Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-26 / 123. szám
Világ '.OÁ.LtO.1 X* iir Jíg^eteax ül v oCj,x íLCS |%| JÄ AZ MPP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SZOMBAT, 1956 MÁJUS 26. _______________________ARA: 50 FILLÉR_________ XIII. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM. M egbeszélés! tartanak vasárnap a Szekszárd és vidéke szőlőtermelői A növényápolást végző traktorosok versenyében Szemere Gyula az első A második ötéves terv irányelveinek számaiból o ^ <_ ÖSSZESEN1 A tervidőszak végén 225 000 katasztrális holdon termelünk cukorrépát, terméshozamát 22 százalékkal növeljük. |b Állattenyésztésünk fejlesztésének, a minőség további javításának alapfeltétele a bőséges takarmányalap. Ha van jó takarmány megfelelő mennyi, ségben, akkor az állatoktól várhatunk tejet, növekedést, súlygyarapodást. Lényeges körülmény az is, hogy milyen az önköltség, ami elegendő 1 liter tej előállításához, 1 kg hús megtermeléséhez. Napjainkban különösen most fontos ezzel foglalkoznunk legfőképpen a szarvasmarhatenyésztésben, mert a jó széna nélkülözhetetlen mind a helyes növendéknevelésnél, mind a .tejtermelésnél, mert ennek etetésével abrakot takarítunk meg, amit az egyedi takarmányozásnál a nagyobb tej hozamú teheneknél lehet gazdaságosan »elhasználni. Ha a lucerna kaszálásánál időben való végzés mellett jóminőségű takarmányt takarítunk be, akkor 1 kh lucerna termésének tápértéke 300 liter tej termeléséhez elegendő emészthető fehérjében jelent többletet, így 30 holdas lucerna vetéssel rendelkező gazdaságban 1 darab 3000 literes tehén egész éves tejtermelésének a fehérje értékét biztosítja. Ez a legfontosabb takar, mánynövényünk. Sajnos, igen kevés ebből a vetés és ez arra figyelmeztet bennünket, hogy ezt a kevés takarmányt jóminő ségben takarítsuk be. Általános szokás az, hogy akkor kaszáljuk a régi vetésű lucernát, ha annak teljes bimbózása beállt és kezd virágozni. Uj veté- l sű lucernát teljes virágzásban kaszáljuk. Kaszálás után a vastagabb rendet teregessük szét, különösen kézi kaszálásnál, estefelé húzzuk össze. Teljes száradás előtt gépi vagy kézi gereblyével gyűjtsük össze és rakjuk magas, de nem széles petrencébe. Gépállomásaink igen jól alkalmazhatják a rendsodrógépeket. Meleg, napos idő ben ha csak nem fenyeget eső, ne nyúljunk a lucernához, mert lepereg a levél, ami a lucernának a legértékesebb része. Gép állomásaink tehetnek legtöbbet azért, hogy termelőszövetkezeteinkben legyen jóminőségű, bőséges takarmány. Az agro- nómusok kísérjék figyelemmel, hogy mikor lehet kaszálni és ha mód van erre géppel, ha a terület fekvése ezt nem engedi meg, kézi erővel azonnal meg kell kezdeni. Osszák be gépállomásaink a fűkasaálógépeket, rendsodrókat, gereblyéket, hogy a kaszálás idejére ott le_ gyenek a munkahelyen. A be- hordást úgy kell végezni, hogy az a legrövidebb idő alatt történjen meg és utána a lucernaföldet lehetőleg a kora reggeli órákban harmat felszállta előtt fogasoljuk meg. A betakarításnál vigyázzunk arra, hogy jól elraktározzuk a kazalba, vagy lábas pajtába és a kazlat fedjük be úgy szalmával, hogy az ne ázhasson be és a lucerna- széna jóminőségben maradjon meg. Hasonló a baltacím és vöröshere kaszálása, gyűjtése és kazlazása is. Pillangós növényeink mellett igen értékes takarmány a rétek termése. A jóminőségű rétiszéna nélkülözhetetlen az állattenyésztésben. Nagy tápanyagot biztosít a tejtermeléshez, növendékneveléshez egyaránt. Termelőszövetkezeteink növendékállat nevelésének álapvető hibája az, hogy nincs részükre megfelelő mennyiségű borjúszéna.. Ezért ajánlatos volna, hogy ezek részére ké szítsünk borjúszénát. Ha ilyet készítünk, akkor ne várjuk meg azt, míg a réteknél a vezérfüvek teljes virágzása beáll, hanem előtte vágjuk le és úgy szárogassuk meg és raktározzuk el növendékek részére, mert így a széna nem olyan kemény és az állatok könnyeb ben emésztik. A virágzás beindulásakor kaszáljuk le az utak. mentét, árokpartokat, vasúti töltéseket és erdei tisztásokat is. Mind a pillangósok, mind a rétek szénájának hazaszállítása még azért is fontos, hogy minél előbb megtörténjen, mert a petrence alatt kivesz a fű és a következő termésnél ez már meglátszik. Ugyancsak be kell indítani a a zöldsilózást is, mert az őszi keverékek mostani besilózása jóminőségű és nagytömegű takarmányt ad, ez mellett utána vessük el a silókukoricát, vagy más olyan növényt, ami a zöld futószalagba kapcsolódik bele. Az őszi takarmánykeverék mellett, ahol erre mód van, silózzuk be gyenge náddal, mert az állatok szívesen fogyasztják. Jó eredményt ért el az elmúlt évben a faddi Uj Élet Termelőszövetkezet, ahol egy silógödröt zöld náddal töltöttek meg. A silógödröket hozzuk renclbe a tavalyi elhasználat- lan, vagy esetleg megromlott silót távolítsuk el azokból, szívassuk ki belőlük a vizet, különösen az árvizes területeken, pl. madocsai Igazság, alsónyéki Világszabadság Tsz-eknél azért, hogy mikor beindul a silózás, erre ne legyen gondunk. Nagy feladat előtt állunk! A következő hetek munkájának jó elvégzése megalapozza állat tenyésztésünk jövedelmezőségét. Ezért mindenki, aki a mezőgazdaság területén dolgozik, tekintse feladatának azt, hogy munkájával elősegítse a takarmány időbeni veszteségmentes betakarítását. Gépállomások, termelőszövetkezetek tagsága ne sajnáljon fáradságot, és ha kell, este a másik munkák végzése után, vagy kora hajnalban gyűjtsék össze a lekaszált pillangós takarmányokat, rétiszénát. Ha jól elvégezzük ezt az előttünk álló nehéz munkát, akkor nagyobb hozamot biztosít az állat tenyésztés, több lesz a tej, a hús, nagyobb lesz a jövedelme az egész szövetkezeti tagságnak és tovább tudjuk vinni az állattenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztését. Mohar László főállattenyésztő. A magasabb termés eléréséért versenyeznek a Nagy tormási Állami Gazdaságban A Szekszárd és vidékén termő bort az egész országban, sőt az ország határain túl is sokan ismerik. A szekszárdi vörösbor termelése azonban, mint ismeretes, 1954. végéig sokat hanyatlott, s vele együtt csökkent a szekszárdi vörösbor hírneve is. Ez a helyzet az elmúlt másfél évben javult, de még mindig sok a tennivaló, hogy a Szekszárd és vidéke szőlőtermelői és az illetékes szakemberek visszaszerezzék a szekszárdi vörösbor jó hírnevét, ismét olyan jövedelmezővé tegyék a szekszárdi bortermést, mint hajdanában volt. Erről, s ennek érdekében tanácskoznak vasárnap a Szekszárd és vidéke szőlőtermelői a városi tanács nagytermében. A szőlőtermelőkkel Czimermann elvtárs, a városi tanács szőlészeti agro- nómusa ismerteti a szekszárdi szőlőtermelés jelenlegi helyzetét és beszéli meg a további tennivalókat. Ismét az első öt között van Domány Péter A megye gépállomásain a traktorosok szinte kivétel nélkül ismerik' a bonyhádi gépállomás kiváló traktorosának, Domány Péternek a nevét. Ö tavaly és azelőtt a megye legjobb traktorvezetői közé tartozott, sőt, sokszor volt első a talajmunkát végző traktorosok megyéi versenyében. Ebben az évben azonban eddig keveset hallottunk Domány Péter nevéről. Éppen ezért örömmel írjuk, hogy ezidő szerint ismét a megye legjobb öt talajmunkát végző traktorvezetője között van. Eddig 129 műszaknormát teljesített. Domány Péter csatlakozott a növényápolást végző traktorosok versenyéhez is. Arról márt hírt adtunk, hogy megyeszerte megkezdődött a gépi növényápolás. Azt is megírtuk, hogy az első napokban kiváló teljesítményt ért el a tavaly és azelőtti esztendőben országosan ismert Benke István, a szedrcsi gépállomás növényápolást végző traktorvezetője. Ezúttal arról adunk hírt, hogy a megyében értékelték a növényápolást vég ző traktorosok megyei versenyét. Eszerint jelenleg Szemere Gyula, a dunaszentgyörgyi gépállomás traktorvezetője az első, aki 180 kateszteri hold gépi növényápolást végzett eddig. A második Benke István, a szedrgsi gépállomás traktor- vezetője, aki 156 holdon végezte el a gépi kapálást. Harmadik Borbély Vince, a teveli gépállomás ifjú traktorosa, aki Zetor traktorával 148 holdat kapált meg. A bonyhádi egyéni dolgozó parasztok az elmúlt öt esztendő egyikében sem mutattak olyan nagy érdeklődést a termelőszövetkezeti mozgalom iránt, mint az 1955-ös év zárszámadása után. Maga^ volt a Szabad Földben az egy munkaegységre eső részesedés, s így nagy volt az érdeklődés. Az érdeklődésnek, a termelőszövetkezettel való ismerkedésnek meg is lett az eredménye. A Szabad Föld Termelőszövetkezet az 1956-os gazdasági évben 70 új taggal erősödött eddig. Az új tagok 402 hold földet vittek be a közösbe. Az új belépők között van jóA Nagytormási Állami Gazdaság vezetősége a szakszervezettel közösen, a dolgozók javaslatára brigádok és munkacsapatok közti versenyt szervezett. A gazdaság vezetősége 1200 forint jutalmat tűzött ki a verseny egy-egy győztes csoportnak. Eddig bekapcsolódtak a gazdaságon belül indított versenybe, a növényápolást végző diszisták, akik egyben megfogadták, olyan munkát végeznek, hogy ők nyerjék el az 1200 forint jutalmat és ami ezzel jár, elmehessenek június végén egy balatoni kirándulásra. A növényápolást végző mun. néhány középparaszt is. Ott van például Szőcs Árpád, aki 12 holddal, kocsival, lóval és egyéb gazdasági felszereléssel lépett a közösbe. János Antal, Kasler György, Tóth Gyula szintén középparasztok, akik Szőcs Árpádhoz hasonlóan igásállataikkal és gazdasági felszereléseikkel együtt léptek a közösbe. A csaknem megkétszereződött földterületen megy a munka a bonyhádi Szabad Föld Tsz-ben, mint a karikaPapp Lajos elvtárs, a gépállomások megyei igazgatója kacsapatokon kívül az állat- tenyésztési dolgozók közül is többen részt vesznek a nemes vetélkedésben. A Rózsa tanyai egyes istálló dolgozói a nagytormási üzemegység 100-as istállójának tehenészeit hívták versenyre. A versenyt az nyeri, s a vele együtt járó 1200 forint pénzjutalmat az kapja, aki június végéig jobb eredményt ér el a tejtermelés emelésében. A versenyt a szakszervezet a gazdaság vezetőségének segítségével 10 naponként értékeli. DANKA VILMOS szb. elnök. csapás. A 40 holdon vetett cukorrépa szépen kikelt, az első kapálást már elvégezték, rövidesen fejtrágyázzák a cukorrépát, hogy minél magasabb legyen a termés. A kukoricaterület is csaknem megháromszorozódott a tavalyihoz képest. Tavaly ugyanis 50 holdon, az idén pedig 142 holdon termelt kukoricát a Szabad Föld. A kukorica is kikelt, rövidesen megkezdik a kapálását, majd az egyelését. mondta a fiatal traktorosokról, hogy a munkában mindig az elsők között vannak. Most is sok fiatal traktoros ajánlotta fel, hogy 500 holdon, vagy még nagyobb területen elvégzi a növényápolást. A felajánlók 70 Száz darab bogárfogó készül a Mezőgazdasági Gépjavítóban Hetven új tagot vettek fel ebben a gazdasági évben a bonyhádi Szabad Föld Tsz-be Rövid sorok fiatal traktorosokról Nemrég még prototípuson dolgoztak a Mezőgazdasági Gépjavítóban, ma pedig lázas ütemben folyik a munka, hogy a hónap végére elkészüljön a száz darab bogárfogó. Sietni kell vele, — bár a sokáig elhúzódó tél miatt későn indult fejlődésnek a lucerna, — de most már egyre nagyobb szükség van az új gépek bevetésére a lucerna kártevői ellen, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek lucernatábláin biztosítani tudják a magfogást. Uj gyártmány a bogárfogó, aminek a prototípusát is itt készítették, a Mezőgazdasági Gépjavítóban. A prototípus elkészítése és kipróbálása után kapott a vállalat megrendelést száz darabra. A gép nullszériáját már az elmúlt hónapban elkészítették. ezután fogtak hozzá a sorozatgyártáshoz. Különböző munkaszervezési intézkedésekkel, újításokkal sikerült harmadára csökkenteni a bogárfogó előállításához szükséges munkaidőt. Míg a nullszériánál a tíz darab gép elkészítéséhez 490—495 munkaórára volt szükség, most egy- egy gépet 153 munkaóra alatt állítanak elő. Korcsmáros László hegesztő a bogárfogó fővázának hegesztéséhez elfordítható állványt készített, így a hegesztéshez csak a „heftelésnél” az egyes darabok néhány pontban való összerögzítésénél van szüksége segítőre, különben a hegesztést — az általa szerkesztett állvány segítségével — egyedül végzi. Naponta tizenöt főváz hegesztését végzi el minőségileg kifogástalanul. A jó munkának meg is van az eredménye, a kiváló hegesztő 2400—2600 forintot keres havonta. Mór csak napok kérdése és elkészül a száz darab bogárfogó, hogy segítségükkel a mezőgazdaság dolgozói eredményesen harcolhassanak a pillangós növények kártevői ellen. százaléka fiatal. A jó munkát természetesen megbecsülés és szép kereset követi. Április hónapban, a tavaszi munkálatok fő időszakában a megyében legalább 50 fiatal traktoros keresete haladta meg a 3000 forintot, sőt, olyan is akadt, aki 5000 forintot keresett. a» A növényápolásra készülnek most a dalmandi gépállomás fiatal traktorosai. Mindegyikük ígéretet tett, hogy 500 holdon háromszor elvégzi a kapálást. A gépállomás fiatal dolgozói résztvesznek a tsz fejlesztésében is. Nemcsak másokat igyekeznek meggyőzni, hanem maguk is belépnek abba a termelő- szövetkezetbe, amelyiknek a földjét munkálják. Annakidején. amikor Dalmandon megalakult a termelőszövetkezet, 12 fiatal traktoros az elsők köKorcsmáros László hegesztő munka közben zött lépett be. Takarítsunk be bőséges, jóminőségű szónatermést
