Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-06 / 132. szám

Mnai M Világ proletárjai egyesül TOJT.F M "vt&t* H„PLO AZ H DP TOLNÁ HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A NEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 132. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1956 JÚNIUS 6. Gondos munka — nagyobb termés Megyénk dolgozói mindent elkövetnek, hogy a tavaszi ve­téseket időben, az időjárás okoz ta eltolódások ellenére is elvé­gezzék. E téren jó munkát vé­geztek. A határt zöldelő növé­nyek borítják, kalászol a ke­nyérgabona, sorol a kukorica. A falu apraja-nagyja nagyobb termést szeretne betakarítani, mint az elmúlt évben — nem fér ehhez semmi kétség. — Minden alap megvan, csak a bő termés elérésének titka nemcsak a szántás-vetésben rej lik, hanem a növényápolásban, a növényvédelemben is. Ez utóbbi most van soron! — Az a feladat, hogy a növénye­ink fejlődéséhez szükséges ned­vességet biztosítsuk, — ne en­gedjük, hogy a gyomok elve­gyék azt a kultúrnövények elől. Ismeretes, hogy a gyomnövé­nyek élelmesebbek, mint a kul­túrnövények és igyekeznek el­nyomni, ahol módjuk van erre. Egy kiló száraz anyag előállí­tásához a növények általában 500 liter vizet használnak fel. Ez azt is jelenti, hogy egy kg búza, vagy búzaszalma előállí­tásához a növény körülbelül 400 liter vizet használ el. így könnyen kiszámítható, hogy egy kataszteri hold földön ter­melt növény részére milyen nagy mennyiségű vízre van szükség. Ezzel szemben a gyomnövények sem tétlenked­nek, — ők is élni akarnak és mindenütt élnek is, ahol a föld gazdája gondatlan. Nemcsak a víz elszívásával árt a gyom a kultúrnövénynek, hanem a fejlődésüket gátolja, így az elérhető termés csak ne­gyede lesz azon a területen, ahol a gyom a gazda. A mezőgazdaságban most van a dandárja a nagy munká­nak. Minden szorgalmas kézre szükség van, hogy ott tevékeny kedjen, ahol a legjobban kell. Most pedig igazán szükség van minden szorgalmas kézre. A cukorrépa, kukorica, paprika, dohány, stb. fontos növények ápolásai nem tűrnek halasz­tást. A szorgalmas gazdák tud­ják is ezt, ezért végzett már a dombóvári Vörös Sugár Tsz, s a fácánkerti Vörös Hajnal Tsz tagsága a főbb kapálási mun­kákkal. Ezekben a tsz-ekben a tagsággal karöltve a vezetőség előre kidolgozta a feladatokat, és mindenki tudja mit, mikor és hol kell elvégezni. Számí­tásba vették hol, mennyit segít a gép és mi marad kézikapá­lásra. Itt nemcsak a mának él­nek, a jövőt építik! Nemcsak óhaj a második ötéves terv cél­kitűzései, hanem azért, hogy az megvalósuljon, szorgalma­san dolgoznak is. Hajnali 5 órakor már a földeken dolgoz­nak a szorgalmas kezek. Mun­kájukat könnyíti a gép, — mint például az elmúlt napiok­ban egyetlen délelőttön a szed- resi gépállomás zetorosa 25 hol­don végezte el a kapálást. De nincsenek tétlenül az egyéni termelők sem. A fácánkerti, gerjeni, kölesdi, pálfai, magyar, keszi, naki, stb. községek gaz­dái a gyommentes határért küzdenek, s azért, hogy meg­előzzék a versenytárs közsé­gek gazdáit —, hogy még jobb- ban éljenek, mint eddig. így el­mondhatjuk, hogy megyénkben a tsz-ek, egyénileg gazdálko­dók azon fáradoznak nagy több ségükben, hogy a fiatal kultúr­növényeket megszabadítsák a gyomoktól — erőt adjanak a fiatal növények fejlődésének és tiszta területtel várják az ara­tás nagy munkáját. Ehhez a munkához nagy segítséget ad­nak a gépállomási dolgozók is — akik az idén könnyű trakto­raikkal több mint 20 000 ka­taszteri holdon végeznek nö­vényápolást — megkönnyítve ezzel az emberek munkáját — a bőségesebb termés betakarí­tásához. Amilyen fontos a kapálás, a gyomtalanítás, éppen annyira fontos munka a szénabetakarí­tás is. E munka elvégzésére sem kedvez nagyon az idő. A naponkénti csapadék lehullása tönkre teheti az első kaszálás­ból eredő szénát, pedig azért nagy kár volna. Különösen a lucerna és lóhere-félékben, amikor ugyanis kataszteri hol­danként 12—15 mázsa szénát várunk. Nem lehet csak az idő­re bízni a munkák végzését, el kell venni a természettől azt, amire a növényeknek szüksé gük van. Az aparhanti Március 9 Tsz tagsága örömmel fogad­ta az aranyat érő májusi esőt, mert a pajtában van már a jól kiszáradt lucerna. A mezőgazdaságban nemcsak az emberi szükségletek kielégí­tésére, hanem állatok takarmá­nyozására is termelünk. Sőt, ha nem igyekszünk, eltartjuk mindazt a sok rovart és egyéb kártevőket is, amit könnyel­műen nem irtunk ki. Sajnos ezen a téren igen „nagylelkű- ek“ vagyunk, tűrjük, hogy sze­münk előtt pusztítsa azt a nö­vényt, amelyet saját magunk részére termelünk. Ki-ki a ma­ga területén gondosan vizsgál­ja munka közben, a kártevők nem mutatkoznak-e, s ha igen, azonnal irtsa, ahogy erre mód van. A földművesszövetkezetek bőségesen el vannak látva különböző védőszerekkel, me­lyek nagy területen alkalmaz­hatók. A burgonyabogár eseté­ben pedig teljesen díjtalanul kapnak védekező anyagot a termelők, csak mindenütt ve­gyék ezt igénybe, s a védeke­zést a burgonyabogár megjele­nése után azonnal hajtsák végre. E téren nem lehetünk i liberálisak, mert egy-egy gon-(i datlan termelő miatt az egész <1 környék megfertőződhet és ez.l1 esetben nagyon nehéz és költ-f séges a védekezés. Az elmúlt évhez viszonyítva^ a nagyobb termések elérésének (i minden lehetősége biztosítva^! van. Arra van tehát csupán^ szükség, hogy éljünk a lehető­ségekkel. Minden egyéni gazda, minden termelőszövetkezeti tag, minden gépállomási dol­gozó úgy végezze ezekben a napokban munkáját, hogy a jónak ígérkező termést annak idején betakaríthassuk. Szűcs Lajos megyei főagronómus. I tavaszi tervek 161 százalékos teljesítésével ünnepli a trakturosnapot Tolna megye közel 800 traktorosa Gosztola György vállalása Néhány héttel ezelőtt a Tol nai Naplón keresztül a megye minden községében tudomást' szerezhettek arról, hogy augusz­tus 20-a tiszteletére Ozora és Pincehely versenyszerződést kötöttek. A két község között most nemes vetélkedés folyik azért, hogy melyik községben termelnek többet az egyéni gazdák és a termelőszövetke­zetek, melyik község dolgozó parasztjai és termelőszövetke­zetei teljesítik határidőre, pon­tosabban beadási kötelezettsé­güket. A legutóbbi jelentés sze­rint Ozora vezet. Az ozoraiak meg is akarják tartani a veze­tést. Ennek érdekében tett vállalást a sok között Gosztola György dolgozó paraszt is. Meg­ígérte, hogy augusztus 20-ig egészévi tojás- és baromfibe­adási kötelezettségét teljesíti, s eleget tesz gabonabeadási köte­lezettségének is. Tolna megye 12 gépállomásá­nak mindegyike részleteibe..ős túlteljesítette tavaszi idényter­vét. A négyzetes vetési 5500 hol­das tervüket is 5524 holdra teljesítették a gépállomások, s az árvíz okozta késések elle­nére az éves tervüknek is kö­zel 40 százalékánál tartanak már. Ilyen munkasikerekkel a Tolna megyei gépállomások még soha nem dicsekedhettek. De most a növényápolási munkákban is jó eredményeket érnek el. Kedd délig mintegy 900 hold kukoricát kapáltak meg a gépállomások, s Benke István j . m ist már a dunaszentgyörgyi gépállomás traktorosa, Szeme Gyula is kö­zeledik az 500 holdas teljesít­ményhez. Nagyszerű munkasi­kerekkel ünnepli a traktoros­napot Tolna megye közel 800 traktorosa. A gépállomások legtöbbjén zenés ébresztő köszönti majd a traktoristákat. Pincehelyen délelőtt megren­dezik a traktorosok és család­jaik nagy találkozóját, együtt vesznek részt az ünnepi gyűlésen is, ahol jutalomban, kitüntetésben részesülnek a leg jobbak. Az ünnepi díszebéden raj­tuk kívül résztvesznek a ter­melőszövetkezetek legjobb dol­gozói is. Délután a Honvédelmi Minisz­térium Gépjavító Vállalatának és a gépállomásnak a labdarú­gói mérkőznek egymással, majd reggelig tartó táncmulatságon szórakoznak a vendégek és ven déglátók. Szedresen a sertéshús és bor­júpörkölt mellől nem hiányzik majd a halászlé sem. Itt is. mint ahogy a megye többi gép­állomásán sport- és kultúrver- senyek tarkítják az egésznapos műsort a traktorosnapon. Báli Zoltán tsz-elnök jelenti... ... termelőszövetkezetünk­ben, a bátaszéki Búzakalász­ban pénteken este vezetőségi ülés volt. Értékeltük az eddigi mezőgazdasági munkákat számbavettük a begyűjtési tervek teljesítésével kapcsola­tos feladatainkat. A vezetősé­gi ülésen a többi között meg­állapítottuk, hogy szövetkeze­tünk a begyűjtő helyre szállí­tott 15.500 liter tejjel május 31-ig egészévi tejbeadási kö­telezettségének eleget tett. — Hasonlóképpen biztosítva van hogy állat és állati termékek­ből továbbra is folyamatosan a beütemezés szerint, tegyen eleget szövetkezetünk kötele­zettségének. A mezőgazdasá­gi munkák állása a követke­ző: a 106 hold kukorica kapá­lását és egyelését a gépállo­más segítségével már befejez­tük. A 10 hold cukorrépát és a 4 hold takarmányrépát ugyancsak megkapáltuk és kiegyeltük. Még a pénteki nagy eső előtt sikerült 40 hold széna termését összeboglyázni 113 termelőszövetkezet és 4967 egyéni gazda csatlakozott a 35 mázsás kukoricatermelési mozgalomhoz Az elmúlt években kialakult helyes gyakorlat alapján, ebben az évben is meghirdette a Föld­művelésügyi Minisztérium a 35 mázsás kukoricatermelési, a 200 mázsás cukorrépa termelési mozgalmat. Megyénk termelő- szövetkezetei és egyéni gazdái helyeslik, hogy a jobb agro­technikai munkák elvégzésével emelni kell a terméseredmé­nyeket. Helyeslésüknek azzal adtak kifejezést mind a terme­lőszövetkezetek, mind az egyéni gazdák, hogy csatlakoztak a mozgalomhoz. A Megyei Mező- gazdasági Igazgatóság június 1-i hivatalos jelentése szerint a 35 mázsás kukoricatermelési mozgalomhoz eddig 113 termelő szövetkezet és 4967 egyéni gaz­da, a 100 mázsás burgonyater­melési mozgalomhoz 93 termelő szövetkezet és 278 egyéni gazda, a 200 mázsás cukorrépa termelési mozgalomba pedig 84 termelőszövetkezet és 1904 egyé ni gazda kapcsolódott be. A tavaszi mezőgazdasági munkák versenyében a paksi járás az első A verseny értékelése szerint a paksi járásban végezték el legjobban, leghamarabb a tavaszi mezőgazdasági mun­kákat. Ennek alapján a járás első lett a járások közti mezőgazdasági versenyben. A járási mezőgaz­dasági osztály dolgozóit a ta­vaszi idényben végzett mun­kájuk elismeréséül 1500 forint jutalomban részesíti a Megyéi Mezőgazdasági Igazgatóság. A községek közti mezőgazda- sági verseny első szakaszá­ban megyoi viszonylatban Kölesd lett az első, Fácán­kert a második. A két község mezőgazdaság­gal foglalkozó tanácsi dolgo­zóit 500—500 forint jutalomban részesítette a Megyei Igaz­gatóság. Értékelte a növénytermesz­tési csoport a járások közti szőlő- és gyümölcstermelési versenyt is. A mezőgazdasági munkákhoz hasonló feltételek figyelembe vételével a szőlő és gyü­mölcstermelési versenyben a bonyhádi járás lett az első. A mezőgazdasági osztály dol­gozóit, illetve a szőlő- és gyü­mölcstermeléssel foglalkozó szakembert 1000 forint jutalom ban részesítette a Mezőgazda- sági Igazgatóság. A begyűjtési eredmény jutalmaként kapott 25 000 forintból egyenruhát kapnak a dunaföldvári önkéntes tűzoltók Pénteken a késő délutáni órákban ünnepélye® gazdagyű­lést tartottak Dunaföldváron a község művelődési otthonában. Az ünnepi gazdagyűlésen adták át a községnek a begyűjtési miniszter vándorzászlóját, dísz­oklevelet és a nagyhatárú köz­ségek második helyezettjének járó 25.000 forint pénzjutalmat. Dunaföldvár dolgozó parasztjai a felszabadulási begyűjtési versenyben az év első hónap­jában 169.3 százalékra teljesí­tették tervüket, közel 2000 má­zsa sertést, több, mint 46 mázsa vágómarhát, 4600 kilogramm baromfi és igen jelentős meny- nyiségű tojást és tejet adtak az országnak. Az ünnepi gazdagyűlés a 25 ezer forint pénzjutalom felett úgy döntött, hogy a községpoli­tikai tervben már előzőleg meg­határozott célra a község ön­kéntes tűzoltótestülete egyen, ruhával való ellátására for­dítják. Három év alatt 250 000 forint értékű építkezés a dombóvári Rákóczi Tsz-ben A dombóvári Rákóczi Tsz 1953-ban alakult s az 53 alapító tag semmiféle gazdasági épü­lettel nem rendelkezett. Már az első hónapokban építő mun­kacsapatot alakítottak, amely azonnal hozzálátott egy 22 férőhelyes tehénistálló építésé­hez. A szövetkezet már az első esztendőben jó eredményeket ért el s évről évre nagyobbo­dott gazdasága. Az első építke­zést rövidesen két takarmányo- zó, egy fedett etető, 100 köb­méteres siló és egy szivattyús- kút követte. A saját erőből végrehajtott építkezések értéke az elmúlt három év alatt eléri a 250 000 forintot. A Rákóczi Tsz az idén tovább erősödött. A télen és a tavasz- szal belépettekkel együtt ma már 96 tag dolgozik az 543 hol­das szántóföldön. De tovább folytatják a közös gazdaság nö­velését s rövidesen elkészül egy 26 férőhelyes sertésfiaztató s még az idén fel akarnak épí­teni egy új, 50 férőhelyes te- hénistállót is. II kismányoki dolgozó parasztok versenye Az elmúlt napokban Kismá- nyok községben gazdagyűlést tartottak, ahol a dolgozó pa­rasztok mintegy 85—90 százalé­ka volt jelen. A gazdagyülés egyetlen napirendi pontja az volt, hogy a kismányoki dolgo­zó parasztok augusztus 20-a tiszteletére a begyűjtési tervek határidő előtti teljesítése érde­kében versenyre hívták a győrei és mázai dolgozó parasz­tokat. A verseny feltétele az, hogy Kismányok augusztus 20-ig teljesíti gabonabeadási tervét és ezidőre az időarányos sertésbeadási tervét is. S végül augusztus 20-ra a kismányoki dolgozó parasztok egészévi to­jás és soványbaromfi beadási kötelezettségüket teljesítik. Export cipók gyártására készül a Szekszárdi Cipész KTSZ Pár héttel ezelőtt vetődött fel a gondolat a Szekszárdi Cipész KTSZ vezetői és dolgozói közt, hogy export kézmű­ipari cipők gyártásával is segíthetnék külkereskedelmünk fejlődését. Az exportmunkának komoly hagyományai van­nak a szövetkezetben, 1950—51-ben készítettek itt lengyel exportra 5000 pár cipőt. Nemrég a Tanninpex külkereskedelmi vállalat kérte, hogy készítsenek el néhány mintadarabot, amit elbírálnak és ha beválik, a szövetkezet kaphat nagyobb exportmegrende­lést is. A szövetkezetben a múlt héten hozzáláttak a mintapél­dányok elkészítéséhez. Királyi Bajos és Simon Ferencné felsőrészkészítők már elkészítették a felsőrészeket, a cipők elkészítését pedig Kiss István és a szövetkezet elnöke, Janó György végzi. Egy pár — Derby nyújtott fazonú cipő — már kész is. Igen tetszetős formájú és rendkívül könnyű a cipő, az egy pár súlya mindössze 65 dekagramm. Négyféle cipőt készítenek mintának, köztük úgynevezett „lepkekaplis, lug- galt, cakkozott” és egy egybeszabott felsőrészűt. A szövet­kezet dolgozói remélik, hogy a mintapéldányok beválnak és megkezdhetik a gyártást. Szénporos téglagyártással segítik az árvízkárok helyreállítását a kisipari szövetkezetek t * * I* i> <> 11 Hat kisipari szövetkezetben • | kezdték már meg a szénporos téglagyártást, hogy ezzel is se­gítsék az árvízkárok mielőbbi \ helyreállítását. A Bátaszéki (lÉpületkarbantartó, a Bonyhádi (I Építőipari, a Tamási Épület- I1 karbantartó, a Tolnai Épület­kárban tartó, a Pincehelyi és <!a Simontornyai Vegyes KTSZ- 1 ekben. A tamási szövetkezet­ében már — póbaképpen — ki­égettek tízezer darab téglát, e i ihónap közepéig pedig újabb (•75.000 darabot égetnek. Úgy J [számítják a szövetkezet dol­gozói, hogy őszig mintegy öt- ' | hatszázezer darab szénporos téglát készítenek. A Tolnai Épületkarban­tartó KTSZ csak késve tudta megkezdeni a munkát, azon a területen, ahol a föld rendel­kezésükre áll, nemrég még víz állt. Az árvíz elvonulása és amint a talaj kissé megszik­kadt, azonnal hozzáfogtak a téglagyártás előkészítéséhez. — Hulladékvasakból szárítószíne­ket készítettek, hogy az esőtől meg tudják védeni a nyerstég­lákat. Megindult a nyersgyár­tás is. Eddig mintegy százezer nyerstéglát vertek, e héten megtartják a próbaégetést, hogy a jövő héten már folya­matosan menjen a gyártás. Az őszig egymillió téglát fognak gyártani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom