Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

1856 MÁRCIUS 18. TOLNAI NAPLÓ 7 A Tolna megyei állami gazdaságok építőbrigádjai * áttérnek az egyösszegű munkautalványozásra Az állami gazdaságok fejlesztésében igen nagyfon­tosságú szerepet töltenek be a gazdaságok házi építőbrigád­jai. Az építkezési beruházások jelentős részét a gazdaságok ma már házi kivitelezésben valósítják meg. A beruházási munkákkal egyenlő fontosságú a meglévő lakó- és mezőgazda- sági épületek állagának meg­óvása, karbantartása és a job­ban elhasználódott, vagy- meg­rongálódott épületek felújítása, korszerűsítése. Ezeket a mun­kákat is a házi építőbrigádok végzik el a gazdaságokban. A Tolna megyei állami gaz­daságok építőbrigádjai az el­múlt év során szép eredmény­nyel dolgoztak. 106.9 százalékos tervteljesítés mellett 4 millió 62 ezer forint értékű — beruházási . munkát és 114.8 százalékos teivteljesítés mellett 3 millió 627.000 forint értékű felújítási és tatarozási munkát végeztek el. Ez az eredmény annál szebb, mert tárcaszinteken vizsgálva, a gazdaságok építkezési beru­házásán dolgozó építővállala­tok éves tervfeladataikat sehol sem valósították meg 100 szá­zalékra. A globális tervteljesítés', il­letve túlteljesítés mellett azon­ban, sajnos, még sok hiba is akad a gazdaságok építőbri­gádjainak munkájában. — Az egyes létesítmények befejezési határidői igen sok esetben ki­tolódtak. A munka minősége nem mindig volt kifogástalan. Az egy főre és 100 forint kifi­zetett munkabérre eső terme­lési érték túl alacsony, s ennél­fogva az építkezések önköltsé­ge magas volt. A munka szervesése területén elkövetet hibák foly­tán sok munkaidő esett ki a termelésből és a kifizetett munkabérek jelentős százalé­kát tette ki a várakozási időre fizetett összeg. Emellett a da­rabbérezési rendszer helytelen alkalmazása, a laza időutalvá­nyozás és az igen sok időbéres kifizetések erősen lazították a bér és munkafegyelmet. Igen nagy hiba volt, hogy el­hanyagolták a munkaverseny széleskörű szervezését a gazda­ságok házi építkezésein. Ebben az évben a Tolna megyei állami gazdaságok házi építőbrigádjaira a múlt évinél jelentősen nagyobb feladatok várnak, öt millió 600.000 forint értékű beruházási munkát és mintegy 4 millió forint értékű felújítási és tatarozási munkát kell elvégezniük. Ez a tervfel­adat közel 30 százalékkal ma­gasabb a múlt évinél. Ezt a megtisztelő feladatot csak úgy teljesíthetik a gazdaságok építőbrigádjai, ha munkájukat megjavítják. A munkaszerve­zési fogyatékosságokat kikü­szöbölik, felszámolják a bér- és murjkafegyelem területén észlelt lazaságokat és szerve­zett formába foglalják a dol­gozók versenykedvét. E feladatok megbeszélésére a napokban Juhász János elvtárs, az Álla­mi Gazdaságok Tolna megyei Igazgatóisága építési műszaki előadója megbeszélésre hívta össze Szekszárdra az igazgató­ság irányítása alá tartozó 12 állami gazdaság építésvezetőjét és teljesítményelszámolóját. — Az egész napos megbeszélésen megtárgyalták a múlt évi munkák során észlelt hibákat és egyöntetűen megállapítot­ták, hogy a hibák fő forrása a helytelen bérezésben gyökere­zik. Elhatározták, hogy ez év­ben a gazdaságok minden in­duló új házi kivitelezésű épít­kezésén bevezetik az egyössze­gű munkautalványozást. Ennek a rendszernek a lényege az, hogy egy komplexbrigád szer­ződésileg elvállalja egy léte­sítmény összes munkáinak el­végzését (szakiparos munkák kivételével) az épület teljes be­fejezéséig. A munka megkez­dése előtt megkapja a brigád a munkautalványt, mely a mű­szaki tervek felbontása alap­ján tartalmazza — az érvény­ben lévő normatívák szerint kiszámítva — az építkezés ösz- szes munkájáért járó teljes munkabért. így a brigád min­den tagja az építkezés meg­kezdése előtt tudja, hogy mennyi munkádért kap a bri­gád a létesítmény felépítéséért. Ezek után rajtuk áll, hogy ezt a munkabért mennyi idő alatt keresik meg. Az egyösszegű munkautalvá­nyozás igen nagymértékben hozzásegíti a dolgozókat mun­kájuk megjavításához és kere­setük, s így életszínvonaluk emeléséhez. Érdekeltté teszi a dolgozókat az anyagellátás Za­vartalan biztosításában, a vá­rakozási, improduktív munka­idő teljes megszüntetésében. Lehetetlenné teszi azt, hogy egyes lelkiismeretlen egyének el nem végzett munka után is munkabérben részesülhesse­nek dolgozótársaik rovására. Emellett feléleszti és az érté­kelési lehetőség megkönnyíté­sével elősegíti a munkaver­seny széleskörű kibontakozá­sát. A gazdaságok építésveze­tői lelkesen vállalták az egy­összegű munkautalványozás bevezetését értékelve annak je­lentőségét az építőbrigádok munkájának megjavításában és az építkezések önköltség- csökkentésénél. A megbeszélés befejeztével az Állami Gazda­ságok Tolna megyei Igazgató­ságának vezetője, Pólya József elvtárs arra kérte az építésveze tőket, hogy váljanak jobban gazdáivá az állami gazdaságok épületeinek és építkezési anya­gainak. Óvják népünknek ezt az igen nagyértékű vagyonát. Akadályozzák meg az épületek idő előtti megrongálódását. — Ha észreveszik, — és vegyék észre, — hogy egy cserép eltö­rött, vagy leesett a tetőről, — megcsúszott valahol egy kicsit a nád, kikezdte a szél vagy le­esett egy tenyérnyi vakolat, ki­tört egy ablak stb., azt azonnal javítsák ki. Az építkezési anyagokat tartsák rendben, ta­karékoskodjanak vele. így szolgálják .munkaterületükön méltóan a mezőgazdaság szo­cialista fejlesztésének, a dol­gozó nép életszínvonala emelé­sének magasztos ügyét. VARGA SÁNDOR körzeti beruházási előadó. Hírek a megye téglagyáraiból Nagy feladatok várnak téglagyárainkra a második öt­éves tervben. Egyre több anyagra van szükség az építkezé­sekhez. Az árvíz által elpusztított lakóházak újjáépítéséhez megfelelő mennyiségű tégla biztosítása még fokozottabb erő­feszítést követel a téglagyárak dolgozóitól. A napokban in­dul az új gyártási idény, a téglagyárak felkészültek a gyártás megindítására. Párosversenyre lépett két dombóvári téglagyár A dombóvári III. számú téglagyár dolgozói és vezetői pá­rosversenyre hívták ki a Dombóvári I. számú téglagyár dol­gozóit és vezetőit az 1956-os termelési évre. A versenyfelté­telek a következők: 1. Az éves termelési terv 107 százalékos teljesítése. 2. Az éves készáru termelési terv 103 százalékos telje­sítése. 3. A gyártástechnológia betartásával az 1000 darabon­kénti fajlagos munkaóra-felhasználásnak a múlt évihez vi­szonyítva csökkentése. 4. A kemencekihasználásnak az elmúlt évihez viszo­nyítva, 7 százalékos növelése. 5. A szénfelhasználásnak a múlt évihez viszonyított 6 százalékos csökkentése. 6. Az önköltség 2 százalékos csökkentése. 7. A selejt két százalékos csökkentése. 3. Az igazolatlan mulasztások 50 százalékos csökkentése. 9. A balesetek számának 50 százalékos csökkentése. 10. Tisztasági verseny a két üzem közt. Az I. számú téglagyár dolgozói és vezetősége elfogadta a v ersenykihívást. Uj gyártmány bevezetése a Paksi Téglagyárban A Paksi Téglagyár a hónap elején megkezdte az újfajta kettősméretű, üreges, 19 lyukú tégla gyártását. E téglának a mérete a közönséges, kisméretű falazótégla kétszerese. Elő­nye, hogy gyorsabban megy vele a falazás, könnyebb, mint a régi, jobb a hőszigetelése is. A gyár közel ugyanannyit, tud előállítani belőle, mint a kisméretűből, tehát termelésé­ből kétszerannyi falat lehet építeni. Az eddigi kísérleti gyártások eredményesek voltak, na­gyobb beruházás nélkül (mindössze egy 3500 forint értékű szájnyílást kellett beszerezni a préshez) oldotta meg a gyár az új gyártmány bevezetését. A szárítókban már 35—40 ezer újfajta nyerstégla várja; hogy égetőkemencébe kerüljön. Termelésének 65—70 százalékát adja már ebben az évben az új téglafajta gyártása. Rövidesen a mázai gyárban is megkezdik e téglafajta gyártását. Indul a gyártási idény a tanácsi téglagyárakban Az elmúlt évben korszerűsítette a Tolna megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés bonyhádi,' teveli, csa­tári és szakcsi üzemét. Az utóbbiban a kézigyártásról áttértek a gépi nyersgyártásra, az előbbi háromban pedig köradago­lót építettek, növelték a présgépek teljesítményét. E négy gyár összesen három millióval több téglát gyárt az idén, mint az elmúlt évben. Március 20-án, kedden indul a nyersgyártás a gépesített üzemekben és a tamási kézivetésű gyárban. A hőgyészi gyár dolgozói, amikor értesültek arról, hogy milyen súlyos károkat okozott az árvíz, elhatározták, hogy éves tervükön felül kétszázötvenezer darab téglát gyártanak az év végéig. • • Ünnepeltek a Dombóvári Fűtőház DISZ-fiataljai Ünnepélyes külsőt öltött a Dombóvári Fűtőház környéke csütörtök délután. A kultúrteremből pattogó indulók váltják egymást. Belül egyszerűen és ízlésesen díszített terem várja a fűtőház fiataljait és azokat a vendégeket, akiket meghívtak abból az alkalomból, hogy most kapják meg a DISZ Központi Vezetőség Vörös Vándorzászlajáért folyó verseny második helyezettjének járó oklevelet és jutalmat. Nyári István DISZ titkár elvtárs megnyitó beszéde után Molnár Imre fűtőházi ifjúmunkás elszavalta a Nemzeti dalt, majd 'Sári Ferenc elvtárs, a Pécsi Vasút Politikai Osztály if­júsági alosztályának vezetője mondta el ünnepi beszédét. Megemlékezett az 1848-as forradalom ifjú hőseiről, majd be­szélt arról az útról, melyet ifjúságunk — ezen belül a vas­utas ifjúság — a felszabadulás óta megtett. Ez a felszabadu­lás tette lehetővé — mondotta —, hogy a dombóvári fűtőház­nál is a dolgozó ifjúság szabadon alkothatott és alkotott is, mert érezte, hogy a munka nálunk valóban becsület és dicső­ség dolga. Ennek a felismerésnek tudható be, hogy országos­hírű eredményeket értek el a fűtőház fiataljai. Az idei nehéz téli időjárással dacolva, sokszor 30—40 órán át egyfolytában is helytálltak munkájukban. A túlsú­lyos vonatok továbbításában elsők voltak az ifi mozdony­brigádok. Százelegytonna-kilométer tervüket 144, szénmeg­takarítási tervüket 108 százalékra teljesítették. Különösen dicséretet érdemel Sztivics János ifi mozdony-brigádja, a brigád országos első lett a versenyben. De jól dolgoztak Korcntos Miklós, Beck István, Katona István és a többiek is. A fűtőházi műhely fiataljai is kivették részüket a nemes versenyből. Nyári István DISZ-titkár példamutató munkával is lelkesítette Krauth Sándor és Rajczi József elvtársakat és a többi 157 fiatalt, akik a szocialista verseny nemes vetélke­désében érték el, hogy a mozdonyjavítás önköltségét 19 szá­zalékkal csökkentették. A termelés mellett nem feledkeztek meg a fiatalok poli­tikai képzettségük emeléséről, a DISZ-szervezet erősítéséről sem. Az utóbbi három hónapban komoly eredményt ért el a; szervezet a tagszervezés, a kullúrmunka és a sport terén is. Még vannak azonban hiányosságok, amiket sürgősen ki kell javítani, főleg a politikai munka, a DISZ-élet terén. Az ünnepi beszéd után került sor a díszoklevél és a ju­talmak átadására. Tizennyolc ifjúmunkás pénzjutalmat, tízen egy-egy töltőtollat, tízen pedig könyvjutalmat kaptak. A fia­talok ígéretet tettek, hogy még jobban dolgoznak a Párt és a DISZ Központi Vezetősége határozatainak megvalósítása érdekében, mindent elkövetnek, hogy legközelebb elsők legyenek a Vörös Vándorzászlóért folyó versenyben. A Vasút Politikai Főosztály küldötte hangsúlyozta hozzá­szólásában, hogy nagy dicsőség elnyerni a Vörös Vándor- zászlót, de szép eredmény elérni a második helyezést is a versenyben. E kitüntetést a fűtőházi DISZ fiatalok nagymér­tékben köszönhetik a helyi pártszervezetnek, a kommunis­táknak, az idősebb dolgozóknak, akik mindig segítették a fiatalokat. Az ünnepség és a vacsora után a vasutas zenekar pattogó zenéjére táncráperdültek a fiatalok. Ifj. Egri Péter . Felszabadulási versenyben az exporttervek teljesítéséért Egyre növekvő mennyiségben és választékban termel exportra pamutszövetet a Tolnai Textilgyár. E munkájuk jelentőségét ismerik a gyár dolgozói, hiszen az üzem majd­nem teljes egészében külföldi eredetű nyersanyagból dol­gozik, az exporttervek teljesítésével nagymértékben segítik elő a gyár anyagellátását. A tervek teljesítéséért, a minőség javításáért lelkes verseny folyik a gyárban, amely különösen most lendült fel, amikor hazánk felszabadulása évfordulójának méltó meg­ünneplésére, április 4-re készülnek a dolgozók. Néhány an a legjobbak közül: Pelczer Antalné felvető, az előkészítő dolgozója, régi munkása a gyárnak. Minőségi hiba nélkül 122 százalékra teljesíti normáját. Fruzsina Teréz gépein különböző színű abroszok készül­nek exportra. Februári átlagteljesítménye 109 százalék, 96 százalékban szőtt elsőosztályú pamutszövetet. Márciusban eddig már 116 százalékra teljesítette normáját. , Baumann Anna angol exportra k örülő zsebkendőt és „román csíkos“ törlőruhát sző. Normáját — 96 százalékos minőség mellett — 111 százalékra teljesíti. Huber Ferencné, aki export-zsebkendőt sző gépein, már harmadik hónapja teljesíti a „kiváló dolgozd“ feltételeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom