Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-29 / 102. szám
Magyar Dolgozók! Uj termelési győzelmekkel, a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével, a minőség javításával ünnepeljétek május 1-ét! DOLGOZÓ NÉPÜNK NAGY PROGRAMJA A második ötéves terv irányelveiről: Kovács Ferenc, a szedrest gépállomás igazgatója: lf ásodik ötéves tervünkről szóló irányelv tervezetet át- * tanulmányoztam. A magam számára ezt a következtetést vontam le belőle, hogy az irányelvtervezet szilárdan megalapozott, lelkesítő perspektívát ad az egész magyar nép számára a legközelebbi öt év munkájához. Az irányelvtervezettel kapcsolatos közvetlen jeladatunkat abban látom, hogy minden dolgozóval ismertessük a következő öt év legfontosabb tennivalóit. A dolgozók javaslatait összegezzük, s eljut-1 tatjuk pártunk Központi Vezetőségének. Erre vonatkozóan már megvan a gépállomás vezetőségének és pártszervezetének a terve, ügy határoztuk, hogy a gépállomás és a párt- szervezet vezetői helyszíni ellenőrzés közben brigádonként ismertetik az irányelvtervezet részleteit. Meg vagyok róla győződve, hogy elgondolásunk helyes. Ez alkalommal biztosan felszínre jönnek olyan hibák, amelyek gátolják a mi gépállomásunkon és jóllehet más gépállomáson is hivatásunk maradék nélküli teljesítését. Ez alkalommal biztosan lesznek dolgozóinknak olyan javaslataik, elgondolásaik is, melyek elősegítik az egész mezőgazdaság termelésének fellendítését. A fentieken kívül gépállomásunk vezetősége a szövetkezetek vezetőivel közösen rövidesen megkezdi annak a felülvizsgálását is, hogy miért kerül olyan magas költségbe a kukorica, a búza és egyéb szántóföldi növények termelése. Ezzel kapcsolatos tapasztalatainkat szintén összegezzük és eljut-* tatjuk az illetékesekhez. Czapáry László, a Középhidvégi Kísérleti Gazdaság vezetője: érdeklődéssel olvastam, tanulmányoztam a magyar népgazdaság fejlesztéséről szóló második ötéves terv irányelveit. A tanulmányozás során különösen az keltette fel érdeklődésemet, ahol a szilárd és jó minőségű takarmányalap létrehozásáról van szó, amely elengedhetetlen feltétele az állati termékek termelése növekedésének. Az irányelv meghatározza, hogy a múlt évivel szemben 1960-ban legalább 9 millió köbméter silótakarmányt kell készíteni. Hatalmas, de nem megvalósíthatatlan szám, terv ez, amely teljesítése valamennyiünknek egyaránt érdeke. Nyilatkozatomban bővebben szeretnék foglalkozni az irányelvnek azzal a részével, amely kimondja, hogy „elő kell mozdítani a takarmány jobb értékesítését az ipar által termelt antibiotikumok és különféle fehérjepótló anyagok felhasználásával.“ Szeretnék javaslattal élni a fehérjében gazdag szilázs takarmány előállítására, annál is inkább, mivel az ipar által előállított különféle fehérjepótló anyagok nem állnak rendelkezésünkre. Gazdaságunkban, a Középhidvégi Kísérleti Gazdaságban, már az elmúlt évben megpróbáltuk a fehérjében gazdag, jóminőségű silótakarmány készítését. A silókukoricával vetett szója, a silókukoricával besilózott pillangósok és takarmánycukorrépa keverékéből 1:7 keményítő értékű szilázs takarmányt tudunk és tudtunk előállítani. így nagytömegű olcsó és ami a legfontosabb, fehérjékben gazdag szilázst kapunk. Nagy jelentősége továbbá az, hogy az abraktakarmány egy részét pótolni, az állatállomány takarmányozására fordított önköltséget csökkenteni tudjuk. TANÁCSAINK ELETEBOL A nagyszokolyi tanácstagok tájékoztatják választóikat A tamási járás egyik legnagyobb községében, Nagy- szokolyon negyven tanácstag van. Valamennyien tudják, hogy választóik, a nép bizalma sokra kötelezi őket. Elsősorban arra, hogy tájékoztassák a lakosságot, hogy megismertessék a dolgozókkal a kormány rendeletéit, azok végrehajtásában elsősorban mutassanak példát és mozgósítsanak azok betartására, ellenőrizzék betartatását. — A nagyszokolyi tanácstagok, — kevés kivétellel — jól látják el a fentebb felsorolt feladataikat. íme, ennek néhány bizonyítéka: A tanácstagok javaslatára a községi tanács a közelmúltban tanácstagi fogadószobát létesített, ahol a tanácstagok rendszeresen fogadóórákat tar tanak. Meghallgatják választóik problémáit, javaslatait eljuttatják az illetékesekhez. Félévenként rendszeresen beszámolót tartanak választó- körzetükben a tanácstagok, ahol a rendeletek ismertetésén kívül a község ügyes-bajos dolgaival is megismertetik választókerületük lakóit. A tanács és a dolgozók kap. csolata tehát éppen a tanácstagok munkája alapján jónak mondható Ennek bizonyítéka, hogy a félévi községfejlesztési tervet, — a lakosság részleteiben megismerte és hozzájárult annak megvalósításához. A községfejlesztési terv első félévi előirányzatával eddig a következőket valósították meg: autóbusz váróterem épült a községben, új futball felszerelést kaptak a sportolók. Ugyancsak az első félévi községfejlesztési terv keretében 32.800 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel a dolgozók a közeljövőben építésre kerülő 1000 méteres betonjárda létesítéséhez. Végül, de nem utolsósorban a tanács és a tömegek jó kapcsolatát igazolja az is, hogy szilárdabb az állampolgári fegyelem, gyorsabban haladnak a mezőgazdasági munkákkal, mint tavaly ilyenkor A tojás és a sertés kivételével a község április 25-ig teljesítette első négyhavi begyűjtési tervét. Az említett két cikkféleségből sincs elmaradás, mert 92.8, illetve 98.5 százalék ezek négyhavi teljesítése is. A mezőgazda- sági munkáknál pedig az a helyzet, hogy a kukorica kivételével végeztek a tavasziak vetésével, a kukorica talaj előkészítő munkáit pedig szintén befejezték, a vetésével pedig 45 százaléknál tartanak, amely ugyancsak jónak mondható. A tanácstagok közül a fentiekkel kapcsolatban leginkább megérdemel dicséretet B. Nagy Ferenc, V. Papp József, Csernák István és Polgár Béla egyéni parasztok. TÖTH ILONA, vb. titkár, Nagyszokoly. Csatlakozunk a tolnai 1956 április 3-án jelent meg a Tolnai Naplóban Tolna község dolgozó parasztjainak a felhívása. A szálkai tanács és a dolgozó parasztok közösen beszélték meg a tolnaiak felhívását, amely a község dolgozói és termelőszövetkezeti tagjai között helyeslésre, követésre talált. A tolnaiak felhívásával kapcsolatban Bo- zsok Sándor vb. titkár írt ledolgozok felhívásához velet, melyben kérte a szerkesztőséget, hogy adja tud- tára a megye dolgozóinak, hogy a szálkaiak csatlakoztak a tolnaiak felhívásához. E szerint a község kenyérgabona beadási tervét augusztus 20-ra, egészévi beadási tervét december 10-re, adófizetési tervét pedig december 20-ra teljesíti. A tanácstitkár kérésének ezúttal eleget teszünk. A paksi járás értékelte a községek begyűjtési versenyét A Szabad Nép április 22-i számában^ megjelent begyűjtési versenyértékelés alapján a járások begyűjtési versenyében országosan második a paksi járás. Ebben a kimagasló eredmény elérésében része van annak is, hogy a járási tanács versenybizottsága rendszeresen értékeli a községek közti begyűjtési versenyt. A járás községei közti begyűjtési versenyt legutóbb április 24-én értékelte a bizottság, — adja hírül Foki Sándor, a járási tanács versenyfelelőse. Egyidejűleg azt is közli, hogy a járás teljesítette négyhavi begyűjtési tervét. A községek versenyében első Dunaföldvár, második Dunakömlőd, harmadik Bölcs ke. A három utolsó pedig Gerjen, Kajdacs, illetve Pusz tahencse. Dolgozó parasztjaink százai adták szavukat, hogy május 1-ig befejezik a tavasziak vetését. Szavuk valóraváltása érdekében versenyre hívták egymást. Nemes vetélkedés volt ez, egyetlen célért, a vetés befejezéséért, a magas terméseredmények eléréséért. Azelőtt, de ma is, megteremtették igyekvő munkájukkal jó hírnevüket a kölesdi gazdák. Az első perctől kezdve igyekeztek a tavaszi munkákat időben, jól elvégezni. Ebben a hajrában mindig élenjártak, példát mutattak a tanácstagok. A legutóbb megtartott tanácsülésen is a tavaszi munkákról, a kukoricavetés mielőbbi befejezéséről beszélgettek. — Én párosversenyre hívom Pintér Ignácot — szólalt fel König Zsigmond 8 holdas gazda. — Aztán mire? — Hát arra, hogy melyőnk fejezi be előbb a kukoricavetést. — Egyenlőtlen lenne ez a verseny — válaszolt komolyan Példamutató tanácstag Pintér gazda, nem fogadom én azt el. — Miért? Hiszen neked is 8 hold földed van, meg nekem is, egyformán vetünk kukoricát. — Ez igaz, csak ott van a különbség, hogy én már befejeztem a kukorica vetését. Zsiga bácsi erre nem tudott válaszolni, de magában megfogadta, „hogy én sem késleke- dek soká". Ezt a kis esetet a napokban hallottuk, amikor Kölesden jártunk. A tanácselnök, Hegyi elv. társ, elismeréssel nyilatkozik Pintér gazdáról, munkájáról, na de kérdezzük meg őt. — Valamikor hosszú éveken keresztül, mint gazdasági cseléd kerestem meg a mindennapi kenyeret. Később földhöz jutottam és azóta gazdálkodom. Nem akarok dicsekedni, de bárki megnézheti földemet. Gyönyörű a búzám, az őszi árpám, de szépen sorol már az 1600 négyszögölön vetett zab is. Igyekeztem, jobban mondva igyekeztünk —, mert másod- magammal dolgozom —, hogy a késői kitavaszodás ellenére időben földbe kerüljön a mag. Befejeztük 2 holdon a kukorica, 600 négyszögölön a burgonya, és 300 négyszögölön a takarmányrépa vetését. Szépen fejlődik a gabonánk, igaz, jó erőben van a föld. Három évenként valamennyi rendszeresen kap istállótrágyát. Hiába, ha mi nem adunk a földnek, akkor nem is lehet megkívánni, hogy adjon. Régi igazság ez, amelyet Pintér gazda mindenkor szem- előtt tart, de meg is van az eredménye, hiszen tavaly is 13 mázsa búzája termett egy holdon. A jó gazda igyekvő munkája meglátszik közvetlen környezetén. 1954-ben például új házat épített, az asszonynép pedig a napokban bútort vásárolt. Ezek a tények azt igazolják, hogy kitűnően gazdálkodik, de nemcsak a határban, de az udvaron látottak is ezt igazolják. Törzskönyvezett fehér hús sertés tenyészsüldői közül eddig 16 darab tenyészkant adott el. Pintér Ignác nevét nemcsak azért ismerik sokan Kölesden, mert a „Mintagazda” jelvény boldog tulajdonosa, hanem azért is, mert 5 éve jó tanácstagja körzetének. A körzetben lakó tíz gazda igyekszik a munkával. Vajon befejezik-e május 1-ig a kukorica vetését? — Biztosan — válaszolt Pintér elvtárs. — Valamennyien igyekeznek. Nem is tudnék egy gazdát sem mondani a tíz közül, amelyik elmaradt volna munkájával. Nemcsak Pintér Ignác és a körzethez tartozó egyéni gazdák igyekeznek, hanem a község valamennyi gazdája, mert teljesíteni akarják szavukat, május 1-ig befejezik valameny- nyien a kukorica és ezzel az összes tavasziak vetését. —y—a. Tanulmányozzák a XX. kongresszus anyagát A DUNAFÖLDVÁRI ALKOTMÁNY Termelőszövetkezet pártszerve zete arról volt ismeretes az előző években, hogy a pártoktatás színvonala nem érte el a kívánt mértéket. Az idei oktatási év is rosszul kezdődött, mert a régi pártvezetőség nem törődött a párttagság politikai képzésével. Az új pártvezetőség megválasztása után kezdett előrehaladás mutatkozni ezen a téren. Ez az előrehaladás most a kongresszusi anyag tanulmányozása során már konkréten lemérhető. Az új vezetőség Be- dics István titkár elvtárs irányi tásával felismerte, hogy a XX. kongresszus anyagából sok has:: nos tapasztalatot meríthetnek, ha alaposan tanulmányozzák. Hozzá is láttak a tanulmányozás megszervezéséhez. A pártvezetőség tagjai sorra elbeszélgettek a tsz kommunistáival és így sikerült elérniök, hogy az első foglalkozásról egy párttag sem hiányzott nyomós indok nélkül. Beszélgettek a legjobban dolgozó pártonkívüli tsz tagokkal, hogy közülük is minél többen kapcsolódjanak be legalább erre az időszakra a pártoktatásba, A jó előkészí- tésnek az lett az eredménye, hogy az első foglalkozáson, noha a tavaszi munkálatok kellős közepén tartották, többen vettek részt, mint bármikor azelőtt. TOLNANÉMEDI KÖZSÉGBEN a kongresszusi anyag tanulmányozását úgy készítette elő a pártbizottság, hogy necsak azok vegyenek részt ezidő alatt az oktatásban, akiket eredetileg beosztottak, hanem azok a párttagok és élenjáró pártonkívüli dolgozók is, akik eddig nem vettek részt semmiféle pártoktatásban. A Felszabadulás Termelőszövetkezetben 14 fő volt beosztva a pártoktatásba, hét párttag és hét pártonkívüli, most a kongresszusi anyag tanulmányozásába bevontak még újabb hat főt és így összesen húszán tanulják szervezetten a tsz-ben a XX. kongresszus anyagát. GYÖNK KÖZSÉG pártbizottsága elhatározta, hogy két új csoportot hoz létre a meglévő pártoktatási formák mellé és ide osztják be a kongresszusi anyag megismertetésére azokat a dolgozókat, akik eddig nem vettek részt pártoktatásban. Ez azért vált szükségessé, mert erre az időszakra megnövelték a pártoktatásban résztvevők számát annyira, hogy egy-egy szemináriumra több mint harminc fő jutna és nem lenne lehetőség széleskörű vitára. Az év elején Volt olyan községi vezető is, aki nem kapcsolódott be a pártoktatásba, most azt is bevonják a község többi párttagjaival és élenjáró dolgozóival együtt. így ünnepelnek Szekszárdon Most is, mint a felszabadulás óta eltelt évek alatt, mindig nagy készülődés előzi meg Szekszárdon május elsejét. Már egy héttel ezelőtt, megkezdődtek az előkészületek — a város csinosítása, az utcák, terek rendbehozása, parkosítása —, de nem kis feladat az ünnepi műsor ösz- szeállítása sem, hogy az ünnep mindhárom napján gazdag, változatos műsorral ünnepelhessenek a város dolgozói, öregek és fiatalok egyaránt. Az ünnepségek sorozata már április 30-án délelőtt megkezdődik. Délelőtt 10 órakor úttörőavatásra kerül sor — 300 gyermeket vesznek fel az úttörők népes családjába. Az avatási ünnepséget a Honvéd Kiegészítő Parancsnokság és a DISZ-bizottság rendezi meg. Délután a városi sporttelepen bajnoki labdarúgómérkőzések kerülnek lejátszásra. Este a városi kul- túrotthonban a központi művészegyüttes a „Gerolsteini nagyhercegnő“ előadásával szórakoztatja a város dolgozóit. Május elsején nagyszabású ünnepi felvonulásra kerül sor. A koradélelőtti órákban munkahelyükön gyülekeznek a dől gozók, majd onnan a felvonulás kiindulópontjához, az újvárosi Pázmány térhez vonulnak. A Mátyás király utcában gyülekeznek az úttörők és középiskolások — ők halad nak a felvonulás élén. Az iskolások után a sportegyesületek sportolói vonulnak fel — ők a Szluha György utcában gyülekeznek. Utánuk vonulnak fel a különböző vállalatok, intézmények dolgozói és a Béke Termelőszövetkezet tagjai. Délután a vásártéren felállított sátrakban a vállalatok megvendégelik dolgozóikat, akik közben a sporttelepen is találhatnak szórakozást, ahol atlétikai verseny kerül lebonyolításra, azonkívül a MÖHOSZ egyes körei tartanak bemutatót. Az aznapi mű sort a Garay téren megrendezésre kerülő utcabál zárja be. Az ünnep másnapja az ifjúságé lesz. Mint a múlt évben, most is megrendezik a majálist a Csörge tónál. Délelőtt 10 órától minden óra ban autóbusz indul a központ ból, hogy a szórakozni vágyókat — fiatalokat, öregeket — a tóhoz kiszállítsa. A Vendéglátó Vállalat kint sátrat állít fel, ahol mindenki kedve szerint válogathat ételekben, italokban. Számtalan szórakozási lehetőség teszi vidámmá ezt a napot is. Röplabda-villámtor- na a győztes csapatot megjutalmazzák — tréfás verseny- számok, kultúrműsor szerepel a délutáni programban. Az egésznapos szórakozást tábortűz — a tó közepén — zárja be. Ezzel ér véget majd a május elsejei ünnepségek sorozata. Öt irányvonatot továbbítanak május 1-én a Dombóvári Fűtőház dolgozói Lelkes hangulatban készülőd nek a dombóvári vasutasok május 1-e méltó megünneplésére. Ünnepelni fognak nemcsak azok, akik szabadnaposak lesznek, hanem azok is, akik dolgoznak a nagy ünnepen. A fűtőház dolgozói három szén. irányvonatot továbbítanak Komlóról Pusztaszabolcsra, — kettőt pedig helyben állítanak össze, Dombóvárról viszik Budapestre. A Dombóvár-Alsó állomás dolgozói május 1-i felajánlásukban vállalták, hogy szabad utat biztosítanak az irányvonatoknak. Amennyiben a nagy állomás — a nagy forgalom miatt — nem tudná összeállítani a helyi irányvonatokat, úgy ők végzik el az irányvonatok összeállítását.-
