Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-26 / 123. szám

1956 MÁJUS 26.

TOLNAI NAPLÓ

3

Hozzászólás a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez

I A második ötéves terv oktatásügyi célkitűzései megyénkben

Elmondotta: Dr. Tucsni László

A második ötéves tervünk az oktatásügy területén is olyan fejlesztéseket helyez kilátásba, amely majd nagy mértékben viszi előbbre a megye ifjúságának iskoláztatását az oktatásügyi intézmények hálózatának bővítését és korszerűsítését.

Felszabadulásunk előtt a megyében mindössze 5 középiskola működött. E középiskolákban évente alig 200 volt azoknak a száma, akik érettségivel a kezükben indulhattak az élet küzdelmeire. Már 1955- re elértük, hogy a megyében 5 helyett 13 középiskola készíti fel ifjúságunkat az egyetemi tanulmányokra, vagy közvetlenül az életre. Ma már valamennyi járásunknak megvan a maga általános gimnáziuma. Már 1955-ben az alig 200-ról 577-re ugrott a végzetteknek a száma. A második ötéves terv végére pedig el kell érnünk, hogy a végzők száma meghaladja majd a 700-at. Újabb paraszt, munkás és egyéb származású tanulók előtt kell majd megnyítniok középiskoláinknak a kaput.

Ennek a célnak a megvalósítása érdekében, a tolnai és a kg. technikumból általános gimnáziummá átalakuló paksi gimnáziumot 8 tanulócsoportos középiskolává szándékozzuk fejleszteni. Minthogy Pakson jelenleg nincsenek meg a lehetőségei a párhuzamos ősz►

tályokkal működő középiskola kifejlesztésének, tervbevettük 8 tanulócsoportos gimnázium építését, valamint a tolnai gimnázium bővítését is.

A szellemieken kívül nem feledkezünk meg a testi nevelés fejlesztésével együttjáró követelményekről sem. Éppen ezért a dunaföldvári és a tamási gimnáziumot a II. ötéves tervben tornateremmel szándékozunk ellátni, és korszerűsítési célokat fog szolgálni a dombóvári tanítóképző tornatermének központi fűtéssel való ellátása is.

Mindezek ellenére munkánkban a súlyponti kérdés mégsem a középiskola, hanem az általános iskola lesz. El kell érnünk, hogy ne legyen a megyének olyan fiatalja, aki legalább az általános iskola VIII. osztályát ne végezte volna el.

A politechnikai oktatás szorgalmazása azt fogja majd jelenteni, hogy az általános iskola az eddiginél jobban fog az életre nevelni. Éppen ezért a szakkörökben, a gyakorló területeken, a Micsurin-állomá. sokon folyó gyakorlati munkát az eddiginél lényegesen hatalmasabb támogatásban kell részesítenünk.

Fokozni kell iskoláinknak korszerű szemléltető eszközökkel történő ellátását. Évente az

Szekszárdi

ipari fejlesztéséről

Felszabadulásunk óta foglalkoztat az a gondolat, miért nincs arányban a mi kis városunk fejlődése a hozzá hasonló városokéval. Nem harcolunk mi szekszárdiak talán annyira a fejlődésért, mint másutt? — Vagy talán vezető kádereink nem teszik magukévá eléggé ezt a kérdést? Nem, nem ez az oka! Dolgozó népünk bizalmából pártunk olyan kiemelt káderekkel irányítja Szekszárd életét is, akik számtalanszor tettek bizonyságot arról, hogy rászolgáltak a nép, a párt bi- l zalmára és derekas jó munkát végeznek. A felszabadulás óta számos eredmény bizonyítja, hogy a fejlődés itt is olyan mértékű, milyenről a felszabadulás előtt álmodni sem mertünk volna. De ez a fejlődés, amint azt már mondtam, az összehasonlításnál lassúbb, — mint másutt.

Szerintem két fő oka van annak, hogy Szekszárd iparilag lemaradt és nem terelődött eléggé ránk a figyelem. Először, hogy közlekedésileg nem a legszerencsésebb Szekszárd helyzete. Másodszor ahhoz, hogy megfelelő ipari üzemeket működtessünk, nincs elég vizünk, annak ellenére, hogy sokat javult városunk vízellátása.

Ezért a közlekedési hálózatunkba okvetlen be keli kapcsolni a Szekszárd—gemenci hajóállomás tervét és a hozzá vezető 4 kilométer útépítést, mert ezt a problémát a Sió-csatorna szeszélyes vízállásai miatt nem tudjuk megoldani. Vízellátásunk olyan mérvű bővítését, amely ipari üzemeket is megfelelően el tudna látni, szintén csak a Duna partján építendő víztárolóból tudnánk végérvényesen megoldani.

Nem vagyok hozzáértő, de a 24 évi ittlétem óta megállapítottam, annyit költött városunk már a vízellátás megoldására, hogy szerintem kétszer meg lehetett volna belőle oldani a Duna partjáról való bevezetést. Közelfekvő bányáink is lehetővé teszik, hogy Szekszárd is rendelkezzen ipari üzemekkel és ezen keresztül lépést tudjon tartani az általános fejlődéssel, amely nekünk is legalább annyira szívügyünk mint más városok dolgozóinak.

HUSSY KÁROLY.

eddigi 800 000 forint helyett 1 millió forintot kell erre a célra felhasználni.

De nem szabad megfeledkezni az általános iskolások testi neveléséről sem. Éppen ezért az általános iskolai tornatermeknek tornaszerekkel történő ellátására, sportfelszerelések vásárlására, általános iskolai bajnokságok lebonyolítására kétszer annyi hitelt kell felhasználni, mint az első ötéves tervben.

A megye a társadalmi úton létesített tantermek létesítésében az első ötéves terv folyamán is élenjárt. Ennek volt a következménye az, hogy 146 tanteremmel szaporodott a tantermek száma, pedig beruházásból csak 35 új általános iskolai osztályterem készült.

A jövőre vonatkozólag az általános iskolai osztálytermek számát beruházásból az eddiginek a kétszeresére kell emelnünk. E cél megvalósítása érdekében általános iskolai osztálytermek építésére 21 millió forintot kívánunk fordítani. Szekszárdon befejezzük a 20 tantermes általános iskolát, 8 tantermes általános iskola épül majd Bonyhádon, 4 tantermes — a felsőtagozat számára — készült iskolát kap majd Ma- gyarkeszi, Szakcs, Iregszemcse, Kölesd, Báta s emellett 10 két- tantermes általános iskola is

Ismert dolog, hogy Dombóvár Déldunántúl legnagyobb vasúti gócpontja. A dombóvári vasúti üzemek többezer vasutas férfi munkaerőt foglalkoztatnak, ugyanakkor a vasutasok feleségei sok helyen gyermekeik szívesen dolgoznának, hogy a család jövedelme nőjön. Erre, sajnos, ezideig nincs mód, pedig népgazdasági szempontból is fontos volna a könnyebb munkára alkalmas nők és fiatalok foglalkoztatása.

Nem is kerülne sokba a dombóvári volt Dőry-féle konzervgyár üzembehelyezése. E gyár fel tudná dolgozni két nagy dombóvári tsz, valamint az egész járás termelőszövetkezeteinek és egyéni gazdáinak terményeit. Kedvezően oldható meg a szállítás is — sok irányba vezet vasútvonal és most is üzemképes az az iparvágány, amely a gyártelep udvarát köti össze az állomással.

A gyár hűtőberendezése is kifogástalan állapotban van, üzemképes. A gyár üzembehelyezéséhez csupán néhány gépre volna szükség — a régiek már elavultak.

A nyersanyagellátásba be lehetne vonni a nagy- és kiskondái haltenyésztő vállalatot, a dombóvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Válalatot. így a zöldszerepel tervünkben, amelynek megvalósítása révén a megye tanteremszámát csak beruházásból 69-el növeljük.

De nem feledkezünk meg a legifjabb nemzedékről sem. A terv szerint Bonyhádon, Szekszárdon, Sióagárdon és Zom- bán építünk 75, illetve 50 férőhelyes korszerű napköziotthonos óvodát.

Bár nem közvetlen feladatunk, de gondoltunk a nevelőknek lakással történő ellátására is. Éppen ezért még 1957-ben átadjuk rendeltetésének a szekszárdi 4 lakásos bérházat. Emellett pedig az 5 esztendő folyamán még 17 lakással kívánjuk enyhíteni a lakáshiányt.

Mindent egybevetve, mintegy 30 millió forint felhasználásával a második ötéves tervünkben nagy lépést kívánunk tenni a kétváltásos oktatásban használt tantermek csökkentésére, az oktatás színvonalának emelésére.

Ezek a dióhéjban összeállított adatok minden oktatásügyi dolgozót lelkesedéssel töltsenek el és olyan hangulatot teremtsenek nevelőink körében, hogy az oktató- nevelő munka minőségi javításával is járuljunk hozzá a második ötéves tervünk célkitűzéseinek maradéktalan megvalósításához.

ség- és gyümölcskonzervek mel lett hús- és halkonzervet is lehetne gyártani.

Ki lehetne bővíteni a nagy- és kiskondái halastavat a Dombóvár melletti Tüske-pusztáig, ugyanis itt elég nagykiterjedésű talajvizes terület van, melynek nagyrészén most is álj a víz, így legelőnek sem felel meg. Többszörös haszonnal járna a sertéstenyésztő vállalat telepeinek bővítése, ugyanis a sertéstrágyát szükségtelen lenne vagonokkal elszállítani, az a halastóba etetésre megfelelne, biztosítani lehetne a húskonzervgyártáshoz szükséges sertéshúst, ugyanakkor javítaná a járás zsír- és húsellátását.

Úgy hiszem, jelentős probléma oldódm, meg ezzel, 250— 300 nőnek és fiatalnak biztosítanának állandó munkát, nyáron pedig további 400—500 idénymunkást lehetne foglalkoztatni;

Nem nagy beruházással komoly könnyűipari üzemet lehetne létesíteni, mely esetben a gyártelep sokkal jobban ki lenne használva, mint most, hiszen azt jelenleg élelmezési raktárnak használják, melyre sokkal kisebb igényű épület is megfelelne.

IFJ. EGRI PÉTER ifjúmunkás, levelező.

Á Fornádi Állami Gazdaságban befejezték a 40 holdas komlótáblán az indák válogatását

A Fornádi Állami Gazdaság, ban 1952-ben telepítették az első 5 holdas komlótáblát. Négy év alatt a telepített terület 40 holdra nőtt, s már a múlt évben igen jelentős bevételi forrása volt a sörgyártásnál nélkülözhetetlen komló a gazdaságnak.

Múlt évben például még csak 17 hold hozott termést, de több mint 177 000 forint értékű komlót szüreteltek le. A termés már az első évben elérte a holdankénti 283 kilogrammot, ami fiatal telepítésű komlónál jelentős eredménynek számít.

Az idén már sokkal nagyobb termést takarítanak majd be a

40 holdas tábláról. Csütörtökön délben Zséli Mihály komlókertészeti brigádja befejezte az egyik legfontosabb tavaszi munkát, a cölöpökre futtató drót felhelyezését. A 27 hold- nyi öregebb — 2 éves — telepen végeztek az indák válogatásával és felvezetésével is. Már csak a 13 hold újtelepí- tésű komló futtatása van hátra.

Ugyancsak csütörtökön délre fejezték be a 40 holdas táblán a bolha elleni porozást. Ezc a munkát eddig kézierővel, az idén először géppel végezték.

A Fornádi Állami Gazdaság komlótelepéről az országban számos új telepítést látnak el dugvánnyal. Csupán ebben a

hónapban több mint 80 000 jóminőségű gyökeres dugványt küldött Zséli Mihály komló- kertészeti brigádja az ország különböző részébe. A székku- tasi Dobó Katalin Termelőszövetkezet például 15 000, a hódmezővásárhelyi Vörös Lobogó Termelőszövetkezetnek is 30 000 dugványt küldtek a többi között.

A komló megtermelésénél azonban sokkal nagyobb gondja is van Zséli Mihály brigádjának. Már tavaly is alig tudták átmenteni a 17 hold termését egy ideiglenes szárítóba, s félő, hogy az idei csaknem kétszerannyi termés jelentős része veszendőbe megy, nagy befogadóképességű szárító hiányában. Épül ugyan egy szárítóberendezés, melyet július 31-én kellene átadni rendeltetésének, de a komlótermesztők nem bíznak a Szekszárdi Magasépítők munkájában. Pedig a szárító ha nem készül el, sokezer forint drága valutát kell fizetnie az országnak azért, hogy sörkedvelők kívánságának kielégítése végett a Forná- don kárbaveszendő komlót külföldi behozatallal pótolják. A másfél éve épülő szárítót különben is átadhatnák már rendeltetésének, ha csali nem elefántcsontból építik. A komáromi Duna-híd ugyanis, ami sokkal precízebb munkát igényel, nem egészen 1 év alatt készült el.

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS «

Á politikai munka megjavítását tűzte ki célul a bátaszéki Búzakalász Tsz pártszervezete

A bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben, bár az idei évben a késői kitavaszodás, az árvíz okozta nehézségek miatt komoly problémákkal küzdöttek, erőteljesen megindult a munka a tavasziak elvetése, s napjainkban már azok ápolása területén. Éppen e nehézségek leküzdése adott nap, mint nap új erőt a termelőszövetkezet tagjainak. Szította e lelkesedést pártunk és államunk határozatai, mint például a második ötéves terv megvitatásra bocsátott irányelvtervezete, s nem utolsó sorban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. Kongresszusa tapasztalatai, amelyet a pártszervezet igyekezett a maga területén felhasználni.

Mindezekből legfőbb tanúság ként a pártszervezet azt a tanú ságot vonta le, hogy az eddigieknél még sokkal nagyobb erő. vei kell a kommunistáknak, a pártmunkának, a gazdasági feladatok megoldása felé fordulni. Éppen ezért az egyes munkaterületeket gondosan felülvizsgálták a pártszervezet vezetői, szorosan együttműködve a tsz vezetőségével, s ahol hiba mutatkozott, oda a legjobban hozzáértő kommunistákat és pár- tonkívüli dolgozókat igyekeztek állítani. Ennek hatására különösen a tehénállománynál van nagy fejlődés, amit az is bizonyít, hogy a februári 6.2 literes fejési átlagról áprilisban 11.6, e hónapban pedig közel 14 literes fejési átlagot értek el.

Természetesen nem ment ez olyan könnyen, mint ahogy ezt itt leírjuk. Elsősorban azért, mert Petes elvtárs, amikor a pártszervezet vezetői erről beszélgettek vele, először hallani sem akart arról, hogy a tehenészetbe menjen. Az érvekkel alátámasztott felvilágosító munka azonban végül hatott, s ezután Petes elvtárs már vállalta e megtisztelő pártmegbízatást. Mit mondtak el neki? Elsősorban is azt, hogy az állat tenyésztés, s benne a tehenészet is egyik legfontosabb része a termelőszövetkezetnek, s feltétlenül olyan emberre van szükség, aki érti a dolgát és megfelelő jövedelmezőséggel tudja irányítani e fontos munkát. Ki vállalhatná tehát e fontos megbízatást mint éppen egy kommunista. Nyilvánvaló, hogy a sikerhez hozzájárultak az olyan pártonkívüliek is, mint Verebi Mihály, aki szeretettel, hozzáértéssel bánik az állatokkal s azok, mint ahogy a fenti példa is mutatja, meghálálják a gondosságot.

Szó sincs róla, hogy ezen a területen nincsen még javítani való, de erre is gondolnak. Ugyanis az állatállomány a földterülethez viszonyítva még igen kevés. Azonban a második

ötéves terv irányelvtervezetének tanulmányozása közben a termelőszövetkezet tagjai már szedik össze az adatokat, számbaveszik termelőszövetkezetük lehetőségeit, amelynek nyomán saját ötéves tervüket kidolgozzák, amelynek értelmében ezt a problémát is meg akarják oldani.

A felvilágosító szó, a kommunisták példamutatása a pártonkívüliek lendületét is fokozza, amely megmutatkozik, hogy például a kukoricájukat már kapálják, a répák sarabo- lását már elvégezték, s a borsónál már a második művelést, a gazolást végzik. Erre a lelkesedésre azonban továbbra is szükség van, hiszen jónéhány hold területe van a termelő- szövetkezetnek, amelyen az árvíz és a gyakori esőzések miatt még csak ezután kerül sor a rövidtenyészidejű kukorica elvetésére. Úgy kell bizony ellopkodni az időt, de nap, mint nap figyelik a tsz tagjai a talajt, s amint 2—3 holdon megindulhat a munka, máris kezdik.

Számszerűleg is nagyot fejlődött a tsz, hisz az elmúlt évihez képest mintegy 80 taggal, több mint 200 hold földdel gyarapodtak. A pártmunka területe is ezzel együtt nőtt, nem is beszélve a feladatokról. Éppen ezért a legutóbbi párttaggyűlésen a népnevelőhálózatot is bővítették. Azt is elhatározták, hogy kéthetenként rendszeresen beszélgetnek a párt és a tsz vezetői a népnevelőkkel, hogy tájékoztassák őket egyrészt az eredményekről, a további feladatokról, másrészt maguk is kint a helyszínen szerezzenek tapasztalatot, s a tsz-tagok véleményét, kezdeményezését azonnal hasznosíthassák, valamint a mutatkozó hibák kiküszöbölésére az intézkedéseket azonnal megtehessék. A népnevelők ilyenirányú segítésére a taggyűlés Végh Pál elvtársat, a pártszervezet titkárát, Báli elvtársat, a tsz elnökét, Szabó elvtársat, az ellenőrző bizottság elnökét és Imre Ferenc elvtársat, az agro. nómust bízta meg. Ez az elosztás lehetővé teszi, hogy a népnevelőket nem újabb értekezletek tartásával terhelik, hanem kint a területen ebédidőben keresik fel és beszélgetnek el velük.

Az elmondottakból is látszik, hogy a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet pártszerve zete igyekszik a termeléshez közelebb kerülni, a politikai munkát javítani, hogy a meglévő hiányosságok kiküszöbölése nyomán ezévbten nagyobb eredményeket érjenek el, s újabb dolgozó parasztokkal erősítsék a termelőszövetkezetet.

SZÓ VÁ TESSZÜK...

Egy dolgozó nő panasza

Fonyódi Istvánná, Szekszárdon a Táncsics-utca 32. szám alatti lakik. Egyedül él két gyermekével. Dolgozó nő. Reggel 8 óra előtt indul munkába ég este 5 óra után tér haza. Havonta visszatérő kellemetlenségben van része. Ugyanis a vil- lanypénz beszedő sohasem találja otthon és ilyenkor egy kis cédulát hagy az ajtón, melyben felszólítják, hogy a villanypénzt fizesse be itt és itt, ekkor és ekkor. Fonyódiné szombat délután ér rá és ekkor elmegy kifizetni a villanyszámlát, de akkor már késő, mivel a számlát már félretették azzal a kellemetlen mellékkörülménnyel, hogy villanyát kikapcsolták és a bekapcsolás újrakérelmezése címén 10 forintot kell fizetnie. Fonyódiné többször kértet hogy a villanyszámlát vigyék munkahelyére, mint ahogy több munkatársnője esetében, ezt meg is teszik. Érthetetlen módon ezt a| kívánságát nem teljesítették. Nagyon szeretne pontosan fizetni és nagyon \szeretné, ha nem kellene ismételten egy önhibáján kívüli körülmény miatt a villanyszámlájára esetenként 10 forintot ráfizetni. Úgy véljük, kívánsága jogos!