Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)
1956-05-16 / 114. szám
1956 MÁJUS 16. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Jobban kihasználva a lehetőségeket segítheti a termelést a Tolnanémedi Kendergyár pártszervezete A Tolnanémedi Kendergyár az elmúlt esztendőben jó eredményeket ért el. Hónapról hónapra ütemesen teljesítették tervüket. Ez a termelési siker- sorozat, ha nem is mindenben, folytatódott ez év első negyedében is. Mennyiségi tervüket 128 százalékra, a termelési értéktervüket 107 százalékra teljesítették. Mindez természetesen betudható a pártszervezet munkájának is. A Központi Vezetőség tavaly novemberi határozatát a pártszervezet megtárgyalta és igyekszik napi munkájában P annak érvényt szerezni. Pártvezetőségi üléseken rendszeresen foglalkoznak a termelés problémáival és igyekeznek a szakmai vezetésnek a hibák kijavításában segítséget adni. A pártvezetőségi ülésekre ugyanis meghívják a pártszervezet vezetőit, a telep vezetőjét és az üzem műszaki vezetőségét, és így közvetlenül megtudják szabni a hibák kijavításának feladatait. Ezenkívül a pártszervezet^ rendszeresen MEGBÍZZA A PARTTAGOKAT olyanirányú feladatokkal is, i mint például a munkafegye- i lem megszilárdítása. Ennek i tudható be, hogy a munkafegvel1 lem terén állandó javulás mu-l1 tatkozik. A pártszervezet mun-l kájának eredményeihez lehet*( elkönyvelni azt a tényt is, hogy]) a DISZ-el és a szakszervezettel való kapcsolata jó. Egyes kérdéseket közösen tárgyalnak meg, s a felmerülő hiányosságok kiküszöbölésére a pártszervezet rendszeresen megbízza a, DISZ-szervezet fiataljait, a' szakszervezet tagjait. Ennek a kapcsolatnak tudható be az is, hogy a szakszervezet és a DISZ helyesen mozgósítja a dolgozókat a munkaverseny kiszélesítéséért. így alakulhatott ki a DISZ-fiatalok párosversenye és a brigádversenye. Mióta ez kialakult az üzemnél, azóta azok a fiatalok, akik azelőtt normájukat 100 százalékon alul teljesítették, általában mind meghaladták a 100 százalékot. A PARTSZERVEZET SEGÍTSÉGÉT az újítási mozgalom szélesedésében is lehet látni. Míg az elmúlt évben 23 újítást adtak be a dolgozók, s ebből tizenkettőt fogadtak el, addig 1956 első negyedévében már tizennégy újítást adtak be és ebből nyolcat el is fogadtak, meg is valósítottak, sőt közülük számosat tapasztalatcserére a többi kendergyárba is elküldték. Az újítások zömét főleg fizikai dolgozók adták be, amely bizonyítja egyrészt a velük való foglalkozást, másrészt azt, hogy a gyártelep dolgozói a gyárat magukénak érzik, törődnek a termelés növelésével. Hiba lenne azonban, ha a jó eredmények felsorolása után nem látnánk a hiányosságokat, amelyek elsősorban abból adódnak, hogy a pártvezetőség nem ismeri minden esetben a termelés egyes mutatóit. Éppen ezért kénytelenek arra támaszkodni, amit a gyárvezetőség eléjük terjeszt. Nyilvánvaló, hogy így érdemben NEM IS TUDNAK MOZGÓSÍTANI, ha azon a területen is vannak problémák. Már pedig vannak, mert míg az első negyedévben a mennyiségi és termelési értéktervüket túlteljesítették addig a többi mutatók igen kedvezőtlen képet mutatnak. Huszonkilenc százalékos terv- szerűséggel dolgoztak például, vagy a 100 forint munkabérre eső termelési értéknél is csak 58.4 százalékos eredményt tudtak kimutatni. Elsősorban tehát a pártvezetőség tagjainak feltétlenül bővíteni kell szakmai ismereDicséret a jó munkáért Április 19-én megtekintettem a Tolna megyei Tejipari Vállalat szekszárdi központi sajtérlelőjét, ahol a legtökéletesebb rendet, a műszaki és fizikai dolgozók lelkiismeretes munkájának eredményét állapítottam meg. Továbbiakban megállapítottam azt is, hogy a dolgozók, a fizikaiak és a műszakiak, szívvel lélekkel végzik munkájukat és igyekeznek munkájukat jobbá, termelékenyebbé tenni, amit bizonyít az a folyamatban lévő újítási kísérlet is, amelyet a sajtok érlelésével kapcsolatban végeznek. Ezért a szép munkáért, amit a szekszárdi központi sajtérlelő üzemegységnél észleltem, a Tolna megyei Tejipari Vállalat vezetőit és az üzemegység műszaki, valamint fizikai dolgozóit dicséretben részesítem. A vállalatok vezetői és illetékes dolgozói ellenőrzéseikkel hassanak oda, hogy az üzemek a munka megjavítása során odajussanak, ahol ma a szekszárdi központi sajtérlelő üzem egység áll. Sándor György iparigazgató. teiket, hogy érdemben meg tud ják vizsgálni az egyes mutatók állását s ennek nyomán megfelelően mozgósítani tudják a dolgozókat a hibák kijavítására. Hiányosságként lehet felvetni azt is, hogy a műszakiak továbbképzését egyszer sem tárgyalták meg pártvezetőségi ülésen és így a pártszervezetnek nincs róla képe, hogy a műszakiak ezen a tanfolyamon milyen mértékben fejlődtek. A KOLLEKTÍV VEZETÉS TERÉN mutatkozik még hiányosság olyan formában, hogy nem minden egyes kérdést tárgyalnak meg a pártvezetőségi ülésen. így egy ember, a pártszervezet titkára dönt, amikor sokkal nagyobb eredményt érhetnének el, ha pártvezetőségi ülé sen megtárgyalva a vezetőség kollektív határozata alapján dolgoznának. Természetesen ezt nemcsak az eredményesség, hanem a pártvezetés lenini elvének betartása követeli [meg. i A pártszervezet eddigi mun- ikájanak tapasztalatai azt múlhatják, hogy e meglévő hiányosságok leküzdésével is meg * [tudnak birkózni. Megvan hozzá minden lehetőségük, azonban a járási pártbizottságnak jiis fokozottabb segítséget kell (ladni részükre. Nem szabad elődfordulnia olyannak, hogy pél- ddául az intézkedési tervre • [való felhívást az üzemi párt- szervezettel nem tárgyalták [jmeg, s így az üzemi pártszervezetnek csak mostanában jutott tudomására, hogy ilyet készíteniük kell az 1956. évi i itervteljesítés sikeres befejezése érdekében. De olyannak sem, hogy a községi tanácstól úszóinak be telefonon hozzájuk, s így adják meg nekik az .egyes intézkedéseket. Több és olcsóbb termelést — ez az igazi érdeke a bikácsi Petőfi Tsz tagjainak ÍVépgazdaságunk második öt- 1 ^ éves tervének irányelvtervezetében egyik igen fontos és mindenkit érintő pont a reálbérek, az életszínvonal emelése. Ezt csak úgy tudjuk megvalósítani, ha nemcsak a gyárak, hanem a mezőgazdasági üzemek is az eddiginél többet és olcsóbban termelnek. Ezen a területen még sok a tennivaló, mert a gyorsütemű fejlődés ellenére számos tsz még drágán termel. A bikácsi Petőfi Termelő- szövetkezetben is azon dolgoznak, hogy olcsóbbá tegyék a termelést, több jövedelemre tegyenek szert, ezért fogtak neki a kertészkedésnek és ezért hizlalnak több sertést most, mint eddig. A gazdaság egyéb ágain azonban ezzel még nem változtattak. Az egész év alatt fel használható munkaegység mennyiségnek már majdnem fele elfogyott, pedig még nem fejezték be a vetést sem. Két hold répát, öt hold dohányt, és a kukoricaterület egy részét még ezután kell elvetni. Arról nem tehetnek, hogy mindez még visszavan, mert a talajvíz lehetetlenné tette a vetést, de az már elgondolkoztató, hogy máris több munkaegységet használtak fel, mint szabad lett volna. Az aratás és betakarítás, a kapálások annyi munkaegységet igényelnek, hogy év végére túllépik majd a tervezett mennyiséget. Úgy Ernákkor azonban megvan a lehetőség arra, hogy csökkentsék a munkaerő felhasználását, mert aránylag keveset dolgoztatnak a gépállomással. A múlt esztendőben mindössze 26 000 forint értékű munkát végzett a gépállomás, a 260 hold összterületű gazdaságban. Pedig nem kell attól félni, hogy nem tudják foglalkoztatni a tagokat, mert ha bővítenék a kertészetet, az elég munkát adna, és jövedelmező is. A tavaszi vetéseket már eleve a gépállomás segítségének kizárásával tervezték, mivel saját fogataik könnyen el tudják azt végezni. "C1 z érthető is, most 196 hold szántóterülete van a tsz- nek, erre a területre 5 pár lovat tartanak és most tanítottak be még egy pár csikót. Ekkora lóállomány tartása természetesen nem a legszerencsésebb megoldás, nem fizetődik ki a növénytermelésben, de az állattenyésztésben sem. Zárszámadáskor 174 000 forint értékű takarmánykészlettel indultak, s ebből április végén még több mint 60 mázsa kukorica, 80 mázsa széna és egyéb takarmánykészletet mutat a könyvelés. Ebből azonban sokat fogyasztott a 11 ló és a 6 csikó. Ugyanakkor a 37 szarvas- marha közül csak 11 a tehén, nagyobb tehát a lóállomány, ami közvetlen hasznot nem hoz, mint a tehénállomány, amely havonta is jövedelmez. Itt azonban a tehenek száma csak 11, ebből jelenleg ötöt fejnek, ezért a tej jövedelme alacsony. Kevés hasznot hajt a tehenészet azért is, mert keveset fejnek. Etetni való volt, a hozam mégis hónapról hónap ra csökkent. A téli hónapokban 250 literrel lett kevesebb a tej mennyisége. Ennek az az oka, hogy a tsz istállója annak ellenére, hogy pár éve építették; nagyon rossz, és hideg időben minden etetnivaló kárba- vész, az állatok nem tudják értékesíteni. A termelőszövetkezet tehát támogatásra szorul. A járás segített is, de egészen különös módon. Először is 211 hold szántóra terveztek, holott csak 196 van. Ezért Domonkos Gábor volt elnök, és Lőrinc István könyvelő szerint kevesebb lesz a dohány, a kukorica, s így kevesebb lesz a jövedelem is a tervezettnél. Az első negyedévben 11 550 forintot jövedelmezett a kertészet ,,a terv szerint.“ Mint Lőrincz István mondotta, ezt is a járás állította be a terv felülvizsgálásánál. A tsz-nek nincs üvegháza, tehát eleve lehetetlen, hogy január, február, vagy márciusban ilyen értékű zöldséget termeljen a kertészet. Bármilyen okok miatt terveztek így, ez csak papírmunka, amiből tényleges haszna nem lesz a Petőfi Tsz tagjainak. A terv szép, csak éppen nem a valóság az alapja, nem a reális lehetőségekre épült. A járásnak inkább azt kellene szolgálnia, hogy minél előbb rendbehozzák a tsz istállóját, mert erről sokan régen tárgyal nak már, de eddig még keveset tettek, pedig ez nagyot lendíteni az állattenyésztésen. A termelőszövetkezet tagsága szorgalmasan dolgozik, a legutolsó zárszámadáskor 36 forintot ért egy munkaegység. De a gazdaság szervezésén változtatni kell. A több és olcsóbb termelés feltétele a gépierő fokozott felhasználása és az állattenyésztés szakszerű fejlesztése elsősorban a szarvas marhatenyésztésben a tehenek arányszámának növelése. Ha ezt megvalósítják a bikácsi Petőfi Tsz-ben, akkor nemcsak az ő jövedelmük emelkedik, de a gazdaságosabb, olcsóbb termeléssel hozzájárulnak az ötéves tervben elkövetkező ár- leszállítások végrehajtásához, az életszínvonal emeléséhez. Hozzászólás a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez Nekünk is célunk a nagyobb termés elérése Figyelmesen olvastam és tanulmányoztam a magyar népgazdaság fejlesztéséről szó ló második ötéves terv irányelv tervezetét. Különösen a mezőgazdaságra vonatkozó rész ragadta meg érdeklődésemet. Mint egyéni gazdának az a véleményem, hogy nagyon helyesen határozza meg pártunk Központi Vezetősége a második ötéves tervben a mezőgazdaság termelésének több százalékkal való emelését. Igaz megvan a föld, amelyből a második ötéves terv során ki lehet hozni azokat a termésátlagokat, amelyeket a terv meghatároz. Az a véleményem, hogy mi, egyéni gazdák ahhoz, hogy eleget tudjunk tenni, hogy teljesíteni tudjuk a második ötéves terv mezőgazdaságra vonatkozó tervét, elsősorban az fontos, hogy a földhöz arányítva megfelelő legyen az állatállomány. Nyolc hold földön gazdálkodom és ehhez egy pár lovam, 3 szarvasmarhám és 7 darab sertésem van. Mindig arra törekszem, hogy földjeimet jó táperőben tartsam és nem utolsósorban megadjam a kellő talajmunkát. Az elmúlt évben is 2.5 hold búzaterületről közel 34 mázsa termést takarítottam be. Nyolcszáz négyszögöl őszi árpavetésem pedig 9 mázsa termést adott. Ebben az évben is hasonló eredményt szeretnék elérni, de ez a tervem a következő időkre is. Ahhoz azonban. hogy mi egyéni gazdák fokozni tudjuk termésátlagunkat szükséges, hogy elegendő műtrágyát kapjunk. — Sajnos ,ezen a téren az elmúlt években hiány mutatkozott. Különösen örömmel olvastam az irányelveknek azt a részét, amely foglalkozott azzal, hogy mezőgazdaságunk a következő 5 év alatt lényegesen több műtrágyát kap. Nemcsak én, hanem a Rá- kóczi-utcában nagyon sok dolgozó paraszt olvasta, tanulmányozta a népgazdaság fejlesztéséről szóló második ötéves terv irányelveit. Vala- menyiőnknek az a véleménye, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy mi dolgozó parasztok teljesítsük a második ötéves terv során ránk váró részt. BÖTHE ANDRÁS 8 holdas bonyhádi egyéni gazda. Pollák Andor, a KISZÖV elnökhelyettese: Export kézműipari cipők gyártásával is szeretnénk foglalkozni A második ötéves terv hatalmas távlatokat nyit meg egész népgazdaságunk számára. A terv megszabja a feladatokat a helyiipar ezen belül a kisipari szövetkezetek részére is. A Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (OKISZ) május 5-én megtárgyalta a szövetségek vezetőivel a második ötéves tervnek a kisipari szövetkezetekre vonatkozó célkitűzéseit, ezzel kapcsolatban kidolgozott egy tervezetet, amit vitára bocsátott a kisipari szövetkezetek részére. Az irányelvekkel kapcso. • latban megállapíthatjuk azt, hogy azok az életszínvonal további emelését, a termelés fokozását irányozzák elő. A kisipari szövetkezeti mozgalom előtt két fontos feladat áll. Az egyik: A lakosság szükségleteinek mind nagyobbmérvű kielégítése bő választékú közszükségleti cikkekkel valamint javításokkal és szolgáltatásokkal. A másik pedig az, hogy a világhírű magyar kézműipar termékeinek exportra való termelését tovább fokozni. Ezzef kapcsolatban megyénk területén a dolgozók között felmerült olyan javaslat, hogy a megye székhelyén, Szekszárdon a szövetkezeti iparban export kézműipari cipő készítését vezessük be. Helyes volna, ha ezt a terv részletes kidolgozásánál figyelembevennék annál is inkább, mert pár évvel ezelőtt már gyártottunk exportra kézműipari cipőt és ezek a cipők eredményesen állták meg helyüket a külföldi piacon. A lehetőségek e feladat megoldásához megvannak, szakemberekkel rendelkezünk, csupán az kellene, hogy felsőbb szerveink vegyék figyelembe e lehetőséget és adjanak alkalmat arra, hogy exportra is dolgozhassunk. Patronálok látogatása Kisvejkén Komoly segítségre van szükségük a termelőszövetkezeteknek ahhoz ,hogy meg tudják oldani előttük álló feladataikat. Mi, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a lehető legnagyobb segítséget kívánjuk megadni az általunk patronált kisvejkei Sbldog Szabadság Termelőszövetkezetnek. Az elmúlt évben a 100 férőhelyes tehénistálló építésében adtunk segítséget. Ez évben is segítjük a tsz építkezését. Nemrég elhatároztuk, hogy kultúrműsort rendezünk a faluban. Vasárnap — zuhogó eső ellenére — vállalatunk vezetősége, az üzemi bizottság tagjai és a kultúrcsoportunk meglátogatta a szövetkezet tagjait és a község dolgozóit. A faluban már jóelőre tudták, hogy délután vidám kultúrműsort fogunk adni. Délután kettőkor már zsúfolásig telt meg a községi kultúrház felnőttekkel és gyermekekkel és ekkor megkezdődött a műsor. A siker olyan nagy volt, olyan szeretettel fogadtak bennünket, hogy este meg kellett is mételni a műsorszámokat, a kultúrház ekkor is megtelt. Az előadás után kultúrgárdánk tánczenekara játszott, vidáman szórakozott, táncolt a termelő- szövetkezet, a falu fiatalsága. Meglátogattuk a termelőszövetkezet építés alatt álló istállóját és műszaki segítséget, tanácsot adtunk a további munkákhoz. A tsz vezetősége, a tanács vezetői és a dolgozók örültek látogatásunknak és kérték, hogy a jövőben még több segítséget adjunk mind a tsz építési munkáiban, mind a politikai munkában, kulturális és sportélet terén egyaránt. E kérésnek igyekszünk is minél jobban eleget tenni, hogy a jövőben még jobban erősödjék a szövetkezeti mozgalom szilárduljon a munkás-paraszt szövetség. SZŰCS GYÖRGY ÜB elnök.
