Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-28 / 151. szám
\ 'ioInai ft 01 Egyetemi KönyvtjSi* ■ v> Pécs: M___________________________________.O AZ HDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHÁCS LAP?A XIII. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM. A koratavaszi kedvezőtlen időjárás után kevés ember merte remélni, hogy június végére ilyen kiváló termést ígérnek a kalászosok, s ha valami közbe nem jön, a kapásnövények is meghálálják a velük való vesződséget, a fáradságos munkát. Kétség kívül annak, hogy a kalászosok és a kapások jó termést ígérnek, elsősorban az a magyarázata, hogy a mezőgazdaság dolgozói megtették kötelességüket. Gon dósán elvégezték az őszi kalászosok tavaszi ápolását, fejtrágyázását, jól előkészített magágyban idejében elvetették a tavasziak vetőmagját. Mindebben nagy részük van a mezőgazdászoknak, a mezőgazda- sági termelés parancsnokainak. A hivatásukat szerető, lelkiismeretes mezőgazdászok, — a megye mezőgazdászainak legnagyobb része ilyen — nem törődve - rossz idővel, vagy azzal, hogy ünnepnap van, fáradhatatlanul szervezték a munkát, irányították a gépeket, lelkesítették a termelő- szövetkezetek tagjait. Egyszóval a mezőgazdászok az év lejárt szakaszában egy-két kivételtől eltekintve, megtették kötelességüket. Szóljon ezért a dicséret most a gazdászok- nak, övezze őket továbbra is egész népünk megbecsülése. A mezőgazdászok az év lejárt szakaszában becsülettel helytálltak. De munkájukra, lelkesedésükre most éppolyan vagy talán még nagyobb szükség van, mint eddig. Hiszen sárgulnak már a gabonák, minden jel arra mutat, hogy néhány napon belül megye- szerte megkezdődik az ősziárpa aratása, melyet nyomon követ majd a rozs és a búza aratás. És ugyanakkor a csapadékos időjárás következtében még mindig sok a kapál- nivaló, a betakarítatlan széna. Természetesen nem csupán a gazdászokon múlik, hogy mikorra és milyen veszteséggel sikerű] betakarítani a gabonát, elvégzik-e minden termelőszövetkezetben idejében a kapálást, betakarítják-e a szénát. De sok múlik a gazdászokon. A termelőszövetkezetekben például teljes egészében a kihelyezett mezőgazdászok irányítják a gépeket, s bár utasítási joguk nincs a termelőszövetkezeti vezetők és tagok felé, mégis helyesen befolyásolhatják, s kell is, hogy befolyásolják a munkaszervezést egy ilyen nagy kampánymunka idején, mint ami előttünk áll. A mezőgazdászok többsége jól felkészült a nyári nagy munkák elvégzésére, illetve megtette ezzel kapcsolatos kötelességét. Gellért Lajoshoz, a závodi Előre Tsz mezőgazdászához hasonlóan, a megye termelőszövetkezetekbe kihelyezett mezőgazdászai a szövetkezetek vezetőségével közösen elkészítették a nyári munkák ARA: 50 FILLÉR. tervét, meghatározták, hogy milyen sorrendben végzik az aratást és a közben előforduló mezőgazdasági munkákat. Az agronómusok többsége készen állnak arra is, hogy a gabonabetakarítás idején a tavaszi munkák elvégzéséhez hasonlóan, időt és fáradságot nem kímélve kora reggeltől késő estig a határban legyenek, irányítsák a kombájnokat, az aratógépeket, a vontatókat, a gabonát szállító kocsikat, egyszóval mindenütt ott legyenek, ahol irányítóra, szaktanácsadóra szükség lesz. A termelőszövetkezetekbe kihelyezett mezőgazdászok büszkék, — teljesen jogosan — arra, hogy a kiváló termés- eredményekkel kapcsolatban sok dicsőség fűződik nevükhöz. Azt azonban jogosan sérelmezi sok gazdász, hogy a helyi vezetők részéről nem mindig kapja meg a munkájáért kijáró elismerést, ritkán kap biztató, lelkesítő szót. Több termelőszövetkezetben az elnök és a párttitkár azt tartja ugyanis, hogy azért kel fel az agronómus hajnali 4 órakor. s megy az istállóba, majd a határba, mert ez a hivatása, kötelessége, ezért kapja a fizetést. Kétség kívül sok az igazság abban, hogy az agro- nómusnak nehéz a hivatása, munkája sok áldozatot kíván, s azért kapja a fizetést, amiért a termelőszövetkezetben szakszempontból irányítja a munkát, a gépállomás gépeit. Ellenben jogos a gazdászoknak az a kérése, hogy a termelő- szövetkezetek párttitkárai és elnökei, illetve a vezetőség, ha jól dolgoztak, ismerje el a munkát, s a nyilvánosság előtt, — jelen esetben a közgyűlésen — mondja el, hogy a gazdász jól dolgozott. S ugyanezt a felsőbb szervekkel is tudassa A gyakorlatban ugyanis többször felvetődik a járási tanácsok mezőgazdasági osztályán, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságon, meg sokszor a párt felsőbb szerveinél is, hogy a gazdászok elhanyagolják munkájukat. Erre is van példa. De legtöbbször az ilyen vélemények alkotása abból adódik, hogy a felsőbb szervek nincsenek, vagy rosszul vannak tájékozódva az agronómusok által végzett munkáról. Ezen a helyzeten változtatni kell. A gazdászok felelőssége ugyanis nagy, s csak akkor tudnak megfelelni minden követelménynek, ha munkájukhoz minden szükséges feltételt biztosítanak. A gazdászokat lelkesíti munkájukban, ha mindenkor tapasztalják, hogy pártunk, egész dolgozó népünk elismeri és nagyra értékeli munkájukat. Ha ez így lesz, akkor ezután is, mint eddig, a termelőszövetkezeti gazdászok egésze a legkiválóbbakhoz hasonlóan úgy dolgozik, hogy munkájg, nyomán mindig többet teremjen, gazdagabban fizessen a magyar föld. CSÜTÖRTÖK, 1956 JÚNIUS 28. Nemzetiségi hétre készülnek Bonyhádon A nyár folyamán- nemzetiségi hetet rendeznek Bonyhádon, melyen Tolna megye valamennyi nemzetisége bemutatja népművészetét. A hét alkalmából a magyar őslakosság mellett a német anyanyelvűek, az Erdélyből, Felvidékről Tolna megyébe települt lakosok népművészeti kiállítást rendeznek, művészeti együtteseik pedig régi táncaikat és dalaikat újítják fel. A tervek szerint a bonyhádi nemzetiségi hét alkalmából 15 tánc és színjátszó együttes mutatja be tudását, míg a népművészeti kiállításon szerepelnek a majosi székely fafaragók és a lengyeli szövőszakkör tagjai is. A bonyhádi népművészeti hétre, amelyet a nyár folyamán rendeznek meg, több mint 10 000 vendéget várnak. Á dunaföldvári egyéni gazdák is aratnak Amint az ember Bölcskérői Dunaföldvárra igyekszik, a kövesúttól balra a szemébe ötlik néhány ősziárpa kereszt, s a keresztek mellett köröskörül frissen szántott föld, melyet a gazdája már el is vetett. Az ősziárpa tulajdonosával, Princz Pállal sajnos nem tudtunk beszélni. Ellenben éppen a szomszédjában szedték a borsót Kelen Jánosék, ahol a gazda bőven tudott felvilágosítást adni arról, hogy mi most a legsürgősebb teendő a dunaföldvári határban, s mit dolgoznak általában az egyéni gazdák. Amint Kelen János mondotta, a község határában lévő kisparcellákon is megérett az ősziárpa. Lehet és kell is aratni. „Kedden, szerdán én is learatom az 1700 öl ősziárpámat, — mondotta Kelen gazda, s hozzátette: — utána Princz Pálhoz hasonlóan én is mindjárt megszántom a földet és másodnövény- nyel bevetem, mert a takarmányra is szükség van.” 44 férőhelyes üdülője lesz a Megyei Tanácsnak Siófokon A Megyei Tanács dolgozói a járási és községi tanácsok dolgozóival és a tanácsi vállalatok kollektíváival közösen készülnek arra, hogy a nagyrészt társadalmi munkával felépített siófoki üdülőt átvegyék, ünnepélyesen felavassák. Arról van ugyanis szó, hogy a Tolna megyei tanácsi dolgozók, a tanácsi vállalatokkal együtt kisebb, nagyobb átalakításokkal, 44 személyt befogadó üdülőt létesítettek Siófokon. Az üdülőt előreláthatólag a legközelebbi vasárnap adják át rendeltetésének, s körülbelül július 4-én kezdődik meg az üdültetés. A gasdássok felelőssége A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének és kormányának meghívására Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke 1956jún.23—26-ig hivatalos látogatáson a Román Népköztársaságban tartózkodott. Joszip Broz-Tito elnökkel együtt a Román Népköztársaságban tartózkodott Edvard Kardelj, a szövetségi végrehajtó tanács alehtöke, Kacsa Popovics külügyi államtitkár, Mijalko Todorovics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja és Jákov Blezsevics, a ! írvát Népköztársaság végrehajtó tanácsának elnöke, a szövetségi végrehajtó tanács tagja. A látogatást baráti és szívélyes légkör jellemezte. A tárgyalások eredményeként közös nyilatkozatot írtak alá. A közös nyilatkozat I-es részében a két kormány megállapítja egyetértését egy sor nemzetközi kérdésben. így például helyesli az államférfiak közötti közvetlen érintkezést és a tárgyalások módszerét, megerősíti, hogy híve az ENSZ alapokmányában foglalt elveknek és támogat minden akciót, amely az ENSZ keretében a nemzetközi együttműködés fejlesztésé re irányul. Mindkét kormány elsőrendű problémának tekinti a leszerelést és a tömegpusztító fegyverek betiltását, s meggyőződése, hogy minden nagy és kis állam hozzájárulhat e probléma megoldásához. Mindkét kormány híve a zavartalan nemzetközi kereskedelemnek, a fokozott kultúrcserének, s kész gazdasági és műszaki segítséget nyújtani az elmaradott területeknek. A nyilatkozat II. része így szól: A Jugoszláv Szövetségi Nép- köztársaság és a Román Nép- köztársaság viszonya tekintetében a két kormány elégedetten állapította meg, hogy a két kor mány közötti kapcsolat, amely a közelmúltban súlyos megrázkódtatáson ment át, az utóbbi évek folyamán, de különösen a belgrádi nyilatkozat óta, sokat javult és továbbra is fejlődik, bővül. A két kormány kész arra, hogy közös erőfeszítésekkel kiküszöbölje e megrázkódtatás következményeit és biztosítsa az együttműködés további fejlődését a két szocialista ország népei jószomszé di viszonyának és barátságának érdekében. Az ez irányban elért jelentős eredmények kifejezésre jutottak a jugoszláv—román határon újból bekövetkezett normális helyzetben, megfelelő egyezmények és megállapodások útján, a kereskedelmi forgalom, valamint a vasúti és légi közlekedés egyezmény útján történő szabályozásában, a kötelezettségek kérdésének kielégítő megoldásában, amely kötelezettségek a két ország között az utóbbi néhány esztendőben keletkezett adósságokból származnak, a kulturális csere fejlesztésében, a kultúr és tudományos dolgozók kölcsönös látogatásában stb. A jugoszláv és a román kormány kifejezésre juttatta elhatározását, hogy tovább fejleszti és erősíti a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Román Népköztársaság közötti együttműködést a barátság szellemében, a szuverenitás, a területi integritás, az egyenjogúság, a kölcsönös meg becsülés és a belügyekbe való be nem avatkozás elvei alapján. A két kormány úgy véli, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Román Népköztársaság között fennáll a szélesebb gazdasági együttműködés fejlesztésének, a fokozottabb árucsere-forgalomnak a lehetősége. Ezért mind a két fél szem előtt tartja a hosz szúlejáratú kereskedelmi egyez meny megkötését és megbízza gazdasági szerveit ennek előkészítésével. Tekintettel arra, hogy a két kormány egyetértett abban, hogy a Duna hidroenergetikai forrásainak kihasználása mind két ország érdekét szolgálja, elhatározta, hogy jugoszláv és román szakértőkből álló vegyes bizottságot létesít, amely megvizsgálná a Vaskapu vidékén közösen létesítendő vízi erőmű felépítésének legalkalmasabb lehetőségeit. Folytatás a 2. oldalon.* Tilsai Sáisdoi* komhájnos az, első 15 holdról mintegy SÖ0 mázsa árpát aratott és csépelt a tengeilei Petőfi Tsz földjén Alig egy hete hangzott el Tibai Sándornak, a szedresi gépállomás kombájnvezetőjének versenyfelhívása a Tolna megyei kombájnosok tapasztalatcsereértekezletén, melyen „Minden kombájn legalább 200 holdat arasson” jelszóval versenyre - hívták az ország kombáj nosait, máris eredményeiről ad hírt Tibai, Tolna megye múltévi legjobb kombáj nosa. A tengelici Petőfi Tsz egyik 55 holdas ősziárpa táblájának a dombosabb részén kezdte meg az aratást hétfőn délután. Az első napon mintegy 80 mázsa árpát csépelt. Kedden az eső akadályozta ugyan több órán át a munkában, de így is mintegy 100 mázsa árpát küldött a kombájn- szérűre. Szerdán déltájban már a 15 holdat vágta, s learatott területről mintegy 300 mázsa árpát csépelt. A kiváló kombájnos az első naptól kezdve nagy gondot fordít a szemveszteségnélküli tiszta cséplésre. A kombáj nőj sok általában amikor a táblá végére érnek, leállítják a vágó és cséplőszerkezetet s csak a járószerkezetét üzemeltetik a kombájnnak. Tibai Sándor ilyenkor sem állítja le a vágó és cséplőberendezést, hanem egyenletesen tovább üzemelteti. így magát a gépet is óvja, de főképp a pelyvának és a töreknek a szem közé való keveredését akadályozza meg ezzel. A múltévi aratásnál ugyanis azt tapasztalta, hogy a kombájn akkor szennyezi el a csépelt magot, amikor a vágó és cséplőszerkezet még tele van szárral, kalásszal és a cséplőszekrény leállítása miatt félig csépelt gabonával, s az újraindításnál a szükséges fordulat hiányában a gép nem tud tökéletes munkát végezni. Ilyenkor megy a félig csépelt kalász is & szalma közé. Tibai Sándor kombájnja után az első 15 holdon még a másfél százalékos szem veszteséget sem találták. Szerdán déltájban a kom- bájnszérün is megindult a munka: a kombájnnal aratott és csépelt gabona szárítása. Dombóvár 105 százalék Gyeraekidfiiőt avatnak vasárnap Bsicskán A féléves begyűjtési idény még nem zárult le, de Dombóvár máris teljesítette félévi begyűjtési tervét. Egri Péter levelezőnk, Székely Andor Qlvtárs dombóvári be,-1 gyűjtési megbízott jó munkájáról ad hírt. A község begyűjtésben elért eredménye nem utolsó sorban Székely Andornak köszönhető. Sokan vannak Dombóváron, akik már egész évi tej, tojás, baromfi és sertésbeadási kötelezettségüknek eleget tettek. Celler János és Orbán Ferenc pedig, akik ugyancsak teljesítették egész évi tojás, baromfi és húsbeadásukat, megígérték, hogy a gabonát a cséplőgéptől azonnal a begyűjtőhelyre viszik. így a begyűjtés és a dolgozó parasztok jó munkája következtében Dombóvár határidő előtt 105 százalékra teljesítette féléves begyűjtési tervét. Kedves eseményre készülnek a Dunaföldvári Sertés- tenyésztő és Hizlaló Vállalatnál. A bölcskei telepen ugyanis gyermeküdülőt létesítettek, melyet ünnepélyes keretek között vasárnap adnak át rendeltetésének. A gyermeküdülő egy régi, mostanában eléggé elhanyagolt földesúri kastélyban létesült. Körülötte gyönyörű park, játszótér, s lombos fák. Tehát kellemes szórakozás várja a kicsinyeket, mely jó koszttal, szívélyes ven déglátással párosul majd. A terv szerint több turnusban, 20 gyermek üdül majd állandóan Bölcskén. Az üdülő kicsinyek elsősorban a Dunaföldvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat dolgozóinak gyermekei lesznek. De üdülnek itt társgazdaságok, tehát az ország többi részén lévő Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalatok dolgozóinak gyermekei is. Követésre méltó a kocsolai Vörös Csilláig Tsz példája Régóta probléma országszerte a lucerna és vöröshere ve.tőmagigény kielégítése. Ennek elsősorban az volt eddig az oka, hogy nem igen akartak magot fogni, sem a termelőszövetkezetekben, sem az egyéni gazdaságokban. Az állami gazdaságokban ugyan még szorgalmazták ezt a munkát, de ez kevésnek bizo- . nyúlt. Ebben az esztendőben e tekintetben javult a helyzet, de, még mindig nem kielégítő. Több termelőszövetkezet van ugyanis olyan, ahol azt tartják: „nem érdemes vesződni lucernamag fogással.“ A kocsolai Vörös Csillag Tsz-ben nem ezt tartják. Tíz hold lucerna és 16 hold vöröshere magfogására kötöttek szerződést a Tolna megyei Magtermeltető Vállalattal. Példájuk követésre méltó, jó lesz, ha minden termelőszövetkezetben megszívlelik.
