Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-29 / 125. szám

t TOLNAI NAPLC 1956. MÁJUS 29. A Minisztertanács határozata az állami szervek munkájának egyszerűsítéséről és megiavításáról Népi demokratikus álla­munk előtt álló hatalmas fel­adatok végrehajtását új öt­éves tervünk sikeres teljesíté­sét, a népgazdaság fellendíté­sét, az életszínvonal emelését, a tudomány és kultúra felvirá­goztatását nagymértékben hát­ráltatja a túlzott központosí­tás, az állami és vállalati igaz­gatás sok területén még meg­levő párhuzamosság és a nagy­fokú bürokratizmus. Ezek a súlyos hiányosságok akadá­lyozzák az egyszerű és gyors ügyintézést, felesleges kiadá­sokkal terhelik az állami költ­ségvetést, gátolják a dolgozók jogainak érvényesítését, az ál­lamigazgatási szervek munká­ja széles népi ellenőrzésének kibontakozását. A határozat a továbbiakban elemzi a bürokrácia különböző megnyilvánulási formáit, majd így folytatódik: Az államigazgatás megjaví­tása és egyszerűsítése érdeké­ben a Minisztertanács a mi­nisztériumok, országos hatás­körű szervek, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai, az ál­lami hivatalok, intézmények, vállalatok vezetői feladatává teszi, hogy saját hatáskörük­ben gyakorlati intézkedéseket dolgozzanak ki és foganatosít­sanak az igazgatás egyszerűsí­tése és hatékonyabbá tétele ér­dekében. A vállalati igazgatóknak és a tanácsi szerveknek az ügyek intézésében az eddigieknél összehasonlít­hatatlanul nagyobb jogkört kell adni, emelni kell a vezetés színvona­lát. Meg kell szüntetni egyes minisztériumok és országos szervek felesleges, aprólékos beavatkozását a termelés veze­tőinek és a tanácsi szervek munkájába. Egyszerűbbé kell tenni az államigazgatási és vállalati apparátusok jelenlegi szervezetét, össze kell vonni a túlzottan tagolt és párhuzamos mun­kát végző egységeket és a feleslegeseket meg*kell szüntetni. Csökkenteni kell az egyes gazdálkodó szerveknél a különféle funkcionális és ügy­viteli feladatokkal foglalkozó egységek, ügykörök számát. Az egyszerűsítési munkát úgy kell végrehajtani, hogy tovább szilárduljon a munka- fegyelem, növekedjék a szer­vezettség, egyszerűbbé de egy­ben érdemibbé váljék az ellen­őrzés, azaz az egyszerűsítéssel együtt megjavuljon az állami irányítás. Az állami és vállalati igaz­gatás munkájának megjavítá­sa, a bürokratikus ügyintézés felszámolása érdekében a mi­nisztériumok, a tanácsok vég­rehajtó bizottságai, az üzemek és hivatalok készítsenek javas­latot a dolgozók, a legjobb szakemberek, tudósok bevoná­sával és haladéktalanul fogjanak hoz­zá annak megvalósításához. A Minisztertanács felhívja a dolgozókat, az állami és társa­dalmi szerveket, üzemeket és intézményeket, hogy az igazgatás egyszerűsítésé­vel kapcsolatos javaslataikat 1956. július 31-ig juttassák el az illetékes minisztereknek, országos szervek vezetőinek, vagy illetékes tanácsok végrehajtó bizottságainak. A Minisztertanács kötelezi a minisztereket, az egyes állami és gazdasági szervek vezetőit, hogy saját hatáskörükben kö­vessenek el mindent az ügyin­tézés egyszerűsítésére. A saját hatáskörüket meghaladó kér­désekben a fennálló szabályo­zás megváltoztatására küldjék meg javaslataikat annak a fel­sőbb állami szervnek, amely a kérdést szabályozta. A megfe­lelő és leghatékonyabb igazga­tási szervezet kialakításáért a miniszterek és az egyes szer­vek vezetői személyükbe fele­lősek. Azokban a kérdésekben, amelyek a miniszterek hatás­körét meghaladják, illetve, amelyek más szervek hatáskö­rét és ügyintézését érintik és egyetértés nem alakul ki, a Minisztertanácshoz kell fordul­ni. A megyei (fővárosi és me­gyei jogú városi) tanácsok vég­rehajtó bizottságainak elnökei éljenek a tanácstörvényben biztosított jogaikkal és fordul­janak a Miniszertanácshoz olyan egyszerűsítési javaslatok­kal is, amelyeknek elfogadásá­ban köztük és az illetékes mi­niszterek között vita van. A Minisztertanács megálla­pítja, hogy az egyszerűsítés alapvető feladata: a tervezés, a beruházás, az anyaggazdálko­dás, a pénzgazdálkodás, a ter­melői árrendszer, a bérezés és bérelszámolás, a számvitel és statisztika rendszerének egy­szerűsítése. A Minisztertanács utasítja az Országos Tervhivatalt és a Pénzügyminisztériumot, hogy az 1957. évi tervutasítást és költségvetési köriratot a jelen határozat irányelveinek meg­felelően dolgozzák ki. A Minisztertanács bizottságot hoz létre annak megvizsgálásá­ra, miként lehet a helyi taná­csoknál, a tanácsok végre­hajtó bizottságainál a kollek­tív vezetést erősíteni, s hatáskörüket növelni. A bi­zottságnak 1956. december 31- ig ki kell dolgoznia: milyen in­Az ezév elején Bécsben meg. kezdett magyar—osztrák va­gyonjogi és pénzügyi tárgyalá­sok folyó hó 28-án Budapesten folytatódtak. A magyar dele­gációt a jelenlegi ülésszakon Berlin (MTI). A bonni kor­mányon belül a gazdaságpoli­tika kérdéseiben kitört ellenté­teket eddig nem sikerült áthi­dalni. Befolyásos nyugatnémet lapok — köztük olyanok is, amelyek a Keresztény Demo­krata Unió egyes vezetőinek felfogását tükrözik, — egyre határozottabban Adenauer le­mondását követelik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung „kívánatosnak” tart­ja új kormány megalakítását. Ciprus szigetén tovább foly­tatódnak a zavargások. Hétfő­re virradó épszaka a Páfosz kö­zelében lévő Tinossza falu mel­lett ciprusiak tüzeltek egy an­gol katonai járőrgépkocsira. A ciprusi hatóságok fokoz­ták a biztonsági intézkedése­ket. A csapatokat riadóké­szültségbe helyezték. A Daily Mail című konzer­vatív angol lap hétfői számá­ban a ciprusi kérdéssel foglal­kozik. A többi között sürgeti Angliát, hogy folytassa a tár­gyalásokat a ciprusi helyzetről, ugyanakkor azonban „ne hagy­jon semmi kétséget afelől, hogy tézkedések eldöntése tartozik a tanácsok végrehajtó bizottságai és milyen kérdések eldöntése a tanácsok kizárólagos hatáskö rébe. E munka során felül kell vizsgálni a tanácsi szervek mű­ködésére vonatkozó határozato­kat és a gyakorlati tapasztala­tok felhasználásával javaslatot kell tenni az egyes hatáskörök pontos meghatározására. A Minisztertanács utasítja a gazdasági minisztereket, hogy vizsgálják felül a vállalati igaz­gatók jogkörére vonatkozó uta­sításokat abból a szempontból, hogyan lehetne a vállalati igaz­gatók hatáskörét tovább bő­víteni. A Minisztertanács felkéri a dolgozók társadalmi szerve­zeteit, hogy közreműködésükkel és javas­lataikkal támogassák az egy­szerűsítési munkát, mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit aktív részvételre a munkákban. Az egyszerűsítési javaslato­kat, tervezeteket a dolgozók körében vitára kell bocsátani. Lehetőséget kell adni arra, hogy a vitában államigazgatá­si és vállalati szervezési kér­déseket jól ismerő elméleti és gyakorlati szakemberek is részt vegyenek. A vitában elhangzott javaslatokat a ter­vezetek végleges szövegének kidolgozásánál messzemenően figyelembe kell venni. A fej­lettebb gazdálkodási rendszer megvalósítására, valamint kü­lönféle egyszerűsítési megol­dások bevezetésére a miniszte­rek néhány vállalatuknál foly­tassanak kísérleteket. Haszno­sítani kell az egyszerűsítési és szervezési munkával kapcsola­tos külföldi tapasztalatokat is. Vir. Szita János, a pénzügymi­niszter első helyettese, az osz­trák delegációt dr. Ernst Lem- berger rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter ve­zeti; A Frankfurter Rundschau azt írja, hogy „Nyugat-Németor- szág kül- és belpolitikáját meg kell szabadítani az adenaueri tehertől”. A szociáldemo­krata párthoz közelálló Tele­graf című nyugatberlini lap hangoztatja: „Az utóbbi hetek válságainak csak egy módon lehet végetvetni: olyan új kor­mány alakításával, amely a nép széles rétegeinek bizal­mára támaszkodva, új politikai irányzatot kezdeményezne”. továbbra is meg akarja tartani a szigetet”. A lap a továbbiakban azt hangoztatja, hogy a kormány­nak nem Makariosszal kell foly tatnia a tárgyalásokat, mert sze rinte Makariosz visszaengedése a szigetre a terrorizmus ösztön­zését jelentené és a vereség el. ismerése volna’’. A lap azt követeli, hogy az angolok a görög és török kor­mánynál tárgyaljanak ég e tár­gyalásokon „új elképzelésekkel vegyenek részt, mint amilyen például a ciprusiak közös állam polgársága, esetleg a hármas kormányzás”. Folytatódnak a magyar—osztrák vagyonjogi és pénzügyi tárgyalások Több nyugatnémet lap Adenauer lemondását követeli Újabb zavargások Ciprus szigetén A dán követ bemutatkozó látogatása a Minisztertanács elnökénél A Minisztertanács határozata az alacsonykeresetű dolgozók bérének rendezéséről és a munkaidő csökkentéséről Birger Dons Möller, a Dán Királyság magyarországi rend­kívüli követe és meghatalma­zott minisztere május 28-án be­mutatkozó látogatást tett He­gedűs András elvtársnál a Mi­nisztertanács elnökénél. Ollenhauer beszéde Schőningen (MTI). Erich Ol­lenhauer, a Német Szociálde­mokrata Párt elnöke vasárnap Schöningben beszédet mondott a párt Braunschweig-körzeti kongresszusán. Ollenhauer beszédében a szövetségi köztársaság „tevé­keny újraegyesítési politikáját” jelölte meg a „legsürgősebb és legelső feladatnak.“ „Mi, szociáldemokraták — mondotta — a nyugattal egyet­értésben és a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások útján kívánjuk megoldani a német újraegyesítést. Más út nincs. A szövetségi köztársaságnak a nyugattal szemben fennálló kö­telezettségei nem mentesítenek bennünket az alól, hogy mi ma­gunk is gondolkozzunk róla, hogyan lehet megvalósítani Németország egyesítését.“ „Nekünk magunknak kell mindent elkövetni, hogy újból tárgyalások induljanak meg Németország egyesítése ügyé­ben... követelnünk kell a szö­vetségi kormánytól, hogy saját javaslataival álljon elő az ér­dekelt hatalmaknál.“ A szociáldemokrata pártel­nök a továbbiakban elutasítot­ta az együttműködés gondola­tát Németország Szocialista Egységpártjával, illetve a Né­met Kommunista Párttal. A kongresszus résztvevői több határozatot hoztak. Az egyik határozatban szembeszáll nak a hadkötelezettségi tör­vénnyel. Újabb rádióaktiv eső Japánban A Minisztertanács határoza­tot hozott egyes alacsony kere­setű dolgozók bérének rende­zéséről. A béremelés éves költ­ségkihatása 170 millió forint. A határozat értelmében 1956. június 1-i hatállyal fel kell emelni az ipariépítőipari-, közlekedési-, kereskedelmi­begyűjtési- és szolgáltató vál­lalatoknál, valamint az állam- igazgatásban, a minisztériu­mokban. a tanácsoknál, a kü­lönböző oktatási, egészségügyi és népművelési intézmények­ben foglalkoztatott olyan ala­csony keresetű időbérrendszer­ben (órabéres, havibéres) dol­gozók bérét, akiknek a besoro­lás szerint alapbére a havi 650 forintot nem éri el. Az alap­bér megállapításánál az egy hónap alatt a rendes havi munkaidő teljesítése esetén a járó alapbért, a MÁV és a Posta területén a munkakör és a rang szerinti bér együttes összegét kell figyelembe venni. Személyi pótlékban részesülő dolgozóknál a bérkiegészítés­nél az alapbér és a személyi pótlék együttes összegét kell alapul venni. A határozat értelmében azoknak a dolgozóknak a bé­rét, akik nem teljes munka­időt dolgoznak, csak a tényle­gesen ledolgozott munkaide­jükkel arányosan lehet ki­egészíteni. A béremelés vég­rehajtása érdekében a hatá­rozat hatálya alá tartozó terü­leteken minden 650 forintnál alacsonyabb munkaköri bér­tétel felső határát 650 forintra kell felemelni. A bérrendezés végrehajtásá­hoz a szükséges végrehajtási utasításokat az illetékes mi­nisztériumok adják ki. A MÁV és a posta, valamint a kiskereskedelem, nagykeres­kedelem és a közétkeztetés te­rületén — tekintettel e terüle­tek sajátosságaira — az ille­tékes minisztériumok fentiek­től eltérően is szabályozhatják az alacsbny keresetű dolgozók bérrendezését. A határozat hatálya nem ter­jed ki a mezőgazdaságban fog­lalkoztatottakra, az átképző- sökre, az ipari tanulókra, a házfelügyelőkre és az építő­ipar egyes területein dolgozók­ra, továbbá a darabbér rend­szerben és a prémiumos idő­bér rendszerben (órabéres, ha­vibéres) foglalkoztatott dol­gozókra. A munkaidőcsökkentésre vo­natkozó minisztertanácsi ha­tározat szerint a csök­kentés mértékét, valamint azokat a munkaköröket, ame­lyekben a munkaidőcsökken­tést be lehet vezetni, a minisz­ter a szakszervezettel egyetér­tésben határozza meg. Ennek j megfelelően 1956. június hó 1-tő) a Vegyipari és Energia­ügyi, valamint a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium területén az alumíniumkohászatban a nitro- és nitrobenzol származé­kok gyártásában, az ólomfes­ték-, a penicillin- és a szuper- foszfát-gyártásban, továbbá az Élelmiszeripari Minisztérium területén a nikotingyártásban folyamatosan heti 42 vagy 40, illetve 36 órás munkaidőt kell bevezetni. A Minisztertanács határozata külön felhívja a miniszterek figyelmét arra, hogy a munkaidőcsökkentést lehetőleg olyan ütemzésben hajtsák végre, hogy a rövi- debb munkaidő következtében szükséges új munkaerő már a bevezetéskor biztosítva legyen és a rövidebb munkaidő miatti bércsökkenés ne következzél^ be. A Minisztertanács határozata hangsúlyozza, hogy az illetékes minisztereknek gondoskodniok kell a termelés folyamatossá­gának biztosításáról. Többek között feladatuk, hogy a mint­egy 3000 legegészségtelenebb munkakörben foglalkoztatott dolgozót érintő intézkedés kap­csán 600 új munkaerő kikép­zéséről és munkába állításáról gondoskodjanak, ami termé­szetszerűleg a rövidebb mun­kaidőnek csak fokozatos beve­zetését teszi lehetővé. Dulles az amerikai külpolitika „felülvizsgálásáról46 Az AP hírügynökség beszá­mol arról, hogy Tokiótól 160 kilométerrel északra fekvő Ucunomija- egyetem tu­dósai rádióaktív esőt észleltek vasárnap. A magasfokú, 2428 Geiger-egységű rádióaktivitást az amerikai hidrogénfegyver­kísérlettel magyarázzák. Washington (MTI). Dulles amerikai külügyminiszter tele­víziós interjú keretében nyilat­kozott a külpolitikáról. A többi között kijelentette, szívesen venné „az amerikai külpolitika gondos felülvizsgálását a kü­szöbönálló választási kampány alkalmából.” A külügyminiszter a továb­biakban azt mondotta, hogy „egészséges dolog négyéven­ként áttanulmányozni a külpo­litikái’’, s hozzáfűzte, reméli, hogy ennek megvitatása „ma­gas eszmei színvonalon törté­nik és valóban konstruktív lesz.” Szamos Rudolfs Amerikából jöttem... Kalandos történet (23. folytatás.) — Policáj? — Ezt a kérdést nyomban megértettük. Isten neki, így kívánja a rend, hát találkozunk vele. Csakhogy itt vagyunk. A telefonbeszélgetés után a főnök hellyel kínált és alig ültünk tíz percig, ame­rikai típusú jeep-kocsi fékezett az állomás előtti úton. — Két civilruhás úr jött a főnök iro­dájába. Rövid köszönés és az urak udvariasan maguk előtt engedtek; Negyedóra múlva kisebb vi­déki városkába ért az autó. Út­közben, szó, mi nem sok, any- nyit nem kérdeztek. Megáll­tunk egy emeletes sárgafalu, rácsos ablakú élűiét előtt. A Gabi rámnézett, én meg ő rá. Világos eset, ez az elegáns „hotel” itt is a mi számunkra épült. Azzai vigasztaltam, hát­ha nagy a lakásínség a város­kában és az átutazó idegenek, akiknek nem jut hely a jobb szállodákban, itt találnak éj­szakai szállásra és teljes ellá­tásra. Egyébként az ilyen típu­sú szállodákat már ismertem... — Nem olyan rég voltam ven­dégük — csak azok más címkét ragasztottak útibőröndjére — „Hotel Zombor”, „Grand Hotel Kovacsica”, „túristaszálló Ja- szenyica” .;. Mi történhet, leg­feljebb újabb címke kerül úti­táskánkra — - „Grand Hotel Ausztria”. Az előzékeny úriemberek le­segítettek az autóról, kinyitot­ták előttünk az ajtót és egy rendőrruhás hoteliének adtak át, azzal a szigorú utasítással, hogy vigyázzon ránk és viselje gondunk. — Köszönjük szépen uraim... — A rend az úgy látszik, min­denütt rend. öt napig ültünk magánzár­kában, öt napig még a nevün­ket sem kérdezte senki. Sze­rencsére némi ennivalót utal­tak az államkasszából. Elvégre élni kell.;. Az a folyamat, amely égés: gondolkozásmódomat átalakí. tóttá, itt fejeződött be, a kelle­mesen eltöltött öt nap alatt — ebben a „kulturált’’ osztrák börtönben. Olvastam én valahol egy ho: zám hasonló figuráról akinek mindennapi életét aj változtatta meg, hogy Ferenc Jóska képét bepiszkították i legyek... Az én sorsomat az­óta dobálja a hajó, amióta Bez. dánnál a vízbe csúszdám. Ilyen az élet. Nem győztem Gábort vigasz­talni. A szerencsétlen azt hitte hogy Auszrtriában fehérruháí

Next

/
Oldalképek
Tartalom