Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-21 / 69. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! IÁI Tolnai U r Egyetemi Könyvtál» - PÉCS | Al w v I v i n h ■ , . . '■ PiRTBIZOTTSÁe/MAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR SZERDA, 1956 MÁRCIUS 21. fl kommunisták nagy feladata Szinte már csak órák kérdé­se s itt az olyan régen és olyan nehezen várt tavasz. Az idei tavaszi munkák gyors, sikeres elvégzése különösen gondos előkészítést, s amint a földe­ken dolgozni lehet, mindenütt jó szervező, mozgósító te­vékenységet igényel. Mint minden esztendőben s minden politikai, gazdasági, társadalmi tevékenységnél, eb­ben is, most is pártszer­vezeteink jó munkája döntő súllyal esik a latba, hogy a kényszerű elmaradás ne veszé­lyeztesse terveink maradékta­lan teljesítését. Nem kis gond nyugszik most elsősorban pártszervezeteink kommunistáifiak vállán. Nem csak arról van szó, hogy gyor­sabban, rövidebb idő alatt kell az idén elvégezni a ta­vaszi szántás—vetést, hanem az eddigieknél sokkal, de sokkal jobban is. Sokkal job­ban, hisz a Központi Vezetőség 1955. júniusi és novemberi határozata egész dolgozó né­pünk érdeke azt tűzi ki elénk, hogy a termelőszövet kezeti mozgalom erőteljes to­vábbfejlesztésével együtt a me­zőgazdasági termelés három százalékos növelését is el kell érnünk ebben az évben. Fontos feladat tehát, hogy pártszervezeteink szervezési tapasztalataik legjavát felso­rakoztatva segítsék é rendkí­vül jelentős mozgósító erőt kí­vánó munkát. Nagyban előre viszi ezt a harcot, ha a pártszervezetnek jó terve van, amelyek végre­hajtását megfelelően megszer­vezik és ellenőrzik. A nagyszé- kelyi községi pártvezetőség terve a termelőszövetkezeti mozgalom segítése mellett ar­ról is szól, mit tesznek a 3 százalékos terméstöbblet eléré­se érdekében. Ennek érdeké­ben az agitátorgárda a válasz­tási körzetekbe beosztva, az itt lakó tanácstagok segítségével szorgalmazza a trágya kihordá­sát, az időbeni vetést, az őszi kalászosok ápolását. A dunaföldvári Alkotmány Tsz-ben is az összes vetőmag­vakat kitisztították s elvégez­ték a próbacsíráztatást. Ez utóbbi igen hasznos volt, mert mint kitűnt, ha ezt nem teszik, rossz magot vetettek volna, s így van még idő kicserélni jóra. Nem csupán szervezési fel­adat azonban e körültekintőbb munkát igénylő készülődés, s igazán eredményes a további munkákra is mozgósítóbb ha­tása csak akkor lesz, ha együtt halad a pártszervezet erősítésé nek nagy és gondos munkájá­val. Ebben a szellemben igyek­szik irányítani, segíteni a bonyhádi községi pártbizottság is. S ennek van látszata is. A Szabad Föld Tsz-nél például évek uta nem volt tagjelöltfsl- vétel s a legutóbbi taggyűlésen vettek már fel tagjelöltet. Erő­södött tehát az a „motor“, mely eddig a felkészülés nap­jaiban is serkentő, mozgósító erő volt s lesz a továbbiakban is. Még nagyobb szervezettségre önfeláldozó, mozgósító és példa mutató munkára van szükség megyénknek abban a részeiben ahol az elmúlt napokban a Duna árja pusztított. A pá­ratlan hőstettek, az emberfe­letti küzdelmek napjai voltak ezek. E harcban — mert harc volt ez a javából — edződtek a kommunisták. Még jobban megismerték őket a pártonkí- vüliek, s láthatták, hogy mint a nagy Lenin tanította, külö­nös anyagból vannak gyúrva. Meksz József elvtárs, Báta község pártalapszervezetének titkára például az egyéb men­tési munkákon kívül szinte percek alatt toborzott össze egy hattagú mentőbrigádot, amikor távcsővel észrevették, hogy a túloldalon a jeges ára­dat 36 katona életét veszélyez­teti. Életüket kockáztatták, de a nagyszerű tett sikerrel járt. Számtalan kommunistát, pár tonkívülit, magyar és szovjet katonát, munkást és dolgozó parasztot, értelmiségit, s egyéb kisembert lehetne névszerint felsorolni,* akik mind ott vol­tak a gátakon; adták amit tud­tak, erejüket, segítőkészségü­ket, s napjainkban forintjai­kat, több munkájukat, termé­nyeiket. Itt is pártszervezeteink a kommunisták a kezdeménye­zők. A veszély nagyja elvonult. Ez azonban nem lehet ok a meg­nyugvásra. A hősi példák, hősi erőfeszítések csak arra kell, hogy jók legyenek; e nagy erőt a helyi pártszervezetek összefo­gó erejét ha lehet még fokozva átvinni a helyreállítás és a me­zőgazdasági munkák megszerve zésének biztosítására. Pártve­zetőségi tagok, kommunisták újra ki a tömegek közé s a példa erejével agitáljunk, mint az ár elleni küzdelemben. Nem nyugodhatunk, hisz az ár elleni küzdelem még nem ért véget. Hátra van még nem­csak az elpusztult javak felé­pítése, hanem a termés ki­esés pótlásának nagy feladata is. Újra és újra harc ez az itt dolgozó pártszervezeteinknek. Ebben különösen nagy se­gítséget adhatnak azok a párt- szervezetek, amelyek területét közvetlen nem érintette az ár­hullám pusztítása. Mit lehet és kell tennünk? Azt, hogy meg­fogadjuk, elsősorban a kom­munisták: nemcsak közvetlen anyagiakkal támogatjuk az árvízsújtotta lakosságot, ha nem termelésünk fokozott ered ményeivel is. Amikor a Köz­ponti Vezetőség határozatának szellemében több búza, több burgonya, több szarvasmarha, több tej, tojás, hús, zsír ter­meléséért küzdünk, rájuk is gondolunk. ők is eszünkbe jutnak és úgy dolgozunk, hogy egy-egy állattal még többet ne­velünk . fel az idén, egy-két mázsa terménnyel, egy-két házra való anyaggal még töb­bet termelünk. Pártszervezeteinkre s min­den egyes kommunistára az a feladat vár, hogy az elmúlt hetek £ősi önfeláldozásának tiszta lángját messze fennen lobogtassák e nagyszerű, szép feladat megvalósítása érde­kében. Ha ezt teszik, akkor leszünk úrrá igazán és végleg a pusztító áron. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy lehet ilyen munkát végezni, a szükség pe­dig úgy hozta, hogy kell. Raj­tunk, kommunistákon van most újra a sor: nem lehet és nem is fogunk megtántorodni, s a győzelem újra a miénk. Egy hét alatt 207 uj tsz-tag Szakszerű, fejlett gazdálko­dással egyre szebb eredmé­nyeket érnek el termelőszö- szövetkezeteink. Az új ter­melőszövetkezetek alakulása mellett legjobb bizonyíték a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének, hogy az elmúlt héten megyénkben 136 csa­lád, 207 taggal 590 hold föld­del lépett be a tsz-ekbe. A megye minden járásában : újabb és újabb családok vá-. lasztják a közös gazdálkodás ^ útját, de legszebb eredménye ( két mégis a dombóvári és a ( paksi járás mutathat fel. A I dombóvári járásban 62 család < 107 taggal és 334 hold földdel, * a paksi járásban pedig 30 csa Iád 65 hold földdel lépett a * termelőszövetkezetekbe. Ällczmä gazdaságaink a tavasz küszöbén A megye állami gazdaságai közel 600 hold tavaszi búza vetését tervezték. Az eredetileg tavasziaknak szánt és most üresen álló területek azonban nem ma­radnak kihasználatlanul. Bizottság vizsgálja meg a víz által elöntött területek ázott- sági fokát is. Ezekbe a földek­be, ahol csak lehet, legértéke­sebb takarmánynövényünk, a kukorica kerül. Az sem jelent akadályt, ha nem minden föl­det tudnak kukoricával be­vetni, mert az Állami Gazda­ságok Igazgatóságán máris el­készült a kimutatás, melyik gazdaság milyen fölösleges ve- < tőmaggal rendelkezik. Ezek alapján például a Sár- ’ közi Állami Gazdaság ózsáki, üzemegységében a kárt szen­vedett területeken majd ku­koricát vetnek, a pörbölyi < részen pedig kölest, mohart, ( hajdinát és egyéb hasznos ( növényeket, amiből a vető- < mag máris készen áll. Az előbb említett bizottság’ másik feladata, hogy megvizs- < gálja, mennyi felülvetés és I műtrágya kell az őszi kalászo- ‘ soknak a maximális termés el­éréséhez. Indul a munka a határban A hetekig tartó kemény tél után a hirtelen "Beköszöntő ked vező idő hatására megszikkadt a föld és itt is, ott is megkez­dődtek a tavaszi munkák. A dunaszentgyörgyi gépállo­más igazgatója, Faludi Imre elvtárs arról beszélt, hogy fel­készülve várják azt a napot, amikor a traktorok megkezd­hetik a munkát. Elsősorban az új termelőszövetkezeteknél lát­nak először a tavaszi munká­hoz. Az igazgató elvtárs vé­leménye szerint a mai napon kezdik meg a szántást mint­egy 60 holdon a németkéri Béke és a Paks Cseresznyés­pusztai Aranykalász Tfermelő- szövetkezetekben. * A Kanacsi Állami Gazdaság ban arról hallottunk hírt, hogy készítik a melegágyakat a AZ ARVIZKAROSULTAKERT dohánypalánták részére. A do- ’ 'hánymag vetését már megkezd'? ték. A gazdaság összesen ezi évben 15 holdon fog dohányt ^ termeszteni. é Gépállomásaink traktorosai az elmúlt hetek alatt a kedve­zőtlen időjárás ellenére is lel­kiismeretesen kivették részü­ket a munkából. Ennek ered­ményeként az iregszemcsei és a bölcskei gépállomásokon ösz- szesen 7 traktoros túlteljesí­tette tavaszi tervét. Az ireg­szemcsei gépállomás 3 trakto­rosa; Mórócz .Jenő 150, Iván Imre 121 és Szabó József 159 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A bölcskei gépállomá­son Oláh István 125, Duszik József 117,1 Pintér Gyula 109.3 és Szalai József traktoros 108.1 százalékra teljesítette tavaszi tervét. Éjjel-nappal dolgoznak a Szekszárd—Tolna—mözsi vasútvonal helyreállításán A Szekszárd—Tolna-mözsi vasútvonalat erősen megron- J gálta az árvíz, olyannyira, hogy ott a vonatok sem közieked- hetnek. Kétkilométeres szakaszon mintegy 60 százalékos sé- ( rülés érte a vasútvonalat. Egy patakhídat és 100 méter töltést ( teljesen elsodort az áradat. A víz alig ment le a töltésről, a Szekszárdi Pályafenn­tartási Igazgatóság azonnal hozzáfogott a vasúti töltés helyreállításához. Segítségükre siettek a pécsi és a dombóvári vasutasok és jelenleg mintegy négyszáz fő dolgozik éjjel­nappal három műszakban. Nem kis feladatot kell megoldani. Mintegy 20 000 tonna t terméskövet kell ideszállítani és felhasználni, ezenkívül i 3400 köbméter föld és 7000 köbméter különböző töltésanya- i got kell bedolgozni. Előreláthatólag két hét múlva indulhat meg ezen a sza- , kaszon a vasúti közlekedés. A vasutasok fáradságot nem- i ismerve dolgoznak a töltés helyreállításán. A nagy víztömeg i mivel még mindig nem apadt le teljesen, nagymértékben < akadályozza, nehezíti munkájukat. A vasutasok azonban < pontonok és egyéb vízi közlekedési eszközök segítségével i igyekeznek leküzdeni a nehézségeket. Amint a Duna alsó ( szakaszán felszabadul a munkaerő, a vasutasok egy része ide jön segíteni, hogy minél előbb megindulhasson a vasúti) forgalom Szekszárd és Tolna-Mözs között is. A íeveliek vetőmaggal segítenek A községi tanács az árvízsujtotta területek lakosságának megsegítésére az MNDSZ-szel együttműködve gyűjtést ren­dezett. Népnevelők, az MNDSZ asszonyai járták be a falut és hívták fel a lakosokat az árvízkárosultak támogatására; Ennek eredményeként a dolgozó parasztok többmázsa élelmi­szert adtak össze. Ugyanakkor az Alkotmány Tsz tagjai is gyűjtést szervez, tek. Már az első nap 680 kiló burgonyát, 125 kiló lisztet, 70 kiló babot, 60 darab tojást, 4 és fél kilogramm zsírt és 250 forintot gyűjtöttek össze. Ezenkívül még azt is megígérték, hogy vetőmaggal segítik az árvízkárosult területek lakos­ságát. LUDAS ANDRÁS. Öt mázsa zabot adtak A gyulaji Uj Barázda Termelőszövetkezetben a DISZ és az MNDSZ tagjai indították be a gyűjtést az árvízkárosul­tak megsegítése érdekében. Ezenkívül a tagság a közösből is nagy anyagi segítséggel fejezi ki szolidaritását az árvíz­sujtotta lakosság iránt. Felajánlottak 5 mázsa muharmagot, 5 mázsa kölest, 10 mázsa vetőburgonyát és egy darab növen­dékmarhát. . * A naki Ut a szocializmus felé Termelőszövetkezet 5 mázsa zabot adományozott az árvízkárosultaknak, és itt is megindították a gyűjtést a tagság körében, hogy mindenki tehetségéhez mérten háztáji vagyonából is segítse az árvíz- károsultakat. * « Kresner Nándor Mászlony pusztai dolgozó paraszt egy növendékállatot ajánlott fel az árvízkárosultaknak, A murgai kommunisták az árvízkárosultakért A murgai kommunisták nemcsak akkor állták meg a helyüket, amikor az árvíz megfékezése érdekében kellett mozgósítani a lakosságot, hanem most is, amikor elindult a gyűjtési akció az árvízkárosultak megsegítéséért. A gyűjtési akció megindulásának első óráiban nagymennyiségű élelmi­szer gyűlt össze. A gyűjtők közül az egyik párttag, Hamsel Henrik elvtárs érte el a legjobb eredményt, egymaga több­mázsa kukoricát, szénát és burgonyát gyűjtött össze a nála lévő gyüjtőívre. Nem sokkal utána a dolgozók be is szállí­tották a terményeket a földművesszövetkezet raktárába. Iregszemcse Az iregszemcsei pedagógusok röpgyülést tartottak, ahol vállalásokat tettek és nyomban hozzáláttak a gyűjtéshez. Az összegyűjtött élelmiszert és pénzt a bogyiszlóiak meg­segítésére fordítják. Bekapcsolódtak a munkába a szülők is, s többen vállalták, hogy magukhoz fogadnak árvízkárosult gyermekeket. Az általános iskolában és a községi tanácsnál sorra je­lentkeznek a szülők, hogy árvízsujtotta család gyermekét fogadjanak magukhoz és vállalják, hogy a gyermekek gon­dozását és iskoláztatását biztosítják. Az iskolások gyűjtésé­nek eredménye eddig 250 darab tojás, 4 kiló zsír, 27 kilo­gramm füstölthús, 75 kiló liszt, 70 kiló bab, 30 kiló burgonya, 5 kiló dió. A gyűjtés tovább folyik. Diósberény Diósberényben is megindult a gyűjtés az árvízsujtotta lakosság megsegítése érdekében. Nem sokkal a gyűjtés meg­kezdése után már azt jelentette a községi tanács, hogy a Vörös Lobogó Termelőszövetkezet 5 mázsa kukoricát aján­lott fel, a község dolgozói pedig 375 kiló szénát, 531 kiló' ku­koricát, 35 kiló zabot, 92 kiló babot, 289 kiló burgonyát, több, mint 12 mázsa szalmát és közel ezer forint készpénzt adományoztak az árvíz által megkárosult lakosságnak). Ez a kezdeti eredmény is annak a kifejezője, hogy a diósberényi dolgozók együttéreznek az árvízkárosultakkal és segítik őket abban, hogy minél előbb ki tudjanak lábolni a bajokból és megindíthassák a normális életet. Segítünk felépíteni a rombadolt házakat Az árvízveszély idején a MÉSZÖV és az Értékesítési Központ dolgozói derekasan kivették részüket a mentési munkákból és emellett az árvízsujtotta dunamenti községek legfonto­sabb élelmiszerekkel való ellátását is zavartalanul biztosí­tották. A vállalat dolgozói úgy érezték, hogy a kötelességtelje­sítésen túlmenően még továbbra is segítő kezet kell nyújtani a hajléktalanul maradtaknak, a segítségre szorulóknak. A vállalati pártszervezet kommunistáinak kezdeményezésére a vállalat dolgozói elhatározták, hogy havi fizetésük 5 száza­lékát ajánlják fel az árvízkárosulták megsegítésére, ezenkívül munkaszüneti napokon szervezetten vesznek részt a romba- dőlt lakóházak felépítési munkálatainál. A vállalat vezető­sége a vállalati jóléti alapból 3000 forinttal segíti az árvíz- károsultakat. A szekszárdi igazságügyi dolgozók az árvízkárosultak megsegítésére fizetésük 5 százalékát ajánlották fel, ezen­kívül vállalták, hogy szabadidejükben az árvízsujtotta vidé­keken társadalmi munkával segítenek rendbehozni károkat. V .

Next

/
Oldalképek
Tartalom