Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-28 / 101. szám
AZ HDP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TAKÁCS LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 ÁPRILIS 2S. A szocializmus építésének útján IRÁNYELVEK a magyar népgazdaság fejlesztésének második ötéves tervéhez Lapunk tegnapi szántában közöltük a második ötéves terv irányelvei tervezetének bevezető részét. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az ipar fejlesztésének irányelveit. A Román Népköztársaság Tegnap hozták nyilvánosságra Pártunk Központi Vezetőségének a második ötéves terv irányelveiről szóló tervezetét, melyet egy hónapon keresztül nyilvánosan vitatnak meg a terv végrehajtói, az ország dolgozói. Javaslataikkal, észrevételeikkel segítik, hogy a második ötéves terv célkitűzései minél reálisabbak lehessenek. A terv így válik minden dolgozó személyes ügyévé, megvalósításának legnagyobb biztosítéka az, hogy kidolgozásában résztvesznek a dolgozók széles tömegei. Kedvező körülmények közt fogunk hozzá második ötéves tervünk megvalósításához. Az elmúlt években hatalmas sikereket értünk el a szocialista építés terén. Iparunk ma már több, mint háromszor annyit termel, mint 1938-ban, az iparosítás eddigi sikerei biztosítják a népgazdaság további fejlődésének feltételeit. Nőtt a mező- gazdaság termelése is — bár elmaradt a népgazdaság szük- iségleteitő] jelentősen, bár nem kielégítően nőtt a lakosság életszínvonala. Pártunk vezetésével dolgozó népünk sikeresen küzdi le az 1953—54-ben tért hódított opportunista politika káros következményeit, iparunk az elmúlt évben tovább fejlődött és eredményesen teljesítette ezévi első negyedéves tervét is. Nagy lendületet vett a múlt évben a mezőgazdaság fejlődése, mind a termelés emelése, mind a szocialista átszervezés terén. Kedvezőek a külpolitikai körülmények is. — A Szovjetunió vezette szocialista tábor nemzetközi helyzete je-' lentősen megerősödött, a kapitalista körökben is egyre jobban tért hódít a békés gazdasági verseny szelleme, egyre többen látják, hogy más kiút nincs. Erősödtek a kapcsolatok a szocialista tábor országai között, a Kölcsönös Gazdasági Segítés Tanácsán belül az eddiginél jobban összehangolják terveiket, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok, — lehetővé téve azt, hogy minden ország adottságainak legmegfelelőbben fejlessze népgazdaságát. A második ötéves terv — a szocializmus építésének, népünk életszínvonala további emelésének terve. „A második ötéves terv időszakában, 1956— 60-ban, a technika jelentős fejlesztése alapján folytatni kell a szocialista iparosítást, a terme, lés fellendítésére egyidejűleg uralkodóvá kell tenni a mező- gazdaságban is a szocialista termelési viszonyokat, ezzel lényegében meg kell szüntetni a gazdasági alap kettősségét, rendszeresen emelni kell a dolgozó nép életszínvonalát s így biztosítani az ország további felemelkedését” — mondja a Központi Vezetőség tervezete. E program megvalósításának alapja az ipar — elsősorban a nehézipar — termelőerőinek gyors fejlesztése. A szocialista ipar termelése öt esztendő alatt 50—52 százalékkal kell, hogy növekedjék, ezen belül a termelőeszközök termelését mintegy 60 százalékkal, a fogyasztási cikkekét mintegy 40 százalékkal kell emelni. Látha- I tó ebből, hogy a tervezet biztosítja a nehézipar gyors fejlesztését, de ugyanakkor — a fogyasztási cikkek termelésének emelésével a lakosság növekvő szükségleteinek kielégítését is. Az elmúlt években nagymértékben akadályozta a termelés fejlődését az alapanyag és nyersanyag termelésének viszonylagos elmaradása. A második ötéves tervben — az irányelvek szerint — a nyers- és alapanyagok termelését 57— 58 százalékkal kell emelni. Nagy feladatokat tűz ki a tervezet a mezőgazdaság elé is. öt év alatt 27 százalékkal kell emelni a mezőgazdaság termelését, biztosítani, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölénye olymértékben mutatkozzék meg, hogy a parasztság többsége a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját válassza. A második ötéves terv — a technika rohamos fejlesztésének terve. Az iparban a termelés növelését mintegy kétharmad részben a termelékeny ség emelésével kell biztosítani, amit nagyrészt a meglévő gépi berendezések korszerűsítésével, a nehéz munkafolyamatok gépesítésével lehet elérni. A tervezet szerint egy új munkásra közel négyszer annyi gépi beruházás jut, mint az első ötéves tervben. Az iparban az egy munkásra jutó villamosenergia felhasználást mintegy 44 százalékkal kell növelni. A mező- gazdaság közei kétszerannyi, 4.4 milliárd forint értékű gépet fog kapni, mint az első ötéves terv időszakában. A technika fejlesztése követeli meg a gépipar termelésének gyors növelését. A második ötéves tervben lényegében új, nagyjelentőségű szerves vegyipart hozunk létre. A vegyipar termelése öt év alatt megkétszereződik, új mű. anyagok gyártását kezdi meg a vegyipar. A technika állandó fejlődése, a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése teszi lehetővé és biztosítja a dolgozók életszínvonalának állandó emelését, öt év alatt 25 százalékkal kell emelkednie az egy keresőre jutó reálbérnek, 34— 35 százalékkal a lakosság össz- fogyasztásának. E célkitűzések reálisak, megvalósíthatók. Pártunk Központi Vezetősége széleskörű vitára bocsátja a tervezetet, az ország dolgozóinak segítségét kéri, hogy „javaslataikkal, ész^ revételeikkel segítsenek feltárni a népgazdaság olyan tartalékait, melyekkel az irányelvek jelen tervezete még nem szá. mól. Járuljanak hozzá ahhoz, hogy még jobban érvényesüljenek a gazdaságosság, a célszerűség követelményei a második ötéves tervben, hogy még inkább érvényre jussanak a hazai sajátosságokban és a szocialista tábor országai közötti együttműködésben rejlő lehetőségek, hogy második ötéves tervünk még nagyobb mértékben megfeleljen a reális lehetőségeknek, s népünk szükségleteinek; jobban elősegítse a bővített újratermelést, a munka termelékenységének emelkedését, népünk életszínvonalának állandó, szilárdan megalapozott növelését, szocialista kultúránk felvirágzását, népi demokráciánk megszilárdítását: a szocializmus építését országunkban!’’ Túlteljesíti tervét a dunaszentgyörgyi gépállomás A megye más gépállomásával együtt a dunaszentgyörgyi is teljesítette már a tavaszi te •- vét, s most azon dolgoznak, hogy május 1-re a tervet túlteljesítsék. Különösen jó mun' kát végez Nagy Etel traktorve' zető, aki a férfiakat is megelőzve április 20-ig már 179.5 százalékra teljesítette tervét. A gépállomás dolgozói mielőbb be akarják fejezni körzetükben a kukoricavetést, — ugyanakkor jó minőségű munkát szeretnének végezni. Ezért a régebbi Horogh-féle négyzetes vetőgépbe az új gép mintájára egy magkidobást szabályozó szelepet tettek, így pontosabb lesz a vetés, jobban művelhető a kukorica. Egyre szélesedik a begyűjtési verseny A begyűjtési versenyben a megye területén újabb 60 termelőszövetkezet 7516 dolgozó paraszt és 52 község tett vállalást. Eddig teljesítette kötelezettségét 14 termelőszövetkezet^ 5747 dolgozó paraszt és 8 község, de a vállalásokat teljesítők száma egyre nő. Az egész megyében javult a versenyszervezés. A legnagyobb fellendülés tapasztalható Nagy- vejke, Lengyel, Bonyhád, Apar- hant, Kisszékely, Diósberény, Szakadát, Pincehely és több más községben, ahol tanácsüléseken és kisgyűléseken is foglalkoztak a begyűjtés dolgozói a versenyszervezéssel. A Tolna megyei művészeti együttesek készülnek a nyárra Megyénkben az idén több, mint 500 művészeti együttes jelentkezett az ifjúsági seregszemle versenyeire. Ezeknek jelentős része, több mint 200 csoport a nyár folyamán sem szünetelteti működését, hanem bekapcsolódik a nyári mezőgazdasági munkákba. A tervek szerint közel 400 művészbrigád alakul a nyárra, s a művelődési házak vezetői már mindenütt kapcsolatba léptek a tanáccsal és a begyűjtési megbízottakkal. így azonnal értesülnek a falu legjobb gazdáinak, beadóinak nevéről, akiket rövid esti műsorokkal keresnek majd fel lakásukon. A nyár folyamán megélénkül megyénkben a népi együttesek csereműsora is. A megyei tanács népművelési osztálya úgy tervezi, hogy néprajzi vidékek cserélik ki tapasztalataikat és ismerkednek meg jobban egymással. így kerül sor a tervek szerint az ozorai népi együttes sárközi vendégszereplésére, míg a sárközi népi együttesek Ozorát és Kapós- völgyét keresik fel a nyár folyamán. A szocialista ipar termelésének 50—52 százalékos növelése a második ötéves terv időszakában lehetővé teszi, hogy az ipar, mint a népgazdaság vezető ága, fokozottan elégítse ki mind a hazai szükségletek, mind a külkereskedelmi igényeket. Az ipari termelés növelése érdekében biztosítani kell a meglevő ipari berendezések eddiginél lényegesen jobb kihasz. nálását, az elavult gépeknek új Villamosenergia Szén Kőolaj Acélnyersvas Acél Hengereltacél Timföld Kénsav Marónátron Műtrágyák* Műanyagok Tégla Cement Gőzturbina Erőmű és ipari kazán Diesel -motor Autóbusz és pótkocsi Vasúti személykocsi Tehergépkocsi Fémforgácsoló szerszámgépek Arató-cséplőgép (gabonakombájn) Kerékpár Motorkerékpár Háztartási varrógép Rádióműsort evő Cellulóz Papír Pamutszövet Gyapjúszövet Selyemszövet Kötöttáru Konfekcióáru Cipő Cukor Nyersbús Zsír Étolaj Vaj *(hatóanyagban számítva) 2. Az eddigieknél nagyobb mértékben kelj kihasználni hazánk természeti kincseit. Az összeg ipari beruházások közel háromnegyedrészét az ország nyersanyag- és energiaforrásainak feltárására és hasznosítására kell fordítani A kohászatban is a magasabb minőségű anyagok termelését kell elsősorban növelni. 3. Ki kell terjeszteni és eredményesebbé kell tenni a geológiai kutatásokat a hazai földben fellelhető ásványok feltárására. Az ország felkutatott szénva- gyonát öt év alatt mintegy 330 millió tonnával kell növelni. Jelentős ' kutatómunkát kell végezni a bauxit-vagyon feltárására. A jóminőségű bauxit felkutatott mennyisége öt év alatt legalább 10 millió tonnával növekedjék. 4. A bányászati iparágak biztosítsák az ország ásványkincseinek fokozott mértékű kitermelését. A bányászat termelését öt év alatt mintegy 56 százalékkal kell növelni. A bányászat fejlesztésére mintegy 7.5 milliárd forint beruházást kel] fordítani. A feketeszén termelése 1960- ig legalább 33 százalékkal, a barnaszeneké 30 százalékkal, a lignité 38 százalékkal emelkedjék. összesen 10 millió tonna termelőképességű új bányaüzemet kell létesíteni. 1960-ban mintegy 800.000 tonna tőzeget kell kitermelni, elsősorban mezőgazdasági és tüzelési célokra. Hasznosítani kell a tőzeget hő_ és hangszigetelő anyagok gyártására is. A kőolajtermelés öt év alatt legalább 400.000 tonnával növekedjék. A földgáztermelést az 1955. évi 453 millió köbmégépekkel való fokozatos felcserélését, az anyagellátás folyamatosságát, a termelés ütemességét és mindennek eredményeként a munka termelékenységének állandó emelését. Az iparban öt év alatt összesen 33 —34 milliárd forintot kell beruházni. 1. Egyes fontosabb ipari termékek termelése a második ötéves terv utolsó évében hozzávetőlegesen a következő legyen: 1960. évi íz 1950. éli Isiméit! a; 1955. éli termelés termelés százalékában 8 350 millió kwó 154 29,4 to 132 2,0 • 125 1,41 * * 165 2,24 * 138 1,40 159 224 ezer to 145 200 0 n 161 40,5 346 150 \ 372 11,6 430 1 950 millió db 156 1,86 millió to 158 370 ezer kw 154 194 millió Ft 330 567 ezer Le 680 3 400 db 245 805 w f 272 6 800 u 179 11 100 U 183 4 500 163 410 ezer db 189 54 326 68,5 * 14? 455 147 46,5 * to 281 164 155 247 millió m2 106 34,7 * 135 25,5 \ 127 7810 to 155 7 274 millió Ft 128 16,2 pór 116 410 ezer to 165 217 # 146 79 131 35 163 18,3 . 161 térről 1960-ban legalább 700 millió köbméterre kell fokozni. A bauxittermelést az 1955. évi 1,290.000 tonnáról 1960-ban közel 1,600.000 tonnára kell emelni. 5. A növekvő szükséglet kielégítésére a vas- és fémkohászat termelése 1960-ban 1955- höz képest mintegy 40 százalékkal emelkedjék. Kohászati beruházásokra öt év' alatt mintegy 3 milliárd forintot kell fordítani. Az alumíniumiparban a hutaaluminium-termelést az 1955. évi 37.000 tonnával szemben 1960-ban legalább 47.500 tonnára kell emelni. 6. Az iparosítás továbbfejlesztésével a műszaki haladás meggyorsításával, a mezőgazdaság fejlesztésével, a lakosság életszínvonalának javulásával együttjár a villamosenergia felhasználásának különösen gyors emelkedése. A rendelkezésre álló villamosenergia mennyiségét 1960- ig (a nemzetközi együttműködési megállapodások alapján külföldről szolgáltatott energia., mennyiséget is figyelembe- véve) mintegy 67 százalékkal kell növelni. A villamosenergia-ipar fejlesztésére a második ötéves terv folyamán legalább 6.5 milliárd forint beruházást kell fordítani. 7. A második ötéves terv időszakában meg kell indítani és ki kell fejleszteni a hazai urániumérc bányászatát s részben feldolgozását. 8. Az ipar összes ágai között a vegyipart kell a második ötéves terv éveiben a leggyorsabb ütemben fejleszteni: lényegében új, nagy jelentőségű szerves vegyipart kell létrehozni. A vegyipari termelést öt év alatt Imeg kell kétszerezni. által szállítandó földgázra alapozva, fel kell építeni a második ötéves terv legnagyobb ipari létesítményét, a Tiszavidéki Vegyikombinátot. A műtrágyagyártás fejlesztésére öt év alatt összesen mintegy 700 millió forintnyi beruházást kell fordítani. A nitrogénműtrágya gyártását 1960-ra az 1955. évi hétszeresére, a foszforműtrágya termelését több mint kétszeresére kell emelni. A mezőgazdaság részére szállított összes vegyipari termékek értéke 1960-ban az 1955. évinek 2.5—2.7-szerese legyen. A közlekedést, az ipart és a mezőgazdaságot több és minőségileg jobb kőolajtermékekkel kell ellátni. A gumiipar termelését mintegy 100 százalékkal, a gépkocsi abroncsok gyártását 85 százalékkal kell növelni. 9. Az építőanyagipar előtt az a feladat áll, hogy az egyre nagyobbszámú építkezést és főleg a lakásépítést ellássa korszerű építőanyagokkal, könv- nyen szállítható és ösz- szeszerelhető épületelemekkel. Az építőanyagipar fejlesz, tésére több mint 2 millárd forintot kelj öt év alatt beruházni. Az építőanyagipar termelése a második ötéves terv időszaká. ban legalább 62—65 százalékkal emelkedjék. A korszerű építőipar legfontosabb anyagá. nak, a cementnek termelését öt év alatt mintegy 700.000 tonnával kell növelni: a betonelőregyártó iparban a termelés mint egy 2.5-szeresére emelkedjék. 10. A gépiparnak az eddiginél lényegesen nagyobb mennyiség ben, korszerűbb kivitelben, jobb minőségben és nagyobb sorozatokban kell gépeket, berendezéseket, járműveket, műszereket és más termelőeszközöket előállítania. A második ötéves terv időszakában a gépipari termelést 70—75 százalékkal kell növelni. A gépipar fejlesztésére mintegy 3.5 milliárd forint beruházást kell fordítani. A szerszámgépgyártás több, mint kétszeresére emelkedjék. Különös súlyt kell helyezni a Diesel-motoros járművek gyártásának, fejlesztésére. A mezőgazdasági gépgyártást öt év alatt mintegy 110 százalékkal, a traktorgyártást 112 százalékkal kell növelni. Korszerű talajmegmunkáló és betakarító gépeket kell előállítani; öt év alatt az ipar közel 9000 nagyteljesítményű lánctalpas traktor, mintegy 10.000 univerzál traktor, több mint 10.000 gabonakombájn, mintegy 17.000 kukoricakombájn és silókombájn gyártását biztosítsa. Különös súlyt kell helyezni a mikrohullámú rádióvevők és televíziós készülékek, frekvenciamodulált adóberendezések gyártására, öt év alatt mintegy 110.000 db televíziós vevő- készüléket kell gyártani. Gyors ütemben kell emelni a gépipar adtai előállított közszükségleti cikkek termelését, öt év alatt legalább 230.000 mo torkerékpárt, 1,700.000 kerékpárt, 2,100.000 rádióvevőkészüléket, 60.000 tonna fémedényr árut kell gyártani. A háztartási villamoskészülékek gyártását több, mint háromszorosára kell növelni. 11. A könyűiparban öt év alatt mintegy 25 százalékkal kell emelni a termelést, ezen belül a textiliparban hozzávetőlegesen 22 százalékkal, a konfekcióiparban 28 százalékkal, a cipőiparban 26 százalékkal, a bútorgyártásban 37 százalékkal, a papírgyártásban 55 (Folytatás a 2. oldalon.)
