Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-18 / 67. szám

1956 MÁRCIUS 18. . TOLNAI NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « Tervszerű, céltudatos pártmunkát Tapasztalatok a gyönki járásban ^ LEVELEZŐINK A DISZ-RÖL Részt veszünk az árvíz elleni küzdelemben Március 3-án a járási tanácsok végrehajtóbizottságai uta­sítást kaptak a Megyei Tanács Végrehajtóbizottságától, hogy állandó árvízvédelmi ügyeletet tartsanak mindaddig, amíg az árvíz el nem vonul. Szervezetünk, a gyönki járási tanács DISZ-szervezete> már az első napon elhatározta, hogy a lehető legnagyobb segítséget adja a hivatalvezetésnek. Március 3-tól az igazgatási osztály' dolgozói voltak ügyeletesek, 6-tól pedig a DISZ-sZervezet vállalta az ügyeletet. Először Schrauf József elvtárs volt szolgálatban, munkáját becsülettel ellátta. Utána következtek a többiek, s még ma is tart az ügyelet fáradságot nem ismerve, éjjel és nappal, ha megérkeznek a gépkocsik, DISZ-szervezetünk tagjai a községekbe mennek segíteni a helyi tanácsoknak. Nálunk valamennyi DISZ-tag részt kér az árvíz elleni küzdelemből, hozzá akar járulni az ár megfékezéséhez, a föl­deknek a víztől való megóvásához. MÉSZÁROS LAJOS DISZ-titkár. DISZ-tagavatás Döbröközön Iskolánk átok közé az iskolák közé tartozik, melyeknek nyolcadik osztályosai DISZ-szervezetet alakíthatnak. Négy ta­nuló szervezte meg nálunk az osztályt és ők magyarázták meg, mit jelent a Dolgozó Ifjúság Szövetsége tagjának lenni. Szív­szorongva vártuk a napot, amikor mi is DISZ-tagok lehetünk. Ezt az ünnepélyes, eseménydús napot soha sem fogjuk elfelej­teni. Schuszter tanár bácsi nyitotta meg az alakuló gyűlést, majd dobszóval felvonultak a hetedik osztályosok és köszön­töttek bennünket. A járási DISZ-bizottság titkárának beszéde következett ezután. Arra kért bennünket, hogy legyünk hűek a párthoz, a néphez. Megválasztottuk az új vezetőséget s a gyűlés végén igazgató bácsink mondotta el 1zárószavait. Fel­szólított bennünket, hogy ezután kétszeres erővel tanuljunk és segítsük gyengébb társainkat is. Minden új DISZ-tag na­gyon boldog volt ezen a napon és örökre szívébe vésődtek e kedves nap eseményei. MÓD LÁSZLÓ Döbrököz. f Az MADSZ éleiéből A puszta véletlenre, a sponta- nitásra bízott pártmunka rend­szerint nem szokott megfelelő eredménnyel végződni. Termé­szetesén szükség van a párt­munka rugalmasságára is; né­ha óráról-órára kell változtatni a módszereken, az adott körül­ményeknek megfelelően, de előre kidolgozott terv nélkül kapkodás, fejetlenség lesz úr­rá a munkában, márpedig az ilyen „pártmunka“ nem éri el a megfelelő célt. Vajon hova jut na az az üzem, amelyik nem ké szít magának tervet a követ­kező hetekre, hónapokra? Vagy mi lenne az eredmény’ abban a termelőszövetkezetben, ame­lyiknek nincs gondosan elké­szített munkaterve? Ilyen esetekben az eredmény min­den lenne, csak éppen jó nem. A pártszervezeteknél tehát A MUNKATERV NEM EGY SZÜKSÉGES ROSSZ, hanem a céltudatos, szervezett tevékenységnek egyik előfelté­tele. Ezt egyre inkább felisme­rik a gyönki járás pártmunká­sai is. és éppen ezért, főleg a vezetőségek újjáválasztása óta jelentős előrehaladás történt a tervszerű pártmunka terén. Ennek egyik mutatója az is, hogy az alapszervezeteknek’ mintegy 80—90 százaléka 1—2 —3 hónapos munkatervet ké­szített magának, és annak alapján igyekeznek tevékeny­kedni. Dicséretre méltó már magában az a tény is, hogy egyáltalában készítettek munkatervet, mert több járásban, mint például a paksiban, az alapszervezetek többsége még ezt sem tette meg. Ezek a tervek, ha nem ;s minden tekintetben kifogásta­lanok, de általában jók és ép­pen ezért jó módszerek vannak kialakulóban a járás pártéleté­ben. A vezetőségválasztó taggyű­lésen a Tolnanémedi Kender­gyár kommunistái élesen bí­rálták a régi pártvezetőséget és a gyár gazdasági vezetőit. A gyár vezetőjét, Czeller János élvtársat például azért bírálták, mert nem foglalkozott megfele­lően az élenjáró dolgozókkal, nem törekedett a jó módszerek elterjesztésén. Elsősorban Szi­lágyi Aladár elvtárs bírálta ezért Czeller elvtársat, és most tőle kértünk véleményt: mi tör­tént a bírálat után? — Megszívlelte a bírálatot Czeller elvtárs, rendszeresen el­beszélget az élenjárókkal, ta­nácsokat ad, hogyan segítsék a gyengébbeket és az, hogy töb­bet van köztük az üzemben, mindnyájónknak nagyobb am­bíciót ad a munkához. Én ma­gam is jobban bekapcsolódom az üzem életébe. Segítettem a tilósrészlegben az ifjúsági bri­gád megszervezését is. Az öttagú pártvezetőségben négy olyan elvtárs van, aki ré­gebben is tagja volt a vezető­ségnek. A bírálat nyomán a vezetőség sokat javított mun­káján. Elsősorban a kollektív irányítás és munka terén van javulás. Minden egyes feladatot közösen beszélnek meg és meg­osztják a munkát is. A tagjelölt felvétellel nemcsak a titkár törődik, hanem a veze­tőség minden tagja kap ezzel kapcsolatban feladatot sőt, még a legjobb párttagokat is bevonják ebbe a munkába. Az eredmény sem marad el. A vezetőségválasztás óta két tag­gyűlést tartottak és mindegyi­Most tekintsünk egy kicsit bele ezekbe a tervekbe. A TERVEK, AMELYEK JÓK, azért jók, mert nem a felada­tok általános meghatározásai­tól zsúfoltak, nem frázisokkal vannak tele, hanem a feladatok megoldásának a módszereit rög zítik, röviden megmondják, hogy a pártszervezet mit kíván tenni az egyes feladatok sikere érde­kében. Egy-egy tervnek a mi­lyenségét tehát elsősorban az dönti el, hogy mennyiben rög­zíti a módszereket a párt és kormány egyes időszerű határo­zatainak, célkitűzéseinek vég­rehajtása érdekében. Az egyik legjobb terv a nagyszékely! községi párt­vezetőségé. Az első pont az­zal foglalkozik, hogy mit tesz nek a tsz számszerű fejlesz­tése érdekében. Meghatározzák, hogy havonta milyen ütemű előrehaladást akarnak elérni, majd pedig a módszereket; 40 tagú agitációs gárdát szerveznek, húszat a tsfc tagjaiból, húszat pedig a köz­ségi alapszervezetből, számba- vették, hogy mikor és hány csa­ládot látogatnak meg a népne­velők, ljisgyűléseket tartanak. A 2. pont arrój szól, hogy mit tesznek a 3 százalékos termés­többlet elérése érdekében; az agitátorgárda szorgalmazza a trágyahordást, az időbeni ve­tést, majd a növényápolást, pártnapot tartanak ezzel kap­csolatban és minden hónapban egy-egy Szakelőadást szervez­nek az időszerű mezőgazdasági munkálatokról, egyet az őszi ka lászosok helyes ápolásáról, egyet a kukoricatermesztés fon tosságáról és helyes agrotech­nikájáról és egyet á takarmá­nyok betakarításáról, kezelésé­ről. Meghatározták az egyes felada tok végrehajtásának határ­idejét és a felelősöket. Megtervezték azt is, hogy mi­ken vettek fel egy-egy új tagje­löltet, s következő taggyűlésü­kön szintén lesz tagjelöltfel­vétel. A pártszervezet jobban be­kapcsolódik a termelési felada­tok megoldásába. Probléma van a szálterv teljesítésével, a pártvezetőség a műszaki veze­tők véleményének a kikérése után elhatározta, hogy elindíta­nak egy mozgalmat: „Harc minden szálért.’’ Sorra beszél­getnek a dolgozókkal ennek a jelentőségéről és igyekeznek el­terjeszteni a jó módszerekét, hogy lehetőleg egyetlen szál se kerüljön a kóc közé. Mindig problémák voltak az áztatásnál: nem haladt úgy a munka, ahogyan kellett volna és ebben nagy része volt annak is, hogy a bérezési rendszerben egyenlősdi uralkodott. Most el­határozták, hogy új bérezést vezetnek be: részekre bontják az egész munkafolyamatot és így jobban lemérhető lesz külön is egy-egy elvtárs teljesítmé­nye. A kommunisták taggyűlé­sen, vezetőségi értekezleten foglalkoztak ezzel a kérdéssel és az áztatóknál lévő kommu­nistákat pedig megbízták az­zal, hogy magyarázzák meg a többi dolgozóknak az új bére­zési rendszer bevezetésének elő nyeit. . A bírálat tehát, amelyet a taggyűlésén a vezetőség és a gyárvezető kapott ,nem szállt a levegőbe, mert annak nyomán javult a pártmunka, a szakmai irányítás. kor tartanak vezetőségi ülést és mi lesz a napirend. Az április második felében megtartandó vezetőségi ülés egyik napirendi pontjaként például értékelni fogják, hogyan hajtották végre a határozatnak a 3 százalékos termésnövelésre vonatkozó ré­szét. Helyesen tervbe vették azt is, hogy az egyes taggyűléseken MILYEN NAPIRENDI PONTOK LESZNEK, mert az a tapasztalatuk, hogy az „általában“ megtartott tag­gyűlés, amelyen mindenről szó van, nem segíti megfelelően a feladatok végrehajtását. Helyes, hogy szinte minde­nütt előre megtervezik a ve­zetőségi ülések napirendjét, így csinálták ezj. a miszlai Sza­bad Föld Tsz-ben is. A március 21-i vezetőségi gyűlésen két napirendet tárgyalnak, az egyik, a tavaszi munkákra való felkészülés, a másik pedig az április 4-re való készülés. Az első napirendi pont keretében beszámoltatják Barna János tsz elnököt, a másodikban- pedig Skultéti Kálmán vezetőségi ta­got. A Szabad Föld Tsz pártveze­tőségének munkatervc tükre annak is, hogy a vezetőség kollektiven igyekszik dol­gozni: minden vezetőségi tag­nak meghatározták a teendő­jét. Egynémelyik vezetőség azon­ban csak azért készített tervet, hogy legyen és beküldhesse a járási pártbizottságnak. A Kö- lesd községi alapszervezet két­hónapos munkatervében pél­dául nincs más, mint a három vezetőségi ülés napirendjének a meghatározása és azok sem a legfontosabb feladatokkal fog­lalkoznak: rifem tűzték például napirendre a tavas'zi munkála­tok kérdését. Nem az értekezlet a kevés, hanem a tennivalók megválasztása nem jó. HIBA TÖBB TERVBEN, hogy olyan dolgok is szerepel­nek, amelyek minden körülmé­nyek között a pártszervezetek feladatai. Például minden köz­ségben, minden területen a Lapunk február 22-i számá­ban a majosi ifjúság ügyével foglalkozva megállapítottuk, hogy a község ifjúsági szerve­zete, mely régebben a megye egyik legjobb falusi DISZ- szervezete volt, a falu kom­munista vezetői és a járási DISZ-bizottság hibájából ha­nyatlásnak indult. A bírálat nyomán a hely­beli vezetők és a járási DISZ- bizottság megindultak azon az úton, mely a hibák kijavításá­hoz, a majosi DISZ-szervezet talpraállításához vezet. Ke­véssel a cikk megjelenése után DISZ-gyűlésre hívták egybe a falu fiataljait. A gyű­lésen megjelentek a járási DISZ-bizottság titkára, Amb­rus Lukács elvtárs és két munkatársa, Tatár Lajos és Sántha István elvtársak, vala­mint, a falu vezetői és peda­gógusai, s az egybegyült fiata­lokkal megbeszélték, mi mó­don lehet a DISZ-szervezet munkáját ismét magas szín­vonalra emelni. A gyűlés és az azt követő időszak újra bizonyságát adta annak, hogy a falu fiatalsága szereti a DISZ-t és minden­képpen kívánja az eleven, — színes ifjúsági életet, mely az egész falura nézve hasznos. — Megszervezték a Petőfi-isko- lát. A fiatalok lelkesedéssel pártszervezet az agitációs mun­ka irányítója és nyilván feles­leges dolog tervbevenni, hogy „a pártszervezet fogja irányí­tani a népnevelő munkát.“ Az új pártszervezetek egy része is készített munkatervet. Ezek azonban még nem egé­szen jók és azt tükrözik, hogy a járási pártbizottság­tól és a községi pártvezető­ségtől nem kapják meg a kel­lő támogatást, nem adnak nekik tanácsokat, megfelelő segítséget, hogy megfelelő módszerekkel tudjanak dol­gozni. * A felsőnánai Zöld Mező Tsz pártszervezetének a munkater­ve csak azt határozza meg, hogy mikor tartanak taggyűlést és népnevelő értekezletet: „Min den hő második és utolsó hét­főjén taggyűlést, minden hó utolsó szombatján pedig nép­nevelőértekezletet tartunk.“ Ez az egész. Ezért természetesen nem a tsz kommunistáit kell okolni, akik még nem jártasak a pártmunkában, hanem a segít ségadás hiányát. Némelyik pártszervezet, mint a keszőhidegkúti, elsősorban A SZÉP KÜLSŐRE TÖREKEDETT, ugyanakkor a tartalom már nem megfelelő: több általános dolog van a tervekben, az alapszerve zetekében és a községi pártve­zetőségében egyaránt. A ter­vek több konkrét tennivalót is meghatároznak ugyan, de nem tükrözik megfelelően azo­kat a tennivalókat, amelyek a termelés és a begyűjtés terén fennállnak. A tervet pedig nyil ván nem azért kell készíteni, hogy g pártmunkások megtanul ják a „szép adminisztrációt,“ hanem azért, hogy elősegítse a „szervezett, pártmunkát, A többé-kevésbé jó tervké­szítés tehát megkezdődött, de annál nagyobb hiba, hogy a JB. menetközben nem ellenőrzi a tervek végrehajtását és így fennáll annak a veszélye, hogy növekszik azoknak a pártszer­vezeteknek a száma, amelyek csak a formaság kedvéért ké­szítenek tervet. vállalták, hogy tanulni fog­nak. Kedves Henrik iskola- igazgató vette kezébe a Pe- tőfi-iskola vezetését, ő sze­rezte meg a tankönyveket is. Azóta már két foglalkozást megtartottak, s a tapasztala­tok arra a reményre jogosí­tanak, hogy az oktatás ered­ményes lesz. A majosi pedagógusok a DISZ támogatása céljából is­mét a cselekvés meze­jére léptek'. — Nem­csak Kedves Henrik vesz részt a DISZ-fiatalok segítésé­ben, nevelésében, hanem kí­vüle még több fiatal pedagó­gus. Nagyobbrészt az ő érde­mük, hogy az ifjúsági szer­vezet kultúrális tevékenysé­ge ismét megkezdődött. — Amint a március 11-én, va­sárnap egybegyült több, mint 100 fiatal megbeszélte és el­határozta, most szinielőadás- ra készülnek. Pénteken már kiosztották a szerepeket is. A színdarab próbákat, s általá­ban a DISZ-szervezet kultu­rális életét Fehérvári Györgyi és Pálmai Ilona fiatal peda­gógusok vezetik. Gáspár Jó­zsef pedig a József Attila ol­vasómozgalmat szervezte meg a faluban, mely itt Majoson, ha kicsit meg is késett, nem halva született dolog, mert a A nagykónyi Alkotmány Termelőszövetkezetben a múlt év végén alakult meg az MNDSZ-szervezet. E kis szer­vezet elhatározta, hogy az idén méltó ünnepet rendez a község dolgozó asszonyaival és leányaival együtt a Nemzet közi Nőnap alkalmából. Ele­inte voltak, akik csüggedve mondogatták, hogy hiába csi­nál a tsz MNDSZ-szervezete akármit, á falu dolgozó asz- szonyai' úgysem fognak eljön­ni. Az asszonyok többsége — azonban bízott az eredmény­ben, s a tsz pártszervezetének támogatásával és a tantestület segítségével megrendezték az ünnepséget egy kis műsorral, teaesttel és bállal. A csügge­dők jóslata nem vált be, * Mintegy százhetvenen vet­tek reszt azon az ünnepségen, fiatalság igényli a tanulást, a kultúrálódást. Kezd elevenedni a sport­élet is. A lányok röplabdafel­szerelést kaptak, s Moha Éva tanítónő vezetésével röplab- dázni és kosárlabdázni ta­nulnak. A csapatokat már meg is alakították. A községben égy faragó­szakkör is működik Lőrincz Imre vezetésével. Az iskolá­sokkal együtt sok DISZ-fia- tal résztvesz e szakkör mun­kájában is. Mindezekből -látszik, hogy a majosi fiatalság nem fe- csérli el haszontalanul szabad idejét, hanem olyan dolgokra fordítj a, amelyekből minden képpen haszna származik. A tapasztalatok arra mutatnak, hogy a falu ifjúságának sze­kere ismét elindult abban a kerékvágásban, melyben ez­előtt egy évvel haladt. Nem szabad azonban elfelejte­nünk, hogy mindezek a dol­gok, melyekről mint a javu­lás, a felemelkedés jeleiről, említést tettünk, még nem eredmények, csupán a kezde­tet jelentik. Eredmény, siker csak úgy születik, ha e kez­detnek megfelelő folytatása lesz. Az eddigi tervek, elgon­dolások még nem is foglal­nak magukba mindent, amit a falu elvár a DISZ-szerve­melyet Csibrák községben a Nemzetközi Nőnap alkalmá­ból rendezett az MNDS.Z. — Kultúrműsor kezdődött. Fel­léptek az óvodások, akik tán­cot mutattak be ég az iskola tanulói. Az ünnepi beszéd után pedig Farkas elvtársnő, a helyi MNDSZ-szervezet el­nöke Anyasági Érdemérmeket osztott ki a sokgyermekes — anyáknak. Ezután a DISZ- szervezet tánccsoportja lépett fel s a közönség kérésére a táncot meg is ismételte. Elő­adtak tanulságos és érdekes egyfelvonásos színdarabokat is. Az ünnepély megszervezé­sében sokat segédkeztek a pe­dagógusok is, akik a színda­rabokat betanították. Az ün­nep sikerében Farkas Mihály, né és Kovács Lászlóné elv­társnőnek oroszlánrészük van: zettől, például még nem esett szó a községfejlesztési mun-- káról, arról, miképpen ve­szik ki részüket a fiatalok a falu rendezéséből, szépítésé­ből. Bár a . DISZ-szervezet már ismét működik, még nincs megválasztva új veze­tősége sem. Most két fiatal, a községi DISZ-szervezetből, Gáspár Emerencia, a Kossuth Tsz DISZ-szervezetéből pedig Molnár Rozália kéthetes DISZ-iskolán van. Ha új ta­pasztalatokkal gazdagodva hazaérkeznek, bizonyos, hogy komoly segítséget tudnak nyújtani szervezetüknek. A kezdet bíztató. Bíztató, hogy a járási DISZ-bizottság és a helybeli kommunisták állandóan napirenden tartják az ifjúság ügyét. — Bíztató, hogy a pedagógusok ismét szívvel-lélekkel láttak hozzá a fiatalok tanításához, neve­léséhez. Ma még félúton van a majosi DISZ-szervezet, de ha a kezdet után nem marad el a megfelelő folytatás, a já­rási DISZ-bizottság, a majosi kommunisták és pedagógu­sok lelkiismeretessége, segítő akarata és a falu ifjúságának szebbre törekvése gyümöl­csöket érlel. B. I. II vezetdségválasztás után a Tolnanémedi Kendergyárban B. F. ELED A DISZ — Bírálatunk nyomán —

Next

/
Oldalképek
Tartalom