Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-20 / 94. szám
195« ÁPRILIS 20. TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PARTÉPÍTÉS « Á bétái pártbizottság fokozza tovább a felvilágosító, nevelő munkát B Közalkalmazottak Szakszervezetinek Küldöttközgyűlése elé Nem először veszélyeztette Báta községet a dunai árvíz. De olyan súlyos helyzetben még sohasem voltak, mint ebben az esztendőben. Államunk segítségére s az egész község dolgozóinak komoly erőfeszítésére volt szükség, hogy a károkat némileg enyhítsék. A bátai dolgozók helyt is álltak, közöttük is elsősorban a kommunisták, akiknek vezetésével példája nyomán erejükhöz mérten kivették részüket a mentési munkálatokból. A KÖZVETLEN VESZÉLY ELMÚLTÁVAL 'is a kommunisták vezetésével indult meg a helyreállítási munka. Nem könnyű feladni volt ez, hiszen egybeesett a tavaszi munkákkal. A községi pártbizottság éppen ezért a közvetlen veszély elmúltával összehívta a kommunistákat, a tömegszervezetetek vezetőit, s megbeszélték a tennivalókat. Elsősorban a romok eltakarítását kellett megszervezni úgy, hogy minél több használható épületanyag maradjon meg. Az értekezlet után egymásután szerveződtek a segély csapatok a károsultak megsegítésére. A Rákóczi Termelőszövei kezet tagjai Szűcs Györgynek, ,a Vörös Zászló Tsz,'Patonai Jánosnak, a földművesszövetkezet dolgozói, Dér Istvánnak a tanács dolgozói, Bajnok Jánosnak segítettek. Hasonlóképpen a többi károsultaknál is önkéntes brigádok, dolgoztak, együtt a vidékről érkező segélycsapatokkal. Az értekezlet második pontjaként A TAVASZI MUNKÁK meggyorsításának feladatai l beszélték meg. Arra mozgósította a pártbizottság elsősorban a kommunistákat és rajtuk keresztül a község dolgozó parasztjait, hogy a tavaszi munkák elvégzésében is hasonló jó munkát végezzenek, mint az árvíz idején, vagy az újjáépítés megkezdésében végeztek. Nap mint nap kint lehet látni a földeken a népfrontbizottság elnökét, Szűcs Istvánt, a termelési bizottság elnökét, Vörös Mihályt, a tanács elnökét, a két termelőszövetkezet elnökeit, amint segítik a belvizek leeresztési munkálatait. Ennek eredménye, hogy a le geltetési bizottság például már kukoricát, 1.42 kg burgonyát, 90 deka árpát, 1.5 kg kukoricát 1.42 kiló burgonyát, 0,30 deka cukrot, 1 kg takarmányrépát stb. — pénzből pedig keveset, 9 forint 48 fillért terveztünk be ... Szeretnénk azonban túlteljesíteni. Nagy vonalakban ezt mondják el a vezetők a szövetkezet tervéről. S felmerül a kérdés: vajon ezt a tervet kik fogják megvalósítani? Biztos, hogy nem az a néhány vezetőember, aki elkészítette, hanem a tsz- nek az a 112 tagja, aki a földbe teszi a magot, tejet fej és sertéseket hizlal, téglát téglára rak, hogy növekedjék a közös vagyon, s ebből jusson személy szerint neki és családjának is. Csak hát az a bökkenő, hogy ezek az emberek, a Boldog Szabadság egyszerű tagjai szövetkezetük tervét nem ismerik. olyan helyen is befejezte a zab vetését, ahol nemrégiben még nagymennyiségű víz volt. A Rákóczi Tsz is befejezte a zab és répamag vetését, pedig e területek egy részén is nagy víz volt nemrégiben. Elsősorban azonban magasabb fekvésű helyeken, már teljes erővel megindult a munka, hiszen most át kell csoportosítani, kü Ionosén azoknak vetési tervet, akiknek földjét még víz borítja. Ide, a magasabb helyekre kell vetni a burgonyát, a répát, amelyet ezelőtt a laposabb helyekre vetettek. KELL A JÓ SZÓ, A BÁTORÍTÁS, hogy a munka még nagyobb lendülettel menjen. Ehhez a bátai pártbizottság az első lépéseket megtette. A vezetők, a tömegszervezetek vezetői fárad hatatlanul dolgoznak, példájuk kai, felvilágosító szavukkal. Elsősorban azonban a felvilágosító munkát, a bátorító, lelke sítő szót kell szélesebb körben Alig maradnak el Zomba község utolsó házai, már látni is a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet épületeit, s ha még tovább megyünk, az út egy hirtelen kanyarulatánál az ember szinte beleütközik a vetélytársba, a Béke Tsz-be. Rendszerint egyszerre fejeznek be minden munkát, csak egy vagy két nap előnye van valamelyiknek, de ez is elég ahhoz hogy felpaprikázzák a másikat. Az egymás mellett elterülő földeken állandó a vetélkedés. A tavaszi munkákban már mindkét tér emelőszövetkezet előre jár, de itt is nehéz a döntés. A Vörös Csillag elvetette a borsót, zabot, napraforgót, cukor- és takarmány- répát, 43 hold tavalyi telepítésű legelőt megtisztítottak, fogasoltak, de nincs még a földben sem a burgonya, sem a kukorica. A Béke is elvetette ugyanezeket, de itt már 8 hold krumpli is van a földben. Ezek szerint a Béke Tsz lenne előnyben, csak az a hiba. hogy a vetélytárs 13 holddal nagyobb területen vetett. Az elsőbbség elbírálásához még valamit kell tudni. A Vörös Csillag nagyobb, jobban felFelelősek ezért egyrészt a tsz vezetői, másrészt maga a tsz tagsága. Igaz, hogy a terv elkészülte után a vezetőség közgyűlésen ismertette az 1956-os termelési tervet, de a tagok kö zül senki sem szólt hozzá, senki nem javasolt semmit, csak rábólintottak, hogy „elfogadjuk .. MI LETT AZ EREDMÉNYE A FEJBÓLINTÁSNAK? S ez a fejbólintás azt eredmé nyezte, hogy a Boldog Szabadság Termelőszövetkezetben a tagok nem tudják: mit tartalmaz szövetkezetük terve, miért dolgoznak egész esztendőn át. Kakas Sándor kocsis, aki éppen trágyát hord ezekben á na pókban, kijelenti: „Tudom, hogy van tervünk, de hogy mi van benne, arra már nem emlékszem.“ Varga Ferenc, a növénytermesztés dolgozója a cumegszerveznie a pártbizottságnak. Ne csak a vezetőség, hanem minden kommunista kapcsolódjon ebbe bele, hogy az egyeseknél még tapasztalható tanácstalanság eloszoljon s valóban olyan harc induljon meg most a tavaszi munkák sikeres elvégzéséért, mint amilyen erőfeszítések a gátakon voltak tapasztalhatók. Széles körben ismertetni kell hogy az elvonuló víz után vetve is lehet kukoricából jó termést elérni, ha idejében, jói megmunkált földbe kerül a mag. Van a bátaiaknak tapasztalata még 1937-ből, amikor szintén nagy területen víz volt még áprilisban, s az akkor vetett kukorica is jó termést adott. Sőt olyan példák is vannak, hogy az árpatarlóba vetett kukorica is beérett. EZEKET A PÉLDÁKAT EL KELL MONDANI. De nem csak egy-két vezető mondja ezt, hanem a kommuszerelt, gépesített gazdaság, mint a Béke Tsz, de nem any- nyira egységes, összeforrott. A növénytermelésben fej, fej mellett halad a két gazdaság, de az állattenyésztéssel nem igen dicsekednek a Vörös Csillagbeliek. 6.2 liter a fejési átlag, mert kevés a takarmányuk' a Békében pedig most, ebben az elég nehéz idő szakban is 10.5 litert fejnek, mert a szénahiányt jó silóval pótolni tudják. Ez aztán megszerezte a Békének a vezetést, hiszen a Vörös Csillagban be is vallják, náluk nem törődnek úgy az állattenyésztéssel, ahogy kellene, holott ez ad legtöbb készpénzt a gazdaságnak. Vannak azonban olyan tényezők is, amelyek hátráltatják a két szomszédos termelő szövetkezet munkáját. Minden évben megtörténnek a már-már hagyományossá váló versenykihívások, de eddig még sem tavaly sem az idén nem értékelték, nem tájékoztatták a tagságot az eredményekről. Ugyanilyen káros volt az is, hogy egyik tsz sem tudta kellőképpen felhasználni munkaerejét. A Vörös Csillagban megismétlődő dokorrépa vetéssel van elfoglalva s a tsz tervéből mindössze any- nyit jegyzett meg, hogy „ha a 130 mázsás cukorrépa termés helyett 150 mázsát érnénk el, prémiumot kapnánk.“ De, hogy mennyit? Azt már nem ismeri. Ifjú Szomolai Ferenc a szívét kitenné az állatállományért, annyira szeret a jószággal foglalkozni, de hogy a tervben az állattenyésztőkre milyen feladat vár — a szaporulat, a fejési átlag stb. növelése terén — ezt senki sem közölte vele. Az új belépő Szentes Albert — aki 9 holdas gazda volt —, csak annyit lát megvalósulni a tsz idei tervéből, hogy „istálló épül és az a tervben is szerepel.“ Nem véletlen tehát, hogy Borza Péter sertéstenyésztő így összegezi a termelési tervből alkotott véleményüket: nisták, a népnevelő gárda minden tagja, hiszen ők is ott éltek a faluban, ők is tapasztalták ezt. Nyilvánvaló, hogy az ennek segítségével meginduló jobb munka komolyan csökkentheti az árvízokozta károkat, segíthet e sebek begyógyí- tásában. Ebből a még kételkedők megérthetik, s meg is értik, hogy erőfeszítéseik meghozzák a várt eredményt. Számíthat ebben a munkában a pártbizottság a dolgozó parasztok leg jobbjaira, akiknek az a véleményük, hogy most duplán trágyáznak, mert a földnek is duplán kell hoznia. Tehát vannak célratörő, az eddigieknél még jobb eredményt elérni akaró erők Báta községben. Most az a feladat, hogy a párt- bizottság még nagyobb lendületet adjon a károk helyreállításáért, az árvízokozta sebek begyógyításáért vívott küzdelemnek. log volt, hogy a tagság közül páran, nemcsak a közösben, hanem bérelt földön is gazdálkodtak, a Béke Tsz-ben pedig több volt eddig a háztáji terület a megengedettnél. Mindkét esetben ez munkaerőveszteséget jelentett, elvonta a tagokat a közös gazdálkodástól. A Béke Termelőszövetkezetben újra osztották a háztáji területeket, aminek meg is lesz az eredménye, a Vörös Csillag Tsz-ben pedig többet kell törődni az emberekkel s ez is megvalósul, ha állandó mezőgazdászuk lesz. A versenynek azonban még most sincs gazdája, csupán az emberek ötletszerű vetélkedése ez, a háttérben egy felhasználatlan — éveleji keltezéssel és versenykihívás felirattal ellátott — papírlappal. Addig, amíg a versenyt magára hagyják, csak a kihívást írják alá, de az értékelésekről nem gondoskodnak, az eredményekről csak pár ember tud, a verseny nem lesz a termelőmunka igazi motorja, amely összefogja és jobb eredmények elérésére ösztönzi a két termelőszövetkezet tagjait. „Annyit tudunk, hogy többet termeljünk és akkor jobban élünk...“ Ez a helyzet jelenleg a kis- vejkei Boldog Szabadság Termelőszövetkezetben. Munkába álltak, dolgoznak a tagok, hiszen sürgeti őket az idő. De a jó munka legfőbb irányítója: a termelési terv nem forog kellőképpen közkézen, nem tölti be igazi feladatát. Okuljanak a „tavalyi történetből“ és szövetkezetük éves termelési tervét ne rejtsék véka alá, hanem tegyék ismertté a tagság előtt, hogy mindenkit lelkesítsen, buzdítson a jómódú gazdaság megteremtésére, hiszen ennek megvalósítása valameny nyiük közös érdeke! , (A Szabad Föld április 22-i számából.) M. L. Közalkalmazottak Területi Kül döttközgyűlése, ahol újjáválasztják a Közalkalmazottak Szakszervezete Tolna megyei Területi Bizottságát és Szám- vizsgáló Bizottságát. A küldöttközgyűlésen — amely komoly esemény a szak- szervezeti mozgalom életében — mintegy 2400 közalkalmazotti dolgozó képviselteti magát. Jelentőségét fokozza az a tény is, hogy az SZKP XX. kongresszusán, mind a beszámoló, mind az egyes felszólalások foglalkoztak a szakszervezetek feladataival, s külön az államigazgatási munka megjavításának kérdésével. A közgyűlés célja, hogy a III. Pártkongresszus, valamint szakszervezetünk Központi Vezetősége 1955. szeptemberi és 1956. március 2-i határozata alapján megszabja a Területi Bizottság további tevékenységét, mozgósítsa a szakszervezet egész tagságát az államapparátus demokratizmusának elmélyítésére az igazgatási munka gyorsabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá tételére. A közgyűlés meghallgatja a Területi Bizottság és a Szám- vizsgáló Bizottság 4 éves munkájáról szóló beszámolóját, megvitatja az elmúlt időszak eredményeit és hiányosságait. A beszámoló számot ad arról is, hogy a szakszervezet menynyiben tett eleget a dolgozók érdekvédelmének, élet- és munkakörülményei javításáénak, továbbá, hogy a közalkalmazotti dolgozók kulturális és sportigényeinek kielégítésében milyen feladatokat oldott meg. A Területi Bizottság a küldöttközgyűlés elé határozati javaslatot terjeszt, amely tartalmazza a szakszervezet feladatait hivatalaink és a tömegek közötti kapcsolat elmélyítésében. Meghatározza, hogy a hiAz árvízkárosultak beadási kedvezményéitől szóló minisztertanácsi határozat élelmében az őszi vetéseket — őszi búza, rozs, őszi árpa, továbbá évelő növényeket (lucerna, lóhere stb.) — valamint a rét-területeket ért árvízikárok százalékos arányának megfelelően^ csö(k- kenteni kell a kárt szenvedett területekre eső 1956-ban teljesítendő termény-, hús- és tejbeadási kötelezettséget. Az ősziekkel be nem vetett az árvíz által elöntött olyan területek után, amelyeken a víz későbbi lehúzódása, vagy a földek igen erős eliszaposodása, elmocsarasodása miatt fő növények nem termelhe- tők, a beadási kötelezettséget ez évben törölni kell. A szőlőkben okozott kár arányának megfelelően mérsékelni illetve törölni kell a borbeadás'i kötelezettséget. A határozat kimondja: ha a termelőnek a beadás körébe tartozó élő állata (sertés, — szarvasmarha, juh, baromfi pusztult el — az egyéb kedMajdnem egy esztendeje az orosz, az angol, a francia, a német, a spanyol, a lengyel, a cseh, a román és a svéd nyelvű kiadáson kívül magyarul is megjelenik az üj Idő, a világ leg elterjedtebb külpolitikai hetilapja. Ez alatt az idő alatt az Uj Idő a magyar olvasók közt igen nagy népszerűségre tett szert. A megnövekedett érdekvatali munka megjavítását az eddig sok hivatalvezető által lebecsült munkaértekezletek szór galmazásával és azok tartalmi színvonalának emelésével segítsék elő szakszervezeti szerveink, ahol a dolgozók a munkában mutatkozó problémákat, a munkát gátló körülményeket bátran feltárják, mégha azok a felsőbb szervek, vagy a vezetés hiányosságaiból adódnának is. A határozati javaslat ugyancsak a hivatali munka megjavításának eszközéül jelöli meg a dolgozók szakmai oktatását, mert csak a jól képzett, a törvényeket, jogszabályokat jól ismerő hivatali dolgozó képes megfelelően intézni a lakosság mindennapos problémáit, ellátni bürokráciamentesen feladatát. Tartalmazza továbbá a dolgozók érdekvédelme, a Munkatörvénykönyvének, a dolgozók jogainak érvényesítése, kulturális és sportigényei kielégítése terén a szakszervezet előtt álló feladatokat. A kultúr- és sportmunka feladatát abban jelöli meg, hogy az a dolgozók szórakoztatásán túl erősítse a közalkalmazotti dolgozók kapcsolatát a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztsággal a megye egész lakosságával. Hogy e feladatokat a megválasztandó Területi Bizottság eredményesen meg tudja oldani szükséges, hogy a küldöttközgyűlés a beszámolók és a határozati javaslat alapján a hibák feltárásával és az eredmények reális értékelésével nyújtson segítséget a Területi Bizottság munkájához, mely még fokozottabban kell, hogy érvényre juttassa a kollektív vezetés lenini elvét. SZIGETVÁRI ERNŐ a Közalkalmazottak Szak- szervezete Területi Bizottsága elnöke. vezményeken túlmenően a hús- és tejbeadási kötelezettséget is csökkenteni kell. A kárt szenvedett termelők számára a beadás teljesítésének , megkönnyítésére széjesri körű helyettesítési lehetőséget keli biztosítani. A legsúlyosabb károkat szenvedett Bogyiszló, Duna- falva, Homorúd községben és Mohács város szigeti részén fekvő területek után az ez évre előírt termény-, hús-, tej- és borbeadási kötelezettséget teljes egészében el lehet engedni. A Minisztertanács hat&ro-' zata értelmében a károsult termelők a beadás csökkentése, illetve törlése után fennmaradó, az első félévben esedékes kötelezettségüket — kívánságuk szerint — az éd második felében is; teljesíthetik. A terménybeadási kötelezettség csökkentésének illetve törlésének megfelelően — mérsékelni, illetve törölni kell az árvízkárt szenvedett területek 1956. évi földadóját is. lődés lehetővé tette a lap árának jelentős leszállítását. Április 1-től az Uj Idő egy-egy példányának ára 1.50 forint, egy hóra az előfizetési díja pedig 6 forint. Az Uj Idő előfizethető és példányonkint is kapható minden postahivatalban és a postás kézbesítőknél. a lcisvejkei termelőszövetkezetben Hol marad az értékelés? Két zombai tsz versenye Beadási kedvezmények az árvízkárosultaknak A Minisztertanács határozata Leszállították esz Uj Idő árát
