmányok minősé­ge. Az anyagellátás hiányossá­gainak oka az is, hogy sok hi­ba van még a termelés meg­szervezésében. Múlhatatlanul szükséges, hogy érdekeltté tegyük a dol­gozókat abban, hogy nemcsak többet termeljenek, hanem jobbminőségű munkát is vé­gezzenek. A jóminőségű munka igazi megbecsülését csak akkor tud­juk elérni, ha a bérek meg­állapításánál nagyobb hatáskört adunk az üzemek és az egyes gyárrész­legek vezetőinek. (Folytatás a 2. oldalon.) Állandó szénmegtakarítással, tulsnlyos vonatokkal szállítják a komlói kokszolható szenet Sztálinvárosba Mintegy 1000 diák ünnepel­te pénteken délben a Szek­szárdi Garay János Általá­nos Gimnázium és a Köz­gazdasági Technikum 156 most érettségizett „öreg diák­jának” ballagását. A két is­kola búcsúzó diákjai a Garay- szobornál találkoztak egymás sál majd a Városi Pártbi­zottságot köszöntötték. ^ Az érettségizett diákok leg-** többje a termelő munkában helyezkedik el. Különösen cr \ Közgazdasági Technikum od(| jól képzett szakembereket a{ | szövetkezeti mozgalom szá-(i mára. Ez az első esztendői1 ugyanis, amikor a technikumi1 termelőszövetkezeti és föld-l' müvesszövetkezeti számvitel* t szakon végzett diákokat küld­öz életbe. S a technikum min­den tanulójának elhelyezését( biztosította is. A 65 érettsé­gizett közül 42 tanulót a szövetkezeti mozgalombanI helyeztek el könyvelési és* statisztikai munkakörben. —1 Szabó Margit például a fcöles-J űi földművesszövetkezetben lesz könyvelő. Az általános gimnázium 91 érettségizett diákjának leg­többje tovább tanulj kisebbf részét ugyancsak elhelyeztékf már. Hét lány védőnőnek készül, a fiúk legtöbbje meg ipari tanulónak jelentkezett.' Pusztaszeri Győző kitűnő rendű tanuló például rádió- műszerésznek tanul tovább. Vasárnap indították útnak Komlóról az első tehervonatot, amely a kokszolható komlói szenet szállítja Sztálinvárosba. Azóta, hétfő kivételével, minden nap 2 szerelvény indul szén­nel megrakodva Sztálinváros felé. A rendszeres szénszállítmány jelentős feladatot ró a Domb óvári Fűtőház dolgozóira, akik nemcsak arra törekszenek, hogy a nehéz vasúti szakaszon megállás nélkül mehessenek a szerelvények, hanem arra is, hogy az állandó túlsúly mellett jelentős szénmegtakarítást ér­hessenek el. A Dombóvári Fűtő ház évek óta állandóan jelentős mennyiségű szenet tud megta­karítani a túlsúlyos vonatok­nál. Á statisztikai kimutatás sze­rint a húsz év előtti állapot­hoz képest ugyanaz a moz­dony átlag 1 hónap alatt 120 vonatrakománynak megfele­lő túlsúllyal szállít többet. Ezt az eredményt nemcsak megtartani, de fokozni akarják a Dombóvári Fűtőház dolgozói a Komlóról Sztálinvárosba irá­nyuló szénszállítmányoknál. Ezért a menetirányítók mindig különös gondot fordítanak a sztálinvárosi szállítmányokra: úgy indítják el a vonatokat, hogy legfeljebb egy-két állomá­son kelljen megállniok. A szabad pálya következté­ben naponta 20—30 mázsa szénmegtakarítással 100—153 tonna túlsúlyt tud szállítani egy-egy szerelvény. Az elmúlt öt nap alatt így a Dombóvári Fűtőház több mint 100 q szénmegtakarítással közel 1000 tonna túlsúlyt tudott Kom lóról Sztálinvárosba szállítani. A Dózsa Népe halastaván *12 000 nőid kukoricát kapáltak meg eddig megyénkben Tolna megye állami gazda­ságainak és gépállomásainak kapáló traktorosai között lel­kes vetélkedés folyik a közeledő traktorosnap tiszte­letére. Az állami gazdaságok traktorosai például pénteken délben már arról adtak hírt, hogy az árvízjárta földek ké­sőbbi vetésű kukoricája kivé­telével, az első kapálást befejez ték a 12 állami gazdaság közel 5000 hold kukoricáján. A megye gépállomásai is ha­sonló eredményekkel büszkél­kedhetnek. A szedresi gépállo­más traktorosai 1270 hold ku­koricát és 170 hold napraforgót vetettek a körzetükhöz tartozó tsz-ekben. Péntek délig már közel 1400 hold területen vé­geztek kapálást. A tengelici Pe­tőfi Tsz 360 hold kukoricájá­nak nagyobb részét már má­sodszor is megkapálták. A négyzetesen vetett kukoricát ugyanis egy héttel ezelőtt már ■egyirányban megkapálták, s most pár napos késéssel a (keresztkapálást is elvégezték. I A legtöbb termelőszövetkezet iben azonban nem tudják a (négyzetesnek vetett kukorica •táblákat négyzetesen is kapál­om, mert a vetést irányító mező gazdászok legtöbbje felületesen .végezte el a munkáját. I A legtöbb esetben a vezérlő (drót egyenletes feszítésének az (elmulasztása és a nyomjelzéstől •való eltérő irány következtében ^gyakran 20—30 centiméteres ^eltérés is adódik a kikelt sorok között. Egynéhány négyzetesen .vetett táblán ezért kénytele­nnek egyirányú ápolást végezni iá traktorosok. • Az egyénileg dolgozó parasz­tok is mintegy 2000 holdon vé­gezték már el Tolna megyében |a kukorica első kapálását. Az lállami gazdaságok, gépállomá- isok és egyéni gazdák összesen imintegy 12 000 hold kukoricát 'kapáltak meg eddig Tolna me­gyében. A megye legjobb ka- 'páló traktorosa továbbra is 'ßenke István, a szedresi gépál­lomáson, aki péntek délig 423 .hold kukoricát kapált meg Nagy jövedelmet hoz a bonyhádi Dózsa Népe Tsz tagságán nak a halastó. Weiger Mihály halászmester irányításával szak szerűen tenyésztik a pontyot és a compót. Tavaly 76 hold víz­területen tenyésztettek halat, de az idén már 100 holdas a halastó. Jövőre a halastó további növelése mellett harcsát is tenyésztenek. Az idén 1 körülbelül 500 000 forintot tudnak pénzelni a halból. Három ember dolgozik a halastónál, így te­hát könnyen ki lehet számítani, hogy milyen jó jövedelmi for­rás a halászat. Képünkön Weiger Mihály halászmester és a tsz két tagja Balázsi Dezső és Keik József haletetésre indulnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom