Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-16 / 114. szám

1956 MÁJUS 16. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS Jobban kihasználva a lehetőségeket segítheti a termelést a Tolnanémedi Kendergyár pártszervezete A Tolnanémedi Kendergyár az elmúlt esztendőben jó ered­ményeket ért el. Hónapról hó­napra ütemesen teljesítették tervüket. Ez a termelési siker- sorozat, ha nem is mindenben, folytatódott ez év első ne­gyedében is. Mennyiségi ter­vüket 128 százalékra, a terme­lési értéktervüket 107 száza­lékra teljesítették. Mindez természetesen betud­ható a pártszervezet munkájá­nak is. A Központi Vezetőség tavaly novemberi határozatát a pártszervezet megtárgyalta és igyekszik napi munkájában P annak érvényt szerezni. Párt­vezetőségi üléseken rendszere­sen foglalkoznak a termelés problémáival és igyekeznek a szakmai vezetésnek a hibák kijavításában segítséget adni. A pártvezetőségi ülésekre ugyanis meghívják a pártszer­vezet vezetőit, a telep vezető­jét és az üzem műszaki veze­tőségét, és így közvetlenül megtudják szabni a hibák ki­javításának feladatait. Ezenkívül a pártszervezet^ rendszeresen MEGBÍZZA A PARTTAGOKAT olyanirányú feladatokkal is, i mint például a munkafegye- i lem megszilárdítása. Ennek i tudható be, hogy a munkafegvel1 lem terén állandó javulás mu-l1 tatkozik. A pártszervezet mun-l kájának eredményeihez lehet*( elkönyvelni azt a tényt is, hogy]) a DISZ-el és a szakszervezet­tel való kapcsolata jó. Egyes kérdéseket közösen tárgyalnak meg, s a felmerülő hiányossá­gok kiküszöbölésére a pártszer­vezet rendszeresen megbízza a, DISZ-szervezet fiataljait, a' szakszervezet tagjait. Ennek a kapcsolatnak tudható be az is, hogy a szakszervezet és a DISZ helyesen mozgósítja a dolgozókat a munkaverseny kiszélesítéséért. így alakulha­tott ki a DISZ-fiatalok pá­rosversenye és a brigádversenye. Mióta ez kialakult az üzem­nél, azóta azok a fiatalok, akik azelőtt normájukat 100 százalé­kon alul teljesítették, általá­ban mind meghaladták a 100 százalékot. A PARTSZERVEZET SEGÍTSÉGÉT az újítási mozgalom szélesedé­sében is lehet látni. Míg az el­múlt évben 23 újítást adtak be a dolgozók, s ebből tizenket­tőt fogadtak el, addig 1956 első negyedévében már tizennégy újítást adtak be és ebből nyol­cat el is fogadtak, meg is való­sítottak, sőt közülük számosat tapasztalatcserére a többi ken­dergyárba is elküldték. Az újí­tások zömét főleg fizikai dol­gozók adták be, amely bizo­nyítja egyrészt a velük való foglalkozást, másrészt azt, hogy a gyártelep dolgozói a gyárat magukénak érzik, tö­rődnek a termelés növelésé­vel. Hiba lenne azonban, ha a jó eredmények felsorolása után nem látnánk a hiányosságokat, amelyek elsősorban abból adódnak, hogy a pártvezető­ség nem ismeri minden eset­ben a termelés egyes muta­tóit. Éppen ezért kénytelenek arra támaszkodni, amit a gyár­vezetőség eléjük terjeszt. Nyil­vánvaló, hogy így érdemben NEM IS TUDNAK MOZGÓSÍTANI, ha azon a területen is vannak problémák. Már pedig vannak, mert míg az első negyedév­ben a mennyiségi és termelési értéktervüket túlteljesítették addig a többi mutatók igen kedvezőtlen képet mutatnak. Huszonkilenc százalékos terv- szerűséggel dolgoztak például, vagy a 100 forint munkabérre eső termelési értéknél is csak 58.4 százalékos eredményt tudtak kimutatni. Elsősorban tehát a pártve­zetőség tagjainak feltétlenül bővíteni kell szakmai ismere­Dicséret a jó munkáért Április 19-én megtekintettem a Tolna megyei Tejipari Vállalat szekszárdi központi sajtérlelőjét, ahol a legtökélete­sebb rendet, a műszaki és fizikai dolgozók lelkiismeretes munkájának eredményét állapítottam meg. Továbbiakban megállapítottam azt is, hogy a dolgozók, a fizikaiak és a mű­szakiak, szívvel lélekkel végzik munkájukat és igyekeznek munkájukat jobbá, termelékenyebbé tenni, amit bizonyít az a folyamatban lévő újítási kísérlet is, amelyet a sajtok érle­lésével kapcsolatban végeznek. Ezért a szép munkáért, amit a szekszárdi központi sajtér­lelő üzemegységnél észleltem, a Tolna megyei Tejipari Vál­lalat vezetőit és az üzemegység műszaki, valamint fizikai dol­gozóit dicséretben részesítem. A vállalatok vezetői és illetékes dolgozói ellenőrzéseikkel hassanak oda, hogy az üzemek a munka megjavítása során odajussanak, ahol ma a szekszárdi központi sajtérlelő üzem egység áll. Sándor György iparigazgató. teiket, hogy érdemben meg tud ják vizsgálni az egyes mutatók állását s ennek nyomán meg­felelően mozgósítani tudják a dolgozókat a hibák kijavításá­ra. Hiányosságként lehet fel­vetni azt is, hogy a műszakiak továbbképzését egyszer sem tárgyalták meg pártvezetőségi ülésen és így a pártszervezet­nek nincs róla képe, hogy a műszakiak ezen a tanfolya­mon milyen mértékben fejlőd­tek. A KOLLEKTÍV VEZETÉS TERÉN mutatkozik még hiányosság olyan formában, hogy nem minden egyes kérdést tárgyal­nak meg a pártvezetőségi ülé­sen. így egy ember, a pártszer­vezet titkára dönt, amikor sok­kal nagyobb eredményt érhet­nének el, ha pártvezetőségi ülé sen megtárgyalva a vezetőség kollektív határozata alapján dolgoznának. Természetesen ezt nemcsak az eredményesség, hanem a pártvezetés lenini elvének betartása követeli [meg. i A pártszervezet eddigi mun- ikájanak tapasztalatai azt mú­lhatják, hogy e meglévő hiá­nyosságok leküzdésével is meg * [tudnak birkózni. Megvan hoz­zá minden lehetőségük, azon­ban a járási pártbizottságnak jiis fokozottabb segítséget kell (ladni részükre. Nem szabad elő­dfordulnia olyannak, hogy pél- ddául az intézkedési tervre • [való felhívást az üzemi párt- szervezettel nem tárgyalták [jmeg, s így az üzemi pártszer­vezetnek csak mostanában ju­tott tudomására, hogy ilyet készíteniük kell az 1956. évi i itervteljesítés sikeres befejezé­se érdekében. De olyannak sem, hogy a községi tanácstól úszóinak be telefonon hozzájuk, s így adják meg nekik az .egyes intézkedéseket. Több és olcsóbb termelést — ez az igazi érdeke a bikácsi Petőfi Tsz tagjainak ÍVépgazdaságunk második öt- 1 ^ éves tervének irányelvter­vezetében egyik igen fontos és mindenkit érintő pont a reál­bérek, az életszínvonal eme­lése. Ezt csak úgy tudjuk meg­valósítani, ha nemcsak a gyá­rak, hanem a mezőgazdasági üzemek is az eddiginél többet és olcsóbban termelnek. Ezen a területen még sok a tenni­való, mert a gyorsütemű fej­lődés ellenére számos tsz még drágán termel. A bikácsi Petőfi Termelő- szövetkezetben is azon dolgoz­nak, hogy olcsóbbá tegyék a termelést, több jövedelemre te­gyenek szert, ezért fogtak neki a kertészkedésnek és ezért hiz­lalnak több sertést most, mint eddig. A gazdaság egyéb ágain azonban ezzel még nem vál­toztattak. Az egész év alatt fel használható munkaegység mennyiségnek már majdnem fele elfogyott, pedig még nem fejezték be a vetést sem. Két hold répát, öt hold dohányt, és a kukoricaterü­let egy részét még ezután kell elvetni. Arról nem tehetnek, hogy mindez még visszavan, mert a talajvíz lehetetlenné tette a vetést, de az már elgon­dolkoztató, hogy máris több munkaegységet használtak fel, mint szabad lett volna. Az ara­tás és betakarítás, a kapálások annyi munkaegységet igényel­nek, hogy év végére túllépik majd a tervezett mennyiséget. Úgy Ernákkor azonban megvan a lehetőség arra, hogy csök­kentsék a munkaerő felhaszná­lását, mert aránylag keveset dolgoztatnak a gépállomással. A múlt esztendőben mind­össze 26 000 forint értékű munkát végzett a gépállomás, a 260 hold összterületű gazda­ságban. Pedig nem kell attól félni, hogy nem tudják foglal­koztatni a tagokat, mert ha bővítenék a kertészetet, az elég munkát adna, és jövedelmező is. A tavaszi vetéseket már eleve a gépállomás segítségé­nek kizárásával tervezték, mi­vel saját fogataik könnyen el tudják azt végezni. "C1 z érthető is, most 196 hold szántóterülete van a tsz- nek, erre a területre 5 pár lo­vat tartanak és most tanítottak be még egy pár csikót. Ekkora lóállomány tartása természete­sen nem a legszerencsésebb megoldás, nem fizetődik ki a növénytermelésben, de az ál­lattenyésztésben sem. Zárszám­adáskor 174 000 forint értékű takarmánykészlettel indultak, s ebből április végén még több mint 60 mázsa kukorica, 80 mázsa széna és egyéb takar­mánykészletet mutat a könyve­lés. Ebből azonban sokat fo­gyasztott a 11 ló és a 6 csikó. Ugyanakkor a 37 szarvas- marha közül csak 11 a tehén, nagyobb tehát a lóállomány, ami közvetlen hasznot nem hoz, mint a tehénállomány, amely havonta is jövedelmez. Itt azonban a tehenek száma csak 11, ebből jelenleg ötöt fejnek, ezért a tej jövedelme alacsony. Kevés hasznot hajt a tehenészet azért is, mert ke­veset fejnek. Etetni való volt, a hozam mégis hónapról hónap ra csökkent. A téli hónapokban 250 literrel lett kevesebb a tej mennyisége. Ennek az az oka, hogy a tsz istállója annak elle­nére, hogy pár éve építették; nagyon rossz, és hideg idő­ben minden etetnivaló kárba- vész, az állatok nem tudják ér­tékesíteni. A termelőszövetkezet tehát támogatásra szorul. A já­rás segített is, de egészen kü­lönös módon. Először is 211 hold szántóra terveztek, holott csak 196 van. Ezért Domonkos Gábor volt elnök, és Lőrinc István könyvelő szerint keve­sebb lesz a dohány, a kuko­rica, s így kevesebb lesz a jö­vedelem is a tervezettnél. Az első negyedévben 11 550 forin­tot jövedelmezett a kertészet ,,a terv szerint.“ Mint Lőrincz István mondotta, ezt is a járás állította be a terv felülvizsgá­lásánál. A tsz-nek nincs üveg­háza, tehát eleve lehetetlen, hogy január, február, vagy márciusban ilyen értékű zöld­séget termeljen a kertészet. Bármilyen okok miatt tervez­tek így, ez csak papírmunka, amiből tényleges haszna nem lesz a Petőfi Tsz tagjainak. A terv szép, csak éppen nem a valóság az alapja, nem a reális lehetőségekre épült. A járás­nak inkább azt kellene szol­gálnia, hogy minél előbb rendbehozzák a tsz istállóját, mert erről sokan régen tárgyal nak már, de eddig még keve­set tettek, pedig ez nagyot lendíteni az állattenyésztésen. A termelőszövetkezet tagsága szorgalmasan dolgozik, a legutolsó zárszámadáskor 36 forintot ért egy munkaegy­ség. De a gazdaság szervezé­sén változtatni kell. A több és olcsóbb termelés feltétele a gépierő fokozott felhasználása és az állattenyésztés szakszerű fejlesztése elsősorban a szarvas marhatenyésztésben a tehenek arányszámának növelése. Ha ezt megvalósítják a bikácsi Petőfi Tsz-ben, akkor nemcsak az ő jövedelmük emelkedik, de a gazdaságosabb, olcsóbb termeléssel hozzájárulnak az ötéves tervben elkövetkező ár- leszállítások végrehajtásához, az életszínvonal emeléséhez. Hozzászólás a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez Nekünk is célunk a nagyobb termés elérése Figyelmesen olvastam és tanulmányoztam a magyar népgazdaság fejlesztéséről szó ló második ötéves terv irány­elv tervezetét. Különösen a mezőgazdaságra vonatkozó rész ragadta meg érdeklődé­semet. Mint egyéni gazdának az a véleményem, hogy na­gyon helyesen határozza meg pártunk Központi Vezetősége a második ötéves tervben a mezőgazdaság termelésének több százalékkal való emelé­sét. Igaz megvan a föld, amelyből a második ötéves terv során ki lehet hozni azo­kat a termésátlagokat, ame­lyeket a terv meghatároz. Az a véleményem, hogy mi, egyéni gazdák ahhoz, hogy eleget tudjunk tenni, hogy teljesíteni tudjuk a második ötéves terv mezőgazdaságra vonatkozó tervét, elsősorban az fontos, hogy a földhöz arányítva megfelelő legyen az állatállomány. Nyolc hold földön gazdál­kodom és ehhez egy pár lo­vam, 3 szarvasmarhám és 7 darab sertésem van. Mindig arra törekszem, hogy földjei­met jó táperőben tartsam és nem utolsósorban megadjam a kellő talajmunkát. Az el­múlt évben is 2.5 hold búza­területről közel 34 mázsa ter­mést takarítottam be. Nyolc­száz négyszögöl őszi árpaveté­sem pedig 9 mázsa termést adott. Ebben az évben is ha­sonló eredményt szeretnék el­érni, de ez a tervem a követ­kező időkre is. Ahhoz azon­ban. hogy mi egyéni gazdák fokozni tudjuk termésátla­gunkat szükséges, hogy ele­gendő műtrágyát kapjunk. — Sajnos ,ezen a téren az elmúlt években hiány mutatkozott. Különösen örömmel olvastam az irányelveknek azt a részét, amely foglalkozott azzal, hogy mezőgazdaságunk a következő 5 év alatt lényegesen több műtrágyát kap. Nemcsak én, hanem a Rá- kóczi-utcában nagyon sok dolgozó paraszt olvasta, ta­nulmányozta a népgazdaság fejlesztéséről szóló második ötéves terv irányelveit. Vala- menyiőnknek az a vélemé­nye, hogy mindent megte­szünk annak érdekében, hogy mi dolgozó parasztok teljesít­sük a második ötéves terv so­rán ránk váró részt. BÖTHE ANDRÁS 8 holdas bonyhádi egyéni gazda. Pollák Andor, a KISZÖV elnökhelyettese: Export kézműipari cipők gyártásával is szeretnénk foglalkozni A második ötéves terv ha­talmas távlatokat nyit meg egész népgazdaságunk számá­ra. A terv megszabja a fel­adatokat a helyiipar ezen be­lül a kisipari szövetkezetek részére is. A Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége (OKISZ) május 5-én megtárgyalta a szövetségek vezetőivel a má­sodik ötéves tervnek a kis­ipari szövetkezetekre vonat­kozó célkitűzéseit, ezzel kap­csolatban kidolgozott egy ter­vezetet, amit vitára bocsátott a kisipari szövetkezetek ré­szére. Az irányelvekkel kapcso. • latban megállapíthatjuk azt, hogy azok az életszínvonal to­vábbi emelését, a termelés fo­kozását irányozzák elő. A kis­ipari szövetkezeti mozgalom előtt két fontos feladat áll. Az egyik: A lakosság szükségle­teinek mind nagyobbmérvű kielégítése bő választékú köz­szükségleti cikkekkel vala­mint javításokkal és szolgál­tatásokkal. A másik pedig az, hogy a világhírű magyar kéz­műipar termékeinek exportra való termelését tovább fo­kozni. Ezzef kapcsolatban me­gyénk területén a dolgozók között felmerült olyan javas­lat, hogy a megye székhelyén, Szekszárdon a szövetkezeti iparban export kézműipari cipő készítését vezessük be. Helyes volna, ha ezt a terv részletes kidolgozásánál figye­lembevennék annál is inkább, mert pár évvel ezelőtt már gyártottunk exportra kézmű­ipari cipőt és ezek a cipők eredményesen állták meg he­lyüket a külföldi piacon. A lehetőségek e feladat megoldásához megvannak, szakemberekkel rendelke­zünk, csupán az kellene, hogy felsőbb szerveink vegyék fi­gyelembe e lehetőséget és ad­janak alkalmat arra, hogy ex­portra is dolgozhassunk. Patronálok látogatása Kisvejkén Komoly segítségre van szük­ségük a termelőszövetkezetek­nek ahhoz ,hogy meg tudják ol­dani előttük álló feladataikat. Mi, a Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalat dolgozói a le­hető legnagyobb segítséget kí­vánjuk megadni az általunk patronált kisvejkei Sbldog Sza­badság Termelőszövetkezetnek. Az elmúlt évben a 100 férő­helyes tehénistálló építésében adtunk segítséget. Ez évben is segítjük a tsz építkezését. Nemrég elhatároztuk, hogy kultúrműsort rendezünk a fa­luban. Vasárnap — zuhogó eső ellenére — vállalatunk veze­tősége, az üzemi bizottság tag­jai és a kultúrcsoportunk meg­látogatta a szövetkezet tagjait és a község dolgozóit. A falu­ban már jóelőre tudták, hogy délután vidám kultúrműsort fo­gunk adni. Délután kettőkor már zsúfolásig telt meg a köz­ségi kultúrház felnőttekkel és gyermekekkel és ekkor meg­kezdődött a műsor. A siker olyan nagy volt, olyan szeretettel fogadtak ben­nünket, hogy este meg kellett is mételni a műsorszámokat, a kultúrház ekkor is megtelt. Az előadás után kultúrgárdánk tánczenekara játszott, vidáman szórakozott, táncolt a termelő- szövetkezet, a falu fiatalsága. Meglátogattuk a termelőszö­vetkezet építés alatt álló istál­lóját és műszaki segítséget, ta­nácsot adtunk a további mun­kákhoz. A tsz vezetősége, a tanács ve­zetői és a dolgozók örültek lá­togatásunknak és kérték, hogy a jövőben még több segítséget adjunk mind a tsz építési mun­káiban, mind a politikai mun­kában, kulturális és sportélet terén egyaránt. E kérésnek igyekszünk is minél jobban ele­get tenni, hogy a jövőben még jobban erősödjék a szövetkezeti mozgalom szilárduljon a mun­kás-paraszt szövetség. SZŰCS GYÖRGY ÜB elnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom