Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

1956 MÁRCIUS 18. TOLNAI NAPLÓ 5 Van még kívánnivaló Bírálatunk után a kessőhidegkúti Uj Elet Tss’ben Hárem hónappal ezelőtt, múlt év decemberében látogat­tunk el a keszőhidegkúti Uj Élet Tsz-be és írtunk az akkor fennálló szomorú helyzetről. A cikk megjelenése óta eltelt idő alatt történt változás. A tsz élére új elnököt választott a tagság, Dobai János elvtárs személyében, némi változás történt az állattenyésztésben is. KOMOLY HIÁNYOSSAÓ MÉG MINDIG a munkafegyelefn kérdése, to­vábbá a tavaszi munkákra va­ló felkészületlenség. Elmúltak a téli hónapok. És ilyenkor, március közepe után már minden nap lehet számí­tani a tavaszi'' munkák meg­kezdésére. Vajon miért nem törődtek a keszőhidegkútiak ■azzal, hogy március közepére kijavítsák 2 darab vetőgépü-- két, reridbehozzák a kocsik t és elvégezzék a próbacsírázta- tást? Válaszkép azt mondják erre, hogy ráérünk, majd megcsináljuk. De sajnos, a további várásra nincs idő. S igaza van Pál elvtársnak, 9 tsz egyik fogatosának, hogy „már arról kellett volna gon­doskodni, hogy a kocsik kija­vításához szükséges faanyag meglegyen.“ NEM JÓL GAZDÁLKODTAK A TÉLI NAPOKKAL az Uj Élet Tsz-ben. Igaz, na­gyon sok hiányosságot lehetett tapasztalni az elmúlt év fo­lyamán, amelyet az elnökvál­tozás nem szüntethetett meg egy csapásra. Ehhez szükséges lenne, hogy a tsz vezetősége valamennyi taggal egyetértés­ben dolgozzon a hibák kijaví­tásán, amely minden tagnak egyaránt érdeke. — Az idei gazdasági évben másképpen lesz minden — mondotta Dobai elvtárs, a tsz elnöke. — A kapásterületeket felosszuk a tagok között, ame­lyet tagjainknak lelkiismere­tesen meg kell dolgozni. Igaz, hogy a téli napok alatt nem úgy dolgoztunk, mint kellett volna. Többen el sem jöttek napokon keresztül, pedig lett volna mit tenni. Itt van például a vetőmagnak való kukorica vá­logatása, amelyh g*. még hozzá sem kezdtünk. Az elmondottak * azt igazol­ják, hogy A MUNKAFEGYELEM MEGSZILÁRDÍTÁSA NEM TÚR HALASZTÁST. Nem megengedhető, és ezért Dobai elvtárs is felelős, hogy a fogatosok 8—9 órakor kezd­jék a munkát, a trágyahordást. és 3 óra alatt forduljanak meg egyszer, holott az utat egy óra alatt is meg lehet tenni. Ez a kényelmeskedés azt eredmé­nyezte, hogy még mindig sok a trágya az udvarban, amelynek legnagyobb részét kihordhat­ták volna. Erről tudomása van Dobai elvtársnak, de annak ér­dekében nem tett semmit, hogy változás történjen. Ta­vai? óta ott van á nyitott folyo­són mintegy 20 mázsa szem­csés műtrágya. Még az ősszel el akarták szórni, de nem si­került. Azóta az eső, a hó áz­tatja, aminek következtében egy része átnedvesedett, a pa­pírzsákok szétszakadoztak. Nap, mint nap ott mennek el valamennyién mellette, de ed­dig senkinek sem jutott eszé­be hogy zsákbaszedjék és szá­raz, fedett helyre vigyék. Kétségkívül A VÁLTOZÁS JAVÁRA ÍRHATÓ az a tény, hogy a tehenészet­ben a tejtermelés és a tiszta­ság terén vannak eredmények. Ahhoz azonban, hogy a még tapasztalt hiányosságokat ki tudják javítani, valamennyi tagnak egyemberként kell ősz szefogni. A tsz-ben csak egy lehet a cél: közösen dolgozva, egymás véleményét meghall­gatva, úgy szervezni meg a munkát, hogy valamennyijő- üknek jobb legyen. Nem vi­tás, hogy gondot okoz az állat- állomány takarmányellátása, amelyen a meglévő készletet jól felhasználva lehetne segí­teni. Bogos elvtársnak az el­gondolása az, hogy a zabszal­mát szecskázva, megfelelő higí tású melasszal pácolva elfogad ható takarmányt- léhetne be­lőle készíteni, ami jobb a janu­árban tépett kukoricaszárnál. Több nap elmúlik még, mire az első zöldet kaszálni lehet. Tehát nagyon célszerű lenne a pácolt takarmánykészítés. És amikor megkérdeztük Bogos elvtársat, hogy mikor kerül sor az elmondottak megvaló­sítására, akkor azt felelte; „én nem törődök vele, majd a veze­tőség intézkedik.“ MUNKAFEGYELMET MEGSZILÁRDÍTANI, rendet teremteni, és ered­ményt elérni Keszőhidegkuton is csak akkor lehet, ha vala­mennyi tag szívügyének te­kinti a termelőszövetkezetet, ha valamennyi tag ereje és tudása legjavát nyújtja annak érdekében, hogy termelőszö­vetkezetükben alapjában vál­tozzon meg minden, amely el- engedhetet’ n előfeltétele to­vábbi létüknek. B. R. A takarmánynövényeknél úgy is enyhítenek az apró­magvak hiányán, hogy minden termelőszövetkezet­ben számosálíatonkint 400 öl silókukoricát és az össz­terület 2 százalékán takar­mányborsót vetnek. A termelőszövetkezetek nagyrésze már befejezte a trágyahordást, de itt is van­nak még elmaradók. A mórá- gyi Szabadság Tsz-ben most folyik a trágyahordás és a mucsfai Gábor Áron Tsz is el­maradt, de itt, mivel nemrég alakult a termelőszövetkezet, akadályozta a munkát, hogy nem tudták még jól megszer­vezni a közös gazdálkodást. Az egész megyében igen sok a földeken összegyűlt víz, és mindenhol dolgoznak ezek le­vezetésén. A bonyhádi járás­ban nincsen olyan terület, ahol vetésekben tenne kárt a bel­víz, inkább csak a rétek sínyli k meg a túlsók csapadékot az ala­csonyabb részeken. Egy szántó- terület van mindössze víz alatt Cikó határában, de erre is meg történtek már az intézekdések. Amint az idő engedi, és a gé­pek fontosabb helyre nem kellenek, Szekszárdról hozott nehéz traktorral árkokat húznak, hogy az összegyűlt talajvíz lefolyhasson. A gazdasági felszerelés kija­vítását már mindenhol elvégez­ték, a gépállomási laboratóri­umban pedig folyik a vetőma­gok csíráztatása. A bonyhádi já rás termelőszövetkezetei már csak a jó időt várják, hogy njeg indulhassanak. Milyen kukoricát termeljünk ? Érdekes kísérlet indul az idén megyénkben. Mivel egyik legfon tosabb terményünk a kukorica, a járásokban pár termelőszö­vetkezet, egy-egy kísérleti te­rületen többfajta kukoricát fog vetni. Ugyanazon táblában, egyen- kint ugyanakkora területen egymásmellé kerül a lófogú vagy egyéb fajta, az import amerikai hibrid, a Marton vásári 5-ös bel tenyésztéses hibrid és az Óvári 5-ös hibrid kukorica. Mind­egyik vetőmagot azonos idő­pontban, egyforma elővete- mény után vetik el, egyforma sor- és tőtávolságra. A művelési eljárás teljesen azonos. Egy fogasolást, 3 kézi és legfeljebb 2 gépi kapálást, egy nyári gazolókapálást kap mindegyik fajta, egyszálas művelés mellett. Az egyelés is egyszerre történik. Ez az összehasonlító kísérlet megmutatja majd, hogy me­lyik kukoricafajta adja ná­lunk a legmagasabb termésho­zamot. Éppen ezért a betakarí­tás teljesen külön történik és pon tosan mérik az egy-egy fajtá­ból behordott kukoricameny- nyiséget. A bonyhádi járásban 5 termelőszövetkezet, 160 hol­don termeli majd az előbb fel­sorolt négy, kukoricafajtát. Levelesünk írja: A jó munka eredménye A Dombóvár—Tüske pusz­tai Vörös Sugár Termelőszö­vetkezet a vezetők és a tagság szorgalmas 'munkájának követ keztében, az utóbbi időben igen sokat fejlődött. Ezt látták az egyénileg dol­gozó parasztok is, mert sokan beléptek a tsz-be. Míg 1955 vé­gén 33 családot, illetve 55 ta­got számlált a Vörös Sugár Tsz, most már 64 család és 100 tag van, tehát 2 és fél hónap alatt majdnem a kétszeresére emelkedett a taglétszám. A be­lépett új tagok 129 hold földet hoztak be, és egyéb állatokon kívül 17 lovat is. Szép eredmények vannak a tehenészetben is. A tavalyi esz tendő ugyanezen időszakában az állatok helytelen gondozása és takarmányozása miatt 2.3 liter volt a fejési átlag, most pedig a tehenészek szakszerű munkájának eredményeként 12.6 liter. Koczka János. SZERETNI KELL A FÖLDET H alász Pista bácsit mindenki ismeri Simon tornyán és tudják róla, hogy jó gazda, a 8 hold földjén példásan gazdálkodik. Pista bácsi személyében becsületes^ munkáját szerető embert is­mertünk meg, aki nem rejti véka alá tu­dását, módszerét, és őszintén elmondja, mi a titka eddig elért szép eredmé­nyének. A közel 60. életéve felé járó bácsika, akin nagyon meglátszik az elmúlt évek megfeszített munkájának nyoma, de örömmel beszél munkájáról eredmé­nyéről. — A parasztembernek — mondotta Pista bácsi — ahhoz, hogy eredményt tudjon elérni, szeretnie kell a földet. Ez­alatt azt értem, hogy tudjon a földdel bánni, adja meg neki a trágyát, az összes munkát és akkor az eredmény nem marad el. Nem véletlen. hogy én harmadéve 22 mázsa, tavaly meg 16 mázsa búzát és 40 mázsa kukoricát termeltem holdanként. Három szántásba vetem az őszi búzát és gondoskodom arról is, hogy mindig idő­ben történjen az istállöjrágyázás. Van olyan darab földem,- amelyik minden év­ben kap istállótrágyát. Megtehetem, mert nem adom el, mint sok gazda. Az őszi gabonát kétszer fejtrágyázom, először a hó olvadása után és később a szárba- induláskor. A szükség szeripti hengere- zés, fogasolás soha nem marad el. P ista bácsi nem ma, és nem tegnap kezdte el a gazdálkodást, ért is hozzá. Állatállományát, háza táját min­denki megnézheti. A teli kukoricagóré, az udvarbn gondosan elhelyezett széna­és szalmakazlak az ólban röfögő közel 260 kilós koca, amelyet ezután fog be hizlalásra, mind-mind a jó gazda gondos­ságát bizonyítják. Gondoskodik arról, hogy újtól újig legyen etetnivaló. — Az a legfontosabb — folytatja to­vább a beszélgetést, — hogy a szükséges takarmány meglegyen. Nem is járok ám úgy, mint az egyik gazdatársam, aki dél­után 3 órakor már az eke elől kifogta a lovát, mert a legyengült állat nem tudta húzni az ekét. Mondtam is neki: „Lá­tod komám, ha nem fuvaroztál volna annyit. ha nem a pénzt hajszolod, ha­nem a földben dolgozol, akkor nem kel­lene a lovat támogatni.” Sajnos, ilyen ember is van, de azok ne merjék gazdál­kodónak nevezni magukat. A jól gazdálkodó, a becsületes egyéni gazda teljesíteni tudja állampolgári kö­telezettségét. — Hozzánk csak beszélgetni jár a vég­rehajtó. Soha nem tartoztam és nem is fogok. Ezévi sertésbeadásomat is múlt év decemberében teljesítettem, de lead­tuk a tojást is. Mondogatták az asszo­nyok, hogy minek viszed most be, ami­kor a piacon 2 forintért el lehet adni, vidd be nyáron, amikor majd 80 fillér lesz darabja. Erre azt válaszoltam, hogy függetlenül attól mikor mekkora a tojás ára. de először eleget teszek a beadási kötelezettségnek. Az is a rendje, módja, amíg az ember tartozik, addig töreked­jék, hogy azt mielőbb rendezze. T/ itűnő gazda Pista bácsi. Ez nem-, csak szavából, a ház táján látot­takból tűnik ki, hanem abból is, aho­gyan róla a simontomyaiak beszélnek. Szavára hallgatnak is a gazdák, mert tudják, ahogy ő végzi a munkát, az mindig úgy van jól. Az ilyen gazdaem­bernek nemcsak 8. hanem sokkal na­gyobb területen kellene tudását, sokéves tapasztalatát hasznosítani. Erre még nem gondolt Pista bácsi? — Beszélgettünk mi már sokat erről itt­hon is, meg az Alkotmány Tsz mezőgazdá­szával is. Hívnak, és nem is mondom azt, hogy nem megyek, csak jól meggondo­lom, mert a jót csak a még jobbal cseré­lem fel. Megmondom őszintén, figyelget- tem, hogyan szántanak azok a gépállo­mási traktorok. Néztem a szántás mély­ségét, minőségét, de nekem nem tetszett;- Nem engedte le becsületesen azt az ekét. Én az ilyen munkát nem szoktam meg. Furcsának találtam azt is, hogy abba a darab földbe előzőleg őszi árpa volt, az­tán tarlóbuktatást sem végeztek, keverő­szántást sem, csak a vetőszántást, aztán búzát vehettek bele. — Mikor volt ez körülbelül? — Hát, ennek már több, mint két éve. * zóta már Pista bácsi sok minden ** megváltozott a tsz-ben. Jobban dolgoznak a tagok, de a traktorosok is. — Azt tudom, hiszen szép eredmé­nyeik vannak. Éppen azért nem mondom azt, hogy nem megyek. Jól tudom azt, hogy például a 8 hold földből mit lehet kihozni, de tudom azt is, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás mire képes. Lehet, és kétszer sem mondom, hogy az őszi búza vetésnél már én is ott leszek. — y — a o ' Célunk, hogy minél gazdagabbá ! tegyük termelőszövetkezetünket < Elmondja: Háhner József tsz-elnök f 1 Termelőszövetkezetünk, a bonyhádi Szabad Föld Tsz} '1950-ben alakult, s a tagok körülbelül 150 holdon kezdték meg} í a közös gazdálkodást. Az elmúlt évben a földterület 600 holdra,\ : a tagok száma 64-re gyarapodott, ma pedig 130 tag, közel 1100 \ i holdon folytat ja a nagyüzemi gazdálkodást. A megnövekedelta ttaglétszám és terület szükségessé teszi, hogy fejlesszük állat-} Jtenyésztésünket, építkezzünk és olyan növények termesztésé-r [vei is próbálkozzunk, amelyeket nem termeltünk még. } j Termelőszövetkezetünk tagjai becsületesen, lelküsmerete-K j,sen dolgoznak, hogy a mégnövekedett területen is szépek legyed \nek eredményeink, hogy gyarapodjon a közös vagyon. Ter-\ * melőszövetkezétüilk gazdagodása a tagság jólétének további} ) emelése érdekében jelenleg 34 darab fejőstehén állományún-}, -kát még ebben az évben 60 darabra akarjuk növelni részbenf ;vásárlásból, részben korosbításból. Jelenleg 25 darab anya-} j kocánk van, amelyet 42 darabra növelünk. A megnövekedett} (állatállomány szükségessé teszi az építkezést is. Tervbevettük \ (egy teljesen új 50 férőhelyes tehénistálló, 2 darab 200-as és 3} f darab 30-as baromfitörzsól építését. Építünk 2 darab 100 férő-} lhelyes süldőszállást. Átalakítunk egy sertéshizlaldát és ar j'borjúnevelőt, ahol ebben az évben a mesterséges borjúneve-} [lést kívánjuk bevezetni. Saját erőből mintegy 75.000 forint\ ^építkezést fogunk végezni. \ > Az állattenyésztés fejlesztése mellett nagy gondot fordi-} ltunk arra, hogy a növénytermesztésben is szépek legyenek} íeredményeink. Száznegyvenkét holdon fogunk kukoricát vetni,} ebből 100 hold négyzetes, a többi pedig heterozis kukorica lesz.r [Mi is csatlakozunk a zombai Béke Termelőszövetkezet tagjai-} [nak versenykihívásához, azzal a módosítással, hogy nem 33,\ (hanem 35 mázsa kukoricatermést fogunk holdanként betaka-i rítani. Vállaljuk azt is, hogy 27 hold cukorrépaterületünkön} í elérjük átlag a 200 mázsás termést. Komoly bevételt fog je-f Menteni nekünk a szerződéses növények termesztése, összesen4 ’220 hold különböző növény termesztésére kötöttünk szerződést,} ,amelyek között van olyan növény is, mint például az angol-} perje, az édes szudánifű, amelyek termesztésével most foglal-} (kozunk először. } > Azt eredmények elérésében a szorgalmasan dolgozó tago-} (fcon kívül segítségünkre van a patronáló Bonyhádi Zománc-i ’gyár is. Eddig többezer forint értékű munkát végeztek el tiá-f lünk, amelyért nem kellett fizetni. Legutóbb is a tehénistálló-} tnál lépő kutat teljesen felszerelték, a lóistállóban körülbelül\ (20 méter hosszúságban etetőrácsot készítettek. } I Segítenek a patronálok és nem utolsósorban becsületesen} tdolgoznak tagjaink, a szebb eredmények éléréséért. } Felkészülve verjék a tavaszt kezetei között. Ezzel a hibrid kukoricával nagy területeket vetnek be az idén, mivel a he­lyi kísérletek megmutatták, mennyivel több termést ad ez, mint a lófogú, vagy egyéb gaz­dasági kukorica. Még javában tartott a tél, mikor megindították a tavaszi munkák előkészítését a bony­hádi járásban. Téli szakokta­tó sikereiében a községi és gép­állomási agronómusok bevo­násával egyrészt az- állatte­nyésztésről, másrészt a helyen- -ként elmaradt talajelőkészítés­ről és az őszi kalászosok ta­vaszi ápolásáról tartottak elő­adásokat a termelőszövetkeze­tekben. A járáis túlteljesítette őszi gabona vetés tervét, — a jó idő beálltával tehát erre nem lesz gondjuk — inkább arra kell vigyázni, hogy a már elvetett kenyérgabonát megóvják a fagyástól. A termelőszövetkezetek máris rendbehozták a hengereket, si- mítókat, az esetleges fölfagyá- sok megszüntetésére. A termelőszövetkezetek ké­szen állnak a munka megkez­désére, az aparhanti tsz-ekben pél­dául százszázalékos a fel­készülés, de egyes helyeken nem fejez­ték be a mélyszántást. A báta- apátii Rákosi, a mőcsényi Má­jus T, a na.ev felfejlődés mj^tt pedig a cikói Alkotmány Ter­melőszövetkezet elmaradt a szántással. Ezek a tsz-ek mi­nél előbb hozzák be lemaradá­sukat, hogy a vetés, amint az idő engedi, megindulhasson. A Járási Tanács Mezőgazda- sági Osztálya felmérte a vető­magszükségletet és központi készletből fedezte a hiányokat. Mivel az őszi vetéstervet túl­teljesítették, inkább csak Zab és kevés árpa vetőmagot ad­tak ki az újonnan alakult tsz-eknek. Általában vetőmag­hiány csak a takarmányfélék­nél van, mégis 350 mázsa ku­korica 'csere-vetőmagot osztot­tak szét a járás termelőszövet­I Teljesítik kötelezettségüket beadását teljesítette mar. Di­cséret illeti ezeket és a többi jólteljesítő gazdákat, akik legfontosabb feladatuknak te-! kintik beadási kötelezettségük! maradéktalan teljesítését. j A levél további részében] Szabó elvtárs megemlíti, hogy] a jól teljesítő gazdák mellett] hanyag gazdák is vannak.] Ilyennek említi Klézli István] Battyán utcai gazdát, akinek] több cikkféleségből még jelen-] t«s hátraléka van. | Szabó István elvtárs leve­lezőnk, szerkesztőségünkhöz küldött levelében arról ír, hogy a szekszárdi dolgozó pa­rasztok beadási kötelezettsé- j gük teljesítésével köszöntik ] április 4-ét. Levelében beszá­mol arról, hogy a város sok dolgozó parasztja, köztük Fer- | gél Mihály Árvaház utcai j egyéni gazda, félévi tojás és ! baromfi, egész évi tejbeadá­sát, vagy Németh János Rá- j kóczi utcai gazda pedig egész I ó'-j aortás. tatás és baromfi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom