Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-01 / 79. szám
1956 Április i. TOLNAI NAPLÓ 5 VARONGI DÓZSA NÉPE A SOMOGYI HATÁRTÓL alig pár kilométerre terül el Várong, megyénk egyik legtávolabbi községe. Várongon üj élet kezdi bontogatni szárnyát, 11 család üzent hadat a gondnak, a bajnak, és a velük járó civódásnak, hogy megismerjék azt az utat, amelyen valameny- nyiőknek haladni kell. Amíg azonban e lépésig eljutottak, hosszú hónapok múltak el. Vajon miért vártak eddig a vá- rongiak a termelőszövetkezet megalakításával? Hosszabb tör ténete van ennek, hiszen 1953- ban Alkotmány név alatt egyszer már megalakították első termelőszövetkezetüket. Három száz hold földön, 38 család látott először a közös munkához. Az első évben jól sikerült a tér més. Volt mindene valamennyi tagnak bőven. És könnyen lehet, hogy azt gondolták, hogy terem ez a föld akkor is, ha nem dolgozunk. A második évben már nem törődtek azzal, hgy gaz veri fel a kukoricát, hogy a gabonakéve alig ad szemet. A hiteleket felvették, azzal pedig a legkevesebbet törődtek, hogy törlesszenek is. Mikor elérkezett a zárszámadás ideje, rájöttek, hogy ennek nem lesz jó vége, így nem lehet gazdálkodni. Igen ám, de nem saját magukat okolták ezért, hanem a termelő szövetkezetét. így csáki-módra gazdálkodva bizony nem lehetett létezni, és inkább kimondották a feloszlatást, minthogy erős akarattal — az alapszabály szerint — dolgoztak volna tovább. ILYEN ELŐZMÉNYEK UTÁN bizony nehezen indult a szervezés. Beszélgettek a gazdák egymással arról, hogy kellene termelőszövetkezetet alaki tani, de olyat, amiben az alapszabály szerint minden tag egy formán dolgozzon. Az elhatározások érlelődését segítették a járási, községi tanácsok dolgozói és a pártbizottságok munka társai. Eredménye pedig az lett, hogy Barika József és felesége, Varga László és felesége 7, illetve 9 holdas dolgozó parasztok és még kilencen aláírták a belépési nyilatkozatot. Március 22. Ezen a napon a tanácsházához hívták össze azo kát a gazdákat, akik már aláírták a belépési nyilatkozatot, és hívtak olyanokat is, akik gondolkodtak még. A járási tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy a taglétszám és a földterület elegendő ahhoz, hogy megalakítsák a termelőszövetkezetet. Ekkor határozták el, hogy Dózsa Népe név alatt elkezdik a nagyüzemi gaz dálkodást. DE KI LEGYEN AZ ELNÖK ... kérdezték egymástól. — Én Porkoláb Sándort aján lanám — mondotta Járfás József, az egyik tag. Ismerjük valamennyién, jó gazda, érti a szakmáját. A tagok Sándor bácsi felé fordultak, aki csak izgett-mozgott a helyén és nagy sokára megszólalt. —' De én nem lehetek tsz elnök, hiszen még tsz-tag sem vagyok. Engem csak ... — De még lehet... ezért ne aggódj egy pillanatig sem... Úgyis köztünk a helyed... Mondtad már nem egyszer, hogy ha ma nem is, de lehet, hogy holnap te is jössz... mondotta egyik-másik jelenlévő is. így történt. Sándor bácsi alá írta a belépési nyilatkozatot és ma már nem 10, hanem 150 hol dón gazdálkodik 22 tagtársával együtt. MÁRCIUS 29. Kereken egy hét múlt el a Dózsa Népe Tsz megalakulása óta. Az elnök elvtárssal, a tanácsháznál ta- találkoztunk és beszélgettünk terveikről. — összesen 7.5 holdon fogunk szerződéses növényt termelni, amely jó jövedelmet biztosít. Emellett természetesen valamennyi növényféleséget termelni fogjuk. Van összesen 14 hold régi vetésű lucerna, vöröshere és baltacím, de lesz újvetésű is. Vásárolunk 10 drb. tehenet, 5 drb. berkshieri anyakocát és 20 darab süldőt. A süldőket hizlalásra fogjuk beállítani és belőlük 14 darabot szabadpiacon értékesítünk. Ez azt jelenti, hogy a hízók árával megtérül az építkezésre és a süldővásárlásra fordított ösz- szeg. Ugyanis át kell alakítanunk egy istállót, egy 50 férőhelyes sertéshizlaldát, az átalakítások közel 15 000 forintba kerülnek. Emellett építünk saját erőből egy 300 köbméteres <1 silót is. ALIG EGY HÉTTEL ezelőtt még egyéni gazda volt, s ma már boldogan beszül tervükről, jövőjükről és arról, hogy — Taglétszámban is gyara-i podunk. A napokban vettük < fel Garabon Györgyöt 3 tagú ( családjával és 7 hold földjével. ( MI ÚJSÁG FALUN? Madocsán is megkezdődött a tavaszi munka Nem kis feladatot kell megoldaniok a madocsai Igazság Termelőszövetkezet tagjainak és az egyéni gazdáknak, hiszen < a több mint 7000 holdas határ teljesen víz alá került. Most( egyszerre kell elvégezniük a víz levezetésével a tavaszi munkákat is. Jelenleg mintegy 4500 holdról eresztették le a vizet. * Ennél a munkánál igen nagy segítséget adtak a község dől- 1 •gozó parasztjai, a DISZ fiatalok, akik a párt és tanács veze- * •tűsével végezték el a fontos munkát. Azokon a területeken, • ahol már leeresztették a vizet és megszikkadt a talaj, hozzáláttak a tavaszi munkához. Az Igazság Termelőszövetkezetnek 154 hold őszi vetése 1 került víz alá, eddig 75 holdról eresztették le a vizet. És ezen • a területen már el is végezték a fejtrágyázást. Hat hóidon be- • fejezték a borsé, 10 holdon a zab és 5 holdon a fűmag veié- • sét. A termelőszövetkezet tagjai vállalták, hogy április 3-ig • mintegy 30 holdon végzik el a tavaszi árpa és 20 holdon a • lucerna vetését, amelyet már meg is kezdtek. Ezeken a munkákon kívül befejezték eddig a termelő- ,• szövetkezetben 20 holdon a tavaszi szántást és 13 holdon az < őszi szántás tárcsázását. A víz leapadásával hozzáláttak a ; kertészeti munkák végzéséhez is. Elkészítették a melegágyakat, és elvetették a dohány, paprika és paradicsom magokat. < Á paksi járási tanács jelenti: Valamennyi tsz megkezdte a tavaszi munkát Hogyan értük el e szép eredményeket Elmondja: VARGA GYULA VB-elnök Az elmúlt évben bizony nem dicsekedhettek a kocsolaiak azzal, hogy a begyűjtés terén kimagasló eredményeik vannak. Ennek oka, többek között az volt, hogy mi, a tanács vezetői sem törődtünk a begyűjtéssel. Az év utolsó hónapjában, rádöbbentünk, hogy nem mehet ez így tovább és hozzáláttunk a hátralékok felszámolásához. A megkezdett jó munka folytatódon amelynek eredményeként első negyedéves beadási tervüket sertésből 146, tojásból 134, tejből 101 és baromfiból 234 százalékra teljesítették a* dolgozó parasztok. Ezt a kiváló eredményt úgy tudtuk elérni, hogy a pártszervezet és főleg Schiffer József elvtárs, községünk párttitkára nagyon sokat segített, ö és a többi párttagok is személyesen beszélgettek a hátralékos gazdákkal. A végrehajtóbizottság is rendszeresen foglalkozott a begyűjtés kérdésével és beszámoltatta a begyűjtési megbízottat. Végül, de nem utolsósorban a begyűjtés megjavításában nagy segítséget adott a különböző felvásárlási szervek és a begyűjtési apparátus jó kapcsolata. Právics István baromfi- és tojásfelvásárló például, a felvásárlási napokon kívül, mindennap ellátogat a dolgozó parasztokhoz és elbeszélget velük kötelezettségükről, ígéretet tett, hogy a község évi tojás- és baromfibeadásának 80 százalékát május 1-ig teljesíti. Az eredmények elérésében sokat segítettek a tanácstagok, ifj. Vida Ferenc 10 holdas egyéni gazda, járási tanácstag már egész évi sertés, tojás- és baromfibeadásának eleget tett. De dicséret illeti községünk többi gazdáját, Varga Ferenc 10, idős Dubinyák János 8, ifj. Miszláng János 17 holdas dolgozó parasztokat ég a többieket, akik legfontosabb feladatuknak tekintették állampolgári kötelezettségük mielőbbi teljesítését. Megvalósulás útján a terv TABÓD A község települése széttagolt, különösen érzik ezt a nagytabódiak, ahonnan az isko lás gyermekeknek több kilométer távolságra kell iskolába járni. Ezért a községi tanács úgy határozott, hogy az 1956. évi községfejlesztési terv keretében építenek egy egytanter- mes alsótagozatú iskolát a nagytabódiak részére. Máris számba vették az anyagi lehető ségeket és a szükségletet. A községfejlesztési alap terhére mintegy 17 800 forintos költség gél létesítik az iskolát, a lakosság pedig eddig mintegy 1600 forint értékű társadalmi mtin- ka elvégzését vállalta. Háromezer forintot fordítanak a községi könyvtár fejlesztésére. Ezek a számok azt tükrözik, hogy a kultúra a legkisebb faluban is a dolgzó nép közkincsévé válik. Nagy gondot fordítanak a község rossz útjainak, hídjainak megjavítására, amelyre mintegy 7400 forint költséget terveztek. A szükséges anyagot helyi erőforrásból fedezik, a lakosság pedig 4000 forint társadalmi munkával járul a mun kák elvégzéséhez. Lakos József elvtárs, a járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője arról értesítette szerkesztőségünket, hogy járásuk valamennyi tér. melőszövetkezetében megkezdődtek a tavaszi munkák. A györkönyi Béke Tsz-ben pél dául vetik az árpát és a rozsot, a dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai pedig 12 holdon már be is fejezték a borsó vetését. A sárszentlőrinci Kossuth Termelőszövetkezet határában is élénken folyik a munka. Az egyik táblán zetorral hordják és teregetik szét a tagok a trágyát. Utána közvetlenül halad a traktor, szántja a földet, amelyet követ a vetőgép. Eddig befejezték 25 holdon a tavaszi árpa és 22 holdon a borsó vetését. Emellett végeztek 96 hold őszi vetés fejtrágyázásával is. Szorgalmas munka folyik állami gazdaságainkban KISMANYOK Nemcsak a termelőszövetkezetekben, hanem állami gazdaságainkban is megkezdődtek a tavaszi munkák. Szántanak a traktorok, hengerezik a talajt, készítik elő a magágyat. A Sárközi Állami Gazdaságban például befejezték 50 holdon a tavaszi árpa, 70 holdon a borsó és 45 holdon a zabosbük- köny vetését. A Gerjeni Állami Gazdaság dolgozói a 60 hold iborsón kívül 30 holdon már a rostlent is elvetették. $ A talajelőkészítésen és a vetésen kívül nem feledkeznek fmeg állami gazgaságainkban a másik fontos tavaszi munkáról, a rétek és a lucernaterületek fogasolásáről sem. Az említett két gazdaságon kívül megyénk valamennyi állami gazdaságában hozzáláttak már a vetéshez. Az 1956-os évben mintegy 31 000 forintot fordítanak a köz ségfejlesztésre. A község lakói ecidig 2500 forint társadalmi munka elvégzését vállalták. Úgy tervezik, hogy április 4-re megszólal a körülbelül 16 000 forintos beruházással vásárolt hangoshíradó. Ezenkívül 100 négyzetméter új járdát létesítenek. A tűzoltószertárhoz pedig új félszert építenek. A községben 319 000 forintos állami beruházással új 2 tantér mes iskola épül. Az új iskolába járó gyermekek kényelmét fogja szolgálni az a 25 folyóméter hosszú lépcső, amelyet a községfejlesztési alap terhére épí- lenek az újonnan épülő iskolához/ Péterbencze László Szántanak—vetnek Lassan állandósulni kezd a jó idő és a határban járva, mindig több és több traktort látunk, amint szántanak, vagy simítózriak. A határ másik részén tsz-tagok és egyéni gazdák vetik a tavaszi árpát, borsót és szórják a műtrágyát. A bonyhádi Szabad Föld Termelőszövetkezet 60—70 tagja dolgozik naponta a határban. Hozzáláttak a gyümölcsfák metszéséhez, a cu- < korrépa és burgonya alá o. * műtrágyaszóráshoz. Eddig 50 * holdon műtrágyáztak a cukor- és takarmányrépa és 20, holdon a burgonya alá. Ezeken a munkákon kívül 40 hol- | dón befejezték már a zabos- < bükköny vetését, 50 holdon * pedig a búza fejtrágyázását. A termelőszövetkezet tagjai- ' nak az a terve> hogy április ( 4-ig valamennyi koratavaszi < növényük vetését befejezik. A nnak idején, amikor lezaj- lőtt Kajdacson a November 7. Termelőszövetkezetben a zárszámadást ismertető közgyűlés, többen a tagok közül úgy nyilatkoztak: — Meg lehetünk elégedve, — közel negyven forint egy munkaegység értéke. Igaz, lehetett volna több is, k.'i Ionosén a pénznek lehetett volna több helyet találni. No, de nem baj, megleszünk azért. Jövőre majd több lesz. Azért még min dig könnyebben leszünk, mint az egyéniek. . Persze voltak más vélemények is. Különösen az öreg, 65 éves Kasza néni verte a tüzet. — Kilépek. Én ' bizony nem maradok a csoportban. Elegem volt már belőle — hajtogatta nyakra-főre. — Mi az,, Kasza néni? Miért akar kilépni? Hiszen tud még maga dolgozni, jó helye van itt magának — csodálkozott a könyvelő, Kiss István. — Jó helyem- van? De még mennyire jó helyem van, amikor alig jutott valami. Ilyen részese dósért nem érdemes dolgozni — zsörtölődött Kasza Imréné. — Maga panaszkodik. Kasza néni? Hiszen jutott magának Néha másként látja as ember... jócskán. 350 munkaegysége volt, majdnem 14 000 forint ér tékű részesedést kapott. Hány 65 éves asszony jut ilyen kereset hez, egy hónapra számítva több, mint ezer forinthoz? És méííls ki akar lépni? Mihez akar kezdeni, hiszen már nem fiatal, gon dolja meg jól magát. í1 í már meggondoltam. Ki megyek, többre megyek odakint. Kiveszem a földemet van négy hold, megélek én abból. — De hát ki munkálja majd meg? Ki fogja megszántani, elvetni?' Meglássa, Kasza néni, nem jól teszi, ha kilép. — Ott vannak -a gyerekeim, az unokáim, majd segítenek azok rajtam. • — Itt vagyok a csopor*ban most már- 1953. óta. de alig mentünk előre valamit. Csak kin lódás az egész, nem más, aztán beszélnek, hogy így nagyüzemi gazdálkodás, úgy nagyüzemi gaz 'dálkodás, hát hol van itt az? — Nem megy az olyan gyor san Kasza néni, nem lehet ripsz ropszra megvalósítani valamit. Majd, lassan-lassan .. •. majd ha többen leszünk. — A majdra senki sem ad. Aztán, kérdem én, ki lép be ide a csoportba? — heveske,det.t tovább. — Azt mondják a kívül állók, nem látnak jövőt ennek a csoportnak, minek jöjjenek be, meg tudnak lenni magukban is. Úgy határoztam, hogy kilépek, úgy is teszek. — Hát, jól van Kasza néni. Lépjen ki, ha akar. Kiadjuk a földjét is. Úgy, ahogyan az alapszabályban megvan írva. 17“ asza Imréné az év elején valóban megvált a termelőszövetkezettől. Úgy, gon tolta, megpróbálkozik az egyéni gazdálkodással, hátha... De nem sok idő telt el ahhoz, hogy megváltoztassa elgondolását, mert a körülmények azt mutat ták, nem is tehetett -volna elha- markodottabb lépést. - Éppen az ellenkezője következett be, ami miatt kilépett néhány héttel előbb. A November 7. Tsz egye sült a József Attilával és azok, akik azt hangoztatták, hogy azért nem lépnek be, mert a szövetkezet nem fejlődik úgy, aho gyan kellene, egymásután írták alá a belépési nyilatkozatot. Az egyesülésről és a belépésekről hallva, Kasza néni elszé gyelte magát. Miért is kellett neki otthagyni a szövetkezetei? Hiszen valóban megvolt a jőve delme, hiszen mindenki elismerte szórgalmát. ’Újból egyéni gazda akart lenni? Csak lehetne visszacsinálni valahogyan? De hogyan álljon oda a tagság elé? Mit mondanának azok? Egyik nap nagy meglepetve hallotta vejétől. Bors Lajostól hogy vissza akar lépni, az ugyanis tavaly tavasszal hagyta ott a szövetkezetei. Akkor bizony. neki is tenni kell valamit, mert nem számíthat arra, hogy segítenek a földjét megmunkálni. — El kellene menni a szövet, kezeibe, hogy vegyenek vissza — forgatta fejében a gondo'a tokát. A rákövetkező vasárnapon ^ aztán a kezére játszott a véletlen. Kiss István kivánc i volt, milyen a Sión a vízállás, délután elballágott tehát arrafelé. Kasza néni pedig éppen arra lakik, így aztán összetalálkoztak. — No, Kasza néni, hogyan ízlik az egyéni gazdálkodás? — kérdezte Kiss az öregasszonyt. — Bizony nem úgy van, aho gyan én gondoltam, hogy -ette volna meg a fene. Nem is tudom mit fogok majd csinálni. Azt gondoltam, a gyerekek majd segítenek, dehát nem számíthatok rájuk, — panaszkodott az. — Látja, látja, mondtuk mi, hogy ne hamarkodja el a dolgot. Aztán, mégis csak haladunk előre, amiben pedig annyira kételkedett. Jobb lenne magának, szövetkezetben meglenne maga. nak a kereseté ott. Aztán most, az egyesülés után sokkal többre' tudunk menni, most már nagyobb jövője van a szövetkezetnek. Hallotta, mennyien láp tek be? zám, halottam. De lehet hogy engem nem is ven nének vissza? Hátha azt monda ná a tagság, hogy ha nem tét szett a szövetkezet, akkor ma radjak csak tovább .magamnak, — Visszaveszik magát szívesen, Kasza néni. Menjen csak el holnap az elnökhöz, beszéljen vele. Az majd tud tanácsot adni. Azt hiszem, az Is azt mondja, hogy jöjjön csak vissza nyugodtan. Kasza Imréné másnap csakugyan elment az elnökhöz. — Jaks elvtárs, szeretnék belépni a téeszbe. — Na,. Kasza néni ilyen hamar* meggondolta a dolgot? Rendben van, majd a tagság eldönti aztán, hogy visszaveszik-e. A közgyűlésen úgy döntött a szövetkezet tagsága, hogy Kasza Imréné újból helyet kap köztük. Másnap már munkához is látott, s azóta is dolgozik szorgalmasan, hogy a tavalyinál több jusson neki. Egyéni gazda volt néhány hétig, kívülről nézte a szövetkezetét, és bizony, máskép látta, mint amikor a kilépésre rászánta magát. Bognár.
