Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-30 / 153. szám
2. TOLNAI NAPLÓ 1956 JÚNIUS 30. 1 poznani eseményekről A PAP jelenti: Csütörtökön súlyos rendzava rások történtek Poznan városában. Ellenséges ügynököknek sikerült utcai zavargásokat provokálniok, egyes középületeket megtámadtak. A provokációnak 38 halálos és 270 sebesült áldozata van. Az elesettek között vannak a lengyel hadsereg katonái és a közbiztonsági szervek funkcionáriusai, akik akkor vesztették életüket, amikor a diverziós bandák támadásával szemben védelmezték a középületeket. A kormánynak és a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának képviselői, köztük Jozef Cyrankiewicz miniszterelnök a zavargások színhelyére utaztak. ■ A munkások mélységes felháborodással ítélik el a diverziós cselekményeket. A hatóságok a munkásosztály öntudatos részére támaszkodva úrrá lettek a helyzeten és helyreállították a városban a rendet. A munkások június 29-én reggel 7 óráig túlnyomó többségükben megjelentek munkahelyükön azoknál a vállalatoknál, ahol előző nap megszakadt a munka. Helyreállították a villamosvasúti és az autóbuszközlekedést is. A letartóztatott diverzánsok ügyében folytatott vizsgálat arra mutat, hogy ezek a személyek a reakciós földalatti mozgalommal állnak összeköttetésben. A nagyméretű és gon dósán előkészített provokációért felelős személyeket a törvény teljes szigorával fogják sújtani. Mint a Lengyel Távirati Iroda hozzáfűzi, nem véletlen, hogy az ellenség éppen Poznant választotta ki provokációja színhelyéül. A poznani nemzetközi vásár ideje alatt a cél az volt, hogy megrontsák a népi Lengyelország jó hírét és akadályozzák az ország nemzet közi kapcsolatainak fejlődését. Egyébként az imperialista ügynökök és a reakciós földalatti mozgalom egy idő óta arra pró bálja felhasználni az egyes poznani vállalatoknál mutatkozó gazdasági nehézségeket és sérelmeket, hogy megmozdulásokat provokáljon a népi hatalom ellen. A poznani provokációt Lengyelország ellenségei olyan időponban hajtották végre, amikor a párt és a kormány legfőbb gondja a dolgozó nép sérelmeinek orvoslása és az ország életének demokratizálása. Ezzel Lengyelország minden becsületes emberének, minden hazafinak tisztában kell lennie. A Trybuna Ludu a poznani eseményekről A Trybuna Ludu pénteki számában a többi között a következőket írja: „A párt és a kormány nagy erőfeszítésekbe kezdett azzal a céllal, hogy minden téren javítson életünkön. A lakosság nagy többsége tevékenyebb szerepet vállalt ezekben az erőfeszítésekben, mint korábban. Növekedett a lakosság széles tömegeinek politikai aktivitása. Az egész nemzetet felölelő nagy vita folyik arról, hogy eredményesen megjavítsuk életünket politikai és gazdasági vonatkozásban és arról, hogy legszélesebb körűen demokrati záljuk életünket. De nemcsak a vita folyik a párt és a kormány már eddig is sok fontos politikai változta tást hajtott végre. Természetesen máról holnapra nem lehet gyökeres változást előidézni a gazdasági helyzetben, de csak a vak, vagy az ellenség tagadhatja azt a nyilvánvaló tényt, hogy nagy erőfeszítésbe kezdtünk a javítás érdekében. Külföldi ügynökök jólszervezett körei éppen ezt az időpontot választották ki, az ellenség éppen ezt az időpontot szemelte ki arra, hogy világosan látható provokatív céllal incidenseket rendezzen. Ez a provokáció nem lesz sikeres. Meg fogjuk védeni legértékesebb tulajdonunkat: ezt a Lengyelországot, amelyet a hazai és külföldi reakció őrült terveivel szemben az egész nemzet felmérhetetlen munkájával kiemeltünk a háborús pusztulás szakadékéból. Meg fogjuk bénítani azt a bűnös kezet, amely megpróbál kárt okozni. Tudatos ellenakció^ van szükség a párt, a munkásosztály és a lakosság részéről az uszítok ellen. Gondosan különbséget fogunk tenni a provokátorok csoportja és a poznani munkások között, de mindannyian, akik szívünkön viseljük Lengyelország érdekeit, mindany- nyian, akik számára kedvesek a kemény munkában elért eredmények, mindannyian, akik életünk javítását és demokratizálását kívánjuk — és ez alatt értendő a lakosság túlnyomó többsége — könyörtelen harcot fogunk vívni azok ellen, akik szülőföldünket fenyegetik. Indiai békeharcosok felhívása Delhi (TASZSZ). Az Indiai Országos Béketanács felhívással fordult a politikai pártokhoz, a társadalmi, kulturális és vallási szervezetekhez, valamint egyes személyekhez, fogjanak össze egy hatalmas nem zeti mozgalomban a világ békéjének fenntartásáért, a békés egymás mellett élés alap ján. A tanács felhívással fordult az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió kormányához is, egyezzenek meg az atomfegyver-kísérletek beszüntetéséről. A felhívás rámutat arra, hogy fokozódik az ázsiai népek nyugtalansága, különösen a Csendes-óceánon nemrég megtartott atomfegyver-kísérletek következtében. A tanács határozatot hozott a leszerelés kérdésében is. A határozat üdvözli a szovjet kormány nemrégiben hozott határozatát, amely szerint erősen csökkenti fegyveres erőit és katonai kiadásait. A tanács határozata felszólítja a többi nagyhatalmat, kövessék ezt a lépést. A tanácsnak egy további határozata elítéli a SEATO-t és a bagdadi szerződést. A tanács nyugtalansággal állapítja meg, hogy a Pakisztán nak nyújtott amerikai katonai segély következtében romlott a viszonya India és Pakisztán között. A gyarmati rendszerről szóló határozatában a tanács rámutat arra, hogy a fajelmélet, a gyarmatosító rendszer, valamint a Malájföld, Ciprus, Kenya és más területek népeire rákényszerített gyarmati háborúk komoly veszéllyel fenyegetik az egyetemes békét. A goai helyzetről szóló határozatában a tanács határozottan elítéli azt a tényt, hogy portugál gyarmatbirtok van In dia területén. Ez a körülmény — hangsúlyozza a határozat, India szuverenitását és a világ békéjét fenyegeti. A tanács támogatásáról biztosította Nehru indiai miniszterelnöknek az algériai kérdés békés rendezésére vonatkozóan tett javaslatát. Á Scinteia és a Borba a román—jugoszláv tárgyalások eredményeiről Eden alsóházi nyilatkozata az angol kormány ciprusi politikájáról BUKAREST A Scinteia a román—jugoszláv tárgyalások sikeres befejezéséről írva hangsúlyozza: A román nép mindent elkövet, hogy megvalósítsa az aláírt okmányokban foglalt elveket. Népe ink] a barátság erősítésével még szorosabban összeforrnak a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a szocializmust építő minden baráti ország népeivel. Maradéktalanul felismerik, hogy ezen országok erejének forrása, az új és még nagyobb sikerek biztosítéka az ő barátságuk és testvéri összefogásuk. szláv és román kormányküldöttségek tárgyalásainak eredményeit. A Borba szerkesztősé gi cikkében azt írja, hogy Tito, Kardelj és a többi jugoszláv államférfi romániai látogatása haladást jelent a jugoszláv és a román baráti kapcsolatok helyreállítása irányában. A további kapcsolatok fejlesztése szempontjából — mond ja a cikk — különös jelentőségű a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Román Munkáspárt viszonyáról folytatott London (MTI) Az angol alsóház csütörtöki ülésén Eden miniszterelnök válaszolt több munkáspárti képviselőnek, a kormány ciprusi politikájának meghatározását követelő kérdésére. Eden közölte, hogy addig nem nyilatkozhatok a ciprusi politika kérdésében, amíg nem értek véget az ezzel kapcsolatosan most folyamatban lévő nemzetközi tárgyalások. Az angol rádió szerint Eden kijelentése Törökországra vonatkozik. Török körökben ugyanis, — mint ismeretes — nyugtalanságot kel tettek az angol kormány ter-Í veiről kiszivárgott hírek, amelyek szerint Angiig bizonyosfokú önrendelkezési jogot kíván adni Ciprusnak. A miniszterelnök említette „nem. zetközi tárgyalások’’ a ciprusi kérdés angol megoldási javaslatának a török érdekekkel való öszehangolását célozhatják. A Reuter szerint az angol slsóház több konzervatív képviselője ellenzi a ciprusi kérdés tervezett megoldását. A KÜLPOLITIKA HÍREI BELGRAD Az összes jugoszláv lapok behatóan kommentálják a jugoeszmecsere. Ez a viszony hasznos két oldalú érintkezés útján fog fejlődni. Fegyveres kémeket tettek ártalmatlanná a belügyminisztérium államvédelmi szervei A belügyminisztérium államvédelmi és határőrizeti szervei a dolgozók segítségével elfogták az imperialista hírszerző szervek két fegyveres ügynökét, Mező Sándor közönséges bűnöző, volt győri és Pathy Lajos volt malomszéki lakosokat, akik az országból kiszökve imperialista kémszervezet szolgálatába szegődtek. Mindketten 1956 júniusában illegálisan lépték át nyugatról - határt. Mező és Pathy, amikor őrizetbe akarták venni őket, fegyveresen próbáltak ellenállni. Az eddigi vizsgálat megállapította, hogy nevezettek az egyik nyugaton működő kémszervezet ügynökei. A kémszervezetben fizetett ügynökökként aktív tevékenységet fejtenek ki a nyugatra menekült fasiszta magyar emigráció tagjai — nyilasok, volt csendőrök, horthysta katonatisztek és más hazaárulók, — akik a kiszökött személyek közül szemelik ki áldozataikat és átjátsszék azokat imperialista megbízóik kezére. Az elfogott kémek katonai objektumok, laktanyák és repülőterek titkos adatainak a megszerzésére törekedtek. A letartóztatott banditáknál iutomata pisztolyokat, fényképezőgépeket, titkos íráshoz alkalmas vegyszereket, hamis igazolványokat, kémtevékenységüket bizonyító egyéb dokumentumokat és felszereléseket foglaltak le. A vizsigá- latot a belügyminisztérium államvédelmi szervei folytatják. Moszkva (TASZSZ). Mohammed Reza Pahlevi iráni sah és felesége, valamint a kíséretében lévő személyiségek, június 28-án látogatást tettek a Lenin és Sztálin-mauzoleumban. Az iráni sah koszorút helyezett el ezzel a felirattal: „Mohammed Reza Pahlevi iráni sah őfelségétől“. Az iráni sah és kísérete délben látogatást tett a „Zsukov- szkij“ repülőmérnöki akadémián. ! Beirut (TASZSZ): A parlament június 27-i Szíriái ülésén Hatezer autógyári munkást bocsátottak el Angliában Ä i i Súlyos megdöbbenést keltett országszerte Anglia legnagyobb és a világ második legnagyobb autógyári csoportjának, a British Motor Cor- porationnak az a döntése,, hogy elbocsátja hatezer m kását. Súlyosbította a heí^ zetet Anglia egyik legjobb autóexport piacának, Ausztráliának az a lépése, hogy további évi harminckettő millió fonttal csökkenti importját. Az angol motorgyárosok szövetsége súlyosan aggasztónak minősíti ezt a lépést. A szakszervezeti főtanács midlandi körzeti tanácsadó bizottsága Birmingham-ban tartott gyűlése után nyilatkozatot adott ki és ebben kijelenti: megfontoltuk a midlandi munkásság rohamosan súlyosbodó helyzetét. A British Motor Corporation drasztikus eljárása rendkívül súlyos hatást fog gyakorolni az iparra, az autóiparon kívül is. Ha nem változtatják meg gyorsan ezt az irányt, Midland rövidesen nyomor-sújtottá vidék lesz. Az alsóházban mindkét ol- lalon súlyos aggodalmat keleti a váratlan tömeges munkáselbocsátások híre. * A British Motor Corporation ezer munkása — a londoni rádió jelentése szerint — a nagyarányú munkás-elbocsátás hírére sztrájkba lépett. A „nem hivatalos” munkabeszün tetéssel kényszeríteni akarják a vállalatot, hogy vegye visza az elbocsátott dolgozókat. Az oxfordi autógyárak munkásai is megmozdultak, felkérték a szakszervezet végrehajtó bizottságát, hogy lépjen közbe. A dolgozók azzal fenyegetőznek, hogy abbahagyják a munkát, ha közbelépésük sikertelen lenne. Szabri Asszali miniszterelnök felolvasta az új szíriai kormány nyilatkozatát. A kormánynyilatkozat hangi súlyozza, hogy Szíria ellenzi a katonai tömböket. Az új szíriai kormány — mondja továbbiakban a nyilatkozat — hamarosan tárgyalásokat szándékozik kezdeni az egyiptomi kormánynyal olyan egyezmény megkötése céljából, amely elősegíti a teljes arab egység megteremtését. Tárgyalásokat kezd továbbá Jordániával egy gazdasági egyezmény megkötése céljából. Az új szíriai kormány kijelenti, hogy szolidáris az algériai nép harcával. ♦ Csütörtökön egész Olaszország területén többmillió mezőgazdasági dolgozó sztrájkolt. Ezt a sztrájkot a három naév szakszervezeti szövetséghez tartozó szakszervezetek azért határozták el, mert a földbirtokosok. képviseleti szervei nem hajlandók tárgyalni a napszámosok és a bérmunkások országos és megyei kollektív szerződésének megújításáról. Malik és Selwyn Lloyd tanácskozása Malik, a Szovjetunió londoni nagykövete csütörtökön felkereste Selvyn Llyod angol külügyminisztert — jelenti a londoni rádió. — A szovjet nagykövet és az angol külügymi-J niszter megbeszélést folytatott. Sxamos Rudolf: Amerikából jöttem... Kalandos történet (44. folytatás.) Mi nem is halasztottunk holnapra semmit. A második héten már alig tudtam annyit összekaparni, hogy a tábor konyháján ebédet vehessünk. — Most sincs vész. Elmegyünk a kikötőbe. Egy kis zsákolás és keresünk annyit, ami a holnapi ebédre kell. Sehogysem tetszett nekem ez a gondolkozás. Gabi olyan természetű volt, hogy nem érezte magát jól addig, míg a zsebében vagy az én zsebemben pénzt szimatolt. — Minéj előbb túl adni rajta annál jobb, legalább semmire sincs gondja az emberfiának. Igen ám, de zsákolás sem adódott mindig. Amíg a pénzem futotta, Gabi olyan dús programot állított össze, hogy sosem maradt idő Helmuth bácsi meglátogatására, amikor meg elfogyott, szégyeltem üres kézzel az öreg elé állni, és így húztam halasztottam a látogatást. A második hét végén már ott tartottunk, hogy az ebédre valót sem tudtuk ösz- szeszedni. Újból korgott a gyomrom. Szörnyű érzés, pedig még nem is szorított az igazi éhség, de én annyit koplaltam már életemben — valósággal reszkettem az éhség gondolatára is. Ténferegtün^ a városban. Már nem emlékezem hogyan is keveredtünk a vasúti pályaudvar elé. Ez talán nem is lényeges. Nagy volt ott a felhajtás. Tányérsapkás zenekar fújta a nótát. Cifra egyenruhába öltözött nők jártak a tömeg között. — Mi ez? — kérdeztem Gabitől, ahogy a közelükbe értünk. — A nyavalya tudja. Ekkor abba maradt a zene és a félkör közepére kiállt egy időisebb, agyon-iaranysujtáso- zott sapkájú ember és németül szónokolni kezdett. Zavaros szavaiból annyit értettem, hogy kenyeret, meg ebédjegyet adnak, aki elkíséri őket a Hajós utcába. — Hallod — bökött oldalba Gabi — enni adnak ... úgyis rég masíroztam már, álljunk a sor végére. Újból rázendített a zenekar és a tábornokszerű alak a menet élére állt.Az ácsorgók közül egyre többen eredtek a furcsa hadsereg nyomába. — Jó lesz tolakodni, mert nagyon a végére kerülünk. — Úgy bizony, a magunk- fajta ember ne mászkáljon sem a sereg elején, sem a végén. A sorok között kékesszürke egyenszoknyába bujtatott nők mászkáltak és mindenki mellére egy kokárdát tűztek. Nézegettem a kokárdát... sehogysem tetszett nekem — hallod-e komám? Nem valami forradalom ez? Isten óvjon minket a rendőrségtől. Mellettünk idősebb férfi bandukolt. Arasznyi deres szakáll kunkorodott az orra alól, mert a száját nem láttam, csak amikor kinyitotta: — Ez a mennyország forradalma... sereg a lelkek üdvéért. Meg kell menteni minden halandót. — Ja a mennyország? — mondta Gabi — az más, akkor nyugodt lehetsz, ebbe nem avatkozik az osztrák rendőrség, a mennyország ellen csak a kommunisták hadakoznak. A deres szakállu, aki magyarul szólt hozzánk, így folytatta. — Testvérek ez az isten hadserege, imádkozzatok és énekeljetek ... és isten megmenti lelketeket. Nagyon számon volt, hogy az öregnek mondom — szép a lélek, nagyon szép, de én éhes vagyok és hét lelki vigasz sem segít ezen. Gabi közben szóba ereszkedett az öreggel. — Mondja már édes lelki társam mégis milyen gyülekezet ez, amely a mi lelkeink megmentésére specializálta magát? Az öreg készségesen válaszolt. — Ez az Üdv Hadsereg. — Á, az más. És a tábornok ott a menet elején? — A főpap. — Nem is tudtam eddig, hogy az istennek ilyen komoly szervezett hadserege van. — Pogány istentagadás beszél belőled édes fiam. — Hogy képzeli? A legtökéletesebb buzgalom — és Gabi rám kacsintott — mert tetszik tudni mi ketten & barátommal már napok óta a lelkivigaszt keressük... nyugtalanul bolyong a lelkünk ... áldoztunk már a katolikusoknál ... hiába azok nagyon keveset adnak egy ostya szeletben ... a Kálvin hitén lévők már bőkezűbbek, ad na^ egy harapást és hozzá egy korty bort és látja mi nem elégedtünk meg ennyivel. ■— Jól tettétek édes fiam... és örök hálát adhattok az istennek, hogy idevezérelt titeket. Azok tévúton tévelygő szegény eretnekek ... Krisztus urunk a mi seregünket választotta ki, hogy az emberiség üdvét megmentse. (Folytatjuk.)
