Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-24 / 97. szám
1956 ÁPRILIS 24. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPiTÉS « Á PAKSI SIKER TITKA Pakson sohasem volt még olyan eredményes a begyűjtés, mint az idén. A község globálisan 200 százalékra teljesítette I. negyedévi tervét. Tudva, hogy a tavalyi esztendő hasonló időszakában a tervteljesítés csupán 40 százalékos volt, felmerült az a kérdés, mi az idei szép eredmény titka. Minek tulajdonítható az állampol gári fegyelem ilyen nagyfokú megszilárdulása? Bizonyos, hogy ez a változás nem hirtelen, EGYIK NAPRÓL A MÁSIKRA született, hanem a szívós, kitartó munka eredményeképpen. A sikernek sok tényezője van. Elsődleges — hiszen ebből következik a többi is — a községi pártbizottság szervező munkája. Sok gondot, fejtörést okoztak a községi pártbizottság nak tavaly a gyenge eredmények. Pártbizottsági üléseken, pártvezetőségi üléseken és taggyűléseken sok szó esett erről. Keresték, kutatták azt a megoldást, amely a jó eredmények Május 1-án nyílik meg a szekszárdi Sörkert \ A Vendéglátóipari Vállalat ■^gyik legszebb egysége a Szekszárdi Sörkert már majdnem teljesen felkészülten várja a dolgozókat a május 1-i megnyitóra. Szorgos kezek az utolsó simításokat végzik a szép nyári szórakozóhelyen, ahol rövidesen kellemes szórakozást talál majd napi munkája után minden dolgozó. A vállalat vezetősége arra törekszik, hogy a Sörkertet minél alkalmasabbá tegye a szórakozásra. Ennek érdekében szerződtette Tamás László megyeszerte híres tánc- zenekarát. Mindent elkövetnek hogy a szórakoznivágyó közönség hangulatos, kellemes szó- * rakozást találjon a Sörkertben. AZ ÉV ELEJÉN jelentős -változás történt Tolnán. Az ■egyes típusú termelőszövetkezeti csoport termelőszövetkezetté alakult át. 1951-ben alakult meg a termelőcsoport, hogy „érvényrejuttassák a fokozatosság elvét’’. Végül az lett belőle, hogy csak név- leg volt meg a termelőcsoport, az alapszabályt addig tartották be, amíg a gépállomással elvégeztették a szántásokat, utána mindenki ment a maga feje után. Voltak azonban néhányan, akik tovább akartak jutni, látva azt, hogy a termelőcsoportban való gazdálkodásnál többet jelent a termelőszövetkezet. Jasinszki Viktor, No- vák András, Majsai István egyre többször hangoztatta: —• Alakítsuk át a csoportot termelőszövetkezetté. Sokkal eredményesebben tudunk gazdálkodni úgy, közös erővel, mert itt viszont mindenki csak magára gondol. — Jól van így, ahogyan most van — ágáltak néhá- nyen, — nem kell elsietni a dolgot, maradjunk csak meg a csoport mellett. A TANÁCS természetesen azt az elgondolást támogatta, eléréséhez vezet. Mint most a 200 százalék bizonyítja, a párt- bizottság jól szervezte meg a felvilágosító munkát. Konkrét feladatokkal bízták meg a párt tagokat, utca, házszám szerint megjelölték számukra, kikkel foglalkozzanak. A PÁRTBIZOTTSÁG FELADATOT ADOTT a begyűjtési hivatal és a földművesszövetkezet dolgozóinak is. Természetes, hogy a szervezés magában még nem megoldás. Ha nem követi a feladatok teljesítése, s a munka állandó ellenőrzése, nem vezethet eredményre. A pártbizottság azonban nem állt meg a szervezésnél, hanem nap mint nap ellenőrizte a feladatok végrehajtását, s számonkérte az eredményeket. Bekő Imre elvtárs, a pártbizottság titkára szinte minden nap érdeklődött a begyűjtési hivatal és a földművesszövetkezet dolgozóitól az eredmények felől. Úgy is történt minden, ahogyan megbeszélték. Egyre szebb, csinosabb lesz megyénk valamennyi községe, amelyet nagyrészben maguk a község lakói társadalmi munkával segítenek elő, de sokat ad államunk is szorgalmas dolgozóinknak. Az elkészült községfejlesztési tervek hűen tükrözik vissza egy-egy község rövid időn belül megváltozó képét. HÖGYÉSZ Ebben az évben összesen 199 740 forintot fordítanak köz ségfejlesztésre, amiből társadalmi munka mintegy 120 000 forint lesz. Az idén fog valóra válni a hőgyésziek régi kérése; a 300 méter hosszú betonjárda. Mintegy 20 000 forint értékben hangoshíradót fognak vásárolni és felszerelni. Negyvenezer forintot fordítanak a határ dűlőútjainak megjavítására és ugyanekkora összeget terveznek az állami házak tatarozása ra is. Áz elmondottakon kíhogy alakítsák meg a termelőszövetkezetet. Ilyen előzmények után született meg Tolnán az Alkotmány Termelő- szövetkezet. Hárman-négyen olyanok is voltak, akik inkább megmaradtak egyéni gazdának azzal, hogy „nekünk ne parancsolgasson senki’’. Helyükre azonban jöttek újak. Az újdonsült termelő- szövetkezetbe belépett Török Imre, Súlya István, Vörös Lajos, Turbék Józsefné. Körülbelül egy hónap óta már munkaegységre dolgozik a tagság és el lehet mondani, hogy rendkívül nagy szorgalommal végzik munkájukat. Pedig komoly próbát kellett és kell kiállniok a közös gazdálkodásnak. Felszerelésük alig van, gazdasági épületeik sem voltak, komoly gondot jelentett, hol helyezik el jószágállományukat, terményei, két és egyebeket. Ez a gond lassan megszűnik most már. Hamarosan megfelelő épületbe költöznek, ahol istálló, raktárépület és iroda is lesz A KOMMUNISTÁK, a begyűjtési hivatal és a földművesszövetkezet dolgozói fáradhatatlanul tevékenykedtek. Felkeresték a dolgozó parasztokat, s az élenjárók példájával érvelve, meggyőzték őket arról, hogy beadási kötelezettségüket ők is idejében teljesítsék. Nem sajnálta a fáradságot sem Dórzi Pál elvtárs, a Cseresznyés pusztai pártszervezet titkára, egyénileg dolgozó paraszt, sem Kolonics La jós elvtárs, a begyűjtési hivatal kommunista dolgozója, a begyűjtés sikere érdekében. Ered ményes, meggyőző munkát vég zett körzetében a tanácstagok nagyrésze is, például Kródi Ádám, Bálint Györgyné. Sokat segített a községi MNDSZ elnöke, Farkas Gyuláné is. Az ő felvilágosító munkájának is szerepe van abban, hogy a köz ség tojásbegyűjtési tervét is teljesítette. AZ EREDMÉNYES MUNKÁHOZ természetesen az is szükséges volt, hogy a dolgozó paraszt tanácstagok maguk is élenjárvül 4000 forint értékben könyvekkel gyarapítják a népkönyvtárat. Az elmondottak valóraváltásához már hozzákezdtek Hőgyészen, és eddig mintegy 4000 forint értékű járdajavítást végeztek el . i SZAKÁLY A VB titkár elvtárs arról szá molt be, hogy a községfejlesztési terv keretén belül kerül megvalósításra a Széchenyi utcán mintegy 100 méter hosszúságban útjavítás, amelyet már meg is kezdtek. Ezenkívül tervbe vettek több utcán 9 közvilá- gítású villany felszerelését. A község sportolni vágyó fiataljai részére salak futópálya készítését tervezték, amelynek munkái befejezéshez közelednek. Ezenkívül mintegy 2000 forint értékű könyvet fognak vásárolni. összesen 101 400 forintot terveztek ebben az évben községfejlesztésre. — mert a működési engedely még a tanácsnál díszeleg. ENNÉL IS ' NAGYOBB megpróbáltatást jelentett a fiatal termelőszövetkezetnek az árvíz. Földjeik egy része, őszi vetéseikből is vagy 30 hold víz alá került. Alig kezdték meg a közös gazdálkodást, máris károsodás érte őket. Mégsem csüggedt a maroknyi tagság. — így, közös erővel könnyebben kiheverjük a kárt, mintha egyénileg gazdálkodnánk, — mondták többen. — Lássunk munkához úgy, hogy könnyebben ki tudjuk heverni a károkat, amelyeket az árvíz okozott. Segítsünk magunkon úgy, ahogyan tudunk. A párt és a kormány sem fog megfeledkezni rólunk. így láttak munkához, — amint a földekre rá lehetett menni. Elvégezték az őszi vetések ápolását, műtrágyázását, ahol nem öntötte el a víz. Befejezték a tavaszi árpa, a zab, a borsó vetését, az elmúlt napokban pedig már a kuko- rica vetését kezdték meg. — ügy határozott a tagság, hogy janak a beadásban. Ezt legtöbben meg is tették. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a dolgozó parasztok hallgatnak az okos szóra. Egyre többen teljesítették nem csak első negyedévi, hanem későbbi kötelezettségüket is. így így született meg április 4-re, felszabadulásunk ünnepére a 200 százalékos eredmény. Egyre növekszik azok száma, akik becsületesen leróják állam iránti tartozásukat, s elítélik a notórius hátralékosokat. A BEGYŰJTÉS SZORGALMAZÁSA most sem szünetel. A községi pártbizottság, a párttagok, a begyűjtési dolgozók és a tanács tagok nem hagyták abba a munkát. Nem kápráztatják el őket az eredmények, mert vannak még hátralékosok is a köz ségben. Most állandóan látogatják a hátralékosokat, s mindent megtesznek, hogy a község a továbbiakban is szép eredményeket érjen el. Levelezőnk írja: Szorgalmas munka folyik a Tolnai Sertéstenyésztő Vállalatnál Vállalatunk, a Tolnai Sertés- tenyésztő és Hizlaló Vállalat éves munkatervét megváltoztatta a közelmúltban lezajlott dunai áradás, mert az elöntött területeken még nem lehetett megkezdeni a munkát. Ezért a vállalat szakemberei átcsoportosítást hajtottak végre. A művelhető területeken árpa- és zabvetés van, a borsó már kikelt és befejezéshez közeledik az ősziek tavaszi ápolása is. Az elöntött területeken majd takarmányrépát és egyéb későn termő növényeket vetnek. Az ácsok, kőművesek és nádazók szorgoskodnak a tolnaszigeti és a Petőfi-telep megrongált épületeinek rendbehozásán, ugyan akkor vasárnaponként 20—25 főből álló brigád segít az árvíz károsultaknak. STIER ISTVÁN. most, az első évben maguk végzik a munkák túlnyomó részét, hogy minél kevesebb kiadásuk legyen, amíg nincs meg az állatállomány, mindenki dolgozhat a növénytermelésben. Ősszel majd aztán megkezdik a felvilágosító munkát a kívülállók között, hogy növelni tudják a területet és a taglétszámot, s hogy fejleszthessék gazdaságukat. SOKAN NEM ÉRTIK meg a kívülállók közül, hogy van az, hogy olyan bizakodóak a szövetkezet tagjai, pedig még jóformán azt sem tudják, milyen jövedelmük lesz, hogyan zárul majd az év. — A szövetkezeti tagok azonban jól tudják, miért nincs köztük olyan, akiben kétségek lennének. Meggyőződtek arról, hogy a közös gazdálkodás többet jelent az egyéninél, nagyobb jövedelmet. Tudják azt, hogy vannak nehézségek, akadályok az új úton, viszont rajtuk múlik, hogyan, vagy mi módon tudnak azokkal megbirkózni. Tudják azt is, hogy minden segítséget megad nekik az állam. Ezért dolgozik olyan szorgalommal, igyekezettel, minden nehézség ellenére a tolnai Alkotmány Termelőszövetkezet maroknyi tagsága. Ami ebben az évben megvalósításra kerül Eseménynaptár 1862 április 24-én született Beke Manó matematikus. Hosszú, munkás életében sokat tett a középiskolai matematikai oktatás színvonalának emeléséért. Az 1886— 1896 között az országgyűlés elé terjesztett tanügyi reformok csaknem mind tőle származtak. Felsőbb matematikai tankönyveit módszeresség’ és világos, könnyen érthető stílus jellemzi. „Differenciál- és integrál számítás1“ című nagy, két kötetes munkája, valamint „Determinánsok“ című könyve ma sem avult el. Számos tudományos értekezést írt. Mint egyetemi tanár, a középiskolai tanárok több nemzedékét nevelte. A Tanácsköztársaság idején korszerűsíteni igyekezett az egyetemi oktatást. Tevékenységéért a Tanácsköztársaság bukása után felelősségre vonták és nyugdíjazták. A Bolyai János Matematikai Társulat 1950-ben emlékdíjat alapított, amelyet „Beke Manóról, a kiváló tudósról és a magyar matematikai oktatás egyik mesteréről és úttörőjéről“ nevezett el. A díjat azóta a matematika oktatásban különösen kitűnt tanárok között osztják ki évenként. — Repülőmodellező kiállítás nyílt a dombóvári járási kultúrházban. Az április 15-től 30-ig megrendezett kiállításnak és az ott bemutatott modelleknek nagy sikerük van, főként az ifjúság körében. — Döbrököz az utolsó 10 napban megelőzte a párosversenyben vetélytársát, Nak községet. Eddig a versenyben mindig Nak vezetett. HÍREK — A múlt évi zárszámadást és az idei költségvetést tárgyalja meg Tolna megye Ta nácsa április 28-án délelőtt fél 10 órai kezdettel, a régi megyeháza nagytermében. — Elfogadták a dalmandiak versenykihívását a varsádi gép állomás dolgozói. Az éves versenyről szóló vállalásaikat a varsádiak már eljuttatták a dal mandi gépállomás dolgozóinak. — Szekszárd város második körzetében az elmúlt 10 nap alatt 6262 darab tojást gyűjtöttek be a begyűjtés dolgozói. — A Vándormadarak című vígjátékot ma este mutatja be az Állami Faluszínház a paksi járási kultúrházban. — Kitüntetett művészegyüttes vendégszerepei április 30-án este 8 órai kezdettel a dombóvári járási művelődési otthonban. A műsort a honvéd „Vörös Csillag Érdemrenddel“ kitüntetett művészegyüttes szolgáltatja. — Öt éves jubileumát ünnepelte április 22-én este a Bástya Klubhelyiségben a Szekszárdi Vöröskereszt szervezet. Az ünnepség keretében dr. Erdélyi János hegedűszólókat játszott, előadta Lully Gawott- ját. Lalló Andrente-jét, részletet a spanyol szimfóniából és Hubai Hullámzó Balatonját. Majd dr. Horváth Lajos Vörösmarty A vén cigány című versét szavalta. Ezután dr. Oszetzky Tiborné énekszólót adott elő. Felléptek még az est folyamán Fogarasi Imre gimnáziumi tanuló, a B. M. Fő osztály tánccsoportja. A műsor után tánc volt. A bevételt az árvízkárosultaknak ajánlották fel. — Tánciskola kezdődik április 27-én a bonyhádi kultúrház ban. Jelentkezni ugyanitt lehet. ÁPRILIS 24 Kedd György Néhány szót az anyák iránti figyelmességről... A napokban történt az SZTK szekszárdi rendelőintézetében ... Beteg csecsemőjével karján bejött egy vékonydongájú fiatalasszony fülészetre, látszott rajta, hogy elfáradt az úton. Minden ülőhely foglalt volt. Előreláthatólag körülbelül fél órát kellett még várnia. Két erős, egészséges, nyugodtan üldögélő fiatalembert felszólítottak az álldogálók, hogy valamelyikük adjon helyet a csecsemővel lévő anyának. Mindkettőjük ülve maradt, sőt, egyikük durván válaszolt: „Mi közük hozzá, nem kérdeztem magukat!!” Egy öreg, töpörödött, 70 éven felüli anyóka felállt és szíves szóval helyet adott az anyának. Később egy terhessége utolsó idejében lévő asszonyka hosszabb ácsorgóját is szó nélkül nézték a férfiak, nem adták át helyüket. Egyikük, ismerőse láttán, beszélgetni kívánván, hosz- szabb időre otthagyta ülőhelyét, megbízva szomszédját, hogy vigyázzon helyére. Később — mint aki jólvégezte dolgát — visszaült „fenntartott” helyére. Kedves bőrkabátos fiatalember! Engedje meg, hogy szóljak a lelkiismeretéhez, a magában, reméljük, még meglévő jóérzéshez. Biztosan nem tetszene, ha annakidején az ön édesanyjával, vagy nővérével szemben így viselkedett volna valaki, mint amilyen szégyenteljesen, durván viselkedett ön ott az SZTK-ban. Gondolkozzék viselkedésén... Lépjen be ön is azok táborába, akik a társadalmi együttélés szabályai szerint élnek, akik megbecsülik embertársaikat, de különösen az anyákat. — SIMÖ — A gerjeni és bölcskei kultúrcsoportok életéből Az árvíz elvonulása után az árvízjárta területeken nemcsak az építőmunka indult meg, hanem szinte ezzel párhuzamosan a községek kultúrmunkásai is hozzáláttak a félbenmaradt munkához. Gerjenben például a DISZ-szervezet fiataljai előadták Gárdonyi Géza „Bor” c. színművét. Az állami gazdaság '•zín játszói Kisfaludy: Csalódások című színművét mutatták be, melyet csereműsor keretében a dunaszentgyörgyi kultúrotthonban is előadtak. Az együttesnek terve még Gerjenben, Kanacson és Dunaköm- lődön megismételni az előadást. A bölcskei fiatalok pedig a közelmúltban Pakson szerepeltek a járási művelődési otthonban. Nagy sikerrel mutatták be Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című színművét. KÁNTORNÉ. A kezdet kezdetén
