Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-18 / 67. szám
1956 MÁRCIUS 18. TOLNAI NAPLÓ 5 Van még kívánnivaló Bírálatunk után a kessőhidegkúti Uj Elet Tss’ben Hárem hónappal ezelőtt, múlt év decemberében látogattunk el a keszőhidegkúti Uj Élet Tsz-be és írtunk az akkor fennálló szomorú helyzetről. A cikk megjelenése óta eltelt idő alatt történt változás. A tsz élére új elnököt választott a tagság, Dobai János elvtárs személyében, némi változás történt az állattenyésztésben is. KOMOLY HIÁNYOSSAÓ MÉG MINDIG a munkafegyelefn kérdése, továbbá a tavaszi munkákra való felkészületlenség. Elmúltak a téli hónapok. És ilyenkor, március közepe után már minden nap lehet számítani a tavaszi'' munkák megkezdésére. Vajon miért nem törődtek a keszőhidegkútiak ■azzal, hogy március közepére kijavítsák 2 darab vetőgépü-- két, reridbehozzák a kocsik t és elvégezzék a próbacsírázta- tást? Válaszkép azt mondják erre, hogy ráérünk, majd megcsináljuk. De sajnos, a további várásra nincs idő. S igaza van Pál elvtársnak, 9 tsz egyik fogatosának, hogy „már arról kellett volna gondoskodni, hogy a kocsik kijavításához szükséges faanyag meglegyen.“ NEM JÓL GAZDÁLKODTAK A TÉLI NAPOKKAL az Uj Élet Tsz-ben. Igaz, nagyon sok hiányosságot lehetett tapasztalni az elmúlt év folyamán, amelyet az elnökváltozás nem szüntethetett meg egy csapásra. Ehhez szükséges lenne, hogy a tsz vezetősége valamennyi taggal egyetértésben dolgozzon a hibák kijavításán, amely minden tagnak egyaránt érdeke. — Az idei gazdasági évben másképpen lesz minden — mondotta Dobai elvtárs, a tsz elnöke. — A kapásterületeket felosszuk a tagok között, amelyet tagjainknak lelkiismeretesen meg kell dolgozni. Igaz, hogy a téli napok alatt nem úgy dolgoztunk, mint kellett volna. Többen el sem jöttek napokon keresztül, pedig lett volna mit tenni. Itt van például a vetőmagnak való kukorica válogatása, amelyh g*. még hozzá sem kezdtünk. Az elmondottak * azt igazolják, hogy A MUNKAFEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSA NEM TÚR HALASZTÁST. Nem megengedhető, és ezért Dobai elvtárs is felelős, hogy a fogatosok 8—9 órakor kezdjék a munkát, a trágyahordást. és 3 óra alatt forduljanak meg egyszer, holott az utat egy óra alatt is meg lehet tenni. Ez a kényelmeskedés azt eredményezte, hogy még mindig sok a trágya az udvarban, amelynek legnagyobb részét kihordhatták volna. Erről tudomása van Dobai elvtársnak, de annak érdekében nem tett semmit, hogy változás történjen. Tavai? óta ott van á nyitott folyosón mintegy 20 mázsa szemcsés műtrágya. Még az ősszel el akarták szórni, de nem sikerült. Azóta az eső, a hó áztatja, aminek következtében egy része átnedvesedett, a papírzsákok szétszakadoztak. Nap, mint nap ott mennek el valamennyién mellette, de eddig senkinek sem jutott eszébe hogy zsákbaszedjék és száraz, fedett helyre vigyék. Kétségkívül A VÁLTOZÁS JAVÁRA ÍRHATÓ az a tény, hogy a tehenészetben a tejtermelés és a tisztaság terén vannak eredmények. Ahhoz azonban, hogy a még tapasztalt hiányosságokat ki tudják javítani, valamennyi tagnak egyemberként kell ősz szefogni. A tsz-ben csak egy lehet a cél: közösen dolgozva, egymás véleményét meghallgatva, úgy szervezni meg a munkát, hogy valamennyijő- üknek jobb legyen. Nem vitás, hogy gondot okoz az állat- állomány takarmányellátása, amelyen a meglévő készletet jól felhasználva lehetne segíteni. Bogos elvtársnak az elgondolása az, hogy a zabszalmát szecskázva, megfelelő higí tású melasszal pácolva elfogad ható takarmányt- léhetne belőle készíteni, ami jobb a januárban tépett kukoricaszárnál. Több nap elmúlik még, mire az első zöldet kaszálni lehet. Tehát nagyon célszerű lenne a pácolt takarmánykészítés. És amikor megkérdeztük Bogos elvtársat, hogy mikor kerül sor az elmondottak megvalósítására, akkor azt felelte; „én nem törődök vele, majd a vezetőség intézkedik.“ MUNKAFEGYELMET MEGSZILÁRDÍTANI, rendet teremteni, és eredményt elérni Keszőhidegkuton is csak akkor lehet, ha valamennyi tag szívügyének tekinti a termelőszövetkezetet, ha valamennyi tag ereje és tudása legjavát nyújtja annak érdekében, hogy termelőszövetkezetükben alapjában változzon meg minden, amely el- engedhetet’ n előfeltétele további létüknek. B. R. A takarmánynövényeknél úgy is enyhítenek az aprómagvak hiányán, hogy minden termelőszövetkezetben számosálíatonkint 400 öl silókukoricát és az összterület 2 százalékán takarmányborsót vetnek. A termelőszövetkezetek nagyrésze már befejezte a trágyahordást, de itt is vannak még elmaradók. A mórá- gyi Szabadság Tsz-ben most folyik a trágyahordás és a mucsfai Gábor Áron Tsz is elmaradt, de itt, mivel nemrég alakult a termelőszövetkezet, akadályozta a munkát, hogy nem tudták még jól megszervezni a közös gazdálkodást. Az egész megyében igen sok a földeken összegyűlt víz, és mindenhol dolgoznak ezek levezetésén. A bonyhádi járásban nincsen olyan terület, ahol vetésekben tenne kárt a belvíz, inkább csak a rétek sínyli k meg a túlsók csapadékot az alacsonyabb részeken. Egy szántó- terület van mindössze víz alatt Cikó határában, de erre is meg történtek már az intézekdések. Amint az idő engedi, és a gépek fontosabb helyre nem kellenek, Szekszárdról hozott nehéz traktorral árkokat húznak, hogy az összegyűlt talajvíz lefolyhasson. A gazdasági felszerelés kijavítását már mindenhol elvégezték, a gépállomási laboratóriumban pedig folyik a vetőmagok csíráztatása. A bonyhádi já rás termelőszövetkezetei már csak a jó időt várják, hogy njeg indulhassanak. Milyen kukoricát termeljünk ? Érdekes kísérlet indul az idén megyénkben. Mivel egyik legfon tosabb terményünk a kukorica, a járásokban pár termelőszövetkezet, egy-egy kísérleti területen többfajta kukoricát fog vetni. Ugyanazon táblában, egyen- kint ugyanakkora területen egymásmellé kerül a lófogú vagy egyéb fajta, az import amerikai hibrid, a Marton vásári 5-ös bel tenyésztéses hibrid és az Óvári 5-ös hibrid kukorica. Mindegyik vetőmagot azonos időpontban, egyforma elővete- mény után vetik el, egyforma sor- és tőtávolságra. A művelési eljárás teljesen azonos. Egy fogasolást, 3 kézi és legfeljebb 2 gépi kapálást, egy nyári gazolókapálást kap mindegyik fajta, egyszálas művelés mellett. Az egyelés is egyszerre történik. Ez az összehasonlító kísérlet megmutatja majd, hogy melyik kukoricafajta adja nálunk a legmagasabb terméshozamot. Éppen ezért a betakarítás teljesen külön történik és pon tosan mérik az egy-egy fajtából behordott kukoricameny- nyiséget. A bonyhádi járásban 5 termelőszövetkezet, 160 holdon termeli majd az előbb felsorolt négy, kukoricafajtát. Levelesünk írja: A jó munka eredménye A Dombóvár—Tüske pusztai Vörös Sugár Termelőszövetkezet a vezetők és a tagság szorgalmas 'munkájának követ keztében, az utóbbi időben igen sokat fejlődött. Ezt látták az egyénileg dolgozó parasztok is, mert sokan beléptek a tsz-be. Míg 1955 végén 33 családot, illetve 55 tagot számlált a Vörös Sugár Tsz, most már 64 család és 100 tag van, tehát 2 és fél hónap alatt majdnem a kétszeresére emelkedett a taglétszám. A belépett új tagok 129 hold földet hoztak be, és egyéb állatokon kívül 17 lovat is. Szép eredmények vannak a tehenészetben is. A tavalyi esz tendő ugyanezen időszakában az állatok helytelen gondozása és takarmányozása miatt 2.3 liter volt a fejési átlag, most pedig a tehenészek szakszerű munkájának eredményeként 12.6 liter. Koczka János. SZERETNI KELL A FÖLDET H alász Pista bácsit mindenki ismeri Simon tornyán és tudják róla, hogy jó gazda, a 8 hold földjén példásan gazdálkodik. Pista bácsi személyében becsületes^ munkáját szerető embert ismertünk meg, aki nem rejti véka alá tudását, módszerét, és őszintén elmondja, mi a titka eddig elért szép eredményének. A közel 60. életéve felé járó bácsika, akin nagyon meglátszik az elmúlt évek megfeszített munkájának nyoma, de örömmel beszél munkájáról eredményéről. — A parasztembernek — mondotta Pista bácsi — ahhoz, hogy eredményt tudjon elérni, szeretnie kell a földet. Ezalatt azt értem, hogy tudjon a földdel bánni, adja meg neki a trágyát, az összes munkát és akkor az eredmény nem marad el. Nem véletlen. hogy én harmadéve 22 mázsa, tavaly meg 16 mázsa búzát és 40 mázsa kukoricát termeltem holdanként. Három szántásba vetem az őszi búzát és gondoskodom arról is, hogy mindig időben történjen az istállöjrágyázás. Van olyan darab földem,- amelyik minden évben kap istállótrágyát. Megtehetem, mert nem adom el, mint sok gazda. Az őszi gabonát kétszer fejtrágyázom, először a hó olvadása után és később a szárba- induláskor. A szükség szeripti hengere- zés, fogasolás soha nem marad el. P ista bácsi nem ma, és nem tegnap kezdte el a gazdálkodást, ért is hozzá. Állatállományát, háza táját mindenki megnézheti. A teli kukoricagóré, az udvarbn gondosan elhelyezett szénaés szalmakazlak az ólban röfögő közel 260 kilós koca, amelyet ezután fog be hizlalásra, mind-mind a jó gazda gondosságát bizonyítják. Gondoskodik arról, hogy újtól újig legyen etetnivaló. — Az a legfontosabb — folytatja tovább a beszélgetést, — hogy a szükséges takarmány meglegyen. Nem is járok ám úgy, mint az egyik gazdatársam, aki délután 3 órakor már az eke elől kifogta a lovát, mert a legyengült állat nem tudta húzni az ekét. Mondtam is neki: „Látod komám, ha nem fuvaroztál volna annyit. ha nem a pénzt hajszolod, hanem a földben dolgozol, akkor nem kellene a lovat támogatni.” Sajnos, ilyen ember is van, de azok ne merjék gazdálkodónak nevezni magukat. A jól gazdálkodó, a becsületes egyéni gazda teljesíteni tudja állampolgári kötelezettségét. — Hozzánk csak beszélgetni jár a végrehajtó. Soha nem tartoztam és nem is fogok. Ezévi sertésbeadásomat is múlt év decemberében teljesítettem, de leadtuk a tojást is. Mondogatták az asszonyok, hogy minek viszed most be, amikor a piacon 2 forintért el lehet adni, vidd be nyáron, amikor majd 80 fillér lesz darabja. Erre azt válaszoltam, hogy függetlenül attól mikor mekkora a tojás ára. de először eleget teszek a beadási kötelezettségnek. Az is a rendje, módja, amíg az ember tartozik, addig törekedjék, hogy azt mielőbb rendezze. T/ itűnő gazda Pista bácsi. Ez nem-, csak szavából, a ház táján látottakból tűnik ki, hanem abból is, ahogyan róla a simontomyaiak beszélnek. Szavára hallgatnak is a gazdák, mert tudják, ahogy ő végzi a munkát, az mindig úgy van jól. Az ilyen gazdaembernek nemcsak 8. hanem sokkal nagyobb területen kellene tudását, sokéves tapasztalatát hasznosítani. Erre még nem gondolt Pista bácsi? — Beszélgettünk mi már sokat erről itthon is, meg az Alkotmány Tsz mezőgazdászával is. Hívnak, és nem is mondom azt, hogy nem megyek, csak jól meggondolom, mert a jót csak a még jobbal cserélem fel. Megmondom őszintén, figyelget- tem, hogyan szántanak azok a gépállomási traktorok. Néztem a szántás mélységét, minőségét, de nekem nem tetszett;- Nem engedte le becsületesen azt az ekét. Én az ilyen munkát nem szoktam meg. Furcsának találtam azt is, hogy abba a darab földbe előzőleg őszi árpa volt, aztán tarlóbuktatást sem végeztek, keverőszántást sem, csak a vetőszántást, aztán búzát vehettek bele. — Mikor volt ez körülbelül? — Hát, ennek már több, mint két éve. * zóta már Pista bácsi sok minden ** megváltozott a tsz-ben. Jobban dolgoznak a tagok, de a traktorosok is. — Azt tudom, hiszen szép eredményeik vannak. Éppen azért nem mondom azt, hogy nem megyek. Jól tudom azt, hogy például a 8 hold földből mit lehet kihozni, de tudom azt is, hogy a nagyüzemi gazdálkodás mire képes. Lehet, és kétszer sem mondom, hogy az őszi búza vetésnél már én is ott leszek. — y — a o ' Célunk, hogy minél gazdagabbá ! tegyük termelőszövetkezetünket < Elmondja: Háhner József tsz-elnök f 1 Termelőszövetkezetünk, a bonyhádi Szabad Föld Tsz} '1950-ben alakult, s a tagok körülbelül 150 holdon kezdték meg} í a közös gazdálkodást. Az elmúlt évben a földterület 600 holdra,\ : a tagok száma 64-re gyarapodott, ma pedig 130 tag, közel 1100 \ i holdon folytat ja a nagyüzemi gazdálkodást. A megnövekedelta ttaglétszám és terület szükségessé teszi, hogy fejlesszük állat-} Jtenyésztésünket, építkezzünk és olyan növények termesztésé-r [vei is próbálkozzunk, amelyeket nem termeltünk még. } j Termelőszövetkezetünk tagjai becsületesen, lelküsmerete-K j,sen dolgoznak, hogy a mégnövekedett területen is szépek legyed \nek eredményeink, hogy gyarapodjon a közös vagyon. Ter-\ * melőszövetkezétüilk gazdagodása a tagság jólétének további} ) emelése érdekében jelenleg 34 darab fejőstehén állományún-}, -kát még ebben az évben 60 darabra akarjuk növelni részbenf ;vásárlásból, részben korosbításból. Jelenleg 25 darab anya-} j kocánk van, amelyet 42 darabra növelünk. A megnövekedett} (állatállomány szükségessé teszi az építkezést is. Tervbevettük \ (egy teljesen új 50 férőhelyes tehénistálló, 2 darab 200-as és 3} f darab 30-as baromfitörzsól építését. Építünk 2 darab 100 férő-} lhelyes süldőszállást. Átalakítunk egy sertéshizlaldát és ar j'borjúnevelőt, ahol ebben az évben a mesterséges borjúneve-} [lést kívánjuk bevezetni. Saját erőből mintegy 75.000 forint\ ^építkezést fogunk végezni. \ > Az állattenyésztés fejlesztése mellett nagy gondot fordi-} ltunk arra, hogy a növénytermesztésben is szépek legyenek} íeredményeink. Száznegyvenkét holdon fogunk kukoricát vetni,} ebből 100 hold négyzetes, a többi pedig heterozis kukorica lesz.r [Mi is csatlakozunk a zombai Béke Termelőszövetkezet tagjai-} [nak versenykihívásához, azzal a módosítással, hogy nem 33,\ (hanem 35 mázsa kukoricatermést fogunk holdanként betaka-i rítani. Vállaljuk azt is, hogy 27 hold cukorrépaterületünkön} í elérjük átlag a 200 mázsás termést. Komoly bevételt fog je-f Menteni nekünk a szerződéses növények termesztése, összesen4 ’220 hold különböző növény termesztésére kötöttünk szerződést,} ,amelyek között van olyan növény is, mint például az angol-} perje, az édes szudánifű, amelyek termesztésével most foglal-} (kozunk először. } > Azt eredmények elérésében a szorgalmasan dolgozó tago-} (fcon kívül segítségünkre van a patronáló Bonyhádi Zománc-i ’gyár is. Eddig többezer forint értékű munkát végeztek el tiá-f lünk, amelyért nem kellett fizetni. Legutóbb is a tehénistálló-} tnál lépő kutat teljesen felszerelték, a lóistállóban körülbelül\ (20 méter hosszúságban etetőrácsot készítettek. } I Segítenek a patronálok és nem utolsósorban becsületesen} tdolgoznak tagjaink, a szebb eredmények éléréséért. } Felkészülve verjék a tavaszt kezetei között. Ezzel a hibrid kukoricával nagy területeket vetnek be az idén, mivel a helyi kísérletek megmutatták, mennyivel több termést ad ez, mint a lófogú, vagy egyéb gazdasági kukorica. Még javában tartott a tél, mikor megindították a tavaszi munkák előkészítését a bonyhádi járásban. Téli szakoktató sikereiében a községi és gépállomási agronómusok bevonásával egyrészt az- állattenyésztésről, másrészt a helyen- -ként elmaradt talajelőkészítésről és az őszi kalászosok tavaszi ápolásáról tartottak előadásokat a termelőszövetkezetekben. A járáis túlteljesítette őszi gabona vetés tervét, — a jó idő beálltával tehát erre nem lesz gondjuk — inkább arra kell vigyázni, hogy a már elvetett kenyérgabonát megóvják a fagyástól. A termelőszövetkezetek máris rendbehozták a hengereket, si- mítókat, az esetleges fölfagyá- sok megszüntetésére. A termelőszövetkezetek készen állnak a munka megkezdésére, az aparhanti tsz-ekben például százszázalékos a felkészülés, de egyes helyeken nem fejezték be a mélyszántást. A báta- apátii Rákosi, a mőcsényi Május T, a na.ev felfejlődés mj^tt pedig a cikói Alkotmány Termelőszövetkezet elmaradt a szántással. Ezek a tsz-ek minél előbb hozzák be lemaradásukat, hogy a vetés, amint az idő engedi, megindulhasson. A Járási Tanács Mezőgazda- sági Osztálya felmérte a vetőmagszükségletet és központi készletből fedezte a hiányokat. Mivel az őszi vetéstervet túlteljesítették, inkább csak Zab és kevés árpa vetőmagot adtak ki az újonnan alakult tsz-eknek. Általában vetőmaghiány csak a takarmányféléknél van, mégis 350 mázsa kukorica 'csere-vetőmagot osztottak szét a járás termelőszövetI Teljesítik kötelezettségüket beadását teljesítette mar. Dicséret illeti ezeket és a többi jólteljesítő gazdákat, akik legfontosabb feladatuknak te-! kintik beadási kötelezettségük! maradéktalan teljesítését. j A levél további részében] Szabó elvtárs megemlíti, hogy] a jól teljesítő gazdák mellett] hanyag gazdák is vannak.] Ilyennek említi Klézli István] Battyán utcai gazdát, akinek] több cikkféleségből még jelen-] t«s hátraléka van. | Szabó István elvtárs levelezőnk, szerkesztőségünkhöz küldött levelében arról ír, hogy a szekszárdi dolgozó parasztok beadási kötelezettsé- j gük teljesítésével köszöntik ] április 4-ét. Levelében beszámol arról, hogy a város sok dolgozó parasztja, köztük Fer- | gél Mihály Árvaház utcai j egyéni gazda, félévi tojás és ! baromfi, egész évi tejbeadását, vagy Németh János Rá- j kóczi utcai gazda pedig egész I ó'-j aortás. tatás és baromfi-