Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-08 / 84. szám

wae Április 8. TOLNAI NAPLÓ 5 Rohamosan fejlődik a mucsfai Gábor Áron Tsz i Aa MDP Központi Vezetősé­gének 1955. márciusi határoza­ta után rohamosan fejlődésnek indult a termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben is. A határozatot követő napokban elsőnek a megyénkben, Mucs- fán 43 taggal 230 hold földdel, Gábor Áron néven tsz alakult. A termelőszövetkezeti mozga­lom ellenségei nagy buzgalom­mal hirdették, hogy nem lesz hosszú életű ez a tsz sem. (Mucsfán ugyanis volt már tsz, de különböző okok miatt feloszlott). A JÓSLAT, — bármennyire is nem tetszik azoknak, akik nem szívesen látják a szövetkezeti mozgalom rohamos fejlődését — nem vált be. A mucsfai Gábor Áron Tsz nem oszlott fel, sőt rohamosan fejlődik. íme ennek néhány bi­zonyítéka: tizennyolcról negy­vennégyre emelkedett a szö­vetkezeti családok száma s a ta gok száma is megkétszerező­dött. A termelőszövetkezet föld területe is több mint kétszere­sére növekedett. Ma már 536 holdon gazdálkodik a szövetke­zet. A napjainkban legfonto­sabb tennivalóval, a tavaszi mezőgazdasági munkákkal is jól állnak a viszonylag fiatal tsz-ben. A tavaszi árpát, a bor­sót, a cukorrépát már a földbe tették. Néhány nap múlva be­fejezik az őszi kalászosok ta­vaszi ápolását is. A többi ta­vasziak vetőmagja pedig ké­szen áll, a legalkalmasabb pil­lanatban megkezdhetik a ve­tést. A mucsfaiaknak NEM VOLT KÖNNYŰ idáig eljutni. Nekik is, mint mindenkinek, nehéz volt a kezdet, s még most sem megy minden úgy, mint a karikacsa­pás. De a szövetkezet kollektí­vája az erre hivatott párt és állami szervek segítségével eddig is leküzdte a nehézsége­ket, s minden biztosíték meg van arra, hogy ezután is le- küzdje. íme ennek a bizonyí­téka. Az új tsz-nek adott segítség­ért elsősorban a járási tanács mezőgazdasági osztályának ve­zető agronómusát, Szomor Fe­rencet illeti dicséret. Ő segítet­te kidolgozni a szövetkezet ez évi termelési tervéi ő gondos­kodott arról, hogy az állam biz tosította minőségi és csere, va­lamint kölcsön vetőmagok ide­jében eljussanak a tsz-be. Ta­nácsokkal látta el a fiatal kö­zös gazdaság vezetőit a nagy­üzemi munkamódszerek kiala­kításával kapcsolatban is. De sokat segített a tsz-nek Milosev elvtárs, a járási tanács mező- gazdasági osztályvezetője is, meg az osztály többi dolgozói. A Bonyhádi Pártbizottság se­gítségére sem panaszkodnak a szövetkezeti tagok. Mint mond­ják, sokszor megfordulnak a JB munkatársai a faluban, egyetlen alkalommal sem ke­rülik el a szövetkezetei. A kö­zös állatállomány elhelyezésé­nek gondjaival, a szövetkezeti tagok ilyen, vagy olyan apró­nak látszó egyéni problémái­val egyaránt lelkiismeretesen foglalkozott a járási pártbizott­ság illetékes munkatársa. A PARTSZERVEZET megerősítésénél azonban nem segített kellően a JB. Sajnos, a közel 100 tsz tag között mind­össze négy kommunista van (ennyi volt akkor is, amikor a tsz megalakult). A szövetkezet pártonkívüli elnöke, Bottyán Sándor azt mondotta, hogy bár jól megy a közös munka, nin­csenek különösebb problémák, mégis úgy kellene a szövetke­zetben egy erős pártszervezet, mint a vaknak a látás. S sze­rinte nagyobb erőfeszítések nél kül is meg lehetne oldani a sző vetkezet pártszervezetének egyik legfontosabb kérdését, a tag- és tagjelöltfelvétellel kap­csolatos politikai munkát. Ar­ról van szó, hogy mióta a tsz megalakult, több volt egyéni gazda bebizonyította, hogy mél­tó a párt tagságára. Ezek közül csak kettőt említünk; Szíjártó Miklóst és Biliczki Sándornét. De ha jobban körülnéznének, egész biztosan még jónéhány ilyen kiváló dolgozót találná­nak. Annál is inkább hibaként lehet ezt felvetni elsősorban a járási pártbizottság felé, mert a párt szervezeti szabályzata módot ad arra, hogy a termelő szövetkezetben tagjelöltség nél kül, soronkívül vegyenek fel erre érdemes tagokat. Eddig nem éltek ezzel a lehetőséggel a mucsfai termelőszövetkezet­ben. A közeljövőben feltétlenül ezt kell tenni, mert ilyen kis- létszámú pártszervezet nem ké­pes arra, hogy a mindennapi munka közben is magyarázza a párt politikáját, jutnak el minden Tagjai nem (> munkacsa- patba, minden brigádba, mun-j katerületre. Már pedig egyik munkahelyen épp úgy, mint másutt, elengedhetetlenül szük­ség van egy-két kommunistára. Ez az, amelyen okvetlenül és sürgősen változtatni kell a mucsfai termelőszövetkezetben. A segítség hathatós legyen... Kisvejkén egy nagy termelőszövetkezet van, a Boldog Szabadság. Területének egy része erősen dombos, nem köny- nyű dolog ott jó munkát végezni_ s ha a gépállomás segít, az itt kétszeresen számít. A teveli gépállomás igyekszik is, a téli gépjavítási szemlék után azonnal felszerelték a brigádokat, Kisvejkére is kivonultak traktorokkal, ekékkel és egyéb munkagépe kkel. Schmidt Nándor üzemgazdász arról is beszámolt, hogy 6 vetőgépet kijavítottak a Boldog Szabadság Tsz-nek, a tervben előírt szerződéseket megkötötték és egy gyűlésen beosztották a párttagokat a termelőszövetkezetekhez. így a pártszervezete­ken keresztül segítheti a gépállomás a termelőszövetkezeteket, köztük a kisvejkeit is. Az a segítség azonban, amit a tavaszi meginduláskor a teveli gépállomás nyújtott a Boldog Szabadság Tsz-nek, nem kielégítő. A termelőszövetkezetben 19 pár ló van, ami még ezen a dombos területen is sok, de jogosan kérdezik a tsz- tagok, érdemes-e eladni a lovakat, biztos támogatásra számít­hatnak-e a gépállomásról? Az idei tavasz azt mutatja, még ki tudják használni a fogatokat. A gépállomási brigád március 15-e előtt érkezett ki, s teljes készenlétben várta az alkalmas időt. Fiz a gépállomás igyekezetét mutatja, a továbbiak viszont VAN KIFOGÁSOLNIVALÓ a gépállomás munkájába 1 is. Igaz, hogy a teveli gépállomás­ról jó idejében odaküldték a vetőgépet, de a szövetkezetiek J nem tudják miért, mire vetésre került a sor, elhúzatták onnét, i így fordult elő, hogy a tavaszi- (I akat eddig fogattal vetették el r a tsz-ben. Emiatt például el- f maradtak az őszi kalászosok 1 fejtrágyázásával. A gépállomás ■ nak is elejét kell venni, hogy a közeljövőben a termelőszö- vetkezeti tagok részéről legyen ( alapja ilyen jogos szemrehá-) nyásnak. A mucsfai termelőszö i vetkezet még fiatal, tagjainak i még kevés tapasztalata van a' nagyüzemi gazdálkodásban.1 Ezért a gépállomáson dolgozó1 vezetőknek, traktorosoknak egyaránt kötelességük, hogy a, termelőszövetkezetnek gépi i és egyéb segítséget adjanak. Mint a fentiekből kitűnik, a< mucsfai Gábor Áron Tsz egy1 év alatt sokat fejlődött. De ha1 megerősödik a pártszervezet, a gépállomás részéről nem fordul ( nak elő olyan esetek, mint amit, említettünk, s ha a járási szer­vek ezután is olyan lelkiisme­retesen segítik a tsz-t, mint ed­dig, akkor még rohamosabban fejlődik ezután. Követésre méltó az aparhaati tsz-ek példája A két aparhanti tsz között már szinte hagyománnyá vált, hogy minden év kezdetén felújítják párosversenyüket. Ebben az év­ben is ez történt. Tehát a ver­seny most is folyik. Olyan nemos vetélkedés van a két tsz között, ami előbbre viszi mindannyiunk közös ügyét. Elsősorban termő szetesen azért igyekszik mindkét szövetkezet tagsága, mert azt akarja, hogy többet teremjen a föld, hogy több jusson nekik is. meg az országnak is. De azért is iparkodnak az aparhanti tsz-ta- gok, hogy megelőzzék verseny­társukat. Ha valaki csak rövid időre fi gyelemmel kíséri a két tsz ve­télkedését, hamarosan rájön, hogy általában szinte fej-fej mellett haladva kimagasló sike­reket ér el Aparhanton a Már cius 9. Tsz is, meg a Felszaba­dulás is. Nézzük ezt most a me zőgazdasági munkáknál. A Fel- szabadulás Tsz tagjai kora reg géltől késő estig a határban vannak, amelynek eredménye, ként már földbe tették tavaszi vetőmagjaik egy részét. Az őszi ek fejtrágyázásával viszont meg­késtek, mert csak a legutóbb* pénteken szállították a községbe a pétisót. Mégis a szövetkezeti tagok és az elnök azt mondják, hogy 400 hold tavaszi vetés és az ősziek fejtrágyázását, tavaszi ápolását legkésőbb május 1 re befejezik. A Március 9-e Termelőszövet­kezetben is hasonló a helyzet. Itt is dolgoznak a tagok látástól vakulásig. Most sikerült meg. elözniök a Felszabadulás Tsz t. Ök ugyanis már földbe tették a cukorrépavetőmag egy részét és elvégezték az őszi fejtrágyázás nak egy részét. Ezért mondotta Mézes elvtárs, a szövetkezet el­nöke, hogy ők április 20-ra vég. 'zik el a tavaszi vetéseket és az ősziek fej trágyázását és tavaszi ápolását. Alig egy hete vetődött fel a megyei pártaktíva értekezleten, hogy az árvíz miatt többezer hold szántóterület hosszabb ideig víz alatt állt s áll ma is. Ennek következtében, mint a megye ve­zetői mondották, azon a terüle­teken a tervezettnél többet kell termelni, ahol nem volt árvíz, hogy megyénk is maradéktala nul eleget tegyen a párt és a kormány által előírt 3 százalékos termésemelkedésnek. Az apar­hanti 'termelőszövetkezetek he­lyeselték a megye vezetőinek fel vetését, s közösen, a vezetők meg a tagok úgy döntöttek, hogy a 3 százalék helyett 5, il letve 8 százalékkal emelik meg a mezőgazdasági termelés ho zamát. A Felszabadulás Termelőszö vetkezet tagjai azt fogadták, hogy 8 százalékkal termelnek többet a betervezettnél. Ez össze sen szemesterményből 6 vagon többtermést jelent. Csak kenyér gabonából, a 3 százalékra vál lalt 5 százalék 158 mázsával je­lent többet. A Március 9. Termelőszövet kezet tagjai miután alaposan meghányták vetették ezt a kér dést, úgy döntöttek, hogy ők összesen 5 százalékkal tudják emelni a termésátlagot. De ez is követésreméltó kezdeményezés, mert a Március 9. Termelőszö vetkezetné! ez 437 mázsa ter­ménnyel jelent többet. Türelem és együttműködés... Barna hajú, barna bőrű ember kis bajus'-dval és ilyenkor már rendszerint sá­ros cipővel, hiszen mindig oda kint járkál. Nem siet és kap­kod, mégis mindenre van ide­je. Fiatal, de beszéde lassú és megfontolt, önkénytelenül is biztosra veszi az, akivel be­szél. Ezek első látásra megál- lapíthatók Prick Imréről a bonyhádi Szabad Föld Tsz agronómusáról, s ha jobban körülnéz valaki, azt is észre­veheti, hogy nagyon szerelik a tsz-ben. Lássuk tehát a ta­gokat, győződjünk meg róla vajon igazán ilyen ember-e Prick elvtárs. Kajtár Antal bácsi csak pár hónapja tsz-tag, állatgondozó, mi az ő frissen kialakult vé­leménye? — Nem vagyok olyan, aki el szokott valamit hallgatni mások előtt, de rá rosszat mondani nem tudok. — S mit szólna hozzá ha máshová helyeznék? — Ha a párt elvinné innét, azt mondanám, hogy menjen, mert megérdemli a magasabb beosz'ást, de... egyetlen ol­dalbordám sem kívánja, hogy elhelyezzék. Emberek és vélemények rendszerint különbözők, kér­dezzük hát meg Gál Balázst — ő több oldalról megismer­hette Prick elvtársat, mert párttitkár és brigádvezető — egyszemélyben — mi a véle­ménye az egy évi ismeretség alapján, amióta tagja a ter­melőszövetkezetnek. — Én csak dicsérni tudom, mert vele mindig ki lehet jön­ni. Azért tudunk jól gazdál­kodni mert nálunk teljes az, egyetértés. Mindent megbe­szélünk, még sincsenek viták i soha. Eddig tehát minden egyezik most már csak annak az em­bernek a véleménye hiányzik, akinek a legtöbb dolga volt vele, hiszen Magyari Márton­nal három év óta együtt dol­goznak ... — Volt már itt nálunk más agronómus is, nem volt rossz ember, értette a dolgát, de mégis más volt, — beszél Magyari bácsi. — Az azt mondta, hogy ezzel a táblával ezt, meg ezt kell csinálni, ő meg — mu*at Prick elvtárs­ra — azt mondja, mit szóltok hozzá, jó lesz-e, ha ezt így csináljuk? Talán nem nagy a különbség a két módszer kö­zöv, de nekünk ez igen sokat jelent. Ilyen képet adnak mező­gazdászukról a bonyhádi Sza­bad Föld Tsz tagjai, s az em­ber önkénytelenül is kíváncsi lesz, mi ennek a nyitja? — Türelem és együttműkö­dés — mondia erre Prick elv­társ. — Jól dolgozni csak úgy lehet, ha a tagság nem az én egyéni elgondolásaimat való­sítja meg, hanem a tervekben a sajátjára ismer. Éppen ez­ért semmit nem csinálok egyedül. Minden terv az ő tervük is így mindent meg is tesznek, hogy sikerüljön, be- csüle'esen, jól dolgoznak. Ez az alapja az én munkámnak és az egyetértésnek, ami ed­dig még csak hasznukra volt. az emögött meghúzódó hibákat. A hónap végén tneg lehet kezdeni a munkát. A szántó­traktorok húzták az ekétt folyt a vetés, műtrágyáztak, s egy­szerre megállt a munka! Mi történt? Még csak második napja dolgoznak és máris? Nem történt semmi különös, csupán az üzemanyag fogyott el, de egy délelőtt kiesést jelentett ez a legsürgetőbb munkák idején. Meghozták az üzemanyagot, újra dolgozott mindenki, még a tsz teherautójának is akadt egy kis „dajkamunka”. Min­dig vontatni kellett az egyik zetort, mert saját jószántából nem indult. így történt ez párszor, míg végleg megmakacsolta magát. A víz felforrt, nem volt olajozás, a gép besült, most a gépállomáson javítják, — ha érdeklődik felőle az ember, ilyen választ kap. — Meglehetősen öreg volt, sokat futott ez a zetor, nem egy megyében dolgozott, már hatszor volt főjavítás alatt, orva. solgatták ennek minden részét, de gondoltuk még egy évet ki­bír. Nem sokba kerül a javítása, két-háromszáz forintból kifutja. Mit mondanak ezzel szemben a tsz-ben? — Olyan gépet küldenek ide, amit úgy kell meghuzatni, hogy beinduljon, s pár nap alatt a gépjavítás után bedöglik. Ha ez nem jön közbe, 20 holddal több búzánk kapott volna műtrágyát, és más dologgal is előbbre volnánk. Ez azonban nem minden. A gépállomás elvállalta a tsz munkagépeinek kijavításáts de a hat vetögép sincs rendben. Dömény János azt mondja, csak újra öltöztették őket, s ez Szigeti János brigádvezető véleménye is. A vetőgépek szépek< jól be vannak olajozva, csak éppen nem működnek úgy, ahogy kellene. Ez három olyan példa, ami nem borítja fel egy termelő- szövetkezet gazdálkodását, nem főbenjáró vétek egy gépállo- másnakt de mindegyik akadályozza a jó és gyors munkát. Kis­vejkén pedig, ahol kétszeresen számít a gépállomás segítsége, kétszeresen ütnek vissza a hibák is. Hiába ment ki időben a brigád, ha a második nap már megakadnak, hiába a két zetor, ha egyik rossz. Arra kell törekedni, hogy a segítség hathatós, biztos támasza legyen a magasabb terméseredményekért folyó harcnak. Ez a kisvejkei Boldog Szabadság Tsz tagjainak a kívánsága. Hangzatos szólamok helyett irányítsa jól a tavaszi munkát a závodi tanács Ebben az időszakban nem múlik el olyan nap, hogy re esne szó a párt és a kormány 3 százalékos termésemeléséröl szó ló határozatról. Ez önmagában nem is hiba. Beszéljenek csak róla minél többet, vegyék fon­tolóra a tennivalókat, s csele kedjenek. Erre van most szük­ség! ... A závodi tanács vezetői csak az előbbit teszik. Hangzatos szavakat mondanak a párt és a kormány határozatáról, áltatják önmagukat azzal, hogy jól meg^ a munka, s közben semmit nem tesznek. Ezt a következők iga­zolják: A kérdésre, hogy meg lesz-e a 3 százalékos terméstöbb let Ambrus Ferenc a községi ta nács elnöke a következőket mondotta: „Megteszünk min dent”. Hogy most hol tartanak a tavaszi mezőgazdasági mun kákkal, arra pedig a következő volt a válasza: „Kora reggeltől, késő estig dolgoznak a parasz­tok.” A két mondat e'ég szépen hangzik, de ezekből nem tűnik ki az sem, hogy milyen intézkedést tett a tanács a párt és kormány határozatának megvalósítású ér­dekében, meg az sem, hogy ed dig mennyit szántottak vetettek a závodi egyéni gazdák. A tanácselnök válaszát nézzük meg egyenként. Elkövetett-e a tanács mindent? Egyáltalán nemi Sőt, ami legkevesebb, amit a ta­nácstól várni lehet, azt sem tette meg. A községi tanács ve­zetői nem karolták fel az állandó bizottság kezdeményezését. Eb ben ugyanis arról volt szó. — ezt Madoniczkl István, a mező gazdasági állandóbizottság elnö. ke mondotta — hogy április 4-ig befejezik a községben a tavas/,1 árpa, a zab és a cukorrépa veté­sét. De ezenkívül más hasznosat is tartalmazott az említett kez­deményezés. A dolgozó parasz tokhoz szóló felhívás sajnos azonban csak szépen megfogal mázott papírforma és holt betű maradt. Senki nem tud arról, hogy most hol tartanak az em­lített vállalás felsorolt pontjának teljesítésében. Nézzük a másikat, azt hogy valóban kora reggeltől-késö estig dolgoznak a határban. Sajnos ilyen tekintetben is mást mutat nak a tények. Csütörtökön végig jártuk az egyik závodi határ részt s csupán Benő Andrással találkoztunk, aki szorgalommal teregette a trágyát. Kérdésünkre elmondotta, hogy nagyon sok még a fel nem szántott terület, sok hold föld vár még bevetésre. De amint 5 mondotta valahogy nem jól megy a munka, nincs aki serkentse a késlekedőket, mert a tanácsnak ez a kérdés közömbös. Igaza volt, nekünk is ez a véleményűnk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom