Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)

1956-06-30 / 153. szám

2. TOLNAI NAPLÓ 1956 JÚNIUS 30. 1 poznani eseményekről A PAP jelenti: Csütörtökön súlyos rendzava rások történtek Poznan városá­ban. Ellenséges ügynököknek sikerült utcai zavargásokat provokálniok, egyes középüle­teket megtámadtak. A provokációnak 38 halálos és 270 sebesült áldozata van. Az elesettek között vannak a lengyel hadsereg katonái és a közbiztonsági szervek funkcio­náriusai, akik akkor vesztették életüket, amikor a diverziós bandák támadásával szemben védelmezték a középületeket. A kormánynak és a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának képviselői, köz­tük Jozef Cyrankiewicz minisz­terelnök a zavargások színhe­lyére utaztak. ■ A munkások mélységes fel­háborodással ítélik el a diver­ziós cselekményeket. A hatóságok a munkásosz­tály öntudatos részére támasz­kodva úrrá lettek a helyzeten és helyreállították a városban a rendet. A munkások június 29-én reggel 7 óráig túlnyomó többségükben megjelentek munkahelyükön azoknál a vál­lalatoknál, ahol előző nap meg­szakadt a munka. Helyreállí­tották a villamosvasúti és az autóbuszközlekedést is. A letartóztatott diverzánsok ügyében folytatott vizsgálat arra mutat, hogy ezek a sze­mélyek a reakciós földalatti mozgalommal állnak összeköt­tetésben. A nagyméretű és gon dósán előkészített provokáció­ért felelős személyeket a tör­vény teljes szigorával fogják sújtani. Mint a Lengyel Távirati Iroda hozzáfűzi, nem véletlen, hogy az ellenség éppen Poz­nant választotta ki provoká­ciója színhelyéül. A poznani nemzetközi vásár ideje alatt a cél az volt, hogy megrontsák a népi Lengyelország jó hírét és akadályozzák az ország nemzet közi kapcsolatainak fejlődését. Egyébként az imperialista ügy­nökök és a reakciós földalatti mozgalom egy idő óta arra pró bálja felhasználni az egyes poznani vállalatoknál mutat­kozó gazdasági nehézségeket és sérelmeket, hogy megmozdulá­sokat provokáljon a népi hata­lom ellen. A poznani provokációt Len­gyelország ellenségei olyan időponban hajtották végre, amikor a párt és a kormány legfőbb gondja a dolgozó nép sérelmeinek orvoslása és az ország életének demokratizá­lása. Ezzel Lengyelország min­den becsületes emberének, minden hazafinak tisztában kell lennie. A Trybuna Ludu a poznani eseményekről A Trybuna Ludu pénteki számában a többi között a kö­vetkezőket írja: „A párt és a kormány nagy erőfeszítésekbe kezdett azzal a céllal, hogy minden téren ja­vítson életünkön. A lakosság nagy többsége tevékenyebb szerepet vállalt ezekben az erőfeszítésekben, mint koráb­ban. Növekedett a lakosság széles tömegeinek politikai aktivitása. Az egész nemzetet felölelő nagy vita folyik arról, hogy eredményesen megjavítsuk életünket politikai és gazdasági vonatkozásban és arról, hogy legszélesebb körűen demokrati záljuk életünket. De nemcsak a vita folyik a párt és a kormány már eddig is sok fontos politikai változta tást hajtott végre. Természete­sen máról holnapra nem lehet gyökeres változást előidézni a gazdasági helyzetben, de csak a vak, vagy az ellenség tagad­hatja azt a nyilvánvaló tényt, hogy nagy erőfeszítésbe kezd­tünk a javítás érdekében. Külföldi ügynökök jólszer­vezett körei éppen ezt az idő­pontot választották ki, az el­lenség éppen ezt az időpontot szemelte ki arra, hogy vilá­gosan látható provokatív cél­lal incidenseket rendezzen. Ez a provokáció nem lesz sike­res. Meg fogjuk védeni leg­értékesebb tulajdonunkat: ezt a Lengyelországot, amelyet a hazai és külföldi reakció őrült terveivel szemben az egész nemzet felmérhetetlen mun­kájával kiemeltünk a hábo­rús pusztulás szakadékéból. Meg fogjuk bénítani azt a bűnös kezet, amely megpró­bál kárt okozni. Tudatos el­lenakció^ van szükség a párt, a munkásosztály és a lakosság részéről az uszítok ellen. Gondosan különbséget fo­gunk tenni a provokátorok csoportja és a poznani mun­kások között, de mindannyian, akik szívünkön viseljük Len­gyelország érdekeit, mindany- nyian, akik számára kedvesek a kemény munkában elért eredmények, mindannyian, akik életünk javítását és de­mokratizálását kívánjuk — és ez alatt értendő a lakosság túlnyomó többsége — könyör­telen harcot fogunk vívni azok ellen, akik szülőföldün­ket fenyegetik. Indiai békeharcosok felhívása Delhi (TASZSZ). Az Indiai Országos Béketanács felhívás­sal fordult a politikai pártok­hoz, a társadalmi, kulturális és vallási szervezetekhez, vala­mint egyes személyekhez, fog­janak össze egy hatalmas nem zeti mozgalomban a világ bé­kéjének fenntartásáért, a békés egymás mellett élés alap ján. A tanács felhívással fordult az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió kormányához is, egyezzenek meg az atom­fegyver-kísérletek beszünteté­séről. A felhívás rámutat arra, hogy fokozódik az ázsiai né­pek nyugtalansága, különösen a Csendes-óceánon nemrég megtartott atomfegyver-kísér­letek következtében. A tanács határozatot hozott a leszerelés kérdésében is. A határozat üdvözli a szovjet kormány nemrégiben hozott határozatát, amely szerint erő­sen csökkenti fegyveres erőit és katonai kiadásait. A tanács határozata felszólítja a többi nagyhatalmat, kövessék ezt a lépést. A tanácsnak egy további ha­tározata elítéli a SEATO-t és a bagdadi szerződést. A tanács nyugtalansággal ál­lapítja meg, hogy a Pakisztán nak nyújtott amerikai katonai segély következtében romlott a viszonya India és Pakisztán között. A gyarmati rendszerről szóló határozatában a tanács rámu­tat arra, hogy a fajelmélet, a gyarmatosító rendszer, vala­mint a Malájföld, Ciprus, Kenya és más területek népei­re rákényszerített gyarmati háborúk komoly veszéllyel fe­nyegetik az egyetemes békét. A goai helyzetről szóló hatá­rozatában a tanács határozot­tan elítéli azt a tényt, hogy portugál gyarmatbirtok van In dia területén. Ez a körülmény — hangsúlyozza a határozat, India szuverenitását és a vi­lág békéjét fenyegeti. A tanács támogatásáról biz­tosította Nehru indiai minisz­terelnöknek az algériai kérdés békés rendezésére vonatkozóan tett javaslatát. Á Scinteia és a Borba a román—jugoszláv tárgyalások eredményeiről Eden alsóházi nyilatkozata az angol kormány ciprusi politikájáról BUKAREST A Scinteia a román—jugo­szláv tárgyalások sikeres befe­jezéséről írva hangsúlyozza: A román nép mindent elkövet, hogy megvalósítsa az aláírt ok­mányokban foglalt elveket. Népe ink] a barátság erősítésével még szorosabban összeforrnak a Szov­jetunió, a Kínai Népköztársa­ság és a szocializmust építő minden baráti ország népeivel. Maradéktalanul felismerik, hogy ezen országok erejének forrása, az új és még nagyobb sikerek biztosítéka az ő barát­ságuk és testvéri összefogásuk. szláv és román kormánykül­döttségek tárgyalásainak ered­ményeit. A Borba szerkesztősé gi cikkében azt írja, hogy Tito, Kardelj és a többi jugoszláv államférfi romániai látogatása haladást jelent a jugoszláv és a román baráti kapcsolatok helyreállítása irányában. A további kapcsolatok fej­lesztése szempontjából — mond ja a cikk — különös jelentősé­gű a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Román Mun­káspárt viszonyáról folytatott London (MTI) Az angol al­sóház csütörtöki ülésén Eden miniszterelnök válaszolt több munkáspárti képviselőnek, a kormány ciprusi politikájának meghatározását követelő kér­désére. Eden közölte, hogy addig nem nyilatkozhatok a ciprusi politika kérdésében, amíg nem értek véget az ez­zel kapcsolatosan most folya­matban lévő nemzetközi tár­gyalások. Az angol rádió sze­rint Eden kijelentése Török­országra vonatkozik. Török körökben ugyanis, — mint is­meretes — nyugtalanságot kel tettek az angol kormány ter-Í veiről kiszivárgott hírek, ame­lyek szerint Angiig bizonyos­fokú önrendelkezési jogot kíván adni Ciprusnak. A mi­niszterelnök említette „nem. zetközi tárgyalások’’ a ciprusi kérdés angol megoldási ja­vaslatának a török érdekekkel való öszehangolását céloz­hatják. A Reuter szerint az angol slsóház több konzervatív kép­viselője ellenzi a ciprusi kér­dés tervezett megoldását. A KÜLPOLITIKA HÍREI BELGRAD Az összes jugoszláv lapok be­hatóan kommentálják a jugo­eszmecsere. Ez a viszony hasz­nos két oldalú érintkezés útján fog fejlődni. Fegyveres kémeket tettek ártalmatlanná a belügyminisztérium államvédelmi szervei A belügyminisztérium ál­lamvédelmi és határőrizeti szervei a dolgozók segítségé­vel elfogták az imperialista hírszerző szervek két fegyve­res ügynökét, Mező Sándor közönséges bűnöző, volt győri és Pathy Lajos volt malom­széki lakosokat, akik az or­szágból kiszökve imperialista kémszervezet szolgálatába szegődtek. Mindketten 1956 júniusában illegálisan lépték át nyugatról - határt. Mező és Pathy, amikor őrizetbe akarták venni őket, fegyvere­sen próbáltak ellenállni. Az eddigi vizsgálat meg­állapította, hogy nevezettek az egyik nyugaton működő kémszervezet ügynökei. A kémszervezetben fizetett ügy­nökökként aktív tevékenysé­get fejtenek ki a nyugatra me­nekült fasiszta magyar emig­ráció tagjai — nyilasok, volt csendőrök, horthysta katona­tisztek és más hazaárulók, — akik a kiszökött személyek közül szemelik ki áldozataikat és átjátsszék azokat imperia­lista megbízóik kezére. Az elfogott kémek katonai objektumok, laktanyák és re­pülőterek titkos adatainak a megszerzésére törekedtek. A letartóztatott banditáknál iutomata pisztolyokat, fény­képezőgépeket, titkos íráshoz alkalmas vegyszereket, hamis igazolványokat, kémtevékeny­ségüket bizonyító egyéb do­kumentumokat és felszerelé­seket foglaltak le. A vizsigá- latot a belügyminisztérium ál­lamvédelmi szervei folytatják. Moszkva (TASZSZ). Moham­med Reza Pahlevi iráni sah és felesége, valamint a kíséreté­ben lévő személyiségek, június 28-án látogatást tettek a Lenin és Sztálin-mauzoleumban. Az iráni sah koszorút helyezett el ezzel a felirattal: „Mohammed Reza Pahlevi iráni sah őfelsé­gétől“. Az iráni sah és kísérete dél­ben látogatást tett a „Zsukov- szkij“ repülőmérnöki akadé­mián. ! Beirut (TASZSZ): A parlament június 27-i Szíriái ülésén Hatezer autógyári munkást bocsátottak el Angliában Ä i i Súlyos megdöbbenést kel­tett országszerte Anglia leg­nagyobb és a világ második legnagyobb autógyári csoport­jának, a British Motor Cor- porationnak az a döntése,, hogy elbocsátja hatezer m kását. Súlyosbította a heí^ zetet Anglia egyik legjobb autóexport piacának, Auszt­ráliának az a lépése, hogy további évi harminckettő mil­lió fonttal csökkenti import­ját. Az angol motorgyárosok szövetsége súlyosan aggasztó­nak minősíti ezt a lépést. A szakszervezeti főtanács midlandi körzeti tanácsadó bi­zottsága Birmingham-ban tar­tott gyűlése után nyilatkozatot adott ki és ebben kijelenti: megfontoltuk a midlandi mun­kásság rohamosan súlyosbodó helyzetét. A British Motor Corporation drasztikus eljárá­sa rendkívül súlyos hatást fog gyakorolni az iparra, az autóiparon kívül is. Ha nem változtatják meg gyorsan ezt az irányt, Midland rövidesen nyomor-sújtottá vidék lesz. Az alsóházban mindkét ol- lalon súlyos aggodalmat kel­eti a váratlan tömeges mun­káselbocsátások híre. * A British Motor Corporation ezer munkása — a londoni rádió jelentése szerint — a nagyarányú munkás-elbocsá­tás hírére sztrájkba lépett. A „nem hivatalos” munkabeszün tetéssel kényszeríteni akar­ják a vállalatot, hogy vegye visza az elbocsátott dolgozó­kat. Az oxfordi autógyárak munkásai is megmozdultak, felkérték a szakszervezet vég­rehajtó bizottságát, hogy lép­jen közbe. A dolgozók azzal fenyegetőznek, hogy abba­hagyják a munkát, ha köz­belépésük sikertelen lenne. Szabri Asszali miniszterelnök felolvasta az új szíriai kor­mány nyilatkozatát. A kormánynyilatkozat hangi súlyozza, hogy Szíria ellenzi a katonai tömböket. Az új szíriai kormány — mondja továbbiakban a nyi­latkozat — hamarosan tár­gyalásokat szándékozik kez­deni az egyiptomi kormány­nyal olyan egyezmény megkö­tése céljából, amely elősegíti a teljes arab egység megte­remtését. Tárgyalásokat kezd továbbá Jordániával egy gaz­dasági egyezmény megkötése céljából. Az új szíriai kormány kije­lenti, hogy szolidáris az algé­riai nép harcával. ♦ Csütörtökön egész Olasz­ország területén többmillió mezőgazdasági dolgozó sztráj­kolt. Ezt a sztrájkot a három naév szakszervezeti szövetséghez tartozó szakszervezetek azért határozták el, mert a földbir­tokosok. képviseleti szervei nem hajlandók tárgyalni a napszá­mosok és a bérmunkások or­szágos és megyei kollektív szerződésének megújításáról. Malik és Selwyn Lloyd tanácskozása Malik, a Szovjetunió londoni nagykövete csütörtökön felke­reste Selvyn Llyod angol kül­ügyminisztert — jelenti a lon­doni rádió. — A szovjet nagy­követ és az angol külügymi-J niszter megbeszélést folytatott. Sxamos Rudolf: Amerikából jöttem... Kalandos történet (44. folytatás.) Mi nem is halasztottunk holnapra semmit. A második héten már alig tudtam annyit összekaparni, hogy a tábor konyháján ebédet vehessünk. — Most sincs vész. Elme­gyünk a kikötőbe. Egy kis zsákolás és keresünk annyit, ami a holnapi ebédre kell. Sehogysem tetszett nekem ez a gondolkozás. Gabi olyan természetű volt, hogy nem érezte magát jól addig, míg a zsebében vagy az én zse­bemben pénzt szimatolt. — Minéj előbb túl adni raj­ta annál jobb, legalább sem­mire sincs gondja az ember­fiának. Igen ám, de zsákolás sem adódott mindig. Amíg a pén­zem futotta, Gabi olyan dús programot állított össze, hogy sosem maradt idő Helmuth bácsi meglátogatására, amikor meg elfogyott, szégyeltem üres kézzel az öreg elé állni, és így húztam halasztottam a látoga­tást. A második hét végén már ott tartottunk, hogy az ebédre valót sem tudtuk ösz- szeszedni. Újból korgott a gyomrom. Szörnyű érzés, pe­dig még nem is szorított az igazi éhség, de én annyit kop­laltam már életemben — va­lósággal reszkettem az éhség gondolatára is. Ténferegtün^ a városban. Már nem emlékezem hogyan is keveredtünk a vasúti pá­lyaudvar elé. Ez talán nem is lényeges. Nagy volt ott a felhajtás. Tányérsapkás zenekar fújta a nótát. Cifra egyenruhába öltözött nők jártak a tömeg között. — Mi ez? — kérdeztem Ga­bitől, ahogy a közelükbe ér­tünk. — A nyavalya tudja. Ekkor abba maradt a zene és a félkör közepére kiállt egy időisebb, agyon-iaranysujtáso- zott sapkájú ember és néme­tül szónokolni kezdett. Zava­ros szavaiból annyit értet­tem, hogy kenyeret, meg ebédjegyet adnak, aki elkíséri őket a Hajós utcába. — Hallod — bökött oldalba Gabi — enni adnak ... úgyis rég masíroztam már, álljunk a sor végére. Újból rázendített a zenekar és a tábornokszerű alak a me­net élére állt.Az ácsorgók kö­zül egyre többen eredtek a furcsa hadsereg nyomába. — Jó lesz tolakodni, mert nagyon a végére kerülünk. — Úgy bizony, a magunk- fajta ember ne mászkáljon sem a sereg elején, sem a vé­gén. A sorok között kékesszürke egyenszoknyába bujtatott nők mászkáltak és mindenki mel­lére egy kokárdát tűztek. Nézegettem a kokárdát... sehogysem tetszett nekem — hallod-e komám? Nem valami forradalom ez? Isten óvjon minket a rendőrségtől. Mellettünk idősebb férfi bandukolt. Arasznyi deres sza­káll kunkorodott az orra alól, mert a száját nem láttam, csak amikor kinyitotta: — Ez a mennyország forradalma... sereg a lelkek üdvéért. Meg kell menteni minden halan­dót. — Ja a mennyország? — mondta Gabi — az más, akkor nyugodt lehetsz, ebbe nem avatkozik az osztrák rendőr­ség, a mennyország ellen csak a kommunisták hadakoznak. A deres szakállu, aki ma­gyarul szólt hozzánk, így foly­tatta. — Testvérek ez az isten hadserege, imádkozzatok és énekeljetek ... és isten meg­menti lelketeket. Nagyon számon volt, hogy az öregnek mondom — szép a lélek, nagyon szép, de én éhes vagyok és hét lelki vi­gasz sem segít ezen. Gabi közben szóba ereszke­dett az öreggel. — Mondja már édes lelki társam mégis milyen gyülekezet ez, amely a mi lelkeink megmentésére specializálta magát? Az öreg készségesen vála­szolt. — Ez az Üdv Hadsereg. — Á, az más. És a tábor­nok ott a menet elején? — A főpap. — Nem is tudtam eddig, hogy az istennek ilyen komoly szervezett hadserege van. — Pogány istentagadás be­szél belőled édes fiam. — Hogy képzeli? A legtö­kéletesebb buzgalom — és Ga­bi rám kacsintott — mert tetszik tudni mi ketten & ba­rátommal már napok óta a lelkivigaszt keressük... nyugtalanul bolyong a lel­künk ... áldoztunk már a ka­tolikusoknál ... hiába azok nagyon keveset adnak egy os­tya szeletben ... a Kálvin hi­tén lévők már bőkezűbbek, ad na^ egy harapást és hozzá egy korty bort és látja mi nem elégedtünk meg ennyivel. ■— Jól tettétek édes fiam... és örök hálát adhattok az is­tennek, hogy idevezérelt tite­ket. Azok tévúton tévelygő szegény eretnekek ... Krisz­tus urunk a mi seregünket vá­lasztotta ki, hogy az emberi­ség üdvét megmentse. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom