Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-13 / 62. szám

1956, MÁRCIUS 13.

TOLNAI NAPLÓ

3.

PÄRT ÉS PÁRTÉPiTÉS «

A tsz-ekben végzett politikai munka is fontos feladata a gépállomási pártszervezeteknek

Elektromos energiatermelés

és a liatsdik ötéves terv

A gépállomások dolgozói, do még egyes vezetői is gyakran leszűkítik a termelőszövetkeze- zetekkel kapcsolatos feladatukat á gazdasági munkára, a szántásra, vetésre és amire szer ződést kötöttek. Kétségtelen, nagyon fontos e feladatok jó elvégzése, mert a tsz gyarapodása nem kis mértékben múlik azon, hogy a gépállomás erő és munkagépeivel milyen segítséget ad a tszek-nek. A jó gépi munka olcsóbbá és lcifizetőbbé teszi a termelést, éppen ezért a termelőszövetkezetek évről évre fokozottabb mértékben támaszkodnak a gépállomások gépi segítségére is.

De nem csak „gazdasági“ segítséget várnak a termelőszövetkezetek a gépállomásoktól, hanem politikai támogatást is. Erre is nagy szükségük van a termelőszövetkezeteknek gazdaságuk megerősítéséhez. A gépállomásoknak pedig alapvető feladatuk, hogy a „gazdasági segítség“ mellett megadják a kellő politikai támogatást is. Annak a gépállomásnak a segítségadása nem teljes és nem kielégítő, amelyik csak a szerződésben vállalt kötelezettségekkel törődik. A politikai segítségadásra nincs kü- lö* szerződés, de a párt elvárja a gépállomásoktól, hogy ilyen téren is szilárd bázisai legyenek a munkásosztálynak.

Mindenekelőtt a kommunis- táknalí kell biztosítaniok, hogy a gépállomás egyszerre töltse be ezt a kétoldalú, de szorosan egybefüggő hivatását, mert a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésének és megerősítésének ez is fontos előfeltétele.

Nézzük csak sorjában, hogy elsősorban milyen területeken kell politikai munkát' végezni a termelőszövetkezeti mozgalom szélesítése érdekében.

Mmdenekelőtt segíteniük kell a gépállomási kommunistáknak és élenjáró dolgozóknak a termelőszövetkezeti agitációt. Most, a téli, koratavaszi időszak — amíg el nem kezdődik a tavaszi munkák nagy hajrája — különösen alkalmas erre.

A pártszervezeteknek ezekben a hetekben fontos feladatuk a tavaszi munkák előkészületeire majd pedig a megkezdésére való mozgósítás, de ez mellett nem feledkezhetnek meg a tsz-agitáció- ra való mozgósításról sem. Ezt a kettős feladatot jól ösz- szehangolta a bölcskei gépállomás. Összehívta egy rövid megbeszélésre a gépállomás kommu nistáit és legjobb dolgozóit, megbeszélte velük, hogy körzetükben milyen tennivalók vannak a termelőszövetkezeti mozgalom terén és mit kell tennie a gépállomásnak. Először a kommunisták, majd pedig a párton- kívüliek vállalták, hogy munka idő' után a szomszédos községek be mennek termelőszövetkezeti agitációra. A pártvezetőség a községi pártszervezetekkel karöltve a feladatoknak megfelelően elosztotta a gépállomá- si agitátorokat.

Munkájukat már eddig is eredmény kísérte.

Nekik is nagy szerepük van abban, hogy Bölcskén új termelőszövetkezet alakult és Maöocsán is igen sok dolgozó paraszt választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját.

A gépállomás pártszervezete széleskörű felvilágosító munkát végez a gépállomási dolgozók körében is, mert! több dolgozója kétlaki, vagy szülei gazdálkodnak a néhány holdnyi kispar- .cellákon. Az ezekkel az elvtársakkal való foglalkozást főleg a pártvezetőségi tagokra bízták. Maga Ziska Jenő elvtárs, a pártszervezet függetlenített titkára is gyakran elbeszélget az ilyen elvtársakkal. A gépállomás dolgozói körében végzett szívós nevelőmunkájuk is eredményes. Joó Dezsőnek, a gépállomás egyik pártonkívüli dolgozójának eddig fuvaros volt az apja, most ő is belépett az új bölcskei termelőszövetkezetbe és magával vitte a fogatát is. Kánai András kommunista brigádvezetőnek a felesége lépett be a madocsai Igazság Termelőszövetkezetbe. Horváth Imre elvtársnak a szülei eddig öt hold földön gazdálkodtak, pár héttel ezelőtt beléptek a bölcskei Vörös Október Termelőszövetkezetbe.

A termelőszövetkezetek jelentős részében még nem kielégítő a politikai munka, gyengén dolgozik a pártszervezet. Elsősorban a községi és járási pártbizottságok feladata e pártszervezetek megerősítése, ‘ de a gépállomási kommunisták is felelősek érte.

A gépállomásokon általában szervezettebb, jobban irányított a pártmunká, kiforrottabbak a vezetés módszerei. Éppen ezért súlyos hibát követne el az a gép állomási pártszervezet, amelyik nem adná át ezeket a tapasztalatokat a termelőszövetkezeti pártszervezeteknek. A járási pártbizottságoktól olyan pártmegbízatást is kaptak a gépállomási pártvezetőségek, hogy só gítsék a termelőszövetkezetekben az önálló, eredményes pártmunka kialakulását.

A kommunisták és az egész tsz-tagság mozgósításának, a pártellenőrzés kialakításának módszerei terén várnak segítséget, elvtársi tanácsot a termelőszövetkezetekben a gépállomási pártvezetőségektől.

Több új tsz-ben még meg sem lehetett alakítani a pártszervezetet, vagy még egészen kislét- számú. Nyilvánvalóan az a gépállomás segíti megfelelően az ilyen termelőszövetkezeteknek a megerősítését, amelyiknek a kommunistái rendszeres politikai munkát végeznek az ilyen, tsz-ekben és igyekeznek úgy ne vélni a legjobb tsz-tagokat. hogy azokat felvehessék a párt tagjelöltjei, később pedig tagjai sorába.

A termelőszövetkezetekben végzett politikai munka természetesen nem korlátozható a téli időszakra, mert arra állandóan szükség van, és amikor megkezdődnek a szántóföldi munkálatok, nem csökkenteni, hanem fokozni kell.

Erre a lehetőség is megvan, annál is inkább, mert akkor a gép állomások dolgozóinak, kommunistáinak zöme a termelőszövet kezetekben lesz. Az azonban, hogy ezek az elvtársak csam szántanak-e, vagy emellett politikai munkát is végeznek, a gép állomási pártvezetőség szervező munkáján múlik. Tavaly, a var sádi gépállomásnak több kommunistája dolgozott rendszeresen á termelőszövetkezetekben, de mivel nem kaptak megbízatást, nem is igen törődtek mással, csalt a szántással. Ebből a tanulság az, hogy megbízatást kell adni az elvtársaknák, hogy segítsék még a munka- szervezést is —- természetesen a napi munkájuk elvégzése mel lett, mert ez nem gátolja, hanem éppen megkönnyíti majd számukra a tervteljesítést.

Az ötödik ötéves terv ideje alatt a Szovjetunió villamos- energia-termelésének üteme — messze elhagyta a legfontosabb tőkés államok elektromosenergia termelési növekedésének ütemét. A Szovjetunióban az elektromos energiatermelés fejlődési üteme 14 százalék átlagosan évente. Ennyi volt az ötödik ötéves tervben és ennyit ír elő a hatodik ötéves terv is. Ez a fejlődési ütem egyrészt gyorsabb a Szovjetunió ipara átlagos fejlődési üteménél, másrészt sokkal gyorsabb, mint a főbb kapitalista országokban a villamosenergia termelés növekedése. Nagyságrendileg kétszer akkora, 14 százalék, mint Magyarország ötévi villamos energia termelése.

Az a tény, hogy a termelés növekedését meghaladja a villamosenergia termelés növekedése, utal arra, hogy a munka áramellátottságát fokozzák. A hatodik ötéves tervben a munka áramellátottsága 65 százalékkal nő.

A villamosenergia termelést meg fogja haladni a villamosenergia termelés kapacitás növekedése. Itt 110 százalékos növekedés következik be, aminek a következtében a termelőképesség 2.2-szerese lesz 1960-ban az 1955. évinek. Ez azt jelenti, hogy a termelőképesség a villamosenergiában évente majdnem 20 százalékkal nő.

Ezzel kettős eredményt érnek el:

1. Csökkent az energiatermelő üzemek terhelése.

2. Esetleges üzem- és egyéb zavarok esetén 10 százalék termelőképesség tartalék áll a hatodik ötéves terv végén a szovjet ipar rendelkezésére.

A növekedés mellett jelentős intézkedések történtek arra vonatkozóan is, hogy olcsóbb legyen a termelés. Ezt főleg azzal érik el, hogy a villamoserőműveknél a kis- és középteljesít-' ménvű agregátorokat nagyokkal váltják fel, a nagyobb erőművek által termelt villamosenergia önköltségét így 15—30 százalékkal lehet csökkenteni.

Nem felejtkezhetünk meg arról sem, hogy mindezek mellett különös gondot fordítanak az iparilag alacsonyabb fejlettségű vidékek fejlesztésére. Szibériában, Kazahsztánban, Észtországban- 2—3-szorosára, Tadjik SZSZSZK-ban pedig négyszeresére nő a termelés.

A villamosenergia termelés növekedése jelentős lépés a kommunizmus felé. Biztosítja, hogy növekszik az ipar technikai fejlettségeim komplex gé- I pesítés, automatizálás alapja, a villamosenergia-ellátás. Ezen keresztül egyre jobban eltűnik a nehéz testi munka, helyette szakmunkásokra lesz egyre inkább szükség, még hozzá olyan szakmunkásokra, akik a mérnöki színvonalat megközelítik.

GACSÁLYI ISTVÁN.

."Téli munka a simoníornyai

& N *

Alkoímány Tsz-ben

A simontornyai Alkotmány Tsz tagjai szorgos munkával töltötték el a téli napokat. A tél folyamán 200 000 kéve nádat termeltek ki, amelynek nagy részéből nád- pallót készítettek és így 209—250 000 forint jövedelemre tettek szert.

Képünkön Szíjj István, a tsz egyik tagja készíti a „Szolomit“ nevű nádpallót. Bodri Ferenc pedig helyére teszi a kész

feÄi: nádpallókat.

Januárban még 37.000 négyzetméter pamutszövettel maradt adósa az országnak a Tolnai Textilgyár. Februári tervét már 102 százalékra teljesítette, márciusban pedig 106—108 százalékra áll esedékes terve teljesítésével. Van olyan nap, hogy 112 százalékra teljesítik a napi tervet. Ha így megy tovább, a munka, a hónap végéig nemcsak a januári adósságot törlesztik a gyár dolgozói, hanem tűi is teljesítik a negyedéves tervet.

Hogyan sikerült ezt elérni ?

— Különböző műszaki intézkedésekkel, a technológiai fegyelem megszilárdításával, a dolgozók közötti politikai nevelőmunka megjavításával. Az eredmények legfontosabb ténye zője azonban — ami egyébként szorosan összefügg az előbbiekkel — az, hogy az utóbbi hetekben fellendült a gyárban a szocialista munkaverseny.

A gyár udvarán — a kapuval szemben — díszes táblák hirdetik a versenyeredményeket. — Hány százalékra teljesítette előző napi tervét a gyár, hogyan áll a havi esedékes része teljesítésével, hogyan alakult a minőség, melyik műszak volt a legjobb, kik a legjobb szövők stb. Ez nem új a gyárban, csinálták régebben is. Azonban az üzemi versenytáblákon más a ' kép, különböző színű krétával két-két nevet írtak egymás mellé. A párosversenyben lévő dolgozók eredményeit tüntetik fel a táblákon. Az üzem dolgozóinak kilencven

Párosverseny a Tolnai Textilgyárban

rekkel érték el jó eredményeiket és hogyan tudnák segíteni a gyengébbeket.

százaléka áll párosversenyben.

Januárban, a szakszervezeti választások után fogott hozzá a gyár új üzemi bizottsága a párosverseny megszervezéséhez. Korábban csak a műszakok, az egyes partik’ versenyeztek egymással, most az egyes dolgozók közti párosverseny megszervezését tekintette egyik legfontosabb feladatának az új üzemi bizottság. A pártszervezet útmutatása alapján, a DlSZ-szer- vezet vezetőségével együtt megbeszélték a feladatokat, — majd a bizalmiak bevonásával kezdtek hozzá a szervezéshez. Elkészítették közben a gyár éves versenyvállalását, — ezen belül az április 4-i vállalást — amit a' termelési értekezleten elfogadtak a dolgozók. E vállalások teljesítésére mozgósították azután a dolgozókat.

Nagy figyelmet fordítottak arra is, hogy

ne csak az élenjárók

versenyezzenek

egymással, hanem a közepes, vagy az alacsony teljesítményűek is. Körülbelül egyforma teljesítményű szövők lépjenek egymással párosversenyre. így aztán nemcsak azok teljesítménye — és keresete — emelkedik, akik máskor is az elsők között voltak, hanem szinte — minden dolgozóé.

A bizalmiak aztán egyenként keresték fel a szövőket, beszélték meg velük, hogy ki kivel

fog versenyezni. Résztvettek e munkában az üzemi bizottság tagjai is. Zámbó Lászlónét például Ganczer elvtárs, a termelési felelős kereste fel. — „Én szívesen versenyeznék szomszédommal, Bajzánéval, de most nem lehet” — mondta.

— Mi a baj?

— Nézze meg ezt a gépet, Ganczer elvtárs, zsebkendő — megy rajta, rossz a lánc, állandóan szakad. Bajzáné két százalékkal van előttem.

— Miért nem szól a művezetőnek. Rosszul van beállítva a gép azért szakítja a láncfonalat.

— Tényleg, csak ez a hiba? Ha megjavítják, vállalom a versenyt.

— A szomszéd, Bajza András né mosolygott eddig, tudta miről van szó, de ő nem akart szólni Zámbónénak, most elég baja van a rossz lánccal. — Majd összenevettek kész volt a „versenyszerződés’’.

Tíz perc sem telt el, Zámbó- né szaladt a művezetőhöz, Ja- roczki elvtárshoz, ö azonban nem ért rá, három másik javítanivaló gépe volt. Zámbóné azonban nem hagyta annyiban a dolgot, a főművezetőhöz ment: „Versenyben vagyok, nem tudok rossz géppel dolgozni.” A gépet megiavították, most már jól megy Zámbónénak mind a négy gépe.

Méhes Mária is húzódozott a versenytől. „Mintahiba miatt le minősítették a Marika-anyago- mat, szóltam a művezetőnek, — nem segít jól beállítani a gépet” — mondta Prancz Antal- nénak, az üzemi bizottság elnökének. „No, majd intézkedünk.” — mondta Prancz elvtársnő. Azóta Méhes Mária Mi- norovics Józseffel versenyez, — hol egyikük, hol másikuk előzi meg versenytársát egy-két százalékkal, de mindketten jobban dolgoznak, mint azelőtt.

„Igazságot tett"

Prancz elvtársnő Koródi Gézá- né és Guld Katalin vitájában is.

— A Guld Katalin nagyon tud sietni — így Koródiné.

— Koródinénak meg a minősége jobb — mondta Guld Katalin.

— Mindegyik a másikról akarta' bebizonyítani, hogy jobb.

— Rendben van. Most ne azon versenyezzetek, hogy a másik legyen jobb, hanem hogy „én leszek a jobb’’.

Nemcsak a szövők léptek párosversenyre egymással, hanem az előkészítők is. Versenyeznek az irezők, versenyednek a segéd művezetők, művezetők is. — Jagicza Sándor segédművezető, a gyár DISZ-titkára Pahlína Rezsőt hív*a versenyre, melyiküknél lesz kevesebb a szerelési idő, az állásidő.

Az üzemi versenytáblákon naponta értékelik a párosversenyben állók eredményeit. De a versenytársak nem elégednek meg ezzel, munkaközben is figyelik egymást. Horváth Feri és Németh Ilonka — mindketten hatgépesek — szinte óránként átfutnak egymás gépéhez megnézni, mit mutat az óra.

Az üzemi bizottság

egyre sokoldalúbban színesebb eszközökkel, módszerekkel irányítja, szervezi a versenyt. A versenyben jó eredményt elérő dolgozókat külön levélben üd- zölik, gyakran a szülőknek, — hozzátartozóknak is írnak levelet. Az egyik ilyen levél például így szól:

„Kedves Tanos elvtárs!

Örömmel üdvözöljük abból az alka’omból, hogy Éva lánya, mint a Tolnai Textilgyár szövőnője, januári tervét 120.5 százalékra, a minőséget 98.9 százalékra teljesítette. Eredményes munkájával, példás magatartásával a legnagyobb megbecsülést szerezte magának. Kívánunk további sikert, ami a szülőknek is büszkeséget jelent.’’

Tervezik azt is, hogy a verseny legjobbjainak részvételével ankétokat tartanak,'ahol — megbeszélik, milyen módszeA páresverse«7 mozgalom

eredményei lemérhetők a gyár tervteljesítésének javulásán. — Január óta nemcsak a mennyiségi tervteljesítés emelkedett, hanem a minőség is (bár e téren még fél százalékkal elmaradtak a tervtől). A verseny eredményeit legjobban az V-ös parti tervteljesítése mutatja. — Itt DISZ-fiatalok dolgoznak, valamennyien nyolc szövőgépet kezelnek. Január óta folyik a két műszak közt párosverseny, a műszakokon belül pedig az egyes szövők vannak párosversenyben. Az „A” műszak decemberben 86.1, januárban 92, februárban pedig 102.2 százalékra teljesítette tervét. A „C” műszak decemberben 88.9, januárban 88.8, februárban pedig 102.3 százalékos tervteljesítést ért el. A két műszak tervteljesítése tehát a verseny eredményeképpen 15—16 százalékkal emelte termelését decembertől februárig. A minőség ez idő alatt 2 százalékkal javult.

A negyedév végéig pótolhatja lemaradását a gyár, ennek egyik legfontosabb feltétele, a dolgozók versenymozgalma adva van. Most az a feladat, hogy a műszaki vezetők az eddiginél jobban biztosítsák a műszaki feltételeket, hogy a minőség terén is teljesíthesse a gyár a tervet.

/ J. J.