Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-24 / 72. szám
195« MÁRCIUS 24. TOLNAI napló 3 PART ÉS PARTÉPÍTÉS * Felkészült a tavaszra a dunaszentgyorgyi gépállomás pártszervezete A dunaszentgyorgyi gépállomás felkészült a tavaszi munkára. A gépek munkára kész állapotban vannak, a tervek részletesen ki vannak dolgozva, s a feladatokat meg állapították minden egyes dolgozóra: agronómusra, bri- gádvezetöre és traktorosra nézve. A traktorosok területükön naponként próbálgatják, hol lehet megkezdeni a szántást. A homokosabb területeken, például Németkér határában már szántanak is. A gépállomás pártszervezete is készül a tavaszra. Halász Lajos elvtárs, a pártszervezet függetlenített titkára most pártiskoján vart Pécsett. Az ő távolléte még nagyobb feladatok elé állítja a pártT szervezet és vezetősége tagjait, hogy a pártélet ebben az időben se szüneteljen. Februárban a pártszervezet vezetősége a gépállomás tervéről tárgyalva megbeszélte, hogyan segítsék a kommunisták a gazdasági munkát. A traktorosbrigádokat újjászervezték.1 Minden brigádba osztottak be három-négy kommunistát, és megalakították a pártcsoportokat. A pártcsoportokra és a pártcsoportbizal miakra a tavaszi munkák zavartalan menete érdekében igen komoly tennivalók várnak. Területükön állandóan felszínen tartják a minőségi munka kérdését, hogy ez évben már senki ne emelhessen kifogást a gépállomás munká jával szemben. Tavaly még két esetben kifogásolták a munkát. Hogy ez az idén ne forduljon elő, ez elsősorban a brigádvezetők feladata. Erre Somogyi Lajos elvtárs, a gépállomás főagronómusa, a párt szervezet vezetőségi tagja is nyomatékosan felhívta a brigádvezetők és az agronómusok figyelmét. A lazaság meg nvilvánulásai elleni harc területükön a pártcsoportok fő feladata, mellyel a munka eredményességéért legtöbbet tehetnek. A pártcsoportbi- zalmi ebben segítőtársa a brigádvezetőnek. Ha valahol valami rendellenességet észlel, mely a munkát gátolja, felhívja rá a brigádvezető figyelmét. Ugyanakkor a pártcsoport is megbeszéli a hibák kijavításának módját. A munkafegyelem termesze tesen csak akkor válik igazán szilárddá, ha a munkában a kommunisták mutatnak pél dát. A pártcsoportok is csak így tudnak eredményesen harcolni a munkafegyelem megsértése ellen. A kommunisták felelősségtudó, példamutató munkája szükséges ahhoz, hogy a gépállomás ma radéktalanul teljesíthesse tér vét és- jó minőségi munkát vé gezhessen. A gépállomáson dolgozó párttagok és tagjelöl tek egész sora eddig is kiválóan végezte el munkáját. A kommunisták a gépjavításban is élenjártak: Vajda Sándor elvtárs, a Szakma Kiváló Dől gozója és Gyöngyösi János Hasznos beszélgetések A Hazafias Népfront Tolna megyei bizottsága hét községben kezdeményez eszmecserét, a kiváló termelési eredményt elért dolgozó parasztok bevonásával. A jó talajművelést elősegítő beszélgetéseknek ez a címük: „Nincs rossz talaj, csak rossz gazda.” A beszélgetéseket olyan dolgozó parasztok irányítják, akik elvégezték az ezüstkalászos tanfolyamot. Az első ilyen eseményre Pakson került sor Girst Adám dolgozó paraszt irányításával. Girst Adám neve nem ismeretlen. Kétszeresen kitüntetett mintagazda, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. • Mit eredményeznek ezek a tanácskozások? A jelenlévőket még jobban meggyőzik az őszi és tavaszi magvak időbeni elvetésének fontosságáról, a takarmányozás helyes módszerei- ről, foglalkoznak a szakszerű borkezeléssel stb. Érdekessége a találkozóknak az asszonyok jelenléte. A paksi találkozón Bach Jánosné elmondotta, úgy tudják biztosítani a tojás és baromfibeadást, ha a magnak való baromfit jól megválogatják, hogy alkalmas legyen a megfelelő hússúly elérésére és a bőséges tojáshozamra. Már az első eszmecsere megnyerte a dolgozó parasztok tetszését. Szórakozva, vidáman elbeszélgetve cserélték ki a szakmai tapasztalatokat. Most az a terv Pakson, hogy ismét rendeznek ilyen beszélgetést, de most már többeket is meghívnak. Ezen a találkozón a termelőszövetkezeti tagok élenjáró tapasztalataiból is szeretnének tanulni. ESZENYI ANTALNÉ. elvtárs, a DISZ-javítóbrigád vezetője-Gyöngyösi elvtársat a pártszervezet tavaly vette fel tagjelöltjei sorába. Tavaly lett tagjelölt Szemere Gyula elvtárs is, aki éves tervét csaknem kétszeresére teljesítette és Scheidl József DISZ fiatal, aki még csak húsz éves, de már évek óta jó minőségben teljesítette tervét. E példák szerint a tag- és tagjelöltfelvételnél a párt- szervezet eddig is arra törekedett, hogy a gépállomás legjobb dolgozóit vegye fel soraiba és ezzel erősítse az áldozatkészség, a munkaszeretet szellemét, s fokozza a párt tekintélyét a dolgozók között. A tag- és tagjelöltfelr vételnél a dolgozók nevelésénél most is ezt tartják szem előtt. Két tagjelöltfelvételi kérelem ügyében fog határozatot hozni a következő párttaggyűlés is. Az egyik kérelmező Rádli István DISZ fiatal, leszerelt katona, az egyik traktoros brigád vezetője, a másik pedig Hanoi Mihály vontatós. Mindketten példamutató dolgozói a gépállomás nak. Nyilvánvaló, hogy a tag- és tagjelöltfelvétel ilyen módon minőségileg is erősíti a pártszervezetet, s lendületet ad a gazdasági munkának is. A pártszervezetet, a pártcsoportokat és minden egyes kommunistát komoly feladatok elé állít a kezdődő tavaszi munka. Késett a tavasz, és valószínű, hogy a gaz dasági teendők egymásra hal mozódnak. Felgyülemlik a traktorosok munkája. A kommunisták feladata, hogy a gépállomás dolgozóiban éb- rentartsák az áldozatkészség szellemét, hiszen az ő munkájukon múlik nagyrészt az idei termés sorsa. Alulírott... A vállalások teljesítésének fő feltétele a verseny szervező munka megjavítása — Tapasztalatok a Bonyhádi Zománcgyárban — Vállaljuk, hogy termelési ‘tervünkét 103 százalékra teljesítjük ... a terv túlteljesítése érdekében 13 tonna zománcedényt termelünk terven felül ... „Vállaljuk, hogy az egy mun kás egy munkanapra eső termelékenységet az 1955. évi ered ményhez képest 0,5 százalékkal emeljük...“ „Vállaljuk, hogy a selejtkárí az 1955. évi átlaghoz képest 5 százalékkal csökkentjük... az I. osztályú zománcedény termelését az 1955. évi 80 százalékról 81 százalékra emeljük.“ Néhány — legfontosabb pont ja a Bonyhádi Zománcgyár április 4-i felajánlásának, amit még januárban, termelési értekezleten fogadtak el a gyár dolgozói. A gyár nagyrészt teljesítette a vállalásban szereplő egyéb feladatokat, melyek főként a műszaki fejlesztésre irányultak. Azonban a fenti vállalásokkal súlyosan elmaradtak. Az első két hónapban a tervet értékben 101,8 százalékra teljesítette a gyár, azonban 3,6 tonnával kevesebb zománcedényt gyártott a tervezettnél. A selejtnél 32,5 százalékk 1 lépték túl a tervet, a legyártott zománcedények 75,6 százaléka volt elsőosztály minőségű. SOK, ÚGYNEVEZETT OBJEKTÍV OK is akadályozta a terv teljesítését. A februári rossz időjárás, az új zománcozócsarnok üzembe helyezésének elhúzódása. Azon ban eredményeket is lehetett volna elérni, hiszen a múlt évben — amikor teljesítette a gyár a tervet — sem voltak rosszabbak az adottságok. A helyzet nem sokat javult már ciusban sem, amikor már jobb volt az időjárás. A havi terv esedékes részét 1,4 tonnával teljesítette túl a gyár, azonban az I. oszt. zománcedény aránya csak 73,8 százalék. Ha így megy tovább, a negyedév végére a megígért 13 tonnás teljesítésből egy darab sem lesz. A LEMARADÁS EGYIK FÖ OKA, hogy a gyár kollektív felajánlását nem támassza alá jól szervezett versenymozgalom. Odáig még eljutnak, hogy a dolgozók többsége versenyvállalást tesz, de nem kérik számon és nem értékelik, ki hogyan teljesítette vállalását. A zománcozóban egy díszes versenytábla függ a falon. „Egyéni vállalások napi kiértékelése“ felirattal. Legutoljára e táblán a január: 23-i eredményeket írták ki. Persze ezt sem úgy, hogy ki mit vállalt abból mit teljesített, hanem csak a teljesítményszáza lékok vannak feltüntetve. Egy másik felirat, fehér papíron nagy betűkkel és számokkal: „II. 24. Legjobb a zománcozóban: Weisenburger Vilmos 193 százalék, Nagy Mária 185 százalék, Günter Borbála 150 százalék, Klézli Klára 152 százalék Kratschmer László 140 százalék.“ A legfrissebb felirat (március 20-án) „ III. 17. Hajós György 150 százalék.“ Mit mutat ez? — Azt, hogy csak hébe-hóba értékelik a ver seny eredményeit és azt, hogy csak a legjobbakat tüntetik fel. AZ ILYEN VERSENYSZERVEZÍ1S és versenyértékelés azonban nem ösztönzi azokat, akik közepes, vagy gyengébb eredményeket érnek el és nap, mint nap küzdenek azért, hogy néhány százalékkal javítsanak eredményeiken. Nem ösztönöz a minőség javítására sem, mivel ez teljesen hiányzik az értékelésből. A dolgozók túlnyomó többsége pedig éppen a:ok közül kerül ki, akik nem érnek el kiugró teljesítményt, viszont éppen azért, mert ezek ad ják a munkások zömét, náluk egy-két százalékos emelkedés nagyobb mértékben hat ki a gyár tervteljesítésére, mint a legjobbak kiugró eredményei. A legtöbb tennivaló pedig itt lenne, hiszen a gyár nem teljesítette a termelékenység emelé sére tett vállalását sem. Január és február hónapban az egy munkás egy napra eső termelésének tervét 94,3 százalékra teljesítette a gyár. MEI'HK AZ A VERSENYFORMA, amellyel tömegméretűvé, lehetne tenni a versenyt a gyárban, be lehetne vonni a versenybe az összes dolgozókat? - A párosver seny. Amikor minden dolgozó hasonló képességű társával ver senyez. Meg lehet ezt oldani a Bonyhádi Zománcgyárbah? — Feltétlenül meg lehetne. Hiszen folyt itt párosverseny azelőtt is. Novák Györgyné művezető két évvel ezelőtt még peremező volt. Párosversenyben volt ő nemcsak a bonyhádiakkal, hanem más .••jmánc- gyárbeli dolgozókkal is. Pfeiffer Dániel zománcozó is emiék szik azokra az időkre, a ni kor párosversenyre lépett egy-egy másik zománcozóval és milyen izgalmas volt nap mint nap várni a munkaidő végét, melyikük az első a versenyben. Meg lehetne szervezni egyes üzemrészeken belül két-két műszak púrosversenyét. A sa- vazóban Izsákovits Janosné: elmondja, hogy az ő műszakjuk eredményét gyakran kiírják, legutóbb is 165 százalékot értek el. Azonban a másik műszakot sohasem írják ki. Pedig versenyezhetne a két műszak, azonos feltételek mellett dolgoznak, a verseny előrevinné a tervteljesítést. JOBB MUNKÁRA ÖSZTÖNÖZ az egyéni verseny is, amikor minden dolgozó, brigád, üzemrész felajánlása teljesítéséért versenyez. Azonban ebből hiányzik a legizgalmasabb: a ver senytárs megelőzése, annak a megmutatása, hogy „én is vagyok olyan ember, mint a szaktársam, én is meg tudom csinálni azt, amit ő, sőt °1 is hagyom.“ Persze, a párosverseny megszervezése nehezebb feladat, több munkát igényel az üzemi bizottságtól, mint az egyéni felajánlások összegyűjtése. Körülményesebb az értékelése is. Azonban a munkások szívesen versenyeznek, ha látják, hogy a vezetők, elsősorban a szak- szervezet, törődnek a versenynyel, kellő megbecsülésben részesítik'a versenyben jó ered ményt elérő dolgozókat. Ezzé' lehetne elérni azt, hogy a gyár dolgozói többségének, a verseny derékhadának emel Ijednék a teljesítménye, javulna a gyár tervteljesítése, teljesítené a gyár a tervek túlteljesítésére tett szocialista kötelezettségvállalását. .1. .1. önkéntes elhatározásomból... “ — Berta nénit keressük. Jó helyen járunk? — kérdezzük a szélesszoknyás■ középkorú asszonytól, aki elénk jön az udvaron. — Jó helyen járnak, én vagyok az, kerüljenek beljebb. Regölyben sok Balogh nevezetű család van s megkülönböztetésül hívják Balogh Györgynét Berta Teri néninek, az apjáról. Jó beszédes asszony s mikor már eleget szidtuk az időjárást és jól kipanaszkodtuk magunkat, Balogh néni így zárja be ezt a témát: — Bizony, nem könnyű egy asszonynak elvégezni hat hold földön minden munkát, de én megcsináltam. Mikor a férfimunka hiányzott, segítségül hívtam a rokonokat, de azoknak is csak vissza kell egyszer adni a szívességet. Mostanáig rá is untam erre. Megalakult a faluban a termelőszövetkezet, hát én is úgy gondoltam, be fogok lépni, már beszéltem is az elnökkel. — Véglegesen határozott már Balogh néni? — Határoztam. Igaz, beszélnek sok mindent a faluban, nekem is mondták már: mit akarsz? Nem vagy te másra utalva, jól tar od magad, minek lépnél be. Persze nem lehet hallgatni az ilyesmikre, inkább megkérdeztem a fiamat. Szek- szárdnál a Sötét-völgyben erdész, írtam neki, mit csináljak, belépjek-e a tsz-be, vagy sem? A fiam azt válaszolta: „Csak nyugodtan lépjen be anyám” s még azt is megírta, melyik tehenet vigyem be és melyik maradjon. A lányom — már férjhezment — ugyancsak ezt válaszolta, sőt, még ez a 16 esztendős gyerek is, aki idehaza van. — Nem volt nehéz dönteni, a szóbeszéd, meg a családi vélemény között? — Tudja, én ismerem a fiamat, lehet rá hallgatni — büszkélkedik Balogh néni, — meg úgy volt a dolog, hogy meglátogattuk az egyik rokonunkat Gyulajon. Az már régebb óta tsz-tag és a beszélgetésen kívül körül is néztem egy kicsit. A padláson is voltam... Ott láttam, hogy amennyit én egyedül dolgozom, annyival a tsz-ben legalább kétszer annyi jövedelmem lehet. — A fiát, amelyik itt van, nem íratja be a termelő- szövetkezetbe ? — Hát azzal én még úgy vagyok, hogy fiatal. Majd nekem segít a munkában annyit, amennyit és aztán meg szeretném, ha tovább jutna. Azért nem akarom, hogy belépjen. — Attól még beírathatja a gyereket Balogh néni. Elküldheti a termelőszövetkezet is .iskolára és akkor hazajöhet, mondjuk mezőgazdásznak ide a faluba. — Majd meglátjuk — bizonytalankodik Balogh néni —, inkább jöjjenek, körülnézünk odakint. Az istállóban két szép tehén kérődzik — ezt viszem be a tsz-be, körülbelül kilenc liter tejet ad, pedig nem is tudtam jól takarmányozni — mutat rá Balogh néni az egyik jószágra. — A gazdasági felszerelésem gyenge, meglátszik rajta a férfikéz hiánya, nincsen úgy javítgatva, de a termelő- szövetkezetben úgyis inkább gépekkel dolgozunk majd. Most már nem is halogatom. ha találkozom az elnökkel, kérek egy papírt tőle. — Az nekünk is van, itt a belépési nyilatkozat. Bemegyünk a kicsi, tiszta szobába, ahol Balogh néni sokáig egyedül küszködött a gondjaival, hogy a gyerekekből becsületes embereket neveljen. Most már felnőttek mind, a legfiatalabb is 16 esztendős és végre a sokat fáradt anya is megtalálta az élet könnyebb és boldogabb útját. Előveszi a szemüveget, végignézi a papírt: „Alulírott hat katasztrális hold területen gazdálkodom, önkéntes elhatározásomból felvételemet kérem az Uj Korszak Termelőszövetkezetbe.” Fogja a ceruzát és meggondoltan, kicsit döcögős írással odakanyarítja p nevét: Balogh Györgyné. B. L. Aláírták az új kollektív szerződést a Vasipari Vállalat dolgozói Március 21-én a Szekszárdi Vasipari Vállalat dolgozói mint egy 200-an jöttek össze, hogy aláírják az 1956—57. évi kollektív szerződést. Csabai János ÜB elnök megnyitója után Kerner József, vállalati igaizgató ismertette a 72 pontból álló kollektív szerződést. „Az elmúlt évben a kollektív szerződés kötésénél a vállalatvezetőség és az üzemi bizottság nem | járt el elég körültekintően — mondotta Kerner József — és ezért volt az, hogy az elmúlt 1 évben vállalt szerződés egyes | pontjait a vállalatvezetőség nem tudta teljesíteni.’’’ Okulva a tavalyi hibákból ez a kollektív szerződés csak olyan pontokat tartalmaz, mely teljesítve is lesz, mivel az anyagi fedezet biztosítva van. Ezután a tagság egyhangúlag elfogadta a vállalat kollektív szerződését. az árvízkárosultakért A németkéri MNDSZ asszonyok március 11-én megismételték a Nemzetközi Nőnapra tanult műsorukat, s az előadás teljes bevételét az árvízkárosultak megsegítésére ajánlották fel. Képünk a műsor egyik jelenetéről készült.
