Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-08 / 84. szám
1956 ÁPRILIS 8. TOLNAI NAPLÓ S PÁRT ÉS PÁRTfePÍTÉS *___ j Készül a XX. kongresszus anyagának tanulmányozására \ a leveli községi pártvezetőség Komoly erőpróba előtt állnak pártszervezeteink a most követ kező hetekben, amikor a Központi Vezetőség határozata alap ján valamennyi oktatási formában a XX. kongresszus anyagának megvitatására kerül a sor. Körültekintő szervező, meg győző, felvilágosító munkát igényel ez, hiszen a késői kitavaszodás elsősorban a mezőgazdaságban a termelés terén minden perc jó kihasználását követeli. Azonban a felvilágosító munka feladata éppen az; meggyőzni a hallgatókat, hogy a kongresszus anyagának alapos tanulmányozása és felhasználása mennyire segíti e gyakorlati munkát. A teveli községi pártvezetőség e feladat jelentőségéhez mérten igyekszik napjainkban dolgozni. Különös gondot fordítanak a termelőszövetkezetben folyó tanulmányozás jó megszervezésére, hogy sikerüljön lemorzsolódás nélkül végigvinni a kongresszusi szemináriumokat. Nem is alaptalan ez a különös fegyelem. Az elmúlt év őszén például jóformán csak papíron indult itt meg az oktatás, s csak az új pártvezetőség megválasztása óta van ezen a téren javulás. Ehhez hozzájárult az is, hogy néhány falura helyezett pártmunkással is erősödött a tsz pártszervezete. gazdasági vezetés komoly hibákat követett el, de az azóta újjáválasztott vezetőség is beleeshet hasonló hibákba, ha a tagság elsősorban a kommunisták, az ellenőrző bizottság tagjai elfelejtkeznek az alulról jövő ellenőrzésről, annak állandó szélesítéséről, a bírálat, az építő kritika fejlesztéséről. A kongresszus anyagának egyik legfon tosabb tanulsága, a tsz tagjainak további munkájukhoz ez, hiszen a becsületes, szorgalmas munka többségüknél szinte hagyományos. Nem kisebb feladatot ad az oktatás megszervezése a kongresszusi anyag szélesebb körű tanulmányozására a falusi alap szervezetnél sem. Márcsak azért sem, mert bár az oktatási évet itt jól beindították, de azóta majd felére csökkent a hallgatók létszáma. Még az olyan elvtársak is, mint Braun János, a községi tanács titkára, pártvezetőségi tag az utóbbi két hónapon egyszer- kétszer vett részt az oktatáson. Az olyanokra azonban, mint Kiss Bíró Márton elvtárs, aki azt is vállalta, hogy személyesen keresi fel a hallgatókat, s beszélget velük a tanulás fontosságáról, meghívja őket a szemináriumokra, biztosan számíthat a pártvezetőség. Számit is rájuk, hisz a leg- i szorgalmasabb hallgatókat, a i legjobb népnevelőket mozgósít-1 ja arra, hogy a többi párttago- f kát és a legjobb pártonkívülie- f két keressék fel, s beszélgesse-*, nek velük a kongresszusi anyag ( tanulmányozásának fontosságú- (i ról. Ezenkívül a pártvezetőség (I tagjai is személyesen keresik J fel a hallgatókat, majd szemé- i1 lyesen is igyekeznek segíteni I1 őket a kongresszusi anyag ta- 1, nulmányozásában, hogy az a (» sokoldalú segítség, amelyet már * eddig is a Szovjetunió tapasz- (i talatai adtak dolgozó népünk- l * nek, s benne a teveli dolgozók '[ nak is tovább szilárduljon, új És új gyümölcsöket hozzon. I1 Megjutalmazták a legjobb DISZ-ílatalokat Április 4-én este rendezte meg Szekszárdon a Városi DISZ-bizottság az ifjú élmunkások első bálját. A bált rövid ünnepség előzte meg. Az elnök ségben helyet foglalt Szendi Pál elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára is. A meghívott fiataloknak Tormássy János elvtárs, a Városi DISZ Eizottság titkára mondott ünBiztos út A DISZ-fiatalok sokszor bebizonyították már, hogy bizton lehet rájuk számítani mind a termelésben, mind más területen. Elégedetten nyilatkozik a borjádi Haladás Termelőszövetkezetben dolgozó fiatal lányok munkájáról a tsz elnöke is. Elmondja, hogy a lányokra mindig lehet számítani ,szívvel- lélekkel dolgoznak a növénytermelésben. Lelkes odaadásukat bizonyítja munkaegységeik száma és azok értéke is. Az idősebb tsz-tagok is elismeréssel beszélnek a fiatal lányok munkájáról, sajnos, a fiúk munkájáról már nem tudnak hasonlóképpen nyilatkoznij mert a tsz-ben csupán egy 15 éves fiú van_ aki régi tagnak számítható, és ő is csak 1955 nyarán lépett be a Haladásba, miután elvégezte a VIII. osztályt. Az év végéig 123 munkaegységet teljesített. A 123 munkaegységre Vcssánmpl jegysetek Az üzem nem felejt... Straubinger Jánosné 25 éven át dolgozott a Duna Cipőgyárban. Két éve annak, hogy 65 éves korában nyugdíjba vonult. Azóta Tolnán éldegél 15 éves férjével csendesen, ahogy azok az öregek szoktak, akik életük nagyobb részét becsű letesen végzett munkában töltötték el. Ezen a tavaszon Straubinger néniék alkonyati csendességű életét is megzavarta a rosszindulatú nagy folyam, a Duna. Komoly károkat okozott az öreg-pár kis gazdaságában is. Ha eszébe jutott régi munkahelye, Straubinger néni néha talán azt gondolta, hogy ott őt bizonyára már el is felejtették. Pedig hány, meg hány munkás évet töltött ott, Újpesten, a Táncsics utca 10 szám alatt. Elmondhatja, hogy ott őszült meg szorgalmas, becsületes munkában. Nem is sejtette, hogy ott még számontartják őt és most, hogy bajbajutott, segítenek rajta. Pedig úgy történt... Április 1-én, vasárnap délelőtt egy elegáns személykocsi állt meg a tolnai tanácsháza előtt. Két nő és egy férfi szállt ki belőle. A tanácselnököt keresték. Elmondták, hogy van nekik itt Tolnán egy ismerősük, egy nénike, aki hosszú éveken át velük dolgozott. Szeretnék felkeresni őt — mondták, s kérték, hogy valaki vezesse el őket. Straubinger néni a konyhábon ült, háttal az ajtónak, s éppen krumplit hámozott, amikor a váratlan látogatók benyitottak. Készítette áz ebédet. Nem hallotta, hogy nyílik az ajtó, csak akkor fordult hátra, amikor valakinek a kezét érezte a vállára nehezedni. És akkor nem tudott megszólalni a csodálkozástól: a Duna Cipőgyár igazgatója állt mögötte, feleségével és az üzem MNDSZ-elnökével. Straubinger néni sírt. Talán soha sem volt még ennyire meghatva. Csak sokára tudta rebegve megkérdezni: — Hát ti, hogy kerültetek ide, lelkem? Én azt hittem, hogy már el is felejtettetek. — A becsületes dolgozókról mi sohasem feledkezünk meg, Straubinger néni — mondta az igazgató. így történt. Meghallották a Duna Cipőgyárban, hogy márciusban, a pusztító árvíz idején súlyos károkat szenvedett az üzeiA egyik régi dolgozója. Külön az ő megsegítésére összegyűjtöttek az üzem dolgozói között 2000 forintot, s azt elhozták ide, Tolnára, Straubinger néninek és átadták azzal az üzenettel, hogy. az üzem nem felejt. Kajmádl képek Tervük az, hogy azokat a párttagokat és legkiválóbb pár- tonkívüli tsz tagokat is bevonják többségükben, akik eddig valamilyen okból nerp vettek részt a pártoktatásban. Nem kell messzire menni példákért, amelyekkel bizonyíthatják, milyen fontos a gyakorlati munka megjavítása érdekében a kongresszusi anyagok alapos tanulmányozása. Úgy mond, itt hever az a tsz portáján. Maguk is érezték, s még ma is érzik például annak káros hatását, hogy a bírálat és önbírálat fegy vérét, az alulról jövő ellenőrzés módszerét nem használták fel megfelelően a tsz további megerősítésére. kapott gabona hivatalos áron számítva és a készpénz együttesen 6275 forintot tesz ki. A lányok közül Régi Julianna 182 munkaegysége után 9282 forint értékben, Szabó Mária pedig 163 munkaegysége után 8313 forint értékben részesedett az év végén. Szabó Mária háztájiból még külön 500 forint jövedelemre tett szert. Pintér Julia és húga, valamint szüleik a termelőszövetkezetben szerzett jövedelemből házat építettek. Móniis Mária szülei szintén építettek egy szép családi házat. A Kölesd-hangosi fiatalokra is büszkék a tsz tagjai és megbecsülik őket jó munkájukért. A tsz DISZ-szervezetének titkára, Szabó Boldizsár elvtárs, aki tagja a DISZ Megyei" Bizottságának, az elmúlt évben 460 munkaegységet ért el. — Munkaegységei után szabadpiaci áron számítva 23.250 forint értékben részesedett, Szabó Vilmos pedig aki 450 munkaegységet teljesített, 22.550 forint értékben. népi beszédet. Utána pedig meg jutalmaztak 31 fiatalt. Pénz, vagy könyvjutalmat kaptak azok a DISZ fiatalok, akik az ifjúsági szervezetben odaadó, példás munkát végeztek, akik az árvízveszély idején kitartóan helytálltak a gátakon, a Petőfi iskolák legjobb hallgatói, a Gépjavító Vállalat, a Vas ipari Vállalat és az AKÖV legjobb ifjúmunkásai. A jutalmak kiosztása után Tormássy elvtárs átadta a Városi DISZ Bizottság vándorzászlóját a Terményforgalmi A kongresszus anyagának tanulása abból a helyi párt és gazdasági munka megjavítására levont következtetések erősíthetik tovább a tsz-t. A régi A felsorolt számok azt bizonyítják, hogy a fiatalok a termelőszövetkezetben megtalálják számításukat, sokkal inkább, mint az egyénileg gazdálkodó fiatalok. Vállalat DISZ szervezetének, mivel az elmúlt negyedév folyamán ez az alapszervezet véH. A. gezte a legjobb munkát. Hámori Ottó : ENDRI VIII. 1941. október 6.Jelőtti héten összegyűlt néhány fiatal — az ifjúsági mozgalom vezetői — Ságvárinál, az OIB egyetlen kis szobájában, Kulich Gyula letartóztatása után Ságvári lett a bizottság titkára, s olyan körültekintően, olyan sokoldalúan vezette a munkát, ahogy Ku- lichtól tanulta. Most is, a legapróbb részletekig mindent meg beszélt munkatársaival. — A budai hegyek térképe feküdt előtte az asztalon, arra volt rárajzolva, éppen a hármas- határhegyi csárda köré a — Batthyány-emlékmécses és környéke, az október 6-ra tervezett hazafias, függetlenségi, háborúellenes tüntetés színhelye. — Ságvári tett javaslatot a pártnak erre a tüntetésre, s őt bízták meg az előkészítéssel, szervezéssel. Aki nem tudta, miről van szó, most a térképet látva, azt hihette, hogy a vasárnapi túra tervét beszélik meg a fiatalok. Az ilyenfajta óvatosságra szükség volt mindenképpen — mert Ságvári szobája átjáróhelyiség a szociáldemokrata titkár, Büchler irodája felé. S Büchlernek nem igen tetszenék, ha megtudná, miről folyik itt a szó. Meg ig akadályozná bizonyára ezt a tüntetést. Hiszen azért is rendezte így a szobákat, hogy akármikor oda módja legyen be-benézni Ságvárihoz, magyarán: ellenőrizni, mit csinál az OIB. Most is, mikor Ságvári éppen magyarázta, hogyan kell a fiataloknak kettesével, hármasával az Alkotmány-utca, Hold- utca felől percnyi pontossággal a térre érkezniük, belépett Büchler. Ságvári, mintha észre sem venné, beszélt tovább. — Azért mondom, pontosan ott kell lenni mindenkinek, ezen a kiránduláson mert percre beosztottam mindent. — És hol ebédelünk? — kérdi valamelyik fiatal — a csárdánál? A többiek is azonnal felismerték a helyzetet. A délelőtti programról beszéltek, a sport- versenyekről, még vitatkoztak is azon, hogy milyen csapatok vehetnek részt a kézilabdatornán. Büchler megnyugodva ment tovább. Ságvári pedig még jó órányit beszélt halkan, mindenkinek külön-külön elma gyarázta szerepét, másodpercpontossággal beosztva azt az alig ötperces időt, amíg a tüntetésnek le kell peregnie. S három nap mulva valóban pontosan úgy történt minden, ahogy abban a kis szobában, szinte a szociáldemokrata vezetők szemeláttára eltervezték. Délután háromnegyed hatkor az Alkotmány-utca sarkán egy kifutó megállt szerelni a kerékpárját. Háromnegyed hat után öt perccel nagyobb diákcsoport gyűlt a Parlament előtti Rá- kóczi-szoborhoz, fiatal tanárember beszélt nekik valamit a szoborra mutogatva. A Duna- parton az egyik villanyóra alatt fiatalemberek vitáztak hevesen, nem tudni miről. Néhány ráérő ember a Tőzsdepalota Nádor utcai kapujára kifüggesztett hirdetményt böngészte. A Kúria mögötti kis közben fiatal párok andalogtak, s a Vilmos császár-úton fiatalok haladtak a templom felé. t Hat óra előtt két perccel kéktaxi fordult be az Alkotmányutcába, s fékezett a kerékpárját szerelő kifutó mellett. El- lenzőssapkás fiatalember dugta ki fejét a taxi ablakán. A kifutó bólintott: — Rendben. Az ellenzőssapkás erre kiugrott a kocsiból, gyorsan fizetett, kiemelt a hátsó ülésből egy nagy vörösvirág koszorút és futva elindult a Batthyány- emlékmécg felé. Szinte ugyanabban a pillanatban a szobrot nézegető diákok, a dunaparti vitatkozók, a litániára menők, az andolgó párok, a hirdetést ráérő olvasói, sietve a térre indultak. Az egész olyan villámgyorsan és hangtalanul történt, hogy a szomszédos házak lakói, ki-kinézve az ablakon, káprázó szemmel, hökkenten és értetlenül bámulták az előbb még kihalt, s most emberektől feke- téllő teret. A Bazilika nagyharangja hatot ütött éppen, amikor a vörösvirág koszorút elhelyezték az első magyar köztársaság első miniszterelnökének emlékét őrző mécs alatt. Percekig némán álltak így szólt az utasítás, nehogy a rendőrség idő előtt felfigyeljen, s megakadályozza a tüntetést. (Folytatjuk.) A Kajmádi Állami Gazdaság már harmadszor nyerte el az Elüzem címet. Ez egyaránt mu tatja a gazdaság dolgozóinak és vezetőinek jó munkáját. Ez alkalomból több dolgozót kitün tettek „Kiváló dolgozó" címmei és pénzjutalommal. Felső képűn kön Osztermayer elvtárst a gaz daság igazgatója a kitüntetett dolgozók egy csoportjával, — Nagy István, Bárdos János, De esi Lajos, Simon János tehenészekkel és Nagy Ignácz állattenyésztési brigádvezetővel beszél get. Nemrégen került a gazda Ságba, mint függetlenített párt titkár. Lengyel Józsefné elvtárs nő. Lelkes tevékenysége folytán sokat javult a pártszervezet mnn kája és így a kommunisták még eredményesebben dolgoznak a gazdaság eredményeinek növelésén. Rövidesen megjelenik a Párttörténeti Közlemények első száma A Párttörténeti Intézet új ’ folyóiratának, a Párttörténeti Közleményeknek az első száma közli Kató Istvánnak az 1918. évi magyar demokratikus forradalom előzményeinek és győzelmének néhány kérdése c. tanulmányát, amelyben a szerző több dokumentum felhasználásával mutatja be 1918 őszének forradalmi napjait és a tömegek harcának fő jellemvonásait. Friss Istvánná cikke a magyar munkásosztály 1933—35- ben vívott harcával foglalkozik, Kiss György, a Magyar Kommunista Párt felszabadulás utáni ifjúság politikájáról ír, Lackó Miklós pedig a magyar párttörténet oktatásának néhány tapasztalatáról szá mól be. Foglalkozik a folyóirat Marx és Engels műveinek magyarországi kiadásaival és több dokumentumot közöl a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásá-/ nak évfordulója alkalmából. Az eddigieket a munkásmozgalom-történeti kutatás helyzetét ismertető hírrovat, valamint könyv és folyóiratszemle egészíti ki: itt többi között megjelent Kelen Jolánnak a „Hazádnak rendületlenül“ című történelmi albumról. Szűcs Andornak Major Ottó: Idők rostáján című regényéről írt bírálat.
